{"id":2075,"date":"2023-06-24T10:24:33","date_gmt":"2023-06-24T10:24:33","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2075"},"modified":"2023-06-24T10:24:33","modified_gmt":"2023-06-24T10:24:33","slug":"vasarolhato-e-penzert-boldogsag","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2075","title":{"rendered":"V\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3-e p\u00e9nz\u00e9rt boldogs\u00e1g?"},"content":{"rendered":"\n

A c\u00edmben feltett k\u00e9rd\u00e9sre Groucho Marx\nigenl\u0151 v\u00e1lasz ad, amit \u00edgy indokol: \u201eA p\u00e9nz megszabad\u00edt att\u00f3l, hogy azt kelljen\ncsin\u00e1lnunk, amit nem szeret\u00fcnk. Minthogy \u00e9n semmit nem szeretek csin\u00e1lni, a\np\u00e9nz nagyon fontos sz\u00e1momra\u201d. \u00c9rveinek els\u0151 r\u00e9sz\u00e9vel bizony\u00e1ra sokan\negyet\u00e9rtenek, a m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9vel val\u00f3sz\u00edn\u0171 kevesebben. \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelem sok\u00e1ig\neg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt tette fel a k\u00e9rd\u00e9st. Az embert a legut\u00f3bbi \u00e9vsz\u00e1zadig kisz\u00e1m\u00edthatatlan\n\u00e9s vesz\u00e9lyes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. A tipikus \u00e9lethelyzet: \u201e\u00d6r\u00f6k\u00f6s f\u00e9lelem\nuralkodik, az er\u0151szakos hal\u00e1l vesz\u00e9lye fenyeget, s az ember \u00e9lete mag\u00e1nyos,\nszeg\u00e9nyes, cs\u00fanya, \u00e1llatias \u00e9s r\u00f6vid\u201d. (Thomas\nHobbes: Leviat\u00e1n<\/a>) Ennek t\u00fckr\u00e9ben nyilv\u00e1nval\u00f3: \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl a boldogs\u00e1got az \u00e9let azon\nritka pillanatai jelentett\u00e9k, amikor a szerencs\u00e9tlens\u00e9gek \u00e9s szenved\u00e9sek sorozata\nr\u00f6vid id\u0151re megszakadt. <\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1rsadalom\n\u00e9s a gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel azonban, ha lassan is, de javultak az \u00e9let\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei. A 19. sz\u00e1zadt\u00f3l – az ipari, a gazdas\u00e1gi \u00e9s a politikai forradalmak\nhat\u00e1s\u00e1ra – az \u00e9let kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb lett, emelkedett a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lethossz, n\u0151tt a\nfogyaszt\u00e1s \u00e9s sokasodtak az emberek el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gek. \u00c1m az igazi\nv\u00e1ltoz\u00e1st a 20. sz\u00e1zad robban\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9se hozta el. A modern\nt\u00e1rsadalmakban v\u00e9gre az \u00e1tlagember is szert tehetett olyan j\u00f6vedelemre, amib\u0151l megvehetett mindazt,\namire r\u00e9g\u00f3ta v\u00e1gyott \u00e9s amihez m\u00e1r ismer\u0151seinek t\u00f6bbs\u00e9ge is hozz\u00e1jutott. Az\nid\u0151k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte A. Miller, Az alku c\u00edm\u0171 darabja\negyik szerepl\u0151j\u00e9nek megjegyz\u00e9se: \u201eR\u00e9gen, ha az emberek boldogtalanok voltak,\nforradalmat csin\u00e1ltak vagy a templomba mentek. Ma v\u00e1s\u00e1rolnak\u201d. <\/p>\n\n\n\n

Az egyre \u00e1ltal\u00e1nosabb\u00e1\nv\u00e1l\u00f3 k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nykutat\u00e1sok m\u00e1r a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en egy kedvez\u0151 trendet\nazonos\u00edtottak. A \u201eMennyire\nel\u00e9gedett \u00e9let\u00e9vel?\u201d vagy \u201eBoldognak \u00e9rzi-e mag\u00e1t?\u201d t\u00edpus\u00fa k\u00e9rd\u00e9sekre – visszaigazolva az emberek rem\u00e9nyeit\n\u00e9s tapasztalatait – a\nmegk\u00e9rdezettek aszerint v\u00e1laszoltak nagyobb ar\u00e1nyban egyet\u00e9rt\u0151leg, min\u00e9l\nnagyobb volt a j\u00f6vedelm\u00fck. \u00dagy t\u0171nt teh\u00e1t, hogy a modern t\u00e1rsadalmakban a\n\u201eboldogs\u00e1g-eloszl\u00e1s\u201d nagyj\u00e1b\u00f3l megfelel a j\u00f6vedelmek eloszl\u00e1s\u00e1nak. Vagyis, a\ngazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan bek\u00f6vetkez\u0151, egy\u00e9ni \u00e1tlagos j\u00f6vedelmek emelked\u00e9s\u00e9t\n– legal\u00e1bb is egy ideig \u2013 az \u00e9lettel val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9g hasonl\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 javul\u00e1sa\nk\u00f6vette. Ez a trend azut\u00e1n a k\u00f6ztudatban, mint valami univerz\u00e1lis szab\u00e1ly r\u00f6gz\u00fclt:\na magasabb GDP\/f\u0151vel jellemezhet\u0151 egy\u00e9nek, gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9s orsz\u00e1gok jellegzetesen\nboldogabbak \u00e9s el\u00e9gedettebbek az \u00e9lettel, mint szeg\u00e9nyebb t\u00e1rsaik.   <\/p>\n\n\n\n

S, ha\nbelegondolunk ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151. A modern t\u00e1rsadalmak nagyobb\nbiztons\u00e1got \u00e9s a \u201eboldogs\u00e1g-javak\u201d – a preszt\u00edzs-term\u00e9kek \u00e9s\nk\u00e9nyelem-szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u2013 sz\u00e9les v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t k\u00edn\u00e1lt\u00e1k fel polg\u00e1raiknak, amihez szem\u00e9lyes\nj\u00f6vedelm\u00fck ar\u00e1ny\u00e1ban juthattak hozz\u00e1. Vagyis, boldogs\u00e1guk \u00e9s \u00e9lettel val\u00f3\nel\u00e9gedetts\u00e9g\u00fck alapvet\u0151en j\u00f6vedelm\u00fckt\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l, aki nem a\nfogyaszt\u00e1s-maximaliz\u00e1l\u00e1st v\u00e1lasztotta \u00e9let\u00e9t vez\u00e9rl\u0151 \u201eir\u00e1nyt\u0171nek\u201d, arra \u00fagy\ntekintettek: valamilyen \u00e9rthetetlen okokb\u00f3l visszautas\u00edtja a mindenki el\u0151tt\nmegny\u00edl\u00f3, boldogs\u00e1got hoz\u00f3 \u00e9letprogram k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t. A fogyaszt\u00e1s-centrikus\n\u00e9letm\u00f3d teh\u00e1t alap\u00e9rtelmezett \u00e9letmodell\u00e9 v\u00e1lt. <\/p>\n\n\n\n

A 20. sz\u00e1zad utols\u00f3\nharmad\u00e1ban azonban \u2013 szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl – egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fordulat zajlott le, els\u0151sorban\naz USA-ban, de fokozatosan m\u00e1s fejlett orsz\u00e1gokban is. A j\u00f6vedelmek folyamatos emelked\u00e9s\u00e9t\naz tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a sz\u00e1zad sor\u00e1n a technol\u00f3giai, a k\u00e9pz\u00e9si \u00e9s a politikai\nforradalmak hat\u00e1s\u00e1ra bek\u00f6vetkez\u0151 termel\u00e9kenys\u00e9g-n\u00f6veked\u00e9st szorosan k\u00f6vette a munkav\u00e1llal\u00f3i\nj\u00f6vedelmek emelked\u00e9se. \u00c1m az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a termel\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a\nj\u00f6vedelmek emelked\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti – addig elszak\u00edthatatlannak l\u00e1tsz\u00f3 – szoros kapcsolat\nv\u00e1ratlanul meglazult, majd megsz\u0171nt. Mik\u00f6zben a gazdas\u00e1gban a termel\u00e9kenys\u00e9g tov\u00e1bb\nn\u0151tt, ett\u0151l fokozatosan elmaradt a munka-j\u00f6vedelmek emelked\u00e9se. Megsz\u0171nt teh\u00e1t j\u00f6vedelmi\negyenl\u0151tlens\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl tart\u00f3 kedvez\u0151 folyamata.\n\u00dajra t\u00e1gulni kezdett a \u201ej\u00f6vedelmi-oll\u00f3\u201d \u00e9s ism\u00e9t n\u00f6veked\u00e9snek indult a\nj\u00f6vedelmi egyenl\u0151tlens\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke. (Thomas Piketty: A t\u0151ke a 21. sz\u00e1zadban, 2015<\/a>) Ezzel p\u00e1rhuzamosan a vil\u00e1ggazdas\u00e1g\nn\u00f6vekv\u0151 egybekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a k\u00e9pzetts\u00e9g glob\u00e1lis emelked\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra\nmegindult a glob\u00e1lis egyenl\u0151tlens\u00e9g \u201e\u00fajra-szervez\u0151d\u00e9se\u201d is. Fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dtek az\niparosod\u00f3 fejl\u0151d\u0151k \u2013 K\u00edna, India \u00e9s D\u00e9l-Amerika \u2013 munkav\u00e1llal\u00f3inak j\u00f6vedelmi\npoz\u00edci\u00f3ja, viszont kezdett s\u00fcllyedni a fejlett t\u00e1rsadalmak k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly\u00e1nak\nj\u00f6vedelmi poz\u00edci\u00f3ja. Ezt a trendet tette l\u00e1that\u00f3v\u00e1 Milanovic-f\u00e9le elef\u00e1ntg\u00f6rbe<\/em>:\na fejl\u0151d\u0151 vil\u00e1g emelked\u0151, a fejlett vil\u00e1g als\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly\u00e1nak roml\u00f3, a\nleggazdagabbjainak pedig egekbe sz\u00f6k\u0151 j\u00f6vedelem-poz\u00edci\u00f3ja. <\/p>\n\n\n\n

Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9\ntett\u00e9k a boldogs\u00e1g alakul\u00e1s\u00e1nak kor\u00e1bban logikusnak t\u0171n\u0151 trendj\u00e9t. A vil\u00e1g a boldogs\u00e1g-paradoxonok<\/em>\nkorszak\u00e1ba l\u00e9pett. Ennek els\u0151 jele, az un. Easterlin paradoxon felbukkan\u00e1sa\nvolt. (Easterlin,\nR. (1974). Does Economic Growth Improve the Human Lot?<\/a>) A kutat\u00f3 azt tal\u00e1lta: egy adott\nid\u0151pillanatban ugyan szoros kapcsolat van az egy\u00e9n boldogs\u00e1g-\u00e9rzete \u00e9s\nj\u00f6vedelemszintje k\u00f6z\u00f6tt, \u00e1m ez hosszabb t\u00e1von megszakad. Az ok: a szubjekt\u00edv\nboldogs\u00e1g-\u00e9rzet fontos t\u00e9nyez\u0151je a saj\u00e1t helyzetnek m\u00e1sok\u00e9val val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9se.\nMivel pedig hosszabb t\u00e1von mindenkinek n\u0151 a j\u00f6vedelme, a folyamatos\n\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s legyeng\u00edti a j\u00f6vedelm\u00fcnk boldogs\u00e1gunkat n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1t. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve \u2013 r\u00e9szben a\nt\u00e1rsadalmi \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s, r\u00e9szben az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se miatt \u2013 a p\u00e9nz\nk\u00f6zvetlen boldogs\u00e1gn\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1ba vetett bizalom megcsappant. A felm\u00e9r\u00e9sek\nkezdt\u00e9k felt\u00e1rni, hogy a j\u00f6vedelem \u00e9s a boldogs\u00e1g, illetve a fogyaszt\u00e1s \u00e9s az \u00e9lettel\nval\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti kor\u00e1bban szoros kapcsolat fokozatosan megsz\u0171nt. <\/p>\n\n\n\n

Ezt az egyre\nt\u00f6bbek \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9t kifejez\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyt, 2010-ben, a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 – k\u00f6zgazdas\u00e1gi\nNobel d\u00edjas \u2013 pszichol\u00f3gus, D. Kahneman szigor\u00fa tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lattal\ner\u0151s\u00edtette meg. (Kahneman,\nD. Deaton, A. 2010. High income improves evaluation of life, but not emotional\nwell-being<\/a>.) A kutat\u00e1s r\u00e9szben visszaigazolta a kor\u00e1bbi k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9st: a j\u00f6vedelem\nn\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a magukat boldognak tekint\u0151 emberek ar\u00e1nya folyamatosan n\u00f6vekszik.\nUgyanakkor, egy j\u00f3l meghat\u00e1rozhat\u00f3 k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9ket – 75 ezer doll\u00e1r\/f\u0151 j\u00f6vedelem-szintet\n\u2013 \u00e1tl\u00e9pve, az addigi ar\u00e1nyos n\u00f6veked\u00e9s fokozatosan \u201eellaposodik\u201d, majd tel\u00edt\u00e9sbe\nment. Mintha a boldogs\u00e1gn\u00f6veked\u00e9sben kialakulna egy plat\u00f3<\/em> \u2013 egy\n\u201e\u00fcvegplafon\u201d – amelyen t\u00fal a j\u00f6vedelem emelked\u00e9se m\u00e1r nem n\u00f6veli a boldogs\u00e1g-szintet.\nEz az\u00e9rt l\u00e9nyeges, mert ez az embereket \u00e9let-programjuk alapvet\u0151\nmegv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra is k\u00e9sztetheti.  <\/p>\n\n\n\n

A tudom\u00e1nyt\n\u2013 egyebek mellett – az\u00e9rt is szeretem, mert amikor \u00fagy t\u0171nik, egy k\u00e9rd\u00e9st\nmegold\u00f3dott, a tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok v\u00e1ratlanul \u00fajabb, megh\u00f6kkent\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra\njuthatnak. Eset\u00fcnkben, egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1s \u00e9rdekes eredm\u00e9nyre\nvezetett: mindenki tal\u00e1lhatott bene \u0151t igazol\u00f3 t\u00e9nyt, ugyanakkor annak\nc\u00e1folat\u00e1t is! (Killingswort,\nM. 2021. Experienced well-being rises with income, even above $75,000 per year.<\/a>)\nA kutat\u00f3 azt tal\u00e1lta: a j\u00f6vedelem emelked\u00e9s\u00e9vel egy\u00e1ltal\u00e1n nem megy tel\u00edt\u00e9sbe\naz el\u00e9gedetts\u00e9g, s\u0151t a leggazdagabbakn\u00e1l a j\u00f6vedelem n\u00f6veked\u00e9se \u00e9ppen a\nboldogs\u00e1gn\u00f6veked\u00e9s gyorsul\u00e1s\u00e1hoz vezet. A teljes j\u00f6vedelmi sk\u00e1l\u00e1t elemezve kider\u00fclt,\nhogy az \u201e\u00fcvegplafon\u201d csak a j\u00f6vedelmi sk\u00e1la als\u00f3 negyed\u00e9ben jelenik meg, m\u00edg a\nfels\u0151 negyedben a j\u00f6vedelem emelked\u00e9se gyorsul\u00f3 boldogs\u00e1g-n\u00f6veked\u00e9st eredm\u00e9nyez.\nEz \u2013 legal\u00e1bb is sz\u00e1momra – egy szomor\u00fa jelens\u00e9gre utalt: a szeg\u00e9nyekn\u00e9l a p\u00e9nz\negy ideig n\u00f6veli boldogs\u00e1gukat, \u00e1m egyszer csak az el\u00e9gedetts\u00e9g-\u00e9rz\u00e9s javul\u00e1sa\nmeg\u00e1ll. A gazdagabbakn\u00e1l viszont a j\u00f6vedelem emelked\u00e9s\u00e9vel \u00e9ppens\u00e9ggel gyorsul\na szubjekt\u00edv j\u00f3l\u00e9t\u00fck n\u00f6veked\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n

Van teh\u00e1t\nk\u00e9t, egym\u00e1snak r\u00e9szben ellenmond\u00f3 eredm\u00e9nyt produk\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1s. Ilyenkor gyakran\naz t\u00f6rt\u00e9nik, hogy az elt\u00e9r\u0151 eredm\u00e9nyekre jut\u00f3 csoportok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen k\u00e9ts\u00e9gbe\nvonj\u00e1k egym\u00e1s eredm\u00e9nyeit. Eset\u00fcnkben szerencs\u00e9nkre m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt: a k\u00e9t\nkutat\u00f3csoport \u00f6ssze\u00fclt, egy\u00fctt vitatt\u00e1k meg az elt\u00e9r\u00e9s ok\u00e1t. S ami m\u00e9g\nfontosabb, nem valami \u201eb\u00e9k\u00e9ltet\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1s\u201d keret\u00e9ben, hanem a val\u00f3s\u00e1g-felt\u00e1r\u00e1s\nsz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, az okokra akartak r\u00e1j\u00f6nni. Az eredm\u00e9nyekr\u0151l azut\u00e1n k\u00f6z\u00f6s tudom\u00e1nyos\npublik\u00e1ci\u00f3val t\u00e1j\u00e9koztatt\u00e1k a tudom\u00e1nyos \u00e9s nem-tudom\u00e1nyos k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt. (Killingworth, A. Kahneman, D.\nMellars, B. 2023. Income and emotional well-being: A conflict resolved<\/a>.) A\nkutat\u00f3csoportok eredm\u00e9nyeinek elemz\u00e9se sor\u00e1n \u00e9rdekes elt\u00e9r\u00e9sre der\u00fclt f\u00e9ny. Kahneman\u00e9k\nkor\u00e1bbi vizsg\u00e1lata a 100 ezer doll\u00e1r\/f\u0151 \u00e9ves j\u00f6vedelmi szint alatti csoportokra\n\u00f6sszpontos\u00edtott. Alapvet\u0151en a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00e1tlag\u00e1nak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l szeml\u00e9lte a\nt\u00e1rsadalmat, ahol \u2013 \u00e9rtelemszer\u0171en – sok olyan t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151 van, amely hat\u00e1rt\nszabhat az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g javul\u00e1snak. Ez eml\u00e9keztet a lott\u00f3-nyertesek\n\u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak gyakran id\u00e9zett mint\u00e1j\u00e1ra: a nyerem\u00e9nyeket \u201eboldogs\u00e1g-ugr\u00e1s\u201d\nk\u00f6veti, \u00e1m a t\u00f6bbs\u00e9g eset\u00e9n v\u00e9g\u00fcl vissza\u00e1ll a kor\u00e1bbi alacsonyabb el\u00e9gedetts\u00e9g-szint.\nKillingsworth viszont a teljes j\u00f6vedelmi sk\u00e1l\u00e1t elemezve, egyar\u00e1nt azonos\u00edtotta\naz als\u00f3 j\u00f6vedelm\u0171ekn\u00e9l a plat\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1t, a magasabb j\u00f6vedelm\u0171ek eset\u00e9n pedig\na boldogs\u00e1g-n\u00f6veked\u00e9s gyorsul\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1j\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

Az\neredm\u00e9nyek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t k\u00e9t – a h\u00e9tk\u00f6znapi emberek \u00e1ltal t\u00f6bbnyire figyelmen\nk\u00edv\u00fcl hagyott – t\u00e9nyez\u0151 seg\u00edtheti. Gyakran szem el\u0151l t\u00e9vesztj\u00fck, hogy a jelens\u00e9gek\nk\u00f6z\u00f6tti korrel\u00e1ci\u00f3 nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen jelent ok-okozati kapcsolatot. Egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s\np\u00e9ld\u00e1val \u00e9lve: a New Yorkban elk\u00f6vetett gyilkoss\u00e1gok sz\u00e1ma az eladott\nh\u0171t\u0151szekr\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1val van szoros korrel\u00e1ci\u00f3ban. Mik\u00f6zben senki nem\ngondolhatja, hogy a h\u0171t\u0151szekr\u00e9ny v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s id\u00e9zi el\u0151<\/em> a gyilkoss\u00e1gokat,\nnem neh\u00e9z bel\u00e1tni, hogy a ny\u00e1ri forr\u00f3s\u00e1g, ami h\u0171t\u0151szekr\u00e9ny-v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra k\u00e9sztet,\negyben kiv\u00e1lthatja a kontroll\u00e1lhatatlan er\u0151szak impulzusait. Vagyis, a k\u00e9t\njelens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt nincs ok-okozati kapcsolat, de a ny\u00e1ri forr\u00f3s\u00e1g kiv\u00e1lt\u00f3 oka\nlehet mindkett\u0151nek. Amikor teh\u00e1t a j\u00f6vedelemszint \u00e9s az \u00e9lettel val\u00f3\nel\u00e9gedetts\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti korrel\u00e1ci\u00f3t, ok-okozati kapcsolatk\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck, akkor juthatunk\nolyan k\u00f6vetkeztet\u00e9sre: a p\u00e9nz\u00e9rt boldogs\u00e1got lehet v\u00e1s\u00e1rolni. \u00c1m ez az\nok-okozati kapcsolat bizonytalann\u00e1 v\u00e1lik, ha felismerj\u00fck: a boldogs\u00e1g \u00f6sszetett\n\u00e9s a fejl\u0151d\u00e9ssel alapvet\u0151en \u00e1talakul\u00f3 t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n

Ezt a t\u00e9nyt\nfoglalta szeml\u00e9letes modell\u00e9 a Maslow sz\u00fcks\u00e9glet-piramis elm\u00e9lete. (Maslow, A. 1943. A\nTheory of Human Motivation<\/a>.) Az egy\u00e9n viselked\u00e9s\u00e9t vez\u00e9rl\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seket\nMaslow, az ember k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00fcks\u00e9gleteinek egy piramis-szer\u0171en egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151\nrendszer\u00e9be szervezte. A sz\u00fcks\u00e9gelt-piramis alapzat\u00e1t az un. fiziol\u00f3giai<\/em>\nsz\u00fcks\u00e9gletek alkotj\u00e1k, efelett vannak a\nbiztons\u00e1g <\/em>sz\u00fcks\u00e9gletei, erre \u00e9p\u00fclnek a t\u00e1rsas<\/em> sz\u00fcks\u00e9gletek, ez ut\u00e1n k\u00f6vetkezik az elismer\u00e9s <\/em>(befogadotts\u00e1g) sz\u00fcks\u00e9glete,\n\u00e9s v\u00e9g\u00fcl a piramis \u201ecs\u00facs\u00e1n\u201d az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s <\/em>sz\u00fcks\u00e9glete van. El\u0151sz\u00f6r\nmindig az als\u00f3 szintek sz\u00fcks\u00e9gleteit el\u00e9g\u00edtj\u00fck ki, s csak ezt k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclhet\nsor a felette lev\u0151kre. \u00c1m a sz\u00fcks\u00e9gletek egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u201el\u00e9pcs\u0151i\u201d boldogs\u00e1g-piramisk\u00e9nt<\/em>\nis szeml\u00e9lhet\u0151k, amelynek szintjei az ember v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9letc\u00e9ljaira h\u00edvj\u00e1k fel\nfigyelm\u00e9t. A modern t\u00e1rsadalom pedig \u00e9ppen azt a lehet\u0151s\u00e9get nyitotta meg az\n\u00e1tlagember el\u0151tt, hogy felfel\u00e9 l\u00e9pkedhessen a boldogs\u00e1g-piramis l\u00e9pcs\u0151in. <\/p>\n\n\n\n

Ehhez el\u0151sz\u00f6r a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s a\nszenved\u00e9s szakasz\u00e1n kellett t\u00faljutnia. Ezt el\u00e9rve, a biztons\u00e1g-ig\u00e9nyeit igyekezett\nkiel\u00e9g\u00edteni. Ezek a \u201eboldogs\u00e1g-akad\u00e1lyok\u201d alapvet\u0151en a n\u00f6vekv\u0151 j\u00f6vedelem\nseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel voltak elh\u00e1r\u00edthat\u00f3k. Amikor emberek munk\u00e1t \u00e9s \u00e9letm\u00f3dot\nv\u00e1lasztottak els\u0151sorban az el\u00e9rhet\u0151 j\u00f6vedelemre figyeltek \u00e9s ez meger\u0151s\u00edtette\nazt az \u00e9r\u00e9s\u00fcket: p\u00e9nz\u00e9rt boldogs\u00e1g v\u00e1s\u00e1rolhatnak! \u00c1m a 3. szintt\u0151l kezdve a\np\u00e9nz \u00e9s a boldogs\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti elszak\u00edthatatlannak t\u0171n\u0151, ok-okozati kapcsolat legyeng\u00fclt,\nmajd a 4. \u00e9s 5. szinten teljesen \u00f6sszezavarodott! A t\u00e1rsas kapcsolatok m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9,\naz elismer\u00e9s \u00e9s az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3k. Ugyanakkor,\nezeken a szinteken, a munka jellege \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei \u00f6nmagukban el\u00e9gedetts\u00e9get \u00e9s\nboldogs\u00e1got teremtettek. <\/p>\n\n\n\n

A boldogs\u00e1g-piramis als\u00f3 k\u00e9t szintj\u00e9n\n– a \u201enem-szeretem\u201d felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett \u2013 munka \u00e9rtelm\u00e9t teh\u00e1t a j\u00f6vedelem\nadta: seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elh\u00e1r\u00edthatt\u00e1k a \u201eboldogs\u00e1g-akad\u00e1lyokat\u201d, \u00e1m a p\u00e9nz boldogs\u00e1g-gener\u00e1l\u00f3\nhat\u00e1sa fokozatosan megsz\u0171nt. A boldogs\u00e1g-piramis cs\u00facsa fel\u00e9 haladva ugyanakkor\na folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g \u00f6nmaga gener\u00e1lta a boldogs\u00e1got, amihez a p\u00e9nz puszt\u00e1n kieg\u00e9sz\u00edt\u0151\n\u201eb\u00f3nusz\u201d lett. A 20. sz\u00e1zad \u00f6r\u00f6mteli trendet hozott: az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151\ngener\u00e1ci\u00f3k mindegyik\u00e9nek \u00e9letmin\u0151s\u00e9ge jobb volt, mint sz\u00fclei\u00e9, ami szinte\nautomatikuss\u00e1 tette a boldogs\u00e1g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. \u00c1m fokozatosan kider\u00fclt: a p\u00e9nz boldogs\u00e1g-gener\u00e1l\u00f3\nhat\u00e1sa rendre \u201e\u00fcvegplafonba\u201d \u00fctk\u00f6z\u00f6tt, s ezen csak az juthatott t\u00fal, aki\nhajland\u00f3 \u00e9s k\u00e9pes volt feljebb l\u00e9pni a \u201eboldogs\u00e1g-piramis\u201d k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151ire,\nteljes\u00edtve annak a kor\u00e1bbit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeit. <\/p>\n\n\n\n

A 21. sz\u00e1zad polg\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 boldogs\u00e1g-filoz\u00f3fi\u00e1t hirdet\u0151, elt\u00e9r\u0151 boldogs\u00e1g-rezsimek<\/em>\nk\u00f6z\u00fcl v\u00e1logathat. K\u00f6vetheti a j\u00f6vedelem-maximaliz\u00e1l\u00e1st, de itt sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen\nel\u00e9ri a plat\u00f3t<\/em>. Gy\u0171jt\u00f6getheti az elismer\u00e9st \u00e9s \u201ehalmozhatja\u201d a h\u00edrnevet,\nde a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1gban k\u00f6nny\u0171 csal\u00f3dni. \u00c1m v\u00e1laszthatja \u00e9lete v\u00e9gs\u0151\nc\u00e9lj\u00e1ul az alkot\u00e1st is. S\u0151t, ellent\u00e9tben a kor\u00e1bbi korszakokkal, amikor csak\nkeveseknek volt lehet\u0151s\u00e9ge megh\u00f3d\u00edtani a boldogs\u00e1g-piramis cs\u00facs\u00e1t, a 21.\nsz\u00e1zadban szinte mindenki el\u0151tt megny\u00edlik ez a lehet\u0151s\u00e9g. \u00cdgy, szinte b\u00e1rki tesztelheti\n\u2013 vil\u00e1gh\u00edr\u0171 haz\u00e1nkfia – Scitovsky Tibor \u00e9letelv\u00e9t: “A teljes\n\u00e9s \u00f6r\u00f6mteli \u00e9lethez nemcsak a testi sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk,\nhanem arra is, hogy mindig legyen kih\u00edv\u00e1st jelent\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk, amely meg\u00f3v\nbenn\u00fcnket az unalomt\u00f3l”. (Scitovsky\nTibor: Az \u00f6r\u00f6mtelen gazdas\u00e1g. 1990, 195. old.<\/a>) <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A c\u00edmben feltett k\u00e9rd\u00e9sre Groucho Marx igenl\u0151 v\u00e1lasz ad, amit \u00edgy indokol: \u201eA p\u00e9nz megszabad\u00edt att\u00f3l, hogy azt kelljen csin\u00e1lnunk, amit nem szeret\u00fcnk. Minthogy \u00e9n semmit nem szeretek csin\u00e1lni, a p\u00e9nz nagyon fontos sz\u00e1momra\u201d. \u00c9rveinek els\u0151 r\u00e9sz\u00e9vel bizony\u00e1ra sokan egyet\u00e9rtenek, a m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9vel val\u00f3sz\u00edn\u0171 kevesebben. \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelem sok\u00e1ig eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt tette fel a k\u00e9rd\u00e9st. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2075"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2075"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2075\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2076,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2075\/revisions\/2076"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2075"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2075"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2075"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}