Whitehouse, H. et.al. 2019. Complex societies\nprecede moralizing gods throughout world history<\/a>.) Ett\u0151l kezdve arra intett\u00e9k egym\u00e1st \u00e9s\na felcsepered\u0151ket: az istenek mor\u00e1lis szab\u00e1lyokat \u00edrt\u00e1k el\u0151 \u00e9s aki ezeket \u00e1th\u00e1gja,\nazt megb\u00fcntetik. A kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy ugyan nem az istenek\n\u201eteremtett\u00e9k\u201d a nagy \u00e9s komplex t\u00e1rsadalmakat, de n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenek voltak\nazok stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. \u00c1m ahogy tov\u00e1bb n\u0151tt a t\u00e1rsadalmak m\u00e9rete \u00e9s sokf\u00e9les\u00e9ge\na szab\u00e1lyszeg\u0151ket m\u00e1r a pokol k\u00ednjaival fenyeget\u0151 istenek sem rettentett\u00e9k\nvissza. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek teh\u00e1t r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcltek egy \u00fajabb – m\u00e9g az istenekn\u00e9l is\nf\u00e9lelmetesebb – fegyelmez\u0151 \u201eeszk\u00f6zt\u201d alkalmazni: l\u00e9trehozt\u00e1k az \u00e1llamot. <\/p>\n\n\n\nAz \u00e1llam a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi viselked\u00e9st szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket alkotott, ezek betart\u00e1s\u00e1nak\nellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re pedig embereket \u201efogadott fel\u201d, akik nyakon ragadt\u00e1k \u00e9s\nmegb\u00fcntett\u00e9k a szab\u00e1lyszeg\u0151ket. Ezeket a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket valahogy \u00edgy l\u00e1tt\u00e1k az\n\u00e9rintettek: \u201eAz \u00e1llam \u00f6sszes szervei f\u00fclek, szemek, karok, l\u00e1bak lesznek,\namelyekkel az erd\u0151tulajdonos \u00e9rdeke hall, les, m\u00e9r, v\u00e9d, fog \u00e9s fut.\u201d (Marx: EGA.\n1.k\u00f6tet 130.oldal) Nem v\u00e9letlen, hogy a viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00e1s – sokszor\n\u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl h\u00faz\u00f3d\u00f3 – \u201erezsim-v\u00e1lt\u00e1sait\u201d az emberek a bizonytalans\u00e1g\n\u00e9s a konfliktusok korszakak\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k meg. L\u00e1tva azonban a n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1rsadalom \u00e9s\nsokr\u00e9t\u0171 munkamegoszt\u00e1s el\u0151nyeit – ha nem is \u00f6r\u00f6mmel – belet\u00f6r\u0151dtek abba, hogy\naz egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s szab\u00e1lyainak betart\u00e1s\u00e1t rend\u0151r\u00f6k, fel\u00fcgyel\u0151k, b\u00edr\u00f3k \u00e9s b\u00f6rt\u00f6n\u0151r\u00f6k\nszavatolj\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n
Az \u00e1llam\nl\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel az \u00e9let egyre t\u00f6bb r\u00e9szlet\u00e9t – a csal\u00e1di viszonyokt\u00f3l, az \u00fczleti\nkapcsolatokon kereszt\u00fcl, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ig – a hatalom \u00e1ltal l\u00e9trehozott t\u00f6rv\u00e9nyek\nrendezt\u00e9k. \u00c1m sok\u00e1ig voltak, akik magukat a t\u00f6rv\u00e9nyek felettinek tekintett\u00e9k, erre\nutalt a kir\u00e1lyi rendeletek v\u00e9g\u00e9re odabiggyesztett \u201eMert nekem \u00edgy tetszik\u201d\nkifejez\u00e9s. A t\u00e1rsadalmi forradalmak azonban elker\u00fclhetetlen\u00fcl elvezettek oda,\nhogy a polg\u00e1rok \u00f6sszefog\u00e1sa a hatalom t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t (law of rule), a t\u00f6rv\u00e9nyek\nhatalm\u00e1v\u00e1 (rule of law) alak\u00edtotta. Ett\u0151l kezdve a t\u00f6rv\u00e9nyek egyar\u00e1nt korl\u00e1tot\njelentettek az alul \u00e9s fel\u00fcl l\u00e9v\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. A rendszer m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel\nkapcsolatban azonban felmer\u00fclt k\u00e9t probl\u00e9ma. Egyr\u00e9szt, a t\u00e1rsadalmak n\u00f6vekv\u0151\nkomplexit\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetve a t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1s is egyre bonyolultabb lett. Emiatt\na polg\u00e1rok vit\u00e1ik int\u00e9z\u00e9s\u00e9re k\u00e9nytelenek voltak \u201esz\u00f3sz\u00f3l\u00f3t\u201d \u2013 \u00fcgyv\u00e9det \u2013\nfelfogadni, aki eligaz\u00edtotta \u00e9s k\u00e9pviselte \u0151ket saj\u00e1t \u00fcgyeikben. <\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sr\u00e9szt,\nfelvet\u0151d\u00f6tt a probl\u00e9ma: az istenek \u00e1ltal el\u0151\u00edrt mor\u00e1lt vagy a f\u00f6ldi hatalom\nel\u0151\u00edrta t\u00f6rv\u00e9nyeket kell k\u00f6vetni? Az ismert bibliai t\u00f6rt\u00e9netben a farizeusok azzal\na \u201ebeugrat\u00f3\u201d k\u00e9rd\u00e9ssel keresik meg\nJ\u00e9zust: fizessenek-e ad\u00f3t a cs\u00e1sz\u00e1rnak? J\u00e9zus \u00edgy igaz\u00edtja el \u0151ket – \u201eAdj\u00e1tok\nh\u00e1t meg a cs\u00e1sz\u00e1rnak, ami a cs\u00e1sz\u00e1r\u00e9, \u00e9s Istennek, ami az Isten\u00e9!\u201d \u2013 \u00e9s e\nlogika ment\u00e9n form\u00e1l\u00f3dott ki a \u201emegold\u00e1s\u201d. Az \u00e1llam joga a viselked\u00e9s kereteit kijel\u00f6l\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek\nmeghat\u00e1roz\u00e1sa \u00e9s \u00f6v\u00e9 a b\u00fcntet\u00e9s legitim monop\u00f3liuma is. A t\u00f6rv\u00e9nyekkel nem\nszab\u00e1lyozott k\u00e9rd\u00e9sekben viszont az emberek \u201eszabad kezet\u201d kaptak, hogy Isten\u00fck\nmor\u00e1lis parancsait k\u00f6vethess\u00e9k. Az egyre gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s \u2013 az ipari, a\ntechnol\u00f3giai \u00e9s politikai forradalmak \u2013 azut\u00e1n \u00fajra \u00e9s \u00fajra alapvet\u0151en\n\u00e1tform\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket. Ennek nyom\u00e1n a t\u00f6rv\u00e9nyek rendszere \u00e9s a\nt\u00e1rsadalmat m\u0171k\u00f6dtet\u0151 \u00e1llam \u201eg\u00e9pezete\u201d is mind \u00f6sszetettebb\u00e9 v\u00e1lt. Emiatt – szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl – megsokasodtak a nehezen \u00e1ttekinthet\u0151\njogi helyzetek, amelyekben a t\u00f6rv\u00e9nyeken alapul\u00f3 probl\u00e9ma-kezel\u00e9s elbizonytalanodott.\n <\/p>\n\n\n\n
Ez vezette 1984-ben, az USA legfels\u0151 b\u00edr\u00f3s\u00e1g\u00e1t\n– a Chevron v\u00e1llalat, valamint a Natural Resources Defense Council<\/em>,\n\u00e1llami \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g vit\u00e1ja kapcs\u00e1n – egy messze hat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s\nmeghozatal\u00e1ra. (Merrill, T.\n2022. The Chevron\nDoctrine: Its Rise and Fall, and the Future of the Administrative State.) A nehezen \u00e1ttekinthet\u0151 esetek elb\u00edr\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l\na b\u00edr\u00f3s\u00e1goknak el\u0151sz\u00f6r\nazt kell megvizsg\u00e1lniuk, hogy a vonatkoz\u00f3 jogszab\u00e1ly sz\u00f6vege egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt\nk\u00edn\u00e1l-e az adott k\u00e9rd\u00e9sre. Ha igen, a b\u00edr\u00f3s\u00e1goknak k\u00f6vetni\u00fck kell a t\u00f6rv\u00e9ny\n\u00fatmutat\u00e1s\u00e1t. Ha viszont a b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fagy tal\u00e1lja \u2013 \u00e9s ez egyre gyakrabban t\u00f6rt\u00e9nt meg\n– hogy a t\u00f6rv\u00e9ny nem egy\u00e9rtelm\u0171, akkor az \u00e9rintett \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t\nkell elfogadnia, felt\u00e9ve, hogy az \u00e9sszer\u0171. <\/p>\n\n\n\nA 21. sz\u00e1zadban azut\u00e1n vil\u00e1gunk kisz\u00e1m\u00edthatatlann\u00e1\nv\u00e1lt. Ebben a helyzetben a t\u00f6rv\u00e9nyek v\u00e9gk\u00e9pp elbizonytalanodtak, amit csak fokozott, hogy az \u00e1llamok \u201eg\u00e9pezete\u201d \u2013 mivel a korm\u00e1nyz\u00e1st sokf\u00e9le,\nellent\u00e9tes \u00e9rdek\u0171 csoport befoly\u00e1solhatja \u2013 egyre jobban akadozik. A legfels\u0151\nb\u00edr\u00f3s\u00e1g d\u00f6nt\u00e9se \u00edgy az eredeti sz\u00e1nd\u00e9kokkal ellent\u00e9tes k\u00f6vetkezm\u00e9nyre vezetett:\na demokr\u00e1cia szab\u00e1lyai szerint kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek helyett, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u201e\u00e1tcs\u00faszott\u201d\na kaotikus esem\u00e9nyek \u00e1ltal \u201er\u00e1ngatott\u201d politikusok \u00e9s b\u00fcrokrat\u00e1k kez\u00e9be. T\u00f6megess\u00e9 v\u00e1ltak a t\u00f6rv\u00e9nyeken \u00e1tl\u00e9p\u0151\nbeavatkoz\u00e1sok, ami v\u00e9gk\u00e9pp elbizonytalan\u00edtotta a jogrendszert. Ennek jellegzetes p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t l\u00e1thattuk nemr\u00e9g: az\namerikai korm\u00e1nyzatot a vetokr\u00e1cia\u201d k\u00e9pes megb\u00e9n\u00edtani. A globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az \u00e1llamok nemzetk\u00f6zi\nmeg\u00e1llapod\u00e1sai azut\u00e1n v\u00e9gk\u00e9pp \u201e\u00f6sszekusz\u00e1lt\u00e1k\u201d a t\u00f6rv\u00e9nyek rendszer\u00e9t. A\nt\u00e1rsadalmak egyre gyakrabban k\u00e9nyszer\u00fclnek v\u00e1lasztani, hogy a glob\u00e1lis vagy az\nuni\u00f3s szab\u00e1lyhoz igazodjanak, a f\u00f6der\u00e1lis vagy \u00e9ppen a nemzeti szinten\nmeghozott t\u00f6rv\u00e9nyeket alkalmazz\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n
A jogrendszerek\n\u00e9s az \u00e1llami g\u00e9pezet m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se miatt a kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3\nmegold\u00e1sokat az \u00e1tlagpolg\u00e1r t\u00f6bbnyire nem \u00e9rzi etikusnak. Ennek\nmegnyilv\u00e1nul\u00e1sa, hogy er\u0151s\u00f6dik a mor\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ig\u00e9nye, \u00e9s ennek nyom\u00e1n v\u00e1lik\nszigor\u00fabb\u00e1 v\u00e1lt a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s vagy a k\u00f6rnyezeti k\u00e1rokoz\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyi\nmeg\u00edt\u00e9l\u00e9se. Ezt a probl\u00e9m\u00e1t azut\u00e1n v\u00e9gletekig ki\u00e9lezte, hogy a politikai\nrendszerek min\u0151s\u00e9g\u00e9t m\u00e9r\u0151 mutat\u00f3k (pl. Democracy Index) a \u201es\u00e9r\u00fclt demokr\u00e1ci\u00e1k\u201d,\na \u201ehibrid\u201d rendszerek, s\u0151t az autokr\u00e1ciak\u00e9nt jellemezhet\u0151 \u00e1llamok n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra\nutalnak. Az ilyen \u00e1llamokban – a \u201erendk\u00edv\u00fcli helyzetekre\u201d hivatkozva \u2013\nrendszeresen megker\u00fclik a \u201et\u00f6rv\u00e9nyek hatalma\u201d m\u0171k\u00f6d\u00e9si rendj\u00e9t \u00e9s a hatalmon\nlev\u0151 csoportok – k\u00e9ny\u00fck \u00e9s kedv\u00fck szerint – rendeletekkel korm\u00e1nyozz\u00e1k a\nt\u00e1rsadalmat. Ennek sokkol\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, hogy haz\u00e1nkban – 2020 m\u00e1rciusa \u00f3ta imm\u00e1r\nsokadszor \u2013 \u00fajra meghosszabb\u00edtani k\u00e9sz\u00fclnek a parlament megker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151\nrendeleti korm\u00e1nyz\u00e1st. Ez pedig – mint megtapasztaltuk \u2013 rendre jogrendbeli\nkarambolokat<\/em> id\u00e9z el\u0151. <\/p>\n\n\n\nA polg\u00e1rok teh\u00e1t\nszerte a vil\u00e1gon azzal szembes\u00fclnek, hogy a jogrendszer\u00fckben kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u201emegold\u00e1sok\u201d\nsem igazs\u00e1gosnak, sem m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesnek nem tekinthet\u0151k. Erre utal a s\u00falyos\nv\u00e1ls\u00e1gok szaporod\u00e1sa is. Ez a helyzet \u2013 mint a t\u00f6rt\u00e9nelemben m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r – alapvet\u0151\nszab\u00e1lyoz\u00e1si \u201erezsim-v\u00e1lt\u00e1st\u201d k\u00e9nyszer\u00edt ki. A r\u00e1nk k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 k\u00e1osz id\u0151szak\u00e1ban k\u00e9t\nlehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1laszthatunk. Az egyik: a nemzeti narrat\u00edv\u00e1k \u00e9s a hatalmi\nv\u00e1gyak sugallat\u00e1ra \u2013 a \u201eTegy\u00fck magunkat \u00fajra naggy\u00e1\u201d logik\u00e1j\u00e1nak szellem\u00e9ben – a\nszuverenit\u00e1sra hivatkoz\u00f3 er\u0151szak alkalmaz\u00e1s\u00e1val \u201elerendezni\u201d a konfliktusokat.\nAz egy\u00e9nek, a szervezetek \u00e9s a t\u00e1rsadalmak \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 harcai azonban sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen\n\u201eeszkal\u00e1l\u00f3dnak\u201d. Az er\u0151szak meg\u00e1ll\u00edthatatlanul elszabadul \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n \u201eEgym\u00e1st\nugyan v\u00e9rben fagyva, hanem a jusst m\u00e9gsem hagyva\u201d (Arany) tal\u00e1ljuk magunkat. A\nfegyveres \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sek szaporod\u00e1s\u00e1b\u00f3l sokan vonj\u00e1k le azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st,\nhogy a\nnagyhatalmak k\u00e9ptelenek a helyi konfliktusok megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
Van azonban\negy m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g is: alapozzuk viselked\u00e9s\u00fcnket ink\u00e1bb az etika elveire, v\u00e1laszt\u00e1sainkat\naz igazs\u00e1goss\u00e1g szempontj\u00e1ra, d\u00f6nt\u00e9seinket a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9re. Nehezen\n\u00e1tl\u00e1that\u00f3, v\u00e1ls\u00e1gokkal teli vil\u00e1gunkban azonban ez mik\u00f6zben elker\u00fclhetetlen, ugyanakkor\nmegval\u00f3s\u00edthatatlan. A fenyegetetts\u00e9g helyzet\u00e9nek felold\u00e1sa bel\u00e1t\u00e1sa, emp\u00e1ti\u00e1t, \u00e9s\na mor\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteln\u00e9, mik\u00f6zben a reflexek az \u00f6n\u00e9rdek k\u00edm\u00e9letlen\n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t \u201e\u00edrj\u00e1k el\u0151\u201d. Tiszta szerencse, hogy felt\u0171nt egy \u00faj \u2013 a k\u00e1oszt\n\u00e1tl\u00e1tni k\u00e9pes, a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel pontosan sz\u00e1mol\u00f3, ugyanakkor elfogulatlan \u00e9s\nmor\u00e1lis m\u00e9rlegel\u00e9sre is k\u00e9sz – seg\u00edt\u0151t\u00e1rs: a mesters\u00e9ges intelligencia<\/em>,\na MI. Term\u00e9szetesen tiszt\u00e1ban vagyok alkalmaz\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zataival \u00e9s vesz\u00e9lyeivel,\nm\u00e9gis egyre jobban l\u00e1tszanak a term\u00e9szetes \u00e9s a mesters\u00e9ge intelligencia elt\u00e9r\u0151\nkompetenci\u00e1inak egyes\u00edt\u00e9s\u00e9n – a hat\u00e9kony munkamegoszt\u00e1son – alapul\u00f3\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek. (Tilesch Gy\u00f6rgy – Hatanleh Omar:\nMesters\u00e9g \u00e9s intelligencia. 2021.) <\/p>\n\n\n\nAz\nigazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s k\u00f6lts\u00e9gei miatt m\u00e1r kor\u00e1bban is megn\u0151tt a medi\u00e1ci\u00f3<\/em>\nszerepe. Ennek sor\u00e1n az ellen\u00e9rdekelt felek vit\u00e1ikat hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 \u00e9s az adott\nk\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben elfogulatlan k\u00f6zvet\u00edt\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel oldj\u00e1k meg. \u00dagy t\u0171nik, a szinte\n\u00e1tl\u00e1thatatlan rendszer-probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s a v\u00e9gletekig ki\u00e9lezett szuverenit\u00e1s\nszor\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb aktorok \u00e9lesed\u0151 vit\u00e1ikban nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetik az\nMI – mint objekt\u00edv seg\u00edt\u0151t\u00e1rs – t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. Ennek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s akad\u00e1lya, hogy azok,\nakiknek munk\u00e1j\u00e1t alapvet\u0151en megk\u00f6nny\u00edten\u00e9 hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 r\u00e9szt v\u00e1llal\u00e1sa – a\nt\u00e9m\u00e1nkban legink\u00e1bb \u00e9rintett jog\u00e1szok, politikusok \u00e9s menedzserek – vet\u00e9lyt\u00e1rsk\u00e9nt\ntekintenek r\u00e1. S\u0151t – mik\u00e9nt a luddist\u00e1k<\/em> az \u00f6nmozg\u00f3 munkaeszk\u00f6z\u00f6ket (Rud\u00e9, G. 1986: Forradalm\u00e1rok, zend\u00fcl\u0151k.) –\nellens\u00e9gnek tekintik, holott az MI megk\u00f6nny\u00edten\u00e9 \u00e9s hat\u00e9konyabb\u00e1 tehetn\u00e9 munk\u00e1jukat.\nEhhez persze meg kell tanulni egy\u00fctt \u00e9lni vele \u00e9s alkalmazkodni \u201eterm\u00e9szet\u00e9hez\u201d.\nAki azonban erre k\u00e9pes \u00e9s hajland\u00f3, az – cser\u00e9be alkalmazkod\u00e1s\u00e1\u00e9rt – egy\nmeg\u00e9rt\u0151 \u201et\u00e1rsat\u201d kap, \u201eaki\u201d k\u00f6nnyebb\u00e9 teszi \u00e9let\u00e9t. <\/p>\n\n\n\nAz el\u0151tt\u00fcnk\n\u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedek a glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konfliktusok s\u00falyosbod\u00e1s\u00e1t\nhozz\u00e1k. Ezek megold\u00e1s\u00e1ra a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 jogi \u00e9s politikai\nint\u00e9zm\u00e9ny-rendszer alkalmatlan, a kiv\u00e1laszt\u00f3dott vezet\u0151k pedig k\u00e9ptelenek. Ha\naz emberis\u00e9g el akarja ker\u00fclni, hogy a korl\u00e1tozhatatlan er\u0151szak – vagyis az\n\u00f6nmegsemmis\u00edt\u00e9s \u2013 \u00fatj\u00e1ra sodr\u00f3djon, elker\u00fclhetetlen a vit\u00e1ink rendez\u00e9s\u00e9ben a\nm\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9s a moralit\u00e1s szempontjainak k\u00f6vet\u00e9se. Az egy\u00e9nek \u00e9let\u00e9t\u0151l\nkezdve, a szervezetek kapcsolatain kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen a szuver\u00e9n nemzetek\nviszony\u00e1ig a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb \u00fcgyekben \u00e9ppen\nez teszi, az emberis\u00e9g el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 az\nMI-t, mivel, egyidej\u0171leg k\u00e9pes \u00e1tl\u00e1tni a glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gok kiv\u00e1lt\u00f3 okait, felt\u00e1rni\na lehets\u00e9ges alternat\u00edv\u00e1kat \u00e9s mor\u00e1lisan m\u00e9rlegelni a lehet\u0151s\u00e9geket. \u201eSzem\u00e9ly\u00e9ben\u201d\nolyan meg\u00e9rt\u0151, f\u00e1radhatatlan \u00e9s seg\u00edt\u0151k\u00e9sz partnert kapunk, \u201eaki\u201d – nem\nhelyett\u00fcnk \u00e9s a fej\u00fcnk felett – hanem vel\u00fcnk egy\u00fctt seg\u00edt rendezni vit\u00e1inkat. (Wilson, L. et al. 2018. Collaborative\nIntelligence: Humans and AI Joinin Forces.) Az MI olyan glob\u00e1lis medi\u00e1torr\u00e1 v\u00e1lhat, aki\n\u00e1ttekinthetetlen\u00fcl komplex\u00e9 v\u00e1lt vil\u00e1gunk, minden rend\u0171 \u00e9s rang\u00fa \u00e1gens\u00e9t r\u00e1vezetheti\naz \u00e9rdekellent\u00e9tek rendez\u00e9s\u00e9nek igazs\u00e1gos – k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen elfogadhat\u00f3 – megold\u00e1s\u00e1ra.\n<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
M\u00e9g \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt a \u201eWall Street Journalban\u201d olvastam egy vizsg\u00e1latr\u00f3l, amelyben v\u00e1llalati k\u00f6z\u00e9pvezet\u0151ket vallattak arr\u00f3l, mik\u00e9nt kezelik a \u201ek\u00e9nyes\u201d eseteket. A t\u00f6rv\u00e9nyek ugyan vil\u00e1gos t\u00e1mpontot k\u00edn\u00e1ltak, \u00e1m egyre t\u00f6bbsz\u00f6r mer\u00fclt fel, hogy d\u00f6nt\u00e9seikben az etika szempontj\u00e1ra is tekintettel legyenek. A v\u00e1laszokb\u00f3l a mor\u00e1lis \u201e\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u201d jellegzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge rajzol\u00f3dott ki: a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s (89%), a fogyaszt\u00f3 megt\u00e9veszt\u00e9se […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2084"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2084"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2084\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2086,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2084\/revisions\/2086"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2084"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2084"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2084"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}