Merre tov\u00e1bb?<\/p>\n
\u201eTegnap hajnali h\u00e1romig \u2013 fakadt ki nemr\u00e9g Jean-Claude Junker, Eur\u00f3pa \u201eminisztereln\u00f6ke – a g\u00f6r\u00f6g ad\u00f3ss\u00e1g \u00fcgy\u00e9t t\u00e1rgyaltuk. H\u00e1rom \u00f3r\u00e1t aludtam, \u00e9s hatkor \u00fajrakezdt\u00fck. Most hajnali h\u00e1rom van\u2026.Amikor fel\u00e9bredtem, f\u00e1radt voltam. Amikor f\u00e1radt az ember, nem hoz j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket.\u201d \u00c9s a g\u00f6r\u00f6g cs\u0151d mellett ott sokasodik a t\u00f6bbi, megold\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 s\u00falyos probl\u00e9ma: a menek\u00fclt-\u00e1radat, az ISIS fenyeget\u00e9se, a britek kil\u00e9p\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9ka, az ukr\u00e1n v\u00e1ls\u00e1g, a gyenge gazdas\u00e1gi helyzet \u00e9s a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g s\u00falyos k\u00e9rd\u00e9sei. B\u00e1rhova tekints\u00fcnk is Eur\u00f3p\u00e1ban \u2013 de saj\u00e1t sz\u0171kebb k\u00f6rnyezet\u00fcnkben – v\u00e1ls\u00e1gok n\u00e9znek vissza r\u00e1nk. Minden arra utal: ahogy eddig dolgoztunk, \u00e9lt\u00fcnk, \u00e9s int\u00e9zt\u00fck dolgainkat, nem folytathat\u00f3. De merre tov\u00e1bb?<\/p>\n
Minden v\u00e1ls\u00e1g v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 \u00e1ll\u00edt, amelyb\u0151l t\u00f6bbf\u00e9le kimenet k\u00edn\u00e1lkozik. Az egyik \u00fat, az alkalmazkod\u00e1s elutas\u00edt\u00e1sa fel\u00e9 vezet, a bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, a k\u00f6rnyezet\u00fcnkt\u0151l val\u00f3 elszigetel\u0151d\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba. A m\u00e1sik \u00fat, a kih\u00edv\u00e1sok elfogad\u00e1sa, az alkalmazkod\u00e1s \u00e9s tanul\u00e1s. Ezek az alternat\u00edv\u00e1k nemcsak az egy\u00e9nek \u00e9s az egyes orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra, de az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 szintj\u00e9n is. A civiliz\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1nak haszn\u00e1lat\u00e1t az teszi indokoltt\u00e1, hogy a v\u00e1ls\u00e1g t\u00falmutat az egyes t\u00e1rsadalmak probl\u00e9m\u00e1in. Kontinens\u00fcnk fokozatosan tett szert, a t\u00f6bbi civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 egyedi jellemz\u0151kre. Az ath\u00e9ni demokr\u00e1cia, a g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fia, a zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyok, a r\u00f3mai jog, a kultur\u00e1lis \u00e9s a nyelvi sokf\u00e9les\u00e9g olyan t\u00e1rsadalmi \u00f6r\u00f6ks\u00e9get k\u00e9pviseltek, amelyek dinamikuss\u00e1 tett\u00e9k a kontinens k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geit. Ez alapozta meg Eur\u00f3pa l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1ig tart\u00f3 sikert\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n
A hit \u00e9s a gondolkod\u00e1s szabads\u00e1ga, a tudom\u00e1ny \u00e9s a gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9se, a szabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g, testv\u00e9ris\u00e9g jelszavai, majd az ezekb\u0151l sz\u00fclet\u0151 demokr\u00e1cia, j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam, \u00e9s az egy\u00e9ni jogok kiterjeszt\u00e9se, sok\u00e1ig m\u00e1solhatatlan versenyel\u0151nyt jelentettek. A sikerek f\u00e9ny\u00e9ben azonban hajlamosan vagyunk elfelejtkezni arr\u00f3l, hogy minden eredm\u00e9ny kr\u00edzisb\u0151l sz\u00fcletett. Ez \u00edgy volt m\u00e1r az ath\u00e9ni demokr\u00e1cia, a r\u00f3mai \u00e1llam \u00e9s a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z eset\u00e9n. De a k\u00e9s\u0151bbi gy\u0151zelmeket is a veres\u00e9gek tanuls\u00e1gai alapozt\u00e1k meg. Tavaly eml\u00e9kezt\u00fcnk meg Nagy K\u00e1roly hal\u00e1l\u00e1nak 1200 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1r\u00f3l, aki a sz\u00e9tesett r\u00f3mai birodalom romjain \u00fajra rendet \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1got teremtett, \u00e9s ezzel egy \u00faj civiliz\u00e1ci\u00f3 alapjait rakta le. Majd j\u00f3 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb, 962-ben, a sz\u00e1sz uralkod\u00f3t, Ott\u00f3t \u2013 akit az 955 Ausburg-i csat\u00e1ban, \u00e9ppen a magyarok elleni f\u00e9nyes gy\u0151zelme tette els\u0151v\u00e9 az egyenl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt \u2013 \u201ek\u00f6zmegegyez\u00e9ssel\u201d, cs\u00e1sz\u00e1rr\u00e1 koron\u00e1zt\u00e1k. Ezzel alakult meg a N\u00e9met\u2013r\u00f3mai Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g, amely el\u00e9g er\u0151snek bizonyult ahhoz, hogy viszonylagos stabilit\u00e1st \u00e9s \u00faj fellend\u00fcl\u00e9st teremtsen a kontinensen.<\/p>\n
Ugyanakkor, a cs\u00e1sz\u00e1rok hatalma, sem ekkor, sem k\u00e9s\u0151bb, nem volt el\u00e9g er\u0151s ahhoz, hogy – mint K\u00edn\u00e1ban – a t\u00e9rs\u00e9gek kult\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s uralkod\u00f3it maga al\u00e1 gy\u0171r\u0151, egys\u00e9ges rendet k\u00e9nyszer\u00edthessen Eur\u00f3p\u00e1ra. A uralkod\u00f3k \u201esaj\u00e1t\u201d birodalmukban viszonylag rendezett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt gyakorolhatt\u00e1k szuver\u00e9n hatalmukat, \u00e9p\u00edtgethett\u00e9k dinaszti\u00e1jukat, \u00e9s form\u00e1lhatt\u00e1k t\u00e1rsadalmuk egy\u00e9ni arculat\u00e1t. Tulajdonk\u00e9ppen ez a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u00e9s stabil egyens\u00faly teremtette meg a k\u00e9s\u0151bbi siker alapj\u00e1t. Eur\u00f3p\u00e1ban ugyanis \u2013 K\u00edn\u00e1val ellent\u00e9tben – nem alakult ki a kult\u00far\u00e1t homogeniz\u00e1l\u00f3 egys\u00e9ges \u00e9s k\u00f6zpontos\u00edtottan ir\u00e1ny\u00edtott birodalom. M\u00e9g a helyi uralkod\u00f3k szuverenit\u00e1sa is korl\u00e1tozott volt: egy\u00fctt kellett \u00e9lni a szabad egyh\u00e1z, a szabad v\u00e1rosok, a szabad egyetemek, majd a szabad vall\u00e1sok \u00e9s szabad v\u00e1llalkoz\u00e1sok egyre burj\u00e1nz\u00f3 szervez\u0151d\u00e9seivel. A megh\u00f3d\u00edtott ter\u00fcleteken is t\u00f6bbnyire megmaradt a kor\u00e1bban kialakult hatalmi strukt\u00fara \u00e9s tov\u00e1bb \u00e9lt a helyi kult\u00fara.<\/p>\n
Ez az Eur\u00f3p\u00e1ra jellemz\u0151 politikai egyens\u00faly vezetett az int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1s<\/em> egyedi megold\u00e1s\u00e1ra. \u00c9ppen napjainkban \u00fcnnepelt\u00fck a Magna Charta al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1nak 800 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. A \u201eNagy szabads\u00e1g-lev\u00e9l\u201d alapvet\u0151en korl\u00e1tozta az uralkod\u00f3i hatalmat: a hadi ad\u00f3k kivet\u00e9s\u00e9t a nemesek beleegyez\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tte, \u00e9s biztos\u00edtotta ellen\u00e1ll\u00e1si jogukat. \u00c9s ezt a nemesek komolyan is vett\u00e9k: amikor II. Henrik vonakodott betartani ezt, a nemesek \u00e9s a szabad v\u00e1rosok k\u00e9pvisel\u0151i k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k erre. \u00cdgy \u00e9s ezzel j\u00f6tt l\u00e9tre \u2013 1264-ben \u2013 az angol parlament. A mai Eur\u00f3pa ebb\u0151l az int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1sb\u00f3l n\u0151tt ki. Ebben az \u00e9rtelemben Eur\u00f3pa alapvet\u0151en nem f\u00f6ldrajzi fogalom. Nem puszt\u00e1n egy kontinensnyi t\u00e9rs\u00e9get jel\u00f6l a f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6n, hanem egy t\u00e1rsadalom-szervez\u00e9si modellre utal.<\/p>\n Eur\u00f3pa l\u00e9nyege teh\u00e1t a saj\u00e1tos \u2013 sok\u00e1ig csak r\u00e1 jellemz\u0151 – int\u00e9zm\u00e9nyrendszer: a hatalommegoszt\u00e1s, a piacgazdas\u00e1g, a mag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sok, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia, a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s ellen\u0151rizhet\u0151 vezet\u00e9s, \u00e9s a rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les egy\u00e9ni jogok int\u00e9zm\u00e9nyes szab\u00e1lyoz\u00e1sa. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l kontinens\u00fcnk\u00f6n k\u00edv\u00fcl is van \u201eEur\u00f3pa\u201d (pl. USA, Kanada vagy \u00e9ppen Ausztr\u00e1lia), \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1nak is vannak \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9rtelemben \u2013 \u201e\u00e1zsiai\u201d vagy \u00e9ppen \u201eafrikai\u201d t\u00e9rs\u00e9gei. Az int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1s gondolata a kezdetekt\u0151l \u201ebenne volt a leveg\u0151ben\u201d. Eur\u00f3pa sok orsz\u00e1g\u00e1ban \u2013 n\u00e1lunk az Arany Bulla \u2013 l\u00e9tre j\u00f6ttek az uralkod\u00f3k \u00e9s alattval\u00f3ik k\u00f6z\u00f6tti \u00edr\u00e1sos meg\u00e1llapod\u00e1sok, \u00e9s az ezeket ellen\u0151rz\u0151 \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u0151 parlamentek. \u00c1m visszapillantva, a hatalommegoszt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclts\u00e9g\u00e9t az jelezte legink\u00e1bb, milyen gyakoris\u00e1ggal \u00fclt \u00f6ssze a parlament.<\/p>\n A kutat\u00f3k az un. parlamenti aktivit\u00e1si index (PAI) elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l kontinens\u00fcnk h\u00e1rom \u2013 az \u00e9szaki, a d\u00e9li, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 – r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak jellegzetes \u201esz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201d figyelt\u00e9k meg. (Zanden, Van J. L. et al. The rise and decline of European parlaments, 1188-1798. 2012.) Az \u00e9szaki (skandin\u00e1v) t\u00e9rs\u00e9get a magas aktivit\u00e1s, a d\u00e9lit (mediterr\u00e1n) a n\u00f6veked\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a visszaes\u00e9s, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 (n\u00e9met) r\u00e9gi\u00f3t a k\u00f6zepes aktivit\u00e1si szint jellemezte. Keleten viszont, a kontinens t\u00f6bbi r\u00e9szeihez k\u00e9pest, a parlamenti aktivit\u00e1s mindv\u00e9gig alacsony volt, jelezve a \u201et\u00f6rv\u00e9nyek-hatalma\u201d<\/em> gyenge int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Ez a t\u00e9ny magyar\u00e1zza Eur\u00f3pa r\u00e9gi\u00f3inak politikai viselked\u00e9s\u00e9ben felt\u00e1rul\u00f3, hossz\u00fa-t\u00e1v\u00fa \u00e9s mind a mai napig megmutatkoz\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s\u00e9t. Ez az oka, hogy eur\u00f3pai fejl\u0151d\u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz nem elegend\u0151 csup\u00e1n h\u00e1rom – a nyugati, a keleti \u00e9s a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneti \u2013 r\u00e9gi\u00f3 vizsg\u00e1lata. Ugyanis, a rendszeresen l\u00e9trej\u00f6v\u0151 v\u00e1ls\u00e1gokra adott v\u00e1laszokat alapvet\u0151en meghat\u00e1rozz\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmileg kiform\u00e1l\u00f3dott r\u00e9gi\u00f3k egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 reakci\u00f3i.<\/p>\n Jellegzetes kih\u00edv\u00e1st jelentettek a 14. sz\u00e1zadi pestisj\u00e1rv\u00e1nyok, amelyek hat\u00e1s\u00e1ra Eur\u00f3pa lakoss\u00e1ga \u201emegtizedel\u0151d\u00f6tt\u201d. A paraszti munkaer\u0151 v\u00e1ratlanul sz\u0171k\u00f6ss\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s ez v\u00e1laszra k\u00e9sztette a t\u00e1rsadalmakat. Az egyik lehets\u00e9ges v\u00e1lasz: megfizetni a sz\u0171k\u00f6sen rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 \u00e9s ez\u00e9rt dr\u00e1g\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 \u00e1ll\u00f3 munkaer\u0151t. Aki ezt v\u00e1lasztotta \u2013 mint tette Eur\u00f3pa nyugati fele \u2013 az k\u00e9pess\u00e9 tette a parasztot p\u00e9nzben fizetni ad\u00f3t, ami l\u00f6k\u00e9st adott a piacgazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek. A m\u00e1sik v\u00e1lasz: r\u00f6gh\u00f6z k\u00f6tni a munkaer\u0151t, ragaszkodni a term\u00e9szetbeni hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1hoz, megakad\u00e1lyozni elv\u00e1ndorol\u00e1s\u00e1t \u00e9s ezzel elej\u00e9t venni a v\u00e1ltoz\u00e1soknak. Ezt v\u00e1lasztotta Kelet-Eur\u00f3pa. Ez a v\u00e1laszt\u00e1s azut\u00e1n d\u00f6nt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozta az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer tov\u00e1bbi form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezzel a j\u00f6v\u0151t.<\/p>\n Az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak f\u0151 ir\u00e1ny\u00e1t az Acemoglu-Robinson modell (Acemoglu-Robinson. Mi\u00e9rt buknak meg nemzetek? HVG. 2013.) a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3<\/em> (extraktiv) szervez\u0151d\u00e9st\u0151l, a befogad\u00f3 <\/em>(inclusiv) ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1ssal jellemezte. (Figyelem: Acemoglu \u00e9s Robinson a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s fogalm\u00e1t a marxi \u00e9rtelmez\u00e9st\u0151l elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don haszn\u00e1lja!) A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3<\/em> rendszerre az autorit\u00e1rius hatalomgyakorl\u00e1s, a javak kevesek \u2013 az oligarchi\u00e1k – \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa jellemz\u0151. A befogad\u00f3<\/em> rendszer tiszta szab\u00e1lyokon, ny\u00edlt versenyen, \u00e1tl\u00e1that\u00f3 felt\u00e9teleken, konszenzussal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1ltoztat\u00e1son alapul. Eur\u00f3pa \u00e9szaki \u00e9s nyugati r\u00e9szein fokozatosan a kiemelked\u00e9st, \u00e9s a folyamatos alkalmazkod\u00e1st seg\u00edt\u0151 befogad\u00f3<\/em> int\u00e9zm\u00e9nyek j\u00f6ttek l\u00e9tre. A mediterr\u00e1n t\u00e9rs\u00e9gben a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3<\/em> int\u00e9zm\u00e9nyek dominanci\u00e1ja megmaradt, \u00e9s ezt csak n\u00e9mileg laz\u00edtotta a befogad\u00f3<\/em> int\u00e9zm\u00e9nyek hat\u00e1sa. A keleti t\u00e9rs\u00e9gekben eg\u00e9szen a 20. sz\u00e1zadig h\u00e1bor\u00edtatlanul megmaradt a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3<\/em> int\u00e9zm\u00e9nyrendszer. \u00cdgy Magyarorsz\u00e1g sors\u00e1t is ez a merev, alkalmazkodni k\u00e9ptelen, \u00e9s az egyenl\u0151tlens\u00e9geket konzerv\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai rendszer szabta meg.<\/p>\n Az, hogy a kezdetben nem t\u00fals\u00e1gosan jelent\u0151snek l\u00e1tsz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyi t\u00e9nyez\u0151k mi\u00e9rt v\u00e1ltak olyan meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1, a kialakul\u00f3 viszonylagos hatalmi egyens\u00faly \u00e9s a region\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g magyar\u00e1zta. Ezek egy\u00fctt egy saj\u00e1tos \u2013 sok\u00e1ig kiz\u00e1r\u00f3lag Eur\u00f3p\u00e1ra jellemz\u0151 – adapt\u00edv evol\u00faci\u00f3s k\u00f6rnyezetet<\/em> (EAK) teremtettek. Ezt a kifejez\u00e9st az evol\u00faci\u00f3s pszichol\u00f3gia eredetileg egy olyan k\u00f6rnyezet le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lta, amelyben a l\u00e9nyek meglev\u0151 eszk\u00f6zeikkel megoldhatatlan \u00faj kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00fclnek, de elegend\u0151 id\u0151 marad az alkalmazkod\u00e1shoz. Az alkalmazkod\u00e1s a t\u00e1rsadalomban, \u00faj eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s \u00faj viselked\u00e9s kik\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9vel, \u00faj szervez\u0151d\u00e9s \u00e9s \u00faj kapcsolatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik. A m\u00f3d pedig, ahogyan szert tesz\u00fcnk ezekre: kital\u00e1ljuk, lem\u00e1soljuk, \u00e1tvessz\u00fck, esetleg ellopjuk m\u00e1sok sikeresnek bizonyult megold\u00e1sait, \u00e9s tov\u00e1bb form\u00e1ljuk azokat.<\/p>\n A t\u00e1rsadalom sikeres alkalmazkod\u00e1sa azonban t\u00f6bbnyire nem a v\u00e1ltoz\u00e1s v\u00e9gpontja. A k\u00f6rnyezet \u2013 \u00e9ppen a siker k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 ism\u00e9t \u00e1talakul, \u00e9s ez \u00fajabb fordul\u00f3pontokhoz vezet. \u00cdgy egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s megold\u00e1sok sora keletkezik. Eur\u00f3p\u00e1ban a reform\u00e1ci\u00f3, vall\u00e1sh\u00e1bor\u00fahoz vezet, amit a vesztf\u00e1liai b\u00e9ke z\u00e1rt le. A viszonylagos egyens\u00faly kedvezett a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a gazdas\u00e1gi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek, ami az ipari forradalmat alapozta meg. Ez a munk\u00e1soszt\u00e1ly kialakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s a piacgazdas\u00e1g kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte, ami l\u00e9tre h\u00edvta a francia forradalmat \u00e9s a nemzet\u00e1llamokat. Ezek egy\u00fctt a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s felgyorsul\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron a demokr\u00e1cia kiteljesed\u00e9s\u00e9hez vezettek.<\/p>\n Eur\u00f3pa teh\u00e1t egy saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6rnyezetet is jelent. Ez mindenkinek \u2013 az \u00e1llamoknak, a v\u00e1llalkoz\u00e1soknak, \u00e9s az egy\u00e9nek egyar\u00e1nt \u2013 lehet\u0151s\u00e9get ad a tanul\u00e1sra, egyben k\u00e9nyszer\u00edti is az alkalmazkod\u00e1sra. Aki elfogadja a kih\u00edv\u00e1st, az es\u00e9lyt kap a felemelked\u00e9sre, aki elutas\u00edtja, az lemarad. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag a kor\u00e1bban eml\u00edtett befogad\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer alapozhatja meg a sikert. Att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy egy orsz\u00e1g, milyen m\u00e9rt\u00e9kben alak\u00edtotta ki ezeket, volt k\u00e9pes kihaszn\u00e1lni a kultur\u00e1lis csere, a nemzetk\u00f6zi kereskedelem \u00e9s az ipari forradalom lehet\u0151s\u00e9geit. L\u00e9nyeg\u00e9ben azonban eg\u00e9sz Eur\u00f3pa n\u00f6veked\u00e9se felgyorsult \u00e9s kontinens\u00fcnk gazdas\u00e1gilag elh\u00fazott a civiliz\u00e1ci\u00f3k mez\u0151ny\u00e9t\u0151l. \u00c1m a sikerek \u00fajabb v\u00e1ls\u00e1gokat sz\u00fcltek, amelyek ism\u00e9tl\u0151d\u0151n felbor\u00edtott\u00e1k a rendet, ez pedig \u00fajra \u00e9s \u00fajra k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k az eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmakat. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik: a \u201emerre tov\u00e1bb?\u201d k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1laszt, kev\u00e9sb\u00e9 a m\u00falt tapasztalataib\u00f3l lesz\u0171rt szab\u00e1lyok, mint ink\u00e1bb az \u00faj kutat\u00e1sok felismer\u00e9seib\u0151l olvashatjuk ki. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l k\u00e9t \u00faj kutat\u00e1s seg\u00edt az eligazod\u00e1sban.<\/p>\n Az egyik, a kor\u00e1bban id\u00e9zett szerz\u0151 \u2013 D. Acemoglu \u2013 legfrissebb elemz\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik. (Acemoglu, D. et al: Democracy Does Cause Growth. 2015). A kutat\u00f3i kollekt\u00edva 175 orsz\u00e1g, 1960 \u00e9s 2010 k\u00f6z\u00f6tti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t v\u00e9gigk\u00f6vetve, annak a k\u00e9rd\u00e9snek eredt a nyom\u00e1ba: igazolhat\u00f3k-e a demokr\u00e1ci\u00e1val kapcsolatos \u2013 a napjainkban megsokasod\u00f3 \u2013 k\u00e9telked\u0151 \u00e1ll\u00e1spontok? Van-e alapja, annak a sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt hiedelemnek, hogy a diktat\u00fara hat\u00e9konyan alapozza meg a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st. A v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9nyeik azt mutatt\u00e1k: a demokr\u00e1cia ink\u00e1bb vezet hossz\u00fa t\u00e1von stabil \u00e9s magas gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9shez. A demokr\u00e1cia \u00e9s a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt egy sor egym\u00e1st seg\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151t azonos\u00edtottak, \u00e9s ennek alapj\u00e1n bizony\u00edtott\u00e1k: nem igazolhat\u00f3k az autokratikus rendszerek el\u0151nyeit ecsetel\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok. B\u00e1rmilyen cs\u00e1b\u00edt\u00f3nak t\u0171nj\u00f6n is \u2013 valamely hatalomra t\u00f6r\u0151 elit, illetve autokratikus vezet\u0151je sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 az \u201eilliber\u00e1lis\u201d rendszer, az hossz\u00fa t\u00e1von t\u00f6rt\u00e9nelmi kit\u00e9r\u0151t, \u00e9s a n\u00f6veked\u00e9s lassul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi.<\/p>\n A m\u00e1sik elemz\u00e9s \u2013 amely csak a szakemberek sz\u0171kebb k\u00f6r\u00e9nek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t keltette fel \u2013 a glob\u00e1lis c\u00e9gek vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gra adott v\u00e1lasz\u00e1t vizsg\u00e1lta. (Cheffins, B. R. : Did Corporate Governance \u201eFail\u201d During the 2008 Stock market Meltdown?). A v\u00e1llalatok viselked\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s (corporate governance) int\u00e9zm\u00e9nyrendszere hat\u00e1rozza meg. A v\u00e1llalatok korm\u00e1nyz\u00e1sa sokban hasonl\u00edt az orsz\u00e1gok\u00e9hoz: a hatalom megoszt\u00e1sa, a strat\u00e9giai \u00e9s az operat\u00edv vezet\u00e9s sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa, egym\u00e1st ellen\u0151rz\u0151 test\u00fcletek l\u00e9trehoz\u00e1sa, a tulajdonosok rendszeres t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1sa, \u00e9s a rendszeresen megtartott – a parlamenti v\u00e1laszt\u00e1soknak megfelel\u0151 \u2013 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sek. A kutat\u00f3k felt\u00e9telezt\u00e9k \u2013 \u00e9s bevallom, \u00e9n is azt v\u00e1rtam \u2013 hogy min\u00e9l magasabb a v\u00e1llalati korm\u00e1nyz\u00e1s min\u0151s\u00e9ge, ann\u00e1l sikeresebb a v\u00e1lasz a v\u00e1ls\u00e1g kih\u00edv\u00e1s\u00e1ra. Az eredm\u00e9nyek azonban \u00f6sszetettebb k\u00e9pet mutattak: a korm\u00e1nyz\u00e1s magas min\u0151s\u00e9ge, t\u00f6bbnyire sikeresen alkalmazkod\u00e1st alapoz meg, de nem mindig! A gyenge min\u0151s\u00e9g\u0171 korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban kudarcra vezet, de nem mindig! K\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fck: a siker sz\u00fcks\u00e9ges, de nem el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9tele a megfelel\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1si rendszer. V\u00e1ls\u00e1gos helyzetekben \u2013 \u00e9s az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 id\u0151szakban ez lesz az \u00e1ltal\u00e1nos a v\u00e1llalatok \u00e9s a nemzetek szintj\u00e9n – n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen a hat\u00e1rozott, gyors \u00e9s hat\u00e9kony v\u00e1ls\u00e1gkezel\u0151 beavatkoz\u00e1s.<\/p>\n A megsz\u00edvlelend\u0151 tanuls\u00e1g: a demokr\u00e1cia \u00e9s a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye nem \u00e1ll ellent\u00e9tben az er\u0151skez\u0171, \u00e9s hat\u00e1rozottan cselekv\u0151 v\u00e9grehajt\u00f3 hatalommal. A demokr\u00e1cia nem lehet \u2013 mint sokszor megtapasztaltuk – a \u201et\u00f6k\u00f6l\u00e9s\u201d szinonim\u00e1ja. A d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g v\u00e1ls\u00e1gba sodorhat v\u00e1llalatot \u00e9s orsz\u00e1got egyar\u00e1nt. A kiv\u00e1l\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1t \u00e9s a vonz\u00f3 j\u00f6v\u0151k\u00e9pet kudarcra k\u00e1rhoztatja a gyenge v\u00e9grehajt\u00e1s. \u00cdgy az egy\u00e9bk\u00e9nt orvosolhat\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k s\u00falyos k\u00f3rr\u00e1, s\u0151t hal\u00e1los betegs\u00e9gg\u00e9 fejl\u0151dhetnek. Ugyanakkor, nem indokolhat\u00f3, hogy az er\u0151skez\u0171 v\u00e9grehajt\u00f3 hatalom \u2013 a v\u00e1ls\u00e1gra hivatkozva – f\u00e9lretolja a korl\u00e1tokat \u00e9s ellens\u00falyokat, kivonja mag\u00e1t az ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s a besz\u00e1mol\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g al\u00f3l. Ezt a tanuls\u00e1got er\u0151s\u00edti meg, hogy a kaotikus vil\u00e1ggazdas\u00e1gi \u00e9s vil\u00e1gpolitikai helyzethez \u00e9ppens\u00e9ggel a kisebb eur\u00f3pai \u00e1llamok alkalmazkodtak legsikeresebben.<\/p>\n Az elm\u00falt hetekben nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott – a KPMG International \u00e1ltal kidolgozott – v\u00e1ltoz\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g index<\/em> (Change Readiness Index), 2015-\u00f6s \u201edobog\u00f3sai\u201d: Sv\u00e1jc, Norv\u00e9gia, D\u00e1nia, Sv\u00e9dorsz\u00e1g, Finnorsz\u00e1g \u00e9s Hollandia! Magyarorsz\u00e1g a list\u00e1n a 29. helyen \u00e1ll, a 28. Csehorsz\u00e1g, \u00e9s a 30. illetve 32. helyen lev\u0151 Szlov\u00e1kia \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g k\u00f6zz\u00e9 be\u00e9kel\u0151dve. Mivel a 21. sz\u00e1zadban minden orsz\u00e1gban \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek v\u00e1ratlanul el\u0151bukkan\u00f3 glob\u00e1lis \u00e9s region\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gokkal kell szemben\u00e9zni, haz\u00e1nkat is folyamatos adapt\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 k\u00f6rnyezet veszi k\u00f6r\u00fcl. Aki ebben a helyzetben befel\u00e9 fordul, az elszigetel\u0151dik, de aki nem hat\u00e9kony alkalmazkod\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1t v\u00e1laszt, ugyan\u00fagy kudarcra k\u00e1rhoztatja mag\u00e1t. Csak a hozz\u00e1nk egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00e1rsadalmilag, t\u00f6rt\u00e9nelmileg k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3, fent eml\u00edtett \u201edobog\u00f3sok\u201d k\u00edn\u00e1lnak k\u00f6vet\u00e9sre aj\u00e1nlhat\u00f3 sikeres modellt. Vigy\u00e1z\u00f3 szem\u00fcnket teh\u00e1t a kelet autokr\u00e1ci\u00e1i helyett – a minden fellehet\u0151 teljes\u00edtm\u00e9ny-mutat\u00f3 szerint legsikeresebb – Nyugat-Eur\u00f3pai kicsikre vess\u00fck.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Merre tov\u00e1bb? \u201eTegnap hajnali h\u00e1romig \u2013 fakadt ki nemr\u00e9g Jean-Claude Junker, Eur\u00f3pa \u201eminisztereln\u00f6ke – a g\u00f6r\u00f6g ad\u00f3ss\u00e1g \u00fcgy\u00e9t t\u00e1rgyaltuk. H\u00e1rom \u00f3r\u00e1t aludtam, \u00e9s hatkor \u00fajrakezdt\u00fck. Most hajnali h\u00e1rom van\u2026.Amikor fel\u00e9bredtem, f\u00e1radt voltam. Amikor f\u00e1radt az ember, nem hoz j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket.\u201d \u00c9s a g\u00f6r\u00f6g cs\u0151d mellett ott sokasodik a t\u00f6bbi, megold\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 s\u00falyos probl\u00e9ma: a menek\u00fclt-\u00e1radat, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/108"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=108"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/108\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":109,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/108\/revisions\/109"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=108"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=108"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=108"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}