\u201eAz \u00e9let \u2013 S. Kierkegaard szerint – csak visszafel\u00e9 tekintve \u00e9rthet\u0151 meg, de \u00e9lni csak el\u0151re n\u00e9zve lehet.\u201d E k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201eszab\u00e1ly\u201d k\u00f6vetkezm\u00e9nye: az egy\u00e9n sors\u00e1nak, a t\u00e1rsadalmak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, s\u0151t az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 fordulatai gyakran sok\u00e1ig rejtettek. Az egy\u00e9nek csak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb, a t\u00e1rsadalmak sokszor \u00e9vsz\u00e1zadok m\u00falt\u00e1n, visszatekintve ismerik fel: egy bizonyos id\u0151pontt\u00f3l kezdve, m\u00e1s ir\u00e1nyt vett az sorsuk. El\u0151fordul persze, hogy v\u00e1ratlan lehet\u0151s\u00e9gek vagy kiker\u00fclhetetlen k\u00e9nyszerek v\u00e1ltj\u00e1k ki a l\u00e1tv\u00e1nyos fordulatot. M\u00e9gis, gyakoribb, hogy a val\u00f3di fordul\u00f3pont elker\u00fcli figyelm\u00fcnket \u00e9s csak k\u00e9s\u0151bb vessz\u00fck \u00e9szre: valamikor let\u00e9rt\u00fcnk az \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl k\u00f6vetett fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1r\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n
Mintha egy rendez\u0151-p\u00e1lyaudvar\nv\u00e1lt\u00f3in haladtunk volna \u00e1t, \u201esors-v\u00e1lt\u00e1s\u201d k\u00f6vetkezett be \u00e9s \u00e9let\u00fcnk m\u00e1r egy\nm\u00e1sik \u201ev\u00e1g\u00e1nyon\u201d fut, \u00faj j\u00f6v\u0151 fel\u00e9. Mindez csak az\u00e9rt nem t\u0171nt fel eddig, mert az\n\u00faj \u201ev\u00e1g\u00e1ny\u201d sok\u00e1ig a r\u00e9givel p\u00e1rhuzamosan haladt, \u00edgy a v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151sz\u00f6r\n\u00e9szrev\u00e9tlenek voltak. Azut\u00e1n fokozatosan elkanyarodik egym\u00e1st\u00f3l a k\u00e9t p\u00e1lya, a k\u00f6rnyezet\nis alapvet\u0151en megv\u00e1ltozik, mintha az utasok is eg\u00e9szen m\u00e1sok voln\u00e1nak, mint\nr\u00e9gen \u00e9s egyszer csak r\u00e1d\u00f6bbent\u00fcnk: eg\u00e9szen \u00faj v\u00e9gc\u00e9l fel\u00e9 halad \u00e9let\u00fcnk \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk.\nIlyesfajta \u00e9let\u00e9rz\u00e9s foghatott el sokunkat, amikor az elm\u00falt \u00e9vtizedek kaotikus\nesem\u00e9nyeit a statisztik\u00e1k hossz\u00fat\u00e1v\u00fa trendj\u00e9t felrajzol\u00f3 \u00e1br\u00e1inak f\u00e9ny\u00e9ben megszeml\u00e9lt\u00fck.\nEkkor el\u00e9nk t\u0171nt a t\u00f6rt\u00e9nelem rejtett \u2013 valamikor az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n\nbek\u00f6vetkezett \u2013 fordul\u00f3pontja. <\/p>\n\n\n\n
A 20. sz\u00e1zad\negym\u00e1snak t\u00f6k\u00e9letesen ellentmond\u00f3 narrat\u00edv\u00e1kat k\u00edn\u00e1l. Volt k\u00e9t borzalmas\nvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s n\u00e9pirt\u00e1sok, bek\u00f6vetkeztek vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1gok, kit\u00f6rtek vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1nyok,\nszinte elviselhetetlen t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st el\u0151id\u00e9zve. A\nsz\u00e1zad ugyanakkor soksz\u00e1zmilli\u00f3 ember felemelked\u00e9s\u00e9t, \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeik folyamatos\njavul\u00e1s\u00e1t hozta. Az iparosod\u00f3 \u00e9s a vil\u00e1ggazdas\u00e1gba becsatlakoz\u00f3 orsz\u00e1gokban jelent\u0151sen\nn\u0151tt a GDP\/f\u0151, folyamatosan javult az \u00e9letsz\u00ednvonal \u00e9s emelkedett a sz\u00fclet\u00e9skor\nv\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam. R\u00e1ad\u00e1sul – r\u00e1c\u00e1folva sokak v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e1ra – a piacon, a\nmag\u00e1ntulajdonon \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1n alapul\u00f3 t\u00e1rsadalmak az egyenl\u0151s\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ba\nmozdultak el. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusza \u00e9s \u00e9letes\u00e9lyei\nrendre meghaladt\u00e1k sz\u00fcleik\u00e9t, a szabads\u00e1gjogok sz\u00e9lesedtek, az emancip\u00e1ci\u00f3\nel\u0151re haladt. <\/p>\n\n\n\n
Simon Kuznets – Nobel d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1sz\n\u2013 ebb\u0151l a pozit\u00edv trendb\u0151l elm\u00e9leti modellt form\u00e1lt. (Kuznets, S. 1955. Economic Growth and Income Inequality).\nAz 1950-as \u00e9vekig tart\u00f3 id\u0151szak adataira alapozva, az egyenl\u0151tlens\u00e9g hossz\u00fat\u00e1v\u00fa\nalakul\u00e1s\u00e1t egy ford\u00edtott U<\/strong> alak\u00fa g\u00f6rb\u00e9vel jellemezte. Eszerint, az egyenl\u0151tlens\u00e9g, t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadokon\nkereszt\u00fcl egyre nagyobb lett. A vagyonok \u00e9s a j\u00f6vedelmek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge, mintegy k\u00f6vetve\na M\u00e1t\u00e9-effektust<\/em> \u2013 \u201eakinek van, annak adatik, akinek nincs, att\u00f3l az is\nelv\u00e9tetik, amije van\u201d – meg\u00e1ll\u00edthatatlanul n\u00f6vekedett. Amint azonban az\niparosod\u00e1s el\u00e9rt egy szintet, fordul\u00f3pont k\u00f6vetkezett: a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam, a versenyt\n\u00e9s es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9get t\u00e1mogat\u00f3 politik\u00e1t kezdtek k\u00f6vetni \u00e9s az egyenl\u0151tlens\u00e9g\ncs\u00f6kkenni kezdett. Kuznets teh\u00e1t egy optimista j\u00f6v\u0151-k\u00e9pet rajzolt fel: a gazdas\u00e1gi\n\u00e9s politikai fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt a modern vil\u00e1g t\u00faljuthat az egyenl\u0151tlens\u00e9g,\nemberek milli\u00e1rdjainak szenved\u00e9s\u00e9t el\u0151id\u00e9z\u0151 korszak\u00e1n. <\/p>\n\n\n\n Az 1970-es\n\u00e9vekt\u0151l azonban az egyenl\u0151tlens\u00e9g cs\u00f6kken\u0151 trendje – ellentmondva Kuznets\nv\u00edzi\u00f3j\u00e1nak – v\u00e1ratlanul megt\u00f6rt. Ez azonban csak egy \u00e9vtizedes k\u00e9s\u00e9ssel der\u00fclt\nki, mert vagyoni \u00e9s j\u00f6vedelmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t egy ideig elrejtette az\n\u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek javul\u00e1sa. \u00c1m a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve a trendv\u00e1lt\u00e1s letagadhatatlan\nlett. A j\u00f6vedelmi \u00e9s vagyoni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9vsz\u00e1zados alakul\u00e1s\u00e1t Th. Piketty a vil\u00e1gh\u00edr\u0171\nfrancia k\u00f6zgazd\u00e1sz t\u00e1rta a vil\u00e1g el\u00e9. (Th. Piketty, 2015. Economics of\nInequality). Piketty azonban a statisztikai adatokb\u00f3l – Kuznets ford\u00edtott<\/em>\nU<\/strong>-alak\u00fa g\u00f6rb\u00e9j\u00e9vel ellent\u00e9tben – \u00e9ppen egy U<\/strong>-alak\u00fa az \u00e9vsz\u00e1zados\ntrendet olvasott ki. Ezzel r\u00e9szben visszaigazolta Kuznets \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t – a 20. sz\u00e1zad\nelej\u00e9t\u0151l az egyenl\u0151tlens\u00e9g val\u00f3ban cs\u00f6kkent – \u00e1m a k\u00e9s\u0151bbi adatok egy\u00e9rtelm\u0171en\negy 70-es \u00e9vtizedben bek\u00f6vetkezett trendfordul\u00f3t jeleztek, amikort\u00f3l az\negyenl\u0151tlens\u00e9g \u00fajra n\u00f6veked\u00e9snek indult. <\/p>\n\n\n\n A modern vil\u00e1g\nteh\u00e1t az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az U<\/strong> alak\u00fa \u201ePiketty-g\u00f6rbe\u201d \u201efelsz\u00e1ll\u00f3\u201d \u00e1g\u00e1ra\nker\u00fclt. (Piketty, Th. Saez, E. 2014. Inequality in the Long Run.). S\u0151t, az egyenl\u0151tlens\u00e9g\nm\u00e9rt\u00e9ke a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve, \u00fajra el\u00e9rte a 19. sz\u00e1zadbelit! A val\u00f3s\u00e1gban a trendv\u00e1lt\u00e1s\njelei m\u00e1r a 1980-es \u00e9vek elej\u00e9n megmutatkoztak. Felt\u0171nt ugyanis, hogy a\ntermel\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a munkav\u00e1llal\u00f3i j\u00f6vedelmek hossz\u00fa \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl\negybekapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se a 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l \u201esz\u00e9tcsatol\u00f3dott\u201d. Mik\u00f6zben\nfolytat\u00f3dott a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se, a munkav\u00e1llal\u00f3i j\u00f6vedelmek stagn\u00e1lni\nkezdtek. A sz\u00e9les\u00fcl\u0151 \u201etermel\u00e9kenys\u00e9g-munkab\u00e9r r\u00e9s\u201d arra utalt, hogy a munk\u00e1sok egyre\nkevesebbet kapnak vissza az \u00e1ltaluk el\u0151\u00e1ll\u00edtott hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9kb\u0151l. Ez a\nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t jelentette, \u00e9s k\u00e9t izgalmas k\u00e9rd\u00e9st is felvetett: mi volt\naz oka, a \u00e9vtizedekig tart\u00f3 j\u00f6vedelem-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9snek \u00e9s mi vezethetett ennek\na trendnek a megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra? Az egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9ben jelent\u0151s szerepe\nvolt a progressz\u00edv ad\u00f3z\u00e1snak. Ezt r\u00e9szben a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fakra val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s, majd\naz \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s finansz\u00edroz\u00e1sa magyar\u00e1zta. De a II vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en alapvet\u0151\nszerepet j\u00e1tszott az egyenl\u0151bb csere kialakul\u00e1s\u00e1ban a szocializmust\u00f3l val\u00f3\nf\u00e9lelemnek, a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia befoly\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a szakszervezetek er\u0151s\u00f6d\u0151\nalkupoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak. <\/p>\n\n\n\n A 1970-es\n\u00e9vtizedben bek\u00f6vetkezett fordulat okait azut\u00e1n – \u00e9vtizedes k\u00e9s\u00e9sekkel \u2013 fokozatosan\nt\u00e1rt\u00e1k fel a kutat\u00e1sok, amelyek eredm\u00e9nyeit \u00fajabb \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s elnevez\u00e9s\u0171 \u2013 g\u00f6rb\u00e9k\nszeml\u00e9ltett\u00e9k. Az els\u0151: a Baldwin-f\u00e9le \u201emosoly-g\u00f6rbe\u201d volt. (Baldwin, R. 2016.\nThe Great Convergence.) A kutat\u00f3 a v\u00e1llalati \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc – a kutat\u00f3kt\u00f3l \u00e9s fejleszt\u0151kt\u0151l,\na term\u00e9ket el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 munk\u00e1son kereszt\u00fcl, a marketingesekig tart\u00f3 \u2013 egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151\nszakaszainak \u00e9rt\u00e9ktermel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t elemezte. Az eredm\u00e9nyeket egy olyan\nkoordin\u00e1tarendszerben \u00e1br\u00e1zolta, amelynek v\u00edzszintes tengely\u00e9n a v\u00e1llalaton\nbel\u00fcli \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc r\u00e9sztvev\u0151i voltak, m\u00edg a f\u00fcgg\u0151legesen az \u00e1ltaluk el\u0151\u00e1ll\u00edtott hozz\u00e1adott\n\u00e9rt\u00e9k. Az 1970-es \u00e9vekig az \u00e1bra egy a k\u00f6zep\u00e9n enyh\u00e9n behajl\u00f3 g\u00f6rb\u00e9t mutatott, jelezve\na magasan k\u00e9pzettek nagyobb hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t. A 21. sz\u00e1zadra azonban a g\u00f6rbe k\u00f6zepe\n– a munk\u00e1sok alkupoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9se miatt \u2013 m\u00e9lyen berogyott, m\u00edg k\u00e9t sz\u00e9le\n– az innov\u00e1ci\u00f3k fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9vel – felemelkedett. Ez a k\u00e9p sokakat egy\nmosolyra ny\u00edl\u00f3 arcra eml\u00e9keztetett, innen a \u201emosolyg\u00f6rbe\u201d elnevez\u00e9s. (Baldwin,\nR. 155. oldal.) <\/p>\n\n\n\n \u00c1m a baj \u2013\nahogy az szokott lenni \u2013 nem j\u00e1rt egyed\u00fcl. A 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a fejl\u0151d\u0151\nvil\u00e1g egyre \u00fajabb t\u00e9rs\u00e9gei kapcsol\u00f3dtak be a vil\u00e1ggazdas\u00e1gba. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra a\nv\u00e1llalati \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc egyre t\u00e1volabbi orsz\u00e1gokra terjedt ki. Kezdetben a\n\u201emosoly-g\u00f6rbe\u201d a v\u00e1llalaton bel\u00fcli viszonyokat t\u00fckr\u00f6zte, azut\u00e1n, a\ntermel\u0151egys\u00e9gek vid\u00e9ki \u201ekiszervez\u00e9s\u00e9vel\u201d az orsz\u00e1gon bel\u00fclieket. A globaliz\u00e1ci\u00f3\nsor\u00e1n a \u201emosolyg\u00f6rbe\u201d k\u00f6zep\u00e9t az alacsonyabb \u00e1tlagb\u00e9r\u0171 orsz\u00e1gok munk\u00e1sai \u201efoglalt\u00e1k\nel\u201d. A v\u00e1llalatok megtartott\u00e1k maguknak a Baldwin-g\u00f6rbe strat\u00e9giai fontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9t\nsz\u00e9l\u00e9t, m\u00edg a k\u00f6zep\u00e9t \u2013 a fizikai munk\u00e1ra alapozott gy\u00e1rt\u00e1st \u2013 n\u00f6vekv\u0151 ar\u00e1nyban\nkiszervezt\u00e9k. Emiatt a fejlett t\u0151k\u00e9s orsz\u00e1gok, alacsonyan k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 munk\u00e1sainak\nalkupoz\u00edci\u00f3i alapvet\u0151en meggyeng\u00fcltek. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: a 70-es \u00e9vekig egy\u00f6ntet\u0171en\nemelked\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u201ekett\u00e9szakadt\u201d. <\/p>\n\n\n\n A fels\u0151fok\u00fa v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ek\nemelked\u00e9se folytat\u00f3dott, m\u00edg a tov\u00e1bbtanul\u00e1st nem v\u00e1llal\u00f3, vagy abb\u00f3l anyagi\nokok miatt kiszorul\u00f3k, d\u00f6nt\u0151en fizikai munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151k – a \u201emosoly-g\u00f6rbe\u201d\nberogyott k\u00f6zep\u00e9n \u2013 egyre m\u00e9lyebbre s\u00fcllyedtek. Mivel nem voltak k\u00e9pesek vagy\nnem voltak hajland\u00f3k alkalmazkodni, roml\u00f3 munkafelt\u00e9telekkel, gyeng\u00fcl\u0151 alkupoz\u00edci\u00f3val,\nebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en cs\u00f6kken\u0151 j\u00f6vedelemszinttel \u00e9s t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszuk les\u00fcllyed\u00e9s\u00e9vel\nszembes\u00fcltek. Sokan egy\u00e9ni menek\u00fcl\u00e9si utakat kerestek, a szakszervezetekb\u0151l\nkil\u00e9ptek, p\u00e1rkapcsolataik megszakadtak, \u00edgy v\u00e9delem n\u00e9lk\u00fcl maradtak. Helyzet\u00fcket\na glob\u00e1lis folyamatok nehezen kiker\u00fclhet\u0151 csapd\u00e1v\u00e1 form\u00e1lt\u00e1k. Ennek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, a\nVil\u00e1gbank vil\u00e1gh\u00edr\u0171 szakembere B. Milanovic, egy – m\u00e9g az eddigiekn\u00e9l is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb\n– \u201eelef\u00e1nt-g\u00f6rb\u00e9vel\u201d vil\u00e1g\u00edtotta meg. (Milanovic, B. 2018. Global Inequality.).\n<\/p>\n\n\n\n A glob\u00e1lis vil\u00e1ggazdas\u00e1g\na munkav\u00e1llal\u00f3it, n\u00f6vekv\u0151 j\u00f6vedelemszint szerint 10 csoportba rendezte \u00e9s megvizsg\u00e1lta,\nviszonylagos j\u00f6vedelempoz\u00edci\u00f3ik v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t 1988-2008 k\u00f6z\u00f6tt. A szeme el\u0151tt\nkirajzol\u00f3d\u00f3 \u00e1bra \u0151t \u2013 \u00e9s m\u00e1sokat is – egy elef\u00e1ntra eml\u00e9keztette, innen az \u201eelef\u00e1nt-g\u00f6rbe\u201d\nelnevez\u00e9s. A legrosszabbul, mint az v\u00e1rhat\u00f3 volt, a glob\u00e1lis j\u00f6vedelmi lista\nlegals\u00f3 tized\u00e9be tartoz\u00f3, a legeslegszeg\u00e9nyebbek j\u00e1rtak: \u0151ket \u201emutatta\u201d az elef\u00e1nt\n\u201eh\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sze\u201d. Meglep\u0151 m\u00f3don azonban, az ut\u00e1nuk k\u00f6vetkez\u0151k – a fejlettekhez\nviszony\u00edtva m\u00e9g mindig szeg\u00e9ny \u2013 a 2.-t\u00f3l a 7.-ik tizedekbe tartoz\u00f3k j\u00f6vedelmi\nhelyzete az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n jelent\u0151sen javult! A kiszervez\u00e9sek sor\u00e1n a\nt\u00e9rs\u00e9geikbe v\u00e1ndoroltak a helyin\u00e9l magasabb b\u00e9reket k\u00edn\u00e1l\u00f3 munkahelyek. \u00cdgy\negy\u00e9rtelm\u0171en nyertesei voltak az \u00e1trendez\u0151d\u00e9si folyamatnak, amit az elef\u00e1nt\nkiemelked\u0151 magas h\u00e1ta mutat. A fejlett t\u00e1rsadalmak, fels\u0151 8-9. j\u00f6vedelemkateg\u00f3ri\u00e1ba\ntartoz\u00f3 munkav\u00e1llal\u00f3i viszont, \u00e9ppen a kiszervez\u00e9sek miatt j\u00f3r\u00e9szt vesztesei\nlettek a glob\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1soknak. Elvesz\u00edtett\u00e9k biztos munkahelyeiket \u00e9s cs\u00f6kkent\nj\u00f6vedelemszintj\u00fck, amit az elef\u00e1nt-g\u00f6rbe lees\u0151 homloka \u00e9s lecs\u00fcng\u0151 orm\u00e1nya\nmutat. A glob\u00e1lis rendszer leggazdagabbjai – a legfels\u0151, 10.\nj\u00f6vedelemkateg\u00f3ri\u00e1ba tartoz\u00f3k \u2013 viszont egy\u00e9rtelm\u0171en nyertesei lettek a\nj\u00f6vedelmi \u00e1trendez\u0151d\u00e9snek, \u0151ket mutatja az elef\u00e1nt-g\u00f6rbe felemelked\u0151 orm\u00e1ny-v\u00e9ge.\n <\/p>\n\n\n\n A Baldwin-\n\u00e9s a Milanovic-g\u00f6rbe egy\u00fcttes hat\u00e1sa: a fejlett vil\u00e1g jelent\u0151s munkav\u00e1llal\u00f3i csoportjai\nfogva tart\u00f3 csapda j\u00f6tt l\u00e9tre. Ez nemcsak az egy\u00e9neket tartja fogva, de eg\u00e9sz\nt\u00e1rsadalmi csoportra is r\u00e1z\u00e1rul, \u00e9s szinte lehetetlen szabadulni bel\u0151le. A csapda\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t az un. \u201eGreat Gatsby\u201d g\u00f6rb\u00e9nek nevezett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s vil\u00e1g\u00edtja meg. Az\nelnevez\u00e9se Scott Fitzgerald, 1925-ben megjelent reg\u00e9ny\u00e9nek – \u201eA Nagy Gatsby\u201d – f\u0151szerepl\u0151j\u00e9re\nutal, akinek gazdagg\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa \u00e9s cs\u00e1b\u00edt\u00f3 \u00e9letm\u00f3dja ellen\u00e1llhatatlan vonz\u00e1st\ngyakorolt k\u00f6rnyezet\u00e9re. Sok\u00e1ig \u00fagy hivatkoztak Gatsby p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra, mint ami azt\nsugallja: az egyenl\u0151tlens\u00e9g lehet igazs\u00e1gtalan, de emberfeletti teljes\u00edtm\u00e9nyre k\u00e9sztet.\nAhogyan a sportol\u00f3kb\u00f3l az olimpiai gy\u0151zelem leb\u00edrhatatlan cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa, a megd\u00f6nthetetlennek\ngondolt vil\u00e1grekordok t\u00falsz\u00e1rnyal\u00e1s\u00e1t v\u00e1ltja ki, \u00e9pp \u00edgy\u2013 \u00e9rveltek sokan – a\nl\u00e1tv\u00e1nyos egyenl\u0151tlens\u00e9g az \u00e1tlagembert is emberfeletti teljes\u00edtm\u00e9nyre\nk\u00e9szteti. \u00cdgy az egyenl\u0151tlens\u00e9g – v\u00e9gs\u0151 soron \u2013 a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s fontos\nmotorja. <\/p>\n\n\n\n Amikor azonban\na kutat\u00f3k felrajzolt\u00e1k a \u201eGreat Gatsby g\u00f6rb\u00e9t\u201d \u2013 \u00f6sszevetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejlett\nt\u00e1rsadalmakban az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u2013 \u00e9ppen a\nfelt\u00e9telezettel ellent\u00e9tes eredm\u00e9nyre jutottak. (Corak, K. 2013. Income Inequality, Equality of Opportunity, and\nIntergenerational Mobility.) Az adatok egy\u00e9rtelm\u0171en arra utaltak, hogy a nagyobb\negyenl\u0151tlens\u00e9g\u0171 t\u00e1rsadalmakban \u2013 USA, Anglia \u00e9s Olaszorsz\u00e1g \u2013 alacsonyabb a mobilit\u00e1s,\nmint a kisebb egyenl\u0151tlens\u00e9g\u0171 Finnorsz\u00e1gban \u00e9s D\u00e1ni\u00e1ban. Vagyis, az egyenl\u0151tlens\u00e9g\nn\u00f6veked\u00e9se ink\u00e1bb n\u00f6veli a sz\u00fcl\u0151k vagyoni poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9t\ngyermekeik j\u00f6v\u0151j\u00e9re. Ez\u00e9rt a moder\u00e1lt egyenl\u0151tlens\u00e9g\u0171 t\u00e1rsadalmakban az ut\u00f3dok nagyobb\nval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel k\u00e9pesek meghaladni a sz\u00fcleik t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n Az \u00edgy kialakul\u00f3 t\u00e1rsadalmi\ncsapda s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit legvil\u00e1gosabban az USA p\u00e9ld\u00e1ja mutatja meg. El\u0151sz\u00f6r itt v\u00e1lt mindent fel\u00fcl\u00edr\u00f3 jelsz\u00f3v\u00e1 – m\u00e9g a 80-as\n\u00e9vek elej\u00e9n – az ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9s politik\u00e1ja: \u201ehagyd ott a j\u00f6vedelmet, ahol az\nmegtermel\u0151d\u00f6tt, hiszen meg\u00e9rdemelt\u00e9k, \u00e9s mert bizony\u00edtott\u00e1k, hogy hat\u00e9konyan\ntudj\u00e1k haszn\u00e1lni. Ez pedig az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalomnak j\u00f3\u201d. Ez az ad\u00f3politika azonban\nkisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 m\u00f3don vezetett n\u00f6vekv\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre a t\u00e1rsadalom fels\u0151 10% \u00e9s als\u00f3\n90%, illetve m\u00e9g ink\u00e1bb 1% \u00e9s 99% k\u00f6z\u00f6tt. A meg\u00e1ll\u00edthatatlanul n\u00f6vekv\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9g\nugyanakkor nem els\u0151sorban a preszt\u00edzs-fogyaszt\u00e1s \u00e9s a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s sokkol\u00f3\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge miatt rombol\u00f3 hat\u00e1s\u00fa. A vagyonok kontroll\u00e1lhatatlan n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek a legs\u00falyosabb\nk\u00f6vetkezm\u00e9nye: a monop\u00f3liumok k\u00e9pesek a maguk sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1st kilobbizni,\nl\u00e9v\u00e9n a politikusok – a v\u00e1laszt\u00e1si kassza felt\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek rem\u00e9ny\u00e9ben \u2013 k\u00e9szek azt\nt\u00e1mogatni. \u00cdgy j\u00f6n l\u00e9tre pl. a gy\u00f3gyszeripari v\u00e1llalatok \u00e1ltal \u201emeghekkelt\u201d a szabadalmi rendszer. <\/p>\n\n\n\n A fokozatosan\nlecs\u00fasz\u00f3 \u00e9s a j\u00f6vedelemosztozkod\u00e1sb\u00f3l vesztesen kiker\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegekben mindink\u00e1bb\nelhatalmasodott a r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa gondolkod\u00e1s \u00e9s a kock\u00e1zatkeres\u0151 viselked\u00e9s. Az\nebb\u0151l fakad\u00f3 kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got azut\u00e1n a politikusok \u00e9s bankok sz\u00f6vetkezve kihaszn\u00e1lt\u00e1k.\nLehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a kock\u00e1zatosabb \u00fcgyfelet sz\u00e1m\u00e1ra az un. sub-prime rate \u2013\nvagyis, a \u201ej\u00f3 ad\u00f3sokn\u00e1l\u201d magasabb kamat\u00fa \u2013 hitelek felv\u00e9tel\u00e9t. Ez lehet\u0151v\u00e9 tette\nugyan a lecs\u00faszottaknak, hogy v\u00e1s\u00e1rl\u00e1saikat hitelb\u0151l finansz\u00edrozz\u00e1k, de ez a\nkock\u00e1zatos egy\u00e9ni strat\u00e9gia \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a gazdas\u00e1gi visszaes\u00e9sek idej\u00e9n – t\u00f6meges\nszem\u00e9lyes cs\u0151d\u00f6kre vezetett. Az \u00e9letm\u00f3djukb\u00f3l fakad\u00f3 depresszi\u00f3jukat azut\u00e1n a\nf\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3khoz val\u00f3 k\u00f6nny\u00edtett hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1ssal igyekeztek enyh\u00edteni,\namely \u2013 el\u0151re l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don – fokozatosan az opioid j\u00e1rv\u00e1nny\u00e1<\/em> er\u0151s\u00f6d\u00f6tt.\nEnnek k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy az addig folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam a vesztes\nr\u00e9tegekn\u00e9l v\u00e1ratlanul cs\u00f6kkenni kezdett. Ebben a kiszolg\u00e1ltatott helyzetben\nc\u00e9lozta meg \u0151ket az identit\u00e1s-politik\u00e1t hirdet\u0151 populizmus, amely tov\u00e1bb\ner\u0151s\u00edtette a politikai megosztotts\u00e1got \u00e9s szinte korm\u00e1nyozhatatlann\u00e1 tette az\nUSA-t. Ez az \u201eamerikai k\u00f3r\u201d azut\u00e1n szinte j\u00e1rv\u00e1ny-szer\u0171en terjedt el a\nvil\u00e1gban. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: besz\u00e1m\u00edthatatlan polg\u00e1rok, kisz\u00e1m\u00edthatatlan korm\u00e1nyok\n\u00e9s korm\u00e1nyozhatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00f3 orsz\u00e1gok minden\u00fctt. Ilyen \u00e1llapotban pr\u00f3b\u00e1l az\nemberis\u00e9g szemben\u00e9znie a glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gokkal. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eAz \u00e9let \u2013 S. Kierkegaard szerint – csak visszafel\u00e9 tekintve \u00e9rthet\u0151 meg, de \u00e9lni csak el\u0151re n\u00e9zve lehet.\u201d E k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201eszab\u00e1ly\u201d k\u00f6vetkezm\u00e9nye: az egy\u00e9n sors\u00e1nak, a t\u00e1rsadalmak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, s\u0151t az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 fordulatai gyakran sok\u00e1ig rejtettek. Az egy\u00e9nek csak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb, a t\u00e1rsadalmak sokszor \u00e9vsz\u00e1zadok m\u00falt\u00e1n, visszatekintve ismerik fel: egy bizonyos id\u0151pontt\u00f3l kezdve, m\u00e1s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1228"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1228"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1228\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1229,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1228\/revisions\/1229"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1228"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1228"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1228"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}