{"id":165,"date":"2016-07-07T13:54:30","date_gmt":"2016-07-07T13:54:30","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=165"},"modified":"2016-07-07T13:54:30","modified_gmt":"2016-07-07T13:54:30","slug":"ahol-a-madi-zsido","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=165","title":{"rendered":"Ahol a m\u00e1di zsid\u00f3"},"content":{"rendered":"<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Tudod mi a baj veled, \u00e9des haz\u00e1m, dr\u00e1ga nemzetem? H\u00e1t csak az, hogy \u00e9ppen ott \u00e1llsz, ahol a m\u00e1di zsid\u00f3. Hogy hol \u00e1ll a m\u00e1di zsid\u00f3? Nos, az anekdota szerint, a M\u00e1don \u00e9l\u0151, borkeresked\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 zsid\u00f3 keresked\u0151, minden reggel, kora hajnalban felkerekedett, hogy lovas-szek\u00e9ren sz\u00e9thordja az aznapi it\u00f3k\u00e1t a k\u00f6rny\u00e9k kocsm\u00e1iba. \u00c9vtizedekig az it\u00f3ka mindig el is eljutott id\u0151ben a rendeltet\u00e9si hely\u00e9re. \u00c1m egyszer, a sz\u00f3ban forg\u00f3 keresked\u0151 miut\u00e1n f\u00e9l\u00e1lomban felrakta a bort, a bakon azon nyomban el is aludt. A lovak azonban tudt\u00e1k a dolgukat: elindultak a megszokott k\u00f6r\u00fatra, \u00e9s elballagtak a szek\u00e9rrel \u2013 rajta a borral, meg az alv\u00f3 keresked\u0151vel &#8211; az els\u0151 kocsm\u00e1ig. Ott meg\u00e1lltak, v\u00e1rtak vagy negyed \u00f3r\u00e1t \u2013 am\u00edg a keresked\u0151 szok\u00e1sosan behordta a hord\u00f3kat a borral &#8211; majd tov\u00e1bb indultak, a m\u00e1sodik kocsm\u00e1ig, majd n\u00e9mi \u00e1lldog\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n a harmadikig \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Miut\u00e1n pedig \u00fatba ejtett\u00e9k az \u00f6ssze kocsm\u00e1t, hazat\u00e9rtek \u00e9s meg\u00e1lltak a keresked\u0151 h\u00e1za el\u0151tt. Ott azut\u00e1n a m\u00e1di zsid\u00f3 felriadt, \u00e9s h\u00e1tra pillantva r\u00e1\u00e9bredt a szomor\u00fa val\u00f3s\u00e1gra: az id\u0151 elm\u00falt, de a feladat \u2013 a bor eljuttat\u00e1sa a kocsm\u00e1kba \u2013 nem lett elv\u00e9gezve. Az\u00f3ta mondj\u00e1k valakire, akinek egy fontos munk\u00e1t kell elv\u00e9geznie, \u00e9s erre \u0151 id\u0151t \u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ford\u00edt, \u00e1m m\u00e9gsem halad semmit el\u0151re: <em>ott \u00e1ll, ahol a m\u00e1di zsid\u00f3. <\/em><\/p>\n<p>Eml\u00e9keznek ugye m\u00e9g a rendszerv\u00e1lt\u00e1sra, amikor \u2013 \u00fagy negyedsz\u00e1zada &#8211; a szocializmus vakv\u00e1g\u00e1nynak bizonyul\u00f3 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00e1tv\u00e1ltottunk a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom t\u00f6bb rem\u00e9nnyel kecsegtet\u0151 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra. A \u201ev\u00e1lt\u00f3\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u201d azt jelentette, hogy egy sor probl\u00e9m\u00e1t, amit a szocializmus egy\u00e1ltal\u00e1n nem, vagy rosszul oldott meg, rendbe kellett rakni. Ott volt mindj\u00e1rt a jogrend: a v\u00e9ge fel\u00e9 felpuhul\u00f3, de mindv\u00e9gig szervezetlen diktat\u00fara helyett meg kellett alkotni a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1t, \u00e9s az egym\u00e1st ellen\u0151rz\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek rendszer\u00e9t. Ezt a feladatot &#8211; p\u00e9nzt \u00e9s f\u00e1rads\u00e1got nem k\u00edm\u00e9lve &#8211; nagyj\u00e1b\u00f3l egy \u00e9vtized alatt megoldottuk. \u00c9s most az l\u00e1tjuk: a sok vesz\u0151ds\u00e9g, \u00e9s vita ellen\u00e9re, a t\u00f6rv\u00e9nyek t\u00f6meg\u00e9t elfogadva, majd tov\u00e1bb finom\u00edtva azokat, ma vissza\u00e9rkezt\u00fcnk oda ahonnan elindultunk. A rendszer egyre ink\u00e1bb egy diktat\u00far\u00e1ra eml\u00e9keztet, semmint az \u00e1lmainkban \u00e9l\u0151 demokr\u00e1ci\u00e1ra. Ha visszapillantunk &#8211; mint a m\u00e1di zsid\u00f3 \u2013 arra \u00e9bred\u00fcnk,: az id\u0151 elm\u00falt, de dolgaink m\u00e9gsem lettek elv\u00e9gezve.<\/p>\n<p>Azut\u00e1n ott van a gazdas\u00e1g versenyk\u00e9pess\u00e9ge. Nagyj\u00e1b\u00f3l 2000-ig \u2013 komoly \u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n, eml\u00e9kezz\u00fcnk a Bokros programra &#8211; jelent\u0151s el\u0151rehalad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt. M\u00e9g rendszer-v\u00e1lt\u00f3 t\u00e1rsainkkal szembeni el\u0151ny\u00fcnket is siker\u00fclt megtartani. \u00c1m most, ha a 21. sz\u00e1zadban befutott \u00fatra visszatekint\u00fcnk, azt konstat\u00e1lhatjuk: az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedben, nemhogy helyben toporogtunk, de visszafordultunk: ott tartunk, ahonnan elindultunk, mik\u00f6zben szomsz\u00e9djaink megel\u0151ztek. \u00c9s ott v\u00e1r r\u00e1nk a k\u00f6vetkez\u0151 csal\u00f3d\u00e1s: az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy. Nekibuzdulva, komoly befektet\u00e9sekkel olyan rendszert alak\u00edtottunk ki, amely &#8211; rem\u00e9nyeink szerint \u2013 finansz\u00edrozhat\u00f3, \u00e9s amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a beteg \u00e1ll. Sejtett\u00fck, hogy ez sok id\u0151t, \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb \u00e1ldozatot k\u00f6vetel, \u00e1m azt, hogy a <em>vizit-d\u00edjon<\/em> olyan gellert kap a rendszer, amit az\u00f3ta sem tud kiheverni, ezt nem v\u00e1rtuk. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy hanyatlik, a szakemberek elv\u00e1ndorolnak, k\u00f3rh\u00e1zak \u00e1llapota romlik, \u00e9s a betegek egyre kil\u00e1t\u00e1stalanabb \u00e1llapot\u00fa gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 rendszerrel szembes\u00fclnek. \u00c9vtizedes er\u0151fesz\u00edt\u00e9seink \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saink ut\u00e1n \u2013 mint\u00a0 m\u00e1di zsid\u00f3 &#8211; vissza\u00e9rkezt\u00fcnk oda, ahonnan elindultunk: a helyzet &#8211; ha ez egy\u00e1ltal\u00e1n lehet &#8211; ma rosszabb, mint a szocializmus utols\u00f3 napjaiban.<\/p>\n<p>Hasonl\u00f3k\u00e9ppen n\u00e9z ki a nyugd\u00edj-rendszer t\u00f6rt\u00e9nete. Ha nem is vita n\u00e9lk\u00fcl, azt bel\u00e1tta a magyar t\u00e1rsadalom: a kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e1llami \u2013 feloszt\u00f3-kirov\u00f3 rendszer \u2013 nem el\u00e9gs\u00e9ges. \u00cdgy egy olyan <em>h\u00e1rom-l\u00e1b\u00fa<\/em> rendszer alak\u00edtottuk ki, amely \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u2013 volna \u2013 az egy\u00e9nt: gondoljon a j\u00f6v\u0151j\u00e9re, tegyen maga is saj\u00e1t eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9\u00e9rt, \u00e9s ha jobb ell\u00e1t\u00e1st akar, ford\u00edtson arra n\u00e9mi saj\u00e1t p\u00e9nzt. \u00c1m, amikor a kiform\u00e1l\u00f3dott rendszer lassank\u00e9nt v\u00e9gre elkezdett volna m\u0171k\u00f6dni, az \u00e9ppen regn\u00e1l\u00f3 korm\u00e1ny, \u201eleny\u00falta\u201d a p\u00e9nzt, \u00e9s ellent\u00e9telez\u00e9sk\u00e9nt csak egy \u00fcres \u00edg\u00e9ret maradt: nem f\u00e9lj, majd csak lesz nyugd\u00edjad. \u00cdgy megint a <em>m\u00e1di zsid\u00f3 szindr\u00f3m\u00e1val<\/em> szembes\u00fcl\u00fcnk: ott \u00e1llunk, ahonnan negyed sz\u00e1zada elindultunk, mik\u00f6zben az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt p\u00e9nz elt\u0171nt.<\/p>\n<p>Ez a t\u00f6rt\u00e9net ism\u00e9tl\u0151dik az oktat\u00e1s\u00fcgyben. Indulatos \u00f6sszecsap\u00e1sok \u00e9s komoly t\u00e1rsadalmi befektet\u00e9sek ut\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3dott a rendszer, s\u0151t m\u00e1r a kezdeti sikerek is jelentkeztek. Azut\u00e1n az elm\u00falt hat \u00e9vben valami megroppant. Minden jelz\u0151sz\u00e1m, a sz\u00fcl\u0151i \u00e9s tan\u00e1ri el\u00e9gedetlens\u00e9g is azt mutatja: az oktat\u00e1si rendszer <em>ott \u00e1ll, ahol a m\u00e1di zsid\u00f3<\/em>. B\u00e1r sok munk\u00e1t v\u00e9gezt\u00fcnk, komoly \u00e1ldozatot v\u00e1llaltunk, a feladat m\u00e9gsem lett v\u00e9grehajtva. S\u0151t, egyre halaszthatatlanabb, hogy v\u00e9gre rendbe tegy\u00fck ezt a ter\u00fcletet, amely a gazdas\u00e1gi \u00e9s a t\u00e1rsadalmi halad\u00e1snak is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen forr\u00e1sa. Szinte b\u00e1rhova pillantunk is &#8211; a roma felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se, a gyermekszeg\u00e9nys\u00e9g megsz\u00fcntet\u00e9se, a ter\u00fcleti egyenl\u0151tlens\u00e9gek enyh\u00edt\u00e9se \u2013 csupa olyan gonddal szembes\u00fcl\u00fcnk, ahol a helyzet 90-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig javult, \u00e1m ha ma felpillantunk, azt kell l\u00e1tnunk: <em>ott \u00e1llunk, hol a m\u00e1di zsid\u00f3. <\/em><\/p>\n<p>A dologban \u00e9ppen az a legszomor\u00fabb: a rendszerv\u00e1lt\u00e1s els\u0151 \u00e9vtizede \u2013 minden probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val, t\u00e9ved\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kudarcaival egy\u00fctt &#8211; sikert\u00f6rt\u00e9netnek mondhat\u00f3. A t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai \u201ev\u00e1lt\u00f3\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u201d eredm\u00e9nyek\u00e9nt a nemzet es\u00e9lyt kapott az eur\u00f3pai felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sra, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tr\u00e1nyok lek\u00fczd\u00e9s\u00e9re. S m\u00e9g azt sem lehet mondani, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag magunkra voltunk utalva: soha a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben ilyen mennyis\u00e9g\u0171 k\u00fcls\u0151 forr\u00e1s nem \u00e1ramlott be. S ma, amikor kudarcainkkal szembes\u00fcl\u00fcnk m\u00e9gis mindenki m\u00e1sra \u2013 pontosabban a m\u00e1sikra &#8211; mutogat: a jobboldal, a baloldalra \u00e9s viszont, a liber\u00e1lisok a szocialist\u00e1kra \u00e9s viszont, a z\u00f6ldek a konzervat\u00edvokra \u00e9s viszont, a p\u00e1rtok a civilekre \u00e9s viszont, v\u00e9g\u00fcl mindenki a monop\u00f3liumokra, a szomsz\u00e9dokra, meg az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ra. A val\u00f3s\u00e1gban azonban a kudarcot magunknak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck.<\/p>\n<p>A m\u00e1di zsid\u00f3 legal\u00e1bb kialudhatta mag\u00e1t a bakon, b\u00e1r ut\u00e1na a munk\u00e1t \u00fajra el kellett v\u00e9geznie. Mi viszont \u00fagy k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk \u00fajra elv\u00e9gezni a munk\u00e1t \u2013 v\u00e9grehajtani egy \u00fajabb \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1st\u201d &#8211; hogy frusztr\u00e1ltak, bizalmatlanok, haragosak, \u00e9s v\u00e9gtelens\u00e9gig rem\u00e9nyvesztettek lett\u00fcnk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; Tudod mi a baj veled, \u00e9des haz\u00e1m, dr\u00e1ga nemzetem? H\u00e1t csak az, hogy \u00e9ppen ott \u00e1llsz, ahol a m\u00e1di zsid\u00f3. Hogy hol \u00e1ll a m\u00e1di zsid\u00f3? Nos, az anekdota szerint, a M\u00e1don \u00e9l\u0151, borkeresked\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 zsid\u00f3 keresked\u0151, minden reggel, kora hajnalban felkerekedett, hogy lovas-szek\u00e9ren sz\u00e9thordja az aznapi it\u00f3k\u00e1t a k\u00f6rny\u00e9k kocsm\u00e1iba. \u00c9vtizedekig az it\u00f3ka [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/165"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=165"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/165\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":166,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/165\/revisions\/166"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=165"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=165"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=165"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}