V\u00e1ls\u00e1g, v\u00e1ls\u00e1g! De minek a v\u00e1ls\u00e1ga?<\/p>\n
A K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Egyetemen (CEU), nemr\u00e9g \u201eA demokr\u00e1cia \u00e9s akik el\u00e9gedetlenek vele\u201d (The democracy and its discontent) c\u00edmmel \u00e9rdekes konferencia zajlott. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 el\u0151ad\u00f3k \u2013 pl. F. Fukuyama \u2013 a demokr\u00e1cia \u201eki\u00fcresed\u00e9s\u00e9t\u201d, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia er\u00f3zi\u00f3j\u00e1t, az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a p\u00e9nz, n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1s\u00e1nak politikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit elemezt\u00e9k. A vita leggyakrabban elhangz\u00f3 szava a kr\u00edzis<\/strong> volt, m\u00e9gis t\u00f6bbnyire hom\u00e1lyban maradt, vajon a korm\u00e1nyz\u00e1s vagy a demokr\u00e1cia v\u00e1ls\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. A kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val m\u00e1r a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k szembes\u00fcltek. Arisztotel\u00e9sz \u2013 k\u00f6rbepillantva saj\u00e1t, v\u00e1ls\u00e1gokban b\u0151velked\u0151 vil\u00e1g\u00e1ban – a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen oszt\u00e1lyozta a lehets\u00e9ges uralmi form\u00e1kat: \u201eha az az egyetlen ember, azok n\u00e9h\u00e1nyan vagy sokan a k\u00f6z\u00e9rdek szerint uralkodnak, akkor keletkeznek sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen a helyes<\/strong> alkotm\u00e1nyok, azok meg, amelyek amaz egyetlen ember, ama n\u00e9h\u00e1ny vagy sokak \u00e9rdek\u00e9hez igazodnak, a korcs<\/strong> alkotm\u00e1nyok. Szok\u00e1s szerint azt a monarchi\u00e1t, amely a k\u00f6z\u00e9rdekre tekint kir\u00e1lys\u00e1gnak, azt a korm\u00e1nyzatot, amely keveseknek adja a hatalmat arisztokr\u00e1ci\u00e1nak, v\u00e9gre, amikor a n\u00e9p gyakorolja az \u00e1llamhatalmat a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben<\/em>, azt valamennyi alkotm\u00e1ny k\u00f6z\u00f6s nev\u00e9vel politei\u00e1nak nevezz\u00fck. Az eml\u00edtett alkotm\u00e1nyok korcs alakjai: a kir\u00e1lys\u00e1g\u00e9 a t\u00fcrannisz (zsarnoks\u00e1g), az arisztokr\u00e1ci\u00e1\u00e9 az oligarchia \u00e9s a politei\u00e1\u00e9 a demokr\u00e1cia. A t\u00fcrannisz az egyeduralkod\u00f3 \u00e9rdek\u00e9\u00e9rt van, az oligarchia n\u00e9h\u00e1nyak \u00e9rdek\u00e9\u00e9rt, a demokr\u00e1cia a vagyontalanok \u00e9rdek\u00e9\u00e9rt: a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdek\u00e9hez egyik\u00fck sem igazodik.\u201d (Arisztotel\u00e9sz: Politika.)<\/p>\n Arisztotel\u00e9sz \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben teh\u00e1t, a sokak \u00e1ltal gyakorolt hatalom csup\u00e1n egyike a lehets\u00e9ges uralmi form\u00e1knak, r\u00e1ad\u00e1sul a demokr\u00e1ci\u00e1t \u2013 szemben a k\u00f6zj\u00f3 \u00e1ltal vez\u00e9relt politei\u00e1val – a vagyontalanok \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel azonos\u00edtja, s mint ilyent, elmarasztalja. A korm\u00e1nyz\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t eszerint, nem a hatalmat gyakorl\u00f3k sz\u00e1ma hanem a hatalomgyakorl\u00e1s m\u00f3dja hat\u00e1rozza meg. A t\u00f6rt\u00e9nelemben sok\u00e1ig a kevesek uralma volt a korm\u00e1nyz\u00e1s \u201ealap\u00e9rtelmezett\u201d megold\u00e1sa. A demokr\u00e1cia \u2013 amelyben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9rint\u0151 \u00fcgyekben a polg\u00e1rok t\u00f6bbs\u00e9ge, \u00e9s a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben gyakorolja a hatalmat – el\u0151sz\u00f6r a Nyugaton \u00e9s ott is csup\u00e1n a 20. sz\u00e1zadban v\u00e1lt az korm\u00e1nyz\u00e1s alapmegold\u00e1s\u00e1v\u00e1. A demokr\u00e1ci\u00e1t az tette a korm\u00e1nyz\u00e1s leghat\u00e9konyabb eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9, hogy a polg\u00e1rok r\u00e9szv\u00e9tele a k\u00f6z\u00f6s \u00fcgyekben a t\u00e1rsadalmak versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. M\u00e1s oldalr\u00f3l, a vil\u00e1g t\u00fal bonyolult lett ahhoz, hogy egyetlen vagy kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa ember k\u00e9pes legyen v\u00e1laszt adni a felvet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre. A demokr\u00e1cia ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt olyan korm\u00e1nyz\u00e1si form\u00e1t testes\u00edtett meg, amely k\u00e9pes volt a t\u00e1rsadalmat dinamikus fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1n tartani, \u00e9s amelyben az emberek \u2013 W. Churchill szavaival \u2013 csak maguknak tehettek szemreh\u00e1ny\u00e1st az\u00e9rt a korm\u00e1ny\u00e9rt, amit maguknak v\u00e1lasztottak.<\/p>\n A demokr\u00e1cia mai zavarai a val\u00f3s\u00e1gban a korm\u00e1nyz\u00e1s – a vil\u00e1gban az elm\u00falt \u00e9vtizedekben v\u00e9gbement v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 \u2013 v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra utalnak. Az 1970-es \u00e9vekig a gazdas\u00e1g j\u00f3l szab\u00e1lyozottan \u00e9s hat\u00e9konyan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A politik\u00e1ban pedig a magabiztos \u00e9s racion\u00e1lisan gondolkod\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly rajta tartotta szem\u00e9t a politikusokon. Emiatt a korm\u00e1nyz\u00e1s kialakult int\u00e9zm\u00e9nyei \u2013 a hatalommegoszt\u00e1s, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, a f\u00e9kek \u00e9s ellens\u00falyok rendszere – k\u00e9pesek voltak a felvet\u0151d\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat megoldani. Ez\u00e9rt aj\u00e1nlhatt\u00e1k 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1t – mint a korm\u00e1nyz\u00e1s egyetlen hat\u00e9kony modellj\u00e9t – a \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3k\u201d sz\u00e1m\u00e1ra. A nagy lelkesed\u00e9sben azonban figyelmen k\u00edv\u00fcl maradt k\u00e9t alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s. Az egyik, a nemzet-\u00e1llamok homog\u00e9n vil\u00e1g\u00e1t kibogozhatatlanul \u00f6sszekeverte a globaliz\u00e1ci\u00f3. Emiatt leromlott a szab\u00e1lyoz\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1ga, \u00e9s a gazdas\u00e1g kor\u00e1bban olajozottan m\u0171k\u00f6d\u0151 motorja rendre lefulladt. Egyre nehezebben kiigaz\u00edthat\u00f3 zavarok \u2013 bank-v\u00e1ls\u00e1g, ad\u00f3ss\u00e1g-v\u00e1ls\u00e1g, k\u00f6rnyezeti-v\u00e1ls\u00e1g, menek\u00fclt-v\u00e1ls\u00e1g, \u00e1llamok v\u00e1ls\u00e1ga \u2013 keletkeztek, amelyekkel a politika nem tudott mit kezdeni. A m\u00e1sik v\u00e1ltoz\u00e1s: az 1970-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig gyarapod\u00f3 \u00e9s magabiztos k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly helyzete megrend\u00fclt. Kor\u00e1bbi \u00f6nbizalma elp\u00e1rolgott, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9let ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se lecs\u00f6kkent. Az emberek figyelme \u2013 n\u00f6vekv\u0151 gondjaik miatt – elterel\u0151d\u00f6tt a politikusokr\u00f3l. Azok, meg\u00e9rezve az \u0151ket szemmel tart\u00f3k figyelm\u00e9nek lankad\u00e1s\u00e1t, \u201eelszabadultak\u201d: elkezdt\u00e9k megk\u00f6tni piszkos kis \u00fczleteiket a legfels\u0151 1%-kal, illetve a nagy v\u00e1llalkoz\u00f3i- \u00e9s \u00e9rdek-csoportokkal. Ez\u00e9rt t\u0171nik a 21. sz\u00e1zad – a kor\u00e1bbi \u00e9vtizedekkel \u00f6sszevetve – a fokoz\u00f3d\u00f3 \u00e9s egyre kezelhetetlenebb zavarok korszak\u00e1nak.<\/p>\n A jelens\u00e9get: a polg\u00e1rok politikai aktivit\u00e1s\u00e1nak gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t, a v\u00e1laszt\u00e1si r\u00e9szv\u00e9tel visszaes\u00e9s\u00e9t, a CEU konferencia a demokr\u00e1cia \u201eki\u00fcresed\u00e9sek\u00e9nt\u201d \u00e9s \u201evisszacs\u00fasz\u00e1sak\u00e9nt\u201dazonos\u00edtotta. E probl\u00e9m\u00e1ra a politikusok egy r\u00e9sze a polg\u00e1rokat felajz\u00f3, populista jelszavakkal igyekezett \u201ev\u00e1laszolni\u201d. Ez a \u201eter\u00e1pia\u201d azonban nem gy\u00f3gyszernek, hanem m\u00e9g s\u00falyosabb gondokat eredm\u00e9nyez\u0151 \u201ek\u00e1b\u00edt\u00f3szernek\u201d bizonyult. A kor\u00e1bban \u00e1ttekinthet\u0151 \u00e9s stabil politikai rendszer sz\u00e9tzil\u00e1l\u00f3dott. T\u00f6meg\u00e9vel jelentkeztek sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges p\u00e1rtok, gyorsan fel\u00e9p\u00fcl\u0151 populista mozgalmak, amelyek \u2013 kiszor\u00edtva a politika hagyom\u00e1nyos r\u00e9sztvev\u0151it – jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket \u00e9rtek el a v\u00e1laszt\u00e1sokon. A v\u00e1laszt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en ugyanakkor t\u00e1mogatotts\u00e1guk \u2013 nem v\u00e9letlen\u00fcl – visszaesett, \u00e9s ez a korm\u00e1nyz\u00e1s n\u00f6vekv\u0151 zavarait id\u00e9zte el\u0151. Napjaink v\u00e1ls\u00e1gai teh\u00e1t a korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9pess\u00e9g kr\u00edzis\u00e9re – a glob\u00e1lis, a nemzet-\u00e1llami szint\u0171, illetve a t\u00e9rs\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9gre – utalnak.<\/p>\n A demokr\u00e1ci\u00e1t a verseng\u0151 p\u00e1rtok \u00e9s a szabad v\u00e1laszt\u00e1sok rendszer\u00e9vel szokt\u00e1k azonos\u00edtani. Ezek sz\u00fcks\u00e9ges, de nem el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9telek. A demokr\u00e1cia \u00f6sszetett int\u00e9zm\u00e9nyrendszer, amelynek tov\u00e1bbi elmaradhatatlan elemei: az egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogok, az \u00e1llam \u00e1tl\u00e1that\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9se, a polg\u00e1rok r\u00e9szv\u00e9tele, \u00e9s a politikai kult\u00fara szintje. Az orsz\u00e1gok demokratikuss\u00e1g\u00e1t m\u00e9r\u0151 Demokr\u00e1cia index mindezeket tartalmazza. A nemr\u00e9giben nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott 2015-\u00f6s adatok demokr\u00e1ci\u00e1nk m\u00e1r egy \u00e9vtizede tart\u00f3 meg\u00e1ll\u00edthatatlan s\u0171lyed\u00e9s\u00e9t jelzik. Demokr\u00e1cia index\u00fcnk a 2006-os 7.53-r\u00f3l, 2010-ra 7.21-re, onnan 2014-re 6.90-re, majd 2015-re tov\u00e1bb, 6.84-re romlott. Ezzel az 54. helyre \u2013 a visegr\u00e1diak sereghajt\u00f3iv\u00e1 \u2013 cs\u00fasztunk vissza. (l\u00e1sd: Democracy Index 2015. Democracy in an age of anxiety). A korm\u00e1nyz\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t m\u00e9r\u0151 Worldwide Governance Indicators (WGI) mutat\u00f3sz\u00e1mrendszer, mik\u00f6zben mag\u00e1ban foglalja a demokr\u00e1cia m\u00e9r\u0151sz\u00e1mait, de a t\u00e1rsadalom \u00e1llapot\u00e1t tov\u00e1bbi szempontok \u2013 az int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1s, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, a f\u00fcggetlen \u00e9s egym\u00e1st ellen\u0151rz\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek (Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e9s Sz\u00e1mvev\u0151sz\u00e9k), az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g, a v\u00e1lasztottak ellen\u0151rizhet\u0151s\u00e9ge – tekintetbe v\u00e9tel\u00e9vel \u00edrja le. \u00cdgy a WGI teljesebb \u00e9s val\u00f3s\u00e1got m\u00e9g jobban t\u00fckr\u00f6z\u0151 \u201el\u00e1tleletet\u201d k\u00edn\u00e1l, de mutat\u00f3i ugyancsak orsz\u00e1gunk roml\u00f3 \u00e1llapot\u00e1t jelzik.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmak v\u00e1ls\u00e1ga ink\u00e1bb szab\u00e1ly, mint kiv\u00e9tel a t\u00f6rt\u00e9nelemben. A v\u00e1ros\u00e1llamok, vagy a birodalmak kr\u00edzis\u00e9t t\u00e1rsadalmi katasztr\u00f3f\u00e1k, azt t\u00f6bbnyire a civiliz\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9tes\u00e9se k\u00f6vette. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket m\u00e1s t\u00e1rsadalmak csak \u00e9vtizedes k\u00e9s\u00e9ssel \u00e9s tomp\u00edtottan \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k. Napjainkban azonban a vil\u00e1g t\u00e1voli pontjain bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok hat\u00e1sa gyorsan tovaterjed, \u00e9s lavinaszer\u0171v\u00e9 er\u0151s\u00f6dve azonnal befoly\u00e1solj\u00e1k \u00e9let\u00fcnket. (Keveset besz\u00e9l\u00fcnk arr\u00f3l, hogy a jelenlegi menek\u00fclt-v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6zvetlen kiv\u00e1lt\u00f3 oka a fejlett orsz\u00e1gok r\u00f6vidl\u00e1t\u00f3 d\u00f6nt\u00e9se: 2014 v\u00e9g\u00e9n harmad\u00e1val cs\u00f6kkentett\u00e9k hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sukat a menek\u00fcltt\u00e1borok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz.). Mivel pedig a gazdas\u00e1g, a k\u00f6rnyezet, a t\u00e1rsadalom v\u00e1ltoz\u00e1sai \u2013 gondoljunk a Zika v\u00edrus hat\u00e1s\u00e1ra – kisz\u00e1m\u00edthatatlan kr\u00edziseket jeleznek. Aki nyugodtabb j\u00f6v\u0151ben rem\u00e9nykedne, csal\u00f3dni fog.<\/p>\n Hi\u00e1ba t\u00e1rja ugyanis fel a tudom\u00e1ny a v\u00e1ls\u00e1gok l\u00e9nyeg\u00e9t, a politikusok \u00fagy tesznek, mintha nem \u00e9rten\u00e9k. Emiatt az \u00e1llamok \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 reakci\u00f3i \u2013 gondoljunk ak\u00e1r a ker\u00edt\u00e9s-\u00e9p\u00edt\u00e9sre, ak\u00e1r a menek\u00fcltek befogad\u00e1sra – ink\u00e1bb a helyzet s\u00falyosbod\u00e1s\u00e1t id\u00e9zik el\u0151. Az a legszomor\u00fabb, hogy a politikusok nem az\u00e9rt cselekszenek ostoba m\u00f3don, mert nem tudj\u00e1k mit is kell tenni. Saj\u00e1t politikai karrierj\u00fcket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f6v\u0151je el\u00e9 helyezve, hozz\u00e1k meg azokat a d\u00f6nt\u00e9seket, amelyekr\u0151l \u00fagy v\u00e9lik, hogy \u00fajrav\u00e1laszt\u00e1suk es\u00e9lyeit n\u00f6velik. A polg\u00e1r pedig, aki kor\u00e1bban id\u0151t szak\u00edtott a k\u00f6z\u00fcgyekre, most – a politik\u00e1t piszkos dolognak tartva – ink\u00e1bb h\u00e1tat ford\u00edt annak. Am\u00edg azonban a polg\u00e1rok t\u00f6bbs\u00e9ge ezt teszi, a sok \u00e9rdekes konferencia, a sz\u00e1mtalan b\u00f6lcs tan\u00e1cs ellen\u00e9re, a vil\u00e1g, \u00e9s az orsz\u00e1gok is, v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l, v\u00e1ls\u00e1gra bukd\u00e1csolnak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" V\u00e1ls\u00e1g, v\u00e1ls\u00e1g! De minek a v\u00e1ls\u00e1ga? A K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Egyetemen (CEU), nemr\u00e9g \u201eA demokr\u00e1cia \u00e9s akik el\u00e9gedetlenek vele\u201d (The democracy and its discontent) c\u00edmmel \u00e9rdekes konferencia zajlott. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 el\u0151ad\u00f3k \u2013 pl. F. Fukuyama \u2013 a demokr\u00e1cia \u201eki\u00fcresed\u00e9s\u00e9t\u201d, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia er\u00f3zi\u00f3j\u00e1t, az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a p\u00e9nz, n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1s\u00e1nak politikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit elemezt\u00e9k. A vita leggyakrabban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/137"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=137"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/137\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":138,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/137\/revisions\/138"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=137"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=137"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=137"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}