\u00a0\u00a0\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Sokan tal\u00e1lgatj\u00e1k,\nmit is jelent Orb\u00e1n Viktor, az idei k\u00f6tcsei pikniken elhangzott – \u201eegy\nbizonytalans\u00e1gokkal teli, vil\u00e1grend n\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1g\u201d – mondata. Az elm\u00falt \u00e9vek esem\u00e9nyeinek t\u00fckr\u00e9ben\nazonban ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s az \u00faj normalit\u00e1s kifejez\u00e9se. \u201eVesz\u00e9lyesebb\u00e9 v\u00e1lt a\nnemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezet, m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok zajlanak, a felmeleged\u00e9st\u0151l kezdve,\na digitaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1son \u00e1t eg\u00e9szen a hatalmi politika renesz\u00e1nsz\u00e1ig, \u00e9s a nemzeti\nhat\u00e1rok a j\u00f6v\u0151ben nem v\u00e9denek meg a fenyeget\u00e9sekt\u0151l\u201d \u2013 \u00e9rt\u00e9kelte orsz\u00e1ga helyzet\u00e9t\nnemr\u00e9g a sv\u00e1jci korm\u00e1ny. \u201eA Covid-19 j\u00e1rv\u00e1ny a tud\u00f3sok \u00e9s a korm\u00e1nyok sz\u00e1m\u00e1ra f\u00e1jdalmas,\nde nem el\u0151re kisz\u00e1m\u00edthatatlan esem\u00e9ny volt. R\u00e9g\u00f3ta a szem\u00fcnk el\u0151tt \u2019k\u00e9sz\u00fclt\u2019\u201d \u2013\n\u00e1llap\u00edtotta meg a Nature tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat. (Maxmen, A. 2021. Nature. 596<\/strong>, 332.) \u201eA glob\u00e1lis\ngazdas\u00e1g \u00e9s a kapitalizmus kereszt\u00fathoz \u00e9rkezett, amit a koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny, a\nk\u00f6rnyezeti v\u00e1ls\u00e1g, a digit\u00e1lis technol\u00f3gia \u00e9s a munkaer\u0151 piac alapvet\u0151\nv\u00e1ltoz\u00e1sa v\u00e1ltott ki\u201d \u2013 adta h\u00edr\u00fcl nemr\u00e9g a Project Syndicate. <\/p>\n\n\n\n Engem a helyzet egy biol\u00f3gus – John Endler \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tapasztalat\u00e1ra eml\u00e9keztet. M\u00e9g az\n1970-es \u00e9vekben, a\nd\u00e9l-amerikai foly\u00f3csk\u00e1kban \u00e9l\u0151 guppik \u00e9let\u00e9t tanulm\u00e1nyozva arra figyelt fel,\nhogy a v\u00edzes\u00e9s alj\u00e1n lev\u0151 tavacsk\u00e1ban a halacsk\u00e1k – mintha csak\nfenek\u00e9n lev\u0151 k\u00f6vekhez hasonl\u00f3v\u00e1 igyekeztek volna v\u00e1lni – meglehet\u0151sen\njellegtelenek voltak, m\u00edg az alig n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9terrel feljebb \u00e9l\u0151 t\u00e1rsaik rik\u00edt\u00f3an\nv\u00e1ltozatosak. A rejt\u00e9ly kulcsa: az als\u00f3 tavacsk\u00e1ban a guppik mellett honos,\nr\u00e1juk vad\u00e1sz\u00f3 csukas\u00fcg\u00e9rek, viszont nem tudtak fel\u00faszni a zuhog\u00f3kon a fels\u0151\ntavacsk\u00e1ba. \u00cdgy a guppik sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00fal\u00e9l\u00e9s felt\u00e9tele az als\u00f3 medenc\u00e9ben,\nbeleolvadni a h\u00e1tt\u00e9rbe, lehet\u0151leg elker\u00fclve a csukas\u00fcg\u00e9rek figyelm\u00e9t, m\u00edg a\nfels\u0151 medenc\u00e9ben, min\u00e9l sz\u00ednesebb\u00e9 v\u00e1lva, felkelteni a n\u0151st\u00e9nyek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Emiatt\nj\u00f6tt l\u00e9tre, egym\u00e1st\u00f3l nem t\u00fal nagy t\u00e1vols\u00e1gra a fajon bel\u00fcli alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151\nmint\u00e1zat. <\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\nelt\u00e9r\u0151 mint\u00e1zata az emberi kult\u00fara \u00e1ltal\u00e1nos jelens\u00e9ge, \u00e1m ezt gyakran a politika\nis feler\u0151s\u00edti. Gondoljunk csak \u00c9szak- \u00e9s D\u00e9l-Korea polg\u00e1rainak elt\u00e9r\u0151 vil\u00e1g\u00e1ra,\nvagy a berlini fal k\u00e9t oldal\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire. A rendszerv\u00e1lt\u00e1sok legfontosabb\ntapasztalata: ha valamilyen ok miatt megsz\u0171nik a \u201enemzeti tavacsk\u00e1k\u201d\nelszigetelts\u00e9ge \u00e9s az emberek sz\u00fcl\u0151hely\u00fckr\u0151l szabadon \u201e\u00e1t\u00faszhatnak\u201d a n\u00e9pek\ntenger\u00e9be, alkalmazkod\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fclnek. Mik\u00f6zben pedig r\u00e9gi\u00f3nk m\u00e9g mindig a\nglob\u00e1lis vil\u00e1g versenyk\u00e9pes viselked\u00e9si \u201emint\u00e1zat\u00e1nak\u201d elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val\nk\u00fcszk\u00f6dik, l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanez a kih\u00edv\u00e1s \u00e1ll az eg\u00e9sz emberis\u00e9g el\u0151tt.\nValamennyi t\u00e1rsadalom egyidej\u0171leg k\u00e9t \u2013 elt\u00e9r\u0151 jelleg\u0171, de k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6ker\u0171 –\nprobl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fcl: a glob\u00e1lis vil\u00e1g k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeihez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1ssal,\nilletve szuverenit\u00e1sa \u00e9s nemzeti identit\u00e1sa meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel. <\/p>\n\n\n\n Minden\norsz\u00e1g, kinyilv\u00e1n\u00edtva \u00e9rdekeit, bele k\u00edv\u00e1n sz\u00f3lni szomsz\u00e9djai \u00e9let\u00e9be,\nugyanakkor \u00e9lesen elutas\u00edtja, amikor m\u00e1sok ugyanezt tenn\u00e9k. A brazilok p\u00e9ld\u00e1ul\nnem \u00e9rtik, kinek mi k\u00f6ze ahhoz, hogy \u0151k mit tesznek az Amazonasz es\u0151-erd\u0151ivel.\nOrb\u00e1n Viktor meg azt nehezm\u00e9nyezi, hogy m\u00e1s orsz\u00e1gok a jog\u00e1llamis\u00e1got k\u00e9rik\nrajta sz\u00e1mon. A v\u00e9gs\u0151 \u00e9rv, amire hivatkozva mindenki elutas\u00edtja, hogy m\u00e1sok\nel\u0151\u00edrj\u00e1k neki, mit tehet – a nemzeti szuverenit\u00e1s. Ez a szuverenit\u00e1s kezdetben\nkiz\u00e1r\u00f3lag az uralkod\u00f3kat illette meg. \u0150k voltak kontinens\u00fcnk f\u00f6ldrajzi,\nkultur\u00e1lis \u00e9s politikai sz\u00ednpad\u00e1n zajl\u00f3 k\u00fczdelmek f\u0151szerepl\u0151i. T\u00f6rt\u00e9nelmi\njogaikra \u00e9s senki \u00e1ltal nem korl\u00e1tozott hatalmukra hivatkozva igyekeztek\nkiterjeszteni vagy \u00e9ppen megv\u00e9deni a saj\u00e1tjukk\u00e9nt birtokolt t\u00e9rs\u00e9get. Aff\u00e9le\n\u201epolitikai mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00f3kk\u00e9nt\u201d saj\u00e1t k\u00e9ny\u00fck-kedv\u00fck szerint int\u00e9zt\u00e9k dolgaikat\n\u00e9s szembes\u00fcltek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel. \u00c1m, a 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 vesztf\u00e1liai\nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6vet\u0151en (1648) a szuverenit\u00e1s az \u00e1llamra sz\u00e1llt \u00e1t<\/em>. Az uralkod\u00f3k\nmegk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen hatalommal ir\u00e1ny\u00edtott \u201epolitikai mag\u00e1n-v\u00e1llalkoz\u00e1sa\u201d ezzel\naff\u00e9le \u201ekorl\u00e1tolt felel\u0151ss\u00e9g\u0171 politikai t\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1\u201d alakult \u00e1t. Amik\u00e9nt a\nKFT-nek, a tulajdonos\u00e1\u00e9t\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett \u201esaj\u00e1t\u201d vagyona van, \u00fagy az \u00e1llam is az\nuralkod\u00f3\u00e9t\u00f3l elv\u00e1lasztott, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szuverenit\u00e1sra tett szert. <\/p>\n\n\n\n A szuver\u00e9n\n\u00e1llamok form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ban a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a nemzeti\nidentit\u00e1s. Az ipari forradalom v\u00edvm\u00e1nyai \u2013 a vas\u00fat \u00e9s a g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s, az\n\u00fczemszer\u0171 termel\u00e9s \u00e9s a kereskedelem er\u0151s\u00f6d\u0151 sz\u00e1lai \u2013 egyre t\u00e1volabbi\nt\u00e9rs\u00e9geket kapcsoltak \u00f6ssze. Mik\u00f6zben a cs\u00f6kken\u0151 tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek kik\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k\na piaci integr\u00e1ci\u00f3t, az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt kultur\u00e1lis mint\u00e1k alapj\u00e1n homog\u00e9n t\u00e9rs\u00e9gek\nszervez\u0151dtek. A Magyar-Osztr\u00e1k monarchi\u00e1t elemz\u0151 vizsg\u00e1lat kimutatta: az azonos\nkultur\u00e1lis \u00e9s nyelvi h\u00e1tter\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek tagjai hajlamosak voltak egym\u00e1st\nv\u00e1lasztani partnernek \u00e9s egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt alacsonyabb \u00e1rakkal kereskedni, mint m\u00e1s\nt\u00e9rs\u00e9gekkel. (Schultz, M. Wolf, N. 2012. Economic nationalism and economic\nintegration: the Austro-Hungaria Empire). Vagyis, a cs\u00f6kken\u0151 tranzakci\u00f3s\nk\u00f6lts\u00e9gek hat\u00e1s\u00e1t r\u00e9szben \u201efel\u00fcl\u00edrta\u201d a kultur\u00e1lis identit\u00e1s, amely azut\u00e1n homog\u00e9n\nnemzeti karakter\u0171 t\u00e9rs\u00e9geket form\u00e1lt. \u00cdgy az \u00f6r\u00f6k\u00fcl kapott kultur\u00e1lis mint\u00e1zat\nalapj\u00e1n, a sok\u00e1ig \u00f6nmag\u00e1ba z\u00e1r\u00f3d\u00f3 a kisebb t\u00e9rs\u00e9gek gazdas\u00e1gi rendszer\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6ttek\na nemzet-gazdas\u00e1gok. <\/p>\n\n\n\n Kor\u00e1bbi\nanal\u00f3gi\u00e1nk sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1val: a t\u00e9rs\u00e9gi \u201etavacsk\u00e1k\u201d a nemzeti \u201etengerr\u00e9\u201d folytak\negybe. \u00c1m a fejl\u0151d\u00e9s ellen\u00e1llhatatlanul vezetett tov\u00e1bb \u00e9s az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 nemzeti\nt\u00e9rs\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt is egyre szorosabban kapcsolat alakult ki. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra pedig\negy jellegzetes \u201ef\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s\u201d ment v\u00e9gbe. A politika \u00e9s a gazdas\u00e1g szuver\u00e9n\naktorai \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6sen haszn\u00e1lt nemzetk\u00f6zi rendszer \u201ek\u00f6zlegel\u0151v\u00e9\u201d v\u00e1ltozott. A k\u00f6zlegel\u0151\njellegzetes dinamik\u00e1ja G. Hardin kutat\u00e1sai nyom\u00e1n v\u00e1lt ismertt\u00e9. A kiz\u00e1r\u00f3lag az\n\u00f6n\u00e9rdek \u00e1ltal vez\u00e9relt, \u201eszuver\u00e9n\u201d gazd\u00e1k moh\u00f3s\u00e1ga – t\u00fal sok tehenet hajtanak a\nk\u00f6z\u00f6s legel\u0151re – m\u00e1sokra is \u00e1tragad, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben el\u0151bb elfogy a\nlegelni val\u00f3, majd emiatt kipusztulnak az \u00e1llatok. (Hardin, G. 1987. Science.).\nAz \u00e1llamok – a falu gazd\u00e1ihoz hasonl\u00f3an \u2013 megszokt\u00e1k, hogy a saj\u00e1t \u201eport\u00e1jukon\u201d\na maguk k\u00e9nye-kedve szerint int\u00e9zz\u00e9k dolgaikat. Amikor azonban ez a\nszuverenit\u00e1sra hivatkoz\u00f3 \u00e9s m\u00e1sokra nem tekint\u0151 viselked\u00e9s fel\u00fcl\u00edrta a\n\u201ek\u00f6zlegel\u0151\u201d logik\u00e1j\u00e1t, vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fak, vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s nemzetk\u00f6zi konfliktusok robbantak\nki. <\/p>\n\n\n\n A szuver\u00e9n nemzetek\ns\u00falyos \u00e1rat fizettek, hogy megtanulj\u00e1k: a \u201ek\u00f6zlegel\u0151v\u00e9\u201d v\u00e1l\u00f3 vil\u00e1gban meg\u0151rizhetik\nszuverenit\u00e1suk egy r\u00e9sz\u00e9t, de b\u00e9k\u00e9t \u00e9s a prosperit\u00e1st csak egyeztetett\nszab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1nak folyamatos ellen\u0151rz\u00e9se \u00e9s a szab\u00e1lyszeg\u0151k \u201emegregul\u00e1z\u00e1sa\u201d\nbiztos\u00edthatja. A vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a II vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa szomor\u00fa tapasztalatai\nnyom\u00e1n egyre t\u00f6bb nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9s \u201enemzetek feletti\u201d szab\u00e1ly korl\u00e1tozta\n\u00e9s fegyelmezte a fokozatosan glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 \u201ek\u00f6zlegel\u0151\u201d szerepl\u0151it. A nemzet\u00e1llamok\npedig \u2013 kev\u00e9sb\u00e9 a b\u00f6lcs bel\u00e1t\u00e1s, ink\u00e1bb a k\u00e9nyszerek hat\u00e1s\u00e1ra – megegyez\u00e9sre t\u00f6rekv\u0151\n\u00e9s szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151 \u201egazd\u00e1kk\u00e1\u201d v\u00e1ltak. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a t\u00f6rt\u00e9nelemben addig soha\nnem tapasztalt prosperit\u00e1s k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt a vil\u00e1gra. A kapcsolatok sokr\u00e9t\u0171s\u00e9ge \u00e9s\nszoross\u00e1ga – a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a hiperkonnektivit\u00e1s \u2013 fokozatosan szinte\nelszak\u00edthatatlan egys\u00e9gbe f\u0171zte az eg\u00e9sz emberis\u00e9get. (Khanna, P. 2020.\nKonnektogr\u00e1fia. Hvg). Ennek nemv\u00e1rt k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a vil\u00e1gban egy \u00fajabb \u201ef\u00e1zis-\u00e1talakul\u00e1s\u201d\nzajlott le: a glob\u00e1lis \u201ek\u00f6zlegel\u0151\u201d \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1<\/em> v\u00e1ltozott. <\/p>\n\n\n\n Ism\u00e9t a guppik\np\u00e9ld\u00e1j\u00e1val \u00e9lve: az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt nemzeti \u201etengerekb\u0151l\u201d n\u00e9pek \u201e\u00f3ce\u00e1nja\u201d lett, ahol\nb\u00e1rki, b\u00e1rhova \u201eel\u00faszhatott\u201d, de sz\u00e1molnia kellett azzal, minden\u00fctt azonos versenyfelt\u00e9telekkel\n– ugyanolyan ragadoz\u00f3kkal \u00e9s egyforma t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkal \u2013 tal\u00e1lkozik. Az elm\u00falt\n\u00e9vtizedben mindenki r\u00e1\u00e9bredni k\u00e9nyszer\u00fclt: a saj\u00e1tjak\u00e9nt tekintett, m\u00e1sok\u00e9t\u00f3l\nelk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 vil\u00e1ga elt\u0171nt. A folyamatok \u00e9s az aktorok \u2013 a v\u00e1llalatok \u00e9s a\nnemzetek – elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dtak. A hat\u00e1rok \u00e1tereszt\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak, a \u201esaj\u00e1t\u201d\nkibogozhatatlanul keveredett m\u00e1sok \u201esaj\u00e1tj\u00e1val\u201d. (Frank F\u00fcredi. 2021.\nC\u00e9lkeresztben a hat\u00e1rok.) A technol\u00f3giailag \u00e9s gazdas\u00e1gilag egys\u00e9ges\u00fcl\u0151 f\u00f6ld\u00f6n mindenki ugyanazokkal a kiker\u00fclhetetlen\nhat\u00e1sokkal szembes\u00fcl. Emiatt m\u00e9g a \u201esaj\u00e1t\u201d probl\u00e9m\u00e1kat is csak k\u00f6z\u00f6sen lehet megoldani. <\/p>\n\n\n\n Erre a helyzetre utal Orb\u00e1n Viktor\n\u201evil\u00e1grend n\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1ga\u201d, amely az eg\u00e9sz emberis\u00e9get \u2013 az egy\u00e9neket, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket,\nv\u00e1llalatokat \u00e9s az \u00e1llamokat is \u2013 alkalmazkod\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edt. Elt\u0171ntek azonban\naz eligazod\u00e1s megb\u00edzhat\u00f3 ir\u00e1nyjelz\u0151i. Az esem\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthatatlanok, a\ntendenci\u00e1k \u00f6sszekusz\u00e1l\u00f3dtak \u00e9s sokasodnak az un. \u201efekete hatty\u00fa\u201d t\u00edpus\u00fa \u2013 vagyis kor\u00e1bbi tapasztalatainkkal\ngy\u00f6keresen ellent\u00e9tes – jelens\u00e9gek. A helyzet megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bben D.\nRumsfeld – a nemr\u00e9g elhunyt \u00e9s t\u00f6bb amerikai korm\u00e1ny katonai akci\u00f3i\u00e9rt felel\u0151s\n\u00e1llamtitk\u00e1r\u00e1nak – elejtett megjegyz\u00e9s\u00e9re utalnak. 2002 febru\u00e1rj\u00e1ban, a New Yorki\nVil\u00e1gkereskedelmi k\u00f6zpont elleni terrort\u00e1mad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en – mint az ellenl\u00e9p\u00e9sek\nel\u0151k\u00e9sz\u00fcletei\u00e9rt felel\u0151s vezet\u0151t – az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k k\u00e9rd\u0151re vont\u00e1k: mutassa be a Bagdad\njelentette atom-fenyeget\u00e9st bizony\u00edt\u00f3 t\u00e9nyeket. Rumsfeld akkor egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s\nv\u00e1lasszal lepte meg a jelenlev\u0151ket: \u201eVannak dolgok, amiket ismer\u00fcnk. Azut\u00e1n\nvannak dolgok, amikr\u0151l tudjuk, hogy l\u00e9teznek, de m\u00e9g nem ismer\u00fcnk pontosan. De\nvannak olyan dolgok is, amelyeknek m\u00e9g a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l sem tudunk, pedig l\u00e9tezhetnek\n\u00e9s befoly\u00e1solj\u00e1k \u00e9let\u00fcnket, de nem tudjuk, hogyan.\u201d Szavai, amelyek akkor az\nUSA h\u00e1bor\u00fas el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteit igyekezett igazolni, az egyens\u00faly\u00e1t vesz\u00edtett vil\u00e1g \u00faj\n\u00e1llapot\u00e1nak – a radik\u00e1lis bizonytalans\u00e1g\nkorszak\u00e1nak – bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9re is utalnak. (Kay, J. King, M. 2020. Radical\nuncertainty.) <\/p>\n\n\n\n Ebben az \u00faj helyzetben azonban hamiss\u00e1\nv\u00e1lik az a – sok\u00e1ig megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen \u2013 t\u00e9ny, hogy az orsz\u00e1gok biztons\u00e1ga a\nkatonai, a gazdas\u00e1gi \u00e9s a kultur\u00e1lis hatalmukra t\u00e1maszkod\u00f3 szuverenit\u00e1son nyugszik. A \u201evil\u00e1grend\nn\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1gban\u201d a stabilit\u00e1s alapvet\u0151en \u00faj koncepci\u00f3ja, a resilience<\/em> \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl.\n(Masten, A. 2015. Ordinary Magic:\nResilience in Development.) Ez a dinamikus rendszereknek arra a\nk\u00e9pess\u00e9g\u00e9re utal, hogy a k\u00fcls\u0151 \u00e9s a bels\u0151 zavaroknak m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3djuk \u00e9s\nszervezetts\u00e9g\u00fck a v\u00e1ltoztat\u00e1sokhoz val\u00f3 hozz\u00e1igaz\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e1lljanak ellent. Hi\u00e1ba\n\u00e1ll\u00edtotta teh\u00e1t a minisztereln\u00f6k K\u00f6tcs\u00e9n, hogy Magyarorsz\u00e1g \u201ebiztos pont a bizonytalan vil\u00e1gban\u201d. Az \u00faj helyzetben sem szil\u00e1rd falak, sem er\u0151s hadsereg, sem pedig a\ngazdas\u00e1gi f\u00fcggetlened\u00e9s nem v\u00e9denek meg a k\u00f6rnyezet zavarait\u00f3l. Csak a\nv\u00e1ltoz\u00e1sra k\u00e9pes \u00e9s hajland\u00f3 polg\u00e1rokb\u00f3l, az adapt\u00edv szervezetekb\u0151l \u00e9s\nint\u00e9zm\u00e9nyekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 nemzet, amelyre kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\nfelt\u00e9teleit elfogad\u00f3 \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnerk\u00e9nt tekintenek m\u00e1sok, k\u00edn\u00e1lhat\nstabilit\u00e1st. (Cosens, B. et.al. 2021. Governing complexity. PNAS) <\/p>\n\n\n\n \u00c1m az illeszked\u00e9st megnehez\u00edti, hogy bolyg\u00f3nk megtelt fenyeget\u0151 \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan\nesem\u00e9nyekkel. S\u0151t, nemcsak az el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 kr\u00edzisek jelentenek gondot,\nhanem a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3knak a v\u00e1ls\u00e1gokra adott \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 reakci\u00f3i is. \u201eA\nlegrosszabb dolog, amit tehet\u00fcnk, amikor \u00fagy t\u0171nik, v\u00e9get \u00e9rt a r\u00e9m\u00e1lom, hogy abban\nrem\u00e9nyked\u00fcnk, v\u00e9gre visszat\u00e9r a norm\u00e1lis \u00e9let. Ugyanis, ha nem tanulunk abb\u00f3l,\nami bek\u00f6vetkezett, a t\u00f6rt\u00e9nelem ism\u00e9telni fogja mag\u00e1t\u201d. (Dale Fisher). Vagyis,\na normalit\u00e1s visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9ben rem\u00e9nykedni norm\u00e1lis\ndolog, de csapd\u00e1t rejt. Amikor a \u201ehalad\u00e1s motorja\u201d csup\u00e1n lefulladt, a\nprobl\u00e9m\u00e1kat megoldva rem\u00e9lhet\u0151, hogy visszat\u00e9rnek a r\u00e9gi sz\u00e9p napok. Most azonban\n\u00fagy t\u0171nik: a t\u00f6rt\u00e9nelem \u201ekisiklott\u201d. Vil\u00e1gunk egy olyan \u00e1ttekinthetetlen \u201erendez\u0151p\u00e1lyaudvarr\u00e1\u201d\nv\u00e1lt, ahonnan elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyokba, ismeretlen c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sok fel\u00e9, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llapot\u00fa\nj\u00e1rm\u0171veket indulnak. A kiszemelt\nc\u00e9l\u00e1llom\u00e1s egyeseknek az \u00f6r\u00f6k b\u00e9k\u00e9t \u00edg\u00e9ri, m\u00edg m\u00e1soknak a v\u00e9gpusztul\u00e1st. Ez a\nhelyzet meleg\u00e1gya az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s elm\u00e9leteknek, amelyek azt sugallj\u00e1k: a bajok\nforr\u00e1sa gonosz emberek \u00e1rt\u00f3 akci\u00f3i. A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat azonban arra figyelmeztet:\nnemcsak a \u201evasf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6k\u201d \u00e9s az elszak\u00edthatatlan bilincsek, hanem az eff\u00e9le t\u00e9vhitek\nis rabs\u00e1gra k\u00e9nyszer\u00edthetik az embert. \n\nA glob\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9ma l\u00e9trej\u00f6tte vil\u00e1gunkat egy\nolyan rep\u00fcl\u0151h\u00f6z tette hasonl\u00f3v\u00e1, amely lesz\u00e1ll\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclve hirtelen viharba\nker\u00fcl, vagy a lesz\u00e1ll\u00f3p\u00e1ly\u00e1n valamilyen akad\u00e1ly t\u0171nik fel el\u0151tte. A pil\u00f3t\u00e1k – a\nkatasztr\u00f3f\u00e1t elker\u00fclend\u0151 – \u00fajra-startol\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fclnek. Halad\u00e9ktalanul el\nkell kezdeni az ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1st, de \u00f3vatosan, nem hirtelen mozdulatokkal, \u00e9s\nk\u00f6zben folyamatosan reag\u00e1lni az el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre. Az emberis\u00e9get\nr\u00e1ad\u00e1sul nemcsak a kisz\u00e1m\u00edthatatlan hat\u00e1sok fenyegetik. Probl\u00e9m\u00e1ink t\u00falnyom\u00f3\nt\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t saj\u00e1t viselked\u00e9s\u00fcnk id\u00e9zi el\u0151. Ezekr\u0151l azonban az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s\nelm\u00e9letek, vagy m\u00e9g gyakrabban a nemzeti szuverenit\u00e1s \u2013 t\u00f6bbnyire \u00f6nz\u0151 politikai\n\u00e9rdekeiket szolg\u00e1l\u00f3 \u2013 t\u00falhangs\u00falyoz\u00e1sa elterelik a figyelmet. Ez az oka, hogy az\negyens\u00faly\u00e1t vesz\u00edtett glob\u00e1lis rendszer \u201epuha landol\u00e1s\u00e1hoz\u201d m\u00e9g a pil\u00f3taf\u00fclke\nsiker-t\u00e9nyez\u0151i \u2013 a szak\u00e9rtelem, az \u00f3vatoss\u00e1g \u00e9s a k\u00f6vetkezetess\u00e9g \u2013 sem\nel\u00e9gs\u00e9ges. A katasztr\u00f3fa csak akkor ker\u00fclhet\u0151 el, ha minden \u00e1llam elutas\u00edtja az\n\u201e\u00e9n magamat teszem az els\u0151 helyre\u201d leb\u00edrhatatlannak l\u00e1tsz\u00f3 cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsa lesz k\u00f6zvetlen \u00e9s t\u00e1volabbi partnereinek. Nem akarok p\u00e1nikot\nkelteni, napjaink glob\u00e1lis rendszer\u00e9nek \u201epil\u00f3t\u00e1in\u00e1l\u201d ezt ma m\u00e9g csak nyomokban tapasztalom.\n \n\n\n\n<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00a0\u00a0\u00a0 Sokan tal\u00e1lgatj\u00e1k, mit is jelent Orb\u00e1n Viktor, az idei k\u00f6tcsei pikniken elhangzott – \u201eegy bizonytalans\u00e1gokkal teli, vil\u00e1grend n\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1g\u201d – mondata. Az elm\u00falt \u00e9vek esem\u00e9nyeinek t\u00fckr\u00e9ben azonban ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s az \u00faj normalit\u00e1s kifejez\u00e9se. \u201eVesz\u00e9lyesebb\u00e9 v\u00e1lt a nemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezet, m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok zajlanak, a felmeleged\u00e9st\u0151l kezdve, a digitaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1son \u00e1t eg\u00e9szen a hatalmi politika renesz\u00e1nsz\u00e1ig, \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1025"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1025"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1025\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1026,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1025\/revisions\/1026"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1025"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1025"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1025"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}