1949 v\u00e9g\u00e9n egy\np\u00e1lyakezd\u0151 k\u00f6zgazd\u00e1sz – Phillips, W. – szokatlan lehet\u0151s\u00e9get kapott: egyetemi professzorainak\nbemutathatta a maga \u00e9p\u00edtette – mos\u00f3g\u00e9pre eml\u00e9keztet\u0151 – szerkezet\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201ealkot\u00e1sa\u201d\n\u2013 a MONIAK \u2013 n\u00e9h\u00e1ny \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 tart\u00e1lyb\u00f3l, az ezeket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 cs\u00f6vekb\u0151l,\ncsapokb\u00f3l, csap\u00f3ajt\u00f3s zsilipekb\u0151l \u00e1llt, az eg\u00e9szet b\u00edborsz\u00edn\u0171 fest\u00e9kkel\nsz\u00ednezett v\u00edz t\u00f6lt\u00f6tte meg, amelyet egy szivatty\u00fa m\u0171k\u00f6dtetett. (Tim Harford. Az\noknyomoz\u00f3 k\u00f6zgazd\u00e1sz. 2014.) A gazdas\u00e1g jelens\u00e9geit nehezen \u00e9rthet\u0151 fogalmakkal\n\u00e9s bonyolult matematikai k\u00e9pletekkel le\u00edr\u00f3 neves tud\u00f3sok, egyszer csak azzal szembes\u00fcltek,\nhogy a tapasztalatlanak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 fiatalember, j\u00e1t\u00e9knak t\u0171n\u0151 szerkezete l\u00e1that\u00f3v\u00e1\ntette a gazdas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A MONIAK (Monetary National Income Analogue\nComputer) ugyanis egy a nemzetgazdas\u00e1g viselked\u00e9s\u00e9t modellez\u0151 hidraulikus anal\u00f3g\nsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p volt. A tart\u00e1lyokban \u00e1raml\u00f3 v\u00edz – n\u00f6velve vagy \u00e9ppen cs\u00f6kkentve a folyad\u00e9k\nszintj\u00e9t \u2013 megmutatta, hogyan v\u00e1ltoznak az emberek megtakar\u00edt\u00e1sai, a v\u00e1llalatok\nv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sai, a bankok hitelez\u00e9se \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s alakul\u00e1sa. <\/p>\n\n\n\n
A MONIAK \u2013\nm\u00e1r nem hidraulikus szerkezetk\u00e9nt, hanem intelligens sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pk\u00e9nt – egyre\ngyakrabban \u00f6tl\u00f6tt ezembe a glob\u00e1lis k\u00f6rnyezet, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g, az EU \u00e9s haz\u00e1nk\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ls\u00e1gair\u00f3l foly\u00f3 \u00e9les politikai vit\u00e1k hallat\u00e1n. Milyen j\u00f3 volna\nl\u00e1that\u00f3v\u00e1 tenni a d\u00f6nt\u00e9sek szerte\u00e1gaz\u00f3 hat\u00e1sait, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok megold\u00e1s\u00e1r\u00f3l\nfolytatott – a vil\u00e1gpolitika sz\u00ednter\u00e9n \u00e9s az orsz\u00e1gokon bel\u00fcl zajl\u00f3 \u2013 vit\u00e1kat.\n\u00cdgy a nehezen \u00e1ttekinthet\u0151 \u00e9rvek \u00e9s a nem sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyek is k\u00f6nnyebben\n\u00e9rtelmez\u0151k lenn\u00e9nek. Az elm\u00falt h\u00f3napokban a f\u00f6ld \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1i, a\nglob\u00e1lis rendszer gazdas\u00e1gi kr\u00edzisei, az EU szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val kapcsolatos\npolitikai vit\u00e1k nyom\u00e1n csak er\u0151s\u00f6d\u00f6tt az \u00e9rz\u00e9sem: a helyzet \u00e1ttekinthetetlens\u00e9ge,\nvalamint kimenetek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek bizonytalans\u00e1ga miatt a politikai d\u00f6nt\u00e9shozatal\nszok\u00e1sos m\u00f3dszereivel k\u00e9ptelens\u00e9g r\u00e1tal\u00e1lni az optim\u00e1lis megold\u00e1sra. <\/p>\n\n\n\n
Az elm\u00falt\n\u00e9vtizedekben ugyanis a folyamatok \u00e9s hat\u00e1sok elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsolt\u00e1k\naz eg\u00e9sz f\u00f6ldet, ami k\u00e9t alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sra vezetett. A nemzet-\u00e1llamok szuverenit\u00e1s\u00e1t\nfel\u00fcl\u00edrva megker\u00fclhetetlen \u00f6kol\u00f3giai, politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi entit\u00e1sk\u00e9nt kiform\u00e1l\u00f3dott\na glob\u00e1lis rendszer. A folyamatok egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00e1sa pedig azzal j\u00e1rt, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\nter\u00fcletek v\u00e1ls\u00e1gai szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak, feler\u0151s\u00edtve egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t. Ebben\na helyzetben alapvet\u0151en lecs\u00f6kkent a szuver\u00e9n nemzet-\u00e1llamokra \u00e9p\u00edt\u0151 konfliktus-kezel\u00e9si\nrendszerek hat\u00e9konys\u00e1ga. Pedig az elm\u00falt sz\u00e1zadokban – \u00e9ppen a nagyobb h\u00e1bor\u00fakat\nlez\u00e1r\u00f3 megegyez\u00e9seket, a vesztf\u00e1liai, majd a b\u00e9csi b\u00e9k\u00e9t k\u00f6veten \u2013 a nemzetk\u00f6zi\nrendszer elmaradhatatlan tartoz\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak a konfliktusok megold\u00e1s\u00e1nak\nt\u00e1rgyal\u00e1sos rendszerei. A j\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1st persze rendre fel\u00fcl\u00edrta a nehezen kord\u00e1ban\ntarthat\u00f3 birodalom-\u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1gy \u00e9s a b\u00e9ke, id\u0151r\u0151l id\u0151re sz\u00e9tesett. A 20. sz\u00e1zadban\nazut\u00e1n – k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3nyi halott tapasztalatai nyom\u00e1n – az\nENSZ \u00e9s m\u00e1s f\u00f3rumok politikai egyeztet\u0151rendszerei seg\u00edtett\u00e9k, hogy az egyre\nn\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa szuver\u00e9n aktor, t\u00f6bbnyire viszonylag b\u00e9k\u00e9sen oldja meg konfliktusait.\n<\/p>\n\n\n\n
A 20. sz\u00e1zad\nutols\u00f3 \u00e9vtizedeiben azonban a helyzet fokozatosan megv\u00e1ltozott. A vil\u00e1g –\namelyet sok\u00e1ig egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen aktorok, dolgok \u00e9s hat\u00e1sok halmazak\u00e9nt\nszeml\u00e9lt\u00fcnk – megtelt komplex rendszerekkel. A rendszerek – az infrastrukt\u00fara h\u00e1l\u00f3zatai,\na glob\u00e1lis besz\u00e1ll\u00edt\u00e1si l\u00e1ncok, a nemzetk\u00f6zi p\u00e9nz\u00fcgyi kapcsolatok, v\u00e9g\u00fcl az\ninternet \u2013 azut\u00e1n elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3dtak \u00e9s a kor\u00e1bban racion\u00e1lisan\nviselked\u0151 aktorok egyre kisz\u00e1m\u00edthatatlanabbak lettek. Ez a helyzet v\u00e1ltotta ki\na rendszertudom\u00e1ny megjelen\u00e9s\u00e9t, amely \u00e9rtelmezni tudta a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendszerek\nk\u00fcl\u00f6n\u00f6s, un. anti-intuit\u00edv<\/em> viselked\u00e9s\u00e9t. (Forrester, J. W. 1971.\nCounterintuitive Behavior of Social Systems). A rendszerdinamika modelljei fokozatosan\nk\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ltak a m\u0171szaki h\u00e1l\u00f3zatok, v\u00e1llalatok \u00e9s emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, gyakran j\u00f3zan\n\u00e9sszel megmagyar\u00e1zhatatlannak t\u0171n\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t le\u00edrni. A kutat\u00e1sok fokozatosan elvezettek\na f\u00f6ld \u00f6kol\u00f3giai, demogr\u00e1fiai, gazdas\u00e1gi \u00e9s a termel\u00e9si alrendszereit egys\u00e9ges\nrendszerr\u00e9 szervez\u0151 \u201eVil\u00e1gdinamika\u201d modellj\u00e9nek megalkot\u00e1s\u00e1hoz. (J. W.\nForrester. 1971. World dynamics). <\/p>\n\n\n\n A \u201eVil\u00e1gdinamika\u201d\nbolyg\u00f3nk komplex folyamatait bonyolult egyenletrendszerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00edrta le \u00e9s\na rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n felrajzolta a f\u00f6ld lehets\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1j\u00e1it.\nEz az elemz\u00e9s szolg\u00e1lt alapul a R\u00f3mai Klub – \u00e9ppen f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada – a \u201eN\u00f6veked\u00e9s\nkorl\u00e1tjai\u201d c\u00edmmel nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott jelent\u00e9s\u00e9nek. (Meadows, et. al 1972. \u201eThe\nLimits to Growth\u201d). A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny, \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don a jelent\u00e9snek a glob\u00e1lis\nrendszer \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t vizion\u00e1l\u00f3 – v\u00e9g\u00edt\u00e9letre eml\u00e9keztet\u0151 – \u00fczenet\u00e9re figyelt\nfel. \u00c1m a \u201eVil\u00e1gmodell\u201d t\u00f6bb volt, mint puszt\u00e1n egy prognosztikai eszk\u00f6z. A\nkutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra – akkoriban szokatlan m\u00f3don – lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a modellt, mint\nvalamif\u00e9le rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-szimul\u00e1tort haszn\u00e1lj\u00e1k \u00e9s kipr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k, vajon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u201eglob\u00e1lis\nman\u0151verekkel\u201d elker\u00fclhet\u0151 volna-e a katasztr\u00f3fa? A \u201eVil\u00e1gdinamika\u201d teh\u00e1t megnyitotta\na lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy szinte b\u00e1rmely probl\u00e9ma eset\u00e9n tesztelhet\u0151k legyenek az\n\u00f6tletek, \u00e9s kock\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl kik\u00eds\u00e9rletezhess\u00fcnk d\u00f6nt\u00e9si v\u00e1ltozatokat. <\/p>\n\n\n\n Gondoljuk csak\nmeg milyen lehet\u0151s\u00e9get nyitna ez meg a politik\u00e1ban: a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s elfogad\u00e1sa,\na kamatok emel\u00e9se, vagy az ad\u00f3rendszer m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa eset\u00e9n a d\u00f6nt\u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei\n\u00e9s \u00e1tt\u00e9teles hat\u00e1sai is v\u00e9gig sz\u00e1molhat\u00f3k voln\u00e1nak. \u00cdgy, a szem\u00e9lyesked\u0151 vit\u00e1k\n\u00e9s hatalmi manipul\u00e1ci\u00f3k helyett, a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek egybevet\u00e9se alapj\u00e1n\n\u00edt\u00e9lhetn\u00e9nk azokr\u00f3l. A R\u00f3mai Klub siker\u00e9ben fontos szerepet j\u00e1tszott, hogy a \u201eVil\u00e1gmodell\u201d\n\u00e9s a bel\u0151le sz\u00fcletett jelent\u00e9sek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k ezt a \u201ep\u00e1rbesz\u00e9des \u00fczemm\u00f3dot\u201d.\nA k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny, a szakemberek, de a politikusok is – mint kor\u00e1bban londoni\nk\u00f6zgazd\u00e1szok a \u201eMONIAK\u201d eset\u00e9n \u2013 el\u0151sz\u00f6r szembes\u00fcltek azzal, hogy a vil\u00e1g\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t le\u00edr\u00f3 egyenletek \u201e\u00e9letre keltek\u201d. Az eredm\u00e9nyek f\u00e9lremagyar\u00e1zhatatlanul\nmegmutatt\u00e1k a gazdas\u00e1g, a demogr\u00e1fia \u00e9s a politika form\u00e1lta glob\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1kat,\n\u00e9s ez m\u00e1r el\u0151re vet\u00edtette a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t egyben sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9t.\n <\/p>\n\n\n\n A glob\u00e1lis rendszermodell\nugyanis kez\u00fcnkbe adta az eszk\u00f6zt, ami szinte felk\u00edn\u00e1lta, hogy \u201ek\u00eds\u00e9rletezzenek\u201d\nvele \u00e9s \u00edgy tal\u00e1lj\u00e1k meg a fenntarthat\u00f3 vil\u00e1g glob\u00e1lis, region\u00e1lis \u00e9s lok\u00e1lis felt\u00e9teleit.\nA modellek \u201e\u00fajra-futtat\u00e1sai\u201d sor\u00e1n azonban a fenntarthat\u00f3s\u00e1g felt\u00e9telei\nmellett, egy tov\u00e1bbi fontos tapasztalatra is szert tett\u00fcnk. Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: mik\u00f6zben\naz emberis\u00e9g rendelkezik mindazokkal az eszk\u00f6z\u00f6kkel – inform\u00e1ci\u00f3val,\nszervezetts\u00e9ggel, anyagi \u00e9s szellemi er\u0151forr\u00e1sokkal – amivel a glob\u00e1lis\nrendszer stabil fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1ra vez\u00e9relhet\u0151, a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k elvesznek a\nkritikus probl\u00e9m\u00e1k \u00fatveszt\u0151j\u00e9ben, k\u00e9ptelenek megegyezni a teend\u0151kr\u0151l, \u00e9s k\u00e9slekednek\naz elker\u00fclhetetlen teend\u0151k megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ez a d\u00f6nt\u0151 oka, hogy a bizonyos\nter\u00fcleteken bek\u00f6vetkezett javul\u00e1s ellen\u00e9re, a glob\u00e1lis rendszer \u00e1llapota eg\u00e9sz\u00e9ben\nv\u00e9ve tov\u00e1bb romlott. (Herrington, G. 2020. Update to limits to growth.) <\/p>\n\n\n\n Vagyis, a kudarc\noka nem a forr\u00e1sok sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge, hanem a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k viselked\u00e9se. Egyr\u00e9szt, az egyszer\u0171\n\u00e9s \u00e1ttekinthet\u0151 helyzetekben kipr\u00f3b\u00e1lt d\u00f6nt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sok a bonyolult rendszerek\neset\u00e9n alkalmazhatatlanoknak bizonyultak. M\u00e1sr\u00e9szt, a csoportos d\u00f6nt\u00e9shozatalt a\nj\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1s helyett alapvet\u0151en a hatalmi manipul\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a t\u00e1rsadalmi\ndominanci\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s vez\u00e9relte. Harmadr\u00e9szt, kider\u00fclt, hogy az ember, ha\nnem \u00e9rzi az azonnali cselekv\u00e9s k\u00e9nyszer\u00e9t, hajlamos halogatni a d\u00f6nt\u00e9st, \u00e9s ez\na glob\u00e1lis rendszer eset\u00e9n n\u00f6vekv\u0151 probl\u00e9m\u00e1t jelentett. Mik\u00f6zben szeret\u00fcnk \u00fagy\ntekinteni magunkra, mint a bolyg\u00f3 egyetlen, a racion\u00e1lis gondolkod\u00e1s\nk\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel rendelkez\u0151 l\u00e9ny\u00e9re, viselked\u00e9s\u00fcnket a megf\u0151tt b\u00e9ka szindr\u00f3ma<\/em>\n\u00edrja le: a fenyeget\u0151 jelek ellen\u00e9re halogatja az ir\u00e1nyv\u00e1ltoztat\u00e1st seg\u00edt\u0151\nd\u00f6nt\u00e9sek meghozatal\u00e1t (Moorea, F. et. al. 2019. Rapidly declining remarkability\nof temperature anomalies.) <\/p>\n\n\n\n T\u00falz\u00f3nak\nt\u0171nhet, m\u00e9gis jellemzi a val\u00f3s\u00e1got, ahogyan D. Kahnemann – a neves\npszichol\u00f3gus, \u00e9s nem mell\u00e9kesen k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel d\u00edjas \u2013 le\u00edrja viselked\u00e9s\u00fcnket:\n\u201eAz ember \u00e9pp \u00fagy k\u00e9pes a gondolkod\u00e1sra, mint a macska az \u00fasz\u00e1sra. Megteszi, ha\nr\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl, de jobban szeretni nem megtenni!\u201d. Nem sz\u00edvesen l\u00e9p\u00fcnk ki komfort-z\u00f3n\u00e1nkb\u00f3l\n\u00e9s hajlamosak vagyunk a probl\u00e9m\u00e1kat olyanokra r\u00e1terhelni – a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9k\u00e9re\n\u00e9s t\u00e1voli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre \u2013 amelyek nem tudnak tiltakozni. Ez a viselked\u00e9s azonban\na glob\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9ma kialakul\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt igaz\u00e1n vesz\u00e9lyess\u00e9. A vil\u00e1got\nform\u00e1l\u00f3 sokf\u00e9le folyamat elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3dott, \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9st n\u00f6vekv\u0151\ngyakoris\u00e1ggal szak\u00edtj\u00e1k meg kisz\u00e1m\u00edthatatlan kr\u00edzisek. Az elm\u00falt \u00e9vtized \u00e1ltal\u00e1nos\nhangulat\u00e1t egy – az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat id\u00e9z\u0151 – cinikus mond\u00e1s jellemzi: \u201eA v\u00e9g elker\u00fclhetetlen\n\u00e9s borzalmas, de a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napok viszonylag kellemesek\u201d. <\/p>\n\n\n\n Mindennek\nt\u00fckr\u00e9ben \u00e9rthet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s: ki ir\u00e1ny\u00edtsa a vil\u00e1got, ha a korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1val\nmegb\u00edzottak – az orsz\u00e1gok vezet\u0151i \u00e9s a nemzetk\u00f6zi rendszer befoly\u00e1sos szem\u00e9lyei\n– nem l\u00e1tj\u00e1k \u00e1t a helyzetet, k\u00e9ptelenek megegyezni egym\u00e1ssal \u00e9s d\u00f6nt\u00e9seiket pillanatnyi\nk\u00e9nyelm\u00fck \u00e9s hatalom-v\u00e1gyuk vez\u00e9rli? Ez\u00e9rt t\u0171nik sz\u00e1momra elker\u00fclhetetlennek,\nhogy az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedben, a glob\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1s rendszer\u00e9be\nbeillessz\u00fcnk egy MONIAK jelleg\u0171, a helyzet komplexit\u00e1s\u00e1t kezelni k\u00e9pes \u00e9s a\nd\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kkal p\u00e1rbesz\u00e9det folytat\u00f3 vil\u00e1g-modellt. Az elm\u00falt id\u0151ben l\u00e9trej\u00f6tt sokf\u00e9le\nsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modell, amelyek a deep learning<\/em> m\u00f3dszer\u00e9t alkalmazva\nfokozatosan egyre pontosabb ismeretre tettek szert a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb rendszerekben.\n(Burya, Th. et al. 2022. Deep learning for early warning signals of tipping\npoints.) Ezekb\u0151l form\u00e1l\u00f3dhat ki a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s, mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1n\nalapul\u00f3 \u201eS<\/strong>zuper-I<\/strong>ntelligens MON<\/strong>IAK\u201d rendszere: a SIMON<\/strong>.\n<\/p>\n\n\n\n SIMON<\/strong> teh\u00e1t aff\u00e9le glob\u00e1lis Leviat\u00e1n,\nakire az emberek – fennmarad\u00e1suk egyed\u00fcli biztos\u00edt\u00e9kak\u00e9nt \u2013 hatalmukat\nr\u00e1ruh\u00e1zva, r\u00e1b\u00edzz\u00e1k a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s feladat\u00e1t. Mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1j\u00e1nak\nbirtok\u00e1ban k\u00e9pes \u00e9s k\u00e9sz a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3ival egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni, az\noptim\u00e1lis megold\u00e1st kisz\u00e1m\u00edtani, \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges teend\u0151ket el\u0151\u00edrni. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek azonban,\na t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1si rendszerek\u00e9hez hasonl\u00f3an, van\nk\u00e9t alapvet\u0151 \u00f6sszetev\u0151je: megszabni az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9t z\u00f6kken\u0151mentess\u00e9 tev\u0151 szab\u00e1lyokat\n\u00e9s kik\u00e9nyszer\u00edteni e szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1t. Ezek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t a \u201et\u00f6rzs \u2192 \u00e1llam\u201d, majd a \u201ekir\u00e1lys\u00e1g \u2192 liber\u00e1lis \u00e1llam\u201d int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e1tmenetek\nsor\u00e1n komoly t\u00e1rsadalmi harcok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k. K\u00e9rd\u00e9s: vajon k\u00e9pes-e SIMON <\/strong>ezt\na k\u00e9t probl\u00e9m\u00e1t kezelni? Mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1ja lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az\nembern\u00e9l finomabban m\u00e9rlegelje a r\u00e9szleteket \u00e9s a mell\u00e9khat\u00e1sokat, \u00edgy megtal\u00e1lhatja\na mindenki sz\u00e1m\u00e1ra optim\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9si v\u00e1ltozatokat. Mivel hozz\u00e1f\u00e9rhet a\nt\u00e9mak\u00f6rrel kapcsolatos kutat\u00e1sokhoz, fokozatosan hozz\u00e1igaz\u00edthatja d\u00f6nt\u00e9seit a\nvil\u00e1g v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e1llapot\u00e1hoz. R\u00e1ad\u00e1sul, a helyzetet nemzeti, hatalmi, \u00e9s ideol\u00f3giai\nelfogults\u00e1gt\u00f3l mentesen tudja elemezni, \u00e9s a glob\u00e1lis rendszer aktorai sz\u00e1m\u00e1ra mindezt\np\u00e1rbesz\u00e9des \u00fczemm\u00f3dban felk\u00edn\u00e1lni. <\/p>\n\n\n\n Nagyobb\nkih\u00edv\u00e1s, hogy SIMON<\/strong> r\u00e1 tudja-e b\u00edrni az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre a sz\u00e1mukra\nel\u0151\u00edrt teend\u0151ket elszabot\u00e1l\u00f3, vagy azt ny\u00edltan elutas\u00edt\u00f3 \u00e1genseket A val\u00f3s\u00e1gban\na glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s kulcsk\u00e9rd\u00e9se: mik\u00e9nt kezeli azokat az \u00e9rdekcsoportokat,\nakik – szuverenit\u00e1sukra hivatkozva \u2013 szembe sz\u00e1llnak a t\u00f6bbs\u00e9ggel \u00e9s ragaszkodnak\nv\u00e9t\u00f3jukhoz? Nagyon hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fcltek a t\u00f6rt\u00e9nelem hajnal\u00e1n \u00e9l\u0151\nt\u00f6rzsek is, amikor az addig egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 csal\u00e1dok, felismerve az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\nel\u0151nyeit, fokozatosan egy \u00e9lett\u00e9rben – a t\u00f6rzs keretei k\u00f6z\u00f6tt – folytatt\u00e1k\n\u00e9let\u00fcket. Ebben a helyzetben az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s megalapoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a konfliktusok\nmegold\u00e1s\u00e1ra egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s – peer punishment-nek nevezett – b\u00fcntet\u00e9si rendszert vezettek\nbe. (Sigmund, K. et al. 2010 Social learning promotes institutions for\ngoverning commons). Ez mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151\u00edrta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1nak\nk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t, \u00e1m emellett k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tette a szab\u00e1lyok betartat\u00e1s\u00e1t<\/em>\nis! Vagyis, aki szab\u00e1lyker\u00fcl\u00e9ssel tal\u00e1lkozott, annak akkor is k\u00f6telez\u0151 volt megb\u00fcntetnie\na szab\u00e1lyszeg\u0151t, ha nem \u0151t \u00e9rte a k\u00e1r, amikor idegen csapott be, idegent. \u00c1m mindenki\nbel\u00e1tta: ha elmulasztja a potyautasok b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, a szab\u00e1lyszeg\u00e9s elterjed, \u00e9s a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e9tesik. Mivel pedig minden szab\u00e1lyszeg\u0151 sz\u00e1m\u00edthatott a b\u00fcntet\u00e9sre, \u00edgy\nazt kevesen k\u00eds\u00e9relt\u00e9k meg. <\/p>\n\n\n\n A glob\u00e1lis\nrendszer stabilit\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen ilyen \u2013 a rendszer \u00e1gensei \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett – peer-punishment\nb\u00fcntet\u00e9si int\u00e9zm\u00e9ny alapozhatja meg. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy – nyilv\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen\n– esetet: az \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge be k\u00edv\u00e1nja vezetni a glob\u00e1lis minimumad\u00f3t, \u00e1m van\negy orsz\u00e1g azt mondja: \u0151 m\u00e1rpedig nem! Mivel a rendszer bevezet\u00e9s\u00e9t SIMON<\/strong>\nis alapvet\u0151en t\u00e1mogatja, r\u00e9szletesen kisz\u00e1molja az el\u0151ny\u00f6ket \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyokat,\nmajd el\u0151\u00edrja mindenki sz\u00e1m\u00e1ra, hogyan b\u00fcntess\u00e9k meg ezt a \u201epotyautas\u201d \u00e1llamot.\nM\u00e9g arra is \u00fcgyel, hogy a b\u00fcntet\u0151k, maguknak a minim\u00e1lis k\u00e1rt okozz\u00e1k. A szuver\u00e9n\n\u00e1llamok pedig, ha fokozatosan is, de meg\u00e9rtik: ha a k\u00f6telez\u0151 b\u00fcntet\u00e9sekkel nem t\u00e9r\u00edten\u00e9k\n\u00e9szre a potyautasokat, az eg\u00e9sz rendszer \u00f6sszeomlana. <\/p>\n\n\n\n B\u00e1rki, t\u00e1rsash\u00e1zba\nk\u00f6lt\u00f6zve megtapasztalhatja az egym\u00e1shoz illeszked\u00e9s konfliktusos folyamat\u00e1t. Aki\nnem tartja be az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u00edrott \u00e9s \u00edratlan szab\u00e1lyait, az sz\u00e1m\u00edthat r\u00e1, hogy\na t\u00f6bbiek \u2013 nem-tetsz\u00e9s\u00fcket kifejezve – a legv\u00e1ratlanabb pillanatban \u00e9s m\u00f3don \u201eb\u00fcntetik\nmeg\u201d. Egy id\u0151 m\u00falva azut\u00e1n \u00f6sszer\u00e1z\u00f3dik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g: term\u00e9szetess\u00e9 v\u00e1lik a\nszab\u00e1lyok betart\u00e1sa, \u00e9s m\u00e1r nem is kell senkinek, senkit megb\u00fcntetni. Nos, SIMON\n<\/strong>is azon \u201e\u00fcgyk\u00f6dik\u201d, hogy a glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt emberis\u00e9g k\u00e9pes legyen b\u00e9k\u00e9ben\n\u00e9s z\u00f6kken\u0151mentesen egy\u00fctt \u00e9lni. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben \u00edrja el\u0151 a sz\u00fcks\u00e9ges teend\u0151ket,\n\u00e9s r\u00f3ja ki a szab\u00e1lyszeg\u0151kkel szembeni \u201ek\u00f6telez\u0151 b\u00fcntet\u00e9seket\u201d, amit persze nek\u00fcnk\n\u2013 orsz\u00e1goknak \u00e9s egy\u00e9neknek – kell a szab\u00e1lyszeg\u0151kkel szemben \u201e\u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni\u201d. Ha\na t\u00e1rsash\u00e1zban a szab\u00e1lyokat \u00e1th\u00e1g\u00f3k sop\u00e1nkodnak elszenvedett b\u00fcntet\u00e9sek miatt,\na szomsz\u00e9d csak annyit tan\u00e1csolhat: \u201eszokd meg, vagy k\u00f6lt\u00f6zz el\u201d! \u00cdgy SIMON <\/strong>sem\nmondhatna m\u00e1st a panaszkod\u00f3 hatalmasoknak: \u201ealkalmazkodj, vagy keress egy m\u00e1sik\nbolyg\u00f3t\u201d! <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" 1949 v\u00e9g\u00e9n egy p\u00e1lyakezd\u0151 k\u00f6zgazd\u00e1sz – Phillips, W. – szokatlan lehet\u0151s\u00e9get kapott: egyetemi professzorainak bemutathatta a maga \u00e9p\u00edtette – mos\u00f3g\u00e9pre eml\u00e9keztet\u0151 – szerkezet\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201ealkot\u00e1sa\u201d \u2013 a MONIAK \u2013 n\u00e9h\u00e1ny \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 tart\u00e1lyb\u00f3l, az ezeket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 cs\u00f6vekb\u0151l, csapokb\u00f3l, csap\u00f3ajt\u00f3s zsilipekb\u0151l \u00e1llt, az eg\u00e9szet b\u00edborsz\u00edn\u0171 fest\u00e9kkel sz\u00ednezett v\u00edz t\u00f6lt\u00f6tte meg, amelyet egy szivatty\u00fa m\u0171k\u00f6dtetett. (Tim Harford. Az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1554"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1554"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1554\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1555,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1554\/revisions\/1555"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1554"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1554"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1554"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}