Az emberis\u00e9g eddigi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek tal\u00e1n legnagyobb, v\u00e1ltoz\u00e1sa el\u0151tt \u00e1ll. A jelek arra mutatnak, let\u00e9r\u00fcnk a m\u00falt, kacskaring\u00f3s, v\u00e1ls\u00e1gokkal teli, de ismert nyomvonal\u00e1r\u00f3l \u00e9s – mint a vonat a v\u00e1lt\u00f3t k\u00f6vet\u0151en \u2013 az eddigi v\u00e1g\u00e1nyt\u00f3l elhajl\u00f3, \u00faj, m\u00e9g alig felsejl\u0151 v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s fel\u00e9 vezet\u0151 p\u00e1ly\u00e1ra t\u00e9r\u00fcnk. Az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy valami alapvet\u0151en \u00faj korszak k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk, egykor szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz\u00f3nak t\u0171nhetett, de napjainkban meglehet\u0151sen elterjed v\u00e9lem\u00e9ny. Vita ink\u00e1bb arr\u00f3l folyik, hogy ki, milyen \u00e9rvek alapj\u00e1n, illetve optimista vagy pesszimista n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l szeml\u00e9li azt, ami j\u00f6n. Sokakat a v\u00e1ls\u00e1gok sorozata k\u00e9sztet annak kimond\u00e1s\u00e1ra: \u201eez nem mehet \u00edgy tov\u00e1bb\u201d. M\u00e1sokban az \u00faj jelens\u00e9gek \u00e1radata \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a Mesters\u00e9ges Intelligencia felr\u00e9ml\u0151 vil\u00e1ga – kelti a \u201evalami eg\u00e9szen \u00fajnak kell j\u00f6nnie\u201d k\u00e9pzet\u00e9t. Az eligazod\u00e1st illet\u0151en W. Churchill a m\u00falt trendj\u00e9t aj\u00e1nlja figyelm\u00fcnkbe: \u201eMin\u00e9l messzebb tekintesz vissza a m\u00faltba, ann\u00e1l tov\u00e1bb l\u00e1tsz el\u0151re a j\u00f6v\u0151be\u201d. Kierkegaard ebben a tekintetben szkeptikusabb: \u201eAz \u00e9let csak visszafel\u00e9 tekintve \u00e9rthet\u0151 meg, de \u00e9lni csak el\u0151re n\u00e9zve lehet\u201d, vagyis, azt, ahova eljutott\u00e1l meg\u00e9rtheted, megismerve az oda vezet\u0151 esem\u00e9nyek okait, de ez nem biztos\u00edt\u00e9k, hogy a j\u00f6v\u0151t is helyesen l\u00e1tod el\u0151re. <\/p>\n\n\n\n
\u00c9n, egy\nk\u00fcl\u00f6n\u00f6s mott\u00f3b\u00f3l – \u201eTe l\u00e1tod, ami van, \u00e9s az k\u00e9rdezed: mi\u00e9rt? \u00c9n l\u00e1tom, ami\nnincs, \u00e9s azt k\u00e9rdezem: mi\u00e9rt ne?\u201d \u2013 b\u00e1tors\u00e1got mer\u00edtve, egy alapvet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi\nugr\u00e1s jeleit l\u00e1tom felt\u0171nni. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedekben sok, egym\u00e1st m\u00e1r\nkor\u00e1bban is befoly\u00e1sol\u00f3 – k\u00f6rnyezeti, technol\u00f3giai, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s\npolitikai \u2013 jelens\u00e9g elv\u00e1laszthatatlanul egybefon\u00f3dik \u00e9s ez gy\u00f6keresen \u00e1t\u00edrja \u00e9let\u00fcnk\nmegszokott szab\u00e1lyait. K\u00e9t alapvet\u0151en fontos v\u00e1ltoz\u00e1s kapcsol\u00f3dik egybe: az\nemberis\u00e9g fel\u00e9rkezett \u201e\u00e9letg\u00f6rb\u00e9je\u201d gyorsan n\u00f6veked\u0151 szakasz\u00e1nak v\u00e9g\u00e9hez \u00e9s\nalkalmazkodnia kell a k\u00f6vetkez\u0151, stabil \u00e9s fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si szakasz\nfelt\u00e9teleihez. M\u00e1sr\u00e9szt, a szuver\u00e9n nemzet\u00e1llamokb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 nemzetk\u00f6zi rendszer\nfokozatosan elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3d\u00f3 glob\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ezzel\nkialakult az egys\u00e9ges emberis\u00e9g, ami l\u00e9nyegileg megv\u00e1ltoztatja a t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l\n– egyben a t\u00e1rsadalomr\u00f3l \u00e9s az emberr\u0151l – alkotott k\u00e9p\u00fcnket. <\/p>\n\n\n\n
Az el\u0151tt\u00fcnk\n\u00e1ll\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s az ember evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa, t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u201eugr\u00e1shoz\u201d\nm\u00e9rhet\u0151. Ilyenek voltak: a f\u00e1r\u00f3l val\u00f3 \u201elesz\u00e1ll\u00e1sunkhoz\u201d, a mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3\n\u00e1tt\u00e9r\u00e9s\u00fcnkh\u00f6z, \u00e9s az \u00e1llam megalkot\u00e1s. Ez ut\u00f3bbi – a nagy \u00e9s komplex emberi\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket korm\u00e1nyz\u00f3 centraliz\u00e1lt \u201eg\u00e9pezet\u201d kifejleszt\u00e9se – tette lehet\u0151v\u00e9 birodalmak\n\u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, \u00e9s ez teremtette meg az egyre gyorsul\u00f3 dinamik\u00e1j\u00fa fejl\u0151d\u00e9s\nfelt\u00e9teleit. A felsorolt gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok a m\u00faltban \u00e9vezredeket, majd \u00e9vsz\u00e1zadok\nsor\u00e1t vett\u00e9k ig\u00e9nybe, vagyis sok gener\u00e1ci\u00f3nyi id\u0151 alatt zajlottak le, \u00e9s m\u00e9g\n\u00edgy is f\u00e1jdalmas \u00e9s neh\u00e9z volt az \u00faj fejl\u0151d\u00e9si szinthez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s. Az el\u0151tt\u00fcnk\n\u00e1ll\u00f3 \u00fajabb t\u00f6rt\u00e9nelmi ugr\u00e1s\u00e1ra azonban legfeljebb k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vtized \u00e1ll\nrendelkez\u00e9sre, vagyis m\u00e9g a ma \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak is szinte biztosan v\u00e9gig \u00e9lik az\n\u00e1talakul\u00e1s minden \u00f6r\u00f6m\u00e9t \u00e9s ny\u0171g\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelem\nl\u00e9nyeg\u00e9t sz\u00e1momra legszeml\u00e9letesebben Marx egyik meghat\u00e1roz\u00e1sa foglalta \u00f6ssze: \u201eA\nt\u00f6rt\u00e9nelem nem egy\u00e9b, mint az egyes nemzed\u00e9kek egym\u00e1sut\u00e1nja, amelyek mindegyike\nkiakn\u00e1zza azokat az anyagokat, t\u0151k\u00e9t, termel\u0151er\u0151ket, amelyeket valamennyi\nel\u0151dje re\u00e1 hagyom\u00e1nyozott, ilyenk\u00e9ppen teh\u00e1t egyfel\u0151l a r\u00e1hagyott\ntev\u00e9kenys\u00e9geket folytatja eg\u00e9szen megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e1sfel\u0151l\npedig a r\u00e9gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket m\u00f3dos\u00edtja eg\u00e9sze megv\u00e1ltozott tev\u00e9kenys\u00e9ggel.\u201d (N\u00e9met ideol\u00f3gia. 1976. MEM 3. 39<\/a>.). A k\u00e9rd\u00e9s, vajon milyen er\u0151k form\u00e1lj\u00e1k\naz egy\u00e9nek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik egyre sz\u00e9lesed\u0151 \u00e9s egym\u00e1srautalts\u00e1gig er\u0151s\u00f6d\u0151 kapcsolat-h\u00e1l\u00f3j\u00e1t\nm\u00e1r a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6kn\u00e9l felvet\u0151d\u00f6tt. Sz\u00f3krat\u00e9sz nemcsak r\u00e1tal\u00e1lt, bar\u00e1tj\u00e1t is\nr\u00e1vezette a ma is helyesnek tekinthet\u0151 v\u00e1laszra: \u201eVajon hogyan v\u00e9gzi \u2013 teszi\nfel a k\u00e9rd\u00e9st a filoz\u00f3fus – az ember t\u00f6k\u00e9letesebben a munk\u00e1j\u00e1t: ha egymaga t\u00f6bb\nmesters\u00e9get folytat, vagy ha csak egyet? S Adeimantosz megadja a k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 helyes\nv\u00e1laszt: \u201eHa csak egyet.\u201d (Plat\u00f3n: \u00c1llam<\/a>. 108.oldal) Ebb\u0151l a felismer\u00e9sb\u0151l kiindulva Sz\u00f3krat\u00e9sz\nfelrajzolja azt az utat, ahogyan a sz\u00e9les\u00fcl\u0151 munkamegoszt\u00e1s, mind kifinomultabb\nterm\u00e9kek sokas\u00e1g\u00e1nak sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez vezet, \u00e9s bel\u00e1ttatja besz\u00e9lget\u0151partner\u00e9vel,\nhogy azt csak egyre n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rsadalom k\u00e9pes kiel\u00e9g\u00edteni. <\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9nelem teh\u00e1t a n\u00f6vekv\u0151, mind komplexebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3, egyre\nszorosabb kapcsolatokkal egybef\u0171z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek folyamata. Az\negym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol \u00e9l\u0151 emberek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek seg\u00edt\u00e9s\u00e9re a cser\u00e9t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00e9s\n\u00f6szt\u00f6nz\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket kellett l\u00e9trehozni: \u201efeltal\u00e1lj\u00e1k\u201d a p\u00e9nzt, a l\u00e9trehozz\u00e1k a\npiacot, bevezetik mag\u00e1ntulajdont, \u00e9s fejl\u0151dnek a csere lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1nak\neszk\u00f6zei, a kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s is. M\u00e1sr\u00e9szt, mivel a nagyobb\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben t\u00f6bb idegen \u00e9lt egy\u00fctt, megn\u0151tt a – m\u00e1sokon \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 – szab\u00e1lyszeg\u0151\n\u201epotyautasok\u201d sz\u00e1ma. Ez\u00e9rt a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9st kik\u00e9nyszer\u00edt\u0151 \u2013 megfigyel\u0151,\nel\u00edt\u00e9l\u0151, fegyelmez\u0151 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyeket hoznak l\u00e9tre: kigondolj\u00e1k a\nmoraliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 isteneket, majd megszervezik a b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeket m\u0171k\u00f6dtet\u0151\n\u00e1llamot. S az eredm\u00e9ny nem is marad el: n\u0151 a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\nkomplexit\u00e1sa \u00e9s sokf\u00e9les\u00e9ge, ez pedig kedvez\u0151en hat az innov\u00e1ci\u00f3k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9re\n\u00e9s a kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. (Derex, M. et al. 2013. Experimental\nevidence for the influence of group size on cultural complexity<\/a>)<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s a komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se, a\ngazdas\u00e1g \u00e9s a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9se az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vezredben egyre gyorsult, majd a\ndinamika a 20. sz\u00e1zadban \u201erobban\u00e1sszer\u0171v\u00e9\u201d er\u0151s\u00f6d\u00f6tt. Ennek el\u0151sz\u00f6r csak a\nkedvez\u0151 oldalait vett\u00fck \u00e9szre: ugr\u00e1sszer\u0171en n\u0151tt az \u00e1tlag\u00e9letkor \u00e9s a\nk\u00e9pzetts\u00e9g, javult az \u00e9let min\u0151s\u00e9ge, k\u00e9nyelmesebb\u00e9 \u00e9s kellemesebb\u00e9 v\u00e1lt. Ugyanakkor\na 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban v\u00e1ratlanul felbukkant az un. \u201et\u00fall\u00f6v\u00e9s\u201d\njelens\u00e9ge: nem vett\u00fcnk tudom\u00e1st a n\u00f6veked\u00e9si folyamat sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en\nbek\u00f6vetkez\u0151 lassul\u00f3 szakasz\u00e1r\u00f3l, \u00e9s ezen t\u00falhaladva kr\u00edzisek keletkeztek. Az\nid\u0151 el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1val egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten t\u0171ntek fel a n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tjai. V\u00e9g\u00fcl\nletagadhatatlann\u00e1 v\u00e1lt: az emberis\u00e9g el\u00e9rte vil\u00e1g\u00e1nak a hat\u00e1rait. \u201eBelaktuk\u201d az\neg\u00e9sz bolyg\u00f3nkat: b\u00e1rhova tekint\u00fcnk is minden\u00fctt \u00f6nmagunkkal tal\u00e1lkozunk,\nb\u00e1rmit is tesz\u00fcnk, mindig \u00f6nmagunkba botlunk, b\u00e1rhova megy\u00fcnk is saj\u00e1t tetteink\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel – szennyez\u00e9s\u00fcnkkel \u00e9s hullad\u00e9kainkkal – szembes\u00fcl\u00fcnk. <\/p>\n\n\n\n Ezzel p\u00e1rhuzamosan a minden embert \u00e9s minden dolgot egybef\u0171z\u0151\ntechnol\u00f3giai, gazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6rnyezeti kapcsolatok az eg\u00e9sz vil\u00e1got egys\u00e9ges komplex\n\u2013 egyre nehezebben \u00e1tl\u00e1that\u00f3 – rendszerr\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k. Az ilyen komplex\nrendszerek csak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck dinamikus modellj\u00e9t megalkotva \u00e9rthet\u0151k meg, csak \u00edgy\nlehet nyomon k\u00f6vetni a fejl\u0151d\u00e9s menet\u00e9t, elemezni a beavatkoz\u00e1sok lehets\u00e9ges hat\u00e1sait\n\u00e9s felt\u00e1rni milyen v\u00e9gkifejlet fel\u00e9 halad a rendszer. (Cosensa, B. et al. 2021. Governing complexity<\/a>.) Ezt a\nmegold\u00e1st v\u00e1lasztotta a R\u00f3mai klub, amikor szak\u00e9rt\u0151i – f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada, J.\nForrester \u201eVil\u00e1gdinamika\u201d modellj\u00e9re t\u00e1maszkodva (J. W. Forrester. 1971. World dynamics<\/a>) – glob\u00e1lis\nmodell\u00e9 form\u00e1lt\u00e1k az egybekapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00f6veked\u00e9si folyamatokat, \u00e9s v\u00e9gig k\u00f6vett\u00e9k\na k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket a \u201ev\u00e9ges\u201d f\u00f6ld\u00f6n. A bonyolult \u00e9s nehezen \u00e1ttekinthet\u0151 egyenletek\nrendszere ugyanakkor j\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00e1br\u00e1kat eredm\u00e9nyezett. Ezek szeml\u00e9letesen\nmutatt\u00e1k: a n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tjaiba val\u00f3 bele\u00fctk\u00f6z\u00e9s – igaz, akkor m\u00e9g csak a \u201et\u00e1voli\u201d\nj\u00f6v\u0151ben, 2040-2050 t\u00e1j\u00e1n \u2013 a glob\u00e1lis rendszer \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1hoz vezethet. Ezzel letagadhatatlann\u00e1\nv\u00e1lt: az emberis\u00e9g fel\u00e9rkezett – a d\u0151lt S<\/em> alak\u00fa – logiszikus n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rbe\nfels\u0151, m\u00e1r nem n\u00f6vekv\u0151, stabil szakasz\u00e1ra, ahol azonban az egy\u00e9nek \u00e9s a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9letfelt\u00e9telei sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen alapvet\u0151en megv\u00e1ltoznak. <\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3 \u2013 egybehangz\u00f3an term\u00e9szetben kialakul\u00f3 vagy\naz tud\u00f3sok \u00e1ltal kialak\u00edtott korl\u00e1tok k\u00f6zz\u00e9 helyezett az \u00e1llat-popul\u00e1ci\u00f3k n\u00f6veked\u00e9si\nfolyamataib\u00f3l levonhat\u00f3 tapasztalatokkal (Calhoun, J. 1962. Population Density and Social\nPathology.<\/a>) \u2013 egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre vezetett: azok a\nl\u00e9nyek, akik nem vesznek tudom\u00e1st, vagy mert nem ismerik fel, vagy mert nem\nt\u00f6r\u0151dnek vil\u00e1guk korl\u00e1tozott volt\u00e1val, katasztr\u00f3f\u00e1val v\u00e9gz\u0151d\u0151 j\u00f6v\u0151 fel\u00e9\nsodr\u00f3dnak. Ugyanakkor a kutat\u00e1sok azt is egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tett\u00e9k: a v\u00e9gzet nem\neleve elrendeltetett. Le lehet t\u00e9rni a fenntarthatatlan n\u00f6veked\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l,\n\u00e1m ehhez fel kell ismerni az alkalmazkod\u00e1s elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s ehhez kell\nilleszteni a viselked\u00e9st. Nos, \u00e9ppen ebbe a – t\u00f6rt\u00e9nelemben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u2013\nhelyzetbe cs\u00f6ppent most az emberis\u00e9g. A\nglob\u00e1lis k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck m\u00e1r a dinamikusan fejl\u0151d\u0151 K\u00edna \u00e9s India\npolg\u00e1rai \u2013 a 21. sz\u00e1zadban folyamatosan n\u0151, \u00e9s l\u00e9tsz\u00e1muk, az el\u0151rejelz\u00e9sek\nszerint 2030-ra meghaladja a 4 milli\u00e1rd f\u0151t. V\u00e9ges vil\u00e1gunk \u201elak\u00f3inak\u201d egyre nagyobb r\u00e9sze \u2013 \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don – a leggazdagabbak fogyaszt\u00e1si\nszok\u00e1sait igyekszik m\u00e1solni. Mik\u00f6zben azonban \u00e9lelmiszer-, \u00e9s \u201eaut\u00f3fogyaszt\u00e1suk\u201d,\nv\u00edz-, \u00e9s energiafelhaszn\u00e1l\u00e1suk k\u00f6zel\u00edti a fejlett orsz\u00e1gok szintj\u00e9t, ezzel\np\u00e1rhuzamosan \u201eszennyez\u00e9s- \u00e9s hullad\u00e9k-termel\u00e9s\u00fck\u201d is \u201efelz\u00e1rk\u00f3zik\u201d ahhoz. <\/p>\n\n\n\n Az emberis\u00e9g felfel\u00e9 haladva a logisztikus \u00e9letg\u00f6rbe gyorsan\nn\u00f6vekv\u0151 szakasz\u00e1n szinte hipnotikusan k\u00f6vette az \u00e9lboly fenntarthatatlan \u00e9letmodellj\u00e9t.\nA s\u0171r\u0171s\u00f6d\u0151 kr\u00edzisek azonban jelzik, nem halaszthat\u00f3 a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\nkorl\u00e1tjaihoz val\u00f3 hozz\u00e1illeszked\u00e9s. Ebben a helyzetben a j\u00f6v\u0151h\u00f6z f\u0171z\u0151\nviszonyunkat Hugh Trevor-Roper angol t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz mond\u00e1sa fejezi ki legink\u00e1bb: \u201eA\nt\u00f6rt\u00e9nelem nem az, ami megesett, hanem az, ami t\u00f6rt\u00e9nt, annak t\u00fckr\u00e9ben, ami\nt\u00f6rt\u00e9nhetett volna\u201d. Vagyis, \u00fagy kell szeml\u00e9ln\u00fcnk a j\u00f6v\u0151t, mint a mindenkori\n\u201emost\u201d-b\u00f3l indul\u00f3, t\u00f6bbf\u00e9le egyar\u00e1nt lehets\u00e9ges \u201ej\u00f6v\u0151sz\u00e1lat\u201d, amelyek k\u00f6z\u00fcl az\nemberek d\u00f6nt\u00e9sei nyom\u00e1n form\u00e1l\u00f3dik ki a v\u00e9g\u00fcl is megval\u00f3sul\u00f3. Ennek t\u00fckr\u00e9ben elgondolkoztat\u00f3,\nhogy a felel\u0151s (?) politikusok, b\u00e1r l\u00e1tj\u00e1k a katasztr\u00f3fa jeleit \u2013 r\u00e9szben az\n\u0151ket d\u00f6nt\u00e9sekre noszogat\u00f3 polg\u00e1rok t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelve \u2013 halogatj\u00e1k az\nelker\u00fclhetetlen d\u00f6nt\u00e9seket. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket a glob\u00e1lis modellek \u00fajabb\nszimul\u00e1ci\u00f3i is mutatj\u00e1k: bizonyos ter\u00fcleteken el\u00e9rt javul\u00e1s ellen\u00e9re, eg\u00e9sz\u00e9ben\naz emberis\u00e9g helyzete \u2013 l\u00e1sd, az idei hossz\u00fa, forr\u00f3 ny\u00e1r \u2013 romlott. (Herrington, G. 2020. Update to limits\nto growth<\/a>.) <\/p>\n\n\n\n A fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 z\u00f6kken\u0151mentes \u00e1tmenet\nnagy kih\u00edv\u00e1st jelent. Egyr\u00e9szt, a \u201esoft-landing\u201d k\u00f6zben tekintettel kell lenni a\nvil\u00e1got fesz\u00edt\u0151, szinte elviselhetetlen ellentmond\u00e1sok\u2013 egyenl\u0151tlens\u00e9g,\nszeg\u00e9nys\u00e9g, k\u00f6rnyezeti \u00e9s demogr\u00e1fiai probl\u00e9m\u00e1k – eg\u00e9sz sor\u00e1ra. F\u00f6ld\u00fcnk b\u00e1rmely\nt\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben szem\u00fcnkbe t\u0171nnek az egy\u00e9neket, az etnikumokat, a t\u00e1rsadalmakat \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3kat\nszembe\u00e1ll\u00edt\u00f3 konfliktusok t\u00f6megei. A helyzetet m\u00e9g nehezebb\u00e9 teszi, hogy komplex\n\u00e9s szorosan csatolt vil\u00e1gunk \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9 \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlann\u00e1 v\u00e1lt. Ez\nvezetett oda, hogy a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben kiform\u00e1l\u00f3dott, a nemzetk\u00f6zi\nkapcsolatokat szervez\u0151, konfliktuskezel\u00e9si int\u00e9zm\u00e9nyek, az egyik oldalon az\nENSZ \u00e9s egy\u00e9b nemzetk\u00f6zi szervezetek, a m\u00e1sikon, az egym\u00e1st akad\u00e1lyoz\u00f3 nagyhatalmak\n– amelyeket gyakran a magukat szuperhatalomnak k\u00e9pzel\u0151 dikt\u00e1torok \u00e9s\nv\u00e1llalatbirodalmak mozgatnak \u2013 k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1ltak a kr\u00edzisek megold\u00e1s\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n Ez vetette fel bennem egy mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t (MI) alkalmaz\u00f3\nglob\u00e1lis modell l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, egyben sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. \u00dagy v\u00e9lem, csak\nennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00e1tal\u00e1lhatunk az eg\u00e9sz emberis\u00e9g szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l optim\u00e1lis \u201ej\u00f6v\u0151sz\u00e1lra\u201d.\nEgy ilyen modell \u201ek\u00f6zbeiktat\u00e1s\u00e1val\u201d a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k felkutathatj\u00e1k a lehet\u0151s\u00e9geket,\n\u201elej\u00e1tszhatj\u00e1k\u201d a d\u00f6nt\u00e9si v\u00e1ltozatokat \u00e9s ez kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3v\u00e1 teszi a fenntarthat\u00f3\nfejl\u0151d\u00e9s glob\u00e1lis \u00e9s lok\u00e1lis felt\u00e9teleit. A rendszer komplexit\u00e1sa miatt, a csoportgondolkod\u00e1s\n\u00e1ltal befoly\u00e1solt \u00e9s \u201ecsak\u201d \u201eterm\u00e9szetes\u201d intelligenci\u00e1val rendelkez\u0151 szakemberek\nnem tudnak eligazodni a r\u00e9szletek \u00e1ttekinthetetlen gazdags\u00e1g\u00e1ban. Rem\u00e9lhet\u0151en, az\nMI-vel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lhatnak \u201ekibogozni\u201d a sz\u00e1mtalan, egybefon\u00f3d\u00f3\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyeket, \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geiknek, a t\u00f6bbiekre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t is. <\/p>\n\n\n\n Az MI alkalmaz\u00e1sa \u2013 nem tagadom – sok probl\u00e9m\u00e1t \u00e9s ijeszt\u0151 lehet\u0151s\u00e9get\nis felvet, \u00e1m ne felejtkezz\u00fcnk el, mi is alkalmaz\u00e1s\u00e1nak \u201ealternat\u00edv\u00e1ja\u201d:\nbelet\u00f6r\u0151dni abba, hogy ego-vez\u00e9relt populist\u00e1k, kisz\u00e1m\u00edthatatlan dikt\u00e1torok \u201ej\u00e1tszadozzanak\u201d\naz emberis\u00e9g sors\u00e1val. Vil\u00e1gunkat mind a mai napig szuverenit\u00e1sukat f\u00e9lt\u00e9kenyen\nv\u00e9d\u0151 \u201enemzet-\u00e1llamok\u201d h\u00e1l\u00f3zatak\u00e9nt szeml\u00e9lj\u00fck. \u00c1m az egys\u00e9ges emberis\u00e9g\nkialakul\u00e1sa azzal j\u00e1rt, hogy \u00e9rdekei vitathatatlanul \u201efel\u00fcl\u00edrj\u00e1k\u201d b\u00e1rmely\nnemzet \u2013 vagy m\u00e1s szuver\u00e9n aktor – akarat\u00e1t. Ebben a helyzetben a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdeket\n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 d\u00f6nt\u00e9s meghozatal\u00e1t \u00e9s annak v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t csak egy MI-n alapul\u00f3\nglob\u00e1lis modell k\u00e9pes garant\u00e1lni. Az emberis\u00e9g t\u00fal\u00e9l\u00e9se teh\u00e1t azon m\u00falik,\nfelk\u00e9sz\u00fclt-e, elfogadja-e, \u00e9s alkalmazkodik-e ahhoz, hogy a MI \u00e1ltal vez\u00e9relt\nglob\u00e1lis modell k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel hozza meg d\u00f6nt\u00e9seit. Ez nyitott mindenkivel a\np\u00e1rbesz\u00e9dre, valamennyi partnere el\u00e9 t\u00e1rja a lehets\u00e9ges megold\u00e1st, megmutatja,\nhogy a sz\u00e1m\u00e1ra javasolt d\u00f6nt\u00e9s, mik\u00e9nt hat m\u00e1sokra. <\/p>\n\n\n\n A glob\u00e1lis MI modell alkalmaz\u00e1s\u00e1nak azonban van m\u00e9g egy kedvez\u0151\n\u201ej\u00e1rul\u00e9kos mell\u00e9khat\u00e1sa\u201d. A modell term\u00e9szetes tartoz\u00e9ka, hogy l\u00e9trehozza \u00e9s\nhozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi a lok\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek r\u00e9szmodelljeit. Vagyis, b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra\nfelk\u00edn\u00e1lja, hogy \u201esaj\u00e1t\u201d nemzet-\u00e1llam\u00e1nak \u00e1llapot\u00e1t vagy t\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek j\u00f6v\u0151j\u00e9t \u2013 a\nglob\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9sbe illesztve – elemezni tudja. Megnyitja teh\u00e1t a lehet\u0151s\u00e9get b\u00e1rmely\nnemzet, kisebbs\u00e9g, s\u0151t az egyedi polg\u00e1r el\u0151tt, hogy – szinte f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l,\nhogy az \u00e9ppen aktu\u00e1lis korm\u00e1nyzat mennyi \u00e9s milyen min\u0151s\u00e9g\u0171 inform\u00e1ci\u00f3t bocs\u00e1t\na rendelkez\u00e9s\u00e9re \u2013 saj\u00e1t helyzet\u00e9t, m\u00e1sok helyzet\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben, r\u00e9szleteiben \u00e9s\nt\u00e1vlataiban elemezni tudja. Ez pedig \u00faj perspekt\u00edv\u00e1t nyit a demokr\u00e1cia el\u0151tt a\n21. sz\u00e1zadban. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az emberis\u00e9g eddigi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek tal\u00e1n legnagyobb, v\u00e1ltoz\u00e1sa el\u0151tt \u00e1ll. A jelek arra mutatnak, let\u00e9r\u00fcnk a m\u00falt, kacskaring\u00f3s, v\u00e1ls\u00e1gokkal teli, de ismert nyomvonal\u00e1r\u00f3l \u00e9s – mint a vonat a v\u00e1lt\u00f3t k\u00f6vet\u0151en \u2013 az eddigi v\u00e1g\u00e1nyt\u00f3l elhajl\u00f3, \u00faj, m\u00e9g alig felsejl\u0151 v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s fel\u00e9 vezet\u0151 p\u00e1ly\u00e1ra t\u00e9r\u00fcnk. Az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy valami alapvet\u0151en \u00faj korszak k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk, egykor szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz\u00f3nak […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1662"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1662"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1662\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1664,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1662\/revisions\/1664"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1662"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1662"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1662"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}