<\/p>\n\n\n\n
\u00c9let\u00fcnket\nv\u00e9gig k\u00eds\u00e9rik a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ratlan fordulatainak vagy a kisz\u00e1m\u00edthatatlan\nesem\u00e9nyeknek a rejt\u00e9lyei. Ezek azut\u00e1n soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek sorozat\u00e1t\nind\u00edtj\u00e1k el. Reggel a \u201emi\u00e9rt nem m\u0171k\u00f6dik a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151?\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val szembes\u00fcl\u00fcnk,\nami azut\u00e1n a \u201emi\u00e9rt zuhog ma megint az es\u0151?\u201d gondj\u00e1val folytat\u00f3dik. T\u0171n\u0151d\u00e9s\u00fcnk fokozatosan\nid\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben egyre t\u00e1volabbra terjed ki: \u201emeddig emelkednek m\u00e9g az \u00e1rak?\u201d,\nmajd m\u00e9g messzebbre: \u201elesz-e elegend\u0151 nyugd\u00edjam?\u201d. Azut\u00e1n, \u00e9rdekl\u0151d\u0151 elme –\nelt\u00e1volodva az egy\u00e9n probl\u00e9m\u00e1it\u00f3l – a vil\u00e1g sorsk\u00e9rd\u00e9seit veszi c\u00e9lba: \u201emire\nvezet a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s?\u201d \u00c1m, a tud\u00f3sok \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se meg\u00e1ll\u00edthatatlan \u00e9s\nel\u0151bb vagy ut\u00f3bb r\u00e1k\u00e9rdeznek a \u00e9let eredet\u00e9t, a gondolkod\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s a mor\u00e1l\nszerep\u00e9t \u00e9rint\u0151 alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre. V\u00e9g\u00fcl – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00edgy \u00e9v v\u00e9ge t\u00e1j\u00e1n – a\njelens\u00e9gek k\u00e1osz\u00e1ban eligazod\u00e1st keres\u0151 embert k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga ak\u00e1r a l\u00e9t v\u00e9gs\u0151\nk\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez is elvezetheti: Mi\u00e9rt van egy\u00e1ltal\u00e1n a l\u00e9tez\u00e9s \u00e9s helyette mi\u00e9rt\nnem a semmi?<\/em><\/p>\n\n\n\n Ez\na rejt\u00e9ly t\u00f6bbsz\u00f6r felbukkant a filoz\u00f3fia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, \u00e1m t\u00f6bbnyire, mint a\ngondolkod\u00f3kat foglalkoztat\u00f3 egy\u00e9b sorsk\u00e9rd\u00e9sek \u201emell\u00e9ksz\u00e1la\u201d. Mint egy k\u00e9rd\u0151jel,\narra figyelmeztetett: a vil\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9t firtat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek m\u00f6g\u00f6tt lehet m\u00e9g egy,\nminden addigin\u00e1l nehezebben \u00e9rthet\u0151 tal\u00e1ny. Azut\u00e1n a gondolkod\u00f3 visszat\u00e9rt kort\u00e1rsainak\nt\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t izgat\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kra, amelyek s\u00fcrget\u0151bb v\u00e1laszt v\u00e1rtak. Leibniz, volt az els\u0151, aki egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl\nf\u00f6ltette a k\u00e9rd\u00e9st: \u201eMi\u00e9rt van a valami<\/em>, \u00e9s nem pedig a semmi<\/em>.\u201d\nErre azut\u00e1n azt a – sokak ma is kiel\u00e9g\u00edt\u0151 – v\u00e1laszt adta: az\u00e9rt l\u00e9tezik a valami<\/em>,\na semmi helyett, mert Isten meg akarta teremteni \u00e9s meg is teremtette a\nvil\u00e1got. \u00c1m a figyelem t\u00f6bbnyire a \u201egyakorlatiasabb\u201d v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre\nir\u00e1nyult. Kant \u2013 a p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt \u2013 a filoz\u00f3fia legfontosabb feladat\u00e1nak\na \u201eMit tudhatok? Mit kell tennem? Mit rem\u00e9lhetek?\u201d probl\u00e9m\u00e1inak az elemz\u00e9s\u00e9t tartotta,\namelyek v\u00e9g\u00fcl is, a \u201eMi az ember?\u201d egyetlen alapk\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 volt s\u0171r\u00edthet\u0151. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m\na tudom\u00e1ny halad\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9s elemz\u00e9se a 20. sz\u00e1zad els\u0151\nharmad\u00e1ban \u201eszintet l\u00e9pett\u201d. Egyr\u00e9szt, a kvantummechanika \u00e9s a relativit\u00e1s-elm\u00e9let\nkidolgoz\u00e1s\u00e1val az ember bepillant\u00e1st nyert a l\u00e9t legrejtettebb \u2013 legm\u00e9lyebb \u00e9s\nlegt\u00e1volibb – t\u00e9rs\u00e9geibe. A fizika a gyakorlati vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s szintj\u00e9re emelte az\nelk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl kicsiny \u00e9s a felfoghatatlan t\u00e1voli, hat\u00e1rtalan \u201edolgok\u201d kutat\u00e1s\u00e1t.\nAz evol\u00faci\u00f3 pedig egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten tudott konkr\u00e9t v\u00e1laszokat adni az\n\u00e9l\u0151vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek rejt\u00e9ly\u00e9re. Ezzel el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt, hogy a\ntudom\u00e1ny k\u00eds\u00e9rletekkel ellen\u0151rizhet\u0151 v\u00e1laszt adjon a l\u00e9trej\u00f6v\u00e9s<\/em> mi\u00e9rtj\u00e9nek\ntitk\u00e1ra. Ez pedig ism\u00e9t r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet a – t\u00f6bbnyire a \u201eparkol\u00f3p\u00e1ly\u00e1n\u201d\nvesztegl\u0151 – v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre. Ennek jele, hogy Martin Heidegger, \u201eBevezet\u00e9s a \u2019Mi\na metafizik\u00e1\u2019?-hoz c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban ism\u00e9t felveti a k\u00e9rd\u00e9st: \u201emi\u00e9rt van egy\u00e1ltal\u00e1n\na valami, mi\u00e9rt nincs ink\u00e1bb a semmi?\u201d De ugyan\u00edgy a kor tudom\u00e1nyos halad\u00e1s\u00e1ra,\nilletve az \u00e1ltal\u00e1nos bizonytalans\u00e1g\u00e1ra utalt Sartre \u201eL\u00e9t \u00e9s semmi\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171ve is.\n<\/p>\n\n\n\n Fokozatosan\nmegker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt olyan k\u00e9rd\u00e9sek elemz\u00e9se, amelyeket sok\u00e1ig – szinte\nkonszenzu\u00e1lisan – a vall\u00e1s \u00e9s a hit egyed\u00fcli \u201efels\u00e9gter\u00fclet\u00e9nek\u201d tekintettek. Eg\u00e9szen\na 20. sz\u00e1zadig – m\u00e9g a tud\u00f3sokon bel\u00fcl is – kisebbs\u00e9gben voltak azok, akik \u00fagy\nv\u00e9lt\u00e9k: a keletkez\u00e9sek magyar\u00e1zat\u00e1b\u00f3l a teremt\u0151<\/em> \u2013 vagy az \u00e1ltala\nv\u00e9grehajtott intelligens tervez\u00e9s<\/em> – koncepci\u00f3ja kiiktathat\u00f3 lenne. A\ntud\u00f3sokra ink\u00e1bb egy saj\u00e1tos szkeptikus szeml\u00e9let volt jellemz\u0151. Ezt t\u00fckr\u00f6zte\nBertrand Russel reag\u00e1l\u00e1sa – az egy\u00e9bk\u00e9nt hozz\u00e1 hasonl\u00f3an – szkeptikus t\u00e1rsainak,\n\u0151t provok\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re: \u201eMit fog v\u00e1laszolni, ha hal\u00e1la ut\u00e1n m\u00e9giscsak ott \u00e1ll\nmajd Szent P\u00e9ter el\u0151tt, aki azt firtatja: Mi\u00e9rt nem hitt?\u201d. Russel – az\nanekdota szerint \u2013 \u00fagy v\u00e1laszolt volna Szent P\u00e9ternek: \u201eNem adt\u00e1l el\u00e9g\nbizony\u00edt\u00e9kot!\u201d. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m\na tudom\u00e1ny fokozatosan el\u00e9rte azt a szintet, amelyen nemcsak a v\u00e1ltoz\u00e1sok\nle\u00edr\u00e1s\u00e1ra, de a \u201ekeletkez\u00e9s\u201d \u2013 vagyis a fejl\u0151d\u00e9sben bek\u00f6vetkez\u0151 ugr\u00e1sok<\/em>\n– magyar\u00e1zat\u00e1ra is k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt. Ez pedig el\u0151re vet\u00edtette, hogy m\u00e9g az olyan –\nsok\u00e1ig kiz\u00e1r\u00f3lag a \u201eteremt\u00e9s\u201d feladatk\u00f6r\u00e9be sorolt – k\u00e9rd\u00e9sekben is, mint az\n\u00e9let keletkez\u00e9se, az ember kialakul\u00e1sa, vagy a tudat \u00e9s a mor\u00e1l l\u00e9trej\u00f6tte, a\nkutat\u00e1s k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lik felt\u00e1rni az egym\u00e1sb\u00f3l \u00e9p\u00fcl\u0151, \u00e9s egyre bonyolultabb\nszerkezet\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 l\u00e9tez\u0151k fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Ezt egyr\u00e9szt az entr\u00f3pia n\u00f6veked\u00e9s\nt\u00f6rv\u00e9nye alak\u00edtja, amely a l\u00e9tez\u0151ket k\u00fcl\u00f6n\u00f6s v\u00e9g\u00e1llapot fel\u00e9 vezeti: \u201em\u00edg\nminden kih\u0171lt, m\u00edg minden megtelt \u00e9s marad a semleges salak\u201d (Mad\u00e1ch: Az ember\ntrag\u00e9di\u00e1ja). M\u00e1sr\u00e9szt azonban \u2013 b\u00e1r err\u0151l ritk\u00e1bban esett sz\u00f3 – \u00e9pp \u00edgy form\u00e1lja\na vil\u00e1got az \u201eemergencia\u201d t\u00f6rv\u00e9nye, amely a bonyolultabb\u00e1 v\u00e1l\u00e1st \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s \u201eugr\u00e1sait\u201d\nhat\u00e1rozza meg. Ez az oka, hogy vil\u00e1gunkban nem kiv\u00e9teles, hanem \u00e9ppen\n\u00e1ltal\u00e1nosan jellemz\u0151 a l\u00e9tez\u0151k \u00f6nszervez\u0151d\u00e9se \u00e9s a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest\nradik\u00e1lisan \u00faj strukt\u00far\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tte. <\/p>\n\n\n\n A\ntudom\u00e1ny l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre felt\u00e1rta: a maguk \u201eterm\u00e9szetes\u201d \u00fatj\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151,\nalkot\u00f3 elemeik eredeti strukt\u00far\u00e1ihoz k\u00e9pest \u00faj min\u0151s\u00e9get megtestes\u00edt\u0151 l\u00e9tez\u0151k\nkeletkez\u00e9se nem ig\u00e9nyel k\u00fcls\u0151 \u201ebeavatkoz\u00e1st\u201d. A 21. sz\u00e1zadban teh\u00e1t – b\u00e1r\negy\u00e1ltal\u00e1n nem fogynak, hanem a tudom\u00e1ny el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1val \u00e9ppen sokasodnak a\nv\u00e1laszt v\u00e1r\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek \u2013 egyre megalapozottabbnak t\u0171nik a keletkez\u00e9s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra\nadott un. intelligens tervez\u0151 <\/em>t\u00edpus\u00fa megold\u00e1sban val\u00f3 k\u00e9telked\u00e9s. Ez pedig\nazt jelzi el\u0151re, hogy a l\u00e9t alapk\u00e9rd\u00e9s\u00e9re \u2013 mi\u00e9rt a l\u00e9tez\u00e9s van, mi\u00e9rt nem a\nsemmi<\/em> – adhat\u00f3 lehets\u00e9ges v\u00e1laszok keres\u00e9se is radik\u00e1lis fordulatot vehet. Erre\na k\u00e9rd\u00e9sre \u2013 mint l\u00e1ttuk \u2013 eredetileg az a v\u00e1lasz form\u00e1l\u00f3dott ki: l\u00e9tezik egy\nmindenhat\u00f3 l\u00e9ny, aki megteremtette a vil\u00e1got, annak minden teremtm\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s aki\naz\u00f3ta is id\u0151nk\u00e9nt beavatkozik annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy elv\u00e1r\u00e1sai szerint\nalakuljanak a dolgok \u00e9s esem\u00e9nyek. <\/p>\n\n\n\n A mindenhat\u00f3 l\u00e9nyre alapozott – legt\u00f6bbek \u00e1ltal\nterm\u00e9szetesnek tekintett \u2013 megold\u00e1s arra \u00e9p\u00fcl: a mindenhat\u00f3 l\u00e9ny \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tezik.\nEz a minimum \u2013 mondhatja b\u00e1rki – ami elv\u00e1rhat\u00f3 egy mindenhat\u00f3t\u00f3l<\/em>, de\naz\u00e9rt m\u00e9gis csak egy felt\u00e9telez\u00e9s. \u00c1m ennek elfogad\u00e1s\u00e1val t\u00faljutottunk a\nnehez\u00e9n: innent\u0151l kezdve a mindenhat\u00f3 l\u00e9ny, azt tesz vagy nem tesz, amit akar. Miut\u00e1n\nmegtette a t\u0151le telhet\u0151t – megteremtette a vil\u00e1got – d\u00f6nthet \u00fagy: mag\u00e1ra hagyja\nazt \u00e9s a tov\u00e1bbiakban csak szeml\u00e9li, hogyan m\u0171k\u00f6dik, amit teremtett, \u00e9s mik\u00e9nt boldogulnak\nteremtm\u00e9nyei. Bev\u00e9gezve teh\u00e1t amit v\u00e1llalt – a teremt\u00e9st – azt t\u00f6k\u00e9letesnek\nt\u00e9telezi, \u00e9s a tov\u00e1bbiakban m\u00e1r nem avatkozik be: alkot\u00f3i szabads\u00e1gra<\/em>\nmegy. De d\u00f6nthet \u00fagy is, hogy folytatja a teremt\u00e9st. Folyamatosan beavatkozik a\nvil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be: \u00faj ir\u00e1nyba ford\u00edt, megsemmis\u00edt, kipr\u00f3b\u00e1l, kijav\u00edtja, ami\nelromlott, j\u00f3v\u00e1teszi azt, amit m\u00e1sok rontottak el. Mindv\u00e9gig saj\u00e1t elv\u00e1r\u00e1sainak\nteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkodik, \u00e9s \u00fajra-szab\u00e1lyozza a dolgokat, kiigaz\u00edtva az \u00e1ltala\nteremtett l\u00e9nyek el\u0151id\u00e9zte hib\u00e1kat \u00e9s b\u0171n\u00f6ket. <\/p>\n\n\n\n Az\n\u201eIsten\u201d megold\u00e1s teh\u00e1t az \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tez\u00e9s felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9n alapul, \u00e1m ezzel\nszemben felvethet\u0151 egy m\u00e1sik \u2013 ezzel egyenrang\u00fa (?) \u2013 kiindul\u00f3 axi\u00f3ma: az \u00f6r\u00f6kt\u0151l\nfogva l\u00e9tez\u0151 \u00e9s saj\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyei szerint form\u00e1l\u00f3d\u00f3 anyagi val\u00f3s\u00e1g felt\u00e9telez\u00e9se. A tudom\u00e1ny fokozatosan ker\u00fcl egyre k\u00f6zelebb\naz \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tez\u0151, saj\u00e1tos anyag\/t\u00e9r\/id\u0151<\/em> \u201eszerkezetk\u00e9nt\u201d elk\u00e9pzelhet\u0151\nvil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, amely \u2013 m\u00e9g csak r\u00e9szben felt\u00e1rt – \u201ebels\u0151\u201d t\u00f6rv\u00e9nyei\nszerint k\u00e9pes \u201emegsz\u00fclni\u201d annak elemi \u201er\u00e9szecsk\u00e9it\u201d. A kezdetben egyszer\u0171 alkot\u00f3-elemek\nazut\u00e1n, r\u00e9szecsk\u00e9ket cser\u00e9lve – amelyek a kapcsolatot, egyben hat\u00e1sokat\nk\u00f6zvet\u00edtik – k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9phetnek egym\u00e1ssal. \u00cdgy az elemi \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1kb\u00f3l\u201d\n– amelyek a fizikusok k\u00eds\u00e9rleteiben, a h\u00e9tk\u00f6znapi szeml\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra nehezen\n\u00e9rthet\u0151 \u201er\u00e9szecske\u201d \u00e9s a \u201ehull\u00e1m\u201d tulajdons\u00e1gokat egyar\u00e1nt mutatnak – egyre komplexebb\nkonstrukci\u00f3k form\u00e1l\u00f3dnak ki. \u00cdgy \u201esz\u00fcletnek\u201d elemi r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l egyre\n\u00f6sszetettebb anyagi szervez\u0151d\u00e9sek, amelyek azut\u00e1n \u00faj, addig nem l\u00e9tez\u0151 tulajdons\u00e1gokkal\nrendelkeznek. <\/p>\n\n\n\n Vagyis,\na \u201emi\u00e9rt a l\u00e9t van, \u00e9s mi\u00e9rt nem a semmi\u201d v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, a k\u00e9t megold\u00e1si\nlehet\u0151s\u00e9g – az \u201eIsten\u201d, illetve az \u201eAnyag\u201d \u2013 adott, amelyek egyar\u00e1nt az \u201e\u00f6r\u00f6kt\u0151l\nfogva l\u00e9tez\u00e9s<\/strong>\u201d axi\u00f3m\u00e1j\u00e1n alapulnak. Az, hogy az azonos axi\u00f3m\u00e1b\u00f3l levezetett\nk\u00e9t l\u00e9tez\u00e9s-modell k\u00f6z\u00fcl melyiket tartjuk meggy\u0151z\u0151bbnek \u00e9s melyiket fogadjuk el,\naz k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megfontol\u00e1sok alapj\u00e1n d\u00f6nthet\u0151 el. Az \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tez\u0151 \u201eIsten\u201d\naxi\u00f3m\u00e1j\u00e1t elfogadva, egy v\u00e9gtelen k\u00e9pess\u00e9ggel, hat\u00e1rtalan er\u0151vel, mindent\nfel\u00fclm\u00fal\u00f3 akarattal \u00e9s csak r\u00e9szben kif\u00fcrk\u00e9szhet\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kokkal rendelkez\u0151 teremt\u0151t\nkapunk. \u0150<\/strong>, v\u00e9gtelen k\u00e9pess\u00e9ginek birtok\u00e1ban \u2013 aff\u00e9le mesteremberk\u00e9nt – tervez,\nl\u00e9trehoz, teremt, kialak\u00edt \u00e9s \u201enevelget\u201d. Sz\u00e1munkra r\u00e9szben kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen elk\u00e9pzel\u00e9seit\nk\u00f6vetve megalkotja a dolgokkal, folyamatokkal \u00e9s l\u00e9nyekkel ben\u00e9pes\u00edtett vil\u00e1gunkat.\nEzt az \u00e1ltala teremtett val\u00f3s\u00e1got \u2013 r\u00e9szben vagy eg\u00e9sz\u00e9ben – az \u0150<\/strong>\nakarata mozgatja, ez pedig kijel\u00f6li \u2013 egyben le is sz\u0171k\u00edti – teremtm\u00e9nyeinek mozg\u00e1si\nter\u00e9t. Ez \u00fagy is \u00e9rtelmezhet\u0151, hogy – csak r\u00e9szben ismerhet\u0151 – korl\u00e1tokat \u00e1ll\u00edt\naz ember \u201eszabad akarat\u00e1nak\u201d \u00fatj\u00e1ba. M\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l azonban ez alapot ad a\nrem\u00e9nyked\u00e9sre: ha az \u201eelv\u00e1r\u00e1soknak\u201d megfelel\u0151en viselkedsz, elker\u00fcl\u00f6d a bajt,\nvagy ha m\u00e9gsem, \u201efentr\u0151l\u201d seg\u00edts\u00e9get rem\u00e9lhetsz. <\/p>\n\n\n\n A\nszint\u00e9n az \u00f6r\u00f6kt\u0151l l\u00e9tez\u00e9s axi\u00f3m\u00e1j\u00e1n alapul\u00f3 \u201eAnyag\u201d megold\u00e1s egy olyan val\u00f3s\u00e1got\nk\u00edn\u00e1l fel, amely az ember sz\u00e1m\u00e1ra megismerhet\u0151, \u00e9s logikusan magyar\u00e1zhat\u00f3\nelm\u00e9lett\u00e9 rendezhet\u0151. Ez a val\u00f3s\u00e1g a tudom\u00e1nyos elm\u00e9letek alapj\u00e1n \u00e9rtelmezhet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1b\u00f3l\nsz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6vetkez\u0151 folyamatok eredm\u00e9nyek\u00e9nt – bizonyos felt\u00e9telek eset\u00e9n –\nr\u00e9szecsk\u00e9ket k\u00e9pes \u201esz\u00fclni\u201d. A l\u00e9trej\u00f6v\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6lcs\u00f6nhathatnak \u00e9s ennek\nsor\u00e1n egybekapcsol\u00f3dhatnak bonyolultabb szervez\u0151d\u00e9sekk\u00e9, de \u00e9pp \u00edgy sz\u00e9t is\nv\u00e1lhatnak. A \u201efel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u201d \u00e9s a \u201esz\u00e9tes\u00e9s\u201d egyar\u00e1nt a – vil\u00e1gunk alapszerkezet\u00e9t t\u00fckr\u00f6z\u0151\nmatematikai strukt\u00far\u00e1kba rendezhet\u0151 \u2013 mozg\u00e1s-t\u00f6rv\u00e9nyeknek engedelmeskedve alakul.\nA vil\u00e1g strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00f6nfejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket a kutat\u00f3\nszellem fokozatosan k\u00e9pes felfedezni. Az teh\u00e1t, hogy mi \u00e9s mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik<\/em>\n– az \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva val\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en – a tudom\u00e1ny\nm\u00f3dszereivel elemezhet\u0151. \u00cdgy l\u00e9p\u00e9sr\u0151l, l\u00e9p\u00e9sre meg\u00e9rthet\u0151 mi\u00e9rt pont ilyen a\nvil\u00e1g, mi\u00e9rt \u00e9ppen ilyen r\u00e9szecsk\u00e9k alkotj\u00e1k, mi\u00e9rt az \u00e1ltalunk megismert strukt\u00far\u00e1k\nalakultak ki benne, s\u0151t v\u00e1laszt kaphatunk ak\u00e1r arra is, mi lehet a tov\u00e1bbi\nfejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1ja. <\/p>\n\n\n\n Most\nteh\u00e1t szembes\u00fclt\u00fcnk a \u201eTe melyiket v\u00e1lasztan\u00e1d?<\/em>\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel. Az egyik lehets\u00e9ges szempont: a k\u00f6nnyebb\nbefogadhat\u00f3s\u00e1g. Az \u201eIsten\u201d megold\u00e1s narrat\u00edv\u00e1i \u2013 gondoljunk csak a Biblia, a\nTalmud sz\u00f6vegeire, vagy \u00e9ppen az olyan \u0151si teremt\u00e9sm\u00edtoszokra, az akk\u00e1d En\u00fama\nelis<\/em> (\u201eAmikor odaf\u00f6nnt\u2026\u201d) vagy H\u00e9szi\u00f3dosz, \u201eIsten sz\u00fclet\u00e9se\u201d c\u00edm\u0171\nalkot\u00e1s\u00e1ra \u2013 \u00f6sszevetve, a kvantummechanika val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek\nmatematikai modellj\u00e9vel, az\u00e9rt k\u00f6nnyebben befogadhat\u00f3k. A Teremt\u00e9s k\u00f6nyveib\u0151l\nkiolvashat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek emellett \u2013 b\u00e1r sok \u00e9rthetetlen borzalommal is\nszembes\u00edtenek \u2013 a v\u00e9gs\u0151 rem\u00e9nyt k\u00edn\u00e1lhatj\u00e1k a bizonytalans\u00e1g \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt\n\u0151rl\u0151d\u0151 olvas\u00f3inak. Mik\u00f6zben ezek a szempontok nagyon is megfontoland\u00f3k,\nsz\u00e1momra m\u00e9gis meggy\u0151z\u0151bb \u00e9s intellektu\u00e1lisan \u00e9rdekesebb a tudom\u00e1ny\nmegk\u00f6zel\u00edt\u00e9se. Az ugyanis a term\u00e9szetben \u00e9s a t\u00e1rsadalomban felbukkan\u00f3 egyre\n\u00fajabb rejt\u00e9lyek vizsg\u00e1lat\u00e1ra k\u00e9sztetnek, \u00e9s azzal b\u00edztatnak, hogy a vil\u00e1g\nmegismerhet\u0151. <\/p>\n\n\n\n Egy\ntov\u00e1bbi megfontoland\u00f3 szempont: az \u201eIsten\u201d megold\u00e1sban a teremt\u0151nek\nid\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt \u2013 szembes\u00fclve teremtm\u00e9nyeinek probl\u00e9m\u00e1ival, amivel eredetileg nem\nsz\u00e1molt (?) – be kell avatkoznia. Ez arra k\u00e9szteti, hogy megold\u00e1st konstru\u00e1ljon\na sz\u00e1mukra \u00e9s r\u00e1vezesse teremtm\u00e9nyeit annak alkalmaz\u00e1s\u00e1ra. L\u00e1tv\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul az\n\u00e1llatok szeg\u00e9nyes l\u00e9t\u00e9t, megteremti a tudattal \u00e9s mor\u00e1lis m\u00e9rlegel\u00e9s\nk\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel rendelkez\u0151 l\u00e9nyt: \u00c1d\u00e1mot. Amikor pedig szembes\u00fcl azzal, hogy\nmilyen szomor\u00fa \u00c1d\u00e1m mag\u00e1nyos \u00e9lete, teremt sz\u00e1m\u00e1ra egy h\u0171 t\u00e1rsat, \u00c9v\u00e1t, ami\negyben lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az ember sokasodjon. Vagyis, Isten \u2013 ha akarja, ha\nnem \u2013 folyamatos teremt\u00e9sre<\/em> k\u00e9nyszer\u00fcl. Ez a h\u00edv\u0151ket egy\u00e1ltal\u00e1n nem\nzavarja, ellenkez\u0151leg b\u00edztat\u00f3nak \u00e9rzik a nem sz\u0171n\u0151 gondoskod\u00e1s tudat\u00e1t. \u00c9ppen\nazt vetik a szkeptikus tud\u00f3soknak szem\u00e9re, hogy a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gn\u00e9zet egzisztenci\u00e1lisan lehangol\u00f3.\n\u201eIsten n\u00e9lk\u00fcl – k\u00e9rdezik meg t\u0151lem – hol a po\u00e9n<\/em>?\u201d (Shermer, M. 2001. \u201cHogyan hisz\u00fcnk\u201d<\/a>)<\/p>\n\n\n\n Az\n\u201e\u00d6r\u00f6k anyag\u201d megold\u00e1s viszont mindent \u201er\u00e1b\u00edz\u201d a szervez\u0151d\u00e9seket \u00e9s mozg\u00e1sukat vez\u00e9rl\u0151\nt\u00f6rv\u00e9nyekre. \u00cdgy a val\u00f3s\u00e1gban benne rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek egyfajta \u00f6nmozg\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban\nbomlana ki \u00e9s j\u00f6nnek l\u00e9tre a l\u00e9tez\u00e9s egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u201el\u00e9pcs\u0151fokai\u201d. Ennek az \u201e\u00f6nkonstrukci\u00f3nak\u201d\na szab\u00e1lyait az ember meg\u00e9rtheti, s\u0151t ak\u00e1r ir\u00e1ny\u00edtani is k\u00e9pes. Az egym\u00e1sra\n\u00e9p\u00fcl\u0151 l\u00e9tszintek<\/em> fel\u00e9p\u00fcl\u00e9se, vil\u00e1gunk megtapasztalt csod\u00e1latos form\u00e1i \u00e9s\nl\u00e9nyei \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l a vil\u00e1gb\u00f3l magyar\u00e1zhat\u00f3ak, nincs sz\u00fcks\u00e9g \u201eintelligens tervez\u0151re\u201d.\nMeg\u00e9rtve a l\u00e9t \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u201d, ak\u00e1r mi magunk is \u201eteremthet\u00fcnk\u201d! Ez azonban felel\u0151ss\u00e9get\nr\u00f3 r\u00e1nk: nemcsak l\u00e9trehozni vagyunk k\u00e9pesek, de t\u00f6nkre tenni is! Szabads\u00e1gunk velej\u00e1r\u00f3ja:\nvil\u00e1gunkat gazdagg\u00e1 is tehetj\u00fck, de az \u00f6sszeoml\u00e1sba is sodorhatjuk. Ez az ember\n\u2013 m\u00e1sra \u00e1th\u00e1r\u00edthatatlan – felel\u0151ss\u00e9ge! Sz\u00e1momra azonban a szabads\u00e1g \u00e9s a\nfelel\u0151ss\u00e9g elszak\u00edthatatlan kapcsolata \u00e9ppens\u00e9ggel tov\u00e1bbi fontos \u00e9rv az \u201e\u00f6r\u00f6k\nanyag\u201d megold\u00e1s mellett. <\/p>\n\n\n\n V\u00e9gezet\u00fcl\nszeretn\u00e9k m\u00e9g egy szempontot felhozni \u00e9rveim t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Fizikushallgat\u00f3k\u00e9nt\n– valamikor 1965 \u0151sz\u00e9n \u2013 kedvenc professzorom, Marx Gy\u00f6rgy a kvantumelm\u00e9let\nfizikai \u00e9s matematikai modelljeir\u0151l tartotta kurzust. Az egyik el\u0151ad\u00e1son \u2013\neml\u00e9keim szerint \u2013 v\u00e9letlen\u00fcl felvet\u0151d\u00f6tt egy oda nem ill\u0151, de sokakat \u00e9rdekl\u0151\nk\u00e9rd\u00e9st: mi\u00e9rt van \u00e9ppen k\u00e9t nem<\/em>? Marx Gy\u00f6rgy \u2013 az evol\u00faci\u00f3s el\u0151ny\u00f6kre\nutal\u00f3 r\u00f6vid \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t \u2013 azzal a megjegyz\u00e9ssel z\u00e1rta le: A term\u00e9szetben\nmindig a legegyszer\u0171bb, nem-trivi\u00e1lis megold\u00e1sok val\u00f3sulnak meg<\/strong>. \u00dagy v\u00e9lem,\nhogy a \u201el\u00e9t vagy semmi\u201d dilemm\u00e1j\u00e1ra az \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tez\u0151 val\u00f3s\u00e1g\nfelt\u00e9telez\u00e9se k\u00edn\u00e1lja legegyszer\u0171bb, nem-trivi\u00e1lis megold\u00e1st. B\u00e1r ez ut\u00e1n nem biggyeszten\u00e9m\noda \u2013 QED – m\u00e9gis meggy\u0151z\u0151nek \u00e9rzem ezt az \u00e9rvet, amely szabadd\u00e1 teszi az utat\na k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s az alkot\u00e1s el\u0151tt, de felh\u00edvja a figyelmet \u00e9s r\u00e1d h\u00e1r\u00edtja felel\u0151ss\u00e9gedre\naz\u00e9rt, amit alkotsz. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00c9let\u00fcnket v\u00e9gig k\u00eds\u00e9rik a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ratlan fordulatainak vagy a kisz\u00e1m\u00edthatatlan esem\u00e9nyeknek a rejt\u00e9lyei. Ezek azut\u00e1n soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek sorozat\u00e1t ind\u00edtj\u00e1k el. Reggel a \u201emi\u00e9rt nem m\u0171k\u00f6dik a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151?\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val szembes\u00fcl\u00fcnk, ami azut\u00e1n a \u201emi\u00e9rt zuhog ma megint az es\u0151?\u201d gondj\u00e1val folytat\u00f3dik. T\u0171n\u0151d\u00e9s\u00fcnk fokozatosan id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben egyre t\u00e1volabbra terjed ki: \u201emeddig emelkednek m\u00e9g […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1914"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1914"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1914\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1915,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1914\/revisions\/1915"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1914"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1914"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1914"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}