<\/p>\n\n\n\n
A \u201eJ\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi v\u00e1s\u00e1r\u201d francia\nfilmsorozat a 19.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, P\u00e1rizsban bek\u00f6vetkezett borzalmas trag\u00e9di\u00e1t id\u00e9zi\nfel. A zs\u00fafolt Charity Bazaar divath\u00e1zban v\u00e1ratlanul t\u0171z \u00fct ki, amely a l\u00e1togat\u00f3kat\n– menek\u00fcl\u00e9si utat sem hagyva – hal\u00e1los csapd\u00e1ba ejti, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl 126 ember hal\u00e1l\u00e1t\nokozza. \u00c1m, ami m\u00e9g sokkol\u00f3bb: az \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tt \u201ecsak\u201d 6 f\u00e9rfi volt, \u00e9s az\n\u00f6sszes t\u00f6bbi n\u0151. Err\u0151l nekem egy, m\u00e9g 2010-ben olvasott – a Lusitania \u00e9s a\nTitanic haj\u00f3-katasztr\u00f3f\u00e1k k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit elemz\u0151 – tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3t\njutott az eszembe. (Frey, D. et al. 2010. Interaction\nof natural survival instincts and internalized social norms exploring the Titanic and Lusitania disasters<\/a>.) A kutat\u00f3k, \u00f6sszevetve az utasok \u00e9s az \u00e9letben\nmaradottak n\u00e9vsor\u00e1t megh\u00f6kkent\u0151 eredm\u00e9nyre jutottak: a Titanic eset\u00e9n j\u00f3val\nt\u00f6bb gyerek, n\u0151 \u00e9s magas t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz\u00fa egy\u00e9n maradt \u00e9letben. A felk\u00edn\u00e1lt magyar\u00e1zat:\na Lusitania 18 perc alatt s\u00fcllyedt el, ami alig adott es\u00e9lyt feljutni a\nfed\u00e9lzetre, ez\u00e9rt mindent fel\u00fcl\u00edrt a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00f6szt\u00f6ne, a Titanic viszont 2 \u00f3ra\n40 perc mer\u00fclt a hull\u00e1ms\u00edrba, lehet\u0151s\u00e9g k\u00edn\u00e1lva ak\u00e1r a mor\u00e1lis m\u00e9rlegel\u00e9sre is.\n<\/p>\n\n\n\n Ez az \u00e9rdekes kutat\u00e1si eredm\u00e9ny k\u00e9sztetett\nengem az ember \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u201d magyar\u00e1z\u00f3 saj\u00e1tos modell megalkot\u00e1s\u00e1ra. (Marosan,\nGy. 2011. \u201eThe\nevolutionary Interpretation of Man: the Matryoshka Model<\/a>\u201d). Abb\u00f3l a – 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik\nfel\u00e9ben sokak \u00e1ltal felismert – t\u00e9nyb\u0151l indultam ki, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek az\nevol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal \u201ebark\u00e1csolt\u201d komplex szerkezet\u0171 \u201ekonstrukci\u00f3k\u201d. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fck \u00e9s \u201er\u00e9szegys\u00e9geik\u201d – a l\u00e1bak \u00e9s a sz\u00e1rnyak, a\nt\u00fcd\u0151 \u00e9s a sz\u00edv, a szemek \u00e9s az agy \u2013 valamint az \u0151ket m\u0171k\u00f6dtet\u0151 viselked\u00e9s-programok\n– az \u00e9lelemkeres\u00e9s, a partner-v\u00e1laszt\u00e1s, az ut\u00f3dgondoz\u00e1s stb. \u2013 egyar\u00e1nt az\nevol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal \u201ekik\u00eds\u00e9rletezett\u201d \u201et\u00fal\u00e9l\u00e9si\u201d eszk\u00f6z\u00f6knek tekinthet\u0151k. A l\u00e9nyek, emeletes\n\u00e9p\u00edtm\u00e9nyre eml\u00e9keztet\u0151 konstrukci\u00f3j\u00e1t az \u0151ket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 jellegzetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek,\naz un. evol\u00faci\u00f3s adapt\u00e1ci\u00f3 k\u00f6rnyezete<\/em> (environment evolutionary\nadaptedness) form\u00e1lja ki. (Bowlby, J. 1969. Attachment and loss<\/a>.) Ennek a k\u00f6rnyezetnek k\u00e9t alapvet\u0151 jellegzetess\u00e9ge\nvan: a kor\u00e1bbit\u00f3l l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151 \u00e9s ez\u00e9rt adapt\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 kih\u00edv\u00e1sokat\nteremt, ugyanakkor elegend\u0151 id\u0151t is hagy l\u00e9nyeknek a \u201emegold\u00e1sk\u00e9nt\u201d szolg\u00e1l\u00f3 \u00faj\nevol\u00faci\u00f3s konstrukci\u00f3k kik\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9re. <\/p>\n\n\n\n Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek viselked\u00e9s\u00e9t konstrukci\u00f3ik\nm\u0171k\u00f6d\u00e9si programjai vez\u00e9rlik, amelyeket pedig a k\u00f6rnyezet jelz\u00e9sei \u201ehozz\u00e1k\nm\u0171k\u00f6d\u00e9sbe\u201d. A kutat\u00f3i saj\u00e1t szakmai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck alapj\u00e1n szeml\u00e9lt\u00e9k az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek\nviselked\u00e9si programj\u00e1nak szerkezet\u00e9t. A k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-d\u00edjas pszichol\u00f3gus –\nD. Kahneman \u2013 a fejlett\nl\u00e9nyek k\u00e9t szint\u0171<\/em> viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00e1si rendszer\u00e9t azonos\u00edtott: a gyorsan,\nintuit\u00edven \u00e9s automatikusan m\u0171k\u00f6d\u0151t, \u00e9s az erre \u00e9p\u00fcl\u0151, lass\u00fa, az akarat \u00e1ltal\nvez\u00e9relt \u00e9s logikus szeml\u00e9let\u0171t. (Kahneman, D. 2013. Gyors \u00e9s lass\u00fa\ngondolkod\u00e1s.) P. MacLean, amerikai kutat\u00f3 az agy \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 evol\u00faci\u00f3s korban l\u00e9trej\u00f6v\u0151\n– egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s elt\u00e9r\u0151 funkci\u00f3j\u00fa h\u00e1rom szint\u0171<\/em> modellj\u00e9t alkotta meg.\n(MacLean, P. 1990. The\nTriune Brain in Evolution<\/a>). D. Dennett, az emberi agy m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t n\u00e9gy-szint\u0171<\/em> \u00e9s szintenk\u00e9nt\nelt\u00e9r\u0151 logik\u00e1t k\u00f6vet\u0151 viselked\u00e9s-programok rendszer\u00e9nek modellj\u00e9vel \u00edrta le. (D. Dennett. 1996. Micsoda elm\u00e9k<\/a>.). <\/p>\n\n\n\n Az\nevol\u00faci\u00f3 kezdet\u00e9n az ut\u00f3dok \u2013 a g\u00e9nek szerkezet\u00e9be \u201elementve\u201d \u2013 kapt\u00e1k \u00f6r\u00f6k\u00fcl az\nel\u0151djeik \u00e1ltal \u201ekik\u00eds\u00e9rletezett\u201d szerkezet\u00fcket \u00e9s az azt m\u0171k\u00f6dtet\u0151 viselked\u00e9si\nprogramokat. A fejl\u0151d\u00e9s k\u00e9s\u0151bbi szakasz\u00e1n azut\u00e1n az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek egyre\njelent\u0151sebben \u00e1tform\u00e1lt\u00e1k k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fcket \u00e9s \u00f6nmaguk valamint a\n\u201etiszta\u201d term\u00e9szet k\u00f6zz\u00e9 \u2013 a \u201ek\u00e9zn\u00e9l lev\u0151\u201d anyagi elemekb\u0151l – t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcket\nseg\u00edt\u0151 \u201ef\u00fclk\u00e9ket\u201d alkottak. A p\u00f3k, h\u00e1l\u00f3t sz\u0151tt, a madarak f\u00e9szket raktak, a h\u00f3d\n\u201ev\u00e1rat\u201d \u00e9p\u00edtett, a majmok kuck\u00f3t k\u00e9sz\u00edtenek. \u00cdgy fennmarad\u00e1sukat – az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt g\u00e9nek\nmellett – egyre ink\u00e1bb a biol\u00f3giai test\u00fck k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00edtett, \u00e9s r\u00e9szben szint\u00e9n el\u0151djeikt\u0151l\n\u00f6r\u00f6k\u00f6lt anyagi \u201d\u00e9p\u00edtm\u00e9nyek\u201d is seg\u00edtett\u00e9k. (Odling-Smee, F.J. et. al. 2003. Niche\nConstruction: The Neglected Process in Evolution<\/a>). Az ember eset\u00e9ben\nazonban ez a – maga \u00e1ltal \u00e9p\u00edtett – mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet forradalmian<\/em>\n\u00faj szerepet kapott. Ugyanis, m\u00edg a legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9nyt a f\u00f6ld v\u00e9letlenszer\u0171\ngeol\u00f3giai \u00e9s l\u00e9gk\u00f6ri folyamatai k\u00e9nyszer\u00edtik adapt\u00e1ci\u00f3ra, az ember adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\na rendre maga az \u00e1ltal \u00e1talak\u00edtott k\u00f6rnyezet vez\u00e9relte. Egyre komplexebb\u00e9\nform\u00e1lt kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezete a kor\u00e1bbiakt\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 \u00faj kih\u00edv\u00e1sokat\nteremtett \u00e9s ez ism\u00e9tl\u0151d\u0151en r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette az ezekre v\u00e1laszt k\u00edn\u00e1l\u00f3 \u00faj\nkonstrukci\u00f3kat \u201ekital\u00e1lni\u201d, kik\u00eds\u00e9rletezni, majd \u201ebevezetni\u201d. Ez a konstrukci\u00f3-\u00e9p\u00edt\u00e9s\npedig meg\u00e1ll\u00edthatatlanul vezetett mind nagyobb \u00e9s bonyolultabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez,\namelyek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez azut\u00e1n egyre hat\u00e9konyabb eszk\u00f6z\u00f6kre, mind \u00f6sszetettebb\nelm\u00e9letekre \u00e9s bonyolultabb korm\u00e1nyz\u00e1si form\u00e1kra lett sz\u00fcks\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n Ez az evol\u00faci\u00f3s\n\u201e\u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u201d id\u0151r\u0151l id\u0151re a fejl\u0151d\u00e9s jellegzetes \u201eugr\u00e1saira\u201d vezetett. A\nt\u00f6rt\u00e9nelmi ugr\u00e1sok nyom\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e9s a kor\u00e1bbiakt\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151\nkih\u00edv\u00e1sokat teremt\u0151 \u00faj k\u00f6rnyezetek rendre kik\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, az azokhoz illeszked\u0151\n\u00faj viselked\u00e9si programok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. \u00cdgy az embert, \u00e1ltal rendre alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtott\n\u00e9letfelt\u00e9telek, ism\u00e9tl\u0151d\u0151en \u00f6nmaga \u201e\u00fajra-\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re\u201d is r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k. Ennek\nsor\u00e1n teh\u00e1t az emberben is l\u00e9trej\u00f6tt – egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 konstrukci\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban \u2013\naz egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151en m\u0171k\u00f6d\u0151 viselked\u00e9s-programok rendszere, amelyeket a\nk\u00f6rnyezet jelz\u00e9sei \u201ehoznak m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe\u201d. \u00c9s ekkor \u2013 r\u00e9szben a Lusitania \u00e9s\nTitanic \u201eprobl\u00e9ma\u201d megold\u00e1s\u00e1n t\u0171n\u0151dve \u2013 hirtelen \u201ebeugrott\u201d nekem a\nMatrjoska-baba k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9pe. <\/p>\n\n\n\n Az ember \u2013 az al\u00e1bbi 1. \u00e1br\u00e1n bemutatott – valamif\u00e9le Matrjoska-baba jelleg\u0171 konstrukci\u00f3, amelyet a k\u00f6rnyezet kih\u00edv\u00e1sai vez\u00e9relnek. Ennek a szeml\u00e9letes modellnek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel igyekeztem megv\u00e1laszolni a gyakran \u00e9s sokf\u00e9le \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben felvet\u0151d\u0151 k\u00e9t alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9st: mi az ember \u00e9s hogyan \u201em\u0171k\u00f6dik? (Maros\u00e1n Gy. 2020. A t\u00e1rsadalmi emergencia elm\u00e9lete: az ember \u00e9s a t\u00e1rsadalom Matrjoska-baba modellje. In: Emergencia. L\u2019Harmattan. Szerkesztette Paksi D\u00e1niel. 2020<\/a>.) A Matrjoska-baba az ember \u00f6r\u00f6k\u00fcl kapott – el\u0151djei \u00e1ltal kik\u00eds\u00e9rletezett \u00e9s l\u00e9trehozott – egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 viselked\u00e9s-programok rendszer\u00e9t szeml\u00e9lteti. A t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 indul\u00e1sakor, az evol\u00faci\u00f3s \u00e9p\u00edtkez\u00e9s alapzat\u00e1t az emberszab\u00e1s\u00fa el\u0151djeinkt\u0151l \u201e\u00f6r\u00f6k\u00fcl kapott\u201d etol\u00f3giai programok jelentett\u00e9k. Erre \u00e9p\u00fclt r\u00e1, az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s saj\u00e1tos k\u00f6rnyezet\u00e9nek szorosan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s \u00f6sszetart\u00f3 csapatt\u00e1 form\u00e1lni a band\u00e1t. (Tooby, J. Cosmides, L. 1992. The psychological foundations of culture<\/a>.) A k\u00f6vetkez\u0151 \u201eemeletet\u201d, az egyre bonyolultabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezetben a viselked\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 szimb\u00f3lumok<\/em> (a jelz\u00e9sek, a nyelv \u00e9s a hiedelmek) rendszere alkotta. <\/p>\n\n\n\n Erre\n\u00e9p\u00fclt r\u00e1 a fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1n kultur\u00e1lis univerz\u00e1li\u00e1k rendszere<\/em>:\naz egyre \u00f6sszetettebb eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l, gondolatokb\u00f3l \u00e9s kapcsolatokb\u00f3l\n\u00f6sszeszervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3, formavil\u00e1gukban elt\u00e9r\u0151, de minden\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben megtal\u00e1lhat\u00f3 kultur\u00e1lis alkot\u00f3elemek rendszere. (Brown, D. 1991. Human Universals<\/a>.) V\u00e9g\u00fcl, a\nt\u00e1rsadalmak egy r\u00e9sz\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00e9nyszerei az \u00e1llam int\u00e9zm\u00e9nyi\nszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak<\/em> \u2013 a t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s a mor\u00e1l rendszer\u00e9nek bevezet\u00e9se \u2013 ir\u00e1ny\u00e1ba\nterelt\u00e9k. (Fukuyama, F. 2011. The origins of political\norder<\/a>.) \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre az ember \u00f6t szint\u0171 viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00e1si\nrendszere. <\/p>\n\n\n\n Hogyan is \u201em\u0171k\u00f6dik\u201d teh\u00e1t az ember?\nMint aff\u00e9le Matrjoska-baba, \u201ekin\u00e9z\u201d a fej\u00e9b\u0151l, r\u00e1tekint vil\u00e1g\u00e1ra \u00e9s \u00e9rz\u00e9keli az\nonnan \u00e9rkez\u0151 jeleket. Ezek n\u00e9ha vesz\u00e9lyekre figyelmeztetik, t\u00f6bbnyire \u00f3vatoss\u00e1gra\nintik, de sokszor puszt\u00e1n azt s\u00fagj\u00e1k: csak nyugi<\/em>. Felm\u00e9ri, hogy az adott\nhelyzetben melyiket \u00e9rzi meghat\u00e1roz\u00f3nak: a s\u00fcrget\u0151 v\u00e9szjeleket, a fokozott\nfigyelem tan\u00e1cs\u00e1t, vagy a k\u00f6teless\u00e9geire eml\u00e9keztet\u0151 utas\u00edt\u00e1sokat. \u00cdgy, az \u0151t\n\u00e9r\u0151 ingerek \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n \u201ekiv\u00e1lasztja\u201d, hogy az adott szitu\u00e1ci\u00f3,\nevol\u00faci\u00f3s m\u00faltj\u00e1nak melyik szakasz\u00e1ra eml\u00e9kezteti legink\u00e1bb, majd \u201elet\u00f6lti\u201d az\nehhez az evol\u00faci\u00f3s szinthez tartoz\u00f3 viselked\u00e9si programot. \u00cdgy, azt, hogy mit\ntesz, ennek \u00fatmutat\u00e1sai szerint alak\u00edtja ki. Ha sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t l\u00e1tja, halad\u00e9ktalanul\na t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 akci\u00f3ba kezd, m\u00e1skor a t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban t\u0151le\nelv\u00e1rt m\u00f3don cselekszik, esetleg laza nyugalommal h\u00e1tra d\u0151l. A Lusitania \u00e9s a\nCharity Bazaar hal\u00e1los csapd\u00e1ja – minden t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyt fel\u00fcl\u00edr\u00f3an – az\negy\u00e9ni t\u00fal\u00e9l\u00e9s akci\u00f3it aktiv\u00e1lta. A Titanic k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei viszont felk\u00edn\u00e1lt\u00e1k a m\u00e9rlegel\u00e9s\nlehet\u0151s\u00e9g\u00e9t: az ember v\u00e1laszthatott a helyzet megold\u00e1s\u00e1hoz k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 viselked\u00e9s-programok\nk\u00f6z\u00f6tt. Ilyenkor a szem\u00e9lyzet t\u00f6bbnyire betan\u00edt\u00e1s sor\u00e1n el\u0151\u00edrt szerepb\u0151l fakad\u00f3\n\u00e9s a modern vil\u00e1gban a f\u00e9rfiakt\u00f3l elv\u00e1rt viselked\u00e9st k\u00f6veti: saj\u00e1t \u00e9rdekeit al\u00e1rendelve,\nseg\u00edti az utasokat, t\u00e1mogatja a gyeng\u00e9bbeket \u00e9s el\u0151re engedi a n\u0151ket. <\/p>\n\n\n\n Ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9s-m\u00f3d megvil\u00e1g\u00edtja, mi\u00e9rt\nvagyunk olyan k\u00f6nnyen csapd\u00e1ba csalhat\u00f3k? Gyakran szembes\u00fcl\u00fcnk ugyanis azzal, hogy\na politikusok vagy v\u00e1llalkoz\u00f3k olyan helyzetet \u201e\u00e1ll\u00edtanak el\u0151\u201d, amelyek evol\u00faci\u00f3s\nm\u00faltunk valamelyik kor\u00e1bbi szakasz\u00e1ra eml\u00e9keztet. Az\u00e9rt csaltak ebbe bele, mert\nilyenkor kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an a sz\u00e1mukra kedvez\u0151 viselked\u00e9st v\u00e1lasztjuk. Amikor egy\npolitikus, a h\u00e1bor\u00fas fenyeget\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9nek \u00e9rzet\u00e9t teremti, teszi ezt az\u00e9rt,\nmert tudja: a polg\u00e1rokat ez \u2013 mint egykor, a t\u00f6rzsi h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n – a \u201evez\u00e9r\u201d fenntart\u00e1s\nn\u00e9lk\u00fcli t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti. M\u00e1skor – a k\u00f6vetkez\u0151 evol\u00faci\u00f3s szint enyh\u00e9bb eszk\u00f6zeivel\n\u2013 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szimb\u00f3lumok felmutat\u00e1s\u00e1val \u201ecsalnak l\u00e9pre\u201d. A nemzeti z\u00e1szl\u00f3kkal\nk\u00f6r\u00fclvett politikusnak a polg\u00e1rok – a kutat\u00e1sok bizony\u00edtott\u00e1k – hajlamosak lesznek\nelhinni, amit \u00e1ll\u00edt. (Hassin,\nR. et al. 2007. Subliminal exposure to national flags affects political thought\nand behavior<\/a>.).\nAz \u00fczleti \u00e9letben ugyan\u00edgy csalnak csapd\u00e1ba, amikor hirdet\u00e9sekkel vagy a\nrejtett \u00fczenetekkel, evol\u00faci\u00f3s m\u00faltunk valamely jellegzetes szitu\u00e1ci\u00f3j\u00e1t id\u00e9zik\nfel. \u00cdgy akaratunkat \u201emeghekkelik\u201d azzal, hogy – figyelm\u00fcnket megragadand\u00f3 – bikinis\nl\u00e1nyokkal hirdetik a f\u0171ny\u00edr\u00f3t \u00e9s \u00edgy vesznek r\u00e1 a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra, vagy a j\u00f6v\u0151beli\nhi\u00e1nyt sugallva p\u00e1nikot id\u00e9znek el\u0151 \u00e9s ezzel t\u00f6meges v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra k\u00e9sztetnek. <\/p>\n\n\n\n A Matrjoska-modell\nr\u00e9szben \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 teszi a szabad akarat<\/em> bonyolult probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t is.\nSokan teszik fel a k\u00e9rd\u00e9st: vajon ember d\u00f6nt\u00e9seit eleve determin\u00e1lj\u00e1k-e a\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, vagy mindig ny\u00edlik t\u00e9r, szabad akarata <\/em>\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re? Az\nelmondottak alapj\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3: ahogyan a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, az ember\negyre feljebb l\u00e9pegetett az evol\u00faci\u00f3s konstrukci\u00f3k – maga alkotta – l\u00e9pcs\u0151in,\n\u00fagy n\u0151tt a szabad akarat tere, cser\u00e9ben viszont, egyre n\u00f6vekv\u0151 felel\u0151ss\u00e9g\nterheli az\u00e9rt, amit tesz. Ahogyan viszont az \u00e1ltala \u00e9rz\u00e9kelt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, egyre\nink\u00e1bb evol\u00faci\u00f3s m\u00faltj\u00e1nak valamelyik kor\u00e1bbi korszak\u00e1ra eml\u00e9keztetnek \u2013 amikor\nteh\u00e1t a Matrjoska-baba m\u00e9lyebb r\u00e9teg\u00e9be ereszkedik le – d\u00f6nt\u00e9si szabads\u00e1ga\negyre korl\u00e1tozottabb. Erre utal – k\u00f6lt\u0151ien – We\u00f6res S\u00e1ndor: \u201eA k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek\nhatalma a tettet fogva tartja, Hol vad\u00e1szni vad\u00edtja, hol csendre idom\u00edtja, hol\nfog\u00f3k\u00e9nt kit\u00e1rja, hol t\u00e9tlens\u00e9gbe z\u00e1rja.\u201d <\/p>\n\n\n\n A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek csapd\u00e1i sz\u00e1momra\nszeml\u00e9letesen t\u00e1rultak fel a hitleri fasizmust felid\u00e9z\u0151 k\u00e9t alkot\u00e1sban. Hannah\nArendt – \u201eA gonosz banalit\u00e1sa\u201d – a jeruzs\u00e1lemi Eichmann-per k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tapasztalat\u00e1t\nfoglalta \u00f6ssze. M\u00edg az eg\u00e9sz vil\u00e1g a v\u00e1dlottban a \u201emegtestes\u00fclt\u201d gonoszt l\u00e1tta,\naz \u00e9rintett, \u00fagy viselkedett, mint aki nem is \u00e9rti mi\u00e9rt ker\u00fclt ide, hiszen \u0151\npuszt\u00e1n fegyelmezett \u00e1llampolg\u00e1rk\u00e9nt, az \u00e1llam elv\u00e1r\u00e1sait hajtotta v\u00e9gre. Hans\nFallada, \u201eHal\u00e1lodra magad maradsz\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve, a fi\u00fak hal\u00e1la miatt a fasiszta\nrendszer ellen fordul\u00f3 sz\u00fcl\u0151k sors\u00e1t mutatja be. A Gestapo, sikertelen\npr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok ut\u00e1n, v\u00e9g\u00fcl egy \u201eszakember\u201d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u201ek\u00e9zre ker\u00edti\u201d \u0151ket. A\nrend\u0151rfel\u00fcgyel\u0151 azut\u00e1n – akarata ellen\u00e9re – r\u00e9szt venni k\u00e9nyszer\u00fcl az elfogott\nh\u00e1zasp\u00e1r megal\u00e1z\u00e1s\u00e1ban. Amikor ez lezajlik, visszamegy szob\u00e1j\u00e1ba \u00e9s f\u0151be l\u00f6vi\nmag\u00e1t. Az \u00fczenet: m\u00e9g ilyen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges helyzetekben is van tere a szabad\nakaratnak \u00e9s nem h\u00e1r\u00edthatod el magadt\u00f3l a felel\u0151ss\u00e9get. Ugyanakkor vil\u00e1goss\u00e1\nteszi azt is: a legnagyobb felel\u0151ss\u00e9g azokat a politikusokat terheli, akik \u2013\nsaj\u00e1t c\u00e9ljaik \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 az engedelmess\u00e9get kik\u00e9nyszer\u00edt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek\ncsapd\u00e1j\u00e1t fel\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u00e9s abba fondorlatos m\u00f3don belevezetik a gyan\u00fatlan egy\u00e9nt.\nIlyen csapd\u00e1t \u00e1ll\u00edtott fel \u2013 kutat\u00e1si c\u00e9lb\u00f3l \u2013 \u201evillamos-sz\u00e9kes\u201d k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben\nMilgram is, egyszerre t\u00e9ve letagadhatatlann\u00e1 a modern ember\nkiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1t a tudatosan el\u0151\u00e1ll\u00edtott felt\u00e9teleknek, de bizony\u00edtva, hogy\na szabad akarat m\u00e9g ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is \u201em\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes\u201d. (Milgram,\nS. 1963. Behavioral study of obedience<\/a>.) <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A \u201eJ\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi v\u00e1s\u00e1r\u201d francia filmsorozat a 19.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, P\u00e1rizsban bek\u00f6vetkezett borzalmas trag\u00e9di\u00e1t id\u00e9zi fel. A zs\u00fafolt Charity Bazaar divath\u00e1zban v\u00e1ratlanul t\u0171z \u00fct ki, amely a l\u00e1togat\u00f3kat – menek\u00fcl\u00e9si utat sem hagyva – hal\u00e1los csapd\u00e1ba ejti, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl 126 ember hal\u00e1l\u00e1t okozza. \u00c1m, ami m\u00e9g sokkol\u00f3bb: az \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tt \u201ecsak\u201d 6 f\u00e9rfi volt, \u00e9s az \u00f6sszes […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2035"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2035"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2035\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2037,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2035\/revisions\/2037"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2035"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2035"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2035"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}