\u201eNincs ellen\u00e1llhatatlanabb, mint egy eszme, aminek elj\u00f6tt az ideje\u201d \u2013 id\u00e9zik gyakran a mond\u00e1st. S val\u00f3ban, sz\u00e1mtalan p\u00e9lda mutatja, hogy egy feltal\u00e1l\u00f3 \u00f6tlete, egy tud\u00f3s gondolata, egy filoz\u00f3fus v\u00edzi\u00f3ja – sok \u00e9ves szenderg\u00e9s\u00e9b\u0151l fel\u00e9bredve – \u00e1talak\u00edtja a vil\u00e1got. \u00c1m ennek a mond\u00e1snak van egy m\u00e1sik – rejtett, ugyanakkor nem kev\u00e9sb\u00e9 fontos – \u00fczenete: \u201eNincs frusztr\u00e1l\u00f3bb, mint egy sikerre \u00edt\u00e9lt eszme megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt akkor harcba sz\u00e1llni, amikor annak m\u00e9g nem j\u00f6tt el az ideje\u201d. Pedig ezt sokan – a gondolatok ki\u00f6tl\u0151i \u00e9s a v\u00edzi\u00f3k elk\u00f6telezett, vagy csak r\u00e1szedett k\u00f6vet\u0151i \u2013 megszenvedt\u00e9k. Erre a lehet\u0151s\u00e9gre m\u00e1r Marx is utalt: “Egy t\u00e1rsadalom, m\u00e9g ha nyom\u00e1ra j\u00f6tt is mozg\u00e1sa term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek\u2026term\u00e9szetes fejl\u0151d\u00e9si f\u00e1zisokat sem \u00e1t nem ugorhat, sem rendeletileg el nem t\u00fcntethet. De megr\u00f6vid\u00edtheti \u00e9s enyh\u00edtheti a sz\u00fcl\u00e9si f\u00e1jdalmakat”. (Marx, K: A t\u0151ke, I. k\u00f6tet.) A 20. sz\u00e1zad szomor\u00fa tanuls\u00e1ga: a kommunizmus ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 mozgalmak sem megr\u00f6vid\u00edteni, sem enyh\u00edteni nem tudt\u00e1k a \u201esz\u00fclet\u00e9s f\u00e1jdalmait\u201d. <\/p>\n\n\n\n
Pedig voltak a halad\u00e1snak olyan elk\u00f6telezett h\u00edvei, akik ezt pontosan el\u0151re\nl\u00e1tt\u00e1k. A 20. sz\u00e1zad t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny\u00e1nak egyik \u201ealap\u00edt\u00f3 atyja\u201d,\nM. Weber, hal\u00e1la el\u0151tt, 1920-ban bar\u00e1tj\u00e1hoz, Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgyh\u00f6z \u00edrt level\u00e9ben arra\nfigyelmeztette: \u201eezek a k\u00eds\u00e9rletek [a bolsevizmus k\u00eds\u00e9rletei<\/em>] csak ahhoz\nvezethetnek, \u00e9s ahhoz is fognak vezetni, hogy a szocializmust 100 \u00e9vre\ndiszkredit\u00e1lj\u00e1k.”. Ma olvasva ezeket a sorokat, h\u00e1rom gondolat\nvet\u0151d\u00f6tt fel bennem. Az els\u0151: j\u00f3 lenne, ha mindenki tudom\u00e1sul venn\u00e9, a 20.\nsz\u00e1zad Weber el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9t igazolta. A m\u00e1sodik: mostan\u00e1ban telt le az a\nbizonyos 100 \u00e9v, amire M. Weber utalt, \u00e9s ez felvetheti az \u00fajrakezd\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\nA harmadik: csak akkor van alapja a rem\u00e9nyked\u00e9snek, ha elfogulatlan \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\nigazolja, val\u00f3ban felt\u0171ntek a trendfordul\u00e1s jelei. <\/p>\n\n\n\n Az \u00f3vatoss\u00e1g ugyanis tov\u00e1bbra\nis indokolt, nehogy \u00fajra az ill\u00fazi\u00f3k csapd\u00e1j\u00e1ba ess\u00fcnk. A 20. sz\u00e1zad tagadhatatlan\ntapasztalata: az ill\u00fazi\u00f3k \u00e1ltal elvak\u00edtott mozgalmak – a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9nyszerek nyom\u00e1s\u00e1ra\n\u00e9s a politikai harcok kiker\u00fclhetetlen logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve – az eszkal\u00e1l\u00f3d\u00f3 er\u0151szak\np\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra ker\u00fcltek, amelyr\u0151l azut\u00e1n m\u00e1r nem tudtak let\u00e9rni. Ez az \u00fat azonban a hirdetett\nj\u00f6v\u0151k\u00e9pnek \u00e9s a fennk\u00f6lt mor\u00e1lis c\u00e9loknak t\u00f6k\u00e9letesen ellentmond\u00f3 politikai k\u00eds\u00e9rlet-sorozathoz\nvezetett, amely – a sokmilli\u00f3 \u00e1ldozat ellen\u00e9re – sikertelen maradt. Ez nem azt\njelenti, hogy eleve indokolatlan volt a kapitalizmus alapvet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeinek –\na piacnak, a mag\u00e1ntulajdonnak, \u00e9s az ezekre \u00e9p\u00fcl\u0151 hatalomnak \u2013 az \u00e9les\nkritik\u00e1ja. M\u00e9g a kapitalizmus elk\u00f6telezett, de elfogulatlanul elemz\u0151 h\u00edvei is\nelismerik: \u201ea piac lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a gazdag ember macsk\u00e1ja, eligya a tejet\na szeg\u00e9ny ember gyermeke el\u0151l\u201d. A 21. sz\u00e1zad alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1i – a term\u00e9szeti folyamatok\nfenntarthatatlans\u00e1ga, a glob\u00e1lis gazdas\u00e1g kr\u00edzis\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek\nmeg\u00e1ll\u00edthatatlan n\u00f6veked\u00e9se – a kapitalizmus logik\u00e1j\u00e1b\u00f3l fakadnak. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m \u00e9pp \u00edgy tagadhatatlan\n\u2013 mutattam be nemr\u00e9g \u00edrt cikkemben, \u201eVal\u00f3ban gonosz-e a kapitalizmus?\u201d az\nelm\u00falt \u00e9vek kutat\u00e1sai alapj\u00e1n – hogy a p\u00e9nz, a piac, a mag\u00e1ntulajdon \u00e9s az\n\u00e1llam alapvet\u0151en pozit\u00edv a t\u00f6rt\u00e9nelmi szerepet j\u00e1tszottak. Az elm\u00falt \u00e9vezredek\nfejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l rajzolt objekt\u00edv k\u00e9p \u00f3vatoss\u00e1gra kell intse az er\u0151szakos\nforradalom h\u00edveit. A t\u00f6rt\u00e9nelmi elemz\u00e9sek egy\u00e9rtelm\u0171en igazolt\u00e1k: ezek az\n\u201e\u00f6rd\u00f6ginek\u201d kiki\u00e1ltott int\u00e9zm\u00e9nyek a fejl\u0151d\u00e9s elker\u00fclhetetlen \u00e9s – negat\u00edv\nmell\u00e9khat\u00e1saik ellen\u00e9re is – az emberi \u00e1llapotok folyamatos javul\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9\ntev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k. N\u00e9lk\u00fcl\u00fck nem terjedhettek volna el a m\u0171szaki innov\u00e1ci\u00f3k, nem\nn\u00f6vekedhetett volna az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g, nem j\u00f6hetett volna l\u00e9tre a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket k\u00f6r\u00fclvev\u0151\nkomfortz\u00f3na, \u00e9s nem v\u00e1lhatott volna glob\u00e1liss\u00e1 az emberis\u00e9g. Ugyanakkor a\nfejl\u0151d\u00e9s egy\u00fctt j\u00e1rt az emberi k\u00f6rnyezet er\u0151s\u00f6d\u0151 zavaraival \u00e9s a t\u00e1rsadalmi,\ngazdas\u00e1gi ellentmond\u00e1sok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel is. <\/p>\n\n\n\n A piacot \u00e9s\naz \u00e1llomot \u201emeghekkel\u0151\u201d mag\u00e1nt\u0151ke a \u201egy\u0151ztes visz mindent\u201d helyzetet alak\u00edtott\nki, amely a M\u00e1t\u00e9-effektus \u2013 \u201eakinek van, annak adatik, akinek nincs att\u00f3l az is\nelv\u00e9tetik, amije van\u201d \u2013 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9hez vezetett. A mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e9s az\n\u00e1llam \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 tette a csere \u201eterm\u00e9szetes\u201d – a verseny \u00e1ltal\nkorl\u00e1tozott – ar\u00e1nyainak egyoldal\u00fa megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t. A fiatal Marx a Mosel\nvid\u00e9ki falop\u00e1sokkal szembes\u00fclve \u00e9bred r\u00e1, hogy az \u00e1llam nem a t\u00e1rsadalom felett\nlebeg\u0151 eszme, amely mindenki jav\u00e1ra elfogulatlanul munk\u00e1lkodik, hanem a\ngazdagok \u00e9s hatalmasok eszk\u00f6ze, amellyel rabs\u00e1gban tartj\u00e1k a szeg\u00e9nyeket. Ennek\nt\u00fckr\u00e9ben teljesen \u00e9rthet\u0151 a \u201et\u00f6k\u00e9letes\u201d t\u00e1rsadalom megtervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s\nl\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gya. \u00c1m a val\u00f3s\u00e1g az, hogy a p\u00e9nz, a piac, a kereskedelem, \u00e9s\na mag\u00e1ntulajdon hi\u00e1ny\u00e1ban nincs b\u0151v\u00fcl\u0151 munkamegoszt\u00e1s \u00e9s nem j\u00f6hettek volna\nl\u00e9tre egyre nagyobb \u00e9s mind komplexebb t\u00e1rsadalmak. <\/p>\n\n\n\n Vagyis, a \u201egonosznak\u201d\nkiki\u00e1ltott eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l \u00e9p\u00fclt az a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201emozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151\u201d, amely egyre t\u00f6bb\nlehet\u0151s\u00e9get \u00e9s szabads\u00e1got k\u00edn\u00e1l\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si szintre vezette fel az emberis\u00e9get.\nAki pedig fell\u00e9pett erre a t\u00f6rt\u00e9nelmi mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151re, az egyre gazdagod\u00f3 \u00e9s\nn\u00f6vekv\u0151 \u00e9letmin\u0151s\u00e9get biztos\u00edt\u00f3 vil\u00e1gba juthatott. A fejl\u0151d\u00e9s ugyanis, sok\nszenved\u00e9s \u00e9s k\u00e9nyszer\u0171 alkalmazkod\u00e1s \u00e1r\u00e1n, egy – a Maslow-piramis logik\u00e1ja\nalapj\u00e1n elrendezett -bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontra eml\u00e9keztet\u0151 modern vil\u00e1gba vezetett. A\nf\u00f6ldszinten a fiziol\u00f3giai<\/em> sz\u00fcks\u00e9gletek – az \u00e9lelem \u00e9s a ruh\u00e1zat \u2013\nel\u00e9g\u00edthet\u0151 ki. Innen a mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151 tov\u00e1bb vezet a biztons\u00e1g <\/em>szintj\u00e9re, ahol\naz ehhez sz\u00fcks\u00e9ges \u201e\u00e1r\u00facikkek\u201d – a lak\u00f3hely \u00e9s a k\u00f6rnyezet biztons\u00e1ga \u2013 v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3k\nmeg. A mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151 ezut\u00e1n a t\u00e1rsas kapcsolatok<\/em> sz\u00fcks\u00e9gleteinek a\nkiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edn\u00e1l\u00f3 harmadik szintre visz fel, ahol b\u00e1rki sokf\u00e9le kapcsolat, tal\u00e1lkoz\u00e1si\nt\u00e9r, sz\u00f3rakoz\u00e1si forma, \u00e9s egyre szabadabban kifejezhet\u0151 egy\u00e9ni v\u00e1gy sz\u00e9les k\u00edn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l\nv\u00e1logathat. Aki pedig m\u00e9g feljebb v\u00e1gyik, azt a mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151 az elismer\u00e9s<\/em>\nsz\u00fcks\u00e9gleteit kiel\u00e9g\u00edt\u0151 a negyedik szintre vezeti. Itt, azokat a term\u00e9keket \u00e9s szimbolikus\ndolgokat v\u00e1s\u00e1rolhatja meg, amelyek alapj\u00e1n, aki csak r\u00e1pillant, az irigyelni\nfogja. <\/p>\n\n\n\n Ezt a \u201eMaslow-bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontot\u201d\njellegzetes \u00e9letmodell m\u0171k\u00f6dteti. Ennek alapja, hogy az \u00e9let egy \u201ej\u00e1t\u00e9k\u201d,\namelyben az nyer, aki v\u00e9g\u00fcl a legt\u00f6bb \u201e\u00f6r\u00f6mpontot\u201d \u00e9s \u201esikerpontot\u201d gy\u0171jti. \u00c1lland\u00f3an\narra \u00f6szt\u00f6nznek, hogy fogyassz min\u00e9l t\u00f6bbet, v\u00e1laszd a legj\u00f6vedelmez\u0151bb \u00e1ll\u00e1st,\nkeresd a befoly\u00e1sos emberek bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t, s\u0151t emberi kapcsolataidat is a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\nlogik\u00e1ja alapj\u00e1n int\u00e9zd: amit \u00e9s akit megunt\u00e1l, azt dobd el \u00e9s cser\u00e9ld le. A\nt\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9get ebben a \u201ebev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontban\u201d a mindennapok\nkiker\u00fclhetetlen hat\u00e1sai m\u0171k\u00f6dtetik. Kezdve az \u00e9szrev\u00e9tlen finom \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sekt\u0151l\neg\u00e9szen a fenyeget\u0151 k\u00e9nyszerekig, az embereket minden, folytonosan\nviselked\u00e9s\u00fcknek az \u00e9letmodellhez val\u00f3 hozz\u00e1igaz\u00edt\u00e1s\u00e1ra figyelmezteti. Sz\u00fcl\u0151k\u00e9nt, munkav\u00e1llal\u00f3k\u00e9nt, v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00e9nt,\nbar\u00e1ti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjak\u00e9nt, politik\u00e1val foglalkoz\u00f3 \u00e1llampolg\u00e1rk\u00e9nt \u00e1lland\u00f3an\nszembes\u00fcltek ezekkel a hat\u00e1sokkal, amelyek visszaterelik \u0151ket, ha let\u00e9rn\u00e9nek err\u0151l\naz \u00fatr\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9nelmi\nmozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151 pedig egyre gazdagabb \u00e9s kifinomultabb vil\u00e1gba vezetett fel. \u00c1m\nennek megvolt az \u00e1ra \u00e9s a kiker\u00fclhetetlen mell\u00e9khat\u00e1sai. Aki a t\u00f6rt\u00e9nelem\ngyorsul\u00f3 vonat\u00e1ra fell\u00e9pett, onnan m\u00e1r nem lehetett \u2013 a baleset vesz\u00e9lye n\u00e9lk\u00fcl\n\u2013 lel\u00e9pni. Az emberekre r\u00e1z\u00e1rult a munkamegoszt\u00e1s \u00e9s a \u201efesz\u00edtett \u00fczemm\u00f3d\u00fa\u201d\n\u00e9letm\u00f3d \u201ebilincse\u201d. Az egyik oldalon, a cs\u00e1b\u00edt\u00e1sok \u00e1tl\u00e1thatatlan sokas\u00e1ga, m\u00edg\na m\u00e1sikon az ellen\u00e1llhatatlan k\u00e9sztet\u00e9s: mindent, azonnal el\u00e9rni, megszerezni \u00e9s\n\u00e1t\u00e9lni. Mik\u00f6zben pedig a 20. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 a munkamegoszt\u00e1s glob\u00e1liss\u00e1\nsz\u00e9les\u00fclt \u00e9s a meg\u00e9lhet\u00e9s k\u00e9nyszere az egy\u00e9nt egy sz\u0171k tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r b\u00f6rt\u00f6n\u00e9be\nz\u00e1rta, az egyenl\u0151tlens\u00e9g f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados cs\u00f6kken\u00e9s ut\u00e1n \u00fajra n\u00f6vekedni kezdett. (Piketty,\nTh. 2015. A t\u0151ke a 21. sz\u00e1zadban). A vagyoni \u00e9s j\u00f6vedelmi sk\u00e1la fels\u0151 1%-nak r\u00e9szesed\u00e9se\naz 1970-es \u00e9vek \u00f3ta folyamatosan n\u0151. Ez azonban nem puszt\u00e1n a fogyaszt\u00e1si\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek sz\u00e9lesed\u00e9se miatt zavar\u00f3, hanem e r\u00e9teg szinte korl\u00e1tlann\u00e1 n\u00f6vekv\u0151\nbefoly\u00e1sa miatt vesz\u00e9lyes. A t\u0151ke, a politika \u00e9s a m\u00e9dia feletti ellen\u0151rz\u00e9s\nmegszerz\u00e9s\u00e9vel k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt arra, hogy saj\u00e1t \u00e9rdek\u00e9t a munkav\u00e1llal\u00f3k, a\nt\u00e1rsadalom, s\u0151t az eg\u00e9sz emberis\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthesse. <\/p>\n\n\n\n Ebben a\nhelyzetben v\u00e1lik fontoss\u00e1, hogy a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9nek\nhihetetlen gazdags\u00e1g\u00e1t l\u00e1tva \u201elet\u00e1borozunk-e\u201d a negyedik szinten, vagy tov\u00e1bb\nhaladunk az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t k\u00edn\u00e1l\u00f3 \u00f6t\u00f6dikre? Vagyis, fogva tart-e\nminket a kifinomult fogyaszt\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyeinek \u00e9s preszt\u00edzs-k\u00edn\u00e1lat\u00e1nak gazdags\u00e1ga\nvagy az alkot\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9nek, az igazs\u00e1g keres\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a szabad k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megalkot\u00e1s\u00e1nak\nalapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t v\u00e1lasztjuk? A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t az, vajon felt\u0171ntek-e\nolyan – t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9get megtestes\u00edt\u0151 – hat\u00e1sok, amelyek a kor\nember\u00e9t alapvet\u0151 \u00e9letm\u00f3dv\u00e1lt\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zn\u00e9k? Nos, a 21. sz\u00e1zadban k\u00e9t alapvet\u0151\nt\u00e9nyez\u0151 \u2013 a fogyaszt\u00e1s \u201ehat\u00e1rk\u00f6lts\u00e9g\u00e9nek\u201d \u00e9s a fogyaszt\u00e1s gener\u00e1lta \u201ehat\u00e1rboldogs\u00e1gnak\u201d\n\u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s alakul\u00e1sa \u00e1trendezheti a ma m\u00e9g megfellebbezhetetlennek t\u0171n\u0151 fogyaszt\u00e1sk\u00f6zpont\u00fa\n\u00e9letm\u00f3dot. <\/p>\n\n\n\n A fogyaszt\u00e1s\n\u201ehat\u00e1rk\u00f6lts\u00e9ge\u201d \u2013 az egyre \u00fajabb dolog megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1nak k\u00f6lts\u00e9ge \u2013 a szinte\nv\u00e9gtelens\u00e9gig kifinomult ig\u00e9nyek miatt folyamatosan n\u00f6vekszik. Mindenekel\u0151tt: a\nfogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalomban megsokszoroz\u00f3dnak a \u201eboldogs\u00e1g-javak\u201d, vagyis mind\nt\u00f6bb dolog van, amir\u0151l \u00fagy v\u00e9led, en\u00e9lk\u00fcl nem lehet \u00e9lni \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt is, mindenki\narr\u00f3l gy\u0151zk\u00f6d, hogy azt mindenk\u00e9ppen meg kell szerezned. M\u00e1sodszor: a\nst\u00e1tusz-hierarchi\u00e1ban egyre feljebb ker\u00fclve, mind dr\u00e1g\u00e1bb\u00e1 v\u00e1lnak a\nmegszerzend\u0151 dolgok, ugyanis a preszt\u00edzsfogyaszt\u00e1s – hogy hirdethesse a\nst\u00e1tuszhierarchi\u00e1ban el\u00e9rt szintet – \u00e9rt\u00e9k\u00fck\u00f6n fel\u00fcl megdr\u00e1g\u00edtja a javakat. Harmadik:\naz emberis\u00e9g bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a fenntarthat\u00f3s\u00e1g korl\u00e1tj\u00e1ba \u00e9s a k\u00e9nyszer\u0171 szab\u00e1lyoz\u00e1s\naz \u00e9let dr\u00e1gul\u00e1s\u00e1ra vezet. A negyedik: az \u00e1tlagembert, a l\u00e9p\u00e9start\u00e1s k\u00e9nyszere olyan\nmunka v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re veszi r\u00e1, ami nem \u00e9rdekli \u00e9s nem t\u00f6lti el \u00f6r\u00f6mmel, de csak \u00edgy\nk\u00e9pes v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sait finansz\u00edrozni. \u00d6t\u00f6dik: a fogyaszt\u00e1shoz elengedhetetlen\u00fcl\nsz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nz megszerz\u00e9se, s\u0151t a fogyaszt\u00e1s lebonyol\u00edt\u00e1sa is lecs\u00f6kkenti a\nszabadidej\u00e9t, \u00edgy az az \u00e9rz\u00e9se alakul ki, hogy \u00e9ppen saj\u00e1t v\u00e1gyai k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re nem\nmarad ideje. <\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sik\nalapvet\u0151 t\u00e9nyez\u0151, ami elt\u00e9r\u00edtheti a kiz\u00e1r\u00f3lagos \u00e9letc\u00e9ll\u00e1 emelt fogyaszt\u00e1st\u00f3l,\nhogy a \u201ehat\u00e1rboldogs\u00e1g\u201d – az \u00fajabb egys\u00e9gnyi fogyaszt\u00e1s el\u0151id\u00e9zte\nboldogs\u00e1gn\u00f6veked\u00e9s, egyre cs\u00f6kken, gyakorlatilag a null\u00e1hoz tart. Ennek egyik t\u00e9nyez\u0151je:\naz \u201e\u00f6r\u00f6mjavak\u201d megsokszoroz\u00f3d\u00e1sa miatt, a fogyaszt\u00e1s egyre \u00fajabb \u201eegys\u00e9g\u00e9nek\u201d \u2013\nlegyen az egy csirkecomb vagy egy ing, a nagyobb aut\u00f3 vagy egy \u00faj partner – megszerz\u00e9se\na kor\u00e1bbiakhoz m\u00e9rten egyre kevesebb \u00f6r\u00f6met okoz. A m\u00e1sik \u201eboldogs\u00e1g-tolvaj\u201d:\nb\u00e1rmely dolog elfogyaszt\u00e1sa elveszi az id\u0151t a m\u00e1sikt\u00f3l. \u00cdgy, m\u00e9g fogyaszt\u00e1s\nk\u00f6zben is az j\u00e1r az eszedben, hogy most ez megakad\u00e1lyoz abban, hogy valami m\u00e1st\n\u00e9lvezz, \u00e9s ez cs\u00f6kkenti az \u00f6r\u00f6medet. (B. Swartz. 2013. Paradox of choice.). A\nharmadik: egyre t\u00f6bben d\u00f6bbennek r\u00e1, hogy a boldogs\u00e1g legfontosabb forr\u00e1sa, az emberi\nkapcsolatok, nem v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3k meg p\u00e9nzen, csak kitart\u00f3 \u201eodaad\u00e1ssal\u201d egyenl\u00edthet\u0151k\nki. <\/p>\n\n\n\n A\nfelsorolt t\u00e9nyez\u0151k a fogyaszt\u00e1s motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak cs\u00f6kkent\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi trendj\u00e9t\nrajzolj\u00e1k fel. Ez azonban nem er\u0151szakos forradalom form\u00e1j\u00e1ban, m\u00e9g csak megfellebbezhetetlen\npolitikai parancs vagy ideol\u00f3giai utas\u00edt\u00e1s \u00fatj\u00e1n jut \u00e9rv\u00e9nyre. Az \u00faj t\u00e1rsadalmi form\u00e1ci\u00f3k egy\u00e9bk\u00e9nt is mindig l\u00e9p\u00e9sr\u0151l\nl\u00e9p\u00e9sre j\u00f6nnek l\u00e9tre a meglev\u0151kb\u0151l, a viszonyok, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si form\u00e1k \u00e9s a\nszab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeinek fokozatosan \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val. A forradalom l\u00e9nyege nem\na l\u00e1tv\u00e1nyos er\u0151szak, ami elragad, megfoszt, k\u00e9nyszer\u00edt, hanem a mindennapi\nviselked\u00e9s szab\u00e1lyainak fokozatos, de alapvet\u0151 \u00e1talakul\u00e1sa. Az\n\u00faj t\u00e1rsadalmi form\u00e1ci\u00f3k az egy\u00e9ni d\u00f6nt\u00e9sek sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l, az emberek pillanatnyi \u2013\nint\u00e9zm\u00e9nyi k\u00e9nyszerek \u00e1ltal korl\u00e1tozott – helyzet\u00fck v\u00e9gig gondol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151\negyedi v\u00e1laszt\u00e1sa nyom\u00e1n form\u00e1l\u00f3dtak ki. <\/p>\n\n\n\n Hogyan v\u00e1lik akkor \u2013 k\u00e9rdezheti az olvas\u00f3\n– a preszt\u00edzsfogyaszt\u00e1s kapitalizmusa a szabad alkot\u00e1st v\u00e1laszt\u00f3 egy\u00e9nek kommunista\nt\u00e1rsadalm\u00e1v\u00e1? A kommunista \u201eforradalom\u201d els\u0151 szakasz\u00e1ban, az emberek \u2013 meg\u00e9rezve\na fogyaszt\u00e1s cs\u00f6kken\u0151\nmotiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u2013 az \u00fajabb fogyaszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gekre egyre gyakrabban mondj\u00e1k: erre nincs sz\u00fcks\u00e9gem<\/em>. A \u201eforradalom\u201d m\u00e1sodik szakasz\u00e1ban ezek az egy\u00e9nek – a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1nos\nmodellj\u00e9t k\u00f6vetve – fenntarthat\u00f3an m\u0171k\u00f6dtethet\u0151 kommuna t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekk\u00e9 szervez\u0151dnek.\nKutat\u00e1sok bizony\u00edtj\u00e1k: ha az egy\u00e9nek szabadon mozoghatnak, akkor a viselked\u00e9sbeli\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek alapj\u00e1n a t\u00e1rsadalom sz\u00e9tv\u00e1lik azonos viselked\u00e9st mutat\u00f3\nt\u00e9rs\u00e9gekk\u00e9. (Schelling,\nTh. 1971. Dinamic modells of segregation.) Hasonl\u00f3k\u00e9ppen\nigazolhat\u00f3, hogy a \u201ej\u00f3lelk\u0171\u201d egy\u00e9nekb\u0151l szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u2013 m\u00e9g \u00f6nz\u0151 \u00e9s\nmoh\u00f3 t\u00e1rsadalommal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve is \u2013 alkothatnak fenntarthat\u00f3 \u00e9s stabil t\u00e1rsadalmi\nform\u00e1t. (Stewart, A.\nPlotkin, J. 2013. From extortion to generosity, evolution the Iterated Prisoner\u2019s\nDilemma.)<\/p>\n\n\n\n A kommunista t\u00e1rsadalom a \u201eforradalom\u201d\nharmadik szakasz\u00e1ban, a kommun\u00e1k h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l form\u00e1l\u00f3dik ki. A kommuna t\u00edpus\u00fa\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szervesen be\u00e9p\u00fclnek a t\u0151ke glob\u00e1lis rendszer\u00e9be, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek a profit-orient\u00e1lt\nv\u00e1llalkoz\u00e1sokkal, de folyamatosan felmutatj\u00e1k a kommuna-t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\nel\u0151nyeit. A kommunizmus tart\u00f3san egy\u00fctt \u00e9l a p\u00e9nz, a piac, a mag\u00e1ntulajdon\nvil\u00e1g\u00e1val, de szabadon v\u00e1laszthat\u00f3 alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1l mindenki sz\u00e1m\u00e1ra.\nLehet\u0151v\u00e9 teszi a\nfenntarthat\u00f3s\u00e1got, az egyenl\u0151s\u00e9get \u00e9s az alkot\u00e1st szem el\u0151tt tart\u00f3 egy\u00e9ni\n\u00e9letprogram \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. Vagyis, a\npreszt\u00edzs-fogyaszt\u00e1s helyett az \u00f6nk\u00e9ntes egyszer\u0171s\u00e9g (voluntarily simplicity)\n\u00e9letmodellj\u00e9nek k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re, a st\u00e1tusz-piramison val\u00f3 felkapaszkod\u00e1s helyett az\negyenl\u0151s\u00e9gen alapul\u00f3 emberi kapcsolatok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, a pillanatonk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3\n\u00e9lm\u00e9nyekben val\u00f3 elmer\u00fcl\u00e9s helyett a vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 alkot\u00f3\n\u00e9letm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6nzi tagjait. <\/p>\n\n\n\n Nem\nkell teh\u00e1t er\u0151szakos mozgalmat szervezni a napf\u00f6lkelt\u00e9\u00e9rt<\/em>. A kommunizmust v\u00e1laszt\u00f3k sokkal\nnehezebb k\u00f6vetelm\u00e9nnyel szembes\u00fclnek. Ezt T.H. White \u2013 \u00dcdv n\u00e9ked, Arthur\nnagy kir\u00e1ly<\/em> \u2013 k\u00f6nyv\u00e9nek utols\u00f3 bekezd\u00e9s\u00e9ben \u00edgy foglal \u00f6ssze: \u201eElj\u00f6n a nap,\nmert el kell j\u00f6nnie, amikor visszat\u00e9r Gramarye-ba, egy \u00faj kerekasztallal,\namelynek nincsenek sarkai, mint ahogyan a f\u00f6ldgoly\u00f3nak sincsenek, s az asztal\nmell\u00e9 lakom\u00e1zni le\u00fcl\u0151 nemzeteket nem v\u00e1lasztj\u00e1k el egym\u00e1st\u00f3l hat\u00e1rok. S, hogy\nezt megtehesse, arra a kult\u00fara ad rem\u00e9nyt. Csak r\u00e1 kell venni az embereket,\nhogy olvassanak \u00e9s \u00edrjanak is, ne csak egyenek \u00e9s szeretkezzenek.\u201d A kommunizmus\nalapk\u00e9rd\u00e9se: mikorra v\u00e1lik a f\u00f6ld n\u00e9h\u00e1ny milli\u00e1rd filoz\u00f3fus, m\u0171v\u00e9sz \u00e9s tud\u00f3s bolyg\u00f3j\u00e1v\u00e1?\n<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eNincs ellen\u00e1llhatatlanabb, mint egy eszme, aminek elj\u00f6tt az ideje\u201d \u2013 id\u00e9zik gyakran a mond\u00e1st. S val\u00f3ban, sz\u00e1mtalan p\u00e9lda mutatja, hogy egy feltal\u00e1l\u00f3 \u00f6tlete, egy tud\u00f3s gondolata, egy filoz\u00f3fus v\u00edzi\u00f3ja – sok \u00e9ves szenderg\u00e9s\u00e9b\u0151l fel\u00e9bredve – \u00e1talak\u00edtja a vil\u00e1got. \u00c1m ennek a mond\u00e1snak van egy m\u00e1sik – rejtett, ugyanakkor nem kev\u00e9sb\u00e9 fontos – \u00fczenete: \u201eNincs frusztr\u00e1l\u00f3bb, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1242"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1242"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1242\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1243,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1242\/revisions\/1243"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1242"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1242"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1242"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}