K\u00f6rnyezet\u00fcnk t\u00f6bbnyire kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3. Rend \u00e1ltal uralt vil\u00e1g\u00e1ban, holnap is a tegnap k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk. Nem v\u00e1rhatunk \u2013 sem agg\u00f3dva, sem rem\u00e9nykedve \u2013 alapvet\u0151 fordulatot. A k\u00e1osz ezzel szemben, a megszokott rend sz\u00f6ges ellent\u00e9te: teljes a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g, \u00e1ltal\u00e1nos a felfordul\u00e1s. B\u00e1rmi megeshet, \u00e9s ami t\u00f6rt\u00e9nik, t\u00f6bbnyire rosszabb, mint amit v\u00e1rtunk. A rend \u00e9s a k\u00e1osz k\u00f6z\u00f6tt azonban tal\u00e1lhat\u00f3 egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e1tmeneti tartom\u00e1ny: a k\u00e1osz pereme (edge of chaos). Itt m\u00e1r elm\u00fal\u00f3ban a r\u00e9gi kor, \u00e9s k\u00e9sz\u00fcl\u0151ben a j\u00f6v\u0151, a jelen pedig vesz\u00e9lyekkel teli, de felvillanyoz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal is kecsegtet. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a teremt\u00e9s pillanat\u00e1t id\u00e9zik, de m\u00e9g nem tudni, hogy mi sz\u00fcletik. A sokak \u00e1ltal feltett k\u00e9rd\u00e9sre \u2013 hol is vagyunk? \u2013 a v\u00e1lasz ez: a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve az emberis\u00e9g a k\u00e1osz perem\u00e9n egyens\u00falyoz.<\/p>\n
A Science \u2013 a vil\u00e1g egyik legrangosabb tudom\u00e1nyos foly\u00f3irata \u2013 \u00e9vind\u00edt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ban jelentette be: az emberis\u00e9g \u00faj geol\u00f3giai korszakba l\u00e9pett. (Waters, C. et al. The Anthropocene is functionally and stratigraphically distinct from the Holocene.\u00a0Science, 2016: 351). \u00a0A h\u00edr r\u00f6gt\u00f6n felker\u00fclt a glob\u00e1lis m\u00e9dia f\u0151oldal\u00e1ra. A F\u00f6ld 7.3 milli\u00e1rd lakosa szinte egyidej\u0171leg tudhatta meg: az \u00fajesztend\u0151 m\u00e1r az antropoc\u00e9n<\/em> korszakban k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy vil\u00e1g \u00e9ppen most kapta fel a fej\u00e9t a h\u00edrre, hiszen a Nature \u2013 a m\u00e1sik legrangosabb foly\u00f3irat \u2013 a m\u00falt \u00e9v m\u00e1rcius 16-\u00e9n l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanerr\u0151l t\u00e1j\u00e9koztatta a vil\u00e1got. (Lewis, S et. al. Defining the Anthropocene.). A h\u00edr val\u00f3sz\u00edn\u0171 az\u00e9rt l\u00e9pte most \u00e1t az ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00f6t, mert az 2016 els\u0151 h\u00f3napjai szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a v\u00e1ls\u00e1gokr\u00f3l sz\u00f3lnak. A sz\u00e9tes\u00e9ssel k\u00fcszk\u00f6dik Eur\u00f3pa, tan\u00e1cstalan a v\u00e1laszt\u00e1sokra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 USA, a v\u00e1ls\u00e1g r\u00e9me fenyegeti K\u00edn\u00e1t, kisz\u00e1m\u00edthatatlanul r\u00f6gt\u00f6n\u00f6z Oroszorsz\u00e1g, egym\u00e1snak fesz\u00fclnek a k\u00f6zel-kelet hatalmai, bizonytalanul keresi \u00fatj\u00e1t D\u00e9l-Amerika, nekilend\u00fcl, de \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszazuhan Afrika. M\u00e9g a nemr\u00e9g lezajlott davosi konferencia, 4. ipari forradalmat \u00edg\u00e9r\u0151 optimista el\u0151rejelz\u00e9sei m\u00f6g\u00f6tt is kock\u00e1zatokkal teli j\u00f6v\u0151 rajzol\u00f3dik ki. A t\u00f6bbnyire rem\u00e9nykelt\u0151 m\u0171szaki halad\u00e1s is f\u00e9lelmetes k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel fenyeget. De h\u00e1t nem mindig is ilyen volt vil\u00e1gunk? Van-e b\u00e1rmi \u00faj abban, ha ma kisz\u00e1m\u00edthatatlanul kaotikusnak \u00e9rezz\u00fck k\u00f6rnyezet\u00fcnket?<\/p>\n A v\u00e1ltoz\u00e1sok az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n \u00e9let\u00fcnk term\u00e9szetes r\u00e9szeiv\u00e9 v\u00e1ltak. Az esem\u00e9nyek sodr\u00e1ban persze mindig voltak nyugalmasabb \u00e9s stabilabb korszakok. Id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt azonban a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00fcteme v\u00e1ratlanul felgyorsult: alapvet\u0151 korszakv\u00e1lt\u00e1sok k\u00f6vetkeztek be. Legut\u00f3bb, n\u00e9gy \u00e9vtizede – az \u201eolaj\u00e1rrobban\u00e1s\u201d kapcs\u00e1n – ker\u00fclt a k\u00f6ztudatba a \u201ekorszakv\u00e1lt\u00e1s\u201d kifejez\u00e9s. A cserear\u00e1nyok jelent\u0151s megv\u00e1ltoz\u00e1sa sz\u00e1mottev\u0151en m\u00f3dos\u00edtotta orsz\u00e1gok hatalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9s ipar\u00e1gak kor\u00e1bban biztosnak l\u00e1tsz\u00f3 helyzet\u00e9t. Az eff\u00e9le alapvet\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai \u00e1trendez\u0151d\u00e9sek teh\u00e1t nem p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcliek a t\u00f6rt\u00e9nelemben. A napjainkban bek\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt korszakv\u00e1lt\u00e1s<\/em> m\u00e9gis ezekn\u00e9l jelent\u0151sebb, alapvet\u0151 \u00e1talakul\u00e1sra utal.<\/p>\n Az \u0151sember, egykor \u00f3vatosan beh\u00faz\u00f3dott a barlangba, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lt ott kiv\u00e1rni, m\u00edg kedvez\u0151bbre fordul az id\u0151. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s elterjed\u00e9se azonban alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtotta a t\u00e1rsadalmakat. Az embert a term\u00e9szett\u0151l a maga teremtette kult\u00fara gyorsan sz\u00e9lesed\u0151 szf\u00e9r\u00e1ja v\u00e1lasztotta el. Egyre kev\u00e9sb\u00e9 az \u00e9rintetlen – sz\u0171zi<\/em> – term\u00e9szet, mint ink\u00e1bb az \u00f6nmaga teremtette mesters\u00e9ges vil\u00e1g vette k\u00f6r\u00fcl. \u00c1m eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi id\u0151kig, a kult\u00fara hat\u00e1r\u00e1n t\u00fal, ott volt a vad \u00e9s h\u00e1bor\u00edtatlan term\u00e9szet, amely nyersanyaggal l\u00e1tta el \u00e9s elt\u0171ntette hullad\u00e9kait. \u00c1m az antropoc\u00e9n<\/em> korszak bek\u00f6sz\u00f6nte arra figyelmeztet: az eg\u00e9sz gl\u00f3busz az ember tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek t\u00e1rgya lett.<\/p>\n V\u00e1ratlanul \u00e9s felk\u00e9sz\u00fcletlen\u00fcl, Goethe b\u0171v\u00e9szinas\u00e1nak szerep\u00e9be cs\u00f6ppent\u00fcnk. Sepr\u0171je \u2013 a var\u00e1zssz\u00f3ra \u2013 cseberr\u00e9 v\u00e1ltozva hordja a vizet, m\u00edgnem r\u00e9m\u00fclten \u00e9bred r\u00e1, elfelejtett a var\u00e1zssz\u00f3t, \u00e9s mindent elbor\u00edt a v\u00edz. A b\u0171v\u00e9szinast v\u00e9g\u00fcl megmenti a k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00e9re \u00e9rkez\u0151 var\u00e1zsl\u00f3, de a kutat\u00f3k szerint mi nem sz\u00e1m\u00edthatunk k\u00fcls\u0151 seg\u00edts\u00e9gre. A Gaia hipot\u00e9zis megbukott: a f\u00f6ld \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 rendszere nem k\u00e9pes folyamatosan helyre\u00e1ll\u00edtani azt, amit az ember elront. Nem hagyatkozhatunk a term\u00e9szet b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9re. Vagy kiigaz\u00edtjuk az \u00e1ltalunk elk\u00f6vetett hib\u00e1kat, vagy senki nem fogja azt helyre hozni. Vagy a helyzethez ill\u0151en gondosak \u00e9s \u00f3vatosak vagyunk, vagy elker\u00fclhetetlen a katasztr\u00f3fa. Ez m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban ijeszt\u0151en hangzik, de ezzel m\u00e9g nincs v\u00e9ge a gondoknak.<\/p>\n A vil\u00e1g \u2013 szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl \u2013 alapvet\u0151en \u00e1talakult. Mindenekel\u0151tt, \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl bonyolult lett: t\u00e1voli ter\u00fcletek nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an befoly\u00e1solj\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9s ez szinte vonzza a v\u00e1ls\u00e1gokat. M\u00e1sr\u00e9szt, szorosan csatoltt\u00e1 v\u00e1lt: a zavarok \u2013 mint egy domin\u00f3sor d\u0151l\u00e9se – meg\u00e1ll\u00edthatatlanul tovaterjednek. Harmadr\u00e9szt, a glob\u00e1lis gazdas\u00e1gi folyamatok \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa alapvet\u0151en sz\u0171k\u00edtette az egyes nemzetek szuverenit\u00e1s\u00e1t, amibe az \u00e1llamok nem akarnak belenyugodni. V\u00e9g\u00fcl, az elm\u00falt \u00e9vtizedben az internet h\u00e1l\u00f3zatai val\u00f3s-idej\u0171v\u00e9<\/em> alak\u00edtottak minden emberi kapcsolatot. \u00c9s mindezek betet\u0151z\u00e9sek\u00e9nt a 21. sz\u00e1zadban kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u201eInterent of things\u201d \u2013 a glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1 form\u00e1l\u00f3dott h\u00e9tk\u00f6znapi eszk\u00f6zeink \u00e9s technol\u00f3giai rendszereink \u2013 elszak\u00edthatatlan, ugyanakkor \u00e1tl\u00e1thatatlan kapcsolatot teremtett az emberis\u00e9g minden tagja k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Ezzel vil\u00e1gunk komplexit\u00e1sa \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeinek \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sa tot\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt. A v\u00e1ls\u00e1gok \u2013 legyen az a Zika v\u00edrus, a subprime cs\u0151d\u00f6k, a migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m, vagy a k\u00ednai t\u0151zsde \u00f6sszeoml\u00e1sa \u2013 akad\u00e1lytalanul \u00e1tl\u00e9pik a hat\u00e1rokat. T\u00e1voli orsz\u00e1gok kr\u00edzisei azonnal el\u0151bukkannak otthonunkban, \u00e9s a mi hib\u00e1ink k\u00f6vetkezm\u00e9nyeibe is vel\u00fcnk egyid\u0151ben \u00fctk\u00f6znek bele a f\u00f6ld m\u00e1sik oldal\u00e1n. Ennek a helyzetnek a metafor\u00e1ja a k\u00e1osz pereme. A mindenfel\u0151l r\u00e1nk tekint\u0151 v\u00e1ls\u00e1g az egy\u00e9nt, a csal\u00e1dokat, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, a v\u00e1llalatokat \u00e9s a nemzeteket is alkalmazkod\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edt. Ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny l\u00e1tsz\u00f3lag nem egyedi a t\u00f6rt\u00e9nelemben. A birodalmak \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t mindig is a \u201e\u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s – fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s \u2013 \u00e9retts\u00e9g \u2013 \u00f6sszeoml\u00e1s \u2013 sz\u00e9tes\u00e9s – \u00fajra\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u201d ciklusai form\u00e1lt\u00e1k. Az \u00faj birodalmak a r\u00e9giek romjain, az \u0151s\u00f6k tan\u00e1csait k\u00f6vetve \u00e9p\u00fcltek. \u00c1m napjaink v\u00e1ls\u00e1ga m\u00e9gsem egyike csup\u00e1n az \u00e9vsz\u00e1zadok v\u00e1ls\u00e1gainak. A k\u00e1osz pereme arra utal: a r\u00e9gi b\u00f6lcsek tan\u00e1csai, az elm\u00falt korok narrat\u00edv\u00e1i \u00e9s a hagyom\u00e1nyos fogalmak haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n A k\u00e1osz perem\u00e9n egyidej\u0171leg szembes\u00fcl\u00fcnk kisz\u00e1m\u00edthatatlan k\u00f6rnyezettel, k\u00edm\u00e9letlen versennyel, \u00e9s az eligazod\u00e1st seg\u00edt\u0151 modellek hi\u00e1ny\u00e1val. Csak egy a biztos: mindenki k\u00e9nytelen alapvet\u0151en \u00fajragondolni a strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t. De merre induljon a tan\u00e1cstalan utaz\u00f3? A m\u00falt tapasztalata \u2013 l\u00e9v\u00e9n a r\u00e9gi rend sz\u00e9tes\u0151ben, m\u00edg a sz\u00fclet\u0151 vil\u00e1g k\u00f6rvonalai alig kivehet\u0151ek – nem k\u00edn\u00e1l elegend\u0151 t\u00e1mpontot meg\u00edt\u00e9lni, vajon j\u00f3 ir\u00e1nyba haladunk-e. A jelek egy\u00e9bk\u00e9nt is ellentmond\u00f3ak: egyidej\u0171leg bukkannak fel pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv tendenci\u00e1k. A bevett fogalmak \u00e9rv\u00e9ny\u00fcket vesz\u00edtett\u00e9k, \u00e9s a kor\u00e1bban megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen \u00e9rt\u00e9kek bizonytalann\u00e1 v\u00e1ltak. Mindenki hivatkozhat olyan t\u00e9nyre vagy trendre, amely az \u0151 v\u00e1rakoz\u00e1sait igazolja.<\/p>\n A k\u00e1osszal szembes\u00fclve az \u00fatir\u00e1ny helyess\u00e9ge nem \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg, ahogy megszoktuk: a m\u00falt nyomvonal\u00e1t folytatva, v\u00e9gigk\u00f6vetni, d\u00f6nt\u00e9seink milyen j\u00f6v\u0151t form\u00e1lnak ki. Csak a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151b\u0151l visszapillantva t\u00e1rulhat fel, vajon a d\u00f6nt\u00e9seink eredm\u00e9nyk\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6v\u0151 rendszer, megfelel\u0151en illeszkedik-e a most sz\u00fclet\u0151 \u00faj vil\u00e1gba? Ezt a logik\u00e1t fogalmazta meg Edmund Burke a 18. sz\u00e1zadban: \u201dA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdeke az, hogy ma tegy\u00fck meg azt, amit egy intelligens ember \u00f6t vagy t\u00edz \u00e9v m\u00falva \u00fagy emleget, b\u00e1rcsak megtett\u00fck volna\u201d. Vagyis, azt a k\u00e9rd\u00e9st kell feltenni magunknak: vajon k\u00e9s\u0151i lesz\u00e1rmazottaink, visszapillantva 2100-b\u00f3l, mit fognak sz\u00e1mon k\u00e9rni rajtunk? \u0150k ugyanis pontosan az\u00e9rt fognak \u00e1ldani vagy \u00e1tkozni minket, amit ma megtesz\u00fcnk, vagy \u00e9ppen, amit elmulasztunk. Ehhez azonban Burke \u00e9vtizedes t\u00e1vlat\u00e1t legal\u00e1bb egy \u00e9vsz\u00e1zadoss\u00e1 kell ny\u00fajtani. De vajon ez a \u201emessze j\u00f6vend\u0151vel komolyan vess \u00f6szve jelenkort\u201d strat\u00e9gia alkalmazhat\u00f3-e a helyzet\u00fcnkben?<\/p>\n A Harward Business Review \u2013 a menedzsment tudom\u00e1ny legismertebb foly\u00f3irata – idei els\u0151 sz\u00e1m\u00e1nak egyik \u00e9rdekes \u00edr\u00e1sa ennek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatja meg az \u00fczlet vil\u00e1g\u00e1ban. (Reeves, M.. et.al. The biology of corporate survival. HBR. 2016 jan-febr. 47- 55). A kutat\u00f3k \u2013 kiindulva a v\u00e1llalatok sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e1tlagos \u00e9lettartam\u00e1nak<\/em> folyamatos cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9b\u0151l – \u00f6sszefoglalt\u00e1k a t\u00fal\u00e9l\u00e9s felt\u00e9teleit a glob\u00e1lis k\u00e1osz vil\u00e1g\u00e1ban. Az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban a v\u00e1llalatok egyre fiatalabb korban \u201ehalnak\u201d meg, \u00e9s a \u201eboncol\u00e1s\u201d sor\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: az ezredfordul\u00f3 fel\u00e9 k\u00f6zeledve a hal\u00e1l okai k\u00f6z\u00f6tt egyre gyakoribb, hogy a v\u00e1llalatok vezet\u00e9se, a m\u00e9retek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t\u0151l, az er\u0151s centraliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, a kock\u00e1zatok ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l, \u00e9s stabilit\u00e1st \u00edg\u00e9r\u0151, de val\u00f3j\u00e1ban merev szervezet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l rem\u00e9ltek sikert. A kudarcot teh\u00e1t a k\u00f6rnyezet n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1hoz val\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1nya id\u00e9zi el\u0151.<\/p>\n Az edge of chaos<\/em> k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt \u2013 vont\u00e1k le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st a kutat\u00f3k – a fennmarad\u00e1st olyan int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s kult\u00fara teszi lehet\u0151v\u00e9, amely a szervezeti viselked\u00e9s alapj\u00e1v\u00e1 teszi a rugalmas alkalmazkod\u00e1st. A r\u00e9gen er\u0151t \u00e9s hatalmat kifejez\u0151 rend\u00edthetetlen szuver\u00e9n akarat val\u00f3j\u00e1ban merevs\u00e9get id\u00e9z el\u0151, amely t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9get okoz. Az egykor gyenges\u00e9gnek l\u00e1tsz\u00f3 rugalmass\u00e1g viszont, minthogy seg\u00edti az alkalmazkod\u00e1st, n\u00f6veli a r\u00e1termetts\u00e9get. Ennek t\u00fckr\u00e9ben a cikk hat egyszer\u0171 tan\u00e1csot fogalmaz meg, amelyek a k\u00e1osz perem\u00e9n egyens\u00falyoz\u00f3 v\u00e1llalatok alkalmazkod\u00e1s\u00e1t megalapozz\u00e1k.<\/p>\n Az els\u0151 tan\u00e1cs: tartsd fenn a sokf\u00e9les\u00e9get<\/em>. A diverzit\u00e1s sz\u0171k\u00edt\u00e9se, a szervezeten bel\u00fcli sokf\u00e9les\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9se, a viselked\u00e9s t\u00fal-szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1sa nem jav\u00edtja, ink\u00e1bb gyeng\u00edti a versenyk\u00e9pess\u00e9get. A politika vil\u00e1g\u00e1ban l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanez az elv \u00e9rv\u00e9nyes: a kult\u00fara szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1sa, az \u00e9rt\u00e9kek homogeniz\u00e1l\u00e1sa seg\u00edti ugyan a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi integr\u00e1ci\u00f3t, val\u00f3j\u00e1ban azonban cs\u00f6kkenti az adott helyzetben \u00e9letbev\u00e1g\u00f3, kultur\u00e1lis alkalmazkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9get, gyeng\u00edti az innov\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9get \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sra val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n A m\u00e1sodik tan\u00e1cs: tartsd meg a modularit\u00e1st<\/em>. A modularit\u00e1s \u2013 az azonos funkci\u00f3j\u00fa szervezeti egys\u00e9gek \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1sa \u2013 t\u00f6bbnyire a k\u00f6lts\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi el\u0151. Ez\u00e9rt a k\u00f6lts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9s szok\u00e1sos m\u00f3dja, az azonos feladatokat ell\u00e1t\u00f3 szervezetek \u00f6sszevon\u00e1sa egyetlen giga-szervezett\u00e9. Kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 k\u00f6rnyezetben ez t\u00f6bbnyire igazolhat\u00f3, \u00e1m a k\u00e1osz k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a modularit\u00e1s stabilit\u00e1st biztos\u00edt. Mivel itt minden ter\u00fcleten folyamatosan sz\u00e1m\u00edtani kell kudarcokra, a modularit\u00e1s ellens\u00falyozhatja az egyes szervezeti egys\u00e9gek cs\u0151dj\u00e9t, amely \u00edgy nem vezet automatikusan a szervezet eg\u00e9sz\u00e9nek megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n A harmadik tan\u00e1cs: \u0151rizd meg az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seket<\/em>. Hagyom\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a p\u00f3t-p\u00f3talkatr\u00e9sz, csak \u00fajabb felesleges eszk\u00f6z a rakt\u00e1rban, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gtelen p\u00e9nzkidob\u00e1snak t\u0171nhet, \u00e1m a k\u00e1osz perem\u00e9n mindez a biztons\u00e1got szolg\u00e1lja. A kaotikus helyzetben azzal kell sz\u00e1molni, hogy a legt\u00f6bb elem – amire r\u00e9gen bizton sz\u00e1m\u00edthatt\u00e1l \u2013 elromlik. Ha valamely elemb\u0151l egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny \u00e1ll rendelkez\u00e9sre, meghib\u00e1sod\u00e1sa \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 funkci\u00f3kat tehet m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9. A k\u00e1osz perem\u00e9n a t\u00fal\u00e9l\u00e9st ink\u00e1bb szolg\u00e1lja a redundancia, mint a biztons\u00e1gi tartal\u00e9kok k\u00f6lts\u00e9g-minimaliz\u00e1l\u00f3 le\u00e9p\u00edt\u00e9se.<\/p>\n A negyedik tan\u00e1cs: k\u00e9sz\u00fclj a meglepet\u00e9sre, de cs\u00f6kkentsd a bizonytalans\u00e1got<\/em>. A k\u00e1osz ugyan arra utal, nem lehet a j\u00f6v\u0151t el\u0151re jelezni, de lehet gy\u0171jteni a j\u00f6v\u0151r\u0151l a jelz\u00e9seket. A j\u00f6v\u0151 kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1ga miatt sokan felmentik a vezet\u00e9st, ha a szervezet meglepet\u00e9sszer\u0171 katasztr\u00f3f\u00e1val \u2013 pl. a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1ggal vagy a devizahitelek probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val \u2013 szembes\u00fcl. \u00c1m a k\u00e9s\u0151bbi elemz\u00e9s mindig kimutatta: a jelek ott voltak a falon, csak senki nem vette ezeket komolyan.\u00a0 B\u00e1r pontosan el\u0151re l\u00e1tni \u2013 sem a term\u00e9szetben sem a t\u00e1rsadalomban – nem lehets\u00e9ges, de mindig el\u0151bukkan elegend\u0151 jel, amelyb\u0151l a v\u00e1ltoz\u00e1sok ir\u00e1nya kik\u00f6vetkeztethet\u0151, \u00e9s a v\u00e1ratlanra fel lehet k\u00e9sz\u00fclni.<\/p>\n Az \u00f6t\u00f6dik tan\u00e1cs: l\u00e9tes\u00edts visszacsatol\u00e1sokat, hozz l\u00e9tre adapt\u00e1ci\u00f3s mechanizmusokat<\/em>. A heterogenit\u00e1s kor\u00e1bban javasolt fenntart\u00e1sa ugyan k\u00e9pes v\u00e1ltozatoss\u00e1got gener\u00e1lni, de a visszacsatol\u00e1s garant\u00e1lja, hogy a sz\u00fcks\u00e9ges ir\u00e1ny\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1s meg is val\u00f3suljon. A visszacsatol\u00e1s \u2013 folyamatos figyelemmel k\u00eds\u00e9r\u00e9se annak, vajon beavatkoz\u00e1sunk a k\u00edv\u00e1nt eredm\u00e9nyt hozta \u2013 r\u00f6gz\u00edti azt, amit a tapasztalat igazol, \u00e9s kiigaz\u00edtja azt, ami nem v\u00e1lt be. A vezet\u00e9s legnagyobb b\u0171ne, nem az, hogy hib\u00e1zik, hanem, hogy ragaszkodik a hib\u00e1s d\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n A hatodik tan\u00e1cs: er\u0151s\u00edtsd a bizalmat \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6zd a viszonoss\u00e1got<\/em>. Norm\u00e1l id\u0151kben a szervezeti szab\u00e1lyzat \u00e9s a hatalom integr\u00e1lja a v\u00e1llalatot. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st int\u00e9zm\u00e9nyek, \u00e9s a kultur\u00e1lis szab\u00e1lyok sokas\u00e1ga szolg\u00e1lja. Ugyanakkor a k\u00e1osz perem\u00e9n \u2013 az \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ls\u00e1g l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben – fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik az \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 bizalom, az emp\u00e1tia \u00e9s az ezeket er\u0151s\u00edt\u0151 viszonoss\u00e1g. A szab\u00e1lyok k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t a bel\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9szs\u00e9g teszi g\u00f6rd\u00fcl\u00e9kenny\u00e9, \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s egym\u00e1srautalts\u00e1g tudata seg\u00edti t\u00fall\u00e9pni a szervezetekben sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen felvet\u0151d\u0151 zavarokon.<\/p>\n A kutat\u00f3k javaslata elt\u00e9r a megszokott tan\u00e1csokt\u00f3l: nem valamilyen technol\u00f3giai ir\u00e1nyt, term\u00e9ket, f\u00f6ldrajzi r\u00e9gi\u00f3t, vagy ipar\u00e1gi c\u00e9lpontot aj\u00e1nlanak, hanem egy saj\u00e1tos viselked\u00e9si modell kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t hangs\u00falyozz\u00e1k. Olyan korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e9s szervezeti kult\u00fara elfogad\u00e1s\u00e1t javasolj\u00e1k, amely a szervezet minden szintj\u00e9n, a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s, az alkalmazkod\u00e1s, \u00e9s a tanul\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9t teremti meg. Minthogy az \u00e1llamok l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanezzel a kaotikus k\u00f6rnyezettel szembes\u00fclnek, \u00edgy ugyanezek az elvek k\u00edn\u00e1lj\u00e1k a t\u00fal\u00e9l\u00e9s es\u00e9ly\u00e9t a t\u00e1rsadalmak sz\u00e1m\u00e1ra is. A k\u00e1osz perem\u00e9n egyens\u00falyozva kiz\u00e1r\u00f3lag olyan int\u00e9zm\u00e9nyek teszik lehet\u0151v\u00e9 a sikert, amelyek a t\u00e1rsadalom minden r\u00e9sz\u00e9t – az egy\u00e9nekt\u0151l az \u00e1llamig – adapt\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9szteti, meg\u00fajul\u00e1sra \u00e9s \u00f6nmaga \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6nzi. Ha azonban \u00f6sszevetj\u00fck a 2010 \u00f3ta haz\u00e1nkban kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 rendszert, ezekkel a k\u00f6vetelm\u00e9nyekkel szembet\u0171n\u0151 a teljes ellent\u00e9t.<\/p>\n Az Orb\u00e1n Viktor \u201eilliber\u00e1lis\u201d rendszer\u00e9nek jellemz\u0151i ugyanis: a heterogenit\u00e1s megtart\u00e1sa helyett, egyetlen kijel\u00f6lt megold\u00e1s enged\u00e9lyez\u00e9se, a modularit\u00e1s helyett, tot\u00e1lis k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1s, a szervezeti auton\u00f3mia helyett, annak korl\u00e1toz\u00e1sa, a bizonytalans\u00e1got kezelni k\u00e9pes szervezetek helyett, merev, parancsk\u00f6vet\u00e9sre idom\u00edtott strukt\u00far\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa, az \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1sra k\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel helyett, a visszacsatol\u00e1sok \u00e9s az adapt\u00edv mechanizmusok megsz\u0171ntet\u00e9se, v\u00e9g\u00fcl, a bizalom er\u0151s\u00edt\u00e9se helyett, az k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre s\u00fcket hatalmi er\u0151szak alkalmaz\u00e1sa. Az elm\u00falt hat \u00e9v sor\u00e1n, az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9t \u00e1tfog\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye: egy merev, az alkalmazkod\u00e1st akad\u00e1lyoz\u00f3, a tanul\u00e1st lehetetlenn\u00e9 tev\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00e9nyszerzubbony<\/em>. A politikai rendszer egy olyan \u201et\u00fal\u00e9l\u0151g\u00e9pp\u00e9\u201d v\u00e1lt, amely sokszoros biztos\u00edt\u00e1ssal, elej\u00e9t veszi \u2013 ak\u00e1r er\u0151szakkal is \u2013 vet\u00e9lyt\u00e1rs felbukkan\u00e1s\u00e1nak, megakad\u00e1lyozza kih\u00edv\u00e1st jelent\u0151 szervez\u0151d\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1t, korl\u00e1tozza m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes alternat\u00edv\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, s\u0151t, azt lehetetlenn\u00e9 teszi, hogy a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny re\u00e1lis k\u00e9pet alkothasson a helyzetr\u0151l.<\/p>\n A k\u00e1osz perem\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit elemz\u0151 cikkek egyik leggyakrabban emlegetett fogalma: az \u201e\u00fajra-felfedez\u00e9s\u201d (rediscovery). Mintha mindent, ami k\u00f6r\u00fclvesz – a t\u00e1rsadalmat \u00e9s az \u00e1llamot, a korm\u00e1nyz\u00e1st \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1t, a v\u00e1llalatot \u00e9s civil szf\u00e9r\u00e1t, a munk\u00e1t \u00e9s a szabadid\u0151t, a h\u00e1zass\u00e1got \u00e9s a csal\u00e1di kapcsolatokat – \u00fajra kellene alkotni. Mik\u00f6zben tanuls\u00e1gos \u00e9s megh\u00f6kkent\u0151 p\u00e9ld\u00e1kkal tal\u00e1lkozhatunk, kiforrott \u00e9s k\u00f6vet\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 modellek nincsenek. Az \u00e9let\u00fcnket otthonoss\u00e1 \u00e9s zavartalanul \u00e9lhet\u0151v\u00e9 tev\u0151 felt\u00e9telek \u00fajragondol\u00e1sra v\u00e1rnak. K\u00f6zben pedig kezd\u00fcnk kifogyni az id\u0151b\u0151l. A polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom jelenlegi m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dja t\u00f6bb-sz\u00e1z \u00e9v evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak eredm\u00e9nye. N\u00e9ha a b\u00f6lcs bel\u00e1t\u00e1s, m\u00e1skor az \u00e9les vita, \u00e9s volt, amikor az er\u0151szak form\u00e1lta. Most, tal\u00e1n ha k\u00e9t \u00e9vtized \u00e1ll a rendelkez\u00e9sre.<\/p>\n Ma azonban m\u00e9g a j\u00f6v\u0151 k\u00f6rvonalai elmos\u00f3dottak. Nem \u00e1ll a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u201eblueprint\u201d \u2013 valamif\u00e9le strat\u00e9giai terv – ami alapj\u00e1n az \u00faj strukt\u00far\u00e1t ki lehet alak\u00edtani. S ami m\u00e9g nehezebb\u00e9 teszi helyzet\u00fcnket, az \u201e\u00fajrafelfedez\u00e9s\u201d \u2013 Eur\u00f3p\u00e1\u00e9 \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1\u00e9, a v\u00e1llalat\u00e9 \u00e9s az \u00e1llam\u00e9, a h\u00e1zass\u00e1g\u00e9 \u00e9s a csal\u00e1d\u00e9 \u2013 nem egyetlen, j\u00f3l el\u0151k\u00e9sz\u00edtett d\u00f6nt\u00e9si menet eredm\u00e9nyek\u00e9nt, hanem folyamatos k\u00eds\u00e9rletez\u00e9ssel, a \u201epr\u00f3ba-hiba\u201d m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1s\u00e1val j\u00f6nnek l\u00e9tre. Ezt a j\u00f6v\u0151t nem tudja kital\u00e1lni egy ember, de m\u00e9g a t\u00e1rsadalmi elit sem. Ehelyett olyan felt\u00e9teleket kell megteremteni, amelyek mindenki el\u0151tt szabadd\u00e1 teszik a kezdem\u00e9nyez\u00e9sek \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok \u00fatj\u00e1t. Ez\u00e9rt fontos tudom\u00e1sul venni: a sikertelens\u00e9get, \u00e9s a kudarcot nem stigmatiz\u00e1lni, hanem \u00e9rt\u00e9kes tapasztalatk\u00e9nt kell tekinteni, amelyb\u0151l tanulni lehet.<\/p>\n A k\u00e1osz perem\u00e9n n\u00e9gy kimenet v\u00e1r a j\u00f6v\u0151-utaz\u00f3 el\u0151tt. Ezeket, P. Drucker – a 20. sz\u00e1zad legnevesebb menedzsment gondolkod\u00f3ja – k\u00e9t alapvet\u0151 szempont \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se alapj\u00e1n hat\u00e1rozta meg: helyesen ismeri-e fel a kih\u00edv\u00e1sokat, \u00e9s megfelel\u0151 m\u00f3dszereket alkalmaz-e ezek megold\u00e1s\u00e1hoz. J\u00f3 ir\u00e1nyt \u00e9s megfelel\u0151 m\u00f3dszert v\u00e1lasztani – \u201ej\u00f3t, s j\u00f3l\u201d tenni – ez a siker \u00fatja. Rossz ir\u00e1nyban indulni, \u00e9s rossz m\u00f3dszereket alkalmazni: ez a r\u00f6vid-t\u00e1von bek\u00f6vetkez\u0151 cs\u0151d \u00e9s \u00f6sszeoml\u00e1s, azaz a gyors hal\u00e1l. A j\u00f3 ir\u00e1nyt v\u00e1lasztani, \u00e1m a sz\u00fcks\u00e9ges teend\u0151ket rosszul v\u00e9grehajtani, nem z\u00e1rja ki a sikert, de garant\u00e1lja a hossz\u00fa szenved\u00e9st \u00e9s k\u00fcszk\u00f6d\u00e9st. De rossz ir\u00e1nyban, hat\u00e9kony m\u00f3dszerekkel vezetni a szervezetet \u2013 mint t\u00f6rt\u00e9nik itt ma Magyarorsz\u00e1gon \u2013 ez: a lass\u00fa hal\u00e1l. Ennek t\u00fcnete, hogy a folyamatosan hivatkozott sikerek ellen\u00e9re, n\u0151nek a fesz\u00fclts\u00e9gek, \u00e9lez\u0151dnek az ellenmond\u00e1sok, \u00e9s csak egyre nagyobb er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel lehet talpon maradni, k\u00f6zben folyamatosan marad el az orsz\u00e1g versenyt\u00e1rsait\u00f3l. Magyarorsz\u00e1g a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve elv\u00e9tette az ir\u00e1nyt \u00e9s bizonytalanul sodr\u00f3dva pr\u00f3b\u00e1lt talpon maradni. 2010 ut\u00e1n az \u00faj uralkod\u00f3 elit ezt megtet\u00e9zte azzal, hogy egy alkalmazkod\u00e1sra \u00e9s tanul\u00e1sra k\u00e9ptelen rendszert k\u00e9nyszer\u00edtett a magyar t\u00e1rsadalomra. A t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e1lasz\u00fatj\u00e1n megint rossz fel\u00e9 fordultunk. Unok\u00e1ink \u2013 mik\u00e9nt mi is nem egy esetben \u0151seinket \u2013 ism\u00e9t \u00e1tkozni fognak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" K\u00f6rnyezet\u00fcnk t\u00f6bbnyire kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3. Rend \u00e1ltal uralt vil\u00e1g\u00e1ban, holnap is a tegnap k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk. Nem v\u00e1rhatunk \u2013 sem agg\u00f3dva, sem rem\u00e9nykedve \u2013 alapvet\u0151 fordulatot. A k\u00e1osz ezzel szemben, a megszokott rend sz\u00f6ges ellent\u00e9te: teljes a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g, \u00e1ltal\u00e1nos a felfordul\u00e1s. B\u00e1rmi megeshet, \u00e9s ami t\u00f6rt\u00e9nik, t\u00f6bbnyire rosszabb, mint amit v\u00e1rtunk. A rend \u00e9s a k\u00e1osz k\u00f6z\u00f6tt azonban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/160"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=160"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/160\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":161,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/160\/revisions\/161"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=160"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=160"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=160"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}