{"id":2110,"date":"2024-07-19T16:23:38","date_gmt":"2024-07-19T16:23:38","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2110"},"modified":"2024-07-19T16:23:38","modified_gmt":"2024-07-19T16:23:38","slug":"megfo-e-az-emberiseg","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2110","title":{"rendered":"Megf\u0151-e az emberis\u00e9g?"},"content":{"rendered":"\n<p>M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt, a megtorped\u00f3zott Luzit\u00e1nia \u00e9s a j\u00e9ghegynek \u00fctk\u00f6z\u00f6tt Titanic katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1t elemz\u0151 kutat\u00e1s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa keltette fel a figyelmemet. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt adatok szerint, mik\u00f6zben haj\u00f3k utasainak t\u00e1rsadalmi \u00f6sszet\u00e9tele nagyon hasonl\u00f3 volt, a Titanic katasztr\u00f3f\u00e1t j\u00f3val t\u00f6bb n\u0151 \u00e9s gyermek \u00e9lte t\u00fal, mint a Luzit\u00e1nia\u00e9t. (Frey, B. et al. 2010. Interaction of natural survival instincts and internalized social norms exploring the Titanic and Lusitania disasters.) A kutat\u00f3k ezt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get azzal magyar\u00e1zt\u00e1k, hogy a Luzit\u00e1nia alig 18 perc alatt s\u00fcllyedt el, a Titanic viszont lassan, 2 \u00f3ra 40 perc alatt mer\u00fclt a \u201ehull\u00e1ms\u00edrba\u201d. M\u00edg a negyed \u00f3r\u00e1nyi id\u0151 m\u00e9g azt sem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy valaki a kabinb\u00f3l a fed\u00e9lzetre szaladjon, ami arra k\u00e9nyszer\u00edtette, mindenkit f\u00e9lrel\u00f6kve mentse \u00e9let\u00e9t, addig a t\u00f6bb, k\u00e9t \u00f3ra, lehet\u0151s\u00e9get adott a civiliz\u00e1lt \u2013 \u201en\u0151ket \u00e9s a gyermekeket engedd el\u0151re\u201d &#8211; viselked\u00e9sre. A cikket olvasva bennem az ember viselked\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s modellje fogalmaz\u00f3dott meg.<\/p>\n\n\n\n<p>Az evol\u00faci\u00f3 \u2013 a mut\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a szelekci\u00f3k sorozat\u00e1n kereszt\u00fcl &#8211; olyan viselked\u00e9st alak\u00edt ki, amely a szok\u00e1sos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt legink\u00e1bb biztos\u00edtja az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Az ember t\u00fal\u00e9l\u00e9se viszont d\u00f6nt\u0151en az \u00f6nmaga \u201ek\u00f6r\u00e9\u201d \u00e9p\u00edtett kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezeten m\u00falik. A kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 minden \u00faj szakasza \u2013 az emberr\u00e9-v\u00e1l\u00e1s kora, vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek ideje, a leteleped\u00e9s \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1g id\u0151szaka, v\u00e9g\u00fcl az \u00e1llam, a gazdas\u00e1g \u00e9s a politika int\u00e9zm\u00e9nyeinek korszaka \u2013 a kor\u00e1bbit\u00f3l jellegzetesen elt\u00e9r\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremt, \u00e9s ennek megfelel\u0151 viselked\u00e9s-programokat form\u00e1lt ki. Ezek a viselked\u00e9s\u00e9t vez\u00e9rl\u0151, egym\u00e1s f\u00f6l\u00e9 \u00e9p\u00fcl\u0151 programok &#8211; legalul az etol\u00f3giai szab\u00e1lyok, majd t\u00f6rzsek viselked\u00e9si norm\u00e1i, ezek felett a kult\u00fara el\u0151\u00edr\u00e1sai, v\u00e9g\u00fcl legfel\u00fcl, az int\u00e9zm\u00e9nyek szem\u00e9lytelen szab\u00e1lyrendszerei \u2013 az embert, egy Matrjoska-bab\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 l\u00e9nny\u00e9 form\u00e1lt\u00e1k. (Marosan, Gy. 2011. The Evolutionary Interpretation of Man: the Matryoshka Model).<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a Matrjoska-baba, d\u00f6nt\u00e9si helyzetbe ker\u00fclve \u201ekin\u00e9z a fej\u00e9b\u0151l\u201d, majd &#8211; az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket \u00e9rz\u00e9kelve &#8211; \u201elet\u00f6lti\u201d az ennek a szintnek megfelel\u0151 viselked\u00e9s-programot, amely azut\u00e1n v\u00e9gig vezeti a viselked\u00e9s\u00e9t. Ha hal\u00e1los fenyegetetts\u00e9ggel szembes\u00fcl, az a m\u00e9rlegel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli er\u0151szak reakci\u00f3j\u00e1t v\u00e1ltja ki bel\u0151le. Akit a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel riogatnak, az vesz\u00e9lyt \u201eszimatol\u201d, \u00e9s ez a saj\u00e1tj\u00e1nak tekintett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel val\u00f3 \u00f6sszefog\u00e1sra \u00e9s az \u201ealfah\u00edm\u201d vez\u00e9r t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti. Akivel azt hitetik el, hogy partnerei becsapj\u00e1k, az szak\u00edt vel\u00fck \u00e9s hajlamos lesz maga is csalni. Ez a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez illeszked\u0151 \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s-m\u00f3d\u201d \u2013 \u00e9rthet\u0151en &#8211; t\u00f6bbnyire sikert hoz, ugyanakkor azt is lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a t\u00f6bbnyire nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 emberb\u0151l el\u0151re megtervezett reakci\u00f3t v\u00e1ltsunk ki. Tudva, hogy milyen k\u00f6rnyezet, milyen viselked\u00e9st id\u00e9z el\u0151, olyan helyzetbe kell hozni, amely a k\u00fcls\u0151 sz\u00e1nd\u00e9knak megfelel\u0151 viselked\u00e9sre k\u00e9szteti. \u00cdgy, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek tudatos be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val az ember figyelme elterelhet\u0151 a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, \u00e9s a civiliz\u00e1lt l\u00e9ny ak\u00e1r \u00f6n- \u00e9s k\u00f6zvesz\u00e9lyes akci\u00f3k, gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra is r\u00e1vehet\u0151. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a Matrjoska-baba modell a s\u00falyosbod\u00f3 glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s a k\u00f6zelm\u00falt politika esem\u00e9nyei kapcs\u00e1n jutottak eszembe. Mindenekel\u0151tt, 2024 a t\u00f6rt\u00e9nelem eddigi, a legt\u00f6bb v\u00e1laszt\u00f3t mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 \u00e9ve lesz: a vil\u00e1g t\u00f6bb, mint 60 orsz\u00e1g\u00e1nak, csaknem 4 milli\u00e1rd (!) polg\u00e1r\u00e1t \u00e9rinti. A nagys\u00e1grendek \u00e9s a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re felid\u00e9zem a legn\u00e9pesebb v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00e9t jellegzetes adat\u00e1t: a szavaz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s demokr\u00e1ci\u00e1juk &#8211; 0-1 sk\u00e1l\u00e1n m\u00e9rt \u2013 min\u0151s\u00e9g\u00e9t. India (1.44 m, 0.53), az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 (448 m, 0.91), USA (341 m, 0.83), Indon\u00e9zia (279 m, 0.68) Pakiszt\u00e1n (243 m, 0.30), Banglades (174 m,0.16), Oroszorsz\u00e1g (144 m, 0.25). A szavaz\u00f3k megh\u00f6kkent\u0151en magas sz\u00e1m\u00e1nak \u00e9s a nehezen \u00e1ttekinthet\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek a t\u00fckr\u00e9ben term\u00e9szetesen vet\u0151dik fel a k\u00e9rd\u00e9s, mik\u00e9nt befoly\u00e1solj\u00e1k ezek a konszenzus lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151t?<\/p>\n\n\n\n<p>A kutat\u00f3k megvizsg\u00e1lt\u00e1k, mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha a d\u00f6nt\u00e9st egyetlen, vagy n\u00e9h\u00e1ny szem\u00e9ly hozza meg, esetleg a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g minden tagja r\u00e9szt vesz abban? Az eredm\u00e9nyek \u2013 j\u00f3zan \u00e9sszel is kik\u00f6vetkeztethet\u0151 m\u00f3don &#8211; azt mutatt\u00e1k: a d\u00f6nt\u00e9sben r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel n\u0151 a megegyez\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151 (Perret, C. 2020. From disorganized equality to efficient hierarchy: how group size drives the evolution of ahierarchy in human societies.) Ez, m\u00e9g viszonylag kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eset\u00e9n is akad\u00e1lyozhatja az egyet\u00e9rt\u00e9sre jut\u00e1st, amit tov\u00e1bb nehez\u00edthetnek az \u00e1ttekinthetetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. Emiatt k\u00e9nyszer\u00fcltek a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rsadalmak hierarchikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e9s centraliz\u00e1lt hatalom \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett korm\u00e1nyzati rendszert l\u00e9trehozni. Ennek nyom\u00e1n az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban kiform\u00e1l\u00f3dott a t\u00f6bb milli\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1sra feljogos\u00edtott polg\u00e1r alkotta t\u00e1rsadalmakban a d\u00f6nt\u00e9s meghozatal\u00e1nak \u2013 kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa p\u00e1rt vet\u00e9lked\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 \u2013 demokratikus, egyben hat\u00e9kony rendszere.<\/p>\n\n\n\n<p>A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban a politikai alap\u00e9rt\u00e9k k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa p\u00e1rt, \u00e1ttekinthet\u0151 \u00e9s viszonylag stabil rendszere szinte minden orsz\u00e1gban sz\u00e9tesett. Hely\u00e9be, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre k\u00e9ptelen, saj\u00e1t visszhang-kamr\u00e1j\u00e1ba z\u00e1rk\u00f3z\u00f3 politikai csoportok k\u00edm\u00e9letlen harca l\u00e9pett. Ez gyakran az egykori t\u00f6rzsek kollekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9shozatal\u00e1nak szervezettlen \u00e9s szab\u00e1lyozatlan vit\u00e1ira eml\u00e9keztet\u0151 helyzetet teremtett, amely szinte lehetetlenn\u00e9 tette a megegyez\u00e9st, s ha az m\u00e9gis l\u00e9trej\u00f6tt, k\u00f6nnyen felbomlott. (Chua, A. 2019.<em>&nbsp;Political Tribes: Group Instinct and the Fate of Nations.<\/em>). S t\u00f6rt\u00e9nik mindez egy olyan id\u0151szakban, amikor a glob\u00e1lis rendszer egyens\u00falya \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en megrend\u00fclt \u00e9s minden orsz\u00e1g egym\u00e1sra halmoz\u00f3d\u00f3, egyre s\u00falyosbod\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00fcszk\u00f6dik.<\/p>\n\n\n\n<p>Ebben a helyzetben Matrjoska bab\u00e1nk viselked\u00e9s\u00e9ben feler\u0151s\u00f6dnek az evol\u00faci\u00f3s m\u00faltunkban gy\u00f6keredz\u0151 m\u00e9lyebb szintek befoly\u00e1sa, a \u201et\u00f6rzsi\u201d indulatok, etnikai alap\u00fa el\u0151\u00edt\u00e9letek \u00e9s a kultur\u00e1lis identit\u00e1s priorit\u00e1s\u00e1ba vetett hit. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a meg\u00e1llapod\u00e1sok k\u00e9snek, az elker\u00fclhetetlen d\u00f6nt\u00e9seket halogatj\u00e1k, \u00e9s a megegyez\u00e9seket rendre felr\u00fagj\u00e1k. Ez annak t\u00fckr\u00e9ben aggodalmat kelt\u0151, hogy az elemz\u00e9sek szerint a glob\u00e1lis rendszer stabilit\u00e1s\u00e1t fenyeget\u0151 kr\u00edzisek elker\u00fclhetetlen\u00fcl er\u0151s\u00f6dni fognak. (The Global Risks Report. 2024.) Emiatt elker\u00fclhetetlen, hogy a vil\u00e1g \u2013 minden t\u00e9rs\u00e9g \u00e9s valamennyi orsz\u00e1g &#8211; halad\u00e9ktalanul nekikezdjen az \u00faj felt\u00e9telekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1snak. Mik\u00f6zben azonban ennek \u00e9rdek\u00e9ben egyre t\u00e1volabbi j\u00f6v\u0151t \u00e9s messzibb t\u00e9rs\u00e9geket \u00e9rint\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyek hat\u00e1sait kellene tekintetbe venni, az \u00e1tlagemberek figyelm\u00e9nek id\u0151beli \u00e9s t\u00e9rbeli t\u00e1vja egyre r\u00f6vid\u00fcl. Ez az\u00e9rt jelent vesz\u00e9lyt a modern t\u00e1rsadalmakra, mert a m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes demokr\u00e1cia a t\u00e1j\u00e9kozott \u00e1llampolg\u00e1rok, t\u00e9nyeken alapul\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9n alapul.<\/p>\n\n\n\n<p>A f\u00e9lret\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s \u00e9s a dezinform\u00e1ci\u00f3 azonban alapvet\u0151en megzavarja a demokratikus k\u00f6z\u00e9letet. Az egyre er\u0151sebben polariz\u00e1l\u00f3d\u00f3 politikai l\u00e9gk\u00f6r szinte lehetetlenn\u00e9 teszi a demokr\u00e1cia rendszer\u00e9nek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t. Ez pedig a 21. sz\u00e1zad egym\u00e1sra halmoz\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gainak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt arra vezet, hogy az emberis\u00e9g \u00f6nmag\u00e1t az un. \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d csapd\u00e1j\u00e1ba vez\u00e9rli. Ez a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fogalom az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek jellegzetes viselked\u00e9s\u00e9re utal: mik\u00f6zben minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00fckkel igyekeznek hozz\u00e1szokni az egyre nehezebben elviselhet\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, elker\u00fcli figyelm\u00fcket, hogy a folyamatok v\u00e9g\u00fcl egy hal\u00e1los csapd\u00e1ba vezetnek. Az, hogy a \u201en\u00e9vad\u00f3\u201d b\u00e9ka hajlamos beleesni az el\u0151re l\u00e1that\u00f3 csapd\u00e1ba, nem meglep\u0151, de mi\u00e9rt k\u00f6vetheti el ugyanezt a hib\u00e1t a modern vil\u00e1g, racion\u00e1lis embere?<\/p>\n\n\n\n<p>Itt t\u00e9rj\u00fcnk vissza r\u00f6viden a Matrjoska-baba modellhez. Amikor vil\u00e1gunk t\u00f6bb milli\u00e1rd polg\u00e1ra \u201ekitekint\u201d a fej\u00e9b\u0151l, s\u00falyosbod\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gokkal, er\u0151s\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalmi zavarokkal \u00e9s kaotikus politikai esem\u00e9nyek jellemezhet\u0151 vil\u00e1gra l\u00e1t r\u00e1. Ebben a helyzetben, ahelyett, hogy a tudom\u00e1ny \u00e1ltal felt\u00e1rt t\u00e9nyeket racion\u00e1lisan megfontolva, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia szab\u00e1lyait k\u00f6vetve, megk\u00f6tn\u00e9 partnereivel a sz\u00fcks\u00e9ges kompromisszumokat \u00e9s konszenzusra jutna, a kisz\u00e1m\u00edthatatlan k\u00f6rnyezet a Matrjoska-baba als\u00f3bb szintjeinek viselked\u00e9si programjait aktiv\u00e1lj\u00e1k. Figyelme csak a jelenre \u00f6sszpontosul, azt keresi, mik\u00e9ppen tudn\u00e1 elviselni egyre nehez\u00fcl\u0151 helyzet\u00e9t, \u00e9s nem foglalkozik azzal, hogy \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t a v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz igaz\u00edtsa. Erre utal, hogy az elm\u00falt id\u0151szakban Eur\u00f3pa egyre er\u0151szakosabb t\u00fcntet\u00e9sekt\u0151l hangos, amelyeket t\u00f6bbnyire az elker\u00fclhetetlen alkalmazkod\u00e1s &#8211; a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szab\u00e1lyok szigor\u00edt\u00e1sa, a nyugd\u00edj korhat\u00e1s emel\u00e9se, a t\u00e1mogat\u00e1sok megvon\u00e1sa \u2013 elutas\u00edt\u00e1sa v\u00e1ltott ki. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Az alkalmazkod\u00e1s ugyanis &#8211; mik\u00f6zben az emberis\u00e9g t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t teremti meg &#8211; tagadhatatlanul sokakat hoz neh\u00e9z helyzetbe. Ez viszont a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rb\u00f3l jellegzetes viselked\u00e9st v\u00e1lt ki: megvonja t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t azokt\u00f3l, akik az alkalmazkod\u00e1s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra szeretn\u00e9k vez\u00e9relni a t\u00e1rsadalmat \u00e9s ink\u00e1bb azokat a politikai p\u00e1rtokat t\u00e1mogatja, amelyek halasztj\u00e1k az elker\u00fclhetetlen l\u00e9p\u00e9seket, illetve nemet mondanak a t\u0151le \u00e1ldozatokat k\u00f6vetel\u0151 akci\u00f3kra. Ez viszont arra k\u00e9szteti a befoly\u00e1suk n\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben rem\u00e9nyked\u0151 p\u00e1rtokat \u00e9s a politikusokat, hogy halogass\u00e1k a d\u00f6nt\u00e9seket \u00e9s ink\u00e1bb a \u201er\u00e9gi sz\u00e9p id\u0151k\u201d vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9rj\u00e9k. \u00c1m ennek elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye az lesz, hogy a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s er\u0151s\u00f6dik, a migr\u00e1ci\u00f3s nyom\u00e1s fokoz\u00f3dik, a t\u00e1rsadalmakon bel\u00fcli egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u0151, a v\u00e9lem\u00e9nyek m\u00e9g ink\u00e1bb polariz\u00e1ci\u00f3dnak \u00e9s egyre fenyeget\u0151bb a h\u00e1bor\u00fas vesz\u00e9ly. Vagyis, az emberis\u00e9g egyre m\u00e9lyebbre cs\u00faszik bele a \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka csapd\u00e1j\u00e1ba\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p>Mindez arra vezet, hogy az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vekben egyidej\u0171leg er\u0151s\u00f6dnek a k\u00e9nyszerek, \u00e9s sz\u0171k\u00fcl a mozg\u00e1st\u00e9r. Ugyanis, az emberis\u00e9g eddig nem &#8211; vagy nagyon vonakodva \u2013 volt hajland\u00f3 tudom\u00e1sul venni: glob\u00e1lis vil\u00e1g t\u00fall\u00e9pte a meghat\u00e1roz\u00f3 billen\u00e9si pontokat. Nincs \u00fat vissza a r\u00e9gi, megszokott \u00e9let\u00fcnkbe. \u00c1m a helyzet roml\u00e1sa a Matrjoska-baba egyre als\u00f3bb szintjeit \u201eaktiv\u00e1lja\u201d \u00e9s ez azzal fenyeget, hogy amikor v\u00e9gre felismern\u00e9 a re\u00e1 z\u00e1rul\u00f3 csapda vesz\u00e9ly\u00e9t, gyakorlatilag nincs m\u00e1r lehet\u0151s\u00e9g elker\u00fclni a v\u00e9gzet\u00e9t. A helyzet azonban m\u00e9g nem rem\u00e9nytelen. A tudom\u00e1ny pontosan felrajzolta a v\u00e1rhat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1kat \u00e9s megmutatta, hogy &#8211; a v\u00e9g\u00edt\u00e9letet hirdet\u0151k \u00e1ll\u00edt\u00e1saival ellent\u00e9tben &#8211; m\u00e9g mindig lehets\u00e9ges a <em>soft-landing<\/em>. Ugyanakkor a t\u00e9nyek azt is megmutatt\u00e1k: a j\u00f6v\u0151t csak alapvet\u0151en megv\u00e1ltozott \u00e9letm\u00f3d \u00e9s \u00fajraszervezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatok alapozhatj\u00e1k meg, \u00e9s az alkalmazkod\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges jelent\u0151s \u00e9letm\u00f3dbeli v\u00e1ltoztat\u00e1shoz egyre kevesebb id\u0151 \u00e1ll rendelkez\u00e9sre. Ahhoz, hogy ez m\u00e9gis siker\u00fclj\u00f6n, m\u00e9lt\u00e1nyos, de a v\u00e1ltoz\u00e1sokat t\u00e1mogat\u00f3 megegyez\u00e9sre kellene jutni \u00e9s nemcsak orsz\u00e1gokon bel\u00fcl, ami &#8211; b\u00e1r k\u00f6nnyebbnek l\u00e1tszik &#8211; sokszor szinte lehetetlennek t\u0171nik. \u00c1m, m\u00e9g enn\u00e9l is nehezebb, egyet\u00e9rt\u00e9sre jutni glob\u00e1lis szinten, olyan t\u00e1rsadalmak k\u00f6z\u00f6tt is, amelyek a fejl\u0151d\u00e9s elt\u00e9r\u0151 szakasz\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1s sokf\u00e9le mechanizmus\u00e1t igyekeznek alkalmazni. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a 2024-es \u00e9v \u2013 b\u00e1r vannak rem\u00e9nykelt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok, mint a legut\u00f3bbi angliai \u00e9s francia v\u00e1laszt\u00e1sok &#8211; ink\u00e1bb aggodalomra adhat okot. Az eredm\u00e9nyek azt mutatj\u00e1k, hogy az \u00f6sszefog\u00e1st \u00e9s az alkalmazkod\u00e1st \u00edg\u00e9r\u0151 politikusok teret vesz\u00edtenek, m\u00edg a magukat \u201eszuverenist\u00e1nak\u201d vagy \u201epatri\u00f3t\u00e1nak\u201d tekint\u0151k, \u00e9s az \u00f6sszehangolt akci\u00f3kat elutas\u00edt\u00f3k er\u0151s\u00f6dtek. Ebben a helyzetben &#8211; mivel a \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d csapd\u00e1t, a v\u00e1ltoz\u00e1sokat halogat\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3 \u00e9s az \u0151 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t keres\u0151 politikusok \u00f6sszj\u00e1t\u00e9ka m\u0171k\u00f6dteti \u2013 a csapd\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kikapaszkod\u00e1sunknak van egy szokatlan \u00e9s az indokoltn\u00e1l ritk\u00e1bban sz\u00f3ba ker\u00fcl\u0151 felt\u00e9tele. M\u00e9g az 1970-es \u00e9vekben &#8211; a R\u00f3mai Klub szervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val &#8211; elk\u00e9sz\u00fclt <strong>Vil\u00e1gdinamika<\/strong> glob\u00e1lis modell. (Meadows, D. et al. 1972. The Limits to Growth.) Ez tudom\u00e1nyosan megalapozott &#8211; \u00e9s az ism\u00e9telt futtat\u00e1sok sor\u00e1n rendre igaznak bizonyult &#8211; k\u00e9pet rajzolt a vil\u00e1g hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u00c1m volt m\u00e9g egy nagyon fontos <em>n\u00f3vuma<\/em> a modellnek: nemcsak felt\u00e1rta a lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151t, de lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy \u201ek\u00eds\u00e9rletezz\u00fcnk\u201d vele. Kipr\u00f3b\u00e1lhat\u00f3k lettek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 beavatkoz\u00e1sok messze vezet\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u00e9s ezzel \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak az alternat\u00edv megold\u00e1sok. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a m\u00f3dszer megold\u00e1st k\u00edn\u00e1l arra, hogy szembes\u00edtse a f\u00f6ld 8 milli\u00e1rd lak\u00f3j\u00e1t val\u00f3s\u00e1gos helyzet\u00e9vel. Ugyanis, b\u00e1rki v\u00e9gig k\u00f6vethette a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 beavatkoz\u00e1sok hat\u00e1sait, de \u00e9pp \u00edgy, azok halogat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. A vil\u00e1g azonban az\u00f3ta j\u00f3val komplexebb\u00e9 v\u00e1lt, \u00edgy egy \u00faj, m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes glob\u00e1lis modell megalkot\u00e1sa a kor\u00e1bbiakn\u00e1l nehezebb feladat. Hozz\u00e1vet\u0151leges becsl\u00e9sem szerint a vil\u00e1g mai komplexit\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6z\u0151 \u00e9s a szimul\u00e1ci\u00f3t is lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 modell nagyj\u00e1b\u00f3l 1 milli\u00e1rd $ r\u00e1ford\u00edt\u00e1ssal \u00e9s 10 ezer kutat\u00f3 \u00f6sszehangolt munk\u00e1j\u00e1val, valamint a mesters\u00e9ges intelligencia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, m\u00e9g ebben az \u00e9vtizedben elk\u00e9sz\u00edthet\u0151 volna. \u00cdgy a korm\u00e1nyok \u00e9s a nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyek, a glob\u00e1lis v\u00e1llalatok \u00e9s a politikai szervezetek annak tudat\u00e1ban hozhatn\u00e1k meg d\u00f6nt\u00e9seiket, hogy annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u00e9s a re\u00e1 gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t mindenki l\u00e1thatja. Ilyen m\u00f3don, a t\u00f6bb milli\u00e1rd Matrjoska-baba m\u00e9g arra is r\u00e1vehet\u0151 volna, hogy \u2013 az aut\u00f3versenyek szimul\u00e1ci\u00f3ja helyett, vagy mellett &#8211; az emberis\u00e9g megment\u00e9s\u00e9nek izgalmas \u00e9s \u00e9rdekes feladat\u00e1ra is figyelmet ford\u00edtson. Mik\u00f6zben pedig a modell szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1val kipr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 javaslatok k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t, egyben arra is r\u00e1d\u00f6bbenhetne, hogy az emberis\u00e9g megment\u00e9se t\u0151le milyen \u00e9letm\u00f3d v\u00e1ltoztat\u00e1st k\u00f6vetelne. \u00cdgy, tal\u00e1n racion\u00e1lisabban d\u00f6nthetne arr\u00f3l, hogy a politikai k\u00edn\u00e1latb\u00f3l, vajon kikre tudn\u00e1 r\u00e1b\u00edzn\u00e1 saj\u00e1t \u00e9s gyermekei \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt, a megtorped\u00f3zott Luzit\u00e1nia \u00e9s a j\u00e9ghegynek \u00fctk\u00f6z\u00f6tt Titanic katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1t elemz\u0151 kutat\u00e1s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa keltette fel a figyelmemet. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt adatok szerint, mik\u00f6zben haj\u00f3k utasainak t\u00e1rsadalmi \u00f6sszet\u00e9tele nagyon hasonl\u00f3 volt, a Titanic katasztr\u00f3f\u00e1t j\u00f3val t\u00f6bb n\u0151 \u00e9s gyermek \u00e9lte t\u00fal, mint a Luzit\u00e1nia\u00e9t. (Frey, B. et al. 2010. Interaction of natural survival [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2110"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2110"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2110\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2111,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2110\/revisions\/2111"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2110"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2110"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2110"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}