\u201eRajzk\u00f6r van.\u201d \u2013 ind\u00edtja Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy, a rendszerv\u00e1lt\u00f3 Rom\u00e1ni\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, nagysiker\u0171 \u201eA m\u00e1glya\u201d c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek egyik fejezet\u00e9t. \u201eA rajztan\u00e1r megv\u00e1rja, hogy mindenki le\u00fclj\u00f6n \u2013 folytat\u00f3dik – azut\u00e1n k\u00f6rbej\u00e1r \u00e9s, nagy \u00fcres lapokat oszt ki. Azut\u00e1n egy sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl le\u00fcl, h\u00e1trad\u00f6nti a sz\u00e9k\u00e9t, a k\u00e9t l\u00e1b\u00e1t kiny\u00fajtja, \u00e9s \u00fagy n\u00e9zi a plafont.\u201d Az oszt\u00e1ly mozdulatlanul \u00fcl, nem tudv\u00e1n, most mit is kell tenni, hiszen sem parancs, sem k\u00e9r\u00e9s, egyetlen sz\u00f3 sem hangzott el. A zavart csendet el\u0151sz\u00f6r halk besz\u00e9d t\u00f6ri meg, majd egyre jobban felb\u00e1torodva zajonganak a di\u00e1kok, azut\u00e1n pap\u00edrral kezdenek dob\u00e1l\u00f3dzni, v\u00e9g\u00fcl \u201eelszabadul\u201d az oszt\u00e1ly. Csak ketten kezdenek rajzolni, a t\u00f6bbiek \u00e9lvezik a k\u00e9nyszer\u0171 fegyelem megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 anarchi\u00e1t. Azut\u00e1n a rajztan\u00e1r, amilyen v\u00e1ratlanul elind\u00edtotta az esem\u00e9nyeket, olyan hirtelen v\u00e9get is vet azoknak. \u201e\u0150 azt hitte, – mondja s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten \u00e9s v\u00e1dl\u00f3n – hogy ide olyanok j\u00e1rnak, akik szeretnek rajzolni, olyanok, kik magukt\u00f3l is tudnak dolgozni\u2026nemcsak akkor, ha megmondj\u00e1k nekik, hogy mit csin\u00e1ljanak\u2026 De \u00fagy l\u00e1tszik, mi csak \u00fcv\u00f6lt\u00f6zni \u00e9s marh\u00e1skodni tudunk, mint a barmok. \u00dagy t\u0171nik, hogy nem tud itt senki se kezdeni semmit a szabads\u00e1ggal.\u201d<\/p>\n
Ez a t\u00f6rt\u00e9net \u2013 els\u0151 pillant\u00e1sra – a rom\u00e1niai, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a rendszerv\u00e1lt\u00e1sok metafor\u00e1ja. A forradalmak igazi megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sa, a gy\u0151zelem ut\u00e1n k\u00f6vetkezik: vajon a v\u00e1gyakat \u00e9s akaratot g\u00fazsba k\u00f6t\u0151 a zsarnoki rendszer sz\u00e9tver\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 szabads\u00e1g, rendet \u00e9s halad\u00e1st sz\u00fcl-e, vagy csak z\u0171rzavart. Az elm\u00falt \u00e9vtizedek tapasztalatai ink\u00e1bb az aggodalmat, mint a rem\u00e9nyt er\u0151s\u00edtik. Dragom\u00e1n rajztan\u00e1ra is d\u00fch\u00f6sen veti szem\u00e9re di\u00e1kjainak: \u201e\u0150 szem\u00e9ly szerint az\u00e9rt kock\u00e1ztatta az \u00e9let\u00e9t, hogy ne h\u00fcly\u00e9k parancsoljanak mindenkinek h\u00fclyes\u00e9get\u2026De nem vagyunk m\u00e9g \u00e9rtettek a szabads\u00e1gra.\u201d \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9net felvet egy, a rendszerv\u00e1lt\u00e1sokon t\u00falmutat\u00f3, a 21. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9st: el\u00e9rkezve a szabads\u00e1g birodalm\u00e1ba, vajon v\u00e9gleg c\u00e9lba \u00e9rt\u00fcnk-e?<\/p>\n
A vil\u00e1g-megv\u00e1lt\u00f3k rend\u00edthetetlen\u00fcl hisznek abban, hogy a szabads\u00e1g – a korl\u00e1tlan lehet\u0151s\u00e9gek cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa – az embert k\u00e9pess\u00e9geinek kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztetik. A marxi \u00e9letm\u0171 egyik sarokt\u00e9zise: az elidegened\u00e9s b\u00f6rt\u00f6n\u00e9b\u0151l szabadulva, a nyomor \u00e9s a k\u00e9nyszerek megsz\u0171nt\u00e9vel l\u00e9phet\u00fcnk csak a szabads\u00e1g birodalm\u00e1ba. \u00c1m abban, hogy ez a szabads\u00e1g rendet sz\u00fcl-e, sokan ink\u00e1bb k\u00e9telkednek. A. Huxley, a \u201eSz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g\u201d-ban, egy \u2013 kital\u00e1lt – t\u00e1rsadalmi k\u00eds\u00e9rlet tapasztalat\u00e1ra hivatkozik: a Ciprus sziget\u00e9re \u00e1ttelep\u00edtett 22 ezer alfa<\/em>, k\u00e9ptelen m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get teremteni, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faba tasz\u00edtj\u00e1k a szigetet. Az egyenl\u0151, szabad \u00e9s okos emberek \u2013 az anti-ut\u00f3pia szerz\u0151je szerint – k\u00e9ptelenek stabil t\u00e1rsadalmat alkotni. Mivel pedig az emberek term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva \u00f6sszef\u00e9rhetetlenek, a t\u00e1rsadalmak sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t csak mesters\u00e9ges hierarchia akad\u00e1lyozhatja meg. A \u201eSz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g\u201d-ban az ut\u00f3dokat gy\u00e1rakban \u201e\u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151\u201d. A magzatok lombikban n\u00f6vekednek, amelyben k\u00f6zpontilag el\u0151\u00edrt m\u00f3don, kevesek – az alf\u00e1k – t\u00f6bb, m\u00edg a t\u00f6bbs\u00e9g \u2013 a gamm\u00e1k – kev\u00e9s oxig\u00e9nt kapnak. \u00cdgy az el\u0151bbieknek magasabb, az ut\u00f3bbiaknak alacsonyabb lesz az IQ-juk. Erre azut\u00e1n a szoci\u00e1lis programoz\u00e1s – nem kev\u00e9sb\u00e9 sokkol\u00f3 – m\u00f3dszerei \u00e9p\u00fclnek. A v\u00e9geredm\u00e9ny: egy hierarchikusan tagolt, kiemelked\u00e9st csak keveseknek biztos\u00edt\u00f3, de stabil t\u00e1rsadalom.<\/p>\n A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig a t\u00e1rsadalmi rangl\u00e9tr\u00e1n val\u00f3 feljebb jut\u00e1s csak kevesek kiv\u00e1lts\u00e1ga volt, \u00e9s a hatalmon lev\u0151k k\u00e9nye-kedv\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt. A 20. sz\u00e1zad \u00fagy indul, hogy ez a gyakorlat folytat\u00f3dik: nem a ny\u00edlt verseny, hanem a beh\u00e1zasod\u00e1s \u00e9s a szolg\u00e1latba l\u00e9p\u00e9s k\u00edn\u00e1lja a kiemelked\u00e9st. Ennek t\u00fckr\u00e9ben t\u0171nt igazolhat\u00f3nak \u2013 a m\u00faltat elt\u00f6rl\u0151 – er\u0151szakos forradalom. \u00c1m a pesszimista v\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tben, az 1920-1970 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtizedek val\u00f3di forradalmat hoztak. Felgyorsult a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, cs\u00f6kkentek a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek, ugr\u00e1sszer\u0171en emelkedett a k\u00e9pzetts\u00e9g, \u00e9s kiegyenl\u00edt\u0151dtek az el\u0151rejut\u00e1s es\u00e9lyei. M\u00e1sr\u00e9szt – \u00e9s ez legal\u00e1bb ilyen fontos – a demokr\u00e1cia, \u00e9s a piacgazdas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9ny-rendszereinek kiteljesed\u00e9s\u00e9vel, illetve a technol\u00f3giai forradalom hat\u00e1s\u00e1ra fokozatosan szinte mindenki el\u0151tt megny\u00edlt a feljebbjut\u00e1s es\u00e9lye, \u00e9s ez vezetett a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly forradalm\u00e1hoz.<\/p>\n Ezt a forradalmat – a kiemelked\u00e9s t\u00e1rsadalmi akad\u00e1lyainak elh\u00e1rul\u00e1sa mellett \u2013 az un. sikerkeres\u0151 \u00e9letmodell alapozta meg. A sikerkeres\u00e9s \u2013 kih\u00edv\u00e1st jelent\u0151, de megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 c\u00e9lok kit\u0171z\u00e9se, annak kitart\u00f3, a k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u00e9rhet\u0151 jutalomt\u00f3l f\u00fcggetlen k\u00f6vet\u00e9se, \u00e9s a re\u00e1lis \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u2013 hihetetlen dinamik\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt a sok\u00e1ig lassan fejl\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmaknak. A \u201eNyugat\u201d elh\u00fazott a civiliz\u00e1ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nelmi verseny\u00e9nek mez\u0151ny\u00e9t\u0151l. Az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00e9pess\u00e9geidt\u0151l, kitart\u00e1sodt\u00f3l, \u00e9s tehets\u00e9gedt\u0151l f\u00fcgg, hogy el\u00e9rd, amire v\u00e1gysz \u2013 a modern t\u00e1rsadalmak \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9letmodellj\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 es\u00e9lyeket a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en feln\u00f6vekv\u0151 baby-boom nemzed\u00e9k meg is ragadta. A mobilit\u00e1s felgyorsult, \u00e9letes\u00e9lyek javultak, a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly egyre magasabb k\u00e9pzetts\u00e9get szerzett, \u00e9s mind magabiztosabb\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n Az egyre kedvez\u0151bb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek azonban nem-v\u00e1rt mell\u00e9khat\u00e1sokra is vezettek. Egyr\u00e9szt, megv\u00e1ltozott a feln\u00f6vekv\u0151 nemzed\u00e9kek \u201eprogramoz\u00e1si\u201d k\u00f6rnyezete. A vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1got, majd a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat v\u00e9gigharcol\u00f3 \u201enagy gener\u00e1ci\u00f3nak\u201d \u00e9s gyermekiknek az \u00e9lete m\u00e9g k\u00e9nyszerekkel \u00e9s lemond\u00e1ssal volt tele. A 60-as \u00e9vekt\u0151l kezdve viszont az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket m\u00e1r a sz\u00e9lesed\u0151 szabads\u00e1g, \u00e9s a fogyaszt\u00e1s-orient\u00e1lt \u00e9letm\u00f3d hat\u00e1rozta meg. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9letfelfog\u00e1sa mind jobban elt\u00e9rt a sz\u00fcleik \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb nagysz\u00fcleik \u2013 sikerkeres\u0151 – motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l. M\u00e1sr\u00e9szt, a sikerkeres\u00e9s mindenkire kiterjed\u0151 t\u00e1rsadalmi verseny\u00e9ben \u2013 term\u00e9szetszer\u0171leg – t\u00f6meges lett a kudarc\u00e9lm\u00e9ny is. A kudarcos egy\u00e9nekb\u0151l a kudarcker\u00fcl\u0151k meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e1rsadalmi csoportja form\u00e1l\u00f3dott. \u0150k visszal\u00e9ptek a versenyt\u0151l, elfordultak a kih\u00edv\u00e1sokt\u00f3l, \u00e9s elutas\u00edtott\u00e1k az alkalmazkod\u00e1st. Nem k\u00fczdeni akartak, hanem \u00e9lvezni az \u00e9letet, nem tanulni, hanem sz\u00f3rakozni, nem kuporgatni, hanem fogyasztani.<\/p>\n A kudarcker\u00fcl\u0151 viselked\u00e9snek a kor\u00e1bbi nemzed\u00e9kek sikerkeres\u0151 modellj\u00e9t\u0151l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s\u00e9t h\u00e1rom jellegzetes kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei jelezt\u00e9k. Az els\u0151: a jutalomhalaszt\u00e1s gyeng\u00fcl\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3ja, ami az un. pillecukor teszt n\u00e9ven ker\u00fclt be a k\u00f6ztudatba. A kutat\u00e1s azt bizony\u00edtotta, hogy a gyermekek k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letes\u00e9lyeit alapvet\u0151en meghat\u00e1rozta, milyen m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pesek az azonnali jutalmaz\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, kitart\u00f3an dolgozni. (Mischel, W. Pillecukor teszt. 2015. hvg). A m\u00e1sodik: az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 fiatal gener\u00e1ci\u00f3k n\u00f6vekv\u0151 narcisztikuss\u00e1g\u00e1nak – a megdics\u0151\u00fcl\u00e9s leb\u00edrhatatlan v\u00e1gya, a fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g \u00e9rz\u00e9se \u2013 jelens\u00e9ge. Mik\u00f6zben ez a kiemelked\u00e9s magas-szint\u0171 motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t teremti meg, alapvet\u0151en megnehez\u00edti a tart\u00f3s kapcsolatok l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t. (Egan, V., et.al. The Dark Triad, happiness and subjective well-being. 2014.) \u00a0A harmadik: a dics\u00e9retnek, mint meghat\u00e1roz\u00f3 \u201eprogramoz\u00e1si\u201d eszk\u00f6znek, az ellentmond\u00e1sos szerep\u00e9t t\u00e1rta fel. A vizsg\u00e1latok arra utaltak, nem az egy\u00e9ni tehets\u00e9gre \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9gekre utal\u00f3 dics\u00e9ret, hanem a kitart\u00e1st \u00e9s a kem\u00e9ny munk\u00e1t meger\u0151s\u00edt\u0151 elismer\u00e9s adja a hat\u00e9kony motiv\u00e1l\u00f3 er\u0151t. (Dweck, C. Szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s. 2015. hvg.)<\/p>\n A fejlett t\u00e1rsadalmak fiataljait teh\u00e1t a 60-as \u00e9vekt\u0151l kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet – a fogyaszt\u00e1s sulykol\u00e1sa, az \u00f6nmegtart\u00f3ztat\u00e1s h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1sa, \u00e9s az egyedis\u00e9g t\u00falhangs\u00falyoz\u00e1sa – \u201ef\u00e9lreprogramozza\u201d. Mintha az addig sikerre vezet\u0151 \u00e9letprogramot egy motiv\u00e1ci\u00f3s j\u00e1rv\u00e1ny fert\u0151zte volna meg. A n\u00f6vekv\u0151 narcisztikuss\u00e1g, az \u00e9rz\u00e9ki ingerek cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa, \u00e9s az \u00f6nuralom visszaszorul\u00e1sa miatt a csal\u00e1d, az iskola \u00e9s a munkahely egyre nehezebben tudta kezelni az \u00f6nmagukat t\u00fal\u00e9rt\u00e9kel\u0151 \u201ekis cs\u00e1sz\u00e1rokat\u201d. Ezzel egyidej\u0171leg a viselked\u00e9s programoz\u00e1s\u00e1ban a csal\u00e1d \u00e9s a kor\u00e1bban jelent\u0151s vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szerepe lecs\u00f6kkent, m\u00edg egyre n\u0151tt a kort\u00e1rsi csoport befoly\u00e1sa. V\u00e9g\u00fcl a szoci\u00e1lis m\u00e9dia v\u00e1lt az \u00e9letmodell form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak d\u00f6nt\u0151 t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9.<\/p>\n A k\u00e9s\u0151n-indul\u00f3<\/em> \u00e9s a be\u00e9rkezett<\/em> k\u00f6rnyezetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3k \u201e\u00e9let-programjainak\u201d k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge szembet\u0171n\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak. \u201eA h\u00e9t \u00f6t napj\u00e1n any\u00e1m bej\u00f6tt reggel n\u00e9gy \u00f3rakor a szob\u00e1mba \u2013 \u00edrja B. Obama \u00e9letrajz\u00e1ban – bel\u00e9m er\u0151szakolta a reggelit, majd elkezdte az angol \u00f3r\u00e1t h\u00e1rom \u00f3r\u00e1val azel\u0151tt, hogy \u00e9n elindultam volna az iskol\u00e1ba, \u0151 meg a munk\u00e1j\u00e1ba. \u00c9n minden er\u0151mmel \u00e9s minden lehets\u00e9ges m\u00f3don megpr\u00f3b\u00e1ltam ellen\u00e1llni, de minden ellen\u00e1ll\u00e1somat visszaverte azzal a szomor\u00fa, de hangs\u00falyos megjegyz\u00e9ssel: azt hiszed ez nekem \u00e9lvezet, \u00f6csk\u00f6s.\u201d Hogy, mi magyarok erre k\u00e9ptelenek lenn\u00e9nk? A m\u00falt \u00e9vben adta h\u00edr\u00fcl az Index, hogy egy angol iskola – Southfields Academy \u2013 igazgat\u00f3ja, egy ott tanul\u00f3 magyart – az iskola t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az els\u0151 Oxfordba bejutott di\u00e1kot – \u00e1ll\u00edtott p\u00e9ldak\u00e9p\u00fcl az angol fiatalok el\u00e9. \u201eEzen nincs mit csod\u00e1lkozni \u2013 nyilatkozta Wanda Golinska – a k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l \u00e9rkez\u0151 di\u00e1kok jobban tanulnak, mint brit t\u00e1rsaik, mert jobb \u00e9letet szeretn\u00e9nek maguknak, mint, amit maguk m\u00f6g\u00f6tt hagytak. Nem k\u00e9snek, nem l\u00f3gnak, az iskol\u00e1ban maradnak k\u00fcl\u00f6n\u00f3r\u00e1kra, megcsin\u00e1lj\u00e1k a h\u00e1zi feladataikat, egyszer\u0171en jobbak akarnak lenni, t\u00f6bbet akarnak tudni\u201d.<\/em><\/p>\n Napjaink h\u00edrei azonban t\u00f6bbnyire arr\u00f3l sz\u00f3lnak, hogy \u2013 ellent\u00e9tben az 1950-60-as \u00e9vekkel – \u00e9ppen a tehets\u00e9gesek \u00e9s a teljes\u00edteni akar\u00f3k ker\u00fclnek h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetbe. Az iskol\u00e1k tanul\u00f3i h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az anarchista kudarcker\u00fcl\u0151k \u00e9s nem a tehets\u00e9g\u00fckkel kit\u0171nni t\u00f6rekv\u0151 sikerkeres\u0151k tal\u00e1lhat\u00f3k. A kort\u00e1rs csoport gyakran perif\u00e9ri\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edti a teljes\u00edteni akar\u00f3kat. De \u00e1lljunk csak meg itt egy pillanatra. Nemr\u00e9g m\u00faltam 70, \u00e9s lehet, \u00e9rz\u00e9seimet kezdi hatalm\u00e1ba ker\u00edteni az id\u0151sek fel\u00e9bred\u0151 el\u00e9gedetlens\u00e9ge a fiatal nemzed\u00e9kkel. Ehhez m\u00e9g hozz\u00e1j\u00e1rulhat \u00e9rtelmis\u00e9gi voltomb\u00f3l fakad\u00f3 gyanakv\u00e1som, az anyagi fogyaszt\u00e1s \u2013 \u00fagymond \u2013 a mor\u00e1lt \u00e9s a szellemet megront\u00f3 hat\u00e1sa ir\u00e1nt. Mintha ma igazabbnak \u00e9rezn\u00e9m Plat\u00f3n – k\u00e9t \u00e9vtizede el\u0151sz\u00f6r olvasott – besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1t it\u00e1liai utaz\u00e1sainak tapasztalatair\u00f3l: \u201eaz ottani \u00e9let \u2013 az it\u00e1liaiak \u00e9s sz\u00fcrak\u00fazaiak m\u00f3dja szerint szakadatlan d\u0151zs\u00f6l\u00e9sek sorozata, amelyet m\u00e9ghozz\u00e1 boldog \u00e9letm\u00f3dnak tartanak \u2013 meg\u00e9rkez\u00e9se els\u0151 perceit\u0151l kezdve ellenszenves volt neki. Semmik\u00e9ppen nem volt kedv\u00e9re val\u00f3, \u00fagy \u00e9lni, hogy naponta k\u00e9tszer t\u00f6ltse meg gyomr\u00e1t, \u00e9s \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt sohase h\u00e1ljon egyed\u00fcl\u2026 Hiszen lehetetlen, hogy f\u00f6ldi haland\u00f3, ha ifj\u00fa kor\u00e1t\u00f3l kezdve eff\u00e9le szok\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt nevelkedett, valamikor is j\u00f3zan esz\u00e9nek haszn\u00e1lat\u00e1hoz jusson, ehhez olyan csod\u00e1latos term\u00e9szet\u00e9nek kellene legyen, amilyen senkinek nincs..\u201d<\/p>\n Tiszt\u00e1ban vagyok a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s egyenl\u0151tlens\u00e9g t\u00e9nyeivel a glob\u00e1lis rendszerben, \u00e9s l\u00e1tom ennek sz\u00e1mtalan szomor\u00fa jel\u00e9t saj\u00e1t haz\u00e1mban. M\u00e9gis \u00fagy \u00e9rzem, a 21. sz\u00e1zad fiatal nemzed\u00e9kre leselked\u0151 a val\u00f3di vesz\u00e9ly nem a szeg\u00e9nys\u00e9g. Mik\u00e9nt a sz\u00e1zmilli\u00f3kat \u00e9rint\u0151 \u00e9hez\u00e9s, s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1ja m\u00f6g\u00fcl el\u0151bukkant a j\u00f6v\u0151 igazi vesz\u00e9lye – a t\u00fals\u00falyoss\u00e1g. A kort\u00e1rsak gyakran foglyai jelen\u00fck probl\u00e9m\u00e1inak. Annak t\u00fckr\u00e9ben szeml\u00e9lik a j\u00f6v\u0151t. Holott ink\u00e1bb a j\u00f6v\u0151 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l kellene tekinteni a jelent. A ma probl\u00e9m\u00e1it ugyanis unok\u00e1ink eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tj\u00e1k majd. J. M. Keynes – a m\u00falt sz\u00e1zad egyik legnagyobb gondolkod\u00f3ja \u2013 a 29-33-as vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n \u00edrt tanulm\u00e1ny\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s j\u00f6vend\u00f6l\u00e9st tett: \u201eHamarosan el\u00e9rhet\u00fcnk egy pontot \u2013 tal\u00e1n sokkal hamarabb, mint b\u00e1rmelyik\u00fcnk gondoln\u00e1 \u2013 ahol ezek a sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00fclnek, olyan \u00e9rtelemben, hogy energi\u00e1nkat ink\u00e1bb nem gazdas\u00e1gi jelleg\u0171 c\u00e9loknak szentelj\u00fck. \u2026Ez azt jelenti teh\u00e1t, hogy a gazdas\u00e1gi probl\u00e9ma nem az emberis\u00e9g \u00f6r\u00f6k\u00f6s probl\u00e9m\u00e1ja, ha a j\u00f6v\u0151t tekintj\u00fck\u201d. Keynes sz\u00e1z \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1ban egy olyan vil\u00e1g elj\u00f6vetel\u00e9t jelezte el\u0151re, amelyben a j\u00f3l\u00e9t bizonyos szintje mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151, amelyben \u201ea b\u0151s\u00e9g kosar\u00e1b\u00f3l mindenki egyar\u00e1nt vehet..\u201d.<\/p>\n Ha valaki az 1930-as \u00e9vekben, a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gra eml\u00e9kezve, olvasta Keynes sorait, joggal gondolhatta: ez az ember nem norm\u00e1lis. Aki a 1970-es \u00e9vekben tal\u00e1lkozott vele, a gyors n\u00f6veked\u00e9s t\u00fckr\u00e9ben \u00fagy v\u00e9lhette: ez az ember zseni. De mik\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck ma a gazdas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1k v\u00e9gleges megold\u00f3d\u00e1s\u00e1nak j\u00f6vend\u00f6l\u00e9s\u00e9t, amikor bel\u00e1that\u00f3 k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt a 2030-as hat\u00e1rid\u0151? Lehet, hogy az olvas\u00f3 szkeptikus, de nekem \u00fagy t\u0171nik: az el\u0151rejelz\u00e9s a megval\u00f3sul\u00e1s fel\u00e9 halad. Legfeljebb – mint a legt\u00f6bb el\u0151rejelz\u00e9s – nem felt\u00e9telek n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes. Ezzel egy\u00fctt: az emberis\u00e9g t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra 2030-ban nem a gazdas\u00e1gi sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g jelenti majd a val\u00f3di kih\u00edv\u00e1st. A ma probl\u00e9m\u00e1ira ugyanis m\u00e1r k\u00f6rvonalaz\u00f3dnak a megold\u00e1sok: a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapj\u00f6vedelem (Basic Income Earth Network) \u00e9s a robot-forradalom. (Ford, M. The Rise of the Robots. 2015.)<\/p>\n A lehet\u0151s\u00e9gek val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa azonban – ahogyan mindig is – alapvet\u0151en a t\u00e1rsadalom befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg. A kor\u00e1bbi halad\u00e1s alapj\u00e1t jelent\u0151 siker-keres\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly\u00e1t ugyanis a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az automatiz\u00e1l\u00e1s k\u00e9t r\u00e9szre szak\u00edtotta. Kisebb r\u00e9sze \u2013 az egyetemi k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 \u201etartalom-termel\u0151k\u201d \u2013 hajland\u00f3k voltak alkalmazkodni \u00e9s a maguk jav\u00e1ra tudt\u00e1k ford\u00edtani a v\u00e1ltoz\u00e1sokat. Nagyobb r\u00e9sze – a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ek csoportja – azonban sikerkeres\u0151kb\u0151l, kudarcker\u00fcl\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak. Elutas\u00edtj\u00e1k a kih\u00edv\u00e1sokat, \u00e9s az alkalmazkod\u00e1st. Stabilit\u00e1st akarnak egy kisz\u00e1m\u00edthatatlanul v\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1gban. Az 1970-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l fokozatosan leszakadtak: megtorpant a kor\u00e1bban folyamatosan emelked\u0151 j\u00f6vedelm\u00fck, foglalkoztatotts\u00e1guk visszaesett, politikai aktivit\u00e1suk lecs\u00f6kkent. Egyre n\u0151tt azok ar\u00e1nya, akik v\u00e9gleg feladt\u00e1k: a t\u00e1rsadalom perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra szorulva, az \u00e1llam k\u00e9nye-kedv\u00e9nek kiszolg\u00e1ltatottan teng\u0151dtek.<\/p>\n A felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapj\u00f6vedelem \u00e9s a robot-forradalom \u00e1ld\u00e1sai d\u00f6nt\u0151en a kudarcker\u00fcl\u0151k v\u00e1rhat\u00f3 reakci\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcggenek. A kutat\u00e1sok azonban egy sor aggodalomra okot ad\u00f3 jelens\u00e9get t\u00e1rtak fel. A nem egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 feh\u00e9r k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00e9letes\u00e9lyei \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9ge folyamatosan romlik. Foglalkoztatotts\u00e1guk cs\u00f6kkent, p\u00e1rkapcsolati el\u00e9gedetts\u00e9g\u00fck romlott, politikai aktivit\u00e1suk visszaesett, a b\u00f6rt\u00f6nviseltek sz\u00e1ma ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151tt. ( Murray, Ch. Coming Apart. The State of White America 2012.). \u00a0Az elm\u00falt \u00e9vek vizsg\u00e1latai pedig eg\u00e9szen sokkol\u00f3 t\u00e9nyre h\u00edvt\u00e1k fel a figyelmet: hal\u00e1loz\u00e1si statisztik\u00e1juk \u2013 d\u00f6nt\u0151en az alkohol \u00e9s a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer probl\u00e9m\u00e1k miatt – az afro-amerikaiak szintj\u00e9re ker\u00fcl. (Case, A. Deaton, A. 2015. Rising morbidity and mortality\u2026 PNAS). Ez a t\u00e1rsadalmi v\u00e1lasz arra utal: a t\u00e1rsadalomjav\u00edt\u00f3 programok, gyakran a j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa reformerek \u00e1ltal rem\u00e9lttel ellen\u00e9tes hat\u00e1st v\u00e1ltanak ki. A nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt, negat\u00edv mell\u00e9khat\u00e1sok alapvet\u0151en m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k az eredeti optimista v\u00e1rakoz\u00e1sokat.<\/p>\n Ennek t\u00fckr\u00e9ben \u00e1ll\u00edthat\u00f3, a 21. sz\u00e1zad val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9se: mivel t\u00f6lti napjait az ember, el\u00e9rkezve a szabads\u00e1g birodalm\u00e1ba. Anyagi sz\u00fcks\u00e9gleteink kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk \u201evel\u00fcnk sz\u00fcletett\u201d. Tulajdonk\u00e9ppen a teljes\u00edtm\u00e9ny ny\u00fajt\u00e1s\u00e1nak motiv\u00e1ci\u00f3ja is evol\u00faci\u00f3s programunk r\u00e9sze. A kifinomult fogyaszt\u00e1st azonban tanulnunk kell, b\u00e1r ennek oktat\u00e1s\u00e1t az \u00fczlet \u2013 saj\u00e1t \u00e9rdek\u00e9ben – megteszi. Igyekszik mag\u00e1hoz k\u00f6tni, \u00e9s minden lehets\u00e9ges eszk\u00f6zt felhaszn\u00e1lva k\u00edv\u00e1natoss\u00e1 tenni szem\u00fcnkben, amit r\u00e1nk akar tukm\u00e1lni. \u00c1m egy olyan vil\u00e1gban, ahol nagy a cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa a fogyaszt\u00e1snak \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9ny-k\u00e9nyszer kiker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek, \u00e9s ahol erre nemcsak lehet\u0151s\u00e9g van, de az egy\u00e9n t\u00e1rsadalmi h\u00e1l\u00f3zata is ezt prefer\u00e1lja, az emberek t\u00f6megesen elfordulnak az er\u0151fesz\u00edt\u00e9st, a kudarc-t\u0171r\u00e9s\u00e9t, a kih\u00edv\u00e1sokkal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9st k\u00edv\u00e1n\u00f3 \u00e9let-modellt\u0151l. Val\u00f3s\u00e1gos vesz\u00e9ly, hogy a t\u00f6bbs\u00e9g nem indul el a kult\u00fara \u00e9lvez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a tudom\u00e1ny m\u0171vel\u00e9s\u00e9nek neh\u00e9z, g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s, de \u00e9rtelmes \u00e9letet k\u00edn\u00e1l\u00f3 \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n Az ember mindig is rem\u00e9nykedett, hogy egyszer majd enyh\u00fcl a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek szor\u00edt\u00e1sa. Ez az optimizmus t\u00fckr\u00f6z\u0151dik John Adams – az USA m\u00e1sodik eln\u00f6ke – feles\u00e9g\u00e9nek \u00edrt level\u00e9ben: \u201eAz\u00e9rt kell nek\u00fcnk politik\u00e1val \u00e9s a hadm\u0171v\u00e9szettel foglalkoznunk, hogy gyermekeink szabadon tanulm\u00e1nyozhass\u00e1k a matematik\u00e1t vagy filoz\u00f3fi\u00e1t, \u00e9s ezzel megteremts\u00e9k a lehet\u0151s\u00e9get, hogy unok\u00e1ink ak\u00e1r a fest\u00e9szetnek, a zen\u00e9nek, vagy ak\u00e1r a szobr\u00e1szatnak szentelhess\u00e9k \u00e9let\u00fcket.\u201d Az azonban, hogy a k\u00e9nyszerek megsz\u0171n\u00e9se nem old\u00f3dja meg automatikusan a probl\u00e9m\u00e1kat, a h\u00e9tk\u00f6znapok gondjai k\u00f6zepette elsikkadt. Sok\u00e1ig nem \u00e9rtettem La Rochefoucauld k\u00fcl\u00f6n\u00f6s aforizm\u00e1j\u00e1t: \u201eT\u00f6bb er\u00e9ny sz\u00fcks\u00e9ges a j\u00f3-sors elvisel\u00e9s\u00e9hez, mint a rossz\u00e9hoz\u201d. Ma \u00fagy t\u0171nik, az \u00e9rtelmes \u00e9let er\u00e9nyeinek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa az emberis\u00e9g alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 l\u00e9p el\u0151. Megold\u00e1s\u00e1hoz a leghasznosabb tan\u00e1csot W. Buffett – a vil\u00e1g egyik leggazdagabb \u00e9s legsikeresebb befektet\u0151j\u00e9nek – \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si elve k\u00edn\u00e1lja: \u201eHagyj annyit gyermekeidre, hogy azzal foglakozhassanak, amivel akarnak, de ne hagyj annyit, hogy ne kelljen valamivel foglalkozniuk\u201d.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eRajzk\u00f6r van.\u201d \u2013 ind\u00edtja Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy, a rendszerv\u00e1lt\u00f3 Rom\u00e1ni\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, nagysiker\u0171 \u201eA m\u00e1glya\u201d c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek egyik fejezet\u00e9t. \u201eA rajztan\u00e1r megv\u00e1rja, hogy mindenki le\u00fclj\u00f6n \u2013 folytat\u00f3dik – azut\u00e1n k\u00f6rbej\u00e1r \u00e9s, nagy \u00fcres lapokat oszt ki. Azut\u00e1n egy sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl le\u00fcl, h\u00e1trad\u00f6nti a sz\u00e9k\u00e9t, a k\u00e9t l\u00e1b\u00e1t kiny\u00fajtja, \u00e9s \u00fagy n\u00e9zi a plafont.\u201d Az oszt\u00e1ly mozdulatlanul \u00fcl, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/148"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=148"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/148\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":149,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/148\/revisions\/149"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=148"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=148"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=148"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}