Megvallom, azokat a k\u00f6nyveket szeretem, amelyek egy \u00e1ltalam ismert \u2013 vagy, mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fcl, csak ismerni v\u00e9lt – t\u00e9m\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lnak, de azt a megszokott\u00f3l elt\u00e9r\u0151 szemsz\u00f6gb\u0151l mutatj\u00e1k be \u00e9s ezzel hozz\u00e1seg\u00edtenek, hogy alapvet\u0151en \u00faj n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l szeml\u00e9ljem a vil\u00e1got. A Nexus – Youval Harari 2024-ben el\u0151sz\u00f6r angol, majd szinte ezzel egyidej\u0171leg magyar nyelven is megjelent k\u00f6nyve – t\u00f6k\u00e9letesen kiel\u00e9g\u00edtette ezt az ig\u00e9nyemet. Amikor el\u0151sz\u00f6r belelapoztam a k\u00f6nyvbe, hirtelen beugrott, csaknem k\u00e9t \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt m\u00e1r olvastam, egy ugyanilyen c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet: Mark Buchanan. 2003. Nexus, avagy kicsi a vil\u00e1g. (Typotex). A 21. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vei ugyanis a h\u00e1l\u00f3zat-elm\u00e9let sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s alkalmaz\u00e1sainak robban\u00e1sszer\u0171 b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3ltak. A h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9let els\u0151 nemzetk\u00f6zi siker-k\u00f6nyv\u00e9nek szerz\u0151je \u00e9ppen, az \u00faj tudom\u00e1ny vil\u00e1gh\u00edr\u0171 magyar kutat\u00f3ja – Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 \u2013 volt. (Beh\u00e1l\u00f3zva. 2003. A h\u00e1l\u00f3zatok \u00faj tudom\u00e1nya).<\/p>\n\n\n\n
Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben sz\u00e1mtalan hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171 sz\u00fcletett, amelyeket az a felismer\u00e9s k\u00f6t \u00f6ssze, hogy a l\u00e9tez\u0151k nem puszt\u00e1n alkot\u00f3r\u00e9szeikb\u0151l \u00e1llnak, hanem az ezeket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapcsolatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szervez\u0151dnek egys\u00e9ges entit\u00e1ss\u00e1. A szinte \u00e1ttekinthetetlen k\u00f6nyv-sokas\u00e1gb\u00f3l Harari \u00edr\u00e1s\u00e1t az emeli ki, hogy az inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatoknak, a 21. sz\u00e1zadban az eg\u00e9sz emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fav\u00e1 v\u00e1l\u00f3 probl\u00e9m\u00e1it elemzi. Erre utal k\u00f6nyv\u00e9nek alc\u00edme is: \u201eAz inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete a k\u0151korszakt\u00f3l az MI-ig\u201d. A m\u0171 alapvet\u0151 \u00fajszer\u0171s\u00e9ge, hogy az inform\u00e1ci\u00f3nak, a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s komplexit\u00e1s\u00fa emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban \u00e9s korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt, semmivel nem p\u00f3tolhat\u00f3 szerep\u00e9t t\u00e1rja az olvas\u00f3 el\u00e9. Az inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok fejl\u0151d\u00e9st bemutatva v\u00e1lik vil\u00e1goss\u00e1: az emberis\u00e9g \u00e9ppen egy \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi ugr\u00e1s k\u00f6zben van, amelynek sor\u00e1n a t\u00e1rsadalom minden szeglete alapvet\u0151en \u00e1t- \u00e9s \u00fajra-szervez\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n
Az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3k el\u0151sz\u00f6r az id\u0151sebb gener\u00e1ci\u00f3k tan\u00e1csainak \u00e9s mes\u00e9inek form\u00e1j\u00e1ban ad\u00f3dtak tov\u00e1bb. Ebben a folyamatban jelentett alapvet\u0151 fordul\u00f3pontot az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g kialakul\u00e1sa, amely a viselked\u00e9s szab\u00e1lyainak, a meg\u00e1llapod\u00e1soknak \u00e9s azok teljes\u00edt\u00e9s\u00e9nek vitathatatlan technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t teremtett\u00e9k meg. Az\u00e9rt, hogy n\u00e9mi forgalmunk legyen arr\u00f3l, mit is jelentett ez a v\u00e1ltoz\u00e1s, Harari egy – t\u00f6bb \u00e9vezreddel ezel\u0151tti – megh\u00f6kkent\u0151 p\u00e9ld\u00e1val \u00e9rz\u00e9kelteti: \u201eA mezopot\u00e1miai Szippar v\u00e1ros papn\u0151je levelet (agyagt\u00e1bl\u00e1t) \u00edrt rokon\u00e1nak, amelyben arra k\u00e9ri, k\u00fcldj\u00f6n neki n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sik agyagt\u00e1bl\u00e1t a h\u00e1z\u00e1b\u00f3l. Elmagyar\u00e1zza, hogy megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k egy \u00f6r\u00f6ks\u00e9ghez val\u00f3 jog\u00e1t, \u00e9s az illet\u0151 dokumentumok n\u00e9lk\u00fcl nem tudja bizony\u00edtani igaz\u00e1t a b\u00edr\u00f3s\u00e1gon. A levelet esdekl\u0151 k\u00e9r\u00e9ssel fejezi be: \u2019Ne hagyj cserben\u2019!\u201d (65. old.)<\/p>\n\n\n\n
Ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l nagyon sok van a k\u00f6nyvben. Ezek sz\u00e1momra nem csup\u00e1n \u00e9lvezetesekk\u00e9 tett\u00e9k a k\u00f6nyv olvas\u00e1s\u00e1t, de meggy\u0151z\u0151en bizony\u00edtott\u00e1k a szerz\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t: az els\u0151 \u00edr\u00e1sjelek az ad\u00f3z\u00e1ssal \u00e9s a meg\u00e1llapod\u00e1sok r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9vel voltak kapcsolatosak, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n a fejl\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen t\u00e9nyez\u0151iv\u00e9 v\u00e1ltak. Ugyanakkor a k\u00f6nyv nagy \u00e9rt\u00e9ke, hogy felh\u00edvja a figyelmet egy – gyakran h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00f3 \u2013 t\u00e9nyre: a fejl\u0151d\u00e9st megalapozand\u00f3, \u201eminden emberi inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatnak k\u00e9t dolgot kell tennie egyidej\u0171leg: felt\u00e1rni az igazs\u00e1got, \u00e9s rendet teremteni.\u201d (56. old.) Ezzel Harari arra utal: az inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel egyszerre kell biztos\u00edtani az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s stabil \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 felt\u00e9teleit, vagyis a rendet, valamint megalapozni az elt\u00e9r\u0151 \u00e9rdek\u0171 emberek v\u00e9lem\u00e9nycser\u00e9j\u00e9t, seg\u00edtve ezzel az igazs\u00e1g \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151 – hihetetlen\u00fcl sz\u00e9les ismeretb\u00e1zisra t\u00e1maszkodva – vezeti v\u00e9gig az olvas\u00f3t, az inform\u00e1ci\u00f3 szerep\u00e9nek fokozatos form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1n, az \u00edr\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l, a k\u00f6nyvek, majd a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s elterjed\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zatokig. A t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s kanyarg\u00f3s \u00fatj\u00e1n elindulva meg\u00e1llap\u00edtja, \u201eaz ember \u00e1ltal feltal\u00e1lt els\u0151 fontos inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia a t\u00f6rt\u00e9net volt.\u201d (59. old.) A t\u00f6rt\u00e9net ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a narrat\u00edv\u00e1ra utal, \u00e9s ez\u00e9rt volt sz\u00e1momra ebb\u0151l a szempontb\u00f3l olyan \u00e9rdekes a szent \u00edr\u00e1sok kialakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s szerep\u00fcknek az elemz\u00e9se. Szeml\u00e9letesen mutatja meg, milyen vit\u00e1k sor\u00e1n form\u00e1l\u00f3dik a Biblia, de \u00e9rz\u00e9kelteti, hogy a t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel hogyan v\u00e1lik egyre nehezebb\u00e9 a kanoniz\u00e1lt ismeretek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se. Ez vezeti annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra:\u201d Mint inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia, az \u00f6nhelyesb\u00edt\u0151 mechanizmus a szent k\u00f6nyv sz\u00f6ges ellent\u00e9te\u2026Az \u00f6nhelyesb\u00edt\u0151 mechanizmus elfogadja a t\u00e9ved\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\u201d (110. old.)<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6nyv v\u00e9gs\u0151 \u00fczenete: a mesters\u00e9ges intelligencia (MI) megjelen\u00e9s\u00e9vel, amely egyr\u00e9szt el\u0151id\u00e9zte, m\u00e1sr\u00e9szt folyamatosan gener\u00e1lja a v\u00e1ltoz\u00e1st, napjainkban a t\u00f6rt\u00e9nelem tal\u00e1n legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00e1talakul\u00e1sa zajlik. Ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, a k\u00f6nyv nagyon fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jut: az emberis\u00e9gnek nem egyszer\u0171en t\u00e9vedhetetlen int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen igazs\u00e1g\u00fa inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra kell t\u00f6rekednie, hanem ezeknek \u00e9s ezekb\u0151l az \u00f6nkorrekci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 rendszerr\u00e9 alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Azt, hogy az \u00f6nkorrekci\u00f3s mechanizmusok n\u00e9lk\u00fcl a t\u00e1rsadalom folyamatosan v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00e9nyszer\u00fcl szemben\u00e9zni, nemcsak a \u201emegval\u00f3sult\u201d szocializmus t\u00f6rt\u00e9nete mutatja, hanem a v\u00e1llalati cs\u0151d\u00f6k, a politikai kudarcok \u00e9s a katasztr\u00f3f\u00e1kkal v\u00e9gz\u0151d\u0151 m\u0171szaki k\u00eds\u00e9rletek is.<\/p>\n\n\n\n
Elgondolkoztatott, de elfogadtam a szerz\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t: \u201eA civiliz\u00e1ci\u00f3k, a b\u00fcrokr\u00e1cia \u00e9s a mitol\u00f3gia n\u00e1sz\u00e1b\u00f3l sz\u00fclettek\u201d. (271. oldal) Ezzel a m\u00falt sokf\u00e9le eml\u00e9ke \u00e1ltal igazolt t\u00e9nyt foglalta \u00f6ssze: a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s komplexit\u00e1s\u00fa t\u00e1rsadalmak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egyre bonyolultabb szab\u00e1lyok tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9, ezek betart\u00e1s\u00e1t pedig, r\u00e9szben a \u201eb\u00fcntet\u0151 istenek\u201d, f\u0151k\u00e9nt azonban a hatalom \u00e1ltal gyakorolt b\u00fcntet\u00e9sek biztos\u00edtott\u00e1k. \u00c1m, mindkett\u0151 m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t olyan adatb\u00e1zisok illetve sz\u00f6vegek tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9, amelyeket a vitathatatlan inform\u00e1ci\u00f3nak tekintettek \u00e9s azt b\u00e1rmikor visszaid\u00e9zhet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k. Annak ellen\u00e9re teh\u00e1t, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a figyelem alapvet\u0151en az anyagi folyamatokra – a termel\u00e9sre, valamint az ehhez illeszked\u0151 \u00e9letm\u00f3dra \u00f6sszpontosult – a val\u00f3s\u00e1gban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek folyamatos n\u00f6veked\u00e9st alapvet\u0151en az inform\u00e1ci\u00f3k r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, \u00e1lland\u00f3 ellen\u0151rz\u00e9se, tesztel\u00e9se, \u00e9s ezek felhaszn\u00e1l\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Elgondolkoztat\u00f3 ugyanakkor, hogy Harari a fenti id\u00e9zetet azzal folytatta: \u201eA sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p alap\u00fa h\u00e1l\u00f3zat egy \u00faj b\u00fcrokr\u00e1cia, amely sokkal hatalmasabb \u00e9s f\u00e1radhatatlanabb, mint b\u00e1rmelyik emberalap\u00fa b\u00fcrokr\u00e1cia, amelyet eddig ismert\u00fcnk\u201d. (271.old). Ennek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t pedig az adja, hogy napjainkban \u2013 amikor m\u00e9g a demokratikus t\u00e1rsadalmak is egyre \u00e1tl\u00e1thatatlanabb\u00e1 v\u00e1lnak \u00e9s egyre jobban polariz\u00e1l\u00f3dnak – a r\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyek egyre kev\u00e9sb\u00e9 nem biztos\u00edtj\u00e1k az \u00f6nkorrekci\u00f3t. Ez\u00e9rt fontos – hangs\u00falyozza Harari – Szent \u00c1goston h\u00edres mond\u00e1s\u00e1nak – \u201eT\u00e9vedni emberi dolog\u201d \u2013 ne csak, mint \u00e1ltal\u00e1ban szokt\u00e1k, els\u0151 fel\u00e9t id\u00e9zni, hanem a folytat\u00e1s\u00e1t is: \u201d t\u00e9ved\u00e9sben maradni \u00f6rd\u00f6gi.\u201d A demokr\u00e1cia meg\u0151rz\u00e9se \u00e9s stabiliz\u00e1l\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l ez\u00e9rt \u00e9letbev\u00e1g\u00f3, hogy nem puszt\u00e1n a t\u00e9vedhetetlens\u00e9g technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra kell t\u00f6rekedn\u00fcnk, mint ink\u00e1bb az \u00f6nkorrekci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s kiker\u00fclhetetlenn\u00e9 t\u00e9tel\u00e9nek be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re a rendszerekbe. Vagyis, a stabil fejl\u0151d\u00e9st nem puszt\u00e1n az inform\u00e1ci\u00f3k r\u00f6gz\u00edt\u00e9se \u00e9s t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szei korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1n\u00e1l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1sa alapozza meg, hanem az inform\u00e1ci\u00f3 folyamatos tesztel\u00e9se \u00e9s \u201etiszt\u00edt\u00e1sa\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A helyzet alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t bemutatva, a szerz\u0151 sok \u2013 gyakran a figyelmet elker\u00fcl\u0151 – t\u00e9nyre h\u00edvja fel a figyelmet. R\u00e9szletesen elemzi, hogy az algoritmusok – \u00e9s ezek h\u00e1tter\u00e9ben a mesters\u00e9ges intelligencia – m\u00e1r itt tev\u00e9kenykedik k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk. S\u0151t, figyelm\u00fcnket elker\u00fclte, hogy m\u00e1r elfoglaltak \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 poz\u00edci\u00f3kat \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 v\u00e1ltak \u00e9let\u00fcnk felt\u00e9teleinek alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ennek elgondolkoztat\u00f3 \u2013 egyben ak\u00e1r ijeszt\u0151 \u00fczenetet is hordoz\u00f3 – p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t id\u00e9zve a szerz\u0151 meg\u00e1llap\u00edtja: k\u00f6rnyezet\u00fcnkben \u201eegyre kifinomultabb \u00e9s komplexebb kock\u00e1zatbecsl\u0151 algoritmusokat\u201d \u00e1ll\u00edtottak \u00fczembe. \u201eA 2020-as \u00e9vekre t\u00f6bb orsz\u00e1g polg\u00e1rai is rendszeresen kapnak b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9st r\u00e9szben algoritmusok kock\u00e1zatbecsl\u00e9seire alapozva, amelyeket sem a b\u00edr\u00f3k, sem a v\u00e1dlottak nem \u00e9rtenek.\u201d. (291. old.). Ilyen m\u00f3don teszi k\u00e9zzel foghat\u00f3v\u00e1, hogy egy \u00fajabb \u201eint\u00e9zm\u00e9nyi ugr\u00e1s\u201d el\u0151tt \u00e1llunk, \u00e9s ennek bizony\u00edt\u00e1sa adja a k\u00f6nyv igazi \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Mivel napjainkban zajlik a f\u00f6ld \u00faj glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeinek kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, ez teszi n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9, hogy a most kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 rendszerbe is valamik\u00e9ppen beillessz\u00fck az \u00f6nkorrekci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, s\u0151t elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6nyv elemz\u00e9seinek megalapozotts\u00e1g\u00e1t \u00e9s a felsorakoztatott t\u00e9nyek ellen\u0151rizhet\u0151s\u00e9g\u00e9t al\u00e1t\u00e1masztand\u00f3an fontos megeml\u00edteni – b\u00e1r lehet, ez a potenci\u00e1lis olvas\u00f3kat kicsit megf\u00e9leml\u00edti – hogy a 350 oldalas k\u00f6nyvet, 61 oldalnyi, 690 hivatkoz\u00e1st tartalmaz\u00f3 jegyzet eg\u00e9sz\u00edti ki. A p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt, a legut\u00f3bbi, a b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9st \u201ekiszab\u00f3\u201d algoritmusokkal kapcsolatos esethez, a Jegyzetekben n\u00e9gy, r\u00e9szletesen kibontott hivatkoz\u00e1s tartozik. Vagy vegy\u00fck a szerz\u0151 reakci\u00f3j\u00e1t napjaink egyik leg\u00e9rz\u00e9kenyebb k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re:\u201d Populista politikusok gyakran \u00e9rvelnek azzal, hogy ha a nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megegyezik egy k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9netben, valamint az egyetemes norm\u00e1kban \u00e9s \u00e9rt\u00e9kekben, az lerombolja az \u0151 nemzet\u00fck f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s egyedi trad\u00edci\u00f3it\u201d (334. old. 662-es hivatkoz\u00e1s). Ezzel kapcsolatban a Jegyzetek k\u00f6z\u00f6tt 5 hivatkoz\u00e1st sorol fel, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Orb\u00e1n Viktor egyik megnyilatkoz\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n
Eg\u00e9sz\u00e9ben a szerz\u0151 m\u00e9gis optimista a vil\u00e1g sors\u00e1t illet\u0151en, erre utal a k\u00f6nyve utols\u00f3 fejezet\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n megfogalmazott rem\u00e9nyked\u0151 \u00fczenete: \u201eL\u00e9trehozhatunk egy jobb vil\u00e1got, ha tesz\u00fcnk \u00e9rte. Ez nem naivit\u00e1s, ez realizmus. Minden r\u00e9gi dolog \u00faj volt, valamikor. A t\u00f6rt\u00e9nelemben az egyetlen \u00e1lland\u00f3, a v\u00e1ltoz\u00e1s\u201d. Majd az Epil\u00f3gus v\u00e9g\u00e9n \u00edgy foglalja \u00f6ssze m\u0171v\u00e9nek \u2013 saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint – legfontosabb \u00fczenet\u00e9t: \u201eHa kiegyens\u00falyozott h\u00e1l\u00f3zatokat akarunk teremteni, ink\u00e1bb szabaduljunk meg az inform\u00e1ci\u00f3 naiv, illetve populista szeml\u00e9let\u00e9t\u0151l egyar\u00e1nt, tegy\u00fck f\u00e9lre a t\u00e9vedhetetlens\u00e9g\u00fcnkr\u0151l sz\u0151tt fant\u00e1zi\u00e1nkat, tov\u00e1bb\u00e1 k\u00f6telezz\u00fck el magunkat az er\u0151s \u00f6nhelyesb\u00edt\u0151 mechanizmusokkal rendelkez\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak kem\u00e9ny \u00e9s nem t\u00fal l\u00e1tv\u00e1nyos munk\u00e1ja mellett. A k\u00f6nyvet v\u00e9gig olvasva, engem meggy\u0151ztek a szerz\u0151 \u00e9rvei, \u00edgy a magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l t\u00e1mogatom ezt a javaslatot \u00e9s aj\u00e1nlom, az olvas\u00f3 is pillantson bele j\u00f6v\u0151j\u00e9be.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Megvallom, azokat a k\u00f6nyveket szeretem, amelyek egy \u00e1ltalam ismert \u2013 vagy, mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fcl, csak ismerni v\u00e9lt – t\u00e9m\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lnak, de azt a megszokott\u00f3l elt\u00e9r\u0151 szemsz\u00f6gb\u0151l mutatj\u00e1k be \u00e9s ezzel hozz\u00e1seg\u00edtenek, hogy alapvet\u0151en \u00faj n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l szeml\u00e9ljem a vil\u00e1got. A Nexus – Youval Harari 2024-ben el\u0151sz\u00f6r angol, majd szinte ezzel egyidej\u0171leg magyar nyelven is megjelent k\u00f6nyve […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2125"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2125"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2125\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2126,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2125\/revisions\/2126"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2125"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2125"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2125"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}