Koccan\u00e1st\u00f3l, a karambolig.<\/p>\n
\u201eA multikulturalizmus p\u00e1rhuzamos t\u00e1rsadalmakat hoz l\u00e9tre Eur\u00f3p\u00e1ban – nyilatkozta a m\u00falt h\u00e9ten Orb\u00e1n Viktor az Intereconomia, spanyol TV-nek – ez pedig megk\u00e9rd\u0151jelezheti az eur\u00f3pai \u00e9let pill\u00e9reinek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket.\u201d B\u00e1r minisztereln\u00f6k\u00fcnk gyakran tesz megh\u00f6kkent\u0151 kijelent\u00e9seket, \u00e9s t\u00f6bbnyire nem bajl\u00f3dik azok bizony\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00e9rdemes belegondolni, mikor, \u00e9s milyen felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt van \u00e9rtelme az \u00e1ll\u00edt\u00e1snak. A kult\u00far\u00e1k szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja a 20. sz\u00e1zadban, ha nem is k\u00f6nnyen, de megoldhat\u00f3nak t\u0171nt. Az emberek \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kek \u201eszabad\u201d \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak azonban nemcsak a civiliz\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, hanem a kor\u00e1bban homog\u00e9nnek v\u00e9lt nemzeteken bel\u00fcl is ki\u00e9lezte a kult\u00far\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 gondokat. Egyre t\u00f6bben h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet Eur\u00f3p\u00e1ban a multikulturalizmus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra. S\u0151t, sokan, a probl\u00e9m\u00e1t m\u00e9g m\u00e9lyebbnek l\u00e1tj\u00e1k. \u201eA bev\u00e1ndorl\u00e1s \u2013 jegyezte meg, vit\u00e1t kiv\u00e1ltva, Boros P\u00e9ter – nem kultur\u00e1lis \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3s, hanem etnikai probl\u00e9ma. Ugyanis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv\u0171 n\u00e9pek, az eur\u00f3paiakt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 b\u0151rsz\u00edn\u0171 emberek \u00e9rkeznek milli\u00f3sz\u00e1mra Eur\u00f3p\u00e1ba. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kult\u00far\u00e1juk m\u00e1s, hanem az \u00f6szt\u00f6nrendszer\u00fck, biol\u00f3giai, genetikai adotts\u00e1gaik is.\u201d<\/p>\n
2007-ban k\u00e9t amerikai kutat\u00f3 – a New Yorkban \u00e9l\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi diplomat\u00e1k parkol\u00e1si szok\u00e1sait vizsg\u00e1lva – arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutott, hogy azoknak az orsz\u00e1goknak a diplomat\u00e1i, ahol magas a korrupci\u00f3, parkol\u00e1sn\u00e1l \u201eelbliccelik\u201d a fizet\u00e9st, m\u00edg az alacsony korrupci\u00f3j\u00fa orsz\u00e1gok diplomat\u00e1i betartj\u00e1k a helyi szab\u00e1lyokat. (Fishman, R. Miguel, E. Corruption, norms, and legal enforcement. 2007.) K\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fck: a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld korrupci\u00f3s kult\u00far\u00e1ja k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is befoly\u00e1solja a viselked\u00e9st. Ellen\u0151rizni k\u00edv\u00e1nva ennek a vizsg\u00e1latnak a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait, k\u00e9t angol kutat\u00f3 korrupci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletet hajtott v\u00e9gre oxfordi hallgat\u00f3k r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. (Barr, A. Serra, D. Corruption and culture: An experimental analysis. Journal of Public Economics. 94. 2010.) A 34 orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 di\u00e1kokat olyan k\u00eds\u00e9rleti felt\u00e9telek k\u00f6zz\u00e9 helyezt\u00e9k, amelyben egy r\u00e9sz\u00fck korrump\u00e1lhatott, m\u00e1sik r\u00e9sz\u00fck elfogadhatta azt, egy harmadik csoportjuk pedig saj\u00e1t k\u00e1r\u00e1n \u00e9lhette \u00e1t a korrupci\u00f3t.<\/p>\n
Az k\u00eds\u00e9rlet els\u0151 r\u00e9sze igazolta a kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latot: a korrupci\u00f3s eredm\u00e9nyekb\u0151l – an\u00e9lk\u00fcl, hogy a k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyek megmondt\u00e1k volna, honnan sz\u00e1rmaznak – ki lehetett tal\u00e1lni melyik orsz\u00e1gb\u00f3l j\u00f6ttek. Vagyis, a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld (korrupci\u00f3s) viselked\u00e9si mint\u00e1ja tov\u00e1bb \u00e9l, amikor egy m\u00e1sik orsz\u00e1gba telepsz\u00fcnk le. \u00c9rdekes m\u00f3don azonban, amikor a vizsg\u00e1lat folytat\u00e1sak\u00e9nt k\u00e9t \u00e9v m\u00falva, olyan r\u00e9sztvev\u0151kkel v\u00e9gezt\u00e9k el a k\u00eds\u00e9rletet, akik m\u00e1r t\u00f6bb \u00e9ve \u00e9ltek Oxfordban, a v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9nyek \u201ekisimultak\u201d, vagyis elt\u0171nt az eredeti kult\u00fara korrupci\u00f3ra hajlamos\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa. Tagadhatatlan teh\u00e1t, hogy a korrupci\u00f3 \u2013 sok m\u00e1s kultur\u00e1lis mint\u00e1val egy\u00fctt – r\u00e9sze lehet egy helyi kult\u00far\u00e1nak, de az egy\u00e9nek k\u00e9pesek \u00e9s hajland\u00f3k is \u00e1tvenni egy m\u00e1sik k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kultur\u00e1lis mint\u00e1j\u00e1t. Ezeknek az eredm\u00e9nyeknek egyar\u00e1nt van pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv \u00fczenete.<\/p>\n
A sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld kultur\u00e1lis mint\u00e1j\u00e1t k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl elfogadjuk \u00e9s \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en k\u00f6vetj\u00fck, b\u00e1rhova ker\u00fcl\u00fcnk is. Ugyanakkor, hosszabb id\u0151re m\u00e1s k\u00f6zegbe ker\u00fclve, hajland\u00f3k vagyunk alkalmazkodni a helyi szok\u00e1sokhoz. A kultur\u00e1lis mint\u00e1knak k\u00e9t, elt\u00e9r\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa szintje van. Az egyik, a l\u00e1tv\u00e1nyos, de felsz\u00ednes szint: mit esz\u00fcnk, hogyan \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00fcnk, milyen szimb\u00f3lumokat visel\u00fcnk. A m\u00e1sik, a viselked\u00e9s \u201em\u00e9lyr\u00e9tegeinek\u201d szintje: hogyan m\u0171k\u00f6d\u00fcnk egy\u00fctt m\u00e1sokkal, b\u00edzunk-e benn\u00fck, \u00e9s mik\u00e9nt oldjuk meg a konfliktusokat. Az emberek \u00e9s a csoportok k\u00f6z\u00f6tti konfliktusok \u2013 az intoleranci\u00e1ra, vagy a korrupci\u00f3ra hajlam, a szem\u00e9lytelen szab\u00e1lyokat a csal\u00e1di \u00e9rdek el\u00e9 helyez\u00e9se – ink\u00e1bb a m\u00e9lyr\u00e9tegekre utalnak. De mi\u00e9rt alakultak ki az ut\u00f3bbiak – p\u00e9ld\u00e1ul a korrupci\u00f3s hajlam \u2013 k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek?<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fokozatosan v\u00e1ltak egyre komplexebbekk\u00e9. A fejl\u0151d\u00e9s mint\u00e1j\u00e1t a menedzsment tudom\u00e1ny \u2013 eld\u0151l\u0151 S-<\/strong>alak\u00fa – \u201e\u00e9letg\u00f6rbe\u201d modellje rajzolja fel. Ez hosszan elny\u00fal\u00f3, lassan n\u00f6vekv\u0151 szakasszal indul. Ezt a n\u00f6veked\u00e9s felgyorsul\u00e1sa, a szervezetek komplexebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa \u00e9s az egy\u00e9nek gazdagod\u00e1sa k\u00f6vet. A n\u00f6veked\u00e9s v\u00e9g\u00fcl lelassul, \u00e9s az \u00e9letg\u00f6rbe fels\u0151 szakasz\u00e1n, magas min\u0151s\u00e9g\u0171, \u00e9rtett \u00e1llapotba simul bele. Ezzel az \u00e9letg\u00f6rb\u00e9vel szokt\u00e1k jellemezni egy term\u00e9k, egy ipar\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re alkalmazva mutatja, hogy sok\u00e1ig minden t\u00e1rsadalom az \u00e9letg\u00f6rbe als\u00f3, lassan n\u00f6vekv\u0151 szakasz\u00e1n \u201etart\u00f3zkodott\u201d. Az egyes t\u00e1rsadalmak k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g d\u00f6nt\u0151en a kultur\u00e1lis minta felsz\u00ednes jegyeire terjedt ki, kev\u00e9sb\u00e9 a viselked\u00e9s alapvet\u0151 mint\u00e1j\u00e1ra. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek a t\u00f6bbit\u0151l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve \u00e9lt\u00e9k \u00e9let\u00fcket. Az idegen vesz\u00e9lyt jelentett, ez\u00e9rt mindenki igyekezett elker\u00fclni a tal\u00e1lkoz\u00e1st egy m\u00e1sik k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjaival. A letelep\u00fclt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s tette z\u00f6kken\u0151mentess\u00e9, mintegy \u201emegolajozta\u201d. \u00cdgy v\u00e1lt adapt\u00edv, mindenki \u00e1ltal k\u00f6vetett kultur\u00e1lis mint\u00e1v\u00e1: aj\u00e1nd\u00e9kozni kell, aj\u00e1nd\u00e9kot visszautas\u00edtani nem szabad, ugyanakkor viszonozni k\u00f6telez\u0151.<\/p>\n Az \u00e9letg\u00f6rbe gyorsan n\u00f6vekv\u0151 szakasz\u00e1n a viselked\u00e9st m\u00e1r egyre ink\u00e1bb t\u00f6rv\u00e9nyek szab\u00e1lyozt\u00e1k. Az emberek racion\u00e1lis megfontol\u00e1sok alapj\u00e1n alak\u00edtott\u00e1k ki a viselked\u00e9s szab\u00e1lyait, \u00e9s alkott\u00e1k meg az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st vez\u00e9rel\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi eszk\u00f6z\u00f6ket. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre – a p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt – a piac \u00e9s a p\u00e9nz is. Ezek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k nagym\u00e9ret\u0171 \u00e9s stabil k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, ugyanakkor egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s probl\u00e9m\u00e1kra is vezettek. Egy nemr\u00e9g v\u00e9grehajtott k\u00eds\u00e9rletben a kutat\u00f3k bizony\u00edtani tudt\u00e1k, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s szok\u00e1sa visszaesik, \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s csak a p\u00e9nz bevezet\u00e9s\u00e9vel tarthat\u00f3 fenn. (Camera, G. et al. Money and trust among strangers. PNAS 2013.) A p\u00e9nz teh\u00e1t seg\u00edt meg\u0151rizni az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st nagy csoportokban, \u00e9s egyben tartani egy nagy t\u00e1rsadalmat, ugyanakkor \u201ekiszor\u00edtja\u201d a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s k\u00f6rbeaj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1st, \u00e9s a \u201ej\u00f3sz\u00edv\u0171s\u00e9get\u201d. Aki p\u00e9nzt haszn\u00e1l, az kev\u00e9sb\u00e9 lesz potyautas \u00e9s szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151 lesz, ami el\u0151ny\u00f6s, viszont nem adakozik rutinszer\u0171en, \u00e9s a seg\u00edts\u00e9get csere\u00fczletnek tekintve ellenszolg\u00e1ltat\u00e1st v\u00e1r el, ami h\u00e1tr\u00e1nyos.<\/p>\n \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy amint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek egyre feljebb l\u00e9pnek az \u00e9letg\u00f6rb\u00e9n, \u00e9s lesznek egyre nagyobbak, \u00e9s komplexebbek, a t\u00e1rsadalmat kiz\u00e1r\u00f3lag az int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 a tulajdon, a piac, p\u00e9nzzel, az \u00e1llam, \u00e9s a vall\u00e1s \u2013 integr\u00e1lhatj\u00e1k. Ugyanakkor ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek mintegy kiszor\u00edtj\u00e1k<\/em> a m\u00e9lyebben fekv\u0151, \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 szok\u00e1sokat. S\u0151t, a kor\u00e1bban adapt\u00edv szab\u00e1lyok – mint az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s – a modern \u00e9s posztmodern t\u00e1rsadalmakban, mint a korrupci\u00f3 jelens\u00e9ge bukkan el\u0151, \u00e9s maladapt\u00edv<\/em>, vagyis kifejezetten k\u00e1ros lesz. Ezzel vissza is t\u00e9rt\u00fcnk kiindul\u00f3 probl\u00e9m\u00e1nkhoz. A t\u00f6rt\u00e9nelem korai \u00e1llapot\u00e1ban \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a k\u00f6rbe-aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s a norm\u00e1lis l\u00e9t felt\u00e9tele. Amikor egy innen sz\u00e1rmaz\u00f3 egy\u00e9n huzamosan szembes\u00fcl a \u201efels\u0151 szakasz\u201d k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel \u2013 mint fels\u0151 \u00e9vfolyamosok az oxfordi k\u00eds\u00e9rletben – k\u00e9pes elsaj\u00e1t\u00edtani \u00e9s alkalmazkodni a szem\u00e9lytelen szab\u00e1lyhoz. Itt a kult\u00far\u00e1k illeszked\u00e9se n\u00e9mi koccan\u00e1s \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik. Ha azonban egy eg\u00e9sz \u201eals\u00f3 szakaszbeli\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, \u201ez\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt\u201d \u00e9p\u00fcl be egy a \u201efels\u0151 szakaszt\u201d k\u00e9pvisel\u0151 t\u00e1rsadalomba, gyakran nem a koccan\u00e1s, hanem karambol vesz\u00e9lye \u00e1llhat fenn.<\/p>\n Az elmondottakb\u00f3l h\u00e1rom fontos dolog k\u00f6vetkezik. Az els\u0151: fontos volna, hogy a politikus pontosan fogalmazzon. A kult\u00far\u00e1k k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge \u00f6nmag\u00e1ban nem utal a viselked\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9re. Magyarorsz\u00e1gon \u00e9lnek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk – nem is kis sz\u00e1mban – olyanok, akiknek ez a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck, kultur\u00e1lis mint\u00e1jukba m\u00e9gis rendszeresen bele\u00fctk\u00f6z\u00fcnk. Ugyanakkor tal\u00e1lkozhatunk olyanokkal, akiket Boros P\u00e9ter – b\u0151rsz\u00edn\u00fck \u00e9s nyelv\u00fck alapj\u00e1n – idegennek min\u0151s\u00edtene, pedig viselked\u00e9s\u00fck harmonikusan illeszkedik a mienkhez. A m\u00e1sodik: aki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket \u201evesz \u00e1t\u201d, az sz\u00e1m\u00edtson kisebb-nagyobb karambolra, amelyeknek k\u00e1ra enyh\u00edthet\u0151, de nem ker\u00fclhet\u0151 el. A harmadik: am\u00edg \u201enorm\u00e1lis\u201d id\u0151ket \u00e9l\u00fcnk, a m\u00e1ss\u00e1g, a szokatlan, puszt\u00e1n a vil\u00e1got sz\u00ednes\u00edt\u0151 jelens\u00e9g. Amikor a vil\u00e1g felajzott \u2013 m\u00e1rpedig napjainkban ilyen – a m\u00e1ss\u00e1g \u00e9s a szokatlan f\u00e9lelmet kelt\u0151. Ilyen helyzetben Orb\u00e1n Viktor megfogalmaz\u00e1sai, Boros P\u00e9ter kijelent\u00e9sei, \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek \u00e1ltal haszn\u00e1lt kifejez\u00e9sek \u00f6nbeteljes\u00edt\u0151 j\u00f3slatk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek. Az \u00e9let\u00fcnket nemr\u00e9g m\u00e9g sz\u00ednes\u00edt\u0151 k\u00e9pek, egyszer csak l\u00e9t\u00fcnket fenyeget\u0151 jelk\u00e9nt bukkan el\u00e9nk, \u00e9s az er\u0151szak reakci\u00f3it v\u00e1ltj\u00e1k ki.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Koccan\u00e1st\u00f3l, a karambolig. \u201eA multikulturalizmus p\u00e1rhuzamos t\u00e1rsadalmakat hoz l\u00e9tre Eur\u00f3p\u00e1ban – nyilatkozta a m\u00falt h\u00e9ten Orb\u00e1n Viktor az Intereconomia, spanyol TV-nek – ez pedig megk\u00e9rd\u0151jelezheti az eur\u00f3pai \u00e9let pill\u00e9reinek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket.\u201d B\u00e1r minisztereln\u00f6k\u00fcnk gyakran tesz megh\u00f6kkent\u0151 kijelent\u00e9seket, \u00e9s t\u00f6bbnyire nem bajl\u00f3dik azok bizony\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00e9rdemes belegondolni, mikor, \u00e9s milyen felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt van \u00e9rtelme az \u00e1ll\u00edt\u00e1snak. A […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/123"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=123"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/123\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":124,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/123\/revisions\/124"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=123"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=123"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}