{"id":2127,"date":"2024-12-01T19:07:14","date_gmt":"2024-12-01T19:07:14","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2127"},"modified":"2024-12-01T19:07:14","modified_gmt":"2024-12-01T19:07:14","slug":"merre-tart-a-globalisan-es-totalisan-ujra-szervezodo-emberiseg-2","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2127","title":{"rendered":"Merre tart a glob\u00e1lisan \u00e9s tot\u00e1lisan \u00fajra-szervez\u0151d\u0151 emberis\u00e9g? \u00a0"},"content":{"rendered":"\n

\u201eA szocializmus k\u00e9pviseleti, demokratikus form\u00e1ja mellett \u00e9rvel. Nem t\u00fals\u00e1gosan terhelt kifejez\u00e9s ez ahhoz, hogy vonz\u00f3 legyen a t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra?\u201d k\u00e9rdezte a HVG riportere Th. Piketty-t. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 kutat\u00f3 v\u00e1lasza: \u201e<\/strong>A szocializmus demokratikus, r\u00e9szv\u00e9teli, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s multikultur\u00e1lis form\u00e1j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. A kommunizmussal szemben ez a kifejez\u00e9s megmenthet\u0151 \u00e9s haszn\u00e1lhat\u00f3\u201d. \u00dagy l\u00e1tja teh\u00e1t, hogy a szocializmus k\u00f6vethet\u0151 fejl\u0151d\u00e9si ir\u00e1nyt k\u00edn\u00e1l az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg a kommunizmust nem tekinti a siker rem\u00e9ny\u00e9vel kecsegtet\u0151 t\u00e1rsadalmi modellnek. Joseph Stiglitz, a vil\u00e1gh\u00edr\u0171, Nobel d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1sz, id\u00e9n megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben – \u201eThe Road to Freedom (Economics and the Good Society) – m\u00e9g elgondolkoztat\u00f3bb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe helyezi a kapitalizmus\/szocializmus\/kommunizmus \u201evet\u00e9lked\u00e9s\u00e9nek\u201d perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t: \u201eA progressz\u00edv kapitalizmus mag\u00e1ban foglalja a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s minden form\u00e1j\u00e1nak nagyobb szerep\u00e9t, a mag\u00e1nszektor \u00e9s a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt pedig jobb egyens\u00falyt alak\u00edt ki, a korm\u00e1nyzat minden szintj\u00e9n. A kommunizmus t\u00fal messzire ment az egyik ir\u00e1nyba, a Reagan-Thatcherizmus t\u00fal messzire ment a m\u00e1sik ir\u00e1nyba, m\u00edg a Clinton, Blair \u00e9s Schr\u00f6der h\u00e1romsz\u00f6g k\u00e9pviselte \u201eharmadik \u00fat\u201d el\u00e9gtelen korrekci\u00f3 volt. A neoliberalizmust, a materializmust \u00e9s a szabadpiacokat karolta fel, \u00e9s nem ford\u00edtott kell\u0151 figyelmet a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1ggal kapcsolatos agg\u00e1lyokra, egy olyan vil\u00e1gban, ahol a kommunizmus \u00e9s a piacgazdas\u00e1gok versengtek a sz\u00edvek\u00e9rt \u00e9s az elm\u00e9k\u00e9rt\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f6gezz\u00fck le: a 20. sz\u00e1zad c\u00e1folhatatlan tapasztalata, hogy azok az orsz\u00e1gok, amelyek a kommunizmusnak nevezett t\u00e1rsadalmi rendszert v\u00e1lasztott\u00e1k – pontosabban, ahol olyan vezet\u0151k \u00e9s mozgalmaik jutottak hatalomra, akik a kommunizmust hirdett\u00e9k v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lk\u00e9nt \u00e9s erre hivatkozva t\u00f6rekedtek hatalmon maradni – r\u00e1fizettek. A \u201el\u00e9tez\u0151 szocializmusok\u201d \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a (neo)liber\u00e1lis kapitalizmus tot\u00e1lis gy\u0151zelm\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben elgondolkoztat\u00f3, hogy Stiglitz a progressz\u00edv kapitalizmus<\/em> jelszav\u00e1t hirdeti, amely korl\u00e1tozn\u00e1 a monop\u00f3liumok hatalm\u00e1t, m\u00e9lt\u00e1nyos eloszt\u00e1sra t\u00f6rekedne, \u00e9s t\u00e1mogatn\u00e1 az egyenl\u0151 es\u00e9lyek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t a t\u00e1rsadalomban. V\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se: a \u201eprogressz\u00edv kapitalizmus, a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia \u00e9s a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g\u201d perspekt\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1l az eg\u00e9sz emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Ez a v\u00e9lem\u00e9ny k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak f\u00e9ny\u00e9ben elgondolkoztat\u00f3, hogy a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia, Eur\u00f3p\u00e1ban – sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s sikereinek t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben – teret vesz\u00edtett, b\u00e1r ezt a k\u00e9pet, a legut\u00f3bbi, az angliai \u00e9s a francia v\u00e1laszt\u00e1sok \u00e1rnyalj\u00e1k. Ami viszont tagadhatatlan: a politikai \u201et\u00e1jk\u00e9p\u201d nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an \u00e1trendez\u0151d\u0151ben van. A kialakult strukt\u00far\u00e1kat alapjaikban megrend\u00edt\u0151 \u2013 \u201etektonikus\u201d – v\u00e1ltoz\u00e1sokat k\u00e9t \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 glob\u00e1lis hat\u00e1s v\u00e1ltotta ki. Egyr\u00e9szt, a f\u00f6ld minden \u201elak\u00f3ja\u201d szoros \u00e9s elszak\u00edthatatlan kapcsolatba ker\u00fclt egym\u00e1ssal. Ez\u00e1ltal \u2013 ak\u00e1r tudat\u00e1ban vagyunk ennek, ak\u00e1r nem \u2013 az emberis\u00e9g olyan egys\u00e9ges t\u00e1rsadalmi organizmuss\u00e1 v\u00e1lt, amelynek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t mindenki befoly\u00e1solja, \u00e9s amely mindenkire leb\u00edrhatatlan hat\u00e1st gyakorol. Ez egyr\u00e9szt elker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi a glob\u00e1lis rendszer k\u00f6zpontos\u00edtott – a szuver\u00e9n nemzetek hatalm\u00e1t is fel\u00fcl\u00edr\u00f3 – korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt ellen\u00e1llhatatlan hat\u00e1st gyakorol a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb \u201et\u00e1rsul\u00e1sokra\u201d \u2013 nemzetekre, v\u00e1rosokra, v\u00e1llalatokra \u00e9s helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck \u00e9s strukt\u00far\u00e1juk alapvet\u0151 \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00edtve azokat.   <\/p>\n\n\n\n

T\u00f6rt\u00e9nik mindez egy olyan id\u0151szakban, amikor letagadhatatlan t\u00e9ny: a f\u00f6ld\u00f6n ma \u00e9l\u0151 8 milli\u00e1rd ember jelenlegi \u00e9letm\u00f3dja – bele\u00fctk\u00f6zve a f\u00f6ld hat\u00e1raiba \u2013 folytathatatlann\u00e1 v\u00e1lt. Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n ez a \u201eNyugat\u201d \u00e1ltal kik\u00eds\u00e9rletezett gazdas\u00e1gi, politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi modell a n\u00f6veked\u00e9s gyorsul\u00e1s\u00e1t id\u00e9zte el\u0151. (Maddison, A. 2001.The World Economy: A Milennial Perspective.) Aki, ezt az utat k\u00f6vette, az dinamikusan fejl\u0151d\u00f6tt, aki ezt elutas\u00edtotta, vagy csak k\u00e9slekedett, az visszaszorult. A technol\u00f3giai szint\u00e1tt\u00f6r\u00e9sek, a termel\u00e9sben, a logisztik\u00e1ban \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1sok ter\u00fclet\u00e9n ugr\u00e1sszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9st hoztak, egyben megalapozt\u00e1k a term\u00e9kv\u00e1laszt\u00e9k sz\u00e9les\u00fcl\u00e9s\u00e9t, a fogyaszt\u00e1s b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam emelked\u00e9s\u00e9t. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a vil\u00e1g \u201earculata\u201d alapvet\u0151en megv\u00e1ltozott: az ember \u201ebelakta\u201d az eg\u00e9sz f\u00f6ldet. Ezt a helyzetet megh\u00f6kkent\u0151en pontosan jellemezte Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy – m\u00e9g 1977-ban – a V\u00e1rosalap\u00edt\u00f3 c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben: \u201eMinden cselekv\u00e9s\u00fcnkkel bele\u00fctk\u00f6z\u00fcnk bolyg\u00f3l\u00e9pt\u00e9k\u0171 k\u00f6rnyezet\u00fcnk hat\u00e1raiba, egym\u00e1st\u00f3l nem hat\u00e1rol el a term\u00e9szeti k\u00f6zvagyon, ha megmozdulunk nem a term\u00e9szettel, egym\u00e1ssal ker\u00fcl\u00fcnk szembe, s ami kor\u00e1bban az \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e9 volt, a tervez\u00e9s feladata lett.”<\/p>\n\n\n\n

Napjainkra mindez letagadhatatlan t\u00e9ny lett, azt azonban m\u00e9g nem ismert\u00fck fel, hogy ez az emberis\u00e9get alapvet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben, a piacgazdas\u00e1g \u00e9s a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia politikai modellje a lehet\u0151s\u00e9gek egyre sz\u00e9lesebb v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t teremtette – ugyan nem azonos m\u00e9rt\u00e9kben \u2013 t\u00f6bb milli\u00e1rdnyi embernek. Re\u00e1lis perspekt\u00edvak\u00e9nt \u00edg\u00e9rte, hogy a bel\u00e1that\u00f3 j\u00f6v\u0151ben, szinte mindenki eljuthat a \u201efogyaszt\u00f3i paradicsomba\u201d. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben azonban fokozatosan vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: mik\u00f6zben ez a szinte k\u00f6telez\u0151en v\u00e1lasztand\u00f3 termel\u00e9si- \u00e9s \u00e9letforma-modell a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st val\u00f3ban felgyors\u00edtotta, ennek k\u00f6vet\u00e9se egyre nehezebben \u00e1tl\u00e9phet\u0151 korl\u00e1tokba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. Az emberis\u00e9g \u00f6kol\u00f3giai \u201el\u00e1bnyoma\u201d meghaladta a bolyg\u00f3nk m\u00e9reteit \u00e9s ez vitathatatlann\u00e1 tette: bele\u00fctk\u00f6zt\u00fcnk a f\u00f6ld hat\u00e1raiba. Az emberis\u00e9g teh\u00e1t \u00fajra azzal a kih\u00edv\u00e1ssal szembes\u00fclt, amivel t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r: \u00e9letm\u00f3dja az adott felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt fenntarthatatlann\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

Az ebb\u0151l sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6vetkez\u0151 probl\u00e9m\u00e1k mindig \u00e9letviszonyainak \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek gy\u00f6keres \u00fajra-szervez\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k az embert. A megold\u00e1sok keres\u00e9se pedig olyan fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1ra vez\u00e9relte, amely egyre nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztett\u00e9k. Ezekben a komplexebb t\u00e1rsadalmakban az innov\u00e1ci\u00f3 folyamata felgyorsult, \u00e9s erre t\u00e1maszkodva biztons\u00e1gosabb \u00e9s stabilabb \u00e9letfelt\u00e9teleket k\u00edn\u00e1lhattak. Ugyanakkor a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rsadalmakban, az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n keletkez\u0151 zavarok megsokszoroz\u00f3dtak, \u00e9s a kirobban\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok alapvet\u0151en \u00faj korm\u00e1nyz\u00e1si m\u00f3dszerek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek bevezet\u00e9s\u00e9t tett\u00e9k sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9. Ezeknek a probl\u00e9m\u00e1knak megold\u00e1sa azut\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelem jellegzetes \u201eugr\u00e1sait\u201d id\u00e9zte el\u0151: el\u0151sz\u00f6r a t\u00f6rzsi t\u00e1rsadalmak kialakul\u00e1sakor, azut\u00e1n a gazd\u00e1lkod\u00e1st folytat\u00f3, letelep\u00fclt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek keletkez\u00e9sekor, majd a nagym\u00e9ret\u0171, kiterjedt munkamegoszt\u00e1s \u00e1ltal egybekapcsolt, \u00e9s a centraliz\u00e1lt \u00e1llam int\u00e9zm\u00e9nyeivel vez\u00e9relt t\u00e1rsadalmak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t k\u00f6vet\u0151en.  <\/p>\n\n\n\n

A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve pontosan ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi ugr\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9vel szembes\u00fclt\u00fcnk. M\u00e9g folynak a vit\u00e1k arr\u00f3l, vajon bel\u00e9pt\u00fcnk-e m\u00e1r Anthropoc\u00e9n f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korszakba, de az letagadhatatlan: a fenntarthat\u00f3s\u00e1g korl\u00e1tjaira utal\u00f3 billen\u00e9si pontok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t t\u00fall\u00e9pt\u00fck. \u00c9letm\u00f3dunk egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten – vesz\u00e9ly-helyzetet el\u0151id\u00e9z\u0151en \u2013 \u00fctk\u00f6zik bele a term\u00e9szet korl\u00e1tjaiba. Az ebb\u0151l ered\u0151 kih\u00edv\u00e1sok megold\u00e1s\u00e1t ugyanakkor m\u00e9g nehezebb\u00e9 teszi, hogy a f\u00f6ld minden lak\u00f3ja, fokozatosan szoros \u00e9s elszak\u00edthatatlan \u2013 un. hiper-konnekt\u00edv – kapcsolatba ker\u00fclt egym\u00e1ssal. (Khanna Parag. 2017. Konnektogr\u00e1fia – A glob\u00e1lis civiliz\u00e1ci\u00f3 j\u00f6v\u0151j\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se). Ez arra vezetett, hogy az eddig \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egy\u00e9nekb\u0151l, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekb\u0151l \u00e9s magukat szuver\u00e9nnek tekint\u0151 t\u00e1rsadalmakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 emberis\u00e9g, \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3, szorosan csatolt, egys\u00e9ges t\u00e1rsadalmi organizmuss\u00e1 v\u00e1lt. Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s, egym\u00e1sra halmoz\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gokat v\u00e1ltott ki, amelyek ellen\u00e1llhatatlan k\u00e9nyszereket teremtettek, hogy az eg\u00e9sz emberis\u00e9g – ezen bel\u00fcl minden orsz\u00e1g, minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g – gy\u00f6keresen \u00fajra-szervezze m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ami azt is elker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi, hogy az egy\u00e9nek is alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztass\u00e1k \u00e9letm\u00f3djukat \u00e9s egym\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyaikat.<\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedben teh\u00e1t kapitalizmus – hat\u00e9konys\u00e1gban \u00e9s fejl\u0151d\u0151k\u00e9pess\u00e9gben minden alternat\u00edv koncepci\u00f3t fel\u00fclm\u00fal\u00f3 – t\u00e1rsadalom\u00e9p\u00edt\u00e9si modellje egyre s\u00falyosabb probl\u00e9m\u00e1kkal szembes\u00fcl. Az a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hirdetett perspekt\u00edva, hogy b\u00e1rki, b\u00e1rmely ig\u00e9ny\u00e9t azonnal kiel\u00e9g\u00edtheti a v\u00e9gtelen \u00e1r\u00fa-, \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1s-k\u00edn\u00e1latb\u00f3l v\u00e1logatva, nemv\u00e1rt m\u00f3don az egy\u00e9nek mag\u00e1nyoss\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9hez vezetett. A modern ember szem\u00e9lyes kapcsolatai gyeng\u00fcltek, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket egybef\u0171z\u0151 kapcsolatok sz\u00e9testek, ami a depresszi\u00f3 \u201ej\u00e1rv\u00e1ny\u00e1nak\u201d terjed\u00e9s\u00e9t id\u00e9zte el\u0151. M\u00e1sr\u00e9szt, a \u201eboldogs\u00e1g-javak\u201d ellen\u00e1llhatatlan cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa vez\u00e9relte v\u00e1s\u00e1rl\u00f3i magatart\u00e1s m\u00e9gsem eredm\u00e9nyezte a boldogs\u00e1g \u00e1llapot\u00e1nak el\u00e9r\u00e9s\u00e9t. A v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00f6r\u00f6met az un. \u201esz\u00e1zkar\u00fa rabl\u00f3\u201d hat\u00e1s \u2013 a Las Vegas-i kaszin\u00f3k j\u00e1t\u00e9k-g\u00e9pekkel zs\u00fafolt termeinek \u00e9lm\u00e9ny\u00e9re utal\u00f3 pszichol\u00f3giai jelens\u00e9g – \u201elenull\u00e1zta\u201d: p\u00e9nz\u00fcnket kiadva, a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st k\u00f6vet\u0151en azonnal azzal szembes\u00fcl\u00fcnk, hogy elmulasztottuk egy m\u00e1sik, m\u00e9g t\u00f6k\u00e9letesebb \u00f6r\u00f6met jelent\u0151 dolog megszerz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e9gtelen v\u00e1laszt\u00e9k\u00fa \u00e9s \u00e1lland\u00f3an v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra k\u00e9sztet\u0151 term\u00e9kvil\u00e1got \u201em\u0171k\u00f6dtet\u0151\u201d \u00e9letm\u00f3d-modell egyszerre tette fenntarthatatlann\u00e1 a glob\u00e1lis rendszert \u00e9s v\u00e1lt akad\u00e1ly\u00e1v\u00e1 a boldogs\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek. Az emberis\u00e9g teh\u00e1t csak akkor k\u00e9pes meg\u0151rizni a f\u00f6ld stabilit\u00e1s\u00e1t, ha alapvet\u0151en \u00fajra-tervezi \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t, gazdas\u00e1g\u00e1nak m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s az egys\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt emberis\u00e9g korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t. Ez a kih\u00edv\u00e1s azonban nehezebben megoldhat\u00f3nak t\u0171nik, mint amivel a m\u00faltban, az egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen t\u00e1rsadalmak \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3k szembes\u00fcltek, hiszen most, az egys\u00e9ges t\u00e1rsadalmi organizmuss\u00e1 szervez\u0151d\u00f6tt emberis\u00e9g k\u00e9nyszer\u00fcl megold\u00e1st tal\u00e1lni a m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n keletkez\u0151 zavarokra \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gokra. Ennek sor\u00e1n azonban figyelm\u00fcnk m\u00e9g mindig az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3dott alapvet\u0151 politikai d\u00f6nt\u00e9si egys\u00e9gre \u2013 a szuver\u00e9n nemzetekre \u2013 \u00f6sszpontosul, m\u00edg kevesebb figyelmet szentel\u00fcnk az \u00e1talakul\u00e1s fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u0151 legfels\u0151 \u00e9s legals\u00f3 szintjein felvet\u0151d\u0151 probl\u00e9m\u00e1kra.  <\/p>\n\n\n\n

A legfels\u0151 szinten – a glob\u00e1lis rendszer fenntarthat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ra vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00f3 akci\u00f3k megtervez\u00e9se \u00e9s megszervez\u00e9se sor\u00e1n \u2013 elker\u00fclhetetlennek l\u00e1tszik egy glob\u00e1lis modell l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9s ennek a kollekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9shozatalba val\u00f3 beilleszt\u00e9se. Ez, az alternat\u00edv\u00e1k szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1val kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3v\u00e1 tenn\u00e9 a glob\u00e1lis rendszer fenntarthat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ra vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9t, hiszen l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tenn\u00e9 a felvet\u0151d\u0151 akci\u00f3k – de \u00e9pp \u00edgy a k\u00e9sleked\u00e9s \u2013 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. (Maros\u00e1n Gy\u00f6rgy. 2024. Megf\u0151-e az emberis\u00e9g?) Ezzel egyidej\u0171leg azonban \u00e9pp \u00edgy elker\u00fclhetetlen az emberis\u00e9g fennmarad\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3, \u00e9lhet\u0151 \u00e9s stabil mikr\u00f3-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kik\u00eds\u00e9rletez\u00e9se is. Ugyanis, az emberis\u00e9g fennmarad\u00e1s\u00e1t a fenntarthat\u00f3 \u00e9s ugyanakkor \u00e9lhet\u0151 \u00e9letform\u00e1t megteremt\u0151 kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak l\u00e9trehoz\u00e1sa k\u00edn\u00e1lja. Ezek k\u00f6z\u00f6s jellegzetess\u00e9ge: (1) kicsiny \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyom\u00fa \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, (2) csal\u00e1d-, \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-bar\u00e1t szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezetet teremtenek, amelyek seg\u00edtik a t\u00e1rsas kapcsolatok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, (3) szellemileg \u00f6szt\u00f6nz\u0151 felt\u00e9teleket alak\u00edtanak ki, amely az egy\u00e9nek figyelm\u00e9t a j\u00f6vedelem minden \u00e1ron val\u00f3 n\u00f6vel\u00e9s\u00e9r\u0151l az alkot\u00e1sra \u00e9s az emberi kapcsolatok fejleszt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1ny\u00edtja, (4) v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ll\u00f3, \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gok eset\u00e9n a t\u00fal\u00e9l\u00e9si k\u00e9pess\u00e9get maximaliz\u00e1l\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9tform\u00e1t k\u00edn\u00e1lnak.  <\/p>\n\n\n\n

Az emberis\u00e9g teh\u00e1t az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedben – ellen\u00e1llhatatlan folyamatok \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sa k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 a tot\u00e1lis \u00e9s glob\u00e1lis \u00fajra-szervez\u0151d\u00e9s \u00e1llapot\u00e1ba ker\u00fcl. Tal\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, de \u00e9n ebben a helyzetben – Majakovszkij kifejez\u00e9s\u00e9vel \u2013 \u201efelt\u0171nni l\u00e1tom a komm\u00fcnt\u201d. \u00c1m nem puszt\u00e1n a fant\u00e1zia rajzolja el\u00e9m k\u00f6rvonalait, hanem az \u00fajra-szervez\u0151d\u0151 glob\u00e1lis vil\u00e1gban kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u201eversenyk\u00e9pes\u201d form\u00e1jak\u00e9nt. Meg\u00e9rtem, hogy az olvas\u00f3 most \u00edgy s\u00f3hajt fel: ezek a komcsik<\/em> l\u00e1that\u00f3an semmit nem tanultak \u00e9s a negat\u00edv tapasztalatok ellen\u00e9re a r\u00e9gi n\u00f3t\u00e1t f\u00fajj\u00e1k. Lesz\u00f6gezem teh\u00e1t, c\u00e1folhatatlan t\u00e9ny: t\u00f6rt\u00e9nelmi hiba volt a legink\u00e1bb elk\u00f6telezett h\u00edvei \u00e1ltal javasolt m\u00f3don \u00e9s ir\u00e1nyban belefogni a kommunizmus l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ba. \u00c1m az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedekben \u00e9ppen a kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u201eprogressz\u00edv kapitalizmus\u201d teremt kedvez\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, hogy az emberis\u00e9g \u00fajra \u2013 a kor\u00e1bbiakt\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don \u00e9s form\u00e1kban \u2013 a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (kommun\u00e1k) szintj\u00e9n kezdje \u00fajra a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st az emberi l\u00e9tez\u00e9s optim\u00e1lis felt\u00e9teleinek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A kommunizmus ugyanis az emberi l\u00e9nyeg kibontakoztat\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (kommun\u00e1k) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n alapul \u00e9s azok h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ra \u00e9p\u00fcl. K\u00e9pzelj\u00fck \u00fagy el a kommun\u00e1t, mint Epikurosz Kertj\u00e9t, amelynek \u201er\u00e9sztvev\u0151i\u201d a maguk gazdagg\u00e1 t\u00e9tele helyett, az emberi kapcsolatok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s az alkot\u00e1st tekintett\u00e9k c\u00e9ljuknak. A kommunizmust l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t c\u00e9lul t\u0171z\u0151 akci\u00f3k l\u00e9nyege: kreat\u00edv, de felel\u0151ss\u00e9gteljes k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s, hogyan teremthet\u00fcnk – m\u00e1sokkal egy\u00fctt – szabad k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, amelyek a szellemi \u00e9rt\u00e9keket alkot\u00e1s\u00e1t \u00e9s az emberi kapcsolatok gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1t tekintik c\u00e9ljuknak. \u00c1m – Marxszal sz\u00f3lva \u2013 \u201enem akarok receptet gy\u00e1rtani a t\u00f6rt\u00e9nelem lacikonyh\u00e1j\u00e1ra.\u201d Nincs, el\u0151re k\u00f6telez\u0151k\u00e9nt kijel\u00f6lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi modell, nincsenek m\u00f3dos\u00edthatatlan szab\u00e1lyok. A modell-k\u00eds\u00e9rletekbe egyar\u00e1nt belef\u00e9r az amishokra hasonl\u00edt\u00f3 vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, vagy az egym\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra kiemelt figyelmet ford\u00edt\u00f3 lak\u00f3park m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se, de \u00e9pp \u00edgy az \u00e9let\u00fcket a m\u0171v\u00e9szetnek, illetve a tudom\u00e1nynak szentel\u0151 emberek egym\u00e1st t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1sa. Ami k\u00f6z\u00f6s: mindenkit\u0151l elv\u00e1rt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1sa, cser\u00e9ben viszont mindenki sz\u00e1m\u00edthat a t\u00f6bbiek \u2013 k\u00f6z\u00f6sen kialak\u00edtott szab\u00e1lyoknak megfelel\u0151 – felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Az ilyen t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez \u2013 lehet ez egyar\u00e1nt meglepi a kommunizmus h\u00edveit \u00e9s elutas\u00edt\u00f3it \u2013 az optim\u00e1lis felt\u00e9teleket \u00e9ppen a progressz\u00edv kapitalizmus<\/em> rendszere teremti meg.  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA szocializmus k\u00e9pviseleti, demokratikus form\u00e1ja mellett \u00e9rvel. Nem t\u00fals\u00e1gosan terhelt kifejez\u00e9s ez ahhoz, hogy vonz\u00f3 legyen a t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra?\u201d k\u00e9rdezte a HVG riportere Th. Piketty-t. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 kutat\u00f3 v\u00e1lasza: \u201eA szocializmus demokratikus, r\u00e9szv\u00e9teli, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s multikultur\u00e1lis form\u00e1j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. A kommunizmussal szemben ez a kifejez\u00e9s megmenthet\u0151 \u00e9s haszn\u00e1lhat\u00f3\u201d. \u00dagy l\u00e1tja teh\u00e1t, hogy a szocializmus k\u00f6vethet\u0151 fejl\u0151d\u00e9si ir\u00e1nyt k\u00edn\u00e1l az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2127"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2127"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2127\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2128,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2127\/revisions\/2128"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2127"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2127"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2127"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}