V\u00e1l\u00f3f\u00e9lben<\/p>\n
Az emberek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge meg van gy\u0151z\u0151dve, h\u00e1zass\u00e1ga, amit \u00e9ppen most k\u00edv\u00e1n megk\u00f6tni, boldog lesz. M\u00e9gis a h\u00e1zass\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9ge – a pszichol\u00f3giai \u00e9s a kultur\u00e1lis \u201einkompatibilit\u00e1s\u201d miatt – n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl felbomlik. Amikor szembes\u00fcl\u00fcnk bar\u00e1taink v\u00e1l\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, els\u0151 reakci\u00f3nk: \u201enem voltatok egym\u00e1shoz val\u00f3k\u201d. A v\u00e1rhat\u00f3 konfliktusokat azonban \u2013 indul\u00e1skor \u2013 elfedte a k\u00f6z\u00f6s j\u00f6v\u0151t tervezget\u0151 szerelem. \u00c1m az el\u0151bukkan\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok hat\u00e1s\u00e1ra a probl\u00e9m\u00e1k egyre er\u0151s\u00f6dnek, \u00e9s a felek egyszer csak r\u00e1d\u00f6bbennek: kapcsolatuk menthetetlen. Azt gondoln\u00e1nk, ilyen hib\u00e1kat az \u00e1llamok nem k\u00f6vetnek el. Az \u00e9vekig tart\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1sok, a sok egyeztet\u00e9s, a h\u00e1tt\u00e9r-alkuk sora, \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9st szentes\u00edt\u0151 n\u00e9pszavaz\u00e1s, j\u00f3zan m\u00e9rlegel\u00e9st sejtet. \u00c1m most, hogy Eur\u00f3pa, a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcleten el\u0151bukkan\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k \u2013 a g\u00f6r\u00f6g cs\u0151d, az angolok kil\u00e9p\u00e9si, \u00e9s t\u00f6bbek \u201ev\u00e1l\u00e1si\u201d sz\u00e1nd\u00e9kai, a menek\u00fclt-v\u00e1ls\u00e1g, stb. – miatt a v\u00e1l\u00e1s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9re \u00e9rkezett, m\u00e1r nem is az a k\u00e9rd\u00e9s, mit rontottunk el, hanem mi\u00e9rt k\u00f6vett\u00fck el hib\u00e1k eg\u00e9sz sor\u00e1t?<\/p>\n
B\u00e1r a kudarcok okak\u00e9nt probl\u00e9m\u00e1k t\u00f6meg\u00e9t emlegetik, a val\u00f3s\u00e1gban egy nehezen \u00e9szrevehet\u0151, rejtett t\u00e9nyez\u0151 id\u00e9zte azt el\u0151: a konfliktusok gy\u00f6kere, hogy Eur\u00f3pa – szemben a fel\u00fcletes meg\u00edt\u00e9l\u00e9ssel – nem f\u00f6ldrajzi hely, hanem politikai modell. Eur\u00f3pa nem egy geogr\u00e1fiailag egybef\u00fcgg\u0151 t\u00e9rs\u00e9g, ink\u00e1bb hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3dott \u2013 sok\u00e1ig csak r\u00e1 jellemz\u0151 – saj\u00e1tos int\u00e9zm\u00e9nyi rendszer: a hatalommegoszt\u00e1s, a piacgazdas\u00e1g, a mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sok, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia, a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s ellen\u0151rizhet\u0151 vezet\u00e9s, a v\u00e9lem\u00e9ny- \u00e9s sz\u00f3l\u00e1s-szabads\u00e1g, \u00e9s a rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les egy\u00e9ni jogok. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l, van \u201eEur\u00f3pa\u201d a kontinens\u00fcnk\u00f6n k\u00edv\u00fcl is (pl. USA, Kanada vagy Ausztr\u00e1lia) \u00e9s vannak kontinens\u00fcnknek \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9rtelemben \u2013 \u201e\u00e1zsiai\u201d, s\u0151t \u201eafrikai\u201d t\u00e9rs\u00e9gei. S\u0151t, probl\u00e9m\u00e1ink d\u00f6nt\u0151en abb\u00f3l fakadnak, hogy a legt\u00f6bb orsz\u00e1g, szinte minden utc\u00e1ban – egym\u00e1st \u00e1tfedve – tal\u00e1lhat\u00f3k \u201eeur\u00f3pai\u201d, \u201e\u00e1zsiai\u201d \u00e9s \u201eafrikai\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek.<\/p>\n
Az Eur\u00f3pa-modell az elm\u00falt ezer \u00e9v sor\u00e1n, fokozatosan form\u00e1l\u00f3dott a siker \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott mint\u00e1j\u00e1v\u00e1. A verseny-k\u00f6vetelm\u00e9nyt, \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9ny-k\u00e9nyszert t\u00e1maszt\u00f3, egyben szolidarit\u00e1st, \u00e9s felemelked\u00e9st k\u00edn\u00e1l\u00f3 modellje a20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben nyerte el v\u00e9gleges form\u00e1j\u00e1t. Ezt az \u201ealap\u00e9rtelmezett\u201d mint\u00e1t vett\u00e9k \u00e1t a diktat\u00far\u00e1kb\u00f3l felszabadul\u00f3 orsz\u00e1gok: el\u0151bb a mediterr\u00e1nok, Portug\u00e1lia, Spanyolorsz\u00e1g, \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g, majd a nagy rendszerv\u00e1lt\u00e1sok<\/em> sor\u00e1n Kelet- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3paiak. A csatlakoz\u00f3k \u00e9s a befogad\u00f3k egyar\u00e1nt \u00fagy hitt\u00e9k: a sikerhez elegend\u0151 a t\u00f6rt\u00e9nelmileg hat\u00e9kony int\u00e9zm\u00e9nyek bevezet\u00e9se. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: a jogi \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi szerkezet \u00e1tv\u00e9tele sz\u00fcks\u00e9ges, de nem el\u00e9gs\u00e9ges a sikerhez. Legal\u00e1bb ilyen fontos a polg\u00e1rok bizalma int\u00e9zm\u00e9nyeikben \u00e9s egym\u00e1s ir\u00e1nt. Ezeket a t\u00e9nyez\u0151ket sok\u00e1ig eleve adottnak tekintett\u00e9k, de az el\u0151bukkan\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok azt mutatj\u00e1k, ez egy\u00e1ltal\u00e1n nincs \u00edgy.<\/p>\n Az int\u00e9zm\u00e9nyek elt\u00e9r\u0151 hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak okait kutatva k\u00e9t \u2013 t\u00f6bbnyire a figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott \u2013 t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1sa bukkant el\u0151: az int\u00e9zm\u00e9nyi min\u0151s\u00e9g \u00e9s a bizalom \u00e1ltal\u00e1nos m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge Eur\u00f3pa t\u00e9rs\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt. Eur\u00f3pa – a t\u00f6bbi civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 – \u201etal\u00e1lm\u00e1nya\u201d az int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1s, illetve ennek megtestes\u00edt\u0151je, a parlament. A sokak sz\u00e1m\u00e1ra modellt k\u00edn\u00e1l\u00f3 angol parlament a 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n alakult meg, de m\u00e1r el\u0151tte, m\u00e1sutt \u2013 Spanyolorsz\u00e1gban \u2013 is l\u00e9trej\u00f6tt az uralkod\u00f3 \u00e9s alattval\u00f3i k\u00f6z\u00f6tti hatalommegoszt\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny. \u00c1m a kutat\u00e1sok kider\u00edtett\u00e9k, nem egyszer\u0171en a parlamentek \u201efelbukkan\u00e1sa\u201d, hanem m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck gyakoris\u00e1ga \u2013 az un. parlamenti aktivit\u00e1si index (PAI) \u2013 a legfontosabb mutat\u00f3ja a hatalommegoszt\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek. Az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9sek jellegzetes k\u00e9pet rajzoltak fel: a PAI a 12. \u00e9s a 18. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt magas volt \u00e9szak- \u00e9s nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban, k\u00f6zepes a n\u00e9met ter\u00fcleteken, alacsony \u00e9s cs\u00f6kken\u0151 d\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00e9s nagyon ritka kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n Ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi trend magyar\u00e1zza Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9geinek elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Az \u00faj kutat\u00e1sok teh\u00e1t r\u00e9szben tov\u00e1bb finom\u00edtott\u00e1k Sz\u0171cs Jen\u0151, Eur\u00f3pa h\u00e1rom \u2013 a \u201enyugat\u201d, a \u201ekelet\u201d \u00e9s a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tmenetet jelent\u0151 \u201ek\u00f6z\u00e9p\u201d – t\u00f6rt\u00e9nelmi r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u0151 modellj\u00e9t. Saj\u00e1tos utat k\u00f6vetett az \u00e9szaki \u00e9s az nyugati t\u00e9rs\u00e9g (Skandin\u00e1via \u00e9s Nyugat-Eur\u00f3pa). Egy\u00e9ni p\u00e1ly\u00e1n haladt a kontinens \u201ed\u00e9li\u201d – mediterr\u00e1n \u2013 fele. Ezekt\u0151l elt\u00e9r\u0151 politikai trend mozgatta K\u00f6z\u00e9p-, Kelet-Eur\u00f3p\u00e1t, \u00e9s ett\u0151l is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a Szib\u00e9ri\u00e1ig terjed\u0151 keleti t\u00e9rs\u00e9gek – a sz\u00e9tesett Szovjetun\u00f3 keleti ut\u00f3d\u00e1llamainak \u2013 fejl\u0151d\u00e9si mint\u00e1ja. E t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s region\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nem puszt\u00e1n elm\u00e9letileg \u00e9rdekesek: ezek hat\u00e1rozt\u00e1k meg, mik\u00e9nt reag\u00e1ltak, \u00e9s reag\u00e1lnak ma is, az egyes orsz\u00e1gok a rendszeresen bek\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ls\u00e1gokra. (Pl: a 14. sz\u00e1zadi pestis-j\u00e1rv\u00e1nyokat k\u00f6vet\u0151en a munkaer\u0151 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9re, majd a felvil\u00e1gosod\u00e1sra, azut\u00e1n a 18. sz\u00e1zad ipari, \u00e9s a 19. sz\u00e1zad t\u00e1rsadalmi forradalmaira.)<\/p>\n A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek gyors fejl\u0151d\u00e9se elfedni l\u00e1tszott ezeket a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. Ez\u00e9rt v\u00e9lelmezt\u00e9k a politikusok \u2013 t\u00e9vesen – a t\u00f6rt\u00e9nelmi determin\u00e1ci\u00f3k megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t. Mik\u00e9nt az elt\u00e9r\u0151 kultur\u00e1lis h\u00e1tter\u0171 fiatalok h\u00e1zass\u00e1g\u00e1n\u00e1l, mindenki rem\u00e9li, hogy a sz\u00fcl\u0151i t\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s a szerelem elh\u00e1r\u00edtja a konfliktusokat, Eur\u00f3p\u00e1ban is mindenki b\u00edzott abban, a gazdagabb \u201e\u00e9szakiak \u00e9s nyugatiak\u201d hozom\u00e1nya \u2013 a p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s a k\u00edn\u00e1lt modell \u2013 sikerre vezeti a nagy eur\u00f3pai \u00f6sszeborul\u00e1st. Emiatt v\u00e9lhett\u00fck mi is a rendszerv\u00e1lt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l k\u00f6nnyebbnek a gyors felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1st. A politikusok \u00edg\u00e9rt\u00e9k, mert rem\u00e9lt\u00e9k: amik\u00e9nt egy h\u00e1zass\u00e1g h\u00e9tk\u00f6znapjai sor\u00e1n, a \u201ehozott\u201d elt\u00e9r\u0151 szok\u00e1sok lassan elhalv\u00e1nyulnak, a \u201eKlubba\u201d bel\u00e9pett t\u00e1rsadalmak fokozatosan nemcsak elsaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k a \u201ehelyes \u00e9s ill\u0151\u201d viselked\u00e9st, de tartj\u00e1k is magukat ahhoz.<\/p>\n \u00c1m, amik\u00e9nt a v\u00e1ls\u00e1gok hat\u00e1s\u00e1ra a m\u00e9goly m\u00e9ly szerelemre alapoz\u00f3 h\u00e1zass\u00e1gban is el\u0151bukkan a kultur\u00e1lis \u201einkompatibilit\u00e1s\u201d, napjaink g\u00f6r\u00f6g v\u00e1ls\u00e1ga \u2013 a mediterr\u00e1n \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa potenci\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gg\u00f3caival egy\u00fctt – alapvet\u0151en a t\u00f6rt\u00e9nelmi kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a v\u00e1ls\u00e1gok miatti feler\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t jelzik. \u00c9s itt ker\u00fcl a k\u00e9pbe a bizalom jellegzetes alakul\u00e1sa Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9geiben. A bizalom, hagyom\u00e1nyosan, a csal\u00e1don bel\u00fcl, minden\u00fctt magas (97 %-os), m\u00edg az idegenek ir\u00e1nt minim\u00e1lis (5-7%). Ez a jelens\u00e9g az amor\u00e1lis csal\u00e1dk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g: a mor\u00e1l csak a csal\u00e1don bel\u00fcl k\u00f6t, azon k\u00edv\u00fcl nem. A 20. sz\u00e1zadban, a \u201epiacos\u201d \u00e9s demokratikus t\u00e1rsadalmakban ezt a szab\u00e1lyt fokozatosan fel\u00fcl-\u00edrta az idegenek ir\u00e1nti n\u00f6vekv\u0151 bizalom. Ez \u00e9szakon \u00e9s nyugaton m\u00e1r kor\u00e1bban n\u00f6veked\u00e9snek indult, \u00e9s a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re magas, (70 %) szintet \u00e9rt el. D\u00e9len \u00e9s keleten, a piacgazdas\u00e1g kiterjed\u00e9s\u00e9vel szint\u00e9n n\u0151tt, de csak kisebb m\u00e9rt\u00e9kben (35- 40%-ra).<\/p>\n Az emberek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti bizalma nemcsak a h\u00e9tk\u00f6znapi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s miatt fontos. Ez m\u0171k\u00f6dteti az int\u00e9zm\u00e9nyeket, meghat\u00e1rozva fizeted-e az ad\u00f3t, betartod-e a szab\u00e1lyokat, eleget teszel-e t\u00e1rsadalmi k\u00f6telezetts\u00e9geidnek. \u201eEur\u00f3pa\u201d sokunk sz\u00e1m\u00e1ra azt jelentette: minden helyzetben sz\u00e1m\u00edthatsz arra, hogy az idegenek szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151k, de azzal is tiszt\u00e1ban kell lenned, t\u0151led is ezt v\u00e1rj\u00e1k. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban \u2013 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szoci\u00e1lis, etnikai \u00e9s viselked\u00e9sbeli heterogenit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se miatt \u2013 az idegenekben val\u00f3 bizalom ism\u00e9t lecs\u00f6kkent (35%-ra) nyugaton, \u00e9s csaknem a r\u00e9gi alacsony szintre (10%-ra) d\u00e9len \u00e9s keleten. Ez nemcsak a h\u00e9tk\u00f6znapokban vezetett zavarokhoz, de erod\u00e1l\u00f3dta a t\u00e1rsadalom int\u00e9zm\u00e9nyi alapjait. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: az addig hat\u00e9konyan \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 a piact\u00f3l kezdve, a v\u00e1llalkoz\u00e1sokon kereszt\u00fcl, a jogrendig, a demokr\u00e1ci\u00e1ig, \u00e9s a korrupci\u00f3t\u00f3l mentes korm\u00e1nyz\u00e1sig \u2013 min\u0151s\u00e9ge, megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ga leromlott.<\/p>\n Az egykor csod\u00e1lt Eur\u00f3pa a sz\u00e9tes\u00e9s jeleit kezdi mutatni: a rem\u00e9ny \u00e9s a megszok\u00e1s \u00e1ltal \u00f6sszef\u0171z\u00f6tt egys\u00e9ge felboml\u00f3ban van. A vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g pedig feler\u0151s\u00edtette ezt a folyamatot. Ahogyan a h\u00e1zass\u00e1gban: vannak, akiket a neh\u00e9zs\u00e9gek \u00f6sszehoznak, a t\u00f6bbs\u00e9get azonban – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kultur\u00e1lis inkompatibilit\u00e1s eset\u00e9n – ink\u00e1bb sz\u00e9tr\u00e1zza. Eur\u00f3p\u00e1ban a v\u00e1ls\u00e1g nyom\u00e1n hirtelen el\u0151bukkant a r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9nelmi minta: az \u201e\u00e9szakiak\u201d hasonl\u00f3 m\u00f3don reag\u00e1lnak, a \u201emediterr\u00e1nok\u201d elt\u00e9r\u0151 utat k\u00f6vetn\u00e9nek, \u00e9s keletiek pedig eg\u00e9szen m\u00e1sfel\u00e9 igyekeznek. A v\u00e1l\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9t jelzi: saj\u00e1t int\u00e9zm\u00e9nyi hagyom\u00e1nyainak szem\u00fcveg\u00e9n \u00e1tsz\u0171rve, ah\u00e1nyan vagyunk, annyi szemsz\u00f6gb\u0151l l\u00e1tjuk a helyzetet. Ez\u00e9rt k\u00e9telkednek a n\u00e9metek, hogy a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k betartj\u00e1k \u00edg\u00e9reteiket, a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k pedig ez\u00e9rt veszik ki a p\u00e9nz\u00fcket a bankb\u00f3l, jelezve egym\u00e1sban sem b\u00edznak.<\/p>\n \u00c1m a helyzet m\u00e9g enn\u00e9l is s\u00falyosabb. Mik\u00e9nt egy felboml\u00f3 h\u00e1zass\u00e1gban, ahol a felek kezdik \u00fajra egym\u00e1snak felh\u00e1nytorgatni a m\u00e1sik csal\u00e1dj\u00e1nak tulajdon\u00edtott ideges\u00edt\u0151 szok\u00e1sokat \u2013 \u201eTi Szab\u00f3k mindig …, Ti Lakatosok meg \u00e1lland\u00f3an\u2026\u201d –\u00a0 Eur\u00f3pa kezdi a r\u00e9gi, nemegyszer h\u00e1bor\u00fahoz vezet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi narrat\u00edv\u00e1k szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl szeml\u00e9lni a helyzetet. A g\u00f6r\u00f6g cs\u0151d probl\u00e9m\u00e1ja m\u00f6g\u00fcl egyszer csak el\u0151bukkant a r\u00e9gen elfeledett \u201en\u00e9met k\u00e9rd\u00e9s\u201d. A Le Monde publicist\u00e1ja p\u00e9ld\u00e1ul azt olvasta ki a g\u00f6r\u00f6g n\u00e9pszavaz\u00e1sb\u00f3l: \u201eA g\u00f6r\u00f6g\u00f6k egy\u00fattal arra is nemmel<\/strong> voksoltak, hogy a n\u00e9metek mondj\u00e1k meg, milyennek kellene lennie Eur\u00f3p\u00e1nak.\u201d A t\u00f6rt\u00e9nelmi meghat\u00e1rozotts\u00e1g felismer\u00e9se az\u00e9rt is olyan fontos, mert r\u00e1vil\u00e1g\u00edt: itt nem egyszer\u0171en a \u201en\u00e9metek\u201d \u00e9s a \u201et\u00f6bbiek\u201d hatalmi szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hanem az \u201e\u00e9szakiak\u201d \u00e9s a \u201ed\u00e9liek\u201d illetve a \u201enyugatiak\u201d \u00e9s \u201ekeletiek\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi viselked\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9r\u0151l. Ez\u00e9rt neh\u00e9z a v\u00e1l\u00f3f\u00e9lben lev\u0151 Eur\u00f3p\u00e1nak \u2013 mint sz\u00e9tk\u00f6lt\u00f6z\u0151 bar\u00e1tainknak – tan\u00e1csot adni. Tal\u00e1n az egyetlen: ha m\u00e1r elvesz\u00edtett\u00e9k j\u00f3zans\u00e1gukat a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9sn\u00e9l, legal\u00e1bb most, v\u00e1l\u00f3f\u00e9lben racion\u00e1lisan hozz\u00e1k meg a d\u00f6nt\u00e9st. \u00c1m az esem\u00e9nyek nem erre utalnak. Most amikor a legink\u00e1bb sz\u00fcks\u00e9g volna a hideg fejre, mindenki kezdi elvesz\u00edteni a t\u00fcrelm\u00e9t. Az meg, hogy a v\u00e9g\u00fcl megsz\u00fclet\u0151 d\u00f6nt\u00e9s, vajon j\u00f3t hoz-e vagy sem, majd csak egy \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva der\u00fcl ki. Addig pedig \u2013 s\u0151t val\u00f3sz\u00edn\u0171 az ut\u00e1n is – mindenki a maga igaz\u00e1t hirdeti.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" V\u00e1l\u00f3f\u00e9lben Az emberek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge meg van gy\u0151z\u0151dve, h\u00e1zass\u00e1ga, amit \u00e9ppen most k\u00edv\u00e1n megk\u00f6tni, boldog lesz. M\u00e9gis a h\u00e1zass\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9ge – a pszichol\u00f3giai \u00e9s a kultur\u00e1lis \u201einkompatibilit\u00e1s\u201d miatt – n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl felbomlik. Amikor szembes\u00fcl\u00fcnk bar\u00e1taink v\u00e1l\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, els\u0151 reakci\u00f3nk: \u201enem voltatok egym\u00e1shoz val\u00f3k\u201d. A v\u00e1rhat\u00f3 konfliktusokat azonban \u2013 indul\u00e1skor \u2013 elfedte a k\u00f6z\u00f6s j\u00f6v\u0151t […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=103"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":104,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103\/revisions\/104"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=103"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=103"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=103"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}