Neumann J\u00e1nos \u2013 a modern vil\u00e1g egyik legjelent\u0151sebb tud\u00f3s\u00e1nak \u2013 1955-ban, a Fortune magazinban megjelent \u00edr\u00e1sa – \u201eT\u00fal\u00e9lhetj\u00fck-e a technik\u00e1t?\u201d \u2013 a k\u00f6vetkez\u0151 sorokkal kezd\u0151dik: \u201eMaga a nagy f\u00f6ldgoly\u00f3 gyorsan \u00e9rlel\u0151d\u0151 v\u00e1ls\u00e1gban van \u2013 v\u00e1ls\u00e1gban, amely annak a t\u00e9nynek tulajdon\u00edthat\u00f3, hogy a k\u00f6rnyezet, amiben a technikai fejl\u0151d\u00e9s v\u00e9gbemegy, kicsi, \u00e9s rosszul szervezett\u00e9 v\u00e1lt.\u201d Gondolatmenet\u00e9t pedig a t\u00fal\u00e9l\u00e9s felt\u00e9tel\u00e9nek tekintett \u2013 a cikkem c\u00edm\u00e9\u00fcl v\u00e1lasztott – h\u00e1rom sz\u00f3val z\u00e1rta: t\u00fcrelem, rugalmass\u00e1g, intelligencia. (Neumann J\u00e1nos. 1965. V\u00e1logatott el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s tanulm\u00e1nyok). A hidegh\u00e1bor\u00fa kor\u00e1t\u00f3l a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig az emberis\u00e9g sok vesz\u00e9lyes kr\u00edzist \u00e9lt \u00e1t, amelyek b\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag v\u00e1ratlanul t\u00f6rtek r\u00e1nk, de bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00fck alapj\u00e1ban v\u00e9ve kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 volt. Napjainkban azonban egy alapjaiban megv\u00e1ltozott vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk: bolyg\u00f3nkon minden mindennel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00edgy minden mindent befoly\u00e1sol\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. Emiatt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek alakul\u00e1sa kisz\u00e1m\u00edthatatlan, a folyamatok kaotikus jelleg\u0171ek, az esem\u00e9nyek el\u0151re jelezhetetlenek \u00e9s a hat\u00e1sok meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjednek \u00e1t b\u00e1rhov\u00e1. <\/p>\n\n\n\n
Mindez v\u00e9gs\u0151\nsoron a vil\u00e1g n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nye \u00e9s ez v\u00e1ltja ki, hogy\nrendszeresen csal\u00f3dunk v\u00e1rakoz\u00e1saikban. Kor\u00e1bban hozz\u00e1szoktuk, hogy \u00e9rtelmes\nk\u00e9rd\u00e9seinkre, pontos v\u00e1laszokat kapjunk. A k\u00e1osz k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt azonban a\nk\u00e9rd\u00e9sekre adott pontos v\u00e1laszok \u00e9rtelmetlenn\u00e9, az \u00e9rtelmes v\u00e1laszok pedig\npontatlann\u00e1 v\u00e1ltak! A szakemberek azzal szembes\u00fclnek, hogy tudom\u00e1nyaik kor\u00e1bban\nmegb\u00edzhat\u00f3 elm\u00e9letei \u00e9s eligaz\u00edt\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 modelljei \u00e9rv\u00e9ny\u00fcket vesz\u00edtik. K\u00e9ptelenek\nel\u0151re jelezni a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, \u00e9s emiatt az ezek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kialak\u00edtott, az\nemberek viselked\u00e9s\u00e9t \u00e9s a szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vez\u00e9rl\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek a\nv\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tes k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre vezetnek. Mintha a tudom\u00e1nyok \u2013 a vil\u00e1g\nrejt\u00e9lyeinek hivatott megfejt\u0151i – fokozatosan elmaradn\u00e1nak a t\u00e1rsadalmak\nkorm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges ismeretek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban, amit az \u00fajratermel\u0151d\u0151 \u00e9s\nv\u00e1ls\u00e1gokra vezet\u0151 probl\u00e9m\u00e1k jeleznek. <\/p>\n\n\n\n
Ezt a\nhelyzetet az ember maga id\u00e9zte el\u0151: alkot\u00e1saival telerakva, komplexsz\u00e9 \u00e9s szorosan\negybekapcsol\u00f3d\u00f3v\u00e1 tette vil\u00e1g\u00e1t. Emiatt alakult ki az \u00e9let\u00e9rz\u00e9s: mintha\nv\u00e1ratlanul egy ismeretlen, \u00faj vil\u00e1gba cs\u00f6ppent\u00fcnk volna. Ezt az \u00e9rz\u00e9st a\nt\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n sokszor \u00e1t\u00e9lte az ember, ugyanakkor a politikai, a\ntechnol\u00f3giai \u00e9s a gazdas\u00e1gi forradalmak felemelked\u0151 \u201ehull\u00e1mai\u201d kor\u00e1bban viszonylag\nlassan bontakoztak ki. \u00cdgy a v\u00e1ltoz\u00e1sok z\u0171rzavaros korszakai t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadra – m\u00e9g\na leg\u00fajabb korban is hossz\u00fa \u00e9vtizedekre – elh\u00faz\u00f3dtak, ami lehet\u0151s\u00e9get adott, hogy\na v\u00e1ltoz\u00e1sok folyamat\u00e1t meg\u00e9lve, fokozatosan hozz\u00e1szokjunk a magunk teremtette\n\u00faj vil\u00e1ghoz. Most azonban a 21. sz\u00e1zad elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizede sor\u00e1n \u00e9lt\u00fck \u00e1t, hogy\nszinte minden sz\u00e9tesett k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk. A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcletek v\u00e1ls\u00e1gai \u2013 a\nglob\u00e1lis felmeleged\u00e9s, a glob\u00e1lis migr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s j\u00e1rv\u00e1ny, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g stagfl\u00e1ci\u00f3ja<\/em>,\naz emberis\u00e9g demogr\u00e1fiai \u00e1trendez\u0151d\u00e9s \u00e9s az ezek \u00e1ltal kiv\u00e1ltott glob\u00e1lis\npolitikai kr\u00edzisek \u2013 egybekapcsol\u00f3dtak. <\/p>\n\n\n\n S, mintha ez\nsem volna el\u00e9g, az emberis\u00e9g egy eddig m\u00e9g soha \u00e1t nem \u00e9lt \u00e1talakul\u00e1s el\u0151tt\n\u00e1ll: a mesters\u00e9ges intelligencia (MI) t\u00f6megesen behatol \u00e9s elv\u00e1laszthatatlanul\nbelesz\u00f6v\u0151dik \u00e9let\u00fcnk minden r\u00e9szlet\u00e9be. \u00dagy t\u0171nik, a 2024-es \u00e9v lesz, amikor beteljes\u00fcl\nrajtunk Neumann J\u00e1nos k\u00fcl\u00f6n\u00f6s j\u00f6vend\u00f6l\u00e9se: vil\u00e1gunk belezuhan a szingularit\u00e1sba.\nA szingularit\u00e1s eredetileg a matematika \u00e9s a fizika \u00e1ltal haszn\u00e1lt kifejez\u00e9s\nvolt, amely egy f\u00fcggv\u00e9ny, vagy egy folyamat azon pontj\u00e1ra utalt, amelyen t\u00fal\nannak menete alapvet\u0151en megv\u00e1ltozik. A szingularit\u00e1st fogalm\u00e1t a t\u00e1rsadalomra el\u0151sz\u00f6r\n\u00e9ppen Neumann J\u00e1nos terjesztette ki, amikor – m\u00e9g 1958-ban egy besz\u00e9lget\u00e9sben \u2013\n\u00fagy \u00e9rvelt: a\nfolyamatosan gyorsul\u00f3 technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s egy olyan szingularit\u00e1st id\u00e9z el\u0151, amely\nut\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelem, nem az addig megismert keretek k\u00f6z\u00f6tt folytat\u00f3dik tov\u00e1bb. A 2023-as \u00e9vben lehett\u00fcnk tan\u00fai annak\n\u2013 legal\u00e1bb is \u00e9n \u00edgy \u00e9ltem \u00e1t – hogy az MI t\u00f6megesen jelent meg \u00e9s egyre\nszorosabban \u00e9p\u00fclt be az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek szinte minden szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba \u00e9s –\nakarva, akaratlanul \u2013 \u00e1lland\u00f3an szembes\u00fclt\u00fcnk vele. Ez a hirtelen v\u00e9gbemen\u0151,\ngy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1s alapvet\u0151en szemben \u00e1ll megszokott tapasztalatunkkal, hogy az\n\u00e1talakul\u00e1sok, m\u00e9g a forradalmak is fokozatosan – gradu\u00e1lis <\/em>m\u00f3don – zajlanak.\n<\/p>\n\n\n\n Ez a\ngyorsul\u00f3 trend mondatja velem, hogy az elk\u00f6vetkez\u0151 2024-es \u00e9vben, mindenki – \u00e9ljen,\ndolgozzon, tanuljon b\u00e1rhol \u00e9s foglalkozzon b\u00e1rmivel – r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl elismerni,\nmajd elfogadni, hogy az MI n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen partnerr\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az \u00e9letben\nminden\u00fctt. Otthon\u00e1ban \u00e9s az iskol\u00e1ban, k\u00f3rh\u00e1zban, eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1t\nhelyre\u00e1ll\u00edtand\u00f3, \u00faj \u00e1ll\u00e1st keresve vagy megszakadt karrier-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00fajraind\u00edtva,\n\u00faj befektet\u00e9st keresve vagy v\u00e1llalkoz\u00e1st ind\u00edtand\u00f3, bar\u00e1ti h\u00e1l\u00f3zatot szervezve\nvagy puszt\u00e1n sz\u00f3rakoz\u00e1st keresve egyre t\u00f6bbsz\u00f6r szembes\u00fcl azzal, hogy bar\u00e1tai\n\u00e9s ismeretlenek is az MI ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9t javasolj\u00e1k neki, mondv\u00e1n \u00edgy egy olyan\npartnerre tal\u00e1l, aki\/ami seg\u00edthet eligazodni az \u00e9letben, v\u00e1laszt ad k\u00e9rd\u00e9seire\n\u00e9s eligaz\u00edtja k\u00e9telyeiben. Az emberis\u00e9g teh\u00e1t 65 \u00e9vvel Neumann j\u00f6vend\u00f6l\u00e9s\u00e9t\nk\u00f6vet\u0151en – mintha ellen\u00e1llhatatlan er\u0151 vonzan\u00e1 – zuhan bele a szingularit\u00e1sba. <\/p>\n\n\n\n Ezt, a megh\u00f6kkent\u0151en\nintelligens \u00e9s b\u00e1rkivel p\u00e1rbesz\u00e9dre k\u00e9pes m\u0171szaki alkot\u00e1sok elterjed\u00e9se mellett,\na megszokott\u00f3l alapvet\u0151en el\u00fct\u0151 \u00faj vil\u00e1g kiv\u00e1ltotta, v\u00e9g\u00edt\u00e9let-szer\u0171\n(armageddon) \u00e9let\u00e9rz\u00e9s is jelzi. Ugyanakkor a szingularit\u00e1s hirtelen \u201er\u00e1nk\nt\u00f6r\u0151\u201d, \u00e9s \u00e9let\u00fcnket \u201efenekest\u00fcl felforgat\u00f3\u201d hat\u00e1sa olyan j\u00f6v\u0151t vet\u00edt el\u0151re,\namely egyszerre hordoz vesz\u00e9lyeket, \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l rem\u00e9nyeket. Ezt a kett\u0151ss\u00e9get j\u00f3l\nszeml\u00e9lteti az angol ipari \u00e9s a francia politikai forradalmak kor\u00e1ban \u00e9lt Charles\nDickens \u2013 nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt sz\u00fcletett – k\u00f6nyv\u00e9nek kezd\u0151 sorai:\n\u201eEz volt a t\u00f6rt\u00e9nelem cs\u00facsa, \u00e9s egyben ez volt a m\u00e9lypontja, ez a legnagyobb\nb\u00f6lcsess\u00e9g, \u00e9s egyben a legm\u00e9lyebb ostobas\u00e1g korszaka, ez volt a hit \u00e9s egyben\na hitetlens\u00e9g ideje, ez volt a f\u00e9ny \u00e9s egyben a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9vszaka, ez volt a\nrem\u00e9ny tavasza \u00e9s egyben a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s tele.\u201d (Ch. Dickens: A k\u00e9t v\u00e1ros\nmes\u00e9je.) A 21. sz\u00e1zad el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e1talakul\u00e1sa – m\u00e9g ink\u00e1bb, mint Dickens\nidej\u00e9ben – egyszerre k\u00e9nyszer\u00edt arra, hogy k\u00e9ts\u00e9gbeesetten keress\u00fck a v\u00e1ls\u00e1gok\nelvisel\u00e9s\u00e9nek m\u00f3djait, egyben mindent megtegy\u00fcnk a felt\u00e1rul\u00f3, kor\u00e1bban\nelk\u00e9pzelhetetlen lehet\u0151s\u00e9gek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. <\/p>\n\n\n\n A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek\n\u00e9s a k\u00f6rnyezet ellen\u00e1llhatatlan vesz\u00e9lyeket rejt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1saira az ember alapvet\u0151en\nn\u00e9gyf\u00e9le m\u00f3don reag\u00e1lt: (1) elutas\u00edtja az alkalmazkod\u00e1st \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lja\nelszigetelni mag\u00e1t a kaotikus esem\u00e9nyekt\u0151l, (2) belet\u00f6r\u0151dik a v\u00e1ltoz\u00e1sokba \u00e9s sodr\u00f3dik\naz esem\u00e9nyekkel, (3) szab\u00e1lyozni igyekszik a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, hogy \u00e9lhet\u0151 \u2013\n\u201eotthonos\u201d – felt\u00e9teleket teremtsen, v\u00e9g\u00fcl, (4) meg\u00faj\u00edtja viszony\u00e1t a vil\u00e1ghoz,\nelfogadja az elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sokat, de hozz\u00e1illeszkedik az alapvet\u0151en megv\u00e1ltozott\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez. Az alkalmazkod\u00e1s elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra<\/em><\/strong>, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don a\n20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek \u2013 a gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai kr\u00edzisein t\u00fall\u00e9p\u0151 –\nalapvet\u0151en kedvez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei teremtettek lehet\u0151s\u00e9get. A\nszem\u00e9lyes szabads\u00e1g, az egy\u00e9ni lehet\u0151s\u00e9gek, az \u00e9letm\u00f3dbeli v\u00e1laszt\u00e1sok\nsz\u00e9les\u00fcl\u00e9se azt az \u00e9let\u00e9rz\u00e9st alak\u00edtott\u00e1k ki a modern vil\u00e1g polg\u00e1r\u00e1ban, hogy\nb\u00e1rmit, amit szeretne, azt szabadon megtehet, ami meg nem tetszik neki, azt\nelutas\u00edthatja. A 21. sz\u00e1zad sokasod\u00f3 kr\u00edziseinek t\u00fckr\u00e9ben azonban ez a fajta\nreakci\u00f3 a strat\u00e9giai menedzsment k\u00f6nyvek visszat\u00e9r\u0151 mott\u00f3j\u00e1t id\u00e9zik fel: \u201eMik\nvoltak az utols\u00f3 dinoszaurusz, utols\u00f3 szavai? Akkor sem v\u00e1ltozom!\u201d Alapvet\u0151en\n\u00e1trendez\u0151d\u0151 vil\u00e1gunkban az alkalmazkod\u00e1s tot\u00e1lis elutas\u00edt\u00e1sa nem re\u00e1lis\n\u201eopci\u00f3\u201d. <\/p>\n\n\n\n Az elker\u00fclhetetlen\nfenyeget\u00e9sekkel \u00e9s k\u00e9nyelmetlens\u00e9gekkel teli k\u00f6rnyezet az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket gyakran\nvez\u00e9relte a sodr\u00f3d\u00e1s<\/strong> p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra. A t\u00f6rt\u00e9nelem kezdetein az ismeretlen\nvesz\u00e9lyek az emberb\u0151l az un. konstrukt\u00edv paranoia<\/em> viselked\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t\nv\u00e1ltotta ki, ami arra k\u00e9sztette, hogy a fenyeget\u00e9seket minden \u00e1ron \u2013 gyakran\nirracion\u00e1lis viselked\u00e9ssel \u2013 elker\u00fclje. (J. Diamond. 2013. \u201eA vil\u00e1g\ntegnapig.\u201d). A fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, ahogyan a kult\u00fara konstrukci\u00f3ib\u00f3l, egyre\n\u00f6sszetettebb v\u00e9d\u0151burkot \u00e9p\u00edtett maga k\u00f6r\u00e9, t\u00f6bb id\u0151t nyert a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokhoz\nval\u00f3 az alkalmazkod\u00e1sra. \u00c1m ez a lehet\u0151s\u00e9g sokszor az un. \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d\nszindr\u00f3mak\u00e9nt hivatkozott viselked\u00e9st v\u00e1ltotta ki bel\u0151le. A k\u00f6zvetlen\u00fcl\njelentkez\u0151 zavar\u00f3 hat\u00e1sokat igyekezett elviselni, \u00e1m fokozatosan belet\u00f6r\u0151dve az\negyre elviselhetetlenebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, szem el\u0151l t\u00e9vesztette, hogy ez a\nfolyamat v\u00e9g\u00fcl egy hal\u00e1los csapd\u00e1ba is vez\u00e9relheti. A 21. sz\u00e1zad ember\u00e9t – b\u00e1r az\nel\u0151rel\u00e1t\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 pontos ismeretekkel rendelkezik a vil\u00e1gr\u00f3l \u2013 \u00e9ppen az\n\u0151t k\u00f6rbevev\u0151 biztos\u00edt\u00e9kok, a biztons\u00e1gi \u00f6vek \u00e9s ment\u0151-berendez\u00e9sek t\u00f6mege\nk\u00e9szteti hanyag \u00e9s felel\u0151tlen, s\u0151t kock\u00e1zat-keres\u0151 viselked\u00e9sre. Ez arra vezetett,\nhogy a 21. sz\u00e1zad vil\u00e1g\u00e1ban a \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d csapd\u00e1ja nem puszt\u00e1n az egyes\negy\u00e9nt, hanem \u2013 gondoljunk csak a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s alakul\u00e1s\u00e1ra – a\nt\u00e1rsadalmakat, s\u0151t az eg\u00e9sz emberis\u00e9get is fenyegeti. <\/p>\n\n\n\n Vagyis, sem\na v\u00e1ltoz\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1sa, sem pedig a folyamatok \u2013 bel\u00e1that\u00f3 \u2013 v\u00e9gkimenetel\u00e9nek\nfigyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa nem k\u00edn\u00e1l megold\u00e1st v\u00e1ls\u00e1ggal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 vil\u00e1gunk\nsz\u00e1m\u00e1ra. Ez\u00e9rt ker\u00fclt egyre ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe \u2013 \u00e9s a politikai vit\u00e1k k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba\n– a v\u00e1ltoz\u00e1sok kezel\u00e9s\u00e9nek harmadik m\u00f3dszere: a szab\u00e1lyoz\u00e1s<\/strong>. A\nszab\u00e1lyoz\u00e1s azt jelenti, hogy az ember, a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, a piaci kapcsolatok\nb\u0151v\u00fcl\u00e9se, a gazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9se, a politikai int\u00e9zm\u00e9nyek v\u00e1ltoz\u00e1sai \u00e9s a\nm\u0171szaki eszk\u00f6z\u00f6k elterjed\u00e9se el\u0151id\u00e9zte zavarokat a centraliz\u00e1lt korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9s a\nt\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00f6sszehangolt seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel igyekszik \u201ek\u00e9zben tartani\u201d \u00e9s\nenyh\u00edteni. Ezzel a m\u00f3dszerrel, az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban a modern t\u00e1rsadalmak\nalapvet\u0151en sikeresen \u201eotthonos\u00edtott\u00e1k\u201d k\u00f6rnyezet\u00fcnket. Ugyanakkor, ahogyan a\nt\u00e1rsadalom egyre komplexebb lett, a szab\u00e1lyoz\u00e1s mind sokr\u00e9t\u0171bb \u00e9s szerte\n\u00e1gaz\u00f3bb tev\u00e9kenys\u00e9geket ig\u00e9nyelt. <\/p>\n\n\n\n A\nszab\u00e1lyoz\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t ugyanis alapvet\u0151en befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9gek\nszoci\u00e1lis norm\u00e1i, az emberek egym\u00e1s ir\u00e1nti bizalma, a konfliktusok megold\u00e1s\u00e1nak\nbevett gyakorlata. Az anekdota szerint egy meg\u00e1llapod\u00e1s betart\u00e1s\u00e1t Sv\u00e1jcban egy\nk\u00e9zfog\u00e1s, N\u00e9metorsz\u00e1gban, egy 1 oldalas eml\u00e9keztet\u0151, haz\u00e1nkban egy 100 oldalas\nszerz\u0151d\u00e9s, de van, ahol csak a maffia fenyeget\u00e9se biztos\u00edtja. M\u00e1sr\u00e9szt, az\nolyan h\u00e9tk\u00f6znapi dolognak, mint a k\u00f6z\u00fati k\u00f6zleked\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1sa, ki kell\nterjedjen a forgalom, az \u00fathaszn\u00e1lat, a sebess\u00e9g, a parkol\u00e1s, a biztons\u00e1gi\n\u00f6vek, a g\u00e9pkocsi szennyez\u00e9s-kibocs\u00e1t\u00e1sa, a fogalom-k\u00e9pess\u00e9g eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, a\nvezet\u0151k kik\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek megszervez\u00e9s\u00e9re, ami v\u00e1ltozhat \u00e9vr\u0151l \u00e9vre, orsz\u00e1gr\u00f3l,\norsz\u00e1gra. R\u00e1ad\u00e1sul, a szab\u00e1lyoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3k mennyis\u00e9ge az adott szervezet\nm\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel, exponenci\u00e1lisan n\u0151. A kibernetika\negy viszonylag kev\u00e9ss\u00e9 ismert t\u00f6rv\u00e9nye – a Conant-Ashby t\u00e9tel – kimondja: ha\nszab\u00e1lyozni akarunk egy rendszert, rendelkezn\u00fcnk kell annak komplexit\u00e1s\u00e1t\nt\u00fckr\u00f6z\u0151 modellel. (R. Conant, R. Ashby, 1970. Int. J. System Sci.). Csak\negyetlen p\u00e9lda ennek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9re: az USA 1864-es \u2013 szerte a vil\u00e1gon\np\u00e9ld\u00e1nak tekintett – bankt\u00f6rv\u00e9nye 29 oldalas volt, az 1929-es vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n\nhozott Glass-Steagall bankt\u00f6rv\u00e9ny 37 oldalt tett ki, viszont a 2010 j\u00fanius\u00e1ban\nelfogadott – a bankv\u00e1ls\u00e1gokra megel\u0151z\u0151 gy\u00f3gyszerk\u00e9nt aj\u00e1nlott – Dodd-Frank\nt\u00f6rv\u00e9ny m\u00e1r 848 oldalas \u00e9s \u00fagy mondj\u00e1k, nincs ember, aki az eg\u00e9szet elolvasta\nvolna. <\/p>\n\n\n\n Amikor teh\u00e1t\nminden fel\u0151l azt halljuk, szab\u00e1lyozni kell a mesters\u00e9ges intelligencia\nhaszn\u00e1lat\u00e1t \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9t, legy\u00fcnk tudat\u00e1ban: ez j\u00f3val nehezebb, mint elk\u00e9pzelj\u00fck.\nA meg\u00e1llap\u00edt\u00e1som, hogy 2024-ban \u201ebelezuhanunk\u201d a szingularit\u00e1sba, nyilv\u00e1n\nsokakat meglep. \u00c1m gondoljuk meg, alig egy \u00e9ve – 2022. november 30-\u00e1n – v\u00e1lt\nglob\u00e1lisan el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a ChatGPT, az Open AI c\u00e9g chatbotja, \u00e9s k\u00e9t h\u00f3napon bel\u00fcl\nel\u00e9rte a 100 milli\u00f3 (!) akt\u00edv felhaszn\u00e1l\u00f3t. Ezzel “t\u00f6rt\u00e9nelem\nleggyorsabban n\u00f6vekv\u0151 fogyaszt\u00f3i alkalmaz\u00e1s\u00e1v\u00e1” v\u00e1lt \u00e9s terjed\u00e9se az\u00f3ta is\negyre gyorsul. Figyelmeztet\u0151 jel viszont, hogy az MI megalkot\u00e1s\u00e1ban \u00e9s j\u00f6v\u0151j\u00e9nek\nmeg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben legink\u00e1bb kompetens Open AI legfels\u0151 vezet\u00e9s\u00e9t az elm\u00falt hetekben\nv\u00e1ratlan kr\u00edzis r\u00e1zta meg, amit a kihagyhatatlan \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s az\nemberis\u00e9g \u00e9rdekeinek \u00f6nzetlen t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t szorgalmaz\u00f3 bels\u0151 \u00e9rdekcsoportok\n\u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se v\u00e1ltott ki. Ez is bizony\u00edtja, hogy az egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l kibillent\nvil\u00e1gunk m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben elker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik a\nv\u00e1ltoz\u00e1sokhoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s negyedik m\u00f3dszere: az un. reziliencia<\/em> t\u00edpus\u00fa\nadapt\u00e1ci\u00f3. <\/p>\n\n\n\n A reziliencia\neredetileg egy szem\u00e9ly rugalmas ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, v\u00e1ratlan akad\u00e1lyokkal\nval\u00f3 megbirk\u00f3z\u00f3-k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t jelentette. Ezt a fogalmat terjesztett\u00e9k ki,\na v\u00e1llalatokra, majd a t\u00e1rsadalmakra, v\u00e9g\u00fcl az eg\u00e9sz emberis\u00e9gre, mint a sokkszer\u0171\nk\u00fcls\u0151 hat\u00e1sokhoz, alapvet\u0151 meg\u00fajul\u00e1s \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 adapt\u00e1ci\u00f3 modellj\u00e9t. A\nreziliencia szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak elfogad\u00e1s\u00e1t \u00e9s\nalkalmaz\u00e1s\u00e1t azonban neh\u00e9zz\u00e9 teszi, hogy a szervezetekn\u00e9l hagyom\u00e1nyosan bev\u00e1lt m\u00f3dszerekkel\ngy\u00f6keres ellent\u00e9tben \u00e1ll\u00f3 megold\u00e1sokra b\u00edztat: tartsd fenn a sokf\u00e9les\u00e9get,\n\u0151rizd meg a p\u00e1rhuzamoss\u00e1gokat, sz\u00fcntesd meg az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s korl\u00e1tjait, b\u00e1tor\u00edtsd\na szabad vit\u00e1kat, f\u0151k\u00e9nt pedig alapvet\u0151en a bizalom er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edts. (Reeves, M. 2016. The Biology of Corporate Survival.) A rezilienci\u00e1t teh\u00e1t nem\na robusztus, v\u00e9gletesen centraliz\u00e1lt \u00e9s korl\u00e1tlan hatalom biztos\u00edtja, hanem a\nsokf\u00e9les\u00e9get elfogad\u00f3, a bels\u0151 vit\u00e1kat t\u00e1mogat\u00f3 \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bizalom\nn\u00f6vel\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekv\u0151 szervezet teremti meg. \u00c1m az Ipsos legut\u00f3bbi kutat\u00e1sa\nt\u00e1rsadalmunkat a bizalmatlans\u00e1g \u201evil\u00e1grekorderei\u201d k\u00f6z\u00f6tt azonos\u00edtotta, a\n\u201edicstelens\u00e9gi dobog\u00f3\u201d legalj\u00e1n politikusainkkal. (hvg. 2023. nov. 30.) Ez\npedig \u2013 kieg\u00e9sz\u00edtve a hatalomgyakorl\u00e1s sz\u00e1mtalan p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val – az Orb\u00e1n-rezsim korm\u00e1nyz\u00e1si\nmodellj\u00e9nek a reziliencia k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9vel alapvet\u0151en ellent\u00e9tes m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\nmutatja, ami – m\u00e1r k\u00f6z\u00e9pt\u00e1von is – s\u00falyos kr\u00edziseket vet\u00edt el\u0151re. <\/p>\n\n\n\n Az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben \u2013 Mr. V\u00e9g\u00edt\u00e9let<\/em> szerint – az\nemberis\u00e9g el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 legfontosabb feladat: t\u00fal\u00e9lni a k\u00e1osz korszak\u00e1t. (Roubini,\nN. 2022. Megathreats) Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a megmenek\u00fcl\u00e9s legfontosabb felt\u00e9tel\u00e9t\na cikk\u00fcnk c\u00edm\u00e9ben id\u00e9zett viselked\u00e9si m\u00f3dok jelentik: a t\u00fcrelem, a rugalmass\u00e1g\n\u00e9s az intelligencia. \u00c1m ezek nemcsak az \u00e1tlagpolg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra megfontoland\u00f3ak,\nm\u00e9g ink\u00e1bb k\u00f6telez\u0151ek a glob\u00e1lis v\u00e1llalatok vezet\u0151i \u00e9s a nemzetek politikusai sz\u00e1m\u00e1ra\nis, akik d\u00f6nt\u0151 befoly\u00e1ssal vannak az emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9re. K\u00f6rbe tekintve orsz\u00e1gunkban,\nEur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a vil\u00e1gban ki-ki \u00edt\u00e9lje meg, milyen m\u00e9rt\u00e9kben tapasztalja a\nhajland\u00f3s\u00e1got ezeknek a tan\u00e1csoknak a k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re. S ha szomor\u00fav\u00e1 teszi, amit\nl\u00e1t, gondolkozzon el azon, mi akad\u00e1lyozza a norm\u00e1lis \u00e9s racion\u00e1lis embereket,\nhogy ezt felismerj\u00e9k? \u00c9s ne feledje: az, hogy csal\u00e1dj\u00e1ra, nemzet\u00e9re, Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ra\n\u00e9s az eg\u00e9sz emberis\u00e9gre biztat\u00f3 vagy szomor\u00fa j\u00f6v\u0151 v\u00e1r, az mindannyiunkt\u00f3l – \u00edgy\nt\u0151le is – f\u00fcgg. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Neumann J\u00e1nos \u2013 a modern vil\u00e1g egyik legjelent\u0151sebb tud\u00f3s\u00e1nak \u2013 1955-ban, a Fortune magazinban megjelent \u00edr\u00e1sa – \u201eT\u00fal\u00e9lhetj\u00fck-e a technik\u00e1t?\u201d \u2013 a k\u00f6vetkez\u0151 sorokkal kezd\u0151dik: \u201eMaga a nagy f\u00f6ldgoly\u00f3 gyorsan \u00e9rlel\u0151d\u0151 v\u00e1ls\u00e1gban van \u2013 v\u00e1ls\u00e1gban, amely annak a t\u00e9nynek tulajdon\u00edthat\u00f3, hogy a k\u00f6rnyezet, amiben a technikai fejl\u0151d\u00e9s v\u00e9gbemegy, kicsi, \u00e9s rosszul szervezett\u00e9 v\u00e1lt.\u201d Gondolatmenet\u00e9t pedig […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2089"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2089"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2089\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2090,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2089\/revisions\/2090"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2089"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2089"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2089"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}