{"id":1634,"date":"2022-08-20T06:46:35","date_gmt":"2022-08-20T06:46:35","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=1634"},"modified":"2022-08-20T06:46:35","modified_gmt":"2022-08-20T06:46:35","slug":"a-tulelesunk-zaloga-mi-es-mi-harmonikus-egyuttmukodese","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=1634","title":{"rendered":"A t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcnk z\u00e1loga: mi \u00e9s MI harmonikus egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se."},"content":{"rendered":"\n

\u00dajra divatba\nj\u00f6tt a szuverenit\u00e1s. Nemr\u00e9g Putyin – a sz\u00e1m\u00e1ra szervezett konferenci\u00e1n \u2013 \u00edgy fogalmazott:\n\u201eSzem\u00fcnk el\u0151tt bontakozik ki a szuverenit\u00e1s forradalma\u201d. De a szuverenit\u00e1s –\nmeg persze az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g \u00e9s az er\u0151 – n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9g\u00e9t emeli ki Orb\u00e1n Viktor\nis minden megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban. Ugyanerre hivatkozik minden autokrata \u00e9s populista\nis, akik a sokasod\u00f3 \u201em\u00e1sokra\u201d, mint szabads\u00e1guk elfogadhatatlan korl\u00e1tj\u00e1ra\ntekintenek. Mik\u00f6zben azonban korl\u00e1tozhatatlan \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat hirdetik, a vil\u00e1g \u2013\nszinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl – az \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s \u00faj szintre \u00e9rkezett. J\u00f3n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve figyeltem\nfel egy CNN hirdet\u00e9sre: \u201eA k\u00ednai k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00e9letsz\u00ednvonala gyorsan javul \u00e9s \u00e9lelmiszerfogyaszt\u00e1suk\nn\u00f6vekszik. Emiatt<\/em> a vil\u00e1gpiacon megemelkedtek az \u00e9lelmiszerek \u00e1rai. Emiatt<\/em>\nAfrika szeg\u00e9nyebb t\u00e9rs\u00e9geiben \u00e9hs\u00e9gl\u00e1zad\u00e1sok robbantak ki. Emiatt<\/em> az\nolajkitermel\u0151 ter\u00fcleteken megn\u0151tt a terrorakci\u00f3k gyakoris\u00e1ga. Emiatt <\/em>a kitermel\u00e9s\nstagn\u00e1l \u00e9s az olaj\u00e1rak a vil\u00e1gpiacon n\u00f6vekednek. Emiatt<\/em> az USA-ban\nvisszaesik az \u00faj aut\u00f3k ir\u00e1nti kereslet. Emiatt<\/em> a D\u00e9l-Amerikai aut\u00f3gy\u00e1rak\nsz\u00fcneteltetik a termel\u00e9st \u00e9s elbocs\u00e1jtanak\u201d! <\/p>\n\n\n\n

Az emberi\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1ltal\u00e1nos\ntrendje. A fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n fokozatosan egyre \u00f6sszetettebb \u00e9s bonyolultabb\nt\u00e1rsul\u00e1sok, szervez\u0151d\u00e9sek j\u00f6ttek l\u00e9tre. A fokozatos\nv\u00e1ltoz\u00e1st id\u0151nk\u00e9nt ugr\u00e1sszer\u0171 \u00e1talakul\u00e1s szak\u00edtotta meg, amikor a\nt\u00e1rsadalmak strukt\u00far\u00e1ja min\u0151s\u00e9gileg megv\u00e1ltoztak. A fejl\u0151d\u00e9snek ezt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s term\u00e9szet\u00e9t\nSoros Gy\u00f6rgy – a t\u00f6bbnyire eg\u00e9szen m\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben id\u00e9zni szokott vil\u00e1gh\u00edr\u0171\nhaz\u00e1nkfia – un. reflexivit\u00e1s<\/em> modellje vil\u00e1g\u00edtja meg. Soros, r\u00e9szben\nfiloz\u00f3fiai el\u0151tanulm\u00e1nyai, m\u00e9g ink\u00e1bb befektet\u0151i tapasztalata alapj\u00e1n jutott\narra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy az ember nem puszt\u00e1n passz\u00edv elszenved\u0151je\nk\u00f6rnyezete hat\u00e1sainak, hanem – saj\u00e1t c\u00e9ljait k\u00f6vetve – maga is akt\u00edvan alak\u00edtja\nazt. (Soros, G. 2014. Fallibility, reflexivity, and the human uncertainty\nprinciple.) Ennek sor\u00e1n \u00e1ltala megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek azut\u00e1n \u00fajra arra\nk\u00e9sztetik\/k\u00e9nyszer\u00edtik, hogy idomuljon a maga \u00e1ltal form\u00e1lt felt\u00e9telekhez. \u00cdgy,\nk\u00f6vetve We\u00f6res mott\u00f3j\u00e1t – \u201eAlattad a F\u00f6ld, feletted az \u00e9g, benned a l\u00e9tra\u201d – az\nember maga \u00e9p\u00edti a fejl\u0151d\u00e9s egyre \u00fajabb l\u00e9pcs\u0151fokait, amelyek mind feljebb\nvezetik. <\/p>\n\n\n\n

Magam, a menedzsment tant\u00e1rgy oktat\u00e1sa\nsor\u00e1n figyeltem fel a reflexivit\u00e1s <\/em>vez\u00e9relte szervezeti evol\u00faci\u00f3ra. A\nszervezetek c\u00e9lra-tart\u00e1s\u00e1ra a menedzsmentben h\u00e1rom elt\u00e9r\u0151 \u2013 d\u00f6nt\u0151en a szervezet\nm\u00e9ret\u00e9t\u0151l \u00e9s a tulajdonosok sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151 \u2013 m\u00f3dszert haszn\u00e1lunk. A kis m\u00e9ret\u0171,\nn\u00e9h\u00e1ny f\u0151s szervezetben a tulajdonos szem\u00e9lyes r\u00e1hat\u00e1ssal, a beosztottak\nk\u00f6zvetlen befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val – a leadership<\/em> eszk\u00f6zeivel – ir\u00e1ny\u00edtja c\u00e9g\u00e9t.\nAmikor a szervezet l\u00e9tsz\u00e1ma meghaladja a sz\u00e1z f\u0151t, \u00e9s m\u00e1r t\u00f6bbf\u00e9le funkcion\u00e1lis\negys\u00e9gb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel, a c\u00e9lra-tart\u00e1st az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s (directing <\/em>vagy controlling<\/em>)\nfogalm\u00e1val jellemezz\u00fck, amely kev\u00e9sb\u00e9 a szem\u00e9lyes befoly\u00e1sol\u00e1sra, hanem a\nszab\u00e1lyok el\u0151\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s ezek betart\u00e1s\u00e1nak ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edt. Amikor azut\u00e1n a\nszervezetnek sok tulajdonosa van, m\u00e9rete meghaladja az ezer f\u0151t, \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se\nt\u00f6bb szervezeti egys\u00e9gre \u00e9s hierarchikus szintre tagoz\u00f3dik a c\u00e9lra-tart\u00e1st a\nkorm\u00e1nyz\u00e1s (governance<\/em>) fogalm\u00e1val \u00edrjuk le. Ez a csoportos d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1sra,\na hatalom int\u00e9zm\u00e9nyes megoszt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a tulajdonosok \u00e1ltal gyakorolt folyamatos\nellen\u0151rz\u00e9sre \u00e9p\u00edt. Az els\u0151 szint tipikus form\u00e1ja a mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1s, a\nm\u00e1sodik\u00e9, a korl\u00e1tolt felel\u0151ss\u00e9g\u0171 t\u00e1rsas\u00e1g (KFT), m\u00edg a harmadik\u00e9 a\nr\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g.  <\/p>\n\n\n\n

A c\u00e9lra-tart\u00e1s\nels\u0151, nevezz\u00fck antik-ciklus\u00e1nak<\/em> kiindul\u00f3pontja a t\u00f6rt\u00e9nelem hajnal\u00e1n a f\u00fcggetlen,\n\u00f6nell\u00e1t\u00f3 csal\u00e1di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek voltak. A k\u00f6z\u00f6tt\u00fck kialakul\u00f3 a csere fokozatosan el\u0151bb\nlaza majd egyre szorosabb kapcsolatot teremtett. A rendszeress\u00e9 v\u00e1l\u00f3\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s elvezetett a munkamegoszt\u00e1s r\u00f6gz\u00fcl\u00e9s\u00e9hez, ami a \u201eszuver\u00e9n\u201d csal\u00e1dokat tart\u00f3san egy\u00fctt \u00e9l\u0151 t\u00f6rzzs\u00e9 kapcsolta egybe. Ekkor v\u00e1lt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9\na k\u00f6z\u00f6s \u00e9let szab\u00e1lyoz\u00e1sa, egyben a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9se. \u00c1m a\nt\u00f6rzsben nemcsak a szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1t, hanem betartat\u00e1s\u00e1t is megk\u00f6vetelt\u00e9k\nmindenkit\u0151l. Vagyis, k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tett\u00e9k az un. peer punishment m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1s\u00e1t:\nb\u00e1rki, aki szab\u00e1lyszeg\u00e9ssel tal\u00e1lkozott, annak k\u00f6telez\u0151 volt megb\u00fcntetni a\nv\u00e9tkest. (Fehr, E. et. al. 2003. The Nature of human\naltruism. <\/a>) A\nfelmer\u00fcl\u0151 konfliktusokat pedig – az \u00f6nb\u00edr\u00e1skod\u00e1s visszaszor\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben – a\nt\u00f6rzs nyilv\u00e1noss\u00e1ga el\u0151tt, a kollekt\u00edva k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel oldott\u00e1k fel. Ilyen\nm\u00f3don egyre nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek j\u00f6hettek l\u00e9tre. <\/p>\n\n\n\n

A fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkez\u0151\nszakasz\u00e1ban az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s fokozatosan egyre t\u00e1volabbi, addig \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s\nf\u00fcggetlen t\u00f6rzsekre terjedt ki. \u00cdgy id\u0151vel a sz\u00e9lesed\u0151 munkamegoszt\u00e1s ezen \u201eszuver\u00e9n\u201d\nt\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tes\u00edtett elszak\u00edthatatlan kapcsolatot. Mivel az \u00edgy keletkez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get\negyre ink\u00e1bb egym\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlenek alkott\u00e1k, kezdett visszaszorulni a\nk\u00f6telez\u0151 b\u00fcntet\u00e9si szab\u00e1lya \u2013 azaz elterjed a \u201em\u00e1sodrend\u0171\u201d potyautass\u00e1g \u2013 \u00e9s fokozatosan\nlegyeng\u00fclt a kollekt\u00edv b\u00e9keteremt\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ga is. Ragaszkodva azonban a\nn\u00f6vekv\u0151 m\u00e9retek k\u00edn\u00e1lta el\u0151ny\u00f6kh\u00f6z, az egyre ink\u00e1bb idegenekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\nstabilit\u00e1s\u00e1t \u00faj m\u00f3dszerekkel k\u00e9nyszer\u00fcltek biztos\u00edtani. A szab\u00e1lyszeg\u0151k megfegyelmez\u00e9s\u00e9re\nel\u0151sz\u00f6r \u201ekital\u00e1lt\u00e1k\u201d a moraliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 isteneket. (Whitehouse, H. et.al. 2019. Complex societies\nprecede moralizing gods throughout world history<\/a>). \u0150k \u00e1lland\u00f3an figyelnek –\ntan\u00edtott\u00e1k a b\u00f6lcs \u00f6regek \u2013 \u00e9s ha szab\u00e1lyt szegsz, m\u00e1r az \u00e9letedben, de a\nt\u00falvil\u00e1gon elker\u00fclhetetlen\u00fcl megb\u00fcntetnek. \u00c1m, meglep\u0151dve szembes\u00fcltek azzal, voltak,\nakiket m\u00e9g az istenek fenyeget\u00e9se sem rettentett vissza. <\/p>\n\n\n\n

Azut\u00e1n\nmegpr\u00f3b\u00e1lkoztak \u201ekiszervezni\u201d a b\u00fcntet\u00e9st: \u00e1truh\u00e1zt\u00e1k azt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g befoly\u00e1sos\ntagjaira, hogy \u0151k – n\u00e9mi hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s fej\u00e9ben \u2013 v\u00e1llalj\u00e1k a fegyelmez\u00e9st. Id\u0151vel\nazonban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egyre t\u00f6bb szab\u00e1lyt ig\u00e9nyelt, amelyek betartat\u00e1sa mind t\u00f6bb vesz\u0151ds\u00e9ggel\nj\u00e1rt, ez\u00e9rt egy \u00faj b\u00fcntet\u00e9si rezsimet – az un. pool punishmentet \u2013 vezetnek be.\n(Sigmund, K. et. al. 2010. Social\nlearning promotes institutions for governing the commons. <\/a>) A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai – feltal\u00e1lva az\nad\u00f3t – \u201e\u00f6sszedobt\u00e1k\u201d a p\u00e9nzt, azokb\u00f3l fizetett emberek tartott\u00e1k szemmel,\nkapt\u00e1k el a szab\u00e1lyszeg\u0151ket \u00e9s hajtott\u00e1k v\u00e9gre az \u00edt\u00e9letet. Vagyis, kital\u00e1lj\u00e1k\na b\u00fcntet\u00e9s monop\u00f3lium\u00e1val rendelkez\u0151 \u00e1llamot, amit a polg\u00e1rok ad\u00f3ib\u00f3l tartanak\nfenn. Bek\u00f6vetkezik m\u00e9g egy fontos fordulat: az \u00e1llamot az \u0151t alkot\u00f3 \u201eszuver\u00e9n\u201d\negys\u00e9gek f\u00f6l\u00e9 helyezett, k\u00f6zpontos\u00edtott korm\u00e1nyz\u00f3 egys\u00e9g m\u0171k\u00f6dteti. Ez alkotja\nmeg a k\u00f6telez\u0151 szab\u00e1lyokat \u00e9s k\u00e9nyszer\u00edti ki azok betart\u00e1s\u00e1t. Az ad\u00f3kb\u00f3l pedig m\u00e9g\negy sor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get seg\u00edt\u0151 \u2013 v\u00e9delmet jelent\u0151 a kereskedelmet t\u00e1mogat\u00f3 –\nberuh\u00e1z\u00e1st is v\u00e9grehajt. <\/p>\n\n\n\n

Ennek a korm\u00e1nyz\u00e1si\nmodellnek az alap\u00e9rtelmezett megold\u00e1sa a kir\u00e1lys\u00e1g, amelyben az uralkod\u00f3 el\u0151\u00edrja\na szab\u00e1lyokat, ellen\u0151rzi a betart\u00e1sukat, megb\u00fcnteti a szab\u00e1lyszeg\u0151ket \u00e9s igazs\u00e1got\ntesz. M\u0171k\u00f6dteti – az alattval\u00f3k hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val – az \u00e1llamot \u00e9s megteremti a\nbiztons\u00e1got. Az i.e. n\u00e9h\u00e1ny ezer \u00e9vt\u0151l az i.u. 1500-ig tart\u00f3 korszak\nt\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t az t\u00f6lti ki, ahogy kir\u00e1lys\u00e1gok \u00fctk\u00f6znek egym\u00e1ssal, egyes\u00fclnek \u00e9s\nfelbomlanak \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt birodalmakk\u00e1 kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze. A \u201ehossz\u00fa 16. sz\u00e1zadi\u201d\nnekilend\u00fcl\u00e9se nyom\u00e1n, a 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 vesztf\u00e1liai b\u00e9ke (1648)\neredm\u00e9nyek\u00e9nt kialakul\u00f3 un. szuver\u00e9n \u00e1llam modellj\u00e9vel z\u00e1rul a korm\u00e1nyz\u00e1s\n\u201eantik\u201d ciklusa. Ez egyben a korm\u00e1nyz\u00e1s \u00fajabb, nevezz\u00fck, modernit\u00e1s<\/em>–ciklus\u00e1nak<\/em>\na kezdete. Az addig kv\u00e1zi \u201emag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sk\u00e9nt\u201d m\u0171k\u00f6d\u0151 kir\u00e1lys\u00e1gok \u201e\u00e1talakulnak\u201d\nKft-v\u00e9. Hasonl\u00f3an ahhoz, ahogyan a Kft-ben, a tulajdonos mag\u00e1nvagyona el van\nv\u00e1lasztva a v\u00e1llalkoz\u00e1s vagyon\u00e1t\u00f3l, a szuver\u00e9n \u00e1llam is \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u2013 az egyeduralkod\u00f3\nkir\u00e1lyt\u00f3l elv\u00e1lasztott – jogi l\u00e9tez\u00e9sre tesz szert. A demokr\u00e1cia forradalma egy\n\u00fajabb, fontos v\u00e1ltoz\u00e1st hoz: a v\u00e1laszt\u00f3jog \u00e9s az ad\u00f3z\u00e1s kiterjed\u00e9se \u00e9s az\nint\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1s t\u00e9rt nyer\u00e9se azzal j\u00e1rt, hogy az addig Kft-szer\u0171,\nszuver\u00e9n \u00e1llam, r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb. Az egyre nagyobb sz\u00e1m\u00fa\nv\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r lesz a v\u00e9gs\u0151 tulajdonosa, a hatalmat int\u00e9zm\u00e9nyesen megosztott\u00e1k\n\u00e9s a korm\u00e1nyzat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1, ellen\u0151rizhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt.  <\/p>\n\n\n\n

A szuver\u00e9n\n\u00e1llamok – miut\u00e1n Eur\u00f3p\u00e1ban elterjedtek – fokozatosan a nemzetk\u00f6zi rendszer\nalap\u00e9rtelmezett egys\u00e9gei lettek. A kirobban\u00f3 h\u00e1bor\u00fakat \u2013 mik\u00e9nt a t\u00f6rzs\u00f6n\nbel\u00fcli n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9seket – el\u0151sz\u00f6r eseti b\u00e9k\u00e9ltet\u00e9ssel igyekeztek feloldani, majd\nfolyamatosan m\u0171k\u00f6d\u0151 konzult\u00e1ci\u00f3 rendszer\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni. V\u00e9g\u00fcl, a 20.\nsz\u00e1zad k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faj\u00e1nak tanuls\u00e1gai nyom\u00e1n a nagyhatalmak l\u00e9trehozz\u00e1k az\nENSZ-t, a vil\u00e1g \u00e1llamainak folyamatosan m\u0171k\u00f6d\u0151 egyeztet\u0151 \u00e9s probl\u00e9mamegold\u00f3 rendszer\u00e9t.\nA vil\u00e1ggazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel a f\u00f6ld egyre t\u00f6bb tev\u00e9kenys\u00e9gi szf\u00e9r\u00e1ja v\u00e1lik\n\u201ek\u00f6zlegel\u0151v\u00e9\u201d, amelyek szint\u00e9n megk\u00f6vetelt\u00e9k egyeztetett szab\u00e1lyok\nalkalmaz\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt eg\u00e9sz sor nemzetek feletti int\u00e9zm\u00e9ny – IMF, WHO, WTO stb. \u2013\nis sz\u00fcletik, amelyek az egyre komplexebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 nemzetk\u00f6zi kapcsolatokat szab\u00e1lyozt\u00e1k.\nA folyamatosan form\u00e1l\u00f3d\u00f3 rendszer, ha d\u00f6ccen\u0151kkel is, de k\u00e9pes volt feloldani a\nkonfliktusokat \u00e9s kr\u00edziseket. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban a modernit\u00e1s-ciklus<\/em>\nszab\u00e1lyoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer el\u00e9rkezett teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9ge hat\u00e1r\u00e1hoz. <\/p>\n\n\n\n

Vil\u00e1gunk, a\ngazdas\u00e1gi, infrastruktur\u00e1lis, kommunik\u00e1ci\u00f3s, k\u00f6rnyezeti \u00e9s politikai fejl\u0151d\u00e9s\neredm\u00e9nyek\u00e9nt olyan komplex, szorosan csatolt glob\u00e1lis rendszerr\u00e9 v\u00e1lt, amelyet\na kialakult nemzetk\u00f6zi koordin\u00e1ci\u00f3s int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00e9ptelenek \u201ek\u00e9zben tartani\u201d. A rendszer\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9telei ugyanis alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztak. A vil\u00e1g szuver\u00e9n\naktorai – az \u00e1llamok \u00e9s a sokasod\u00f3 auton\u00f3m egys\u00e9gek, v\u00e1llalatok, tudom\u00e1nyos,\noktat\u00e1si \u00e9s civil szervezetek – k\u00f6z\u00f6tti a kapcsolatok rendk\u00edv\u00fcl szorosak lettek.\nA hat\u00e1sok k\u00e9sleltet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl megjelennek a vil\u00e1g t\u00e1voli pontjain, \u00e9s a kor\u00e1bban\nf\u00fcggetlennek t\u0171n\u0151 folyamatok elv\u00e1laszthatatlanul egybefon\u00f3dtak. Egy szeml\u00e9letes\nmegfogalmaz\u00e1s szerint: \u201eA vil\u00e1g olyan lett, mint egy nagy dob: b\u00e1rhol \u00fct\u00f6m meg,\nminden\u00fctt megremeg\u201d. Az\nemberis\u00e9g egys\u00e9ges eg\u00e9ssz\u00e9, egy \u00faj glob\u00e1lis entit\u00e1ss\u00e1 szervez\u0151d\u00f6tt.  <\/p>\n\n\n\n

Ennek a glob\u00e1lis\nentit\u00e1snak – mint b\u00e1rmely komplex rendszernek – saj\u00e1t m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyai \u00e9s\ncsak r\u00e1 jellemz\u0151 fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rv\u00e9nyei vannak. Stabil m\u0171k\u00f6d\u00e9se – mint m\u00e1s esetekben\nis \u2013 megk\u00f6veteli az \u0151t alkot\u00f3 – magukban is komplex rendszernek tekinthet\u0151 \u2013 r\u00e9szeinek\n\u00f6sszehangolt viselked\u00e9s\u00e9t. A k\u00e9rd\u00e9s \u201ecsak\u201d az: vajon a meglev\u0151, alapvet\u0151en konzult\u00e1ci\u00f3s\nmechanizmusokra \u00e9p\u00fcl\u0151 konfliktuskezel\u00e9s k\u00e9pes-e a glob\u00e1lis rendszert stabil\np\u00e1ly\u00e1n tartani? A vil\u00e1gban tapasztalhat\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9ke, azt jelzi,\nhogy a kollekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1s kialakult rendszere nem k\u00e9pes enyh\u00edteni a\nv\u00e1ls\u00e1gokat. A fejl\u0151d\u00e9s el\u00e9rte azt a szintet \u2013 mint egykor a szuver\u00e9n \u00e1llamok\nkialakul\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n \u2013 hogy a vil\u00e1grendszer stabil fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t csak a meglev\u0151\nkonzult\u00e1ci\u00f3s int\u00e9zm\u00e9nyekhez k\u00e9pest, hierarchikusan magasabb szinten\nelhelyezked\u0151, az \u00e1llamokat szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9sre k\u00e9sztet\u0151\/k\u00e9nyszer\u00edt\u0151, korm\u00e1nyz\u00e1si\nfunkci\u00f3t ell\u00e1t\u00f3 szervez\u0151d\u00e9s biztos\u00edthatja.  <\/p>\n\n\n\n

\u00daj\nkorm\u00e1nyz\u00e1si modell bevezet\u00e9se mindig akkor v\u00e1lik elker\u00fclhetetlenn\u00e9, amikor a rendszeren\nbel\u00fcl \u00e9s\/vagy k\u00f6rnyezet\u00e9ben bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok miatt nagys\u00e1grendileg megn\u0151\na szab\u00e1lyoz\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3-ig\u00e9nye. Egy rendszer szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak inform\u00e1ci\u00f3-ig\u00e9ny\u00e9t\negyr\u00e9szt, elemei sz\u00e1m\u00e1nak, a rendszer komplexit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s az elemek kapcsol\u00f3d\u00e1sa\nm\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek szorzata hat\u00e1rozza meg. A 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kialakult vil\u00e1got m\u00e9g\nm\u0171k\u00f6dtetni tudta n\u00e9h\u00e1ny nagyhatalom \u2013 \u00e9s az \u0151ket h\u00edven k\u00f6vet\u0151 \u201ecsatl\u00f3s \u00e1llamok\u201d\n– hatalmi j\u00e1tszm\u00e1ja. Az ezredfordul\u00f3ra azonban jelent\u0151sen megn\u0151tt a szuver\u00e9n\n\u00e1llamok sz\u00e1ma. Amint kider\u00fclt, hogy a legnagyobb gazdas\u00e1gi entit\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt\nt\u00f6bbs\u00e9gben vannak a v\u00e1llalatok, az \u00e1llamok mell\u00e9 \u201efelcsatlakozott\u201d sz\u00e1zn\u00e1l t\u00f6bb\nv\u00e1llalat, \u00e9s a rendszer viselked\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en befoly\u00e1solja egyre n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa\nnemzetk\u00f6zi szervezet is. Mindek\u00f6zben alapvet\u0151en megn\u0151tt a rendszer komplexit\u00e1sa,\nmivel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szf\u00e9r\u00e1k \u2013 a k\u00f6rnyezet, a gazdas\u00e1g, a politika \u00e9s az infrastrukt\u00fara\nh\u00e1l\u00f3zatai – egym\u00e1sba fon\u00f3dtak \u00e9s elv\u00e1laszthatatlann\u00e1 v\u00e1ltak. V\u00e9g\u00fcl, a\nkommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1nc h\u00e1l\u00f3zatai befont\u00e1k a vil\u00e1got, ami a rendszeren\nbel\u00fcli csatol\u00e1st ugr\u00e1sszer\u0171en szorosabb\u00e1 tette. Az inform\u00e1ci\u00f3k k\u00e9sleltet\u00e9s\nn\u00e9lk\u00fcl terjednek tova a vil\u00e1gban \u00e9s a hat\u00e1sok minden t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben azonnal\njelentkeznek. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a n\u00f6veked\u00e9s el\u00e9rte \u201eterm\u00e9szetes\u201d hat\u00e1rait. Ez egym\u00e1shoz\n\u201eszor\u00edtotta\u201d az \u00e1llamokat, egym\u00e1sba kapcsolat az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncokat \u00e9s \u00f6sszepr\u00e9selte\na kor\u00e1bban f\u00fcggetlen folyamatokat. <\/p>\n\n\n\n

\u00c1lland\u00f3an\nazt \u00e9rezz\u00fck, hogy \u201eb\u00e1rhova l\u00e9p\u00fcnk, minden\u00fctt \u00f6nmagunkba botlunk\u201d. Ebben a\nhelyzetben a r\u00e9gebben elfogadhat\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u0151 zavarenyh\u00edt\u0151 rendszerek k\u00e9ptelenn\u00e9\nv\u00e1ltak kiigaz\u00edtani a s\u00falyosbod\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gokat. Vil\u00e1gunk mai gondjait teh\u00e1t nem az id\u00e9zi\nel\u0151, hogy a v\u00e1ls\u00e1gok ne voln\u00e1nak el\u0151re l\u00e1that\u00f3ak, illetve hi\u00e1nyozn\u00e1nak a\nmegold\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges forr\u00e1sok. Nagyobb gondot jelent, hogy a glob\u00e1lis\n\u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban nehezen hat\u00e1rozhat\u00f3k meg a teend\u0151k, mert a l\u00e9p\u00e9sek\nmell\u00e9khat\u00e1sai nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3k. Gondoljunk arra, mennyit vitatkozunk azon,\nvajon Oroszorsz\u00e1g elleni szankci\u00f3k kinek okoznak nagyobb probl\u00e9m\u00e1t, az\nagresszornak-e, vagy az EU \u00e1llamainak, vagy t\u00e1voli, v\u00e9tlen orsz\u00e1goknak? Vagyis,\na rendszer komplexit\u00e1sa \u00e9s szorosan csatolts\u00e1ga miatt, a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k k\u00e9ptelenek\na hat\u00e1sok \u00e9s a j\u00e1rul\u00e9kos k\u00f6vetkezm\u00e9nyek felbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re. Ezt a helyzetet azut\u00e1n\nm\u00e9g s\u00falyosabb\u00e1 teszi, hogy a d\u00f6nt\u00e9shozatali rendszer elfogadja a k\u00e9sleked\u00e9st \u00e9s\na k\u00f6vetkezetes v\u00e9grehajt\u00e1s elmarad\u00e1s\u00e1t. A t\u00e1rsadalmak n\u00f6vekv\u0151 polariz\u00e1lts\u00e1ga\nmiatt a korm\u00e1nyzatokat megb\u00e9n\u00edtja a vetokr\u00e1cia, \u00e9s ez d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi az\nemberis\u00e9get. <\/p>\n\n\n\n

Az emberis\u00e9g\nel\u0151tt \u00e1ll\u00f3 v\u00e1ls\u00e1ghelyzet megold\u00e1s\u00e1nak val\u00f3di akad\u00e1lya teh\u00e1t, hogy a m\u00e1r\nkor\u00e1bban is akadoz\u00f3 egyeztet\u00e9sek rendszere a v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 glob\u00e1lis\n\u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban fenntarthatatlan. Glob\u00e1liss\u00e1 \u00e9s egyes\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt vil\u00e1gunk\nstabilit\u00e1sa \u2013 hasonl\u00f3an ahhoz, ahogyan egykor az \u00e1llam k\u00f6zponti korm\u00e1nyz\u00e1si\nfunkci\u00f3ja kialakult – kiz\u00e1r\u00f3lag a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s bevezet\u00e9s\u00e9vel \u00e1ll\u00edthat\u00f3\nhelyre. A kedves olvas\u00f3 most nyilv\u00e1n azt k\u00e9rdezi: mir\u0151l hablatyol<\/em> itt a\nszerz\u0151? H\u00e1t nem l\u00e1tja, hogy mindenki a szuverenit\u00e1s\u00e1t hirdeti \u00e9s v\u00e9di? A szerz\u0151\nl\u00e1tja ezt, de \u00fagy gondolja, ez \u00e9ppen annak a jele, hogy a hatalmat gyakorl\u00f3k \u00e9rz\u00e9kelik\na t\u00f6rt\u00e9nelem r\u00e1juk nehezed\u0151 egyre elviselhetetlenebb nyom\u00e1s\u00e1t, de igyekeznek\nnem tudom\u00e1sul venni arr\u00f3l. \u00c1m, ahogyan a t\u00f6rzsi t\u00e1rsadalmak fokozatos\negybekapcsol\u00f3d\u00e1sa elvezetett a centraliz\u00e1lt korm\u00e1nyz\u00e1si funkci\u00f3t m\u0171k\u00f6dtet\u0151\n\u00e1llam kialakul\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9ppen \u00fagy a szuver\u00e9n \u00e1llamok alkotta glob\u00e1lis rendszer is\nel\u00e9rkezett ahhoz a ponthoz, amikor m\u00e1r nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti a hierarchikusan az\n\u00e1llamok felett elhelyezked\u0151, azok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3, viselked\u00e9s\u00fcket\nmegrendszab\u00e1lyoz\u00f3 centraliz\u00e1lt korm\u00e1nyz\u00e1si funkci\u00f3t gyakorl\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny\nl\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. \n\nElker\u00fclhetetlennek l\u00e1tszik teh\u00e1t, hogy 2030-ig\nl\u00e9trehozzunk, \u00e9s tesztelj\u00fcnk egy mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t<\/em> is alkalmaz\u00f3\nglob\u00e1lis modellt. Ez fokozatosan lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9, hogy a nemzeti \u00e9s glob\u00e1lis\nd\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k, d\u00f6nt\u00e9seik el\u0151tt, ezzel a glob\u00e1lis modellel konzult\u00e1lva \u201elej\u00e1tssz\u00e1k\u201d\na lehets\u00e9ges kimeneteket, \u00f6sszem\u00e9rve a d\u00f6nt\u00e9si v\u00e1ltozatok el\u0151nyeit \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyait.\nAz \u00edgy kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 rendszer 2040 t\u00e1j\u00e1n glob\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i szerepbe ker\u00fclhet.\nVagyis \u2013 a deep learning seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – meg\u00e9rtve a nemzetek \u00e9s m\u00e1s szuver\u00e9n\naktorok elv\u00e1r\u00e1sait, \u201eszem\u00e9t\u201d rajta tartva minden r\u00e9szleten, felk\u00edn\u00e1lja mindenkinek,\naz \u00e9rdekeit a rendszer t\u00f6bbi aktor\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9vel \u00f6sszehangol\u00f3, mindenki\nszempontj\u00e1b\u00f3l optim\u00e1lis megold\u00e1st. Egyben, mindenki el\u00e9 rajzolja, annak\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, ha \u0151, vagy b\u00e1rki m\u00e1s, nem az \u201eel\u0151\u00edr\u00e1soknak\u201d megfelel\u0151en j\u00e1rna\nel. Vagyis, mindenkit szembes\u00edt az esetleges glob\u00e1lis \u201epotyautasok\u201d viselked\u00e9s\u00e9nek\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel, vil\u00e1goss\u00e1 t\u00e9ve, hogy az neki \u00e9s a glob\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek milyen\nprobl\u00e9m\u00e1kat okoz. Majd felk\u00edn\u00e1lja azokat a szankci\u00f3kat, amikkel \u2013 mint egykoron\na t\u00f6rzsek, peer-punishment rendszer\u00e9ben \u2013 a szab\u00e1lyt megker\u00fcl\u0151 potyautasok\n\u00e9szre t\u00e9r\u00edthet\u0151k. 2050-re ez a rendszer – ahhoz hasonl\u00f3, ahogyan a t\u00f6rzsek f\u00f6l\u00e9\nemelt \u00e1llam legitim jogot kapott b\u00fcntetni – ak\u00e1r k\u00f6zvetlen b\u00fcntet\u0151i jogokat is nyerhet.\nEz a perspekt\u00edva \u2013 beismerem – ijeszt\u0151nek t\u0171nik, \u00e1m ne feledj\u00fck, az\nalternat\u00edv\u00e1j\u00e1t: a sokasod\u00f3 \u00e9s egyre re\u00e1lisabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 \u201ev\u00e9g\u00edt\u00e9let\u201d j\u00f3slatokat. Az\nemberis\u00e9g sorsa azon m\u00falik: k\u00e9pesek lesz\u00fcnk-e puha landol\u00e1sra \u2013 soft\nlandingre<\/em> – egy fenntarthat\u00f3, hum\u00e1nus \u00e9s szabad vil\u00e1gba. S ha ezt csak a MI<\/strong>\n\u00e9s mi <\/strong>– az emberis\u00e9g – fokozatos egym\u00e1shoz illeszked\u00e9se biztos\u00edtja, ez\nt\u00e9nyleg olyan t\u00falz\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9ny?   \n\n\n\n<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00dajra divatba j\u00f6tt a szuverenit\u00e1s. Nemr\u00e9g Putyin – a sz\u00e1m\u00e1ra szervezett konferenci\u00e1n \u2013 \u00edgy fogalmazott: \u201eSzem\u00fcnk el\u0151tt bontakozik ki a szuverenit\u00e1s forradalma\u201d. De a szuverenit\u00e1s – meg persze az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g \u00e9s az er\u0151 – n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9g\u00e9t emeli ki Orb\u00e1n Viktor is minden megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban. Ugyanerre hivatkozik minden autokrata \u00e9s populista is, akik a sokasod\u00f3 \u201em\u00e1sokra\u201d, mint szabads\u00e1guk […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1634"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1634"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1634\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1635,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1634\/revisions\/1635"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1634"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1634"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1634"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}