{"id":2068,"date":"2023-04-23T19:34:52","date_gmt":"2023-04-23T19:34:52","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2068"},"modified":"2023-04-23T19:34:52","modified_gmt":"2023-04-23T19:34:52","slug":"a-jovo-furkeszoben","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2068","title":{"rendered":"A j\u00f6v\u0151-f\u00fcrk\u00e9sz\u0151ben"},"content":{"rendered":"\n<p>Az elm\u00falt \u00e9vben t\u00f6bbsz\u00f6r jutott eszembe a k\u00e9p, amely Camille Flammarion (1842 \u2013 1925) neves francia csillag\u00e1sz \u00e9s term\u00e9szettud\u00f3s k\u00f6nyv\u00e9t \u2013 Az atmoszf\u00e9ra \u2013 d\u00edsz\u00edtette. Ismert vil\u00e1gunkra egy f\u00e9lg\u00f6mb alak\u00fa s\u00e1torszer\u0171 tet\u0151 borul, amelynek sz\u00e9l\u00e9n, a szeml\u00e9l\u0151d\u0151 tud\u00f3s egy r\u00e9sen kikukucsk\u00e1l, \u00e9s egy sz\u00e1m\u00e1ra teljesen idegen vil\u00e1gra tekint r\u00e1. A j\u00f6v\u0151t kutatva \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en Churchill tan\u00e1cs\u00e1t k\u00f6vetj\u00fck &#8211; \u201eMin\u00e9l messzebb tekintesz vissza a m\u00faltba, ann\u00e1l tov\u00e1bb l\u00e1tsz el\u0151re a j\u00f6v\u0151be\u201d \u2013 ami azt sugallja: az elj\u00f6vend\u0151 mindig a m\u00falt nyomvonal\u00e1t k\u00f6veti. \u00c1m napjainkban \u201ekiz\u00f6kkenni\u201d l\u00e1tszik az id\u0151. A kaotikus esem\u00e9nyek elrejtik az \u00faj vil\u00e1g k\u00f6rvonalait. Ilyenkor a j\u00f6v\u0151 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 alapvet\u0151 logik\u00e1j\u00e1t kell alapul venni. &nbsp;&nbsp;&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><strong>A\nt\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 mechanizmusa \u00e9s dinamik\u00e1ja <\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A biol\u00f3giai \u00e9s a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3\nk\u00f6z\u00f6tt egy sor hasonl\u00f3s\u00e1g fedezhet\u0151 fel, \u00e1m a folyamatok mechanizmusa \u00e9s\ndinamik\u00e1ja m\u00e9gis alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151. A biol\u00f3gi\u00e1ban az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9st vez\u00e9rl\u0151 genetikai\ninform\u00e1ci\u00f3kat az ut\u00f3dok a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l \u201eegyenes \u00e1gon\u201d kapj\u00e1k meg, a t\u00e1rsadalmi\nevol\u00faci\u00f3ra viszont alapvet\u0151en az un. sz\u00e9tosztott adapt\u00e1ci\u00f3 (distributiv\nadaptation) jellemz\u0151. (<a href=\"https:\/\/royalsocietypublishing.org\/doi\/10.1098\/rstb.2021.0401\">Lamm, E. et al. 2022. Human major\ntransitions from the perspective of distributed adaptations<\/a> ). Ez azt jelenti, hogy az ember &#8211; a\nsz\u00fcleit\u0151l kapott g\u00e9nek mellett \u2013 a t\u00e1rsadalmi csoportja \u00e1ltal birtokolt ismeretek\n\u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k eg\u00e9sz t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t is \u00f6r\u00f6k\u00f6li. T\u00fal\u00e9l\u0151- \u00e9s verseny-k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t teh\u00e1t a sz\u00fcleit\u0151l\nk\u00f6zvetlen\u00fcl kapott g\u00e9nek alapj\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 adotts\u00e1gain t\u00fal, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben felhalmozott\n\u00e9s mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s alkot\u00e1sok is meghat\u00e1rozz\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n<p>A biol\u00f3giai\nevol\u00faci\u00f3t alapjaiban term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet &#8211; bizonyos \u00e9rtelemben &#8211; v\u00e9letlenszer\u0171\nv\u00e1ltoz\u00e1sai form\u00e1lj\u00e1k. Az \u00e9letfelt\u00e9teleik elt\u00e9r\u0151 alakul\u00e1sa &#8211; \u00e1lland\u00f3s\u00e1ga, lass\u00fa m\u00f3dosul\u00e1sa\nvagy hirtelen v\u00e1ltoz\u00e1sa &#8211; magyar\u00e1zza a fajok v\u00e1ltozatlans\u00e1g\u00e1t, m\u00e1skor fokozatos\nm\u00f3dosul\u00e1s\u00e1t, esetleg eg\u00e9szen \u00faj fajok megjelen\u00e9s\u00e9t. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/10.1073\/pnas.1403662111\">Hunt,&nbsp;G.\net al. 2015. Simple\nversus complex models ot trait evolution and stasis as a response to\nenvironmental change<\/a>.)\nAz ember azonban \u00f6nmaga \u00e9s a \u201etiszta\u201d term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet k\u00f6zz\u00e9, egyre jobban\nkifejl\u0151d\u0151 mesters\u00e9ges <em>konstrukci\u00f3t<\/em> \u00e9p\u00edt. Ez a maga alkotta <em>kultur\u00e1lis\nr\u00e9s<\/em> a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezet hat\u00e1sait enyh\u00edti, kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb\u00e1 teszi, mintegy <em>humaniz\u00e1lja<\/em>.\n(<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/full\/10.1073\/pnas.1100290108\">Boyd, R. et al. 2015. The cultural\nniche: Why social learning is essential for human adaptation<\/a>.) Az ember evol\u00faci\u00f3j\u00e1t teh\u00e1t &#8211; szemben\na t\u00f6bbi \u00e9l\u0151l\u00e9nnyel \u2013 a maga teremtette kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet vez\u00e9rli: kih\u00edv\u00e1sok\nel\u00e9 \u00e1ll\u00edtja, amelyek v\u00e1laszra k\u00e9sztetik. V\u00e1laszaival \u00e1talak\u00edtja k\u00f6rnyezet\u00e9t, majd\nez az \u00e1ltala \u00fajra-form\u00e1lt k\u00f6rnyezet ism\u00e9t v\u00e1ltoztat\u00e1sokra k\u00e9sztet\u0151 kih\u00edv\u00e1sokkal\nszembes\u00edti. Ilyen m\u00f3don az ember \u00f6nmag\u00e1t teremti, azaz \u00e9p\u00edti egyre fejlettebb\nl\u00e9nny\u00e9. <\/p>\n\n\n\n<p><strong>Az\n\u201eelindul\u00e1s\u201d <\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s\naz, hogy amikor &#8211; 2.5 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u2013 \u201er\u00e1tal\u00e1ltunk\u201d a kult\u00fara \u201e\u00f6sv\u00e9ny\u00e9re\u201d\nnem j\u00e1ratlan \u00fatra l\u00e9pt\u00fcnk. Az \u00e1llatvil\u00e1gban is meglehet\u0151sen elterjedt, hogy a l\u00e9nyek\n\u00e9let\u00e9t az el\u0151djeik alkotta mesters\u00e9ges konstrukci\u00f3k k\u00f6nny\u00edtett\u00e9k meg. Vagyis, a\nsz\u00fcl\u0151k g\u00e9njei mellett, \u00e9pp \u00edgy \u00f6r\u00f6k\u00fcl kapnak el\u0151djeik \u00e1ltaluk l\u00e9trehozott,\nt\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcket seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket: tapasztalatokat, meg\u00e9p\u00edtett \u201ef\u00e9szkeket\u201d \u00e9s v\u00e9delmet\nk\u00edn\u00e1l\u00f3 csapatot. M\u00edg azonban az \u00e1llatvil\u00e1gban ez a \u201emesters\u00e9ges\u201d k\u00f6rnyezet, a\ngenetikai \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel \u00f6sszevetve mell\u00e9kes, az ember maga \u00e1ltal alkotta kultur\u00e1lis\nk\u00f6rnyezete meghat\u00e1roz\u00f3 \u2013 mondhatni forradalmi \u2013 szerepre tett szert. <\/p>\n\n\n\n<p>Ennek a megv\u00e1ltozott\nszerepnek a jele, hogy amikor &#8211; 2.5 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt &#8211; r\u00e1l\u00e9pt\u00fcnk a kult\u00fara\n\u00f6sv\u00e9ny\u00e9re, az emberi agy m\u00e9rete fokozatos n\u00f6vekedni kezdett. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/10.1073\/pnas.1620734114\">Street, S. et al. 2016. Coevolution of cultural\nintelligence, extended life history, sociality, and brain size in primates<\/a>). Az agym\u00e9ret nagyj\u00e1b\u00f3l 300 cm\u00b3-r\u0151l eg\u00e9szen 1300 cm\u00b3-ig n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan pedig, gyakoribb\nlett az eszk\u00f6z-haszn\u00e1lat, b\u0151v\u00fcltek az agyban felhalmoz\u00f3d\u00f3 \u2013 az\neszk\u00f6zhaszn\u00e1lattal \u00e9s a csapat\u00e9p\u00edt\u00e9ssel &#8211; kapcsolatos ismeretek \u00e9s a t\u00e1rsakb\u00f3l\n\u201et\u00fal\u00e9l\u0151 g\u00e9pezet\u201d szervez\u0151d\u00f6tt. Amikor teh\u00e1t\n&#8211; nagyj\u00e1b\u00f3l 250 ezer\n\u00e9vvel ezel\u0151tt &#8211; az agym\u00e9ret folyamatos n\u00f6veked\u00e9se v\u00e1ratlanul meg\u00e1llt, ez nyilv\u00e1nval\u00f3 fordul\u00f3pontot jelentett. Addig sikeres p\u00e1ly\u00e1t befut\u00f3 fajunk\nv\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 \u00e9rkezett: vagy \u201ekital\u00e1lunk\u201d valamit, vagy beleolvadunk a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt\nharcol\u00f3 &#8211; m\u00e1ra j\u00f3r\u00e9szt elt\u0171nt &#8211; csoportok t\u00f6meg\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Az els\u0151\nelrugaszkod\u00e1s <\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Szerencs\u00e9re a\nmegold\u00e1s \u201ek\u00e9zn\u00e9l volt\u201d: a r\u00e9g\u00f3ta haszn\u00e1lt kult\u00fara jelleg\u0171 elemek most \u2013 a\nk\u00f6rnyezet nyom\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra &#8211; \u201ef\u0151szerepl\u0151v\u00e9\u201d l\u00e9ptek el\u0151. Ezzel az i.e. 250 ezer \u2013 15 ezer k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban, a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 \u00faj szakasza\nform\u00e1l\u00f3dott ki: az ember \u00e9s a term\u00e9szet k\u00f6zz\u00e9 \u00e9p\u00edtett \u201ekultur\u00e1lis konstrukci\u00f3\u201d fokozatosan a v\u00e1ltoz\u00e1sokat dinamiz\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 l\u00e9pett el\u0151. Az\nember \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit innent\u0151l fogva mindink\u00e1bb a maga alkotta ismeretek,\neszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s az \u00f6sszetart\u00f3 csapat hat\u00e1rozta meg. Szembet\u0171n\u0151 lett a gy\u0171jt\u00f6get\u0151\n\u00e9letm\u00f3dot seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k b\u0151v\u00fcl\u0151 alkalmaz\u00e1sa \u00e9s finomod\u00f3 szerkezete. Az ember\n\u00e9let-k\u00f6rnyezet\u00e9t egyre jobban \u201esz\u00ednes\u00edtik\u201d festm\u00e9nyek \u00e9s szobrok. Az egy\u00e9ni identit\u00e1s\nkifejez\u0151j\u00e9v\u00e9 form\u00e1l\u00f3dnak \u00e9kszerek \u00e9s a jelek, a csoport kollekt\u00edv identit\u00e1s\u00e1t pedig\na szimbolikus t\u00e1rgyak \u00e9s r\u00edtusok sokas\u00e1ga \u2013 s\u00edrhelyek \u00e9s \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek, \u00fcnnepek \u00e9s\na temetkez\u00e9sek r\u00edtusai &#8211; teremtik meg. <\/p>\n\n\n\n<p>A kult\u00fara teh\u00e1t\naz embert \u00e9s csoportj\u00e1t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 egyre \u00f6sszetettebb \u00e9s sokr\u00e9t\u0171bb mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezett\u00e9\nv\u00e1lt. Ezen k\u00f6rnyezet \u00e9p\u00edtget\u00e9s\u00e9hez \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez mind t\u00f6bb inform\u00e1ci\u00f3ra,\neszk\u00f6zre \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsra volt sz\u00fcks\u00e9g. Ezek \u00f6sszehangolt alkalmaz\u00e1s\u00e1val\nki\u00e9p\u00edtett kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3k azut\u00e1n n\u00f6vekv\u0151 versenyel\u0151nyt biztos\u00edtottak\n\u0151seinknek. \u00c1m ennek a sikeres fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1nak fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s\nm\u00f3don \u2013 az sodorta vesz\u00e9lybe, hogy i.e. 15 ezret k\u00f6vet\u0151en fokozatosan elm\u00falik a\nj\u00e9gkorszak \u00e9s az egyre \u00e9lhet\u0151bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra megn\u0151 a helyi csoportok\nm\u00e9rete \u00e9s gyors n\u00f6veked\u00e9snek indul az emberis\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1ma is. Ez a demogr\u00e1fiai\n\u201erobban\u00e1s\u201d pedig bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3d term\u00e9szeti korl\u00e1tjaiba. <\/p>\n\n\n\n<p><strong>A m\u00e1sodik\nelrugaszkod\u00e1s <\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Mivel a gy\u0171jt\u00f6get\u0151\n\u00e9letforma nem biztos\u00edtotta a megn\u00f6vekedett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fennmarad\u00e1s\u00e1t megkezd\u0151d\u00f6tt\naz addig csak \u201ekieg\u00e9sz\u00edt\u0151k\u00e9nt\u201d haszn\u00e1lt \u00e9letm\u00f3d-elemek gyakoribb alkalmaz\u00e1sa.\nMegindul a \u201eh\u00e1zias\u00edtott\u201d n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s az \u00e1llatok t\u00f6megtermel\u00e9se, azaz fokozatosan\nv\u00e9gbemegy a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre \u00e9s \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/10.1073\/pnas.2304407120\">Carey, J. 2023. Unearthing the origins of agriculture<\/a>). A t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 \u00faj \u2013 i.e. 15\nezer \u2013 5 ezer k\u00f6z\u00f6tti &#8211; szakasza teh\u00e1t a kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3k alkotta\nmesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet ugr\u00e1sszer\u0171 b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t hozta. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra az\n\u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szintj\u00e9n demogr\u00e1fiai robban\u00e1s zajlott le \u00e9s az ember fokozatosan\nelterjedt a f\u00f6ld t\u00e1volabbi eg\u00e9szeibe. Egyre t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ker\u00fcl egym\u00e1ssal\nk\u00f6zvetlen kapcsolatba. <\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00faj\ntermel\u00e9si m\u00f3dra val\u00f3 \u00e1t\u00e9r\u00e9snek azonban sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 felt\u00e9telei voltak: a\nmag\u00e1ntulajdon \u00e9s a kereskedelem kialakul\u00e1s\u00e1ra. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/10.1073\/pnas.1511870112\">Gallaghera, E. 2015. Transition to farming more likely\nfor small, conservative groups with property rights, but increased productivity\nis not essential<\/a>.) Ennek\nhat\u00e1s\u00e1ra az egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken bel\u00fcl is r\u00f6gz\u00fclt\na munkamegoszt\u00e1s. Ez egyr\u00e9szt egyre kifinomultabb eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s mind pontosabb ismeretek\nalkalmaz\u00e1s\u00e1nak terjed\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte. M\u00e1sr\u00e9szt azonban a kereskedelem \u00e9s a\ntulajdon k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a kor\u00e1bbi egalit\u00e1rius k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek vagyoni szempontb\u00f3l\negyenl\u0151tlenekk\u00e9 v\u00e1ltak. Fokozatosan kialakul egy hierarchikus hatalmi szerkezet.\nAz eddig f\u00fcggetlen \u00e9s\n\u00f6nell\u00e1t\u00f3 t\u00f6rzsek\/falvak h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l kezd kiform\u00e1l\u00f3dni a munkamegoszt\u00e1s \u00e1ltal\negybekapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s komplexit\u00e1s\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n<p>A n\u00f6vekv\u0151\nm\u00e9ret\u0171 \u00e9s egyenl\u0151tlenebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, stabiliz\u00e1l\u00e1suk \u00e9rdek\u00e9ben az addig \u201ecsak\u201d\nr\u00edtusaikat vez\u00e9rl\u0151 isteneiket a moraliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 istenekk\u00e9 alak\u00edtj\u00e1k. (<a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41586-019-1043-4\">Whitehouse, H. et al. 2019. Complex\nsocieties precede moralizing gods throughout world history<\/a>.) \u00c1m fokozatosan nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt:\na nagy \u00e9s egyenl\u0151tlen t\u00e1rsadalmak korm\u00e1nyz\u00e1sa a kor\u00e1bbit\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151\nm\u00f3dszereket ig\u00e9nyel. Az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s fokozatosan \u00e1tker\u00fcl a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nagyobb\nhatalmi poz\u00edci\u00f3val rendelkez\u0151k tagjai kez\u00e9be. Mivel ezek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kedveztek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9t\u00e9t\nvesz\u00e9lyeztet\u0151 szab\u00e1lyszeg\u00e9sek elterjed\u00e9s\u00e9nek, k\u00e9nyszerr\u00e9 v\u00e1lt a t\u00e1rsadalmi\nkontroll alapvet\u0151en \u00faj eszk\u00f6z\u00e9nek, az <em>\u00e1llamnak <\/em>a bevezet\u00e9se. (<a href=\"https:\/\/royalsocietypublishing.org\/doi\/10.1098\/rspb.2020.0693\">Perret, C. et al. 2020. From disorganized\nequality to efficient hierarchy: how group size drives the evolution of\nhierarchy in human societies<\/a>.) Az \u00e1tmenet sor\u00e1n fokozatosan fenntarthatatlann\u00e1 v\u00e1lt az\naddig kialakult \u00e9letm\u00f3d \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d \u00e9s ez \u00fajabb evol\u00faci\u00f3s fordul\u00f3pontot id\u00e9zett\nel\u0151. <\/p>\n\n\n\n<p><strong>A\nharmadik elrugaszkod\u00e1s <\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3\nlegut\u00f3bbi \u2013 i.e. 5-6\nezer \u00e9v \u00e9s a 20. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tti &#8211; t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9si szakasz\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3\nt\u00e9nyez\u0151je az \u00e1llam \u00e9s az un. int\u00e9zm\u00e9nyi\nszab\u00e1lyoz\u00e1s bevezet\u00e9se lett. A f\u00f6ld legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb t\u00e9rs\u00e9geiben l\u00e9trej\u00f6n &#8211; a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\ntagjainak hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val fenntartott \u2013 centraliz\u00e1lt\nhatalmi k\u00f6zpontb\u00f3l vez\u00e9relt \u00e1llam. F\u0151 m\u00f3dszere: megalkotja az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\nszab\u00e1lyait, majd embereket \u201ealkalmaz\u201d, hogy szemmel tarts\u00e1k, nyakon ragadj\u00e1k,\nel\u00edt\u00e9lj\u00e9k, megfegyelmezz\u00e9k a szab\u00e1lyszeg\u0151ket. A szab\u00e1lyoz\u00f3, fegyelmez\u0151 \u00e9s b\u00fcntet\u0151\nint\u00e9zm\u00e9nyek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9nek \u201e\u00e1ld\u00e1sos\u201d eredm\u00e9nyek\u00e9nt dinamikus n\u00f6veked\u00e9snek\nindulnak a t\u00e1rsadalmak \u00e9s mindink\u00e1bb ipariv\u00e1 v\u00e1lik a termel\u00e9s. (<a href=\"https:\/\/www.google.hu\/books\/edition\/The_Origin_of_Wealth\/eUoolrxSFy0C?hl=en&amp;gbpv=1&amp;dq=Beinhocker,+E.+2006.+The+Origin+of+Wealth&amp;printsec=frontcover\">Beinhocker, E. 2006. The Origin of Wealth<\/a>.) Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 termel\u00e9si forradalmak nyom\u00e1n \u2013\nt\u00e1maszkodva a piacon, a mag\u00e1ntulajdonon \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1n alapul\u00f3 t\u00e1rsadalmi\nrendszerre \u2013 a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, a technikai fejl\u0151d\u00e9se, a n\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a\nfogyaszt\u00e1s egyre gyorsul. &nbsp;&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A 20.\nsz\u00e1zadban azut\u00e1n a n\u00f6veked\u00e9s robban\u00e1sszer\u0171v\u00e9 er\u0151s\u00f6dik. Az emberis\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1ma 1.6\nmrd-r\u00f3l 6.14-re n\u0151tt, mik\u00f6zben az egy f\u0151re jut\u00f3 fogyaszt\u00e1s dinamikusan emelkedett.\nA term\u00e9kek v\u00e1laszt\u00e9ka \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9 sz\u00e9lesedett. Az ember \u00e1ltal l\u00e9trehozott\neszk\u00f6z\u00f6k beh\u00e1l\u00f3zt\u00e1k a f\u00f6ldet. Az emberis\u00e9g k\u00f6rnyezetre gyakorolt hat\u00e1sa fel\u00fclm\u00falta\na term\u00e9szeti folyamatok\u00e9t. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ez a fejl\u0151d\u00e9s &#8211; az alkalmazott technol\u00f3gi\u00e1k,\na k\u00f6vetett \u00e9letm\u00f3d \u00e9s a megn\u00f6vekedett n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m miatt \u2013 bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a fenntarthat\u00f3s\u00e1g\nkorl\u00e1tjaiba. A 21.\nsz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve pedig <em>a kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3k<\/em> rendszere is alapvet\u0151en\nmegv\u00e1ltozott. <\/p>\n\n\n\n<p><em>Az e<\/em><em>szk\u00f6z\u00f6k szintj\u00e9n:<\/em> \u00faj helyzetet teremtett a platformok,\na glob\u00e1lis besz\u00e1ll\u00edt\u00e1si l\u00e1ncok, az energetikai, a logisztikai, a kommunik\u00e1ci\u00f3s\n\u00e9s internet h\u00e1l\u00f3zatok kialakul\u00e1sa. Eszk\u00f6zeink \u201eInternet of Things\u201d h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1\nkapcsol\u00f3dtak \u00f6ssze. Az ember alapvet\u0151en v\u00e1roslak\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s magas komplexit\u00e1s\u00fa\nmesters\u00e9ges infrastrukt\u00far\u00e1ban \u00e9li \u00e9let\u00e9t. <em>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szintj\u00e9n: <\/em>l\u00e9trej\u00f6tt\naz egys\u00e9ges emberis\u00e9g. Napjainkra, el\u00e9rve a 8 milli\u00e1rd f\u0151t, \u201ebelaktuk\u201d az eg\u00e9sz\nf\u00f6ldet, minden\u00fctt \u00f6nmagunkba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk, r\u00e9szben erre utal az Anthropoc\u00e9n korszak\nelnevez\u00e9s. A szuver\u00e9n \u00e1llamok \u00e9s v\u00e1llalatok \u00f6sszezs\u00fafol\u00f3dtak \u00e9s egy olyan un.&nbsp; policentrikus vil\u00e1g j\u00f6tt l\u00e9tre, amelyet nem\nural vitathatatlan hatalommal rendelkez\u0151 szuperhatalom. <em>Ismeretek szintj\u00e9n<\/em>:\naz egy\u00e9nek rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vethetetlen\u00fcl gyorsan n\u00f6vekedtek. A\nh\u00e1l\u00f3zatokon kereszt\u00fcl &#8211; elvileg &#8211; b\u00e1rmi hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, de nincs ember, aki\n\u00e1tl\u00e1tn\u00e1. Egyre nehezebb titkolni valamit, m\u0171k\u00f6dik az \u201eopen intelligence\u201d, minden\nnyilv\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lik. Az inform\u00e1ci\u00f3 egyre nagyobb ar\u00e1nya k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a \u201efelh\u0151kbe\u201d. <\/p>\n\n\n\n<p>Az emberis\u00e9g teh\u00e1t egy\nolyan szervez\u0151d\u00e9si szintre \u00e9rkezett, amelyen &#8211; a kor\u00e1bbiakkal \u00f6sszevetve &#8211;\n\u00e1ttekinthetetlen mennyis\u00e9g\u0171 ismeretet \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3t birtokol, de amit az egy\u00e9n\nnem k\u00e9pes meg\u00e9rteni, \u00e1ttekinteni \u00e9s haszn\u00e1lni. Az \u00edgy kiform\u00e1l\u00f3dott komplex \u00e9s szorosan-csatolt\nglob\u00e1lis vil\u00e1g a \u201evakok \u00e9s az elef\u00e1nt\u201d mes\u00e9j\u00e9ben felt\u00e1rul\u00f3 helyzetet id\u00e9zi. M\u00e9g\na legnagyobb tud\u00e1s\u00fa szakemberek is csak sz\u0171k szakter\u00fclet\u00fck szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l l\u00e1tnak\nr\u00e1 a vil\u00e1gra, \u00edgy az <em>eg\u00e9szr\u0151<\/em>l fogalmuk sincs. Vil\u00e1gunk csak komplex\nrendszermodellekkel \u00edrhat\u00f3 le \u00e9s a folyamatok is csak ebben \u00e9rtelmezhet\u0151k. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/10.1073\/pnas.2102798118\">Cosens, B. et al. 2021. Governing complexity<\/a>.) <\/p>\n\n\n\n<p><strong>Egy \u00faj\nt\u00f6rt\u00e9nelmi szakasz: felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s az elrugaszkod\u00e1sra.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A felsorolt v\u00e1ltoz\u00e1sok\n\u00e9s az \u00e1talakul\u00e1st k\u00eds\u00e9r\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok egy \u00fajabb t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201eugr\u00e1st\u201d vet\u00edtenek\nel\u0151re. A bolyg\u00f3nkat beh\u00e1l\u00f3z\u00f3, mindenkit, mindennel egybekapcsol\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatok m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se\n\u00e9s k\u00e9zben tart\u00e1sa a meglev\u0151 egy\u00e9ni \u00e9s szervezeti kompetenci\u00e1kkal nem\nlehets\u00e9ges. Elker\u00fclhetetlen az egy\u00e9nek \u00e9s a szervezetek sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e1ttekinthetetlen\nkomplexit\u00e1s\u00fa rendszer ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ba\/korm\u00e1nyz\u00e1sba a mesters\u00e9ges intelligencia (MI)\n\u201ebekapcsol\u00e1sa\u201d. \u00c1m sokan felt\u00e9telezik, hogy az emberi \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia kapcsolata eleve konfliktusos \u00e9s ez elker\u00fclhetetlen\u00fcl feloldhatatlan harcukhoz vezet. (<a href=\"https:\/\/royalsocietypublishing.org\/doi\/10.1098\/rstb.2021.0408\">Rainer, P. 2022. Major evolutionary\ntransitions in individuality between humans and AI<\/a>) &nbsp;Ugyanakkor az id\u0151k folyam\u00e1n a mesters\u00e9ges \u00e9s\nterm\u00e9szetes intelligencia \u201ehagyom\u00e1nyos\u201d \u2013 szembe \u00e1ll\u00edtott &#8211; \u00e9rtelmez\u00e9se mellett\nmegjelentek a harmonikuss\u00e1 form\u00e1lhat\u00f3 kapcsolatuk lehet\u0151s\u00e9ge. Egyr\u00e9szt,\nkidolgozt\u00e1k a <em>kiterjesztett (augmented) intelligencia<\/em> koncepci\u00f3j\u00e1t,\namely az emberi \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t rajzolja fel. (<a href=\"https:\/\/ieeexplore.ieee.org\/stamp\/stamp.jsp?arnumber=9548047\">Yau Kok-Lim et al. 2021. Augmented\nIntelligence: Surveys of Literature and Expert Opinion to Understand Relations\nBetween Human Intelligence and Artificial Intelligence<\/a>.) M\u00e1s oldalr\u00f3l, n\u0151 az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s az\nun<em>. kollaborat\u00edv intelligencia<\/em> koncepci\u00f3ja ir\u00e1nt, amely a\nmunkamegoszt\u00e1son &#8211; az elt\u00e9r\u0151 kompetenci\u00e1ik egyes\u00edt\u00e9s\u00e9n &#8211; alapul\u00f3\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket veti fel. (<a href=\"https:\/\/hbr.org\/2018\/07\/collaborative-intelligence-humans-and-ai-are-joining-forces\">Wilson, J. and Daugherty,\nP. 2018. Collaborative Intelligence: Humans and AI Are Joining Forces<\/a>.)\n<\/p>\n\n\n\n<p>Mik\u00f6zben nem szabad al\u00e1becs\u00fclni az MI alkalmaz\u00e1s\u00e1ban\nrejl\u0151 kock\u00e1zatokat, \u00fagy v\u00e9lem, az igazi gondot nem az MI jelenti. A probl\u00e9ma,\namivel szembes\u00fcl\u00fcnk Stanislaw Lem, Solaris c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben is felvet\u0151d\u00f6tt. A\nSolaris bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9t hatalmas \u201e\u00f3ce\u00e1n\u201d bor\u00edtja, amely \u2013 a kutat\u00f3kat megd\u00f6bbent\u0151\nm\u00f3don &#8211; az \u00e9rtelem jeleit mutatja. A szakemberek sok\u00e1ig pr\u00f3b\u00e1lkoznak &#8211; sikertelen\u00fcl\n&#8211; felvenni a kapcsolatot az \u201eintelligens\u201d \u00f3ce\u00e1nnal. A f\u0151szerepl\u0151\npszichol\u00f3gus, amikor szembes\u00fcl a kapcsolatteremt\u00e9s kudarcaival, \u00edgy fordul\nkutat\u00f3t\u00e1rsaihoz: &#8220;Ti akartok az \u00f3ce\u00e1nnal sz\u00f3t \u00e9rteni, mikor egym\u00e1st sem\n\u00e9rtitek?&#8221; Tulajdonk\u00e9ppen ez a megjegyz\u00e9s helyzet\u00fcnk kulcsa: mik\u00f6zben egyre\nsz\u00e9lesebb k\u00f6rben alkalmazzuk az MI-t, szorongunk a kock\u00e1zatok \u00e9s a vesz\u00e9lyek\nmiatt. Holott, bolyg\u00f3nkon elker\u00fclhetetlen\u00fcl rendet kell teremten\u00fcnk, \u00e9s ebben\nnem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetj\u00fck az MI seg\u00edts\u00e9g\u00e9t. \u00c1m, mindek\u00f6zben k\u00e9ptelenek vagyunk sz\u00f3t\n\u00e9rteni egym\u00e1ssal, s\u0151t m\u00e9g p\u00e1rbesz\u00e9dre sem vagyunk hajland\u00f3k. A vesz\u00e9lyt\nvil\u00e1gunkra nem az <strong>MI<\/strong> jelenti, hanem <strong>mi<\/strong> magunk! <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az elm\u00falt \u00e9vben t\u00f6bbsz\u00f6r jutott eszembe a k\u00e9p, amely Camille Flammarion (1842 \u2013 1925) neves francia csillag\u00e1sz \u00e9s term\u00e9szettud\u00f3s k\u00f6nyv\u00e9t \u2013 Az atmoszf\u00e9ra \u2013 d\u00edsz\u00edtette. Ismert vil\u00e1gunkra egy f\u00e9lg\u00f6mb alak\u00fa s\u00e1torszer\u0171 tet\u0151 borul, amelynek sz\u00e9l\u00e9n, a szeml\u00e9l\u0151d\u0151 tud\u00f3s egy r\u00e9sen kikukucsk\u00e1l, \u00e9s egy sz\u00e1m\u00e1ra teljesen idegen vil\u00e1gra tekint r\u00e1. A j\u00f6v\u0151t kutatva \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en Churchill tan\u00e1cs\u00e1t [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2068"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2068"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2068\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2070,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2068\/revisions\/2070"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2068"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2068"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2068"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}