Mi\u00e9rt fontos a demokr\u00e1cia?<\/p>\n
A demokr\u00e1cia sokak szem\u00e9ben aff\u00e9le \u201emake up\u201d: a j\u00f3l\u00e9tben \u00e9l\u0151k ezzel teszik \u00e9let\u00fcket m\u00e9g szebb\u00e9 \u00e9s sim\u00e1bb\u00e1. Ha egy orsz\u00e1g gazdag, m\u00e9g azt is megengedheti mag\u00e1nak, hogy demokr\u00e1ci\u00e1t j\u00e1tsszon \u2013gondolj\u00e1k sokan. \u00dcgyeit, nem – mint r\u00e9gen – a hatalom parancsaival, de hat\u00e9konyan, hanem k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyesen, mindenkivel egyezkedve int\u00e9zi. A demokr\u00e1cia \u2013 ebben a szeml\u00e9letben – a j\u00f3m\u00f3d\u00faak kiv\u00e1lts\u00e1ga, amit a felt\u00f6rekv\u0151 szeg\u00e9nyek – sajnos – nem engedhetnek meg maguknak. A tudom\u00e1ny viszont azt l\u00e1tszik igazolni, hogy a demokr\u00e1cia nem d\u00edsz, hanem a fejl\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen felt\u00e9tele. Kedvenc foly\u00f3iratomban \u2013 PNAS \u2013 k\u00e9t \u00e9ve egy \u00e9l\u00e9nk visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 cikk jelent meg: Press, W. Dyson, F. \u201eIterated Prisoner\u2019s Dilemma contains strategies that dominate any evolutionary opponent.\u201d c\u00edmmel. A kutat\u00f3k \u00faj szemsz\u00f6gb\u0151l k\u00f6zel\u00edtettek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnerek k\u00f6z\u00f6tt kialakul\u00f3 domin\u00e1ns strat\u00e9gia, \u00a0a Tit-for-Tat, megoldottnak v\u00e9lt probl\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\n
Az m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta tudjuk, hogy a t\u00e1rsas l\u00e9t egyfajta szoci\u00e1lis dilemm\u00e1t hoz l\u00e9tre. T\u00e1rsul\u00e1s tagj\u00e1nak lenni el\u0151ny\u00f6s: c\u00e9lszer\u0171 megosztani m\u00e1sokkal forr\u00e1sainkat, mert \u0151k is kiseg\u00edthetnek benn\u00fcnket. \u00c1m enn\u00e9l is kifizet\u0151d\u0151bb a \u201epotyautass\u00e1g\u201d: elfogadni m\u00e1sok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, de nem viszonozni azt. Vagyis, r\u00e9szes\u00fclni a k\u00f6z\u00f6s javakb\u00f3l, de nem fizetni ad\u00f3t, k\u00e9rni a szomsz\u00e9d seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, de elfordulni, amikor neki volna sz\u00fcks\u00e9ge arra. A k\u00eds\u00e9rletek igazolj\u00e1k h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatainkat: a potyautass\u00e1g b\u00e1rmely t\u00e1rsul\u00e1s \u2013 a h\u00e1zass\u00e1g, a bar\u00e1ts\u00e1g, a lak\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a civil csoport, \u00fczleti kapcsolat, s nem utols\u00f3 sorban, a t\u00e1rsadalom – sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9hez vezethet. Ez\u00e9rt minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 nemcsak az emberi csoportok, hanem a majomhorda, \u00e9s a farkas-falka, a varj\u00facsapat \u00e9s a hangyaboly is – k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megold\u00e1sokat \u201etal\u00e1l ki\u201d, a potyautasok visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ilyenek, a genetikai rokons\u00e1gon alapul\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, a hormon\u00e1lis \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s, a k\u00f6zvetlen viszonoss\u00e1g megk\u00f6vetel\u00e9se, \u00e9s a fejlettebb l\u00e9nyekn\u00e9l kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi viselked\u00e9st t\u00e1mogat\u00f3 \u00fagynevezett Tit-for-Tat (TFT) strat\u00e9gia.<\/p>\n
R\u00e9szv\u00e9tel\u00fcnket a t\u00e1rsul\u00e1sokban az abb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 nyeres\u00e9g hat\u00e1rozza meg. Ezt a \u201enyeres\u00e9get\u201d k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 befoly\u00e1solja: a viselked\u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ja (ki, milyen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151en \u00e9s becs\u00fcletesen vesz r\u00e9szt a cser\u00e9ben), \u00e9s az osztozkod\u00e1s ar\u00e1nyai (kit, mennyit kap a csere sor\u00e1n). A kutat\u00f3k figyelm\u00e9t el\u0151sz\u00f6r a leghat\u00e9konyabb viselked\u00e9si strat\u00e9gia keres\u00e9se k\u00f6t\u00f6tte le. \u00cdgy tal\u00e1ltak r\u00e1 a TFT-re: ez megel\u0151legezi a bizalmat, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, majd \u201et\u00fckr\u00f6zi\u201d a viselked\u00e9st. Vagyis, ha partner az el\u0151z\u0151 l\u00e9p\u00e9sben egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt, akkor \u0151 is azt teszi, ha nem, akkor megb\u00fcnteti. \u00c1m ha a partner \u00e9szre t\u00e9r, \u00e9s elkezd \u00fajra egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni, azonnal visszat\u00e9r a cser\u00e9hez. A TFT \u2013 jelent\u00e9se \u201eszemet szem\u00e9rt, fogat fog\u00e9rt\u201d – b\u00e1rmilyen fenyeget\u0151nek is t\u0171nj\u00f6n, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g minden tagja sz\u00e1mra bizony\u00edthat\u00f3an ez a legel\u0151ny\u00f6sebb.<\/p>\n
A kutat\u00e1sok egyik legfontosabb felismer\u00e9se az volt, hogy b\u00e1rmely t\u00e1rsul\u00e1s tagjai, akkor j\u00e1rnak a legjobban – akkor tesznek szert a legt\u00f6bb nyeres\u00e9gre, akkor r\u00e9szes\u00fclnek a legt\u00f6bb simogat\u00e1sban, akkor kapj\u00e1k a legt\u00f6bb tiszteletet – ha viselked\u00e9s\u00fcket a TFT strat\u00e9gia vez\u00e9rli. Nem v\u00e9letlen\u00fcl aj\u00e1nlj\u00e1k ezt a strat\u00e9gi\u00e1t – \u201earanyszab\u00e1lyk\u00e9nt\u201d – a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1sok: Buddha \u00e9s Konfucius, Hill\u00e9l, J\u00e9zus, \u00e9s Mohammed egyar\u00e1nt. De ezt a \u2013 j\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 – strat\u00e9gi\u00e1t alkalmazt\u00e1k egym\u00e1ssal szemben a hidegh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n az USA \u00e9s a Szovjetuni\u00f3, ez vez\u00e9relte a h\u00e1bor\u00faskod\u00f3 t\u00f6rzseket, a vet\u00e9lked\u0151 v\u00e1llalatokat, \u00f6sszecsiszol\u00f3d\u00f3 lak\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, s\u0151t m\u00e9g a h\u00e1zass\u00e1gokat is. \u00c9s akkor most, a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy m\u00e9gis l\u00e9tezik a Tit-for-Tat-ot \u201efel\u00fcl\u00edrni\u201d k\u00e9pes strat\u00e9giai v\u00e1ltozat.<\/p>\n
Az \u00f6tlet megh\u00f6kkent\u0151en egyszer\u0171 volt: jobban szem\u00fcgyre vett\u00e9k a csere-kapcsolat m\u00e1sik meghat\u00e1roz\u00f3 elem\u00e9t: a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s jutalmat r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u201ekifizet\u00e9si m\u00e1trixot\u201d. Az osztozkod\u00e1s konkr\u00e9t ar\u00e1nyait megszab\u00f3 kifizet\u00e9si m\u00e1trix \u00e9rt\u00e9keit, sok\u00e1ig eleve adottnak vett\u00e9k, legfeljebb azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, milyen viselked\u00e9st v\u00e1ltanak ki a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rt\u00e9kek. A kutat\u00f3k most arra j\u00f6ttek r\u00e1, hogy a kifizet\u00e9si m\u00e1trix \u00e9rt\u00e9keit a partnerek befoly\u00e1solhatj\u00e1k! Ha pedig valamelyik\u00fck a maga \u00e9rdekeinek megfelel\u0151en megv\u00e1ltoztatja az osztozkod\u00e1s ar\u00e1nyait, akkor meg tudja \u201ev\u00e1molni\u201d a k\u00f6z\u00f6s javakat, \u00e9s tart\u00f3san kizs\u00e1km\u00e1nyolni k\u00e9pes partner\u00e9t, m\u00e9g ha az TFT-t k\u00f6veti is. Ezzel a probl\u00e9ma egy j\u00f3l ismert t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatra h\u00edvta fel a figyelmet.<\/p>\n
<\/p>\n
Az eur\u00f3pai fejl\u0151d\u00e9s f\u0151 vonala a feudalizmust\u00f3l a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom fel\u00e9 vezetett. Ezt a folyamatot a \u201eMi\u00e9rt buknak el nemzetek?\u201d – Acemoglu \u00e9s Robinson nagy siker\u0171 k\u00f6nyve – az \u201ekizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3-befogad\u00f3\u201d fogalomp\u00e1rral \u00edrta le. A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 rendszerre az autorit\u00e1rius hatalomgyakorl\u00e1s \u00e9s a javak kevesek \u2013 oligarchi\u00e1k – \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa jellemz\u0151. A befogad\u00f3 rendszer tiszta szab\u00e1lyokon, nyitott versenyen, \u00e1tl\u00e1that\u00f3 felt\u00e9teleken, konszenzussal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1ltoztat\u00e1son, \u00e9s m\u00e9lt\u00e1nyos megold\u00e1sok keres\u00e9s\u00e9n alapul. Az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vsz\u00e1zadban a feudalizmus kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszere \u2013 hol evolut\u00edv m\u00f3don (Anglia vagy Poroszorsz\u00e1g), hol forradalmi \u00faton (Franciaorsz\u00e1g, vagy Amerika) \u2013 a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalmak befogad\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9v\u00e9 alakult \u00e1t. Az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelmet az oligarchi\u00e1k fokozatos visszaszorul\u00e1sa, a demokratikus szab\u00e1lyalkot\u00e1s \u00e9s a mindenkire kiterjed\u0151 verseny int\u00e9zm\u00e9nyeinek elterjed\u00e9se jellemezte.<\/p>\n
A demokr\u00e1cia teh\u00e1t nem az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3t m\u00e1s civiliz\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 d\u00edsz<\/em>. A demokr\u00e1cia: a k\u00f6z\u00f6s j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok, \u00e9s ezen bel\u00fcl, a t\u00e1rsadalmi cser\u00e9k osztozkod\u00e1si ar\u00e1nyainak – a kifizet\u00e9si m\u00e1trix elemeinek – konszenzusos kialak\u00edt\u00e1si m\u00f3dszere. Annak biztos\u00edt\u00e9ka, hogy egyetlen hatalmi csoport sem k\u00e9pes a maga sz\u00e1m\u00e1ra kiz\u00e1r\u00f3lagos el\u0151ny\u00f6ket biztos\u00edt\u00f3an befoly\u00e1solni az eloszt\u00e1st. A t\u00f6rt\u00e9nelemben sok\u00e1ig az volt az alaphelyzet, hogy a hatalmi elitek egyoldal\u00faan \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthett\u00e9k \u00e9rdekeiket. Az \u201e\u00f6reg\u201d kontinensen azonban a demokr\u00e1cia kibontakoz\u00e1s\u00e1val a j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat k\u00f6z\u00f6sen alak\u00edtott\u00e1k ki, \u00edgy az osztozkod\u00e1st az oligarchi\u00e1k egyre kev\u00e9sb\u00e9 t\u00e9r\u00edthett\u00e9k el a m\u00e9lt\u00e1nyost\u00f3l. Fokozatosan \u00e9rv\u00e9nyre jutottak a tiszta versenyt, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 felt\u00e9teleket, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s megegyez\u00e9s alapj\u00e1n v\u00e1ltoztathat\u00f3 j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat biztos\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek.<\/p>\n A 20. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve \u00fagy t\u0171nt: a polg\u00e1ri demokr\u00e1cia \u00e9s a piacgazdas\u00e1g t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9vel, az oligarchi\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9si tere v\u00e9gleg lesz\u0171k\u00fcl, \u00e9s a belesz\u00f3l\u00e1s, a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9s, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g, a sz\u00e1mon-k\u00e9rhet\u0151s\u00e9g, a v\u00e9lem\u00e9ny-szabads\u00e1g megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen jogg\u00e1 v\u00e1lik. A folyamat azonban az I vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en \u201emegbicsaklott\u201d. A v\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tben az oligarchi\u00e1k a modern politikai p\u00e1rtok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00fajra fel\u00e9ledtek \u2013 l\u00e1sd: R. Michels, az oligarchia \u201evast\u00f6rv\u00e9nye\u201d \u2013 \u00e9s a 20. sz\u00e1zad politikat\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek fontos t\u00e9nyez\u0151iv\u00e9 v\u00e1ltak. A fasizmus \u00e9s a bolsevizmus \u00fajra tr\u00f3nra emelt olyan hatalmi csoportokat, amelyek saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fckben szabt\u00e1k \u00e1t a t\u00e1rsadalom m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyait, \u00e9s a maguk sz\u00e1m\u00e1ra osztott\u00e1k el a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g javait. Ebbe a jelens\u00e9gbe \u00fctk\u00f6ztek bele, a demokratikus hagyom\u00e1nyokkal nem rendelkez\u0151 t\u00e1rsadalmak \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1sai\u201d, amikor olyan hatalmi csoportok ker\u00fclnek korm\u00e1nyra, amelyek saj\u00e1t \u00e9rdekeiknek megfelel\u0151en befoly\u00e1solt\u00e1k a j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat \u00e9s a jutalmakat. Hi\u00e1ba alkalmazza ilyenkor a t\u00f6bbs\u00e9g a TFT-t, ezzel legfeljebb minimaliz\u00e1lni tudja a vesztes\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n A kutat\u00f3k ezut\u00e1n azt a \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az olvas\u00f3t is \u00e9rdekl\u0151 – k\u00e9rd\u00e9st kezdt\u00e9k feszegetni: vajon v\u00e9gk\u00e9pp megkaparinthatja-e az oligarchia a hatalmat, \u00e9s \u00f6r\u00f6kre kizs\u00e1km\u00e1nyolhatja-e a t\u00e1rsadalmat? (Stewart \u2013 Plotkin: From extortion to generosity, evolution in the Iterated Prisoner\u2019s Dilemma. 2013). V\u00e1laszuk egyszerre megnyugtat\u00f3 \u00e9s zavarba ejt\u0151. A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1k j\u00f3l teljes\u00edtenek a \u201ep\u00e1rharcban\u201d, de visszaszorulnak az evol\u00faci\u00f3ra k\u00e9pes popul\u00e1ci\u00f3kban. A kutat\u00e1sok azt mutatj\u00e1k, hogy hossz\u00fa t\u00e1von, az eml\u00e9kezettel rendelkez\u0151 \u00e9s akt\u00edv cselekv\u00e9st v\u00e1laszt\u00f3 aktorok t\u00e1rsul\u00e1saiban, az oligarchikus viselked\u00e9s visszaszorul, \u00e9s el\u0151ny\u00f6sebb a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g \u00e1ltal vez\u00e9relt viselked\u00e9st v\u00e1lasztani. Ugyanakkor a kutat\u00e1s nem adott fog\u00f3dz\u00f3t a folyamat id\u0151beli lefoly\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Egy m\u00e1sik vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei tov\u00e1bbi megsz\u00edvlelend\u0151 tan\u00e1ccsal szolg\u00e1ltak a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra. (Akcay et. al. The evolution of payoff matrices: providing incentives to cooperate. 2013.) Azok a j\u00e1t\u00e9kosok, akik nem rendelkeznek \u201emem\u00f3ri\u00e1val\u201d – elfelejtik, kik csapt\u00e1k be \u0151ket – azok \u201emegsz\u00edvj\u00e1k\u201d! Azok viszont, akik k\u00e9pesek azonos\u00edtani a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1t alkalmaz\u00f3 \u201ej\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsukat\u201d, \u00e9s megjegyzik er\u0151szakoskod\u00f3 partnereiket, majd, vagy otthagyj\u00e1k \u0151ket, vagy maguk kitartanak a TFT mellett \u00e9s ilyen viselked\u00e9si k\u00f6vet\u0151 t\u00e1rsakat keresnek, azok k\u00e9pesek lesznek fokozatosan kiszor\u00edtani \u00e9s megtiszt\u00edtani a t\u00e1rsadalmat a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 oligarchi\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl, a kutat\u00f3k azt a k\u00e9rd\u00e9st vett\u00e9k g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1: vajon a demokratikus d\u00f6nt\u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 hat\u00e9kony-e, mint a sz\u0171k k\u00f6r\u0171 elit\u00e9?\u00a0 (Hilbe, C et al. Democratic decision establish stable authority.. 2013.). A k\u00eds\u00e9rletben a r\u00e9sztvev\u0151knek a nagyobb hozad\u00e9kkal kecsegtet\u0151, de – a potyautasok miatt – kock\u00e1zatosabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, \u00e9s a kisebb, de biztos nyeres\u00e9get jelent\u0151 mag\u00e1n-befektet\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt kellett v\u00e1lasztani. A befektet\u0151 csoportok \u2013 ha ak\u00e1r egyetlen r\u00e9sztvev\u0151 v\u00e1lasztotta is ezt a lehet\u0151s\u00e9get – b\u00fcntet\u0151 \u201ehat\u00f3s\u00e1got\u201d hozhattak l\u00e9tre a potyautasok ellen, amelyik a j\u00e1t\u00e9k sor\u00e1n megb\u00fcntette az \u201ead\u00f3\u201d befizet\u00e9s\u00e9t elmulaszt\u00f3t. Miut\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151k megtapasztalhatt\u00e1k az \u201ead\u00f3hivatal\u201d k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t \u00e9s annak hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, a j\u00e1t\u00e9k utols\u00f3 menet\u00e9ben lehet\u0151s\u00e9get kaptak: ha akartak, \u201edisszid\u00e1lhattak\u201d egy m\u00e1sik csoportba, ha akart\u00e1k, demokratikus \u2013 t\u00f6bbs\u00e9gi – szavaz\u00e1ssal d\u00f6nthett\u00e9k el, milyen b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyt akarnak m\u0171k\u00f6dtetni.<\/p>\n A \u201el\u00e1bbal-szavaz\u00f3k\u201d t\u00f6bbs\u00e9ge nem b\u00fcntet\u0151 \u2013 \u201ead\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli\u201d – csoportot v\u00e1lasztott, \u00e9s az ilyen csoportokban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi befektet\u00e9s visszaesett. Amikor viszont a csoport demokratikus szavaz\u00e1ssal d\u00f6nthetett a fegyelmez\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyr\u0151l, a t\u00f6bbs\u00e9g b\u00fcntet\u0151-int\u00e9zm\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1t v\u00e1lasztotta, amely r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak az \u201ead\u00f3csal\u00f3t\u201d, hanem annak jelent\u00e9s\u00e9t elmulaszt\u00f3t (!) is megb\u00fcntette. Ezekben a csoportokban azut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi befektet\u00e9s magas szint\u0171 maradt. \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t az evol\u00faci\u00f3s j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let matematikai modelljei nemcsak a filoz\u00f3fusok r\u00e9g\u00f3ta k\u00f6zsz\u00e1jon forg\u00f3 tan\u00e1csait igazolj\u00e1k vissza, de al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k a k\u00f6lt\u0151 szavait is: \u201eEmber vigy\u00e1zz, figyeld meg j\u00f3l vil\u00e1god: ez volt a m\u00falt, emez a vad jelen, – hordozd sz\u00edvedben. \u00c9ld e rossz vil\u00e1got, \u00e9s mindig tudd, hogy mit kell tenni \u00e9rte, hogy m\u00e1s legyen\u201d.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mi\u00e9rt fontos a demokr\u00e1cia? A demokr\u00e1cia sokak szem\u00e9ben aff\u00e9le \u201emake up\u201d: a j\u00f3l\u00e9tben \u00e9l\u0151k ezzel teszik \u00e9let\u00fcket m\u00e9g szebb\u00e9 \u00e9s sim\u00e1bb\u00e1. Ha egy orsz\u00e1g gazdag, m\u00e9g azt is megengedheti mag\u00e1nak, hogy demokr\u00e1ci\u00e1t j\u00e1tsszon \u2013gondolj\u00e1k sokan. \u00dcgyeit, nem – mint r\u00e9gen – a hatalom parancsaival, de hat\u00e9konyan, hanem k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyesen, mindenkivel egyezkedve int\u00e9zi. A demokr\u00e1cia \u2013 ebben […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":17,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16\/revisions\/17"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}