A csoda: a j\u00f3zan \u00e9sszel felfoghatatlan, a h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatoknak ellenmond\u00f3, t\u00f6bbnyire term\u00e9szetfeletti er\u0151knek tulajdon\u00edtott rendk\u00edv\u00fcli esem\u00e9ny. Az ember \u00e9let\u00e9t \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl k\u00eds\u00e9rt\u00e9k az ilyen jelens\u00e9gek, amelyek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedett a vil\u00e1g, az \u00e9let \u00e9s az ember keletkez\u00e9s\u00e9nek rejt\u00e9lye. Az \u00faj sz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel ellent\u00e9tben a hanyatl\u00e1s term\u00e9szetesnek t\u0171nik. – \u201eAz ember trag\u00e9di\u00e1ja\u201d \u2013 Mad\u00e1ch, 1862-ben \u00edrt m\u0171v\u00e9nek – elej\u00e9n, a Teremt\u00e9s\u00e9rt dics\u00e9reteket v\u00e1r\u00f3 \u00darnak, a k\u00f6teked\u0151 Lucifer szem\u00e9re veti, hogy mindent el\u00e9r a v\u00e9gs\u0151 sz\u00e9tes\u00e9s: \u201eM\u00edg minden megtelt, m\u00edg minden kih\u0171lt, \u00c9s megmarad a semleges salak.\u201d De azt, hogy a dolgok magukt\u00f3l \u00e9s magukra hagyva meg\u00e1ll\u00edthatatlanul a boml\u00e1s fel\u00e9 haladnak – nagyj\u00e1b\u00f3l Mad\u00e1ch Imr\u00e9vel egyid\u0151ben – 1865-ben, a termodinamika alapt\u00e9telek\u00e9nt fogalmazta meg Rudolf Clausius: a term\u00e9szet kiker\u00fclhetetlen tendenci\u00e1ja az entr\u00f3pia – vagyis a rendezettlens\u00e9g – n\u00f6veked\u00e9se, aminek k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a l\u00e9tez\u0151k v\u00e9gzetszer\u0171en a mozg\u00e1s megsz\u0171n\u00e9se ir\u00e1ny\u00e1ba haladnak. <\/p>\n\n\n\n
A gy\u00f6keres \u00fajdons\u00e1gok keletkez\u00e9se az\u00e9rt is t\u0171nik olyan\nrejt\u00e9lyesnek, mert h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatunk, hogy a dolgok kis l\u00e9p\u00e9sekben\nv\u00e1ltoznak, a vil\u00e1g fokozatosan form\u00e1l\u00f3dik. Term\u00e9szetesnek vessz\u00fck teh\u00e1t, hogy\nmindenhol a gradualit\u00e1s<\/em> elve \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Erre utal Leibnitz aforizm\u00e1ja: \u201eA\nterm\u00e9szet nem tesz ugr\u00e1sokat (\u201eNatura non facit saltus\u201d). \u00c1m, ha k\u00f6rbe\ntekint\u00fcnk, k\u00f6rnyezet\u00fcnk – az \u00e9lettelen term\u00e9szet, az \u00e9l\u0151 vil\u00e1g \u00e9s az emberi\nt\u00e1rsadalom is tele van bonyolultabbn\u00e1l bonyolultabb konstrukci\u00f3kkal. Amikor\nvalamilyen alapvet\u0151en \u00faj dolog bukkan fel el\u0151tt\u00fcnk, ebben \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en a\nkreat\u00edv alkot\u00e1s mint\u00e1j\u00e1t v\u00e9lj\u00fck felfedezni. Ugyanis \u00e9let\u00fcnk minden pillanat\u00e1ban\ntapasztalhatjuk, hogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek nyom\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pesek vagyunk kital\u00e1lni,\nmegtervezni, l\u00e9trehozni \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes\u00edteni a dolgokat. Alkot\u00e1s k\u00f6zben pedig\n\u00e1t\u00e9lhetj\u00fck a \u201eteremt\u00e9s\u201d \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9t, amir\u0151l B\u00f3lyai J\u00e1nos \u00edgy sz\u00e1molt be apj\u00e1nak\nlevel\u00e9ben: \u201eA semmib\u0151l egy \u00faj vil\u00e1got teremtettem\u201d. <\/p>\n\n\n\n Ez\u00e9rt term\u00e9szetesen ad\u00f3dik a gondolat: ahogyan az ember\nkital\u00e1l \u00e9s l\u00e9trehoz \u00faj dolgokat, \u00e9ppen \u00fagy teremtette meg \u201evalaki\u201d az eg\u00e9sz\nvil\u00e1got \u00e9s \u201erendezte el\u201d a dolgok \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Miel\u0151tt teh\u00e1t a tudom\u00e1ny az \u00faj\nsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek nyom\u00e1ba eredt volna, mindenki elfogadta a tekint\u00e9lyek \u00e1ltal\nfelk\u00edn\u00e1lt megold\u00e1st: a keletkez\u00e9s rejt\u00e9ly\u00e9t Isten – a teremt\u00e9s-m\u00edtoszokban\n\u00e1t\u00e9lhet\u0151 t\u00f6rt\u00e9netk\u00e9nt elmes\u00e9lt – csodat\u00e9v\u0151 \u201eakci\u00f3i\u201d oldj\u00e1k meg. A vil\u00e1g sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek\nt\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l ez\u00e9rt kihagyhatatlannak t\u0171nt a mindenhat\u00f3, spiritu\u00e1lis l\u00e9ny \u00e1ltala\nv\u00e9grehajtott teremt\u00e9s csod\u00e1ja. Ez magyar\u00e1zza, hogy a f\u00f6ld egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1voli\npontjain, elt\u00e9r\u0151 korszakokban \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek az\n\u00e9let \u00e9s ember keletkez\u00e9s\u00e9nek \u2013 r\u00e9szleteiben elt\u00e9r\u0151 – l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve azonban hasonl\u00f3\nt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t alkott\u00e1k meg. Ezt a \u201emegold\u00e1st\u201d m\u00e9g k\u00f6nnyebben befogadhat\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k\naz \u00edr\u00f3k, a zeneszerz\u0151k \u00e9s a fest\u0151k m\u0171vei, valamint a filoz\u00f3fusok –\nArisztotel\u00e9szt\u0151l, Aquin\u00f3i Tam\u00e1son kereszt\u00fcl, Nietzsche-ig \u00e9s tov\u00e1bb \u2013 magyar\u00e1zatai.\nDe m\u00e9g a \u201e2001 \u0170rOdisszeia\u201d is, a f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcliek \u00e1ltal elhelyezett f\u00e9mhas\u00e1bok csodaszer\u0171\nbehat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtja az emberi \u00e9rtelem kialakul\u00e1s\u00e1t. (Arthur C. Clark. 1973. 2001 \u0170rOd\u00fcsszeia<\/em>. 15.o.)\n<\/p>\n\n\n\n A keletkez\u00e9s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben Darwin evol\u00faci\u00f3s\nelm\u00e9lete jelentett alapvet\u0151 fordul\u00f3pontot: tudom\u00e1nyosan igazolhat\u00f3 modellt\nk\u00edn\u00e1lt az \u00e9l\u0151 vil\u00e1g \u201e\u00fajdons\u00e1gainak\u201d keletkez\u00e9s\u00e9re. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak – k\u00eds\u00e9rletileg\nis tanulm\u00e1nyozhat\u00f3 – alapvet\u0151 mechanizmusai, az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s, a mut\u00e1ci\u00f3, a szelekci\u00f3\nnyom\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 evol\u00faci\u00f3 az \u00e1tlagemberek sz\u00e1m\u00e1ra is szeml\u00e9letess\u00e9 tette az\n\u00faj sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t. Fokozatosan egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten \u00e9s r\u00e9szletekben t\u00e1rult fel,\nhogy az evol\u00faci\u00f3 k\u00e9pes magyar\u00e1zni a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, s\u0151t a keletkez\u00e9s folyamat\u00e1t\nis. Fokozatosan felt\u00e1rult a val\u00f3s\u00e1g \u201er\u00e9tegzett\u201d strukt\u00far\u00e1ja, amit az egym\u00e1sra\n\u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s egyre komplexebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 szervez\u0151d\u00e9sek alkottak. (Paksi\nD\u00e1niel (szerk.). 2020. Emergencia: A vil\u00e1g r\u00e9tegzett fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9lete<\/em>.<\/a>) Egyre vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lt, hogy a dolgok\nsz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t el\u0151id\u00e9z\u0151 entr\u00f3pia t\u00f6rv\u00e9ny<\/strong> mellett l\u00e9teznie kell az egyre\nn\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa l\u00e9tez\u0151k \u00f6sszeszervez\u0151d\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 emergencia\nt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek<\/strong> is. A val\u00f3s\u00e1got, \u00fagy t\u0171nik, e k\u00e9t, egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes, m\u00e9gis\nelv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3d\u00f3 alapelv \u2013 a sz\u00e9tes\u00e9s \u00e9s az fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\nt\u00f6rv\u00e9nye \u2013 form\u00e1lja. <\/p>\n\n\n\n Ebben az \u00e9rtelemben az emergencia egy olyan \u00e1ltal\u00e1nos\nterm\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nynek tekinthet\u0151, amely egy adott jelens\u00e9gk\u00f6rben, egy adott\nszinten, vagy egy konkr\u00e9t fejl\u0151d\u00e9si szakaszban m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 komplex\nstrukt\u00far\u00e1k keletkez\u00e9s\u00e9t, illetve az \u00faj l\u00e9tszintek saj\u00e1tos \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyeinek\nkialakul\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozza. K\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt a filoz\u00f3fus –\nAlexander, S. Samuel – a metafizika logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve olyan fogalomrendszert\nalkotott meg, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel le\u00edrta a l\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 szintjeinek egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s saj\u00e1tos egybekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t.\n(Samuel\nS. Alexander. 1920. Space, Time, and Deity<\/em>. <\/a>). A vil\u00e1g saj\u00e1tos r\u00e9tegzett\nszerkezet\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1t – egy evol\u00faci\u00f3s jelleg\u0171 folyamat eredm\u00e9ny\u00e9nek\ntulajdon\u00edtva – a “felt\u00f6rekv\u0151 evol\u00faci\u00f3t” \u00e1ltal\u00e1nos\nterm\u00e9szett\u00f6rv\u00e9nyek\u00e9nt mutatta be. Mik\u00f6zben azonban az emergenci\u00e1t, mint a\nl\u00e9tez\u0151 t\u00e9r-id\u0151<\/strong> strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak anyagi folyamatait \u00edrta le, sz\u00e1m\u00e1ra ez\nelv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3dott az “istenivel” (Istens\u00e9ggel<\/em>) t\u00e1rs\u00edtott magasabb szint\u0171\nval\u00f3s\u00e1ggal. <\/p>\n\n\n\n Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban azonban a term\u00e9szettudom\u00e1nyok\nfokozatosan felt\u00e1rt\u00e1k, hogy a val\u00f3s\u00e1g egyre n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa konstrukci\u00f3i\nmindig a kor\u00e1bbi szintek \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1ib\u00f3l\u201d \u00e1llnak \u00f6ssze \u00e9s szervez\u0151d\u00e9s\u00fcket a term\u00e9szet\nmeglev\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyei vez\u00e9relt\u00e9k. Vagyis, a gy\u00f6keresen \u00faj<\/strong> soha nem megmagyar\u00e1zhatatlanul\n\u00e9s a semmib\u0151l – ez\u00e9rt a csoda k\u00e9pzet\u00e9t keltve – pattan el\u0151, hanem a \u201ek\u00e9zn\u00e9l\nlev\u0151\u201d elemekb\u0151l fokozatosan form\u00e1l\u00f3dik \u00fajabb hierarchikus szintekk\u00e9. Ezeket az\n\u00faj szervez\u0151d\u00e9si szinteket azut\u00e1n m\u00e1r \u00faj \u2013 kor\u00e1bban m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 \u2013 t\u00f6rv\u00e9nyek\nmozgatj\u00e1k. Ezek szab\u00e1lyozz\u00e1k az \u00faj szinteken keletkezett, a kor\u00e1bbin\u00e1l\n\u00f6sszetettebb konstrukci\u00f3k viselked\u00e9s\u00e9t, amelyek addig nem tapasztalt \u00faj\ntulajdons\u00e1ggal \u00e9s eg\u00e9szen \u00faj m\u0171k\u00f6d\u00e9si\nm\u00f3dokkal rendelkeznek. A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedek kutat\u00e1sai \u2013 a k\u00eds\u00e9rletekkel \u00e9s a\nfellelhet\u0151 maradv\u00e1nyok elemz\u00e9s\u00e9vel – bizony\u00edtott\u00e1k a darwini evol\u00faci\u00f3\nmodellj\u00e9nek tudom\u00e1nyos megalapozotts\u00e1g\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n Ezen felbuzdulva az evol\u00faci\u00f3 fogalomrendszer\u00e9t\nfokozatosan kiterjesztett\u00e9k, el\u0151sz\u00f6r a t\u00e1rsadalom \u00e9s az emberi tudat\nkifejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, majd az \u00e9lettelen term\u00e9szet emergens jelleg\u0171\nfolyamataira. Els\u0151 pillant\u00e1sra a t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra az \u00e9l\u0151vil\u00e1g\nevol\u00faci\u00f3-fogalma \u00e9s modellrendszere j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3nak t\u0171nt. J\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zta ezt,\namikor R. Dawkins – a g\u00e9n biol\u00f3giai modellj\u00e9t kiterjesztve – a kult\u00fara\n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re bevezette a m\u00e9mek fogalm\u00e1t, mint kult\u00fara elemi egys\u00e9geit, amelyek\n\u00f6r\u00f6kl\u0151dnek, mut\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s szelekt\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s ez form\u00e1lja a kult\u00fara evol\u00faci\u00f3j\u00e1t. (Richard\nDawkins. 1986. Az \u00f6nz\u0151 g\u00e9n<\/em>.<\/a>) A vil\u00e1gegyetem eset\u00e9n\nazonban az evol\u00faci\u00f3 fogalma csak metaforikus \u00e9rtelemben haszn\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s nem\nteszi \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 a kozmosz emergens fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n A keletkez\u00e9s rejt\u00e9ly\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben 1970-es \u00e9vek\nelej\u00e9n bukkant el\u0151 az un. punctuated equilibrium probl\u00e9m\u00e1ja. (Eldredge,\nN. \u00e9s Gould, S.1972. “Punctuated equilibria: an alternative to phyletic\ngradualism”. <\/a>) Az\n\u00e1sat\u00e1sok leletei – a fokozatoss\u00e1g szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1val ellent\u00e9tben – arr\u00f3l\ntan\u00faskodtak, hogy a fajok t\u00f6bbnyire hosszabb ideig v\u00e1ltozatlanok, majd gyors\n\u00e1talakul\u00e1son mennek kereszt\u00fcl \u00e9s hirtelen jelennek meg \u00faj fajok. Ez a\ntapasztalat az emergens fejl\u0151d\u00e9s-modell kulcsk\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 tette az \u201eevol\u00faci\u00f3s\nugr\u00e1sok\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ennek els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 koncepci\u00f3j\u00e1t Maynard Schmidt \u00e9s\nSzathm\u00e1ri E\u00f6rs k\u00f6nyve tette \u00e1ltal\u00e1nosan ismertt\u00e9. (John Maynard Smith \u00e9s\nSzathm\u00e1ry E\u00f6rs.2017. A f\u00f6ldi \u00e9let reg\u00e9nye.) <\/a>A kutat\u00f3k, k\u00f6nyv\u00fckben\naz \u00e9let keletkez\u00e9s\u00e9t\u0151l a nyelv kialakul\u00e1s\u00e1ig tart\u00f3 fejl\u0151d\u00e9st elemezve, le\u00edrt\u00e1k\naz evol\u00faci\u00f3s folyamat alapvet\u0151 ugr\u00e1sait. <\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyvben felv\u00e1zolt modellt azut\u00e1n Szathm\u00e1ry E\u00f6rs az\nevol\u00faci\u00f3s \u00e1tmenetek elm\u00e9let\u00e9v\u00e9 fejlesztette. (Szathm\u00e1ry, E. 2015.\nToward major evolutionary transitions theory 2.0<\/a>) Ebben\naz \u00e9let \u00e9s a t\u00e1rsadalom emergens fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek n\u00e9gy egybekapcsol\u00f3d\u00f3 \u00f6sszetev\u0151j\u00e9t\nazonos\u00edtotta: (1) adottak eredetileg egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151 \u00e9s szaporod\u00f3\negys\u00e9gek, (2) ezek az adott szintet szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek alapj\u00e1n k\u00f6lcs\u00f6nhatnak\n\u00e9s egyes\u00fclhetnek, (3) ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt funkcion\u00e1lis szinergi\u00e1k l\u00e9tes\u00fclnek az\n\u00faj egys\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt, (4) az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9si rendszerben is megjelenik a l\u00e9trej\u00f6tt \u00faj\negys\u00e9gek megsokszoroz\u00f3d\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3 \u00faj mechanizmus. Ezek \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt\nindulnak el a popul\u00e1ci\u00f3k egyre \u00fajabb “nagy \u00e1tmenetek” fel\u00e9. A\nkutat\u00e1sok azonban azt is felt\u00e1rt\u00e1k, hogy az emergens fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1k\nkialakul\u00e1s\u00e1ban alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszik a v\u00e1ltoz\u00e1sokat vez\u00e9rl\u0151 saj\u00e1tos k\u00f6rnyezet\nmegl\u00e9te. <\/p>\n\n\n\n Bebizonyosodott: az evol\u00faci\u00f3s ugr\u00e1sokat egy jellegzetes\nk\u00f6rnyezett\u00edpus \u2013 az un. evol\u00faci\u00f3san adapt\u00edv k\u00f6rnyezet \u2013 gener\u00e1lja. Ezt a\nfogalmat eredetileg az evol\u00faci\u00f3s pszichol\u00f3gia megalkot\u00f3i tett\u00e9k ismertt\u00e9, mint\naz olyan k\u00f6rnyezetet, amely egyr\u00e9szt jellegzetes kih\u00edv\u00e1sokat teremt \u00e9s ezzel meghat\u00e1rozott\nir\u00e1nyba nyomja a fejl\u0151d\u00e9st, m\u00e1sr\u00e9szt elegend\u0151 id\u0151t hagy, hogy a mut\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a\nszelekci\u00f3k, vagy a tanul\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt\na v\u00e1ltoz\u00e1sok l\u00e9trej\u00f6jjenek \u00e9s r\u00f6gz\u00fcljenek a popul\u00e1ci\u00f3ban. (John Tooby \u00e9s Leda\nCosmides. 1992. The psychological foundations of culture). <\/a>A\nkutat\u00e1sok azut\u00e1n enn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1nosabban is bizony\u00edtott\u00e1k: az elt\u00e9r\u0151\nk\u00f6rnyezet-t\u00edpusok jellegzetesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1kat form\u00e1lnak ki. (Gene Hunt, et al\n2015. Simple versus complex models of trait evolution and stasis as a response\nto environmental change.<\/a>) A popul\u00e1ci\u00f3k fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1ja\nt\u00f6bbnyire a v\u00e1ltozatlans\u00e1g (stisis) vagy a v\u00e9letlen sodr\u00f3d\u00e1s mint\u00e1j\u00e1t k\u00f6veti, ritk\u00e1bb\na fokozatos eltol\u00f3d\u00e1s, m\u00edg ugr\u00e1sszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1s csak elv\u00e9tve t\u00f6rt\u00e9nik. Mintha a\nk\u00f6rnyezet t\u00f6bbnyire \u201ehossz\u00fa p\u00f3r\u00e1zra\u201d engedn\u00e9 a l\u00e9nyeket, csak n\u00e9ha fogja k\u00e9zen,\n\u00e9s m\u00e9g ritk\u00e1bban ragadja f\u00fcl\u00f6n \u201e\u0151ket\u201d. <\/p>\n\n\n\n A vizsg\u00e1latok\negy m\u00e1sik ir\u00e1nya kider\u00edtette, hogy a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 hihetetlen dinamik\u00e1j\u00e1t\naz id\u00e9zi el\u0151, hogy mechanizmusa r\u00e9szben elt\u00e9r a biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3 eredeti\ndarwini modellj\u00e9t\u0151l. Az \u00e9l\u0151vil\u00e1g evol\u00faci\u00f3j\u00e1t a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l az ut\u00f3dokra – \u201eegyenes\n\u00faton\u201d – \u00e1tadott g\u00e9nek, majd az ezek alapj\u00e1n, a m\u00falt gener\u00e1ci\u00f3k szenved\u00e9sei\n\u00e1ltal kiform\u00e1l\u00f3dott adapt\u00e1ci\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Az ember viszont megsz\u00fclet\u00e9sekor\n\u201et\u00fal\u00e9l\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k\u201d \u2013 gondolatok, haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak \u00e9s a szervezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\n\u2013 eg\u00e9sz rendszer\u00e9t \u201e\u00f6r\u00f6kli\u201d, amelyet sok el\u0151dje hozott l\u00e9tre \u00e9s amely a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g minden tagja sz\u00e1m\u00e1ra rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll. A k\u00f6z\u00f6s \u00f6r\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k\nrendszer\u00e9t nevezik un. elosztott (disztribut\u00edv) adapt\u00e1ci\u00f3nak. (Lamm,\nE. et al. 2023. Human major transitions from the perspective of distributed\nadaptations<\/a>). Ezekb\u0151l \u0151seink olyan kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3t \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00f6nmaguk \u00e9s a\nterm\u00e9szet k\u00f6zz\u00e9, amely enyh\u00edtette a k\u00f6rnyezet hat\u00e1s\u00e1t, de folyamatos\nalkalmazkod\u00e1sra is k\u00e9sztetett. <\/p>\n\n\n\n A kult\u00fara\nelemi egys\u00e9gei \u2013 bot, kuck\u00f3, a viselked\u00e9s szab\u00e1lya \u00e9s \u201eszervezett\u201d csapat – m\u00e1r\naz \u00e1llatvil\u00e1gban is fellelhet\u0151k. Az embert – tanul\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s az evol\u00faci\u00f3san\nadapt\u00edv k\u00f6rnyezet nyom\u00e1sa – fokozatosan egyre komplexebb szerkezet\u0171 kultur\u00e1lis\nkonstrukci\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6nzi. (Townsend, C. et al. 2022.\nHuman cooperation and evolutionary transitions in individuality.) A t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s dinamik\u00e1j\u00e1t\nez a komplex kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet alak\u00edtja ki, az\u00e1ltal, hogy folyamatos\n\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t – a g\u00e9nek mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u00e9s szelekci\u00f3j\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u2013 alapvet\u0151en a tanul\u00e1s<\/em>\nvez\u00e9rli. A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a meglev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k hi\u00e1nyoss\u00e1gai, az \u00faj megold\u00e1sok\nkigondol\u00e1sa, kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sa, majd fokozatos t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9se \u00fatj\u00e1n old\u00f3dnak meg. Ez az\nember tanul\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy a k\u00f6rnyezet k\u00f6ny\u00f6rtelen szelekci\u00f3ja\nne – mint az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban – az egyed pusztul\u00e1s\u00e1ra vezessen, hanem puszt\u00e1n a\nhib\u00e1s gondolatok, a helyzethez nem ill\u0151 viselked\u00e9sek \u00e9s alkalmatlann\u00e1 v\u00e1lt kultur\u00e1lis\nkonstrukci\u00f3k cser\u00e9j\u00e9re. \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat – \u00e9s vil\u00e1gunk jelenlegi\nhelyzete is \u2013 arra utal, a kult\u00fara-v\u00e1lt\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 adapt\u00e1ci\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n nem\nk\u00f6nny\u0171 dolog.<\/p>\n\n\n\n Az emergencia teh\u00e1t egyar\u00e1nt jelen van az \u00e9lettelen\nterm\u00e9szetben, az \u00e9l\u0151 vil\u00e1gban \u00e9s a t\u00e1rsadalomban. Ha rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak a kor\u00e1bbi\nfejl\u0151d\u00e9si szinten l\u00e9trej\u00f6tt alkot\u00f3elemek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s-t\u00f6rv\u00e9nyeik, s ha evol\u00faci\u00f3san\nadapt\u00edv k\u00f6rnyezet alakult ki, akkor sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en megy v\u00e9gbe az evol\u00faci\u00f3s\nugr\u00e1s. Ez azt jelenti, hogy az id\u0151r\u0151l, id\u0151re bek\u00f6vetkez\u0151 \u201eteremt\u0151d\u00e9s\u201d bele van \u201eprogramozva\u201d\na l\u00e9tbe. Ez a felismer\u00e9s a k\u00f6zelm\u00faltban t\u00f6bb tudom\u00e1nyos kollekt\u00edv\u00e1t k\u00e9sztetett\narra, hogy – r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 koncepci\u00f3t k\u00f6vetve \u2013 nekikezdjenek az emergencia\n\u00e1ltal\u00e1nos elm\u00e9lete kidolgoz\u00e1s\u00e1nak. Az egyik csapat egy olyan keretmodellt \u2013 az \u201e\u00f6sszeszerel\u00e9s\u201d\nelm\u00e9letet<\/strong> \u2013 alkotott meg, amely a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeib\u0151l vezeti le az\n\u00fajdons\u00e1gok keletkez\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. (Sharma,\nA. et al. 2023. Assembly theory explains and quantifies selection and\nevolution.<\/a>). Egy m\u00e1sik a n\u00f6vekv\u0151 funkcion\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3\nt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t,<\/strong> dolgozta ki, amely – az entr\u00f3pia t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t ellens\u00falyozva \u2013\nszab\u00e1lyozn\u00e1 az emergenci\u00e1t. (Wong t al. 2023. On the\nroles of function and selection in evolving systems<\/a>). V\u00e9g\u00fcl,\negy harmadik csoport a t\u00f6bbszint\u0171 tanul\u00e1s elm\u00e9lete<\/strong> alapj\u00e1n, a tanul\u00e1s\nfunkci\u00f3j\u00e1t a term\u00e9szet legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb rendszereire kiterjesztve, k\u00edn\u00e1l magyar\u00e1zatot\na l\u00e9t elt\u00e9r\u0151 ter\u00fcletein bek\u00f6vetkez\u0151 nagy ugr\u00e1sokra. (Vanchurina, V. et al. 2022.\nToward a theory of evolution as multilevel learning<\/a>.) <\/p>\n\n\n\n B\u00e1r ezeknek a modelleknek \u2013 mint a tudom\u00e1nyban minden \u00faj\ngondolatnak \u2013 szembes\u00fclni kell a kritika szelekci\u00f3j\u00e1val, m\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik: csal\u00f3dni\nk\u00e9nytelen, aki a l\u00e9t form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t csod\u00e1kra vezetn\u00e9 vissza. \u00c1m ez nem azt jelenti,\nhogy nincs itt semmi l\u00e1tnival\u00f3<\/em>. A \u201eteremt\u0151d\u00e9sben\u201d ugyan nincs semmi rendk\u00edv\u00fcli,\nhiszen minden a term\u00e9szeti sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g logik\u00e1ja szerint zajlik, \u00e1m a\ntudom\u00e1nyos halad\u00e1s nem cs\u00f6kkenti, ink\u00e1bb n\u00f6veli a megismer\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 rejt\u00e9lyek\nsz\u00e1m\u00e1t. Hogy csak egyet \u2013 az engem most legink\u00e1bb \u00e9rdekl\u0151t – eml\u00edtsem: vajon az\nember \u201eut\u00e1n\u201d is folytat\u00f3dik-e az emergencia, valamif\u00e9le poszthum\u00e1n \u2013 az emberi\n\u00e9s a mesters\u00e9ge intelligenci\u00e1t \u00f6sszekapcsol\u00f3 – kozmikus szervez\u0151d\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ban? Nem\nlebesz\u00e9lni, ink\u00e1bb b\u00e1tor\u00edtani kell a vil\u00e1gra r\u00e1csod\u00e1lkozni t\u00f6rekv\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st:\nnincs elvi korl\u00e1tja a megismer\u00e9snek. Munk\u00e1ra fel teh\u00e1t felfedezni akar\u00f3k \u00e9s meg\u00e9rteni\nv\u00e1gy\u00f3k! <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A csoda: a j\u00f3zan \u00e9sszel felfoghatatlan, a h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatoknak ellenmond\u00f3, t\u00f6bbnyire term\u00e9szetfeletti er\u0151knek tulajdon\u00edtott rendk\u00edv\u00fcli esem\u00e9ny. Az ember \u00e9let\u00e9t \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl k\u00eds\u00e9rt\u00e9k az ilyen jelens\u00e9gek, amelyek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedett a vil\u00e1g, az \u00e9let \u00e9s az ember keletkez\u00e9s\u00e9nek rejt\u00e9lye. Az \u00faj sz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel ellent\u00e9tben a hanyatl\u00e1s term\u00e9szetesnek t\u0171nik. – \u201eAz ember trag\u00e9di\u00e1ja\u201d \u2013 Mad\u00e1ch, 1862-ben \u00edrt m\u0171v\u00e9nek – […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2096"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2096"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2096\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2097,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2096\/revisions\/2097"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2096"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2096"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2096"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}