<\/p>\n\n\n\n
F\u00fclig Jimmy – Rejt\u0151 Jen\u0151 hallhatatlan h\u0151se – a Piszkos Fredben, \u00f3ce\u00e1nj\u00e1r\u00f3n pinc\u00e9rkedve\n\u00f6sszet\u0171z\u00f6tt egy mal\u00e1j er\u0151m\u0171v\u00e9sszel, aki rajta k\u00edv\u00e1nta demonstr\u00e1lni erej\u00e9t. Arra\nbiztatta Jimmyt, hogy \u00fcsse csak meg, mert – mindenki meglepet\u00e9s\u00e9re – kiv\u00e9di. Lett\nis meglepet\u00e9s: Jimmy az er\u0151m\u0171v\u00e9sszel felt\u00f6r\u00f6lte a padl\u00f3t, szemreh\u00e1ny\u00e1s\u00e1ra pedig\n– miszerint \u0151 jobbr\u00f3l v\u00e1rta az \u00fct\u00e9st, az meg ballr\u00f3l j\u00f6tt – csak annyit\nmondott: \u201enem lehet minden pofon mell\u00e9 egy forgalmi rend\u0151rt \u00e1ll\u00edtani\u201d. Joggal vethetik\na szememre, hogy a nemr\u00e9g az Egyes\u00fclt \u00c1llamokbeli Buffaloban\nlezajlott esettel – egy 18 \u00e9ves feh\u00e9r\nf\u00e9rfi, a helybeli \u201eTops Friendly Marketben\u201d 10 embert agyonl\u0151tt \u00e9s h\u00e1rmat\ns\u00falyosan megsebes\u00edtett \u2013 \u00edzl\u00e9stelen viccel\u0151dni. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a helyzet\ns\u00falyosabb: egy \u00fajabb l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00e9s egy texasi iskol\u00e1ban 21 halottat k\u00f6vetelt.\nEbben az \u00e9vben az USA-ban eddig m\u00e1r 200 (!) t\u00f6meges l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00e9s volt, tavaly\npedig 693 (!). Mintha a r\u00e9gebben ritka\nkiv\u00e9telnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 er\u0151szak az \u00faj \u201enormalit\u00e1s\u201d r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lna. Ez\u00e9rt vet\u0151dhet fel\njoggal b\u00e1rkiben, hogy ha m\u00e1s megold\u00e1s nincs, \u00e1ll\u00edtsunk mindenki mell\u00e9 egy v\u00e9delmez\u0151 \u201e\u0151rangyalt\u201d \u00e9s egy visszatart\u00f3\n\u201efelvigy\u00e1z\u00f3t\u201d. <\/p>\n\n\n\n
Azt, hogy az ember nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti a szab\u00e1lyok\nbetart\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeket a tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletek \u00e9s az\nantropol\u00f3giai vizsg\u00e1latok is bizony\u00edtj\u00e1k. (Boyd, R. et all. 2003. The evolution of altruistic\npunishment<\/a>.) A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n fokozatosan\nform\u00e1l\u00f3dtak ki azok eszk\u00f6z\u00f6k, amivel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fegyelmezetlen tagjaikat a\nszab\u00e1lyok k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re vett\u00e9k r\u00e1. Ahogyan az emberi csoportok n\u00f6vekedtek \u00e9s sokr\u00e9t\u0171bb\u00e9\nv\u00e1ltak, egyre \u00fajabb b\u00fcntet\u00e9si rezsimek<\/em> j\u00f6ttek l\u00e9tre. Emberr\u00e9v\u00e1l\u00e1s idej\u00e9n\n\u0151seink \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge a csal\u00e1d volt, amelyben az egym\u00e1shoz hangol\u00f3d\u00e1st az evol\u00faci\u00f3\n\u00e1ltal kiform\u00e1lt \u00f6szt\u00f6n\u00f6k alapozt\u00e1k meg. Ezek vez\u00e9relt\u00e9k beilleszked\u00e9st a\ncsapatba, viszonozni a seg\u00edts\u00e9get, de megtorolni a m\u00e9lt\u00e1nytalans\u00e1got. A\nfejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 szakasz\u00e1n, a t\u00f6rzsekben, m\u00e1r a kult\u00fara alapozta meg az \u00f6sszetart\u00e1st.\nA t\u00f6rzs, elv\u00e1rta minden tagj\u00e1t\u00f3l az \u0151s\u00f6k \u00e1ltal tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edtett viselked\u00e9si\nnorm\u00e1k betart\u00e1s\u00e1t. \u00c1m nemcsak azt k\u00f6vetelt\u00e9k meg, hogy maga tartsa be azokat,\nhanem azt is, hogy m\u00e1sokkal is tartassa is be. Aki normaszeg\u00e9ssel tal\u00e1lkozott, annak\n\u2013 v\u00e1llalva a vesz\u0151ds\u00e9get \u2013 b\u00fcntetnie kellett a v\u00e9tkest, m\u00e9g ha nem is \u0151t \u00e9rte\nk\u00e1r. (Fehr, E. et. al. 2003. The nature of human altruism<\/a>.)\nEnnek a mindenki\n\u00e1ltal gyakorolt – ez\u00e9rt peer-punishmentnek nevezett – b\u00fcntet\u00e9si m\u00f3dszernek\nk\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek n\u00f6vekedhettek. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en gyakrabban\nbotlunk bele idegenekbe. Emiatt – nemv\u00e1rt m\u00f3don \u2013 megjelentek az un.\n\u201em\u00e1sodrend\u0171 potyautasok\u201d, aki betartj\u00e1k az el\u0151\u00edrt szab\u00e1lyokat, de nem v\u00e1llalj\u00e1k\na b\u00fcntet\u00e9s terheit, ha idegen csap be, idegent. Ahogyan egyre t\u00f6bben k\u00f6vett\u00e9k\nezt a viselked\u00e9st, a szab\u00e1lyszeg\u00e9sek elterjedtek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e9testek. Megtapasztalva\na n\u00f6vekv\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g el\u0151nyeit, vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: meg kell akad\u00e1lyozni a\nszab\u00e1lyszeg\u00e9st. Az ember – ha r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl \u2013 tal\u00e1l\u00e9kony: kigondolta a\nmoraliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 Isteneket abban a rem\u00e9nyben, ez majd \u00e9szre\nt\u00e9r\u00edti potyautasokat. A\nszab\u00e1lyszeg\u0151ket \u2013 tan\u00edtotta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 az Istenek b\u00fcntet\u00e9se, ami m\u00e9g\n\u00e9let\u00fckben, de a t\u00falvil\u00e1gon eg\u00e9szen biztosan el\u00e9ri. (Lang, M. et.al. 2019. Moralizing\ngods, impartiality and religious parochialism across 15 societies<\/a>.)\nAz emberek\nfokozatosan megszokt\u00e1k a viselked\u00e9s\u00fcket fel\u00fcgyel\u0151 Istenek \u00e1lland\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9t, s\nl\u00e1m, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u2013 mindenki \u00f6r\u00f6m\u00e9re – tov\u00e1bb n\u00f6vekedhettek. \u00c1m, \u00fajra el\u0151\u00e1llt a\nkor\u00e1bbi probl\u00e9ma: a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en t\u00f6bb idegenbe botlott\nbele az emberek \u00e9s az isteni b\u00fcntet\u00e9sek visszatart\u00f3 ereje pedig lecs\u00f6kkent. A potyautasok\nterjed\u00e9se miatt a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kezdtek ism\u00e9t sz\u00e9tesni. <\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rsadalom tagjai l\u00e1tva, hogy a szab\u00e1lyszeg\u0151ket\nnem riasztja vissza az Istenek b\u00fcntet\u00e9se – m\u00e1s megold\u00e1st nem l\u00e1tv\u00e1n \u2013 belet\u00f6r\u0151dtek\nabba, hogy a hatalmi poz\u00edci\u00f3kban lev\u0151k gyakorolj\u00e1k az er\u0151szakot. El\u0151sz\u00f6r csak \u201ekiszervezt\u00e9k\u201d\na b\u00fcntet\u00e9st: embereket b\u00edztak meg \u00e9s fizettek az\u00e9rt, hogy kapj\u00e1k el a\nszab\u00e1lyszeg\u0151ket. (Gross, J. et al. 2015. Building the Leviathan\n\u2013 Voluntary centralisation of punishment power sustains cooperation in humans.)\n\u00c1m,\namint egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten v\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 a megfigyel\u00e9s, az \u00edt\u00e9lkez\u00e9s \u00e9s a b\u00fcntet\u00e9s\naz eg\u00e9szet egybef\u00fcgg\u0151 rendszerr\u00e9 szervezt\u00e9k: megalkott\u00e1k az \u00e1llamot, mint az int\u00e9zm\u00e9nyes\ner\u0151szak legitim eszk\u00f6z\u00e9t. Ezt azut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjainak ad\u00f3j\u00e1b\u00f3l tartott\u00e1k\nfenn, erre utal \u201epool-punishment\u201d elnevez\u00e9s. A polg\u00e1rokat v\u00e9gs\u0151 soron csak k\u00e9t\ndolog \u00e9rdekli: hat\u00e9konyan biztos\u00edtj\u00e1k-e a nyugalm\u00e1t \u00e9s ez neki mennyibe ker\u00fcl. <\/p>\n\n\n\n A k\u00eds\u00e9rletek egy\u00e9rtelm\u0171en mutatt\u00e1k: a b\u00fcntet\u00e9si\nrezsimek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneteket mindig a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1g vez\u00e9rli. (Traulsen, A. et. al. 2012. An\neconomic experiment reveals that humans prefer pool punishment to maintain the\ncommons<\/a>.). Amikor a meglev\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek hat\u00e9konys\u00e1ga leromlik vagy a\nk\u00f6lts\u00e9gei ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151nek, \u00fajra kezd\u0151dik az \u201eint\u00e9zm\u00e9ny-bark\u00e1csol\u00e1s\u201d. A sz\u00f3ba\nker\u00fcl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl azut\u00e1n a hat\u00e9konys\u00e1got \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9geket \u00f6sszevetve v\u00e1lasztj\u00e1k\nki az \u00faj helyzetben megfelel\u0151, \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyeket. A val\u00f3s\u00e1gban a b\u00fcntet\u00e9si\nrezsim-v\u00e1lt\u00e1sokat mindig \u00e9rtetlens\u00e9g, ellen\u00e9rz\u00e9s \u00e9s ez\u00e9rt er\u0151szak k\u00eds\u00e9rte. A megszokott\nint\u00e9zm\u00e9nyek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l az \u00faj maga az \u0151r\u00fclts\u00e9g, az \u00faj szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l viszont a\nr\u00e9gi t\u0171nik barb\u00e1rnak, amit \u2013 mint az \u00f6nb\u00edr\u00e1skod\u00e1st \u2013 tiltanak. Mivel azonban az\n\u00faj b\u00fcntet\u0151 rezsimeket alapvet\u0151en a gazdagok \u00e9s hatalmasok kezdik m\u0171k\u00f6dtetni, \u00edgy\na k\u00e9nyszerek \u00e9s az er\u0151szak d\u00f6nt\u0151en a szeg\u00e9nyeket s\u00fajtotta. Azt, hogy az \u00e1llam\nr\u00e9szrehajl\u00f3 a gazdagok jav\u00e1ra nemcsak a forradalm\u00e1rok vett\u00e9k \u00e9szre, de a filoz\u00f3fusok,\na tud\u00f3sok \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek is sz\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k. <\/p>\n\n\n\n A demokr\u00e1cia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel azonban egyre t\u00f6bb polg\u00e1r\nsz\u00f3lhatott bele a szab\u00e1lyok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ba \u00e9s az \u00e1llam m\u0171k\u00f6d\u00e9se fokozatosan mind\n\u00e1tl\u00e1that\u00f3bb, hat\u00e9konyabb \u00e9s hum\u00e1nusabb lett. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a b\u00fcntet\u0151\nint\u00e9zm\u00e9nyek demokratikus ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra a t\u00e1rsadalmi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\nzavarai l\u00e1tv\u00e1nyosan visszaszorultak. A t\u00f6rt\u00e9nelem kezdet\u00e9n az \u00e9letet az \u00e1lland\u00f3\ner\u0151szak \u00e9s \u00e9letvesz\u00e9ly jellemezte. Ehhez k\u00e9pest egy k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1ros\nbiztons\u00e1gosnak \u00e9s nyugodtnak volt tekinthet\u0151. \u00c1m a \u201ekonszolid\u00e1lt\u201d k\u00f6z\u00e9pkori \u00e1llapotok,\nm\u00e9g f\u00e9nyes nappal is j\u00f3val er\u0151szakosabbak voltak, mint a chicag\u00f3i alvil\u00e1g \u00e1ltal\nuralt negyedek \u00e9jszak\u00e1i. Ez ut\u00f3bbiakkal \u00f6sszevetve a 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban\naz \u00e1llam alapvet\u0151en kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u00e9s biztons\u00e1gos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremtett\npolg\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban a vil\u00e1g alapvet\u0151en felbolydult.\n<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s az emberis\u00e9get\nelv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsolta, a globaliz\u00e1ci\u00f3 egym\u00e1sba \u00e9kelte a\nt\u00e1rsadalmakat, a migr\u00e1ci\u00f3 pedig \u00f6sszekeverte a kor\u00e1bban viszonylag homog\u00e9n\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket. A hat\u00e1sok meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjednek a vil\u00e1gban, egyre gyakrabban\nel\u0151id\u00e9zve v\u00e1ls\u00e1gokat. Az egykor vil\u00e1gos eligaz\u00edt\u00e1st k\u00edn\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsadalmi identit\u00e1s\nmegrend\u00fclt, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tek fokoz\u00f3dtak. A t\u00e1rsadalmakon bel\u00fcl sz\u00e9lesedett\na gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti kultur\u00e1lis szakad\u00e9k, a fiatalabbak a kor\u00e1bbiakn\u00e1l n\u00e1rcisztikusabbak\n\u00e9s individualist\u00e1bban lettek. Az egy\u00e9n hajlamos lett a \u201eMi\u201d szempontjai helyet\nkiz\u00e1r\u00f3lag az \u201e\u00c9n\u201d \u00e9rdek\u00e9t k\u00f6vetni. (Putnam, et.al. 2021. Upswing<\/a>.) A\nk\u00f6zmegegyez\u00e9s \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott \u00e9s mindenkit\u0151l elv\u00e1rt viselked\u00e9si szab\u00e1lyokat mind\nt\u00f6bben \u00e9s mind gyakrabban r\u00fagj\u00e1k fel, \u00e9s az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s zavarai feler\u0151s\u00f6dtek. Az\nemberek, sz\u00e1mtalan internet kapcsolatuk ellen\u00e9re mag\u00e1nyosabbak lettek, \u00e9s\nemiatt k\u00f6nnyen v\u00e1lnak \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 az ezt kihaszn\u00e1l\u00f3, er\u0151szakos csoportok\nmanipul\u00e1ci\u00f3inak. A t\u00e1rsadalmak n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben polariz\u00e1l\u00f3dtak \u00e9s a \u201ekollekt\u00edv depresszi\u00f3\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jeleit mutatj\u00e1k, mik\u00f6zben a perif\u00e9ri\u00e1ra\nszorult csoportokon \u00farr\u00e1 lett a \u201ekollekt\u00edv \u0151r\u00fclet\u201d. (Scheffera, M. et. al. 2021. The rise and fall\nof rationality in language<\/a>.) <\/p>\n\n\n\n A felboml\u00e1s \u00e9s a polariz\u00e1ci\u00f3 legl\u00e1tv\u00e1nyosabb\np\u00e9ld\u00e1it az USA mutatja, de az er\u0151szak \u00e9s viselked\u00e9si zavarok terjed\u00e9se a\nlegt\u00f6bb fejlett t\u00e1rsadalomban megtapasztalhat\u00f3. A kor\u00e1bban civiliz\u00e1ltan \u00e9s\ntoler\u00e1nsan viselked\u0151 polg\u00e1rok n\u00f6vekv\u0151 csoportjai v\u00e1lnak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra\ner\u0151szakos zavarkelt\u0151kk\u00e9, s\u0151t sodr\u00f3dnak a b\u0171n\u00f6z\u0151i \u00e9letforma fel\u00e9. Tagadhatatlan,\nhogy a meglev\u0151 b\u00fcntet\u00e9si int\u00e9zm\u00e9nyrendszerek hat\u00e9konys\u00e1ga lecs\u00f6kkent, mik\u00f6zben\na k\u00f6lts\u00e9gei az egekbe sz\u00f6ktek. Ez egy\u00e9rtelm\u0171en arra utal: a b\u00fcntet\u0151 rezsimek\nevol\u00faci\u00f3ja egy \u00fajabb t\u00f6rt\u00e9nelmi fordul\u00f3ponthoz \u00e9rkezett. Amikor a j\u00f6v\u0151 let\u00e9r a m\u00falt\nnyomvonal\u00e1r\u00f3l, az int\u00e9zm\u00e9nyi evol\u00faci\u00f3t alapvet\u0151en a k\u00f6lts\u00e9g-hat\u00e9konys\u00e1g k\u00e9nyszere\nform\u00e1lja. A nemzet\u00e1llami szinten m\u0171k\u00f6dtetett int\u00e9zm\u00e9nyek b\u00e1r tov\u00e1bbra is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenek,\nbel\u0151l\u00fck m\u00e9gsem \u00e9p\u00edthet\u0151 a 21. sz\u00e1zad glob\u00e1lis viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszerei.\nMivel nem \u00e1ll\u00edtunk a gl\u00f3busz minden polg\u00e1ra mell\u00e9 egy \u201eviselked\u00e9si forgalmi\u201d\nrend\u0151rt, \u00fagy t\u0171nik, csak az a lehet\u0151s\u00e9g maradt: a szab\u00e1lyszeg\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t m\u00e9g\naz el\u0151tt felismerni, majd megakad\u00e1lyozni, miel\u0151tt t\u00e9nylegesen bek\u00f6vetkezne valami\n\u0151r\u00fclts\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n Ezt az \u00f6tletet nem a \u201el\u00e9gb\u0151l kaptam\u201d, puszt\u00e1n\ntov\u00e1bb adom a j\u00f6v\u0151 vesz\u00e9lyeivel el\u0151sz\u00f6r szembes\u00edt\u0151 sci-fi \u00edr\u00f3 \u2013 Philip K. Dick\n– gondolat\u00e1t. Az \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt jelent meg novell\u00e1ja \u2013 K\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny \u2013 \u00e9ppen\nazzal az \u00f6tlettel j\u00e1tszott el, hogy 2054-ben a rend\u0151rs\u00e9g rendelkezik egy olyan\nr\u00e9szleggel (PreCrime egys\u00e9g) amivel a gyilkos meg\u00e1ll\u00edthat\u00f3 m\u00e9g miel\u0151tt, hogy a\ngyilkoss\u00e1got t\u00e9nylegesen elk\u00f6vette volna. Az itt dolgoz\u00f3k k\u00e9pesek el\u0151re l\u00e1tni\negy j\u00f6v\u0151beli, m\u00e9g el nem k\u00f6vetett b\u0171nt\u00e9nyt \u00e9s igyekeznek \u201elekapcsolni\u201d a\npotenci\u00e1lis elk\u00f6vet\u0151t. A novell\u00e1t – \u00e9s az ennek alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, azonos c\u00edm\u0171\nfilmet (K\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny) – sok meglep\u0151 csavar, hihetetlen fordulat tette izgalmass\u00e1, de az\nesem\u00e9nysz\u00e1lakat alapvet\u0151en az a gondolat mozgatta: milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei\nlehetnek, ha azonos\u00edthatn\u00e1nk, amikor valaki a szab\u00e1lyszeg\u00e9s, s\u0151t b\u0171nelk\u00f6vet\u00e9s\nfel\u00e9 sodr\u00f3dik. <\/p>\n\n\n\n Ma k\u00f6rbe tekintve – ki meglep\u0151dve, ki megrettenve\n– veheti \u00e9szre: a szem\u00fcnk el\u0151tt form\u00e1l\u00f3dik ki egy olyan, internet alap\u00fa, egyszerre\nglob\u00e1lis \u00e9s lok\u00e1lis rendszer, amely adatot tud gy\u0171jteni b\u00e1rkir\u0151l \u00e9s b\u00e1rmir\u0151l,\nmajd ezt r\u00f6gz\u00edtve, archiv\u00e1lva \u00e9s elemezve szem\u00e9lyis\u00e9gi profilokat tud alkotni. (Zuboff, S. 2020.The age of surveillance Capitalism<\/a>.) A rendszer k\u00e9pes b\u00e1rmely inform\u00e1ci\u00f3t\nellen\u0151rizni, b\u00e1rki m\u00faltj\u00e1nak minden mozzanat\u00e1t – t\u00e1rsadalmi kapcsolatait, \u00edg\u00e9reteit,\nbotl\u00e1sait \u00e9s v\u00e9ts\u00e9geit \u2013 felt\u00e1rni. Ennek alapj\u00e1n m\u00e1r ma is – de a j\u00f6v\u0151ben a mesters\u00e9ges\nintelligenci\u00e1ra alapozva m\u00e9g ink\u00e1bb – el\u0151re jelezhet\u0151v\u00e9 teszi viselked\u00e9s\u00e9t.\nAbb\u00f3l, hogy valaki mire keres r\u00e1, mit v\u00e1s\u00e1rol, mit olvas, kikkel l\u00e9p\nkapcsolatba, mit komment\u00e1l, k\u00f6vetkeztetni lehet arra, vajon a nyaral\u00e1s\u00e1t\nszervezi, lak\u00e1s\u00e1t rendezi be, sz\u00fcl\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcl, esetlen \u00e9ppen terrorakci\u00f3\ntervez. Mindezt \u201eval\u00f3s id\u0151ben\u201d, k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151en \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben ingyen (!)\nmeg tudja tenni. <\/p>\n\n\n\n Ha ehhez a glob\u00e1lis surveillance rendszerhez\nhozz\u00e1kapcsolunk egy, a \u201etoken-economy\u201d elv\u00e9t alkalmaz\u00f3 – a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s magas\nvagy alacsony pontjaihoz, n\u00f6vekv\u0151 vagy cs\u00f6kken\u0151 \u00e9let-lehet\u0151s\u00e9geket kapcsol\u00f3 \u2013 rendszert,\nhat\u00e9kony viselked\u00e9s-befoly\u00e1sol\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyt kapunk. A rendszernek sok elem\u00e9t r\u00e9g\u00f3ta\nhaszn\u00e1lj\u00e1k a bankok a hitel elb\u00edr\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l (FICO rendszer), a v\u00e1llalatok\nbesz\u00e1ll\u00edt\u00f3ik tesztel\u00e9s\u00e9n\u00e9l vagy \u00e9ppen munkat\u00e1rsak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l vagy a k\u00ednai\nSocial Credit System m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9n\u00e9l. (R. Botsman. 2017. Who can you trust?).\nValamennyi a r\u00e9gi korok kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek, az un. image scoring<\/em>,\nm\u00f3dszer\u00e9t alkalmaz\u00f3 reput\u00e1ci\u00f3-m\u00e9r\u00e9st m\u0171k\u00f6dteti. (Nowak, M. 1998. Evolution of indirect\nreciprocity by image scoring<\/a>.). \u00c1m mostant\u00f3l a \u201efalu\nrossz\u00e1t\u201d m\u00e1r eg\u00e9sz a glob\u00e1lis vil\u00e1g kutyusai megugatj\u00e1k! Megvan teh\u00e1t a megold\u00e1s,\nde ne \u00f6r\u00fclj\u00fcnk t\u00fal kor\u00e1n. Megtanulhattuk: az \u00e9letet seg\u00edt\u0151 zseni\u00e1lis \u00f6tletek, t\u00f6bbnyire az\nember \u00e9rdekeivel ellent\u00e9tesen is felhaszn\u00e1lhat\u00f3k. Az \u00e1llampolg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra,\nakik a 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 fel\u00e9ben v\u00e9gre a \u201erendszab\u00e1lyoz\u00f3\u201d \u00e1llam \u201etulajdonosainak\u201d\n\u00e9rezhett\u00e9k magukat, a szem\u00fcnk el\u0151tt kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u00faj virtu\u00e1lis b\u00fcntet\u00e9si rendszer\nkomoly vesz\u00e9lyeket is rejt. <\/p>\n\n\n\n Az egyik, a t\u0151ke \u00e9s a politika \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9\n\u00e1tl\u00e1that\u00f3 hatalm\u00e1b\u00f3l fakad. Erre utalnak az elm\u00falt id\u0151szak s\u00falyos kr\u00edzisei: a\nfegyver-lobbi el\u0151id\u00e9zte a l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00e9sek, a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 gy\u00e1rt\u00f3ja gener\u00e1lta\nopioid v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a gy\u00f3gyul\u00e1st akad\u00e1lyoz\u00f3 gy\u00f3gyszer-szabadalmi szab\u00e1lyoz\u00e1sa\negyar\u00e1nt a monop\u00f3liumok hatalm\u00e1t mutatja. De ugyanez mutatkozik meg abban, ahogyan\na szoci\u00e1lis m\u00e9dia platform v\u00e1llalatai – politikai kapcsolataikat kihaszn\u00e1lva – a\nrendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1ll\u00f3 adatokat a polg\u00e1rok megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s manipul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k\nfel. M\u00e9g enn\u00e9l is nagyobb vesz\u00e9lyt jelent, hogy a diktat\u00f3rikus politikai\nrendszerek a polg\u00e1rok ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t kij\u00e1tszva \u00e9s megakad\u00e1lyozva, ki\u00e9p\u00edtik a\nmegfigyel\u00e9s \u00e9s a befoly\u00e1sol\u00e1s tot\u00e1lis rendszereit. K\u00edna ma m\u00e1r egy ilyen, szinte\nellen\u00e1llhatatlan befoly\u00e1s\u00fa rendszert m\u0171k\u00f6dtet. Ennek ellen\u0151rz\u00e9se \u00fagy t\u0171nik csak\na mesters\u00e9ges intelligencia alkalmaz\u00e1s\u00e1val lehets\u00e9ges. <\/p>\n\n\n\n Ugyanakkor a mesters\u00e9ges intelligencia szisztematikus\nbe\u00e9p\u00fcl\u00e9se a t\u00e1rsadalmi rendszerek korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ba felvet egy tov\u00e1bbi – tal\u00e1n m\u00e9g\nriaszt\u00f3bb \u00e9s m\u00e9g nehezebben \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u2013 vesz\u00e9lyt. Mik\u00f6zben glob\u00e1lis vil\u00e1gunk\negyre kev\u00e9sb\u00e9 n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti, hogy a rendszer korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ba bevonjuk a\nmesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t, ez egy \u00e1tl\u00e1thatatlan d\u00f6nt\u00e9shozatali rendszer kialakul\u00e1s\u00e1hoz\nvezethet. Annak vesz\u00e9ly\u00e9t pedig, hogy az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s kics\u00faszik az ember kez\u00e9b\u0151l\nj\u00f3l mutatta a 2001 \u0170rodisszeia, A. Clarke zseni\u00e1lis reg\u00e9nye \u00e9s a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fclt\nfilm. A t\u00f6rt\u00e9netben, az emberis\u00e9g sors\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 k\u00fcldet\u00e9s siker\u00e9t a Discovery\nOne<\/em> \u0171rhaj\u00f3 kik\u00e9pzett leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9nek \u00e9s fed\u00e9lzeti sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe \u2013 a HAL 9000 –\nmesters\u00e9ges intelligenci\u00e1j\u00e1nak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re alapozt\u00e1k. \u00c1m a g\u00e9p az \u0171rhaj\u00f3\nleg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t k\u00fcldet\u00e9s akad\u00e1lyainak \u00e9rz\u00e9kelve, v\u00e1ratlanul elkezdi \u201ekiiktatni\u201d,\nvagyis meg\u00f6lni \u0151ket. \u00cdgy Bowman, az utols\u00f3 \u00e9letben marad\u00f3 pil\u00f3ta – m\u00e1s\nv\u00e1laszt\u00e1sa nem l\u00e9v\u00e9n – kikapcsolja a g\u00e9pet, amit HAL \u00fagy \u00e9rz\u00e9kel: \u201eMeg\u00f6l\u00f6d az\nagyamat!\u201d. Mik\u00f6zben teh\u00e1t a surveillance rendszer<\/em> alkalmaz\u00e1s\u00e1t\nelker\u00fclhetetlennek gondolom, aggodalommal t\u00f6lt el ez a v\u00e9gkifejlet. De nem\nannyira a szak\u00e9rt\u0151k tud\u00e1s\u00e1nak korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l tartok, mert \u0151k t\u00f6bbnyire tiszt\u00e1ban\nvannak korl\u00e1tjaikkal. Az igazi vesz\u00e9lyt a rendszer m\u0171k\u00f6dtet\u0151 politikusok \u00e9s az\n\u0151ket saj\u00e1t c\u00e9ljaikra felhaszn\u00e1l\u00f3 \u00fczleti hatalmak viselked\u00e9se jelenti sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen\npolariz\u00e1lt vil\u00e1gunkban. Az emberis\u00e9g teh\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fajabb szakasz\u00e1ba l\u00e9pve\n\u00e9pp \u00fagy vesz\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tt sodr\u00f3dik, mint a Discovery One<\/em>, amikor a Szaturnusz\njeges holdjai k\u00f6z\u00f6tt tartott k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek v\u00e9gc\u00e9lja fel\u00e9.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" F\u00fclig Jimmy – Rejt\u0151 Jen\u0151 hallhatatlan h\u0151se – a Piszkos Fredben, \u00f3ce\u00e1nj\u00e1r\u00f3n pinc\u00e9rkedve \u00f6sszet\u0171z\u00f6tt egy mal\u00e1j er\u0151m\u0171v\u00e9sszel, aki rajta k\u00edv\u00e1nta demonstr\u00e1lni erej\u00e9t. Arra biztatta Jimmyt, hogy \u00fcsse csak meg, mert – mindenki meglepet\u00e9s\u00e9re – kiv\u00e9di. Lett is meglepet\u00e9s: Jimmy az er\u0151m\u0171v\u00e9sszel felt\u00f6r\u00f6lte a padl\u00f3t, szemreh\u00e1ny\u00e1s\u00e1ra pedig – miszerint \u0151 jobbr\u00f3l v\u00e1rta az \u00fct\u00e9st, az meg […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1500"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1500"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1500\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1501,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1500\/revisions\/1501"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1500"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1500"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1500"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}