Asa Wikfor<\/p>\n\n\n\n
Asa Wikforss nemr\u00e9g megjelent k\u00f6nyve – Ez\u00e9rt Demokr\u00e1cia – illeszkedik a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vil\u00e1gtrendhez: mik\u00f6zben egyre t\u00f6bb \u00edr\u00e1s jelenik meg a demokr\u00e1cia glob\u00e1lis helyzet\u00e9r\u0151l, folyamatosan cs\u00f6kken azok sz\u00e1ma, akik, ha nem is optimist\u00e1n, de legal\u00e1bb rem\u00e9nykedve tekintenek a vil\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ra, m\u00edg a legt\u00f6bben ink\u00e1bb \u201etemetik\u201d a demokr\u00e1ci\u00e1t. Ezt az ellentmond\u00e1sos helyzetet j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi az idei \u00e9v: 2024 az emberis\u00e9g eddigi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek legnagyobb v\u00e1laszt\u00e1si \u00e9ve lesz. Bolyg\u00f3nk t\u00f6bb, mint 60 orsz\u00e1g\u00e1nak, csaknem 4 milli\u00e1rd (!) polg\u00e1ra nyilv\u00e1n\u00edthatja ki a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, azaz m\u00e9g soha ennyi v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r nem kapott lehet\u0151s\u00e9get leadni szavazat\u00e1t, \u00e9s ezzel meghat\u00e1rozni, kikre ruh\u00e1zza \u00e1t az \u00e9let\u00e9t alapvet\u0151en \u00e1tform\u00e1l\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket. Mik\u00f6zben azonban az egyes t\u00e1rsadalmak \u00e9s a vil\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9nek az alkalmazkod\u00e1sa imm\u00e1r halaszthatatlan, a v\u00e1laszt\u00e1sokon t\u00f6bbnyire visszaszorulnak azok a mozgalmak \u00e9s p\u00e1rtok, amelyek a k\u00e9nyszerek tudom\u00e1sul v\u00e9tel\u00e9t hirdetik, \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges v\u00e1ltoz\u00e1s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9rik. \u00a0<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151 kiindul\u00f3pontja – amelyet egy\u00e9ni sors\u00e1nak \u00e9lm\u00e9nyeib\u0151l \u00e9s saj\u00e1t t\u00e1rsadalm\u00e1nak tapasztalataib\u00f3l sz\u0171rt le – hogy a demokr\u00e1cia minden m\u00e1s politikai berendezked\u00e9s\u00e9n\u00e9l jobban szolg\u00e1lja az emberis\u00e9get. Ezt d\u00f6nt\u0151en arra vezeti vissza, hogy a demokratikus t\u00e1rsadalom \u201ekomolyan veszi az \u00e9rtelmet, meg a tud\u00e1st, \u00e9s abb\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy mindenki k\u00e9pes j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9st hozni\u201d. A k\u00f6nyv sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00e9ppen az v\u00e1ltotta ki, hogy \u00edr\u00f3ja szembes\u00fclni volt k\u00e9nytelen a letagadhatatlan t\u00e9nnyel: a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dbeli \u2013 min\u0151s\u00e9ge, az 1970-1980-es \u00e9vtizedek folyamatos javul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, az elm\u00falt \u00e9vtizedben, nem-v\u00e1rt m\u00f3don romlani kezdett. \u00c9vr\u0151l \u00e9vre kevesebb t\u00e1rsadalom demokr\u00e1ci\u00e1j\u00e1nak min\u0151s\u00e9ge javult, m\u00edg egyre t\u00f6bb orsz\u00e1gban romlik a min\u0151s\u00e9ge. A mostani \u201ev\u00e1laszt\u00e1si \u00e9v\u201d vil\u00e1gosan t\u00fckr\u00f6zi ezt az ellentmond\u00e1sos helyzetet. A legn\u00e9pesebb orsz\u00e1gok, t\u00e9rs\u00e9gek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val \u00e9rz\u00e9keltetve (\u00e9s a jobb a szeml\u00e9ltet\u00e9s kedv\u00e9\u00e9rt z\u00e1r\u00f3jelben felt\u00fcntettem a szavaz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s demokr\u00e1cia min\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t) a helyzetet: India (1.44 m, 0.53), az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 (448 m, 0.91), USA (341 m, 0.83), Indon\u00e9zia (279 m, 0.68) Pakiszt\u00e1n (243 m, 0.30), Banglades (174 m,0.16), Oroszorsz\u00e1g (144 m,025). \u00c9s most gondoljunk bele Oroszorsz\u00e1g vagy Banglades demokr\u00e1cia min\u0151s\u00e9g\u00e9t szembes\u00edtve az EU-s v\u00e1laszt\u00e1s 0.91-es adataival, felid\u00e9zve a legut\u00f3bbi v\u00e1laszt\u00e1sokat haz\u00e1nkban. <\/p>\n\n\n\n
A bevezet\u0151 – szokatlan m\u00f3don \u2013 \u0151szint\u00e9n bepillant\u00e1st enged a k\u00f6nyv sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeibe. A szerz\u0151 az \u00edr\u00e1s sor\u00e1n folyamatosan konzult\u00e1lt politikatudom\u00e1nyi v\u00e9gzetts\u00e9get szerzett testv\u00e9r\u00e9vel \u2013 Martennel \u2013 aki v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek kifejt\u00e9s\u00e9n t\u00fal, az elk\u00e9sz\u00fclt fejezeteinek v\u00e9g\u00e9re r\u00f6vid essz\u00e9ket illesztett, amelyek seg\u00edtik az olvas\u00f3t a mondanival\u00f3 kritikus befogad\u00e1s\u00e1ban. Az egyes fejezetek \u2013 Demokr\u00e1cia \u00e9s igazs\u00e1g, Populizmus \u00e9s tud\u00e1s, Szak\u00e9rt\u0151k uralma, Demokr\u00e1cia az igazs\u00e1gon t\u00fali korban, A t\u00e9r igazs\u00e1ga – v\u00e9gig vezetnek azon a folyamaton, amelyet egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g befut a nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g min\u0151s\u00e9g\u00e9nek roml\u00e1sa, az \u00e9rdemi egyeztet\u00e9sen alapul\u00f3 vit\u00e1k visszaszorul\u00e1sa ter\u00e9n. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hogy a demokr\u00e1cia \u00e1llapot\u00e1val kapcsolatos kritikai v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t a szerz\u0151, a hagyom\u00e1nyos j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 sv\u00e9d demokr\u00e1cia szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l rajzolja fel.<\/p>\n\n\n\n
Helyesen azonos\u00edtja a demokr\u00e1cia roml\u00e1s\u00e1nak kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151it: a t\u00e9nyeken alapul\u00f3 \u00e9s a megegyez\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ka \u00e1ltal vez\u00e9relt eszmecser\u00e9k visszaszorul\u00e1s\u00e1t \u00e9s az \u00e1tlagpolg\u00e1r cs\u00f6kken\u0151 hajland\u00f3s\u00e1g\u00e1t, hogy meg\u00e9rtse azokat a kiv\u00e1lt\u00f3 okokat, amik ebbe a helyzetbe vez\u00e9relt\u00e9k a vil\u00e1got. Kritikus meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai \u00e9ppen az\u00e9rt megsz\u00edvlelend\u0151ek, mert a legfejlettebb demokr\u00e1ci\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban is fedezi fel a leroml\u00e1s tendenci\u00e1it. Aggodalmat kelt\u0151 ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l, hogy az \u00e9vtizedek \u00f3ta rendszeresen nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott \u201eDemokr\u00e1cia Index\u201d v\u00e1ltoz\u00e1sa egy\u00e9rtelm\u0171en a demokr\u00e1ci\u00e1k min\u0151s\u00e9groml\u00e1si folyamat\u00e1t mutatj\u00e1k: \u00e9vr\u0151l \u00e9vre egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g hanyatlik a \u201eteljes\u201d demokr\u00e1cia csoportj\u00e1b\u00f3l a \u201erepedt\u201d demokr\u00e1ci\u00e1k csoportj\u00e1ba, innen pedig tov\u00e1bb az un. \u201ehibrid\u201d rendszerek \u2013 egyre autokratikusabb – csoportj\u00e1ba \u00e9s v\u00e9g\u00fcl innen is tov\u00e1bb a \u201etiszta\u201d autokr\u00e1ci\u00e1k k\u00f6zz\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Ennek a leroml\u00e1snak az egyik, ha nem a legfontosabb oka a t\u00e9nyeken alapul\u00f3 vit\u00e1k visszaszorul\u00e1sa a k\u00f6z\u00e9letben. A szerz\u0151 t\u00f6bbsz\u00f6r hivatkozik a tudom\u00e1nyon bel\u00fcl zajl\u00f3 vit\u00e1k saj\u00e1tos m\u00f3dszer\u00e9re, amelyet nem a \u201ekinek van igaza?\u201d, mint ink\u00e1bb, a \u201emi az igazs\u00e1g?\u201d keres\u00e9se vez\u00e9rel. Amikor egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyeket fogalmaznak meg a tud\u00f3sok, a tudom\u00e1ny elfogadott m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dja arra k\u00e9szteti \u0151ket, hogy – az un. adversarial collaboration m\u00f3dszer\u00e9t alkalmazva – az ellent\u00e9tes eredm\u00e9nyre jut\u00f3 kutat\u00f3k \u00f6ssze\u00fcljenek, \u00e9s t\u00e9nyek objekt\u00edv m\u00e9rlegel\u00e9s\u00e9vel t\u00e1rj\u00e1k fel az elt\u00e9r\u0151 eredm\u00e9nyek okait, majd alkossanak meg k\u00f6z\u00f6sen elfogadhat\u00f3 modelleket. A k\u00f6nyv sok p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be, hogy a vil\u00e1g mai helyzet\u00e9\u00e9rt felel\u0151s politikusok \u2013 r\u00e9szben a saj\u00e1t \u00fajrav\u00e1laszt\u00e1suk \u00e1ltal vez\u00e9relve, r\u00e9szben a nagyhatalm\u00fa v\u00e1llalkoz\u00f3k \u00e1ltal \u201emegv\u00e1s\u00e1roltan\u201d \u2013 a demokr\u00e1cia szab\u00e1lyait \u201emeghekkelik\u201d: olyan j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok szerint j\u00e1tszanak, amely megengedi a vil\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00e9nyek elrejt\u00e9s\u00e9t, a m\u00falt t\u00e9vedhetetlennek v\u00e9lt narrat\u00edv\u00e1inak puszta ism\u00e9telget\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6nyv egyik legfontosabb t\u00e9zise: \u201emivel a rendszer egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, kompromisszumokra \u00e9s annak elfogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, hogy gondolkod\u00e1sunk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge ellen\u00e9re egy\u00fctt kell \u00e9ln\u00fcnk, fontos, hogy az \u00e1llampolg\u00e1rok b\u00edzzanak egym\u00e1sban.\u201d Ebb\u0151l kiindulva a szerz\u0151, a vil\u00e1g legt\u00f6bb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak s\u00falyosbod\u00e1s\u00e1t, a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9seket felold\u00f3 vit\u00e1k hi\u00e1nyra \u00e9s a t\u00e1rsadalmakon bel\u00fcli bizalom \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1g folyamatos cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9re vezeti vissza. A demokr\u00e1cia roml\u00f3 helyzet\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe van a politikai \u00e9s a gazdas\u00e1gi, illetve a technol\u00f3giai hatalmass\u00e1gok \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1s\u00e1nak, amely alapvet\u0151en torz\u00edthatja\/eltorz\u00edtotta a demokr\u00e1cia rendszer\u00e9t. A k\u00f6nyv fejezetei r\u00e9szletesen \u00e9s sok p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl elemzik az internet platformok szerep\u00e9t a demokr\u00e1cia gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Meggy\u0151z\u0151en mutatja be, hogy a \u201etech\u00f3ri\u00e1soknak\u201d jelent\u0151s \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 \u00e1tl\u00e1that\u00f3 hatalma van a k\u00f6zbesz\u00e9d felett: mit bocs\u00e1jtanak nyilv\u00e1noss\u00e1gra, mi\u00e9rt t\u00f6r\u00fclnek vagy nem t\u00f6r\u00fclnek tartalmakat \u00e9s milyen hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st adnak a hirdet\u0151knek az adatb\u00e1zishoz. Ugyanakkor, mik\u00f6zben a k\u00f6nyv felrajzolja a m\u00e9dia egyre nehezebben \u00e1ttekinthet\u0151 rendszer\u00e9t az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik: az inform\u00e1ci\u00f3k \u201ek\u00f6zread\u00e1sa\u201d \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 befoly\u00e1sol\u00e1s rendszer\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u2013 r\u00e9szben a hamis inform\u00e1ci\u00f3k egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1sa, r\u00e9szben a mesters\u00e9ges intelligencia gyorsul\u00f3 terjed\u00e9se miatt – szinte lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik. Puszt\u00e1n a szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00fatj\u00e1n nem oldhat\u00f3 meg a t\u00e9nyszer\u0171 t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s \u00e9s a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g egym\u00e1shoz illeszt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6nyv utols\u00f3 fejezete a demokr\u00e1cia m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ellentmond\u00e1s\u00e1val szembes\u00edti az olvas\u00f3t. Az ind\u00edt\u00e1sk\u00e9nt John Stuart Mill n\u00e9zet\u00e9re hivatkozik: \u201eHa szabad foly\u00e1st adunk a sz\u00f3nak, az igazs\u00e1g ker\u00fcl ki gy\u0151zedelmesen a harcb\u00f3l\u201d. Ugyanakkor mik\u00f6zben v\u00e9gig k\u00f6veti a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g\u00e9rt foly\u00f3 harc folyamat\u00e1t szembes\u00fcl a gy\u0171l\u00f6letbesz\u00e9d terjed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az el\u0151\u00edt\u00e9letek feler\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, amelyek szinte lehetetlenn\u00e9 teszik az igazs\u00e1g gy\u0151zelm\u00e9t a vit\u00e1k egyre kev\u00e9sb\u00e9 szab\u00e1lyozott \u201epiac\u00e1n\u201d. A szerz\u0151 ennek bizony\u00edt\u00e9k\u00e1ul \u2013 egyet\u00e9rt\u0151en \u2013 id\u00e9zi a mond\u00e1s: \u201efree speach does not mean free reach\u201d (a sz\u00f3l\u00e1s szabads\u00e1ga nem jelenti az el\u00e9r\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1t.) A megold\u00e1sban bizonytalan, \u00e9s csup\u00e1n annak a rem\u00e9ny\u00e9nek ad hangot a k\u00f6nyv befejez\u00e9s\u00e9ben, hogy \u201emik\u00f6zben nem lehet \u00e9s nem is k\u00edv\u00e1natos minden dezinform\u00e1ci\u00f3t kigyoml\u00e1lni, viszont mindent el kell k\u00f6vetni, hogy ne maradjanak c\u00e1folatlanul\u201d. Megk\u00f6nny\u00edtette volna a k\u00f6nyv \u2013 fontos \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos t\u00e9nyeken alapul\u00f3 – mondanival\u00f3j\u00e1nak befogad\u00e1s\u00e1t, ha a szerz\u0151 az olvas\u00f3 eligazod\u00e1s\u00e1t jobban seg\u00edt\u0151, a gondolatmenet egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 bels\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1t szeml\u00e9letess\u00e9 tev\u0151 szerkezetet alak\u00edtott volna ki. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen hi\u00e1nyoltam a k\u00f6nyvb\u0151l a \u201eN\u00e9v \u00e9s t\u00e1rgymutat\u00f3t\u201d, amely a tudom\u00e1nyos \u00e9s alapvet\u0151en \u00faj jelens\u00e9geket t\u00e1rgyal\u00f3 m\u0171vek olvas\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra bizonyos seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthatn\u00e1nak, amikor \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszakeresni k\u00e9nytelenek egy ism\u00e9telten el\u0151bukkan\u00f3 fogalmat. Ez engem arra k\u00e9sztetett, hogy a k\u00f6nyvet kijegyzeteljem, a fontosabb defin\u00edci\u00f3kat \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9seket ki\u00edrjam. Mindezt tekintetbe v\u00e9ve a m\u0171 tudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se, a demokr\u00e1cia helyzet\u00e9t sokf\u00e9le szemsz\u00f6gb\u0151l bemutat\u00f3 jellege miatt \u0151szint\u00e9n aj\u00e1nlom az olvas\u00f3nak az \u201eEz\u00e9rt Demokr\u00e1cia\u201d k\u00f6nyvet. Nem k\u00f6nny\u0171, de hasznos olvasm\u00e1ny. M\u00e9g azt is lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az olvas\u00f3 – k\u00f6rbe pillantva saj\u00e1t maga k\u00f6r\u00fcl – mindennapi tapasztalatai alapj\u00e1n meg\u00edt\u00e9lhesse, amit l\u00e1t \u201emi\u00e9rt nem, vagy mennyiben demokr\u00e1cia m\u00e9g?\u201d.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Asa Wikfor Asa Wikforss nemr\u00e9g megjelent k\u00f6nyve – Ez\u00e9rt Demokr\u00e1cia – illeszkedik a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vil\u00e1gtrendhez: mik\u00f6zben egyre t\u00f6bb \u00edr\u00e1s jelenik meg a demokr\u00e1cia glob\u00e1lis helyzet\u00e9r\u0151l, folyamatosan cs\u00f6kken azok sz\u00e1ma, akik, ha nem is optimist\u00e1n, de legal\u00e1bb rem\u00e9nykedve tekintenek a vil\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ra, m\u00edg a legt\u00f6bben ink\u00e1bb \u201etemetik\u201d a demokr\u00e1ci\u00e1t. Ezt az ellentmond\u00e1sos helyzetet j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2108"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2108"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2108\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2109,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2108\/revisions\/2109"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2108"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2108"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2108"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}