1974 \u0151sz\u00e9nek est\u00e9j\u00e9n n\u00e9gyen vacsor\u00e1ztak Washington egyik legel\u0151kel\u0151bb sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1nak \u00e9tterm\u00e9ben: k\u00e9t ismert politikus, D. Cheney, D. Rumsfield, A. Laffer, az University of Chicago tan\u00e1ra, valamint J. Wanniski, a Wall Street Journal rovatvezet\u0151je. Meglehet\u0151sen vehemensen vitatkoztak Ford eln\u00f6k ad\u00f3z\u00e1si elk\u00e9pzel\u00e9seir\u0151l. A vita hev\u00e9ben Laffer egyszer csak felkapta szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1t, \u00e9s felskiccelt egy koordin\u00e1ta rendszert \u2013 a v\u00edzszintes tengely\u00e9n az ad\u00f3kulcs, a f\u00fcgg\u0151legesen az ad\u00f3bev\u00e9tel\u00e9vel – majd belerajzolt egy ford\u00edtott U alak\u00fa g\u00f6rb\u00e9t, amely a v\u00e1rhat\u00f3 bev\u00e9teleket \u00e1br\u00e1zolta. A ma m\u00e1r Laffer-g\u00f6rbek\u00e9nt ismert \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, azt mutatta, hogy a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges v\u00e9lem\u00e9nyekkel – \u201emin\u00e9l magasabb, ann\u00e1l t\u00f6bb\u201d, illetve, a \u201emin\u00e9l alacsonyabb, ann\u00e1l t\u00f6bb\u201d – ellent\u00e9tben, az ad\u00f3bev\u00e9tel valahol a k\u00f6zepes ad\u00f3m\u00e9rt\u00e9k t\u00e1j\u00e1n a legt\u00f6bb. Ha t\u00fal kicsi az ad\u00f3, akkor az\u00e9rt alacsony a bev\u00e9tel, mert kev\u00e9s folyik be, ha viszont t\u00fal magas, akkor az\u00e9rt, mert nem motiv\u00e1ltak az emberek plusz-teljes\u00edtm\u00e9nyre, illetve magas az ad\u00f3elker\u00fcl\u00e9s ar\u00e1nya.<\/p>\n
A Laffer-g\u00f6rbe szeml\u00e9let\u00e9vel ellent\u00e9tben a h\u00e9tk\u00f6znapi emberek gondolkod\u00e1s\u00e1t ink\u00e1bb a linearit\u00e1s elve vez\u00e9rli: a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeik mindig egyir\u00e1ny\u00faak. \u00a0C\u00e1folhatatlannak \u00e9rezz\u00fck, hogy ha valami j\u00f3, akkor n\u00f6veked\u00e9s\u00e9b\u0151l egyre t\u00f6bb j\u00f3 sz\u00e1rmazik, m\u00edg ha valamit rossznak \u00e9rz\u00fcnk, annak roml\u00e1sa, a helyzetet m\u00e9g kedvez\u0151tlenebb\u00e9 teszi. Mivel ez a gondolkod\u00e1sm\u00f3d k\u00f6nnyen k\u00f6vethet\u0151, a politikusok el\u0151szeretettel haszn\u00e1lj\u00e1k, ha v\u00e1laszt\u00f3ikat meg akarj\u00e1k gy\u0151zni javaslataik helyess\u00e9g\u00e9r\u0151l, vagy ellenfel\u00fck aj\u00e1nlat\u00e1nak ostobas\u00e1g\u00e1r\u00f3l. A ford\u00edtott U alak\u00fa Laffer-g\u00f6rbe azonban k\u00e9t szokatlan dologra figyelmeztet. Egyr\u00e9szt, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g, az ad\u00f3bev\u00e9telek szempontj\u00e1b\u00f3l (is) k\u00e1ros: az optim\u00e1lis helyzet k\u00f6z\u00e9pt\u00e1jon van. M\u00e1sr\u00e9szt, nincs minden orsz\u00e1gra \u00e9rv\u00e9nyes igazs\u00e1g: van, ahol cs\u00f6kkenteni c\u00e9lszer\u0171, m\u00e1sutt viszont n\u00f6velni \u00e9rdemes az ad\u00f3t, a bev\u00e9telek n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n
\u00c1m a Laffer-g\u00f6rbe nemcsak az ad\u00f3z\u00e1sra \u00e9rv\u00e9nyes. Vil\u00e1gunk ugyanis \u2013 b\u00e1r err\u0151l nem mindig vagyunk hajland\u00f3k tudom\u00e1st venni – t\u00f6bbnyire nem-line\u00e1ris. Ez azt jelenti, hogy a folyamatok csak bizonyos tartom\u00e1nyban k\u00f6vetik, az egyenletes javul\u00e1s vagy folytonos roml\u00e1s a line\u00e1ris trendj\u00e9t. Emiatt neh\u00e9z a v\u00e1laszt adni, ak\u00e1r szem\u00e9lyes \u00e9let\u00fcnkben, de egy v\u00e1llalkoz\u00e1s vagy egy orsz\u00e1g helyzet\u00e9ben is, arra a gyakran vet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre: mit tegy\u00fcnk, ha jav\u00edtani szeretn\u00e9nk helyzet\u00fcnk\u00f6n? A v\u00e1lasz ugyanis, hogy merre induljunk, att\u00f3l f\u00fcgg, hogy \u00e9ppen hol vagyunk! Vagyis, nincs minden helyzetre \u00e9rv\u00e9nyes szab\u00e1ly! Ez\u00e9rt nem \u00e1rt az \u00f3vatoss\u00e1g m\u00e1sok tapasztalatainak gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli m\u00e1sol\u00e1s\u00e1val. Nem Laffert kell hib\u00e1ztatni az\u00e9rt, hogy sokan \u2013 pl. R. Reagen vagy \u00e9ppen Orb\u00e1n Viktor – hib\u00e1s k\u00f6vetkeztet\u00e9st vontak le bel\u0151le, \u00e9s a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel nem sz\u00e1mol\u00f3 ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9st val\u00f3s\u00edtottak meg. A g\u00f6rbe tan\u00e1csa ugyanis b\u00f6lcs, legfeljebb nem egy\u00e9rtelm\u0171: van, akinek n\u00f6velni, m\u00edg lehet, akinek cs\u00f6kkenteni kell az ad\u00f3t, hogy n\u00f6vekedjen a bev\u00e9tel.<\/p>\n
A nem-linearit\u00e1s szeml\u00e9letm\u00f3dja nem is olyan modern, mint gondoln\u00e1nk. Horatius h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt mond\u00e1sa – \u201eVan m\u00e9rt\u00e9ke a dolgoknak, s a hat\u00e1rok is \u00e1llnak, melyeken innen s t\u00fal helyesen cselekedni sosem b\u00edrsz!” (\u201eEst modus in rebus, sunt certi denique fines, quos ultra citraque nequit consistere rectum.\u201d) \u2013 a bizony\u00edt\u00e9k erre. A gond nem is az, hogy a szab\u00e1ly f\u00e9lre\u00e9rthet\u0151, ink\u00e1bb az, hogy f\u00e9lremagyar\u00e1zhat\u00f3. A politikusok szinte percek alatt \u00e1tl\u00e1tj\u00e1k ennek igazs\u00e1g\u00e1t, \u00e1m zavartalanul folytatj\u00e1k tov\u00e1bb saj\u00e1t, ezzel ellent\u00e9tes, de politikai ideol\u00f3gi\u00e1juknak megfelel\u0151 \u00e9rvel\u00e9st. Ez a t\u00e9ny az\u00e9rt fontos, mert a 21. sz\u00e1zadban emberi motiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9s viselked\u00e9s szinte minden ter\u00fclet\u00e9n \u00e9ppen ilyen nem-line\u00e1ris probl\u00e9m\u00e1kkal szembes\u00fcl\u00fcnk.<\/p>\n
A dolgokban rejl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kre \u00e9s hat\u00e1rokra vonatkoz\u00f3 k\u00f6lt\u0151i int\u00e9st napjainkban egyre gyakrabban h\u00e1gjuk \u00e1t. A 20. sz\u00e1zadban a b\u0151s\u00e9g cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa, a minden felk\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g megragad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kot v\u00e1ltotta ki. \u00c1m ennek sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ge ugyan\u00fagy szorong\u00e1st \u00e9s frusztr\u00e1ci\u00f3t id\u00e9zett el\u0151, mint ellent\u00e9te, a fogyaszt\u00e1s k\u00e9nyszer\u0171 korl\u00e1tozotts\u00e1ga. Vannak, akiket a v\u00e9gtelen v\u00e1laszt\u00e9k, \u00e1lland\u00f3 izgalomra, \u00e9s minden kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1s\u00e1ra hajt, m\u00edg sokak az lemond\u00e1st, \u00e9s a magukba fordul\u00e1s t\u00f6k\u00e9letes b\u00e9k\u00e9j\u00e9t aj\u00e1nlj\u00e1k. Selye J\u00e1nos stressz-elm\u00e9lete \u00e9s Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi Mih\u00e1ly flow-elm\u00e9lete azonban – hasonl\u00f3 logik\u00e1t alkalmazva – a kih\u00edv\u00e1sok m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek \u00e9s azokkal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s k\u00e9pess\u00e9gnek az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t, a Laffer-g\u00f6rb\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 ford\u00edtott U alak\u00fa f\u00fcggv\u00e9nnyel \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. Ennek sz\u00e9ls\u0151 \u00e9rt\u00e9kei \u2013 a \u201et\u00fal k\u00f6nny\u0171 feladat\u201d unalma, illetve a \u201et\u00fal magas a m\u00e9rce\u201d kiv\u00e1ltotta szorong\u00e1s \u2013 distresszt id\u00e9z el\u0151. A maxim\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nyre sarkall\u00f3 eustressz \u00e1llapot\u00e1t, illetve az eg\u00e9sz \u00e9letre eml\u00e9kezetes boldogs\u00e1got jelent\u0151 flow-\u00e1llapotot, a ford\u00edtott U alak\u00fa g\u00f6rbe k\u00f6z\u00e9pe t\u00e1j\u00e1n \u00e9rj\u00fck el.<\/p>\n
L\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanez a nem-linearit\u00e1s bukkan el\u0151 – a harmadik vil\u00e1gh\u00edr\u0171 magyar – Scitovsky Tibor kutat\u00e1saib\u00f3l, aki a komfort-\u00e9rzet \u00e9s a boldogs\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9st elemezte. (Scitovsky Tibor: Az \u00f6r\u00f6mtelen gazdas\u00e1g. KJK. 1990). A komfort-\u00e9rzetet, a pillanatonk\u00e9nt felmer\u00fcl\u0151 sz\u00fcks\u00e9glet \u2013 pl. \u00e9hes vagy szomj\u00fas\u00e1g – azonnali kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se teremti meg. A boldogs\u00e1g ezzel szemben, a komfort \u00e9rzet s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3, kiel\u00e9g\u00fcletlens\u00e9g \u00e1llapot\u00e1b\u00f3l sz\u00fclethet meg, amikor m\u00e1r l\u00e1that\u00f3 az \u00fat \u00e9s a v\u00e9gc\u00e9l, ahogyan a probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1st, a sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9st nyernek. Megfogalmazza a nem-linearit\u00e1sra utal\u00f3 tan\u00e1cs\u00e1t: nem lehet valaki egyszerre teljesen boldog, \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letesen kiel\u00e9g\u00fclt. Val\u00f3di boldogs\u00e1ghoz a komfort-\u00e9rzet s\u00e9r\u00fcl\u00e9se, a szenved\u00e9s \u00e9s a k\u00fczdelem vezet el.<\/p>\n
A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve egyre \u00fajabb form\u00e1kban l\u00e9p el\u00e9nk a line\u00e1ris \u00e9s a nem-line\u00e1ris gondolkod\u00e1s ellent\u00e9te. A globaliz\u00e1ci\u00f3 kibontakoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s a t\u00f6meg-t\u00e1rsadalom l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel az egy\u00e9n mindink\u00e1bb leszakadt kor\u00e1bbi intim k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9r\u0151l – a csal\u00e1dr\u00f3l, \u00e9s a falu-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l – amelyekhez egykor hozz\u00e1n\u0151tt. Napjaink terror-akci\u00f3inak \u00e9s szorong\u00e1s-j\u00e1rv\u00e1ny\u00e1nak t\u00fckr\u00e9ben fogalmaz\u00f3dik meg a k\u00e9rd\u00e9s: vajon a k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gekt\u0151l val\u00f3 teljes szabads\u00e1g, vagy ellenkez\u0151leg, a szoros, de kil\u00e9pni sem enged\u0151 csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9k, illetve a fojtogat\u00f3an \u00f6lel\u0151 haveri k\u00f6r k\u00edn\u00e1lja-e az optim\u00e1lis \u00e9letfelt\u00e9teleket? Az optimal distinctiveness<\/em> elm\u00e9lete \u2013 a maga, Laffer-g\u00f6rb\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9vel – arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy az ember, evol\u00faci\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9n\u00e9l fogva, a befogadotts\u00e1g \u00e9s az individualit\u00e1s optim\u00e1lis egyens\u00faly\u00e1ra t\u00f6rekszik. (Leonardelli, G. et. al. Advances in Experimantal Social Psychology. 2010. Vol: 43. p. 63-113.)<\/p>\n A csal\u00e1db\u00f3l \u00e9s csoportb\u00f3l val\u00f3 teljes kiszakad\u00e1s v\u00e9glete, illetve m\u00e1sik sz\u00e9ls\u0151s\u00e9g, az abban val\u00f3 teljes felold\u00f3d\u00e1s, egyar\u00e1nt szorong\u00f3, frusztr\u00e1lt \u00e9s \u201ebekattanni\u201d hajlamos egy\u00e9nt sz\u00fcl. Vagyis, az ember sz\u00e1m\u00e1ra a legmegfelel\u0151bb \u00e1llapotot, az egy\u00e9nis\u00e9g szabad kibontakoztat\u00e1s\u00e1nak (a kiv\u00e1l\u00e1snak<\/em>), ugyanakkor egy konkr\u00e9t intim kis-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltali befogad\u00e1s\u00e1nak (az levegy\u00fcl\u00e9snek<\/em>) az optim\u00e1lis egyens\u00falya k\u00edn\u00e1lja. Vagyis, ism\u00e9t el\u0151bukkan a ford\u00edtott U alak\u00fa g\u00f6rbe, amelyen a \u201emerre tov\u00e1bb\u201d k\u00e9rd\u00e9se csak akkor v\u00e1laszolhat\u00f3 meg, ha \u2013 mint a kiel\u00e9g\u00fclts\u00e9g-boldogs\u00e1g sk\u00e1l\u00e1n – tudod, hogy \u00e9ppen hol is vagy.\u00a0 A kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy a terror-csoporthoz csatlakoz\u00f3kat a csal\u00e1d felboml\u00e1sa, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l val\u00f3 kiszakad\u00e1s, a perif\u00e9ri\u00e1ra sodr\u00f3d\u00e1s, \u00e9s a csoport identit\u00e1s megrend\u00fcl\u00e9se sodorja a m\u00e1sik v\u00e9glethez, csoportban val\u00f3 teljes felold\u00f3d\u00e1s \u00e1llapot\u00e1t el\u0151id\u00e9z\u0151 terrorista sejthez.<\/p>\n A 21. sz\u00e1zadban a modern t\u00e1rsadalmakban szinte hat\u00e1rtalann\u00e1 sz\u00e9lesedett az egy\u00e9n szabads\u00e1ga, \u00e9s korl\u00e1tozhatatlan akarat-nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1t egyre t\u00f6bb int\u00e9zm\u00e9ny v\u00e9di. Ennek t\u00fckr\u00e9ben megh\u00f6kkent\u0151 vita bontakozott ki az elm\u00falt h\u00f3napokban, az USA-ban, a politikai korrekts\u00e9gr\u0151l. A Yale egyetem, a Halloween \u00fcnnepekkel kapcsolatos \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sre \u00e9s viselked\u00e9sre vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyokat tett k\u00f6zz\u00e9. Az egyetem j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa igyekezete azonban heves vit\u00e1t v\u00e1ltott ki. Sokan \u00fagy \u00e9rtelmezt\u00e9k azt, hogy a nagyh\u00edr\u0171 \u00e9s liber\u00e1lis l\u00e9gk\u00f6r\u0171 egyetem, a hallgat\u00f3k viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00f6nkifejez\u00e9s\u00e9nek korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ra, cenz\u00far\u00e1z\u00e1s\u00e1ra tesz k\u00eds\u00e9rletet. M\u00e1sok – nem kevesebben – ugyanakkor azon h\u00e1borodtak fel, hogy az egyetem szigor\u00fa szab\u00e1lyainak hi\u00e1ny\u00e1ban ki vannak\/lesznek t\u00e9ve rasszista jelleg\u0171 vagy egy\u00e9b, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcket s\u00e9rt\u0151 verb\u00e1lis t\u00e1mad\u00e1snak. A hallgat\u00f3k egy r\u00e9sze teh\u00e1t elfogadhatatlannak tartja a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g b\u00e1rmif\u00e9le korl\u00e1toz\u00e1sa, m\u00edg egy m\u00e1sok csoportja \u2013 meglehet\u0151sen agressz\u00edven – annak a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek adott hangot, hogy nemcsak elfogadhat\u00f3, de k\u00edv\u00e1natos is, hogy – minden eszk\u00f6zzel \u2013 minim\u00e1lisra cs\u00f6kkents\u00e9k az esetleg el\u0151bukkan\u00f3 verb\u00e1lis er\u0151szak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n A politikai korrekts\u00e9g \u2013 eln\u00e9z\u00e9st a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s metafor\u00e1\u00e9rt – hasonl\u00edt arra, ahogyan a gyermekeinket \u00f3vjuk a piszokt\u00f3l \u00e9s a szennyez\u0151d\u00e9sekt\u0151l. Van, aki \u00fagy gondolja – nekem vannak ilyen bar\u00e1taim – csak az abszol\u00fat tisztas\u00e1g fogadhat\u00f3 el, \u00e9s a gyermek k\u00f6zel\u00e9b\u0151l el kell t\u00e1vol\u00edtani minden szennyez\u0151d\u00e9st, b\u00e1rmi legyen is annak m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s forr\u00e1sa. Sokan \u2013 ilyen bar\u00e1taim is vannak – ezzel szemben \u00fagy v\u00e9lik, jobb, ha a gyerek hozz\u00e1szokik a piszokhoz, hiszen a vil\u00e1g tele van azzal. A piszok – mik\u00e9nt a v\u00e9d\u0151olt\u00e1s – tulajdonk\u00e9ppen az immun-rendszert hozza m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe, \u00e9s a c\u00e9l \u00e9ppen ez, k\u00e9pess\u00e9 tenni megk\u00fczdeni a k\u00f6rnyezet kiker\u00fclhetetlen szennyez\u0151d\u00e9seivel. A megold\u00e1st \u2013 szerintem – a horatiusi elv, a m\u00e9rt\u00e9k \u00e9s a hat\u00e1r, Laffer-g\u00f6rb\u00e9re utal\u00f3 alkalmaz\u00e1sa k\u00edn\u00e1lja: valahol k\u00f6z\u00e9pt\u00e1jon \u00e9rj\u00fck el az optim\u00e1lis helyzetet. A politikai korrekts\u00e9gn\u00e9l is c\u00e9lszer\u0171 arra gondolni: j\u00f3, ha mindenki hozz\u00e1szokik a m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyekhez, ahhoz, hogy igaz\u00e1t meg kell v\u00e9denie, \u00e9s k\u00e9pess\u00e9 is v\u00e1lik arra.<\/p>\n A linearit\u00e1s szeml\u00e9lete \u00fagy v\u00e9li: a vil\u00e1g csak egy ir\u00e1nyban m\u0171k\u00f6dik norm\u00e1lisan, \u00e9s csak egyfel\u00e9 v\u00e1ltozhat. Mivel az egyenl\u0151s\u00e9g j\u00f3, ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a m\u00e9g t\u00f6bb egyel\u0151s\u00e9g, csak el\u0151ny\u00f6s lehet. Mivel a demokr\u00e1cia j\u00f3, a min\u00e9l t\u00f6bb demokr\u00e1cia sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen j\u00f3t sz\u00fcl. Mivel a szabads\u00e1g j\u00f3, a min\u00e9l t\u00f6bb szabads\u00e1g is csak k\u00edv\u00e1natos lehet. \u00c9s \u00e9pp \u00edgy, mivel a nemzet j\u00f3, min\u00e9l magyarabbak vagyunk ann\u00e1l jobb. De ez az elv Eur\u00f3p\u00e1ra is alkalmazhat\u00f3: mivel Eur\u00f3pa j\u00f3, a min\u00e9l t\u00f6bb Eur\u00f3pa m\u00e9g jobb. \u00c9n ezekben a vit\u00e1kban most nem foglalok \u00e1ll\u00e1st, puszt\u00e1n azt tan\u00e1csolom: alkalmazzuk mindenre \u00e9s mindenkor a m\u00e9rt\u00e9k \u00e9s a hat\u00e1r horatiusi elv\u00e9t. M\u00e9g a politikai korrekts\u00e9get is ehhez c\u00e9lszer\u0171 illeszteni. Ne gondoljuk optim\u00e1lisnak, ha az egyetem abszol\u00fat v\u00e9dett burkot k\u00edn\u00e1l. \u00c1m, sz\u00f3l\u00e1s-szabads\u00e1g hat\u00e1rainak, \u00e9s viselked\u00e9s korl\u00e1tainak teljes megsz\u00fcntet\u00e9se \u00edgy nem k\u00edn\u00e1l optim\u00e1lis k\u00f6rnyezetet.<\/p>\n A line\u00e1ris gondolkod\u00e1s \u00e9rtetlen\u00fcl szeml\u00e9li, amikor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyzetekben elt\u00e9r\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmaznak. \u201eMi\u00e9rt akarja – szegezt\u00e9k Obam\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9st n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve republik\u00e1nus ellenfelei – hogy az USA Sv\u00e9dorsz\u00e1ghoz hasonl\u00edtson, amikor a sv\u00e9dek, egyre kev\u00e9sb\u00e9 akarnak sv\u00e9dek lenni?\u201d Vagyis, mi\u00e9rt akarja az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sokat n\u00f6velni, amikor Sv\u00e9dorsz\u00e1gban a t\u00f6bbs\u00e9g ink\u00e1bb cs\u00f6kkenten\u00e9 az \u00fajraeloszt\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A nem-line\u00e1ris gondolkod\u00e1s ugyanakkor tudja: a Laffer-g\u00f6rb\u00e9nek k\u00e9t oldala van, amely k\u00e9t oldalon, az orsz\u00e1gok, a v\u00e1llalatok, az egyetemek, a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s az egy\u00e9nek sz\u00e1mra elt\u00e9r\u0151 strat\u00e9gia szolg\u00e1lja az optim\u00e1lis helyzethez val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9st. Lehetnek sz\u00fcl\u0151k, akikn\u00e9l t\u00f6bb tisztas\u00e1g kell, m\u00edg m\u00e1sokn\u00e1l megengedhet\u0151 t\u00f6bb piszok. Lehetnek helyek, ahol a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g hat\u00e1rait kell megh\u00fazni, m\u00edg m\u00e1s helyeken \u00e9ppen a szabad vit\u00e1t kell t\u00e1mogatni, \u00e9s az \u00f6nkifejez\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1t kell er\u0151s\u00edteni. Lehetnek egy\u00e9nek, akiknek t\u00f6bb kih\u00edv\u00e1st kellene v\u00e1llalniuk, kit\u00e9ve \u00f6nmagukat a kudarcoknak, hogy megtanulj\u00e1k, mik\u00e9nt kezelj\u00e9k azt. M\u00edg vannak olyanok, akikn\u00e9l a kezelhetetlen kih\u00edv\u00e1sok el\u0151id\u00e9zte szorong\u00e1st kellene cs\u00f6kkenteni. \u00c9s v\u00e9g\u00fcl – mik\u00e9nt Obama \u00e9rvelt – lehetnek orsz\u00e1gok, ahol az ad\u00f3k cs\u00f6kkent\u00e9se az optim\u00e1lis, \u00e9s lehetnek olyanok, ahol \u00e9ppen az ad\u00f3k n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel lehet el\u00e9rni az optimumot.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" 1974 \u0151sz\u00e9nek est\u00e9j\u00e9n n\u00e9gyen vacsor\u00e1ztak Washington egyik legel\u0151kel\u0151bb sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1nak \u00e9tterm\u00e9ben: k\u00e9t ismert politikus, D. Cheney, D. Rumsfield, A. Laffer, az University of Chicago tan\u00e1ra, valamint J. Wanniski, a Wall Street Journal rovatvezet\u0151je. Meglehet\u0151sen vehemensen vitatkoztak Ford eln\u00f6k ad\u00f3z\u00e1si elk\u00e9pzel\u00e9seir\u0151l. A vita hev\u00e9ben Laffer egyszer csak felkapta szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1t, \u00e9s felskiccelt egy koordin\u00e1ta rendszert \u2013 a v\u00edzszintes […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/131"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=131"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/131\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":132,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/131\/revisions\/132"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=131"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=131"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=131"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}