Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad, kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott az emberek \u00e9let\u00e9ben. 1900 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt a vil\u00e1g \u00e1tlagos GDP\/f\u0151-je legal\u00e1bb n\u00e9gyszeres\u00e9re, a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam pedig a k\u00e9tszeres\u00e9re emelkedett. Az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bbak \u00e9s biztons\u00e1gosabb lett, az egy\u00e9nek szabads\u00e1ga n\u0151tt. A gazdas\u00e1g dinamikusan fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan a term\u00e9kek \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1sok v\u00e1laszt\u00e9ka ugr\u00e1sszer\u0171en b\u0151v\u00fclt. A f\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3i k\u00f6z\u00f6tti – \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl n\u00f6vekv\u0151 – egyenl\u0151tlens\u00e9g a 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban fokozatosan cs\u00f6kkenni kezdett. Az egy\u00e9nek sokf\u00e9le karrier \u00e9s \u00e9letforma k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthattak \u00e9s egyre t\u00f6bbek el\u0151tt ny\u00edlt meg felemelked\u00e9s \u00fatja. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek javul\u00e1sa \u00e9s az \u00e1tlagos \u00e9letkor n\u00f6veked\u00e9se azut\u00e1n alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatta, ahogyan az emberek az \u00e9letet \u00e9s hal\u00e1lt szeml\u00e9lt\u00e9k. <\/p>\n\n\n\n
Egyr\u00e9szt, divatba\nj\u00f6tt az \u201e\u00f6r\u00f6k \u00e9let\u201d. A Financial Times egy cikke \u2013 Can we defeat the death \u2013\nazt a k\u00e9rd\u00e9st j\u00e1rta k\u00f6r\u00fcl: vajon kiterjeszthet\u0151-e az emberi \u00e9let, a tudom\u00e1ny\nmai \u00e1llapota szerinti 140 \u00e9ves v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1ron t\u00falra is? A BBC pedig arr\u00f3l\nsz\u00e1molt be, hogy a brit kutat\u00f3k megfiatal\u00edtott\u00e1k egy 53 \u00e9ves n\u0151 b\u0151rsejtjeit, hogy\nolyanok legyenek, mint egy 23 \u00e9ves\u00e9. Ezen felbuzdulva feltette a k\u00e9rd\u00e9st: vajon lelass\u00edthat\u00f3-e esetleg visszaford\u00edthat\u00f3-e\naz \u00f6reged\u00e9s folyamata? Ez adhatta az \u00f6tletet Jeff Bezosnak \u2013 aki az\u00e9rt nem\nszokta feleslegesen sz\u00f3rni a p\u00e9nz\u00e9t \u2013 3 milli\u00e1rd doll\u00e1rral besz\u00e1lljon az Altos\nLabs kutat\u00f3-v\u00e1llalkoz\u00e1sba, amely a sejtek \u201e\u00fajra-programoz\u00e1s\u00e1val\u201d igyekszik meghosszabb\u00edtani\naz emberi \u00e9letet. Egy felm\u00e9r\u00e9s szerint viszont az embereknek alig 4%-a akar 120\n\u00e9vn\u00e9l tov\u00e1bb \u00e9lni \u00e9s csak 1% – jellemz\u0151 m\u00f3don a fiatalok \u2013 j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9ben t\u0171nik fel\naz \u00f6r\u00f6k \u00e9let lehet\u0151s\u00e9ge. A viccben feltett k\u00e9rd\u00e9sre – ki akarna 120 \u00e9vig \u00e9lni?\n\u2013 a legt\u00f6bben mosolyogva fogadj\u00e1k a v\u00e1laszt: egy 119 \u00e9ves! <\/p>\n\n\n\n
A val\u00f3s\u00e1gban\nink\u00e1bb azok sz\u00e1ma n\u0151, akiket egy\u00e1ltal\u00e1n nem az\n\u00e9let 120-on t\u00fali meghosszabb\u00edt\u00e1sa \u00e9rdekli, hanem az, hogy befejezhess\u00e9k akkor,\namikor akarn\u00e1k. A vil\u00e1g\negyre t\u00f6bb orsz\u00e1g\u00e1ban enged\u00e9lyezik az eutan\u00e1zi\u00e1t, b\u00e1r ma m\u00e9g az \u00e1llamok\nt\u00f6bbs\u00e9ge korl\u00e1tozza az emberek jog\u00e1t, hogy maguk v\u00e1laszthass\u00e1k meg \u00e9let\u00fck m\u00e9lt\u00f3,\nszenved\u00e9smentes befejez\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t. A gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9gben\nszenved\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gre, egy – kicsit morbid – vicc eml\u00e9keztet.\nA k\u00e9pen egy k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gy, benne egy l\u00e1that\u00f3an s\u00falyos beteg \u00e9s a mellett \u00fcl\u0151\norvosa l\u00e1that\u00f3, aki \u00edgy sz\u00f3l a beteg\u00e9hez: \u201eVan egy j\u00f3 h\u00edrem \u00e9s egy rossz h\u00edrem.\nMelyikkel kezdjem? A j\u00f3 h\u00edrrel \u2013 k\u00e9ri a beteg. \u201eA parlament most enged\u00e9lyezte\naz eutan\u00e1zi\u00e1t\u201d \u2013 mondja az orvos. Mintha csak erre reag\u00e1lna: az interneten felbukkant egy sv\u00e1jci\n\u201etal\u00e1lm\u00e1ny\u201d \u2013 a\n\u201ehal\u00e1lkapszula\u201d \u2013 amely \u201ecs\u00e1b\u00edt\u00f3an\u201d k\u00f6nny\u0171v\u00e9 tenn\u00e9 a \u201etervezett t\u00e1voz\u00e1st\u201d.\nElegend\u0151 csak belefek\u00fcdni, k\u00e9nyelmesen elhelyezkedni, majd megnyomni egy gombot:\n\u00e9s a pici kabint el\u00e1rasztja a nitrog\u00e9n g\u00e1z, ami percek alatt, f\u00e1jdalom n\u00e9lk\u00fcl\n\u201e\u00e1tseg\u00edt\u201d az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gba. <\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l\n– \u201eMi baj lehet abb\u00f3l, ha egyre k\u00e9s\u0151bb halunk\nmeg?\u201d – nekem a \u201eHat h\u00e9t, hat t\u00e1nc\u201d sz\u00edndarab f\u0151szerepl\u0151j\u00e9nek, a t\u00e1nctan\u00e1rt\nalak\u00edt\u00f3 Kulka J\u00e1nosnak, a megjegyz\u00e9se jut az eszembe: a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben \u00f6regek\n\u00e1ltal lakott Miami-t, M\u00famia-citynek<\/em> cs\u00fafolta. Ebb\u0151l\na szemsz\u00f6gb\u0151l ijeszt\u0151, ha a minket k\u00f6r\u00fcl vev\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge 80 \u00e9v feletti! De\nez semmi ahhoz k\u00e9pest, amit Saramago, Hal\u00e1lsz\u00fcnet<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sci-fi\nnovell\u00e1ja villantott fel. A Hal\u00e1l, \u201emegunva\u201d azt, hogy az emberek egyfolyt\u00e1ban szidj\u00e1k – \u00e9s folyton\narr\u00f3l \u00e1lmodoznak, milyen sz\u00e9p is volna egy hal\u00e1l n\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1gban \u00e9lni \u2013 egy\norsz\u00e1gban besz\u00fcnteti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, ami\n\u2013 kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an – katasztrof\u00e1lis gazdas\u00e1gi \u00f6sszeoml\u00e1shoz vezet. A t\u00e1rsadalom elker\u00fclhetetlen\u00fcl\nszembes\u00fcl azzal, hogy egyre t\u00f6bben – \u201ele\u00e9p\u00fclve\u201d, betegs\u00e9gekkel k\u00fcszk\u00f6dve – az id\u0151skori\nelmag\u00e1nyosod\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lik \u00e9let\u00fcket. Ez\u00e9rt azut\u00e1n beindul a \u201ehal\u00e1l-turizmus\u201d – haldokl\u00f3k\nm\u00e1s orsz\u00e1gokba csemp\u00e9sz\u00e9se – hogy v\u00e9gre meghalhassanak \u00f6regek. Az \u00f6r\u00f6k \u00e9let teh\u00e1t kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6r\u00f6mh\u00edr,\nmint ink\u00e1bb sorscsap\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n Az igazi probl\u00e9ma azonban nem is a\nhal\u00e1l, hanem az \u00f6reged\u00e9s: \u201eA hal\u00e1l kegyetlen kozmikus tr\u00e9f\u00e1nak t\u0171nhet, de az \u00f6reged\u00e9s szomor\u00fa \u00e9s \u00f6r\u00f6mtelen”.\n(Nick, L. 2009. Life Ascending: The Ten\nGreat Inventions Of Evolution.) Ezt a\nkor\u00e1bban is ismert t\u00e9nyt \u2013 l\u00e1sd, Shakespeare, az \u00e9let utols\u00f3 szakasz\u00e1r\u00f3l \u00edrt jellemz\u00e9s\u00e9t: \u201eA\nv\u00e9gs\u0151 jelenet, mely e fura s gazdag mes\u00e9t lez\u00e1rja, Megint gyermeks\u00e9g,\nteljes feled\u00e9s, Se fog, se szem, se \u00edny – t\u00f6nkremen\u00e9s! (Ahogy\ntetszik, II. felv. 8. sz\u00edn)<\/em>. A 20. sz\u00e1zad kedvez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sai pedig ezt az ellentmond\u00e1st m\u00e9g\nink\u00e1bb feler\u0151s\u00edtett\u00e9k. Egyr\u00e9szt, a\nZ gener\u00e1ci\u00f3 \u2013 vagyis gyermekeink \u00e9s unok\u00e1ink – t\u00f6bbs\u00e9ge el\u0151re l\u00e1that\u00f3an meg\u00e9ri a\n90-et, 30%-a pedig ak\u00e1r a 100 \u00e9vet! M\u00e1sr\u00e9szt, viszont ez az\noptimizmust sugall\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s nehezen kezelhet\u0151 kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00edt az emberis\u00e9get. Az\n\u00e9letsz\u00ednvonal javul\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lethossz n\u00f6veked\u00e9se ugyanis a megb\u00e1n\u00e1s<\/em>\n\u00e9s a negat\u00edv cs\u00facs\u00e9lm\u00e9ny<\/em> kiker\u00fclhetetlen csapd\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk. <\/p>\n\n\n\n A megb\u00e1n\u00e1s \u00e9let\u00e9rz\u00e9se\nfokozatosan ker\u00edtette hatalm\u00e1ba a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalmak ember\u00e9t. A 20. sz\u00e1zad\nfolyam\u00e1n megtapasztalt\u00e1k, majd megszokt\u00e1k a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s \u00f6r\u00f6m-gener\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t.\nErre utalt Arthur Miller \u201eAz alku\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabj\u00e1nak f\u0151h\u0151se: \u201eR\u00e9gen, ha az emberek boldogtalanok\nvoltak, a templomba j\u00e1rtak, vagy forradalmat csin\u00e1ltak. Ma v\u00e1s\u00e1rolnak!\u201d. \u00c1m azut\u00e1n\nf\u00f6ld\u00fcnk egyetlen hatalmas Szupermarkett\u00e9 <\/em>v\u00e1lt,\nahol mindenki \u00e1ttekinthetetlen v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00fa \u00e1r\u00fa-, szolg\u00e1ltat\u00e1s-,\n\u00e9lm\u00e9ny-k\u00edn\u00e1lattal szembes\u00fcl. Ez a helyzet egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9let\u00e9rz\u00e9st sz\u00fclt: m\u00e9g amikor\nr\u00e1tal\u00e1lunk is, amire v\u00e1gytunk, ez, ahelyett, hogy \u2013 mint r\u00e9gebben \u2013 boldogg\u00e1 tenne\nminket, r\u00f6gt\u00f6n azt juttatja esz\u00fcnkbe: biztos lecs\u00fasztunk sokkal jobb \u00fczletekr\u0151l.\nA v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s teh\u00e1t az \u00f6r\u00f6m helyett a megb\u00e1n\u00e1s frusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t v\u00e1ltotta ki. (Chorus,\nC, et al. 2014. Random regret minimization for consumer choice modeling:\nassessment of empirical evidence). <\/p>\n\n\n\n A megb\u00e1n\u00e1s\n<\/em>\u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9vel r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s k\u00f6zben, hanem szem\u00e9lyes \u00e9let\u00fcnk intim\nvil\u00e1g\u00e1ban is \u2013 partnerek \u00e9s t\u00e1rsak, \u00e9letp\u00e1ly\u00e1k \u00e9s \u00e9letform\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1logatva \u2013\nszembes\u00fcl\u00fcnk. \u00cdgy a modern ember – a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek javul\u00e1sa ellen\u00e9re – \u00e9lete\nsor\u00e1n \u00e1lland\u00f3an a megb\u00e1n\u00e1s \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9vel k\u00fcszk\u00f6dik. T\u00f6bbnyire csak ut\u00f3lag \u00e9rti\nmeg Mark Twain mond\u00e1s\u00e1t: \u201eH\u00fasz \u00e9v m\u00falva jobban fog ideges\u00edteni, hogy valamit\nnem tett\u00e9l meg, mint az, hogy megtetted, de nem siker\u00fclt. \u00dagyhogy oldozd el a\nk\u00f6telet, hagyd el a csendes kik\u00f6t\u0151t, engedd, hogy a sz\u00e9l belekapjon a vitorl\u00e1dba\n\u00e9s tovarep\u00edtsen\u201d. Ezt a tan\u00e1csot fogadta meg J. Bezos, amikor otthagyta a\nbiztos karriert \u00edg\u00e9r\u0151 \u00e1ll\u00e1s\u00e1t \u00e9s belev\u00e1gott az on-line<\/em> k\u00f6nyvesbolt \u2013\nkock\u00e1zatos, de sikerrel kecsegtet\u0151 – \u00f6tlet\u00e9nek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ba. Azon\nt\u00e9pel\u0151d\u00f6tt, vajon, 80 \u00e9vesen az\u00e9rt tesz-e majd mag\u00e1nak szemreh\u00e1ny\u00e1st, mert\nbelev\u00e1gott \u00e9s esetleg nem siker\u00fclt, vagy az\u00e9rt, mert nem mert belev\u00e1gni? A megb\u00e1n\u00e1s-minimaliz\u00e1l\u00e1s\n(regret minimalization) strat\u00e9gi\u00e1ja azut\u00e1n az \u00e1tlagember poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l a vil\u00e1g egyik\nleggazdagabb ember\u00e9v\u00e9 form\u00e1lta. <\/p>\n\n\n\n Az \u00e9letkor\nmeghosszabbod\u00e1sa azonban el\u0151h\u00edvott egy tov\u00e1bbi probl\u00e9m\u00e1t is. A nyugd\u00edjba\nvonul\u00e1st \u00e9s a munka vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l val\u00f3 \u201ekiszabadul\u00e1st\u201d sokan pozit\u00edv fejlem\u00e9nyk\u00e9nt v\u00e1rj\u00e1k\n\u00e9s \u00e9lik meg. \u00c1m hamarosan szembes\u00fclnek a perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra szorul\u00e1s \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9vel. R\u00e1\u00e9brednek,\nhogy elvesz\u00edtik hatalmukat saj\u00e1t \u00e9let\u00fck felett, \u00e9s azt egyre ink\u00e1bb a\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. Ebben a helyzetben tal\u00e1lkoznak roml\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotuk\nnegat\u00edv tapasztalataival. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 – k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-d\u00edjas – pszichol\u00f3gus\nD. Kahneman \u00e9rdekes k\u00eds\u00e9rlettel bizony\u00edtotta: egy \u201e\u00e9lm\u00e9ny-sorozatot\u201d alapvet\u0151en\nutols\u00f3 szakasz\u00e1nak \u201ecs\u00facs\u00e9lm\u00e9nyei\u201d alapj\u00e1n \u00edt\u00e9l\u00fcnk meg. (Kahneman, D. 2013.\nGyors \u00e9s lass\u00fa gondolkod\u00e1s) Minthogy pedig az \u00e9let v\u00e9ge fel\u00e9 a negat\u00edv\ntapasztalatok sokasodnak meg, ezek m\u00e9g egy sikeres \u00e9s boldog \u00e9let\u00fat pozit\u00edv\n\u00e9lm\u00e9nyeit is \u201efel\u00fcl\u00edrj\u00e1k\u201d, alapvet\u0151en bor\u00fasra v\u00e1ltoztatva az eg\u00e9sz \u00e9let\nmeg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n Tehet\u00fcnk-e\nvalamit a megn\u00f6vekedett \u00e9lethossz k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt felbukkan\u00f3, a megb\u00e1n\u00e1s<\/em>\n\u00e9s a negat\u00edv cs\u00facs\u00e9lm\u00e9ny<\/em> frusztr\u00e1l\u00f3 \u00e9let\u00e9rz\u00e9sek a minimumra cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9\u00e9rt.\nVajon lehets\u00e9ges-e \u00e9let\u00fcnket, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 befektet\u00e9seinkb\u0151l – p\u00e9nzbeli megtakar\u00edt\u00e1sokb\u00f3l,\nt\u0151zsdei befektet\u00e9sekb\u0151l \u00e9s ingatlanokb\u00f3l \u2013 \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott portf\u00f3li\u00f3 mint\u00e1j\u00e1ra\nmenedzselni? Eml\u00e9kezz\u00fcnk csak: kudarcaink nyom\u00e1n fokozatosan tanultuk meg olyan\n\u201ekiegyens\u00falyozott portf\u00f3li\u00f3t\u201d kialak\u00edtani, amely biztos\u00edtja: b\u00e1rhogy alakuljon\nis a j\u00f6v\u0151, befektet\u00e9seinek \u00f6ssz\u00e9rt\u00e9ke ne cs\u00f6kkenjen. Vajon, ha az ember \u00f6nmag\u00e1t\naz \u00c9letem-v\u00e1llalkoz\u00e1s<\/strong> \u201ebefektet\u0151jek\u00e9nt\u201d szeml\u00e9li, milyen \u00e9let-\u00e9rt\u00e9k\nalkot\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gekkel rendelkezik, \u00e9s ezekb\u0151l alkothat-e olyan \u201eportf\u00f3li\u00f3t\u201d, hogy\n\u201e\u00e9let-\u00e9rt\u00e9ke\u201d ne cs\u00f6kkenjen \u00e9s a legt\u00f6bbet \u201ekihozza\u201d \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l? B\u00e1r v\u00e9lem\u00e9nyem nyilv\u00e1n\nvitathat\u00f3, \u00fagy v\u00e9lem, az ember \u00e9let-\u00e9rt\u00e9k\u00e9t<\/em> n\u00e9gy t\u00e9nyez\u0151 – az \u00e9let hossza,\na meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyek m\u00e9rt\u00e9ke, szoci\u00e1lis kapcsolatai, \u00e9s az \u00e9lete sor\u00e1n teremtett alkot\u00e1sai\n– hat\u00e1rozza meg. Mindegyik elemnek megvan a saj\u00e1tos \u00e9rt\u00e9kn\u00f6vel\u0151 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa, \u00edgy\negyar\u00e1nt befoly\u00e1solj\u00e1k egy \u00e9let\u00fat sor\u00e1n alkotott \u201e\u00f6ssz\u00e9rt\u00e9k\u00e9t\u201d. <\/p>\n\n\n\n B\u00e1r ennek pontos\n\u00e9rt\u00e9k\u00e9t nem is tudom meghat\u00e1rozni, de az meg\u00edt\u00e9lhet\u0151, hogy az egyre ink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1\nv\u00e1l\u00f3 megb\u00e1n\u00e1s <\/em>\u00e9s negat\u00edv cs\u00facs\u00e9lm\u00e9ny<\/em> szempontjai mik\u00e9nt\nm\u00f3dos\u00edtj\u00e1k az egyes \u201e\u00e9let-\u00e9rt\u00e9k\u201d elemeket. Ez pedig t\u00e1mpontot ny\u00fajthat, mik\u00e9nt osszuk\nfel itt t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151nket<\/em> \u00e9let\u00fcnk \u00e9rt\u00e9k-portfoli\u00f3j\u00e1t alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gek\nk\u00f6z\u00f6tt. Az \u00e9lethossz<\/em> sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba v\u00e9tele mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151: az \u00e9let sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151\n\u00e9rt\u00e9k ar\u00e1nyosnak l\u00e1tszik az \u00e9lethosszal. R\u00e9szben ez is magyar\u00e1zza az \u00e9let\nmeghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 kutat\u00e1sok ir\u00e1nti fokoz\u00f3d\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st. Term\u00e9szetesen\negy \u00e9let-p\u00e1lya k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszai elt\u00e9r\u0151en j\u00e1rulhatnak hozz\u00e1 az \u201e\u00e9rt\u00e9k-termel\u00e9shez\u201d,\nk\u00f6vetve a biol\u00f3giai l\u00e9t saj\u00e1tos fejl\u0151d\u00e9sg\u00f6rb\u00e9j\u00e9t: a lass\u00fa elindul\u00e1st, a nekilend\u00fcl\u00e9st,\na gyors n\u00f6veked\u00e9st, majd a fokozatos belesimul\u00e1st az \u00e9rett, min\u0151s\u00e9gi\nv\u00e1ltoz\u00e1sokkal jellemezhet\u0151 szakaszba, amit a v\u00e9g\u00e9n a minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyt el\u00e9r\u0151\nhanyatl\u00e1s k\u00f6vet. Az \u00e9lethossz azonban nem \u00f6nmag\u00e1ban, hanem az annak sor\u00e1n folyamatosan\nl\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e9rt\u00e9kek \u00fatj\u00e1n j\u00e1rul hozz\u00e1 az \u00e9let v\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9hez. Ha teh\u00e1t puszt\u00e1n az\n\u00e9letkor minden \u00e1ron val\u00f3 n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1lunk, ellentmond\u00e1sba ker\u00fclhet\u00fcnk a\nt\u00f6bbi, val\u00f3ban \u00e9rt\u00e9kn\u00f6vel\u0151 t\u00e9nyez\u0151 kibontakoztat\u00e1s\u00e1val. <\/p>\n\n\n\n A legt\u00f6bben\na t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n az \u00e9lm\u00e9ny-\u00e9rt\u00e9kre <\/em>\u00f6sszpontos\u00edt\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t\nk\u00f6vett\u00e9k. A magyar\u00e1zat egyszer\u0171: az \u00e9let sok\u00e1ig elh\u00e1r\u00edthatatlan f\u00e1jdalmakkal volt\nteli \u00e9s a hal\u00e1l kisz\u00e1m\u00edthatatlanul k\u00f6vetkezett be. Ez az ember figyelm\u00e9t sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen\na \u201emost\u201d-ra ir\u00e1ny\u00edtotta. Ezt a szeml\u00e9letet az utilitarizmus emelte filoz\u00f3fiai\nszintre: \u201eA term\u00e9szet k\u00e9t legf\u0151bb uralkod\u00f3, a f\u00e1jdalom \u00e9s az \u00f6r\u00f6m korm\u00e1nyzata\nal\u00e1 helyezte az embert. Egyed\u00fcl ezek mutatj\u00e1k meg, hogy mit kell tenn\u00fcnk \u00e9s ezek hat\u00e1rozz\u00e1k meg, hogy\nmit fogunk tenni\u201d. (Bentham, J. 1789. Introduction to the Principles of Morals and\nLegislation<\/em>)<\/em>. S val\u00f3ban, az \u00e1tlagembert t\u00f6bbnyire az \u00e9lm\u00e9ny-\u00e9rt\u00e9k<\/em>\nmaximaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lya vez\u00e9relte: kereste az \u00e9lvezeteket jelent\u0151 \u00e9lm\u00e9nyeket \u00e9s igyekezett ker\u00fclni\na szenved\u00e9seket okoz\u00f3kat. Ugyanakkor az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 id\u0151ben \u00e9ppen ezt az\n\u00e9rt\u00e9k-t\u00edpust fenyegeti legink\u00e1bb a megb\u00e1n\u00e1s \u00e9s v\u00e9gs\u0151 le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s vesz\u00e9lye. Az\nember meghosszabbod\u00f3 utols\u00f3 \u00e9vtizedeit a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g ink\u00e1bb megkeser\u00edtheti a\nt\u00e9pel\u0151d\u00e9s – m\u00e1s t\u00e1rsat, m\u00e1s szakm\u00e1t, m\u00e1s\ntev\u00e9kenys\u00e9get, m\u00e1s \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t kellett volna v\u00e1lasztani \u2013 amit csak kev\u00e9ss\u00e9\nenyh\u00edt a \u201ebakancs-list\u00e1k\u201d terjed\u0151 szok\u00e1sa. <\/p>\n\n\n\n A kapcsolati \u00e9rt\u00e9k<\/em> az \u00e9let\nsor\u00e1n l\u00e9tes\u00edtett \u00e9s befektet\u00e9s-szer\u0171en gondozott t\u00e1rsas viszonyok \u00f6sszess\u00e9ge. Kutat\u00e1sok\nsora igazolja: aboldogs\u00e1g legfontosabb forr\u00e1sa a m\u00e1sokt\u00f3l kapott\nszeretet, t\u00e1mogat\u00e1s, tisztelet, elismer\u00e9s, amelyeket azonban csak \u00fagy \u00e9rdemelhet\u00fcnk\nki, ha a vel\u00fcnk kapcsolatban lev\u0151knek ugyanezt ny\u00fajtjuk. (Waldinger, R. Schulz,\nM. 2023. The Good life: Lessons from the World\u2019s Longest Scientific Study of\nHappyness.) \u00c9ppen az\u00e1ltal \u00e9let-\u00e9rt\u00e9k n\u00f6vel\u0151 egy kapcsolat, mert egyar\u00e1nt\nel\u0151ny\u00f6s annak, aki kezdem\u00e9nyezi \u00e9s annak, aki viszonozza. Vagyis, id\u0151t,\nenergi\u00e1t \u00e9s figyelmet szentelve, szoros emberi kapcsolatot ki\u00e9p\u00edteni, \u00e9s a t\u00e1rsaib\u00f3l\negym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen seg\u00edt\u0151 h\u00e1l\u00f3zatot szervezni, nemcsak saj\u00e1t \u201e\u00e9let-\u00e9rt\u00e9k\u00fcnket\u201d\nn\u00f6veli, hanem t\u00e1rsaink\u00e9t is. Mik\u00f6zben azonban az \u00e9lm\u00e9ny-\u00e9rt\u00e9k<\/em> vonz\u00e1sa a m\u00falt\nsz\u00e1zad sor\u00e1n n\u00f6vekedett, a kapcsolat-\u00e9rt\u00e9k\u00e9<\/em> – nemv\u00e1rt m\u00f3don \u2013 cs\u00f6kkenni\nkezdett. <\/p>\n\n\n\n A sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m visszaesett, az ut\u00f3dok messzire\nk\u00f6lt\u00f6ztek, a csal\u00e1di \u00e9s rokoni kapcsolatok lazultak, a bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gokat, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket\n\u00e9s a gy\u00fclekezeteket egybef\u0171z\u0151 sz\u00e1lak gyeng\u00fcltek. Az \u201einternet-ismer\u0151s\u00f6k\u201d sz\u00e1ma ugyan\na sokszoros\u00e1ra n\u0151tt, az emberek egyre jobban szenvednek az un. \u201et\u00e1rsas\nmag\u00e1nyt\u00f3l\u201d. (Putnam, R. 2020. The Upswing.) \u00dagy t\u0171nik azonban, hogy a kapcsolati\n\u00e9rt\u00e9k<\/em> cs\u00f6kken\u0151 trendje a 21. sz\u00e1zadban megfordulhat, v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 vil\u00e1gunkban\nugyanis, az \u00e9let konfliktusaival k\u00f6nnyebben megk\u00fczdhet\u00fcnk, ha a t\u00e1rsakb\u00f3l \u00e9s a bar\u00e1tokb\u00f3l\n\u00fajra\u00e9p\u00edtj\u00fck a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1st k\u00edn\u00e1l\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket. \u00dajra \u201ekifizet\u0151d\u0151v\u00e9\u201d\nv\u00e1lik tart\u00f3s kapcsolatokat l\u00e9tes\u00edteni, azokat gondozni \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 tagjaiv\u00e1\nv\u00e1lni a rokoni \u00e9s lak\u00f3helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek. S\u0151t, a megb\u00e1n\u00e1s \u00e9s a negat\u00edv\ncs\u00facs\u00e9lm\u00e9ny ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lhatja – kapcsolat-\u00e9rt\u00e9ket<\/em> n\u00f6vel\u0151\n\u201ealkot\u00e1sk\u00e9nt\u201d – gyermeket v\u00e1llalni, felnevelni, majd \u201e\u00e9letre bocs\u00e1jtani\u201d. <\/p>\n\n\n\n Az \u00e9let-\u00e9rt\u00e9k<\/em> teremt\u00e9s negyedik\neleme \u00faj alkot\u00e1sok \u00e9s ismeretek l\u00e9trehoz\u00e1sa az emberi l\u00e9nyegb\u0151l fakad, \u00edgy \u2013\nelvileg – mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151. Ennek ellen\u00e9re, eg\u00e9szen az elm\u00falt sz\u00e1zadokig\ncsak keveseknek adatott meg, hogy l\u00e9t\u00fck puszta \u00fajratermel\u00e9s\u00e9n t\u00fal, egy \u00faj gondolat,\n\u00faj m\u0171alkot\u00e1s, vagy egy \u00faj eszk\u00f6z felfedez\u00e9s\u00e9vel \u00f6nmaguk \u00e9s m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is megold\u00e1st\nk\u00edn\u00e1l\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket teremtsenek. \u00c1m a 20. sz\u00e1zad politikai, termel\u00e9si, kultur\u00e1lis \u00e9s\ntudom\u00e1nyos forradalmai nyom\u00e1n egyre t\u00f6bbek el\u0151tt ny\u00edlt meg a m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is haszn\u00e1lhat\u00f3,\ntov\u00e1bb-gondolhat\u00f3, s\u0151t tov\u00e1bb-fejleszt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 szellemi vagy anyagi alkot\u00e1sok\nl\u00e9trehoz\u00e1sa. A j\u00f6v\u0151ben pedig ez, az alapvet\u0151en a ember bels\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l\nfakad\u00f3 alkot\u00e1s-\u00e9rt\u00e9k teremt\u00e9se v\u00e1lik az \u00e9let-\u00e9rt\u00e9k portf\u00f3li\u00f3 legfontosabb\n\u00f6sszetev\u0151j\u00e9v\u00e9. B\u00e1rmely ember \u00e9let\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a saj\u00e1t \u201efelfedez\u0151i\u201d \u00e9let\u00fatja\nsor\u00e1n l\u00e9trehozott alkot\u00e1sai alapj\u00e1n min\u0151s\u00edtik a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9s ezt\nk\u00e9ri sz\u00e1mon \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l is az egy\u00e9n \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben. Megsz\u00edvelend\u0151 h\u00e1t\nSz\u00f3krat\u00e9sz v\u00e9lem\u00e9nye, aki\n\u00edgy foglalja \u00f6ssze az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9t:\n\u201eA vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli \u00e9let, nem embernek val\u00f3 \u00e9let\u201d. Vagyis, szembes\u00fclve az \u0151t\ns\u00fajt\u00f3 hal\u00e1los \u00edt\u00e9lettel, az \u00fczente a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9keinek: a vil\u00e1got meg\u00e9rteni, sz\u00e9ps\u00e9get teremteni,\nvalami hasznosat alkotni egyszerre k\u00edn\u00e1l \u00e9rtelmet a saj\u00e1t \u00e9letednek, \u00e9s hoz\nl\u00e9tre \u00e9rt\u00e9ket m\u00e1soknak. Csak az ilyen \u00e9let az igaz\u00e1n k\u00f6vet\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad, kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott az emberek \u00e9let\u00e9ben. 1900 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt a vil\u00e1g \u00e1tlagos GDP\/f\u0151-je legal\u00e1bb n\u00e9gyszeres\u00e9re, a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam pedig a k\u00e9tszeres\u00e9re emelkedett. Az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bbak \u00e9s biztons\u00e1gosabb lett, az egy\u00e9nek szabads\u00e1ga n\u0151tt. A gazdas\u00e1g dinamikusan fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan a term\u00e9kek \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1sok v\u00e1laszt\u00e9ka ugr\u00e1sszer\u0171en b\u0151v\u00fclt. A f\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3i […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2077"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2077"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2077\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2078,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2077\/revisions\/2078"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2077"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2077"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2077"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}