<\/p>\n\n\n\n
A 20. sz\u00e1zad egyik legnevesebb \u00e9s legnagyobb hat\u00e1s\u00fa\nk\u00f6zgazd\u00e1sza, J. M. Keynes – m\u00e9g az 1929-es vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1got megel\u0151z\u0151en –\n\u00edrt egy tanulm\u00e1nyt, a j\u00f6v\u0151 el\u0151re l\u00e1that\u00f3 trendjeir\u0151l. (Keynes, J.M. 1930. The\neconomic possibilities for our grandchildren.) \u00cdr\u00e1s\u00e1nak -amire gyakran, mint az\nunok\u00e1knak \u00edrt lev\u00e9lre hivatkoznak \u2013 f\u0151 t\u00e9zise: \u201eaz emberis\u00e9g gazdas\u00e1gi\nprobl\u00e9m\u00e1ja megoldhat\u00f3 \u2013 de legal\u00e1bbis a megold\u00e1s k\u00f6zel\u00e9be ker\u00fclhet \u2013 sz\u00e1z \u00e9ven\nbel\u00fcl. Ez azt jelenti teh\u00e1t, hogy a gazdas\u00e1gi probl\u00e9ma nem az emberis\u00e9g \u00f6r\u00f6k\u00f6s\nprobl\u00e9m\u00e1ja – ha a j\u00f6v\u0151t tekintj\u00fck\u201d. Ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 a 1929-es vil\u00e1ggazdas\u00e1gi\nv\u00e1ls\u00e1g t\u00fckr\u00e9ben – \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don megd\u00f6bbenthette a korabeli olvas\u00f3it. \u00c1m napjaink\nszemsz\u00f6gb\u0151l el\u0151rejelz\u00e9se m\u00e9g elgondolkoztat\u00f3bb: a megadott hat\u00e1rid\u0151 ugyanis ebben\naz \u00e9vtizedben lej\u00e1r (!) \u00e9s a helyzet m\u00e9gsem t\u0171nik\nennyire optimizmusra okot ad\u00f3nak. Vagy m\u00e9gis? <\/p>\n\n\n\n
A\nGDP\/f\u0151, a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam a k\u00e9pzetts\u00e9g, a legfejlettebbeket \u00e9s a\nlegszeg\u00e9nyebbeket is figyelembe vev\u0151 \u00e1tlaga j\u00f3val meghaladja az egy \u00e9vsz\u00e1zaddal\nezel\u0151tti fejlettek\u00e9t! A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek alapvet\u0151 megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t mi sem mutatja\njobban, mint a Goldman\nSachs nemr\u00e9g sz\u00fcletett el\u0151rejelz\u00e9se: K\u00edna j\u00f6v\u0151re (!) \u00e1tl\u00e9pi azt a GDP\/f\u0151\nalapj\u00e1n sz\u00e1m\u00edtott \u201ek\u00fcsz\u00f6b\u00f6t\u201d, amin t\u00fal fejlett orsz\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt. Ezt a t\u00e9nyt ugyan\na Vil\u00e1gbank el\u0151rel\u00e1that\u00f3lag csak 2024-ben – a helyzet \u00e1ltal\u00e1nos \u201e\u00e1ttekint\u00e9se\u201d keret\u00e9ben\n– er\u0151s\u00edti meg, ezzel egy\u00fctt, K\u00edna gyakorlatilag 40 \u00e9v alatt, a vil\u00e1gpiaci\nnyit\u00e1s, az iparos\u00edt\u00e1s \u00e9s a termel\u00e9kenys\u00e9g-n\u00f6veked\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt, a gyeng\u00e9n fejletts\u00e9g\nszintj\u00e9r\u0151l a fejlett t\u00e1rsadalom st\u00e1tusz\u00e1ba \u201ekatapult\u00e1lt\u201d. A val\u00f3s\u00e1gban az\nemberis\u00e9g k\u00e9tharmad\u00e1nak \u00e9let\u00e9t \u2013 t\u00faljutva az \u201eelrugaszkod\u00e1son\u201d \u2013 m\u00e1r a gyors\nn\u00f6veked\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. A vil\u00e1got ma ink\u00e1bb a glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gok el\u0151id\u00e9zte nagy lelassul\u00e1s<\/em> probl\u00e9m\u00e1ja zavarja. (Dorling, D. 2021. Slowdown.) <\/p>\n\n\n\n Engem \u2013 a\n\u201ekifut\u00f3\u201d babyboom nemzed\u00e9k tagj\u00e1t – legink\u00e1bb az \u00e9rdekel, milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei\nlesznek, ha a Keynes \u00e1ltal v\u00edzion\u00e1lt, szabadabb \u00e9s gazdagabb kor r\u00e1nk k\u00f6sz\u00f6nt? A szem\u00fcnk el\u0151tt kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 komfortosabb vil\u00e1g ugyanis – v\u00e1gyott\n\u00e9s rem\u00e9lt kellemes\u00e9gei mellett – vesz\u00e9lyeket is rejteget. Ezt juttatta eszembe egy\n\u00e9vtizedekkel ezel\u0151tti eml\u00e9kem. A \u201eUS Today\u201d lap riportere Olga Korbutot – az\nUSA-ban \u00e9l\u0151, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s szovjet olimpiai bajnokot – faggatta \u00e9let\u00e9r\u0151l, aki a\ncsupa kellemes \u00e9lm\u00e9nyei mellett egy furcsa tapasztalat\u00e1r\u00f3l is besz\u00e1molt. Az\nedz\u00e9sre jelentkez\u0151 tehets\u00e9ges amerikai fiatalokat k\u00e9rdezve – \u201eAkarsz-e olimpiai\nbajnok lenni?\u201d \u2013 a v\u00e1lasz mindig hat\u00e1rozott: \u201eAkarok\u201d volt. Ilyenkor\nvisszak\u00e9rdezett: \u201eNagyon akarsz?\u201d. A v\u00e1lasz m\u00e9g hat\u00e1rozottabban: \u201eNagyon akarok!\u201d.\n\u201eAkkor nagyon sokat kell dolgoznod!\u201d \u2013 vil\u00e1gos\u00edtotta fel \u0151ket. Mire azt\nv\u00e1laszolt\u00e1k: Akkor nem akarok!<\/em> <\/p>\n\n\n\n A fokozatosan meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 Y, Z \u00e9s \u03b1 gener\u00e1ci\u00f3k az \u201eamerikai \u00e1lomra\u201d \u2013 ami sz\u00fcleik sz\u00e1m\u00e1ra kem\u00e9ny\nmunk\u00e1val el\u00e9rhet\u0151 lehet\u0151s\u00e9get jelentett \u2013 nekik \u201esz\u00fclet\u00e9si jogon\u201d j\u00e1r\u00f3 dologk\u00e9nt\ntekintenek. Term\u00e9szetesnek veszik, hogy \u00e1lmaik – szinte magukt\u00f3l \u2013 megval\u00f3sulnak\n\u00e9s ehhez igaz\u00edtj\u00e1k \u00e9letform\u00e1jukat. S\u0151t, elv\u00e1rj\u00e1k, hogy mindenki, aki erre\nhat\u00e1ssal lehet \u2013 a sz\u00fcl\u0151k, a bar\u00e1tok, az iskola, a v\u00e1llalat \u00e9s a politika – megtegyen\nmindent ez\u00e9rt. Ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s annak t\u00fckr\u00e9ben elgondolkoztat\u00f3, hogy az embert\nsok\u00e1ig k\u00e9nyszerekkel \u00e9s vesz\u00e9lyekkel teli vil\u00e1g vette k\u00f6r\u00fcl. Az \u00e9let – Hobbes szerint \u2013 \u201emag\u00e1nyos, cs\u00fanya, brut\u00e1lis \u00e9s r\u00f6vid.”<\/em> volt. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek csak lassan v\u00e1ltak elviselhet\u0151bb\u00e9,\n\u00e1m m\u00e9g ezt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gyanakv\u00e1ssal\nszeml\u00e9lte Plat\u00f3n. It\u00e1liai tapasztalatair\u00f3l – az ottani \u00e9letet szakadatlan\nd\u0151zs\u00f6l\u00e9sek sorozatak\u00e9nt<\/em> (!) jellemezve – megh\u00f6kkent\u0151 ellenszenvvel sz\u00e1molt\nbe tan\u00edtv\u00e1nyainak: \u201esemmik\u00e9ppen sem volt kedv\u00e9reval\u00f3 \u00fagy \u00e9lni, hogy naponta\nk\u00e9tszer t\u00f6ltse meg a gyomr\u00e1t, \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt sohase h\u00e1ljon egyed\u00fcl. Hiszen\nlehetetlen, hogy f\u00f6ldi haland\u00f3, ha ifj\u00fakor\u00e1t\u00f3l kezdve eff\u00e9le szok\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt\nnevelkedett, valaha is j\u00f3zan esz\u00e9nek haszn\u00e1lat\u00e1hoz jusson, ehhez oly csod\u00e1latos\nterm\u00e9szete kellene, hogy legyen, amilyen senkinek nincs.\u201d. (Boorstin, D.J.\n2002. Keres\u0151k. 67.) <\/p>\n\n\n\n A kisz\u00e1m\u00edthatatlan vesz\u00e9lyeket lassacsk\u00e1n felv\u00e1ltotta a f\u00e1rads\u00e1gos\nmunka elh\u00e1r\u00edthatatlan k\u00f6teless\u00e9ge. M\u00e9g a 20. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban is ez\nhat\u00e1rozta a legt\u00f6bbek gyermekkor\u00e1t. Ezt, az elm\u00falt \u00e9v n\u00e9h\u00e1ny kultur\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nye\n\u2013 a Camus \u00e9let\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 film, egy magyar parasztcsal\u00e1d \u00e9let\u00e9t bemutat\u00f3 k\u00f6nyv\n(Ill\u00e9s Kl\u00e1ra. 2021. Megtart\u00f3 er\u0151) \u00e9s saj\u00e1t ap\u00e1m \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1sa (T\u00fczes\nkemence) – villantotta fel el\u0151ttem. A neh\u00e9z \u00e9letfelt\u00e9telek, a fizikai er\u0151szak,\na korai munka k\u00e9nyszere \u00e9s a folytonos k\u00fcszk\u00f6d\u00e9s azut\u00e1n kialak\u00edtott\u00e1k a feln\u00f6veked\u0151\nnemzed\u00e9kekben a kem\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek zoksz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli elfogad\u00e1s\u00e1t dikt\u00e1l\u00f3 \u201e\u00e9letprogramot\u201d.\n\u00c1m a 20. sz\u00e1zad felgyorsul\u00f3 gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9se, technikai forradalmai \u00e9s az elterjed\u0151\ndemokr\u00e1cia fokozatosan \u00e1tform\u00e1lta a vil\u00e1got. A munkaid\u0151 r\u00f6vid\u00fclt, a k\u00e9pzetts\u00e9g\nemelkedett, a munkafelt\u00e9telek javultak \u00e9s n\u00f6vekedett a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam. S\u0151t\n-szemben az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1rakoz\u00e1sokkal \u2013 n\u00f6vekedett a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s \u00e9s\ncs\u00f6kkent az egyenl\u0151tlens\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n Az el\u0151re jut\u00e1st\u00f3l addig elz\u00e1rt sz\u00e9les r\u00e9tegek elindulhattak\nfelfel\u00e9 a t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9s l\u00e9pcs\u0151in. Az \u00e9let eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve komfortosabb\nlett, az \u00e1tlagember \u201ejobb \u00e9teleket fogyasztott, t\u00e9len melegebb, ny\u00e1ron h\u0171v\u00f6sebb\nvolt az otthona, sokkal t\u00f6bbf\u00e9le holmit v\u00e1s\u00e1rolt \u00e9s hosszabb, eg\u00e9szs\u00e9gesebb\n\u00e9letet \u00e9lt.\u201d (Banerjee A. Duflo, E. 2020. J\u00f3 k\u00f6zgazdas\u00e1gtan neh\u00e9z id\u0151kre.). A\nmunkalehet\u0151s\u00e9gek b\u0151v\u00fcl\u00e9se, a k\u00e9pzetts\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se, a szabads\u00e1gjogok\nkisz\u00e9lesed\u00e9se az \u00e9lettel kapcsolatos elv\u00e1r\u00e1sokat is alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. A\ngyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9let min\u0151s\u00e9ge \u2013 a kor\u00e1bbi sz\u00e1zadokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u2013 30-40\n\u00e9venk\u00e9nt ugr\u00e1sszer\u0171en javult. A fiatalabb nemzed\u00e9kek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei az\nid\u0151sebbek\u00e9vel \u00f6sszevetve j\u00f3val szabadabbak, k\u00e9nyelmesebbek \u00e9s megenged\u0151bbek\nlettek. A jellegzetesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyek azut\u00e1n j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 \u201egener\u00e1ci\u00f3kat\u201d\nform\u00e1ltak ki. <\/p>\n\n\n\n A gener\u00e1ci\u00f3-v\u00e1lt\u00e1sok akkor v\u00e1ltak szembesz\u00f6k\u0151v\u00e9, amikor az id\u0151sebb\nkoroszt\u00e1ly \u2013 a fiatalabbakra tekintve \u2013 r\u00e1\u00e9bredt: \u201e\u00e9n ezt nem engedhettem meg\nmagamnak\u201d, vagy \u201enekem erre soha nem volt lehet\u0151s\u00e9gem\u201d, illetve \u201e\u00e9n ezt k\u00f6teles\nvoltam megcsin\u00e1lni\u201d. A nagysz\u00fcl\u0151k, a sz\u00fcl\u0151k, a gyermekek, az unok\u00e1k \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyeinek\na k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en elk\u00fcl\u00f6n\u00edtette egym\u00e1st\u00f3l a \u201ehallgatag\u201d, a \u201ebaby\nboom\u201d, majd az X, azut\u00e1n Y, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a Z (millenniumi) nemzed\u00e9keket. Az\n\u00e9let\u00e9lm\u00e9nyekb\u0151l azut\u00e1n a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n, a kor\u00e1bbi korokt\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151\nk\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 \u2013 a meritokr\u00e1cia \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t – form\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9letmodellt. A t\u00f6rt\u00e9nelmet\nsok\u00e1ig a t\u00e1rsadalmi es\u00e9lyek sz\u00fclet\u00e9s jog\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 eloszt\u00e1sa jellemezte: ha\n\u201eap\u00e1d paraszt volt, te is az maradt\u00e1l\u201d. Az ezt \u201elev\u00e1lt\u00f3\u201d meritokr\u00e1cia viszont az\n\u00e9let legt\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9n versenyt hirdetett, megteremtve a felt\u00e9teleit, hogy b\u00e1rki\n\u201ebenevezhessen\u201d az \u201ekarrier-versenybe\u201d. S\u0151t, az egyenl\u0151bb es\u00e9lyek megteremt\u00e9s\u00e9re\n\u00e9rdek\u00e9ben az el\u0151rejut\u00e1s kompetenci\u00e1it az \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 k\u00e9pz\u00e9s keret\u00e9ben\nmegszerezhet\u0151v\u00e9 tette.<\/p>\n\n\n\n Az, hogy lecs\u00f6kkentek a versenybe val\u00f3 bekapcsol\u00f3d\u00e1s\nakad\u00e1lyai \u00e9s a felemelked\u00e9st az \u201e\u00e9letversenyben\u201d mutatott teljes\u00edtm\u00e9ny hat\u00e1rozta\nmeg, mindenkit \u2013 a r\u00e9gi vil\u00e1g elitj\u00e9t is \u2013 versenyre k\u00e9nyszer\u00edtett. A 20.\nsz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban azut\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt: az egy\u00e9ni versenyk\u00e9pess\u00e9get\nalapvet\u0151en a csal\u00e1dban \u00e1tadott viselked\u00e9s-program befoly\u00e1solja. A vil\u00e1g leggazdagabb embereinek\n\u00e9lett\u00f6rt\u00e9netei \u2013 Upton Sinclair, H. Fordr\u00f3l \u00edrt \u201eA tragacskir\u00e1ly\u201d reg\u00e9ny\u00e9t\u0151l,\neg\u00e9szen az Apple vagy a Google sokak \u00e1ltal feldolgozott t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ig – vil\u00e1gosan\np\u00e9ld\u00e1zt\u00e1k: az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt vagyon n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhet\u0151, a neh\u00e9z gyerekkor nem h\u00e1tr\u00e1ny. Az \u00e9letp\u00e1ly\u00e1k\nv\u00e9gs\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3ja a v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9szs\u00e9g \u00e9s a kem\u00e9ny munka v\u00e1llal\u00e1sa, amire Edison\n– sokat id\u00e9zett \u2013\nmond\u00e1sa is utal: \u201eZsenialit\u00e1s = 1% tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1g + 99% verejt\u00e9k\u201d. A k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok\npedig azonos\u00edtott\u00e1k, hogy a mindenki \u00e1ltal csod\u00e1lt \u00fczleti, tudom\u00e1nyos vagy sport\nteljes\u00edtm\u00e9nyeket az egy\u00e9n un. jutalomhalaszt\u00e1si (deleyed gratification) k\u00e9pess\u00e9ge alapozta meg. Ez\nazonban nemcsak a\nkitart\u00f3 munk\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edt,\nhanem arra is, hogy \u00e9leted jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t \u2013 szemben \u00e1tlagos kort\u00e1rsaiddal – a komfort-z\u00f3n\u00e1n\nk\u00edv\u00fcl t\u00f6ltsd. (Casey, B.J. et al. 2011. Behavioral and neural correlates of\ndelay of gratification 40 years later.) <\/p>\n\n\n\n \u00c1m a m\u00falt sz\u00e1zad 60-as \u00e9veit\u0151l kezdve a kiemelked\u00e9si versenyt\negyre jobban befoly\u00e1solta az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra. A k\u00e9nyelem, a\nszabads\u00e1g \u00e9s az \u00e9lm\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1t k\u00edn\u00e1l\u00f3 k\u00f6rnyezet kezdte fokozatosan fel\u00fcl\u00edrni\na szem\u00e9lyes versenyk\u00e9pess\u00e9g jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t. Az ugyan mindenkit\ncs\u00e1b\u00edtott, hogy az \u00e9letversenyben \u201eolimpiai bajnok\u201d legyen, de az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges\nk\u00e9szs\u00e9gek megszerz\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 szenved\u00e9st m\u00e1r \u2013 mint O. Korbut\ntan\u00edtv\u00e1nyai – kevesebben v\u00e1llalt\u00e1k. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 pedig – mik\u00e9nt a\nsportban \u2013 az addig nemzeti keretek k\u00f6z\u00f6tt foly\u00f3 \u201e\u00e9letverseny\u201d glob\u00e1liss\u00e1\nsz\u00e9lesedett. Ahhoz teh\u00e1t,\nhogy valaki a maga v\u00e1lasztotta ter\u00fcleten \u201eolimpiai bajnok\u201d lehessen, sokkal t\u00f6bb, \u00e9s sokkal kem\u00e9nyebb ellenfelekkel\nkellett megk\u00fczdenie. A \u201eversenyk\u00e9pess\u00e9get\u201d pedig egyre kev\u00e9sb\u00e9 a vagyoni\n\u00f6r\u00f6ks\u00e9g, mint ink\u00e1bb a csal\u00e1dban \u00e1tadott motiv\u00e1ci\u00f3s program hat\u00e1rozta meg.\nEnnek r\u00e9szleteibe n\u00e9mi betekint\u00e9st ad B. Obama visszaeml\u00e9kez\u00e9se: \u201eA h\u00e9t \u00f6t\nnapj\u00e1n any\u00e1m bej\u00f6tt reggel n\u00e9gy \u00f3rakor a szob\u00e1mba, bel\u00e9m er\u0151szakolta a\nreggelit, majd elkezdte az angol \u00f3r\u00e1t h\u00e1rom \u00f3r\u00e1val azel\u0151tt, hogy \u00e9n elindultam\nvolna az iskol\u00e1ba, \u0151 meg a munk\u00e1j\u00e1ba. \u00c9n minden er\u0151mmel \u00e9s minden lehets\u00e9ges\nm\u00f3don megpr\u00f3b\u00e1ltam ellen\u00e1llni, de minden ellen\u00e1ll\u00e1somat visszaverte azzal a\nszomor\u00fa, de hangs\u00falyos megjegyz\u00e9ssel: azt hiszed ez nekem \u00e9lvezet, \u00f6csk\u00f6s. De\ncsak \u00edgy viheted valamire!\u201d <\/p>\n\n\n\n A 21. sz\u00e1zadban teh\u00e1t fejlett vil\u00e1g fiataljai \u2013 gyermekeink\n\u00e9s unok\u00e1ink \u2013 a moderniz\u00e1ci\u00f3 l\u00e9pcs\u0151in felkapaszkodni igyekv\u0151 fejl\u0151d\u0151 vil\u00e1g obamai\n<\/em>\u201eedz\u00e9s-m\u00f3dszerekkel\u201d kik\u00e9pzett sok-sz\u00e1zmilli\u00f3 fiatalj\u00e1val k\u00e9nyszer\u00fclnek\nversenyezni. Ebben a helyzetben v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1, hogy a j\u00f3l\u00e9t \u00e9s a\nmeritokr\u00e1cia – sok\u00e1ig sikert hoz\u00f3 trendjei \u2013 csapd\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak. Egyr\u00e9szt, a 21.\nsz\u00e1zad komfort-z\u00f3n\u00e1ja szinte mindenki el\u0151tt megnyitotta a \u201eszurkol\u00f3i\u201d l\u00e9t perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t:\n\u00fclni a TV el\u0151tt, majszolni a chipset, iszogatni a s\u00f6r\u00f6ket \u00e9s b\u00edztatni a\ncsapatot. Szerte a vil\u00e1gon terjed\u0151 trend: a fiatalok n\u00f6vekv\u0151 r\u00e9sze egyre csak\nv\u00e1r \u00e1lmai \u00e1ll\u00e1s\u00e1ra, s am\u00edg nem tal\u00e1lja meg az ig\u00e9nyeit minden tekintetben\nkiel\u00e9g\u00edt\u0151 munkahelyet, addig a \u201emama-hotelt\u201d szolg\u00e1ltat\u00e1sait \u00e9lvezi. Motiv\u00e1ci\u00f3ja\npedig, hogy kil\u00e9pjen a komfort-z\u00f3n\u00e1b\u00f3l egyre cs\u00f6kken. Mik\u00f6zben azonban \u201eolyan\n\u00e1ll\u00e1sokra v\u00e1r, amelyeket soha nem fog elnyerni\u201d (Banerjee-Duflo. 222. oldal), fenyegeti\n\u0151ket, hogy a \u201emama-hotel\u201d egyszer csak bez\u00e1r. Ekkor d\u00f6bbennek r\u00e1 a fiatalok,\nhogy a \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d csapd\u00e1j\u00e1ba estek. Vagyis, hozz\u00e1szokva a kellemess\u00e9g \u00e9s\nk\u00e9nyelem felt\u00e9teleihez, k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lnak adapt\u00e1l\u00f3dni a v\u00e1ratlanul el\u0151bukkan\u00f3\nkem\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez. <\/p>\n\n\n\n Ezzel p\u00e1rhuzamosan, a kor\u00e1bban mindenre kiterjed\u0151 verseny\nlehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, egyben k\u00e9nyszereit megteremt\u0151 meritokr\u00e1cia a 20. sz\u00e1zad utols\u00f3\n\u00e9vtizedeiben csapd\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. (Markovits, D. 2020. The meritocracy trap.). Az\n\u00e9letversenyben kiemelked\u0151 glob\u00e1lis elit ugyanis – a r\u00e9gi arisztokr\u00e1ci\u00e1hoz\nhasonl\u00f3 befoly\u00e1st szerezve \u2013 megn\u00f6velte a kiemelked\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9szs\u00e9gek\nmegszerz\u00e9s\u00e9nek k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t \u00e9s ugyanakkor r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette a glob\u00e1lis\nk\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyra saj\u00e1t munkamodellj\u00e9t. Mik\u00f6zben az alacsonyabb j\u00f6vedelm\u0171ek\n\u00e1tlagos munkaideje az elm\u00falt \u00e9vtizedekben folyamatosan cs\u00f6kkent, az elit\nmunkaideje n\u0151tt! Ezzel a probl\u00e9m\u00e1val a fejlett vil\u00e1g akkor tal\u00e1lkozott, amikor \u2013\nmint a Netflixen feldolgozott t\u00f6rt\u00e9netben – egy k\u00ednai v\u00e1llalat v\u00e1s\u00e1rolt fel egy\namerikait \u00e9s a \u201esaj\u00e1t\u201d munkafelt\u00e9teleit akarja \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni. Az elm\u00falt\nnapokban adta h\u00edr\u00fcl a m\u00e9dia a Twittert \u201eelfoglal\u00f3\u201d E. Musk munkat\u00e1rsainak tett\naj\u00e1nlat\u00e1t: vagy rendk\u00edv\u00fcl\nkem\u00e9nyen, hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kat \u00e9s nagy intenzit\u00e1ssal dolgoznak, vagy, aki erre nem\nhajland\u00f3, az \u201eh\u00fazzon el\u201d! <\/p>\n\n\n\n A legfiatalabb gener\u00e1ci\u00f3k jelent\u0151s r\u00e9sze a glob\u00e1lis komfort-z\u00f3na\n\u00e9lm\u00e9ny-vil\u00e1g\u00e1nak cs\u00e1b\u00edt\u00e1sai \u00e9s az \u00e9lesed\u0151 glob\u00e1lis verseny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt\nt\u00f6ltik minden perc\u00fcket. Ezek felk\u00edn\u00e1lj\u00e1k ugyan a \u201epanem et circenses\u201d \u00f6r\u00f6meit, \u00e1m elfedik, hogy aki eg\u00e9sz\n\u00e9let\u00e9ben pillanatonk\u00e9nt felvillan\u00f3 v\u00e1gyai azonnali kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6veti, azt \u00f6szt\u00f6nei\na kudarcok \u00fatj\u00e1ra vezetik. Emiatt elgondolkoztat\u00f3 Keynes – napjainkban\nfokozatosan megval\u00f3sul\u00f3 – v\u00edzi\u00f3ja: \u201ea gazdas\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ja, a k\u00fczdelem a\nfennmarad\u00e1s\u00e9rt\u2026 minden \u00f6szt\u00f6n\u00fcnket \u00e9s hajlamunkat a gazdas\u00e1gi probl\u00e9ma\nmegold\u00e1s\u00e1ra fejlesztette. Ha pedig ez megold\u00f3dik az emberis\u00e9g elvesz\u00edti\nhagyom\u00e1nyos c\u00e9lj\u00e1t.\u201d A meritokratikus\nelit a maga \u00e9letfelfog\u00e1s\u00e1t – rugalmas alkalmazkod\u00e1st, hossz\u00fa munkaid\u0151t \u00e9s a\nmag\u00e1n\u00e9letnek a c\u00e9g \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fel\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t \u2013 \u00edrn\u00e1 el\u0151 mindenki sz\u00e1m\u00e1ra. Aki\nezt elfogadja, az tov\u00e1bb\nemelkedhet a sikerl\u00e9tr\u00e1n, az ezt visszautas\u00edt\u00f3k t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze viszont kiszorul\na munka vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Ezzel azonban nem egyszer\u0171en \u00e9letsz\u00ednvonaluk cs\u00f6kken, hanem \u00e9letes\u00e9lyek\nis, s\u0151t – a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben -hal\u00e1los vesz\u00e9lynek teszik ki magukat. (Case,\nA. Deaton, A. 2020. Deaths of Despair and the Future of Capitalism.). Az\nellentmond\u00e1s felold\u00e1s\u00e1ra nincs jobb \u00f6tletem, mint W. Buffett \u2013 a vil\u00e1g egyik\nleggazdagabb ember\u00e9nek – k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6r\u00f6kl\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1ja<\/em>: \u201eHagyj annyit gyermekeidre,\nhogy azzal foglalkozhassanak, amivel szeretn\u00e9nek. De ne hagyj annyit, hogy ne\nkelljen valamivel foglalkozniuk.\u201d <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A 20. sz\u00e1zad egyik legnevesebb \u00e9s legnagyobb hat\u00e1s\u00fa k\u00f6zgazd\u00e1sza, J. M. Keynes – m\u00e9g az 1929-es vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1got megel\u0151z\u0151en – \u00edrt egy tanulm\u00e1nyt, a j\u00f6v\u0151 el\u0151re l\u00e1that\u00f3 trendjeir\u0151l. (Keynes, J.M. 1930. The economic possibilities for our grandchildren.) \u00cdr\u00e1s\u00e1nak -amire gyakran, mint az unok\u00e1knak \u00edrt lev\u00e9lre hivatkoznak \u2013 f\u0151 t\u00e9zise: \u201eaz emberis\u00e9g gazdas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1ja megoldhat\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1833"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1833"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1833\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1835,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1833\/revisions\/1835"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1833"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1833"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1833"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}