{"id":2071,"date":"2023-05-28T08:46:04","date_gmt":"2023-05-28T08:46:04","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2071"},"modified":"2023-05-28T08:46:04","modified_gmt":"2023-05-28T08:46:04","slug":"a-feszitett-uzemmod-csapdajaban-vergodo-vilag","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2071","title":{"rendered":"A \u201efesz\u00edtett \u00fczemm\u00f3d\u201d csapd\u00e1j\u00e1ban verg\u0151d\u0151 vil\u00e1g."},"content":{"rendered":"\n

A fesz\u00edtett \u00fczem\u0171 rendszer<\/em> kifejez\u00e9ssel – m\u00e9g fizikus-hallgat\u00f3k\u00e9nt – a KFKI k\u00eds\u00e9rleti atomreaktor\u00e1n\u00e1l sor\u00e1n tal\u00e1lkoztam. Az atomer\u0151m\u0171vek \u00fczemeltet\u0151i a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s sor\u00e1n egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fcltek. Mivel az er\u0151m\u0171vek nagyon sokba ker\u00fclnek, \u00edgy mindenkinek \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, az az \u00e9rdeke, hogy a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabban \u00fczemeljenek. Ezt, az akkor elterjedt t\u00edpusokn\u00e1l \u00fagy lehetett el\u00e9rni, hogy a m\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n a reaktor-z\u00f3n\u00e1ban min\u00e9l magasabb a nyom\u00e1st \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet alak\u00edtanak ki. Ez a gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l \u00e9rthet\u0151 elv\u00e1r\u00e1s azonban m\u0171szaki kock\u00e1zatot jelent\u0151 helyzetet hoz l\u00e9tre: reaktorok szerkezeti anyagainak szil\u00e1rds\u00e1ga ugyanis a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s a nyom\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel bizonyos k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9k felett rohamosan meggyeng\u00fcl. \u00dagy n\u00f6velni a nyom\u00e1st \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet, hogy az \u00e9ppen ne l\u00e9pje \u00e1t<\/em> a megadott k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9ket \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a sokszor kisz\u00e1m\u00edthatatlan k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt – szinte megoldhatatlan feladat. <\/p>\n\n\n\n

\u00c9letem \u00fagy\nalakult, hogy t\u00e1vol ker\u00fcltem az atomer\u0151m\u0171vek \u00fczemeltet\u00e9si probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t\u00f3l, meglepet\u00e9semre\nm\u00e9gis az \u00e9let legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcletein fedeztem fel a \u201efesz\u00edtett \u00fczemm\u00f3d\u201d jeleit.\nA modern kor elmaradhatatlan jellemz\u0151je, hogy a gazdas\u00e1gi \u00e9s technol\u00f3giai\nrendszereket a tulajdonosok ig\u00e9nyei, a szakm\u00e1k szab\u00e1lyai \u00e9s t\u00e1rsadalom elv\u00e1r\u00e1sai\na hat\u00e9konys\u00e1g folyamatos n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sztetik. \u00c1lland\u00f3 feladatuk megsz\u00fcntetni minden\nfelesleges kapacit\u00e1st, kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni ki a hat\u00e9konys\u00e1got nem szolg\u00e1l\u00f3\ntev\u00e9kenys\u00e9get, le\u00e9p\u00edteni azokat a tartal\u00e9kokat, amelyek egykor, az el\u0151re nem\nl\u00e1that\u00f3 zavarokt\u00f3l v\u00e9dtek. A \u201efesz\u00edtett \u00fczemm\u00f3d\u201d szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l azonban ezek csak\npazarolj\u00e1k az er\u0151forr\u00e1sokat. A mag\u00e1ntulajdon \u00e9s a piacgazdas\u00e1g logik\u00e1ja \u00e1ltal\nvez\u00e9relt ipari forradalmak sor\u00e1n a k\u00f6lts\u00e9g-takar\u00e9koss\u00e1g az \u00e9let minden\nter\u00fclet\u00e9n a m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u201ekategorikus imperat\u00edvusz\u00e1v\u00e1\u201d v\u00e1lt. <\/p>\n\n\n\n

A\nhat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek alapvet\u0151 eszk\u00f6zei a szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s \u00e9s a m\u00e9ret-gazdas\u00e1goss\u00e1g\n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se lettek. A szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s modellje el\u0151sz\u00f6r az ipari technol\u00f3gi\u00e1k\nter\u00fclet\u00e9n terjedt el. A termel\u00e9si folyamat minden \u00f6sszetev\u0151je \u2013 kezdve a munk\u00e1s\ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t\u0151l, a technol\u00f3gia egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 l\u00e1ncszemein kereszt\u00fcl, az alapanyagok,\nr\u00e9szegys\u00e9gek \u00e9s a v\u00e9gterm\u00e9kek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ig, s\u0151t tov\u00e1bb, a fogyaszt\u00f3 ig\u00e9nyei \u2013 n\u00f6vekv\u0151\nm\u00e9rt\u00e9kben lett  szabv\u00e1nyos. A folyamat\nmechanizmus\u00e1t Frederick Taylor, 1911-ben sz\u00fcletett m\u0171ve – \u201eA Tudom\u00e1nyos\nmenedzsment alapelvei\u201d – fogalmazta meg, amely az ipari szervezetek m\u0171k\u00f6dtet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra\nk\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nny\u00e1 v\u00e1lt. A fut\u00f3szalag-munka – Ford gy\u00e1ri – val\u00f3s\u00e1g\u00e1t pedig Chaplin\n\u201eModern id\u0151\u201d c\u00edm\u0171 filmje tett mindenki sz\u00e1m\u00e1ra feledhetetlen \u00e9lm\u00e9nny\u00e9. <\/p>\n\n\n\n

A 20. sz\u00e1zad\nkommunik\u00e1ci\u00f3s forradalmai fokozatosan szinte z\u00e9russ\u00e1 cs\u00f6kkentett\u00e9k\nkapcsolatteremt\u00e9s idej\u00e9t, ez pedig – \u00f6sszekapcsol\u00f3dva a logisztikai k\u00f6lts\u00e9gek\ncs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel – partnerr\u00e9, egyben versenyt\u00e1rss\u00e1 tette a f\u00f6ld minden lak\u00f3j\u00e1t. A\nglobaliz\u00e1ci\u00f3 azut\u00e1n elv\u00e1laszthatatlanul egym\u00e1shoz kapcsolta a f\u00f6ld sok\u00e1ig\negym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen t\u00e9rs\u00e9geit. A besz\u00e1ll\u00edt\u00e1si l\u00e1ncok beh\u00e1l\u00f3zt\u00e1k a vil\u00e1ggazdas\u00e1g\nminden r\u00e9gi\u00f3j\u00e1t. A kapcsolatok megszervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1nak felgyorsul\u00e1sa\nre\u00e1liss\u00e1 tette, hogy b\u00e1rki \u2013 termel\u0151 vagy fogyaszt\u00f3 \u2013 az \u00e1ltala ig\u00e9nyelt javakhoz\n\u201eig\u00e9nyei\u201d szerint juthasson hozz\u00e1. Ezzel az \u00fczleti expanzi\u00f3 alap\u00e9rtelmezett\nmegold\u00e1s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt: egyre kevesebb\u0151l, egyre t\u00f6bbet gy\u00e1rtani, hiszen b\u00e1rki – legyen\ntermel\u0151 vagy fogyaszt\u00f3 – b\u00e1rmilyen sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t, a neki legk\u00e9nyelmesebb\nid\u0151pontban – vagyis \u201ejust in time\u201d \u2013 kiel\u00e9g\u00edthette. <\/p>\n\n\n\n

Ez a lehet\u0151s\u00e9g\nazut\u00e1n a kapacit\u00e1sok tov\u00e1bbi le\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t tette lehet\u0151v\u00e9 \u00e9s ennek hat\u00e1s\u00e1ra a v\u00e1llalatokon\ner\u0151t vett – a divat vil\u00e1g\u00e1t id\u00e9z\u0151 \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szok\u00e1s: a karcs\u00fas\u00e1g hajszol\u00e1sa. A\nToyota sikerei megnyitott\u00e1k a lean-menedzsment<\/em> korszak\u00e1t, amikort\u00f3l az\n\u00fczleti szervezetek k\u00edv\u00e1natos \u201ealakj\u00e1t\u201d a kiss\u00e9 frivol, de szeml\u00e9letes jelsz\u00f3\nvez\u00e9relte: \u201eminden ott van, ahol kell, \u00e9s \u00e9ppen annyi, amennyi kell\u201d. A\nszabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gtakar\u00e9kos m\u0171k\u00f6d\u00e9s azonban nemcsak a termel\u00e9s vil\u00e1g\u00e1t\nform\u00e1lta a maga k\u00e9p\u00e9re, hanem a modern t\u00e1rsadalmak mindennapjait is. A\nkarcs\u00fas\u00e1gra t\u00f6rekv\u00e9s fokozatosan \u00e1thatotta mindennapi \u00e9let\u00fcnk szinte minden\nr\u00e9szlet\u00e9t: a v\u00e1rosok \u00e9s telep\u00fcl\u00e9sek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, az oktat\u00e1s \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\nszervezeteit, a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam szolg\u00e1ltat\u00e1sait. A fesz\u00edtett \u00fczem\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\nracion\u00e1lis parancs\u00e1nak k\u00f6vet\u00e9se, am\u00edg a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3ak\nvoltak, csak id\u0151nk\u00e9nt vezetett a folyamatok megakad\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy az ebb\u0151l fakad\u00f3\ngondok orvosolhat\u00f3 voltak. A gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gok idej\u00e9n ugyan \u201ekiz\u00f6kkent\u201d az\nid\u0151, \u00e1m a zavarok m\u00faltt\u00e1val helyre\u00e1llt a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 rend \u00e9s a szervezetek \u00fajra\nvisszakapcsoltak a fesz\u00edtett \u00fczem\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9sre. <\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt\n\u00e9vtizedekben azonban a v\u00e1ratlan kr\u00edzisek az \u00e9let \u00faj \u201enormalit\u00e1s\u00e1v\u00e1\u201d v\u00e1ltak.\nIlyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt pedig egyre gyakrabban bizonyult v\u00e9gzetesnek, hogy v\u00e1ls\u00e1g-enyh\u00edt\u0151,\nment\u0151\u00f6v<\/em> jelleg\u0171 szervezeti funkci\u00f3k \u2013 a tartal\u00e9kok \u00e9s a p\u00e1rhuzamoss\u00e1gok \u2013\na k\u00f6lts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9si akci\u00f3k \u00e1ldozat\u00e1ul estek. A bankcs\u0151d\u00f6k \u00e9s a v\u00e1llalati\n\u00f6sszeoml\u00e1sok h\u00e1tter\u00e9ben mind gyakrabban t\u0171ntek fel – a k\u00f6zvetlen kiv\u00e1lt\u00f3 okokon\nt\u00fal – a fesz\u00edtett \u00fczem\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k. Kider\u00fclt ugyanis: a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1gra\nt\u00f6rekv\u00e9s a val\u00f3s\u00e1gban nem egy \u201efinoman hangolt\u201d – els\u0151 pillant\u00e1sra cs\u00e1b\u00edt\u00f3an\nkarcs\u00fa – v\u00e1llalatot, hanem egy v\u00e9gtelens\u00e9gig lecsupasz\u00edtott \u00e9s a\nkisz\u00e1m\u00edthatatlan v\u00e9letlenek \u00e1ltal mozgatott k\u00f6rnyezetben s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny szervezetet\neredm\u00e9nyezett. <\/p>\n\n\n\n

Mindek\u00f6zben\npedig a modern vil\u00e1g polg\u00e1ra is k\u00e9nytelen-kelletlen r\u00e1\u00e9bred: maga is \u201efesz\u00edtett\n\u00fczem\u0171\u201d g\u00e9pezetk\u00e9nt \u00e9li mindennapjait. \u00c9let\u00e9nek minden pillanat\u00e1ban el\u00e9rhet\u0151nek\nkell lennie, egyszerre kell megfelelnie elh\u00e1r\u00edthatatlan k\u00f6telezetts\u00e9gekkel, amelyek\nfolyamatosan v\u00e1laszt\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edti. De b\u00e1rmelyik k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t kezdi\nv\u00e9grehajtani, azonnak figyelmeztetik: most \u00e9ppen halaszthatatlan k\u00f6teless\u00e9geit mulasztja\nel. Amikor pedig egy pillanatra kiszabad\u00edtja mag\u00e1t a k\u00f6teless\u00e9gek szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l\n\u00e9s szem\u00e9t az el\u0151tte felt\u00e1rul\u00f3 sz\u00e1mtalan \u00e9lvezetre f\u00fcggeszti, a j\u00e1t\u00e9kkaszin\u00f3k \u201esokkar\u00fa\nrabl\u00f3\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val szembes\u00fcl. (Katehakis, M. et al. 1987. The Multi-Armed\nBandit Problem: Decomposition and Computation.) B\u00e1rmelyik \u00f6r\u00f6met v\u00e1lasztan\u00e1, azonnal hatalm\u00e1ba ker\u00edti az\n\u00e9rz\u00e9s: b\u00e1r az adott pillanatban legt\u00f6bbet \u00edg\u00e9r\u0151 mellett d\u00f6nt\u00f6tt, de ezzel biztos\nelmulaszt, m\u00e1s, m\u00e9g nagyobb lehet\u0151s\u00e9geket. \u00cdgy mik\u00f6zben \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltogatja\naz \u00e9lvezeteit, m\u00e9gis egyre kiel\u00e9g\u00fcletlenebb. <\/p>\n\n\n\n

A glob\u00e1lis vil\u00e1gunk\na 21. sz\u00e1zadban fokozatosan szorosan csatolt \u00e9s komplex rendszerr\u00e9 v\u00e1lt \u00e9s emiatt\nalapvet\u0151en megv\u00e1ltoztak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9telei. K\u00f6rnyezet\u00fcnk\nsok\u00e1ig dolgokb\u00f3l \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l, stabil strukt\u00far\u00e1v\u00e1 \u00f6sszeszervez\u0151d\u0151 rendszernek\nt\u0171nt. \u00c1m az egykor szil\u00e1rd keretek fokozatosan v\u00e1ltoz\u00e9kony szervez\u0151d\u00e9sekk\u00e9, a biztos\nkapaszkod\u00f3k pedig kisz\u00e1m\u00edthatatlan folyamatokk\u00e1 v\u00e1ltoztak. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk minden \u201ecseppfoly\u00f3s\u201d\nlett \u00e9s bizonytalann\u00e1 v\u00e1lt. (Az IMF legut\u00f3bbi glob\u00e1lis el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9ben a\n\u201ebizonytalan\u201d kifejez\u00e9s 60-szor fordul el\u0151!) Egykori, egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151\nmerev r\u00e9szekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 vil\u00e1gunk \u00f6kosziszt\u00e9ma-szer\u0171 rendszerr\u00e9 v\u00e1ltozott. Az\n\u00f6kosziszt\u00e9ma eredetileg a hidroszf\u00e9ra, a litoszf\u00e9ra, a l\u00e9gk\u00f6r \u00e9s bioszf\u00e9ra \u00e9l\u0151\n\u00e9s \u00e9lettelen r\u00e9szeib\u0151l egybeszervez\u0151d\u0151 term\u00e9szeti folyamatok komplex rendszer\u00e9t\njel\u00f6lte, amellyel fokozatosan elv\u00e1laszthatatlanul egybe\u00e9p\u00fcltek a modern t\u00e1rsadalmak\ninformatikai, technol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi rendszerei. Az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n \u00edgy\negy, komplex rendszerekb\u0151l \u00f6sszeszervez\u0151d\u0151 – egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u201ek\u00e9zben tarthat\u00f3\u201d – szuperrendszer\nj\u00f6tt l\u00e9tre. (id\u00e9zet  <\/p>\n\n\n\n

A 20. sz\u00e1zad\nm\u00e1sodik fel\u00e9nek menedzsment innov\u00e1ci\u00f3i \u2013 az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc-, majd a\nlean-menedzsment, v\u00e9g\u00fcl a glob\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1nc menedzsment \u2013 d\u00f6nt\u0151en hozz\u00e1j\u00e1rultak\na hat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9hez. \u00c1m, mik\u00f6zben egyre karcs\u00fabb\u00e1 v\u00e1ltak a szervezetet, a\nvil\u00e1gban megszaporodtak a v\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s a kr\u00edzisek. Ebben az \u00faj helyzetben a m\u0171szaki\nkatasztr\u00f3f\u00e1k, a v\u00e1llalati cs\u0151d\u00f6k, de – k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don – a modern ember n\u00f6vekv\u0151\ndepresszi\u00f3ja is jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9ppen a fesz\u00edtett \u00fczem\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dra voltak\nvisszavezethet\u0151k. Vagyis, a sok\u00e1ig k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetett \u201efesz\u00edtett\n\u00fczemm\u00f3d\u201d – nem-sz\u00e1nd\u00e9koltan ugyan – de baleset-vesz\u00e9lyes helyzeteket id\u00e9z el\u0151. Ebben\na helyzetben egyre elker\u00fclhetetlenebb, hogy az egy\u00e9nek, a szervezetek \u00e9s a t\u00e1rsadalmak\nis \u201e\u00fczemm\u00f3dot\u201d v\u00e1ltsanak. A 21. sz\u00e1zad k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt csak egy alapvet\u0151en\n\u00faj szervezeti \u00e9s viselked\u00e9si modell – az un. reziliencia<\/em> \u2013 k\u00edn\u00e1l egyed\u00fcl\nfenntarthat\u00f3 \u00e9let-lehet\u0151s\u00e9get. (Rifkin, J.\n2023. The Age of Resilience). <\/p>\n\n\n\n

A reziliencia<\/em> –\na k\u00f6zkelet\u0171 meghat\u00e1roz\u00e1s szerint \u2013 a rugalmas ellen\u00e1ll\u00f3- \u00e9s alkalmazkod\u00f3-k\u00e9pess\u00e9g, <\/strong>amelynek\nbirtok\u00e1ban k\u00e9pesek vagyunk megbirk\u00f3zni a v\u00e1ratlan meglepet\u00e9sekkel, a\nkisz\u00e1m\u00edthatatlan megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokkal, \u00e9s az el\u0151bukkan\u00f3 akad\u00e1lyokkal. Az egy\u00e9nek eset\u00e9n a reziliencia<\/em> nem a\nmegszokotthoz val\u00f3 makacs ragaszkod\u00e1st jelenti, hanem a ment\u00e1lis\nalkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9get, lelki \u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9get, a stressz-t\u0171r\u0151 rugalmas\nszem\u00e9lyis\u00e9get. A szervezetek \u00e9s t\u00e1rsadalmak eset\u00e9n a reziliencia,\n\u00e9pp \u00edgy, nem merev \u00e9s centraliz\u00e1lt strukt\u00far\u00e1t \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1soknak val\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1st, hanem az \u00e1talakul\u00f3 vil\u00e1ghoz val\u00f3 konstrukt\u00edv\nalkalmazkod\u00e1st jelenti. A reziliencia jele, ha az egy\u00e9nek, a v\u00e1llalatok \u00e9s a\nt\u00e1rsadalmak a kr\u00edzisek idej\u00e9n is meg tudjuk \u0151rizni bels\u0151 egyens\u00falyukat \u00e9s\nk\u00e9pesek alkalmazkodni a v\u00e1ltoz\u00e1st k\u00f6vetel\u0151 helyzetekhez. Ez abban\nmutatkozik meg, hogy az\negy\u00e9n egy balesetet k\u00f6vet\u0151en mik\u00e9nt nyeri vissza testi-lelki dinamizmus\u00e1t,\negy \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1s a cs\u0151d ut\u00e1n mik\u00e9nt tud \u201efel\u00e1llni\u201d, \u00e9s \u00fajra elindulni a\nfejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n, vagy egy politikai p\u00e1rt mik\u00e9nt k\u00e9pes t\u00fall\u00e9pni a kr\u00edzis\u00e9n \u00e9s \u00faj\nperspekt\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lni t\u00e1mogat\u00f3inak. <\/p>\n\n\n\n

A reziliencia a v\u00e1ls\u00e1gok korszak\u00e1ban alapvet\u0151en \u00faj\nszemsz\u00f6gb\u0151l szeml\u00e9li a vil\u00e1got. A kaotikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, az elker\u00fclhetetlen kr\u00edzisek\nvesz\u00e9lyeit cs\u00f6kkentend\u0151 – a karcs\u00fas\u00e1g helyett – \u201e\u00fctk\u00f6z\u0151ket\u201d, stabiliz\u00e1torokat,\nplusz kapacit\u00e1sokat, \u201eduplik\u00e1ci\u00f3kat\u201d javasol be\u00e9p\u00edteni a rendszerekbe. (Reeves,\nM. et al. 2016. The Biology of Corporate Survival.) Az egy\u00e9n v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t\n\u00e9pp \u00edgy, nem a szem\u00e9lyes t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 forr\u00e1sok felhalmoz\u00e1sa, hanem a\nbar\u00e1ti h\u00e1l\u00f3zat \u00fajj\u00e1szervez\u00e9se, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00f6sszetart\u00e1s\u00e1nak er\u0151s\u00edt\u00e9se szolg\u00e1lja.\nVagyis, nem a k\u00f6rnyezett\u0151l elszigetel\u0151 falak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be, hanem a t\u00e1mogat\u00e1st\nk\u00edn\u00e1l\u00f3 emberi kapcsolatok \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be kell befektetni, ezek teszik ugyanis\nlehet\u0151v\u00e9 a kisz\u00e1m\u00edthatatlan zavarok k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt a \u201epuha landol\u00e1st\u201d. <\/p>\n\n\n\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6s\nm\u00f3don ennek megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t alapvet\u0151en nem a forr\u00e1sok sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge, ink\u00e1bb a\nt\u00e1rsadalmak er\u0151s\u00f6d\u0151 polariz\u00e1ci\u00f3ja akad\u00e1lyozza. A politikailag megosztott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket\nazonban szinte lehetetlen \u00e1tvezetni a fesz\u00edtett \u00fczemm\u00f3db\u00f3l a reziliens \u00fczemm\u00f3dba.\nEhhez ugyanis a vitatkoz\u00f3k egym\u00e1s ir\u00e1nti bizalma \u00e9s a helyzet k\u00e9nyszereinek bel\u00e1t\u00e1sa\nvolna sz\u00fcks\u00e9ges. \u00c1m a v\u00e1ls\u00e1gok idej\u00e9n \u00e9ppens\u00e9ggel lecs\u00f6kken a p\u00e1rbesz\u00e9dre val\u00f3\nhajland\u00f3s\u00e1g. Emiatt lehetetlen megvitatni \u00e9s meg\u00edt\u00e9lni, hogy egy k\u00f3rh\u00e1z\nkihaszn\u00e1latlan \u00e1gy-kapacit\u00e1sa, egy bank tartal\u00e9kk\u00e9nt tartott forr\u00e1sai, vagy egy\n\u00fczem felhalmoz\u00f3d\u00f3 k\u00e9szletei a vezet\u0151i felel\u0151tlens\u00e9g \u00e9s gondatlans\u00e1g jelei, vagy\n– \u00e9ppen ellenkez\u0151leg – a v\u00e1ls\u00e1gok k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt el\u0151rel\u00e1t\u00f3an l\u00e9trehozott \u00e9s\na \u201epuha landol\u00e1st\u201d lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 stabiliz\u00e1torok. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 kaotikus \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan\nid\u0151kben ez\u00e9rt nemcsak az egy\u00e9n \u00e9letmodellt, hanem a szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek\nmodellj\u00e9t is alapvet\u0151en \u00fajra kell gondolni. <\/p>\n\n\n\n

Andrew Grove\n– az Intel vil\u00e1gh\u00edr\u0171, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa siker-kov\u00e1csa<\/em> – a 20. sz\u00e1zad\nv\u00e9g\u00e9n, \u00edgy \u00f6sszegezte a vezet\u0151 legfontosabb feladat\u00e1t: \u201er\u00e9sen lenni m\u00e1sok\nt\u00e1mad\u00e1s\u00e1val szemben, \u00e9s embereiben is \u00e9bren tartani ezt az \u0151rz\u0151-v\u00e9d\u0151\nbe\u00e1ll\u00edtotts\u00e1got.\u201d (A. Growe. 1997. Csak a paranoidok maradnak fenn.) \u00c1m sokan\nf\u00e9lre\u00e9rtett\u00e9k \u00fczenet\u00e9t: a val\u00f3s\u00e1gban nem a paranoid vezet\u0151, hanem a paranoia funkci\u00f3nak\na v\u00e1llalati strat\u00e9gi\u00e1ba val\u00f3 harmonikus \u201ebeilleszt\u00e9se\u201d hoz sikert. A paranoid\nvezet\u0151 viselked\u00e9se \u2013 l\u00e1sd: az Ukrajna elleni h\u00e1bor\u00fat elind\u00edt\u00f3 Putyin –\nkaotikus, cselekedetei el\u0151re jelezhetetlenek, \u00e9s ez szervezet\u00e9t is kisz\u00e1m\u00edthatatlann\u00e1\nteszi, amellyel k\u00e9ptelens\u00e9g egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni. A paranoia funkci\u00f3 sok\u00e1ig az \u201e\u00f6rd\u00f6g\n\u00fcgyv\u00e9dj\u00e9re\u201d h\u00e1rult, aki folytonosan a senki \u00e1ltal fel sem t\u00e9telezett katasztr\u00f3fa-helyzetekre\nfighyelmeztetett. Ez a szerep sz\u00fcks\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lik, ha a vezet\u00e9s nyitott a\nszabad vit\u00e1ra. Ezt azonban t\u00f6bbnyire lehetetlenn\u00e9 teszi a – polariz\u00e1lt\nvil\u00e1gunkban feler\u0151s\u00f6d\u0151 – a csoportgondolkod\u00e1s<\/em>, amely a csoportv\u00e9lem\u00e9ny ellentmond\u00e1s\nn\u00e9lk\u00fcli k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t \u00edrja el\u0151 minden vezet\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra.\n(Smith, E.R. & Mackie, D.M.\n2001: Szoci\u00e1lpszichol\u00f3gia<\/em>.) <\/p>\n\n\n\n

A 21. sz\u00e1zad\nfelt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt ez\u00e9rt elker\u00fclhetetlen, hogy a szervezetek folyamatosan \u201etesztelj\u00e9k\u201d\nrezilienci\u00e1juk \u00e1llapot\u00e1t. Ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta a 2008-as gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1got\nk\u00f6vet\u0151en – a betegek fizikai ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t felm\u00e9r\u0151 stressz-tesztek mint\u00e1j\u00e1ra\n\u2013 elterjed\u0151, a bankok v\u00e1ls\u00e1g-\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t<\/em> elemz\u0151 \u201estressz-tesztek\u201d. \u00dagy\nt\u0171nik azonban, hogy az el\u0151re l\u00e1thatatlan kr\u00edzisek kor\u00e1ban – az eseti\nvizsg\u00e1latokon t\u00fal – a szervezetek sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s annak folyamatos elemz\u00e9se, hogy\na vil\u00e1ggazdas\u00e1g nemv\u00e1rt kedvez\u0151tlen fordulatai, mik\u00e9nt akaszthatj\u00e1k meg a\nszervezet folyamatos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t? Ezt logik\u00e1t k\u00f6veti az un. business\ncontinuity<\/em> modell, amely a vil\u00e1ggazdas\u00e1g folyamatok felt\u00e9telezett \u201emegakad\u00e1sainak\u201d\nhat\u00e1sait vizsg\u00e1lja a szervezet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeire. Ennek a nemzet\u00e1llamok\nszintj\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1val gyakorlati tapasztalatok szerezhet\u0151k a\nt\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szf\u00e9r\u00e1it fenyeget\u0151 \u201ele\u00e1ll\u00e1sok\u201d ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra.   <\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt\n\u00e9vsz\u00e1zadban k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetett \u201efesz\u00edtett \u00fczemm\u00f3d\u201d teh\u00e1t a n\u00f6vekv\u0151 felel\u0151s\na term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k\u00e9rt, okozott v\u00e1llalati- \u00e9s bank-cs\u0151d\u00f6ket \u00e9s – mell\u00e9khat\u00e1sak\u00e9nt\n– id\u00e9zte el\u0151 a modern ember s\u00fajt\u00f3 depresszi\u00f3-vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1nyt. Bebizonyosodott,\nhogy a modern t\u00e1rsadalmak stabilit\u00e1s\u00e1t, nem biztos\u00edthatja sem a d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s a\nforr\u00e1sok centraliz\u00e1l\u00e1sa, sem pedig a szervezetek merev robosztuss\u00e1ga. (Taleb,\nN. 2012. Antifragile: Things That Gain From Disorder.) Az egy\u00e9nek \u201ev\u00e1ls\u00e1g-\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga\u201d, alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00fck\njav\u00edt\u00e1s\u00e1val, a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a v\u00e1rosi \u00e9s vid\u00e9ki \u00f6nkorm\u00e1nyzatok\nval\u00f3di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 szervez\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s a t\u00e9rs\u00e9gek \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak sz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9vel\nn\u00f6velhet\u0151. Vil\u00e1gunk rezilienci\u00e1j\u00e1nak jav\u00edt\u00e1s\u00e1t teh\u00e1t nem a forr\u00e1sok sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge\nh\u00e1tr\u00e1ltatja. Amiben igaz\u00e1n hi\u00e1nyzik: a bizalom, az emp\u00e1tia \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si\nk\u00e9szs\u00e9g.   <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A fesz\u00edtett \u00fczem\u0171 rendszer kifejez\u00e9ssel – m\u00e9g fizikus-hallgat\u00f3k\u00e9nt – a KFKI k\u00eds\u00e9rleti atomreaktor\u00e1n\u00e1l sor\u00e1n tal\u00e1lkoztam. Az atomer\u0151m\u0171vek \u00fczemeltet\u0151i a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s sor\u00e1n egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fcltek. Mivel az er\u0151m\u0171vek nagyon sokba ker\u00fclnek, \u00edgy mindenkinek \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, az az \u00e9rdeke, hogy a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabban \u00fczemeljenek. Ezt, az akkor elterjedt t\u00edpusokn\u00e1l \u00fagy lehetett el\u00e9rni, hogy a m\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2071"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2071"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2071\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2072,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2071\/revisions\/2072"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2071"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2071"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2071"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}