\u201eMindenek el\u0151tt h\u00e1rom dologra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Az els\u0151: n\u00f6veked\u00e9s. A m\u00e1sodik: n\u00f6veked\u00e9s. A harmadik: n\u00f6veked\u00e9s. A n\u00f6veked\u00e9s ugyan nem minden, de n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, b\u00e1rmi semmit sem \u00e9r.\u201d Ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt 2010-ben A. Merkel fogalmazta meg, amikor a vil\u00e1gon szinte mindenki \u2013 b\u00e1r m\u00e1r nem fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl – igazat adott neki. Pedig ekkora a glob\u00e1lis vil\u00e1g m\u00e1r t\u00faljutott a gyors n\u00f6veked\u00e9s korszak\u00e1n. Egyre t\u00f6bb, \u00e1th\u00e1ghatatlan korl\u00e1tokra figyelmeztet\u0151 jel t\u0171nt fel. Mik\u00f6zben azonban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok form\u00e1j\u00e1ban el\u0151bukkan\u00f3 fenyeget\u00e9sek sokasodtak, az \u00e1tlagember, a n\u00f6veked\u00e9ssel kapcsolatos elv\u00e1r\u00e1sait m\u00e9g nem igyekezett a felt\u0171n\u0151 hat\u00e1rokhoz igaz\u00edtani. Ezt \u00e9rz\u00e9kelve a politikusok – a visszafogottan racion\u00e1lisokt\u00f3l, a populist\u00e1kon kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen az autokrat\u00e1kig – tov\u00e1bbra is azt hirdett\u00e9k: a t\u00e1rsadalom probl\u00e9m\u00e1i csak a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9sre t\u00e1maszkodva oldhat\u00f3k meg. <\/p>\n\n\n\n
M\u00e9gis, szembes\u00fclve a magas n\u00f6veked\u00e9si \u00fctem fenntart\u00e1s\u00e1nak neh\u00e9zs\u00e9geivel \u00e9s az er\u0151ltetett n\u00f6veked\u00e9s okozta kr\u00edzisekkel, r\u00e1 kell \u00e9bredn\u00fcnk: az emberis\u00e9g alapvet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201e\u00fatel\u00e1gaz\u00e1shoz\u201d \u00e9rkezett. Sorsunk alapvet\u0151en azon m\u00falik, b\u00f6lcsen d\u00f6nt\u00fcnk-e, merre \u00e9s hogyan folytatjuk \u00fatunkat. A v\u00e1laszt\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t Woody Allen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s mott\u00f3ja \u00e9rz\u00e9kelteti: \u201eNapjainkban, sokkal ink\u00e1bb, mit b\u00e1rmely kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi korban, \u00e9rezz\u00fcnk, hogy az emberis\u00e9g kereszt\u00fathoz \u00e9rkezett. Az egyik \u00fat a v\u00e9gs\u0151 elkesered\u00e9sbe \u00e9s az abszol\u00fat rem\u00e9nytelens\u00e9gbe vezet. A m\u00e1sik a t\u00f6k\u00e9letes pusztul\u00e1shoz. Csak im\u00e1dkozni tudunk, hogy elegend\u0151 b\u00f6lcsess\u00e9g\u00fcnk lesz, hogy j\u00f3l v\u00e1laszthassunk a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt.\u201d Nos, a j\u00f6v\u0151knek ez a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1ga a glob\u00e1lis \u201en\u00f6veked\u00e9si-szakaszv\u00e1lt\u00e1s\u201d elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6rnyezet\u00fcnkben, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fejl\u0151d\u00e9svonal\u00e1t\u00f3l kezdve, a szervezetek n\u00f6veked\u00e9si p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen a civiliz\u00e1ci\u00f3k sors\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1ig a v\u00e1ltoz\u00e1s sokf\u00e9le mint\u00e1j\u00e1val tal\u00e1lkozhatunk. \u00c1m ezek mindegyike v\u00e9gs\u0151 soron hasonl\u00f3 \u2013 az un. logisztikus g\u00f6rbe<\/em> \u00e1ltal \u00e1br\u00e1zolt – \u201elefut\u00e1s\u00fa\u201d, ami egyszer\u0171en csak egy kiss\u00e9 d\u0151lt S-g\u00f6rb\u00e9vel<\/em> \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3. (Raworth, K. 2018. Doughnut Economics.) Az S<\/em>-g\u00f6rbe als\u00f3 szakasza, lass\u00fa – szinte \u00e9szrev\u00e9tlen – emelked\u00e9ssel indul, majd egy meghat\u00e1rozott ponton a n\u00f6veked\u00e9s nekilend\u00fcl \u00e9s a g\u00f6rbe egyre meredekebben emelkedni kezd. Hosszabb emelked\u00e9s ut\u00e1n a n\u00f6veked\u00e9s fokozatosan lelassul, majd belesimul az S<\/em> g\u00f6rbe fels\u0151, v\u00edzszintes sz\u00e1r\u00e1ba. A g\u00f6rb\u00e9k konkr\u00e9t \u201elefut\u00e1s\u00e1t\u201d az adott jelens\u00e9g term\u00e9szete \u00e9s a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egym\u00e1sra hat\u00e1sa form\u00e1lja, de ezek sokf\u00e9les\u00e9ge ellen\u00e9re, a fejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1ja alapvet\u0151en az S<\/em>-g\u00f6rbe mint\u00e1j\u00e1t k\u00f6veti.<\/p>\n\n\n\n Az embert mindig v\u00e1ratlanul \u00e9ri, amikor felfel\u00e9 haladva a g\u00f6rb\u00e9n, a megszokott trend v\u00e1ratlanul megszakad \u00e9s hol a gyorsul\u00e1s, hol a lassul\u00e1s jeleivel szembes\u00fcl. Vegy\u00fcnk k\u00e9t – az elm\u00falt hetekben felvet\u0151d\u00f6tt – p\u00e9ld\u00e1t: a kutat\u00f3k azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy az emberek v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam\u00e1nak, a 20. sz\u00e1zadban bek\u00f6vetkezett gyors n\u00f6veked\u00e9se – nem-v\u00e1rt m\u00f3don – lassulni l\u00e1tszik. Ez azt mutatja, hogy az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedekben a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam n\u00f6veked\u00e9se fokozatosan lelassul \u00e9s belesimul az S<\/em> g\u00f6rbe fels\u0151 \u00e1g\u00e1ba. (Olshansky, J. et al. 2024. Implausibility of radical life extension in humans in the twenty-first century.) A m\u00e1sik, a n\u00e9pess\u00e9grobban\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nosan id\u00e9zett vesz\u00e9ly\u00e9vel ellent\u00e9tben, \u00fagy t\u0171nik a 21. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben az emberis\u00e9g \u00e9ppens\u00e9ggel a n\u00e9pess\u00e9g \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val k\u00e9nytelen szembes\u00fclni. (Gee, H. 2025. The Decline and Fall of the Human Empire) Ez a k\u00e9t p\u00e9lda is al\u00e1t\u00e1masztani l\u00e1tszik: az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9se az S<\/em>-g\u00f6rbe dinamik\u00e1j\u00e1t k\u00f6veti \u00e9s erre az\u00e9rt fontos most r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtani a figyelmet, mert vil\u00e1gunk a n\u00f6veked\u00e9s lelassul\u00e1s\u00e1nak rendk\u00edv\u00fcl konfliktusos szakaszv\u00e1lt\u00e1shoz \u00e9rkezett.<\/p>\n\n\n\n Az emberis\u00e9g – alapvet\u0151en a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal form\u00e1lt – rendk\u00edv\u00fcli dinamik\u00e1j\u00fa fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1n v\u00e9gig tekintve ellentmond\u00e1sos k\u00e9p t\u00e1rul a szem\u00fcnk el\u00e9. Egyr\u00e9szt, az emberek sz\u00e1ma \u00e9s \u00e9let\u00e9nek min\u0151s\u00e9ge a f\u00f6ld\u00f6n – gener\u00e1ci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1nak fennmaradt nyomai alapj\u00e1n – fokozatosan n\u00f6vekedett. M\u00e1sr\u00e9szt azonban ez a gyarapod\u00e1s sok\u00e1ig szinte \u00e9szrev\u00e9tlen volt, r\u00e1ad\u00e1sul a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9si-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra a kisz\u00e1m\u00edthatatlanul, de rendszeresen bek\u00f6vetkez\u0151 term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k, j\u00e1rv\u00e1nyok \u00e9s h\u00e1bor\u00fak az \u00f6sszeoml\u00e1sok sorozat\u00e1t \u201erajzolt\u00e1k r\u00e1\u201d. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l tekintve az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1nak, fogyaszt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lethossz\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1t eg\u00e9szen a 18. sz\u00e1zadig egy alig emelked\u0151 – szinte v\u00edzszintes \u2013 egyenes jellemezte. Ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi trend teszi \u00e9rthet\u0151v\u00e9, hogy az embert \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl alapj\u00e1ban az apokalipszis n\u00e9gy lovasa \u00e1ltal kifejezett probl\u00e9ma – az \u00e9hez\u00e9s, a j\u00e1rv\u00e1nyok, a h\u00e1bor\u00fak \u00e9s a hal\u00e1l \u2013 fenyegette. M\u00e9g a \u201enyugodt\u201d korszakok k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tti \u00e9let is \u2013 Hobbes jellemz\u00e9s szerint \u2013 sok\u00e1ig \u201emag\u00e1nyos, szeg\u00e9nyes, cs\u00fanya, \u00e1llatias \u00e9s r\u00f6vid\u201d volt.<\/p>\n\n\n\n Az elm\u00falt 500 \u00e9vben azonban egyre szembet\u0171n\u0151bb lett a fejl\u0151d\u00e9s fokozatosan dinamiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa<\/em>. A n\u00f6veked\u00e9s trendje a 16. sz\u00e1zadt\u00f3l v\u00e1lt \u00e9szrevehet\u0151en emelked\u0151v\u00e9, a 17. \u00e9s 18. sz\u00e1zad sor\u00e1n kezdett gyorsulni, a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l egyre meredekebben folytat\u00f3dott, majd a 20. sz\u00e1zadban \u201erobban\u00e1sszer\u0171v\u00e9\u201d lett. A kutat\u00e1sok szerint a n\u00f6veked\u00e9si fordulat k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zada – szinte \u00e9vre pontosan – 1820-ban k\u00f6vetkezett be. (Maddison, A. 2001. The World Economy: A Millenial Perspective.) M\u00edg az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunkt\u00f3l 1000-ig terjed\u0151 id\u0151szakban a n\u00e9pess\u00e9g alig a hatod\u00e1val n\u0151tt, a GDP\/f\u0151 pedig m\u00e9g kiss\u00e9 cs\u00f6kkent is, a m\u00e1sodik \u00e9vezred 1000-1820 k\u00f6z\u00f6tti szakasz\u00e1ban lassan, de fokozatosan beindult a n\u00f6veked\u00e9s. A n\u00e9pess\u00e9g 5,6-szoros\u00e1ra emelkedett, \u00e9s ennek ellen\u00e9re, az egy f\u0151re jut\u00f3 j\u00f6vedelem m\u00e9g enn\u00e9l is gyorsabban – 8,5-szeres\u00e9re – n\u0151tt. \u00c1m 1820-ban Eur\u00f3pa \u201esebess\u00e9get v\u00e1ltott\u201d: v\u00e9get \u00e9rt a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201estagn\u00e1l\u00e1s\u201d, beindult a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, \u00e9s ehhez kapcsol\u00f3dva az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ugr\u00e1sszer\u0171 javul\u00e1sa is. \u00cdgy a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig a fejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t jellemz\u0151 lassan n\u00f6vekv\u0151 v\u00edzszintes vonal, 1820-t\u00f3l egy meredeken emelked\u0151 egyenessel folytat\u00f3dott. <\/p>\n\n\n\n A felvet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre – \u201eMi\u00e9rt Eur\u00f3pa \u00e9s mi\u00e9rt nem m\u00e1sok?\u201d \u2013 a magyar\u00e1zatot, az id\u00e9n k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel d\u00edjjal jutalmazott k\u00f6zgazd\u00e1szok kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei k\u00edn\u00e1lj\u00e1k. Ugyan k\u00f6nyv\u00fck c\u00edme \u2013 Mi\u00e9rt buknak el nemzetek? – a hanyatl\u00e1s okainak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9ri, de ezzel a lend\u00fclettel a felemelked\u00e9s magyar\u00e1zat\u00e1t is felt\u00e1rt\u00e1k. (Acemoglu, D. et al. 2012. Why Nations Fail.) A n\u00f6veked\u00e9s gyorsul\u00e1sa alapvet\u0151en a gondolkod\u00e1s \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1t, a term\u00e9kek \u00e9s tal\u00e1lm\u00e1nyok elterjed\u00e9s\u00e9t, a mag\u00e1ntulajdon, a p\u00e9nzpiac \u00e9s a kereskedelem zavartalan m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, valamint ezek infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t megalapoz\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Az int\u00e9zm\u00e9nyek az emberek viselked\u00e9s\u00e9t szem\u00e9lytelen t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyok rendszer\u00e9vel vez\u00e9relt\u00e9k. Sok\u00e1ig ugyan alapvet\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3ak voltak a szem\u00e9lyes hatalmi k\u00e9nyszerek, de a 18. sz\u00e1zadt\u00f3l fokozatosan er\u0151s\u00f6d\u00f6tt a szem\u00e9lytelen, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 szab\u00e1lyok szerepe. Az int\u00e9zm\u00e9nyek rendszer\u00e9nek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ba a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l egyre t\u00f6bbek sz\u00f3lhattak bele \u00e9s ez lehet\u0151v\u00e9 tette a t\u00f6rv\u00e9nyek folyamatos hozz\u00e1illeszt\u00e9s\u00e9t a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz. Ez tett lehet\u0151v\u00e9, hogy 20. sz\u00e1zadban a t\u00e1rsadalmak – az id\u0151r\u0151l id\u0151re bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ls\u00e1gokat k\u00f6vet\u0151en – feloldj\u00e1k a n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tjait \u00e9s fenntarts\u00e1k a dinamikus gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st. (Susskind, D. 2024. Growth. A reckoning).<\/p>\n\n\n\n A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l azut\u00e1n a vil\u00e1ggazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9se, m\u00e9g a kor\u00e1bbin\u00e1l is dinamikusabb un. Nagy gyorsul\u00e1s (Great Acceleration) szakasz\u00e1ba l\u00e9phetett. (Raworth, K. 2018. Doughnut Economics) \u00c1m az 1970-es \u00e9vekt\u0151l fokozatosan kezdtek felt\u0171nni a n\u00f6veked\u00e9s \u2013 a meglev\u0151 m\u00f3dszerekkel egyre nehezebben lek\u00fczdhet\u0151 \u2013 korl\u00e1tjai. Ezt fejezte ki egy akkoriban sokat id\u00e9zett mond\u00e1s: \u201eAki azt hiszi, hogy a v\u00e9ges f\u00f6ld\u00f6n a n\u00f6veked\u00e9s v\u00e9gtelens\u00e9gig tarthat, az vagy bolond, vagy k\u00f6zgazd\u00e1sz\u201d. Egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lt: az emberis\u00e9g n\u00f6vekv\u0151 csoportja \u00e9rt fel a S <\/em>g\u00f6rbe fels\u0151, nem n\u00f6vekv\u0151 szakasz\u00e1ra. Ez pedig azt jelezte, hogy az addigi – szinte egy term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9ny sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 – gyors n\u00f6veked\u00e9s korszaka v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zel\u00edtett. A ma \u00e9l\u0151 8 milli\u00e1rd ember \u00e9let\u00e9t teh\u00e1t alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza, hogy a n\u00f6veked\u00e9s \u2013 a \u201et\u00fall\u00f6v\u00e9s\u201d \u00e1llapot\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u2013 az elker\u00fclhetetlen lassul\u00e1s szakasz\u00e1hoz \u00e9rkezett, amely azut\u00e1n az S<\/em> g\u00f6rbe fels\u0151 v\u00edzszintes sz\u00e1r\u00e1n folytat\u00f3dik tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n E fordul\u00f3pontot k\u00f6vet\u0151en – mint minden eddigi szakaszv\u00e1lt\u00e1sn\u00e1l \u2013 elker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik az \u00e9letm\u00f3dnak a megv\u00e1ltozott \u201ek\u00fcls\u0151\u201d k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 k\u00e9nyszer\u0171 hozz\u00e1igaz\u00edt\u00e1sa. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedben a n\u00f6veked\u00e9si szakaszv\u00e1lt\u00e1st kik\u00e9nyszer\u00edt\u0151 legfontosabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny: a 8 milli\u00e1rd ember, 21. sz\u00e1zadban megfogalmaz\u00f3d\u00f3 \u201elegitim\u201d ig\u00e9nyeit kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u00e9letm\u00f3dja bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a f\u00f6ld term\u00e9szeti folyamatainak fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1ba. Bolyg\u00f3nk m\u00e9rte egyszer\u0171en nem teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy a leggazdagabbak fogyaszt\u00e1si mint\u00e1j\u00e1t minden \u201ef\u00f6ldlak\u00f3\u201d k\u00f6vethesse, \u00e9s ennek biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben fenntartsuk a kor\u00e1bbi magas n\u00f6vel\u00e9si \u00fctemet. A glob\u00e1lis stabilit\u00e1shoz ugyanakkor elker\u00fclhetetlen az orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti \u00e9s az orsz\u00e1gokon bel\u00fcli egyenl\u0151tlens\u00e9gek enyh\u00edt\u00e9se is. Vagyis, egyidej\u0171leg sz\u00fcks\u00e9ges az \u00e9lboly<\/em> fogyaszt\u00e1si \u201et\u00fall\u00f6v\u00e9s\u00e9nek\u201d megsz\u0171ntet\u00e9se, \u00e9s az eddig elmarad\u00f3k, illetve felfel\u00e9 t\u00f6rekv\u0151k n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek a felgyors\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Ugyanakkor a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00f6veked\u00e9si szakaszokon \u201etart\u00f3zkod\u00f3\u201d t\u00e1rsadalmak \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyainak alapvet\u0151 \u00e1talakul\u00e1sa szinte mindenkib\u0151l \u00e9les ellenkez\u00e9st v\u00e1lt ki. A \u201evisszaszab\u00e1lyoz\u00e1s\u201d hat\u00e1lya al\u00e1 es\u0151 gazdagok, \u00e9rz\u00e9kelve a lassul\u00f3 n\u00f6veked\u00e9st, igyekeznek ennek ellen\u00e1llni. Akik el\u0151tt viszont megny\u00edlik a \u201egyors\u00edt\u00f3 s\u00e1v\u201d, azok megh\u00f6kkenve szembes\u00fclnek azzal: \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00fck javul\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9tele a hagyom\u00e1nyaik \u00e1ltal szentes\u00edtett \u00e9letform\u00e1juk alapvet\u0151en megv\u00e1ltoz\u00e1sa. T\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai kapcsolat-rendszer\u00fck, szok\u00e1saik \u00e9s \u00e9letm\u00f3djuk elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9les ellenkez\u00e9s\u00fcket v\u00e1ltja ki. Az S<\/em> g\u00f6rbe fels\u0151 \u00e1g\u00e1ra val\u00f3 \u00e1tmenetet teh\u00e1t az teszi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9zz\u00e9, hogy az emberis\u00e9g imm\u00e1r egys\u00e9ges organizmuss\u00e1 v\u00e1lt, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg\u0151 \u00e9s elv\u00e1laszthatatlan r\u00e9szei az S<\/em>-g\u00f6rbe mind a n\u00e9gy szakasz\u00e1n \u201ejelen vannak\u201d.<\/p>\n\n\n\n A f\u00f6ld lak\u00f3i most d\u00f6bbennek r\u00e1: egy glob\u00e1lis \u201et\u00e1rsash\u00e1z\u201d \u2013 elt\u00e9r\u0151 \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 \u2013 lak\u00f3t\u00e1rsai. Az \u201e\u00f6sszez\u00e1rts\u00e1g\u201d pedig azzal j\u00e1r, hogy a n\u00f6veked\u00e9s elt\u00e9r\u0151 szakaszain felfel\u00e9 igyekv\u0151k egyidej\u0171leg sz\u00e1molhatnak partnerk\u00e9nt \u00e9s k\u00e9nyszer\u00fclnek ellenf\u00e9lk\u00e9nt tekinteni az \u00f6ssze t\u00f6bbi \u201elak\u00f3t\u00e1rsat\u201d \u00e9s k\u00f6zben folyamatosan alkalmazkodni k\u00e9nytelenek az \u00e9ppen felt\u0171nt \u00faj szakasz \u00e9letmodellj\u00e9hez. R\u00e1ad\u00e1sul, nem csup\u00e1n orsz\u00e1gok \u00e9s kontinensek \u00e1llnak szemben egym\u00e1ssal, de a t\u00e1rsadalmakon bel\u00fcl is n\u00f6vekednek az egyenl\u0151tlens\u00e9gek. Vagyis, f\u00f6ld\u00fcnk minden \u201elak\u00f3ja\u201d folyamatosan azt \u00e9rz\u00e9keli: egy\u00e9ni, csal\u00e1di \u00e9s t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9t, az alatta, a mellette \u00e9s a felette \u00e1ll\u00f3 csoportok fenyegetik, megszokott \u00e9let\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtik, r\u00e1ad\u00e1sul annak k\u00f6lts\u00e9gei is re\u00e1 h\u00e1r\u00edtj\u00e1k. Tekints\u00fcnk most ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l vil\u00e1gunkra.<\/p>\n\n\n\n A legfel\u00fcl – az S<\/em> g\u00f6rbe fels\u0151 szakaszhoz fel\u00e9rkezett \u2013 a leggazdagabb mintegy 1 milli\u00e1rd ember \u00e9l. A politikusaik azonban m\u00e9g mindig A. Merkel – kor\u00e1bban id\u00e9zett – jelszav\u00e1t ism\u00e9telgetik \u00e9s a gyors n\u00f6veked\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1t hirdetik. Ugyanakkor vil\u00e1gosan l\u00e1tszik, hogy ez a strat\u00e9gia nemcsak k\u00e1ros, de r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g boldogs\u00e1got sem k\u00edn\u00e1l. A 21. sz\u00e1zad boldogs\u00e1g-filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t az un. PERMA modell hat\u00e1rozza meg, amely alapvet\u0151en az egy\u00e9n alkot\u00e1s\u00e1ra \u00e9s t\u00e1rsas kapcsolatainak fejleszt\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edt, m\u00edg cs\u00f6kken\u0151 szerepet tulajdon\u00edt a fogyaszt\u00e1snak \u00e9s \u00e9lm\u00e9ny-gener\u00e1l\u00e1snak. (Seligman, M. 2002. Authentic happiness.) Ezt a strat\u00e9gi\u00e1t W. Buffett, az egy\u00e9nre vonatkoz\u00f3 \u00f6r\u00f6kl\u00e9si szab\u00e1ly\u00e1nak – \u201eHagyj annyit gyermekeidre, hogy azzal foglalkozhassanak, amivel szeretn\u00e9nek, de ne hagyj annyit, hogy ne kelljen valamivel foglalkozniuk\u201d – az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalomra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiterjeszt\u00e9se alapozhatja meg.<\/p>\n\n\n\n Az emberis\u00e9g k\u00f6vetkez\u0151 – az S <\/em>g\u00f6rbe emelked\u0151 szakasz\u00e1nak fels\u0151 harmad\u00e1ban \u00e9l\u0151 – 3 milli\u00e1rd ember, a glob\u00e1lis \u201efels\u0151-k\u00f6z\u00e9p\u201d oszt\u00e1ly alkotja. \u0150k, a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben kezdtek el a n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rb\u00e9n a felfel\u00e9 kapaszkod\u00e1st, m\u00e9g eml\u00e9keznek kor\u00e1bbi \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire, de megtapasztalt\u00e1k az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kek \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9nek javul\u00e1s\u00e1t. Ugyanakkor nap, mint nap szembes\u00fclnek a felett\u00fck \u00e9l\u0151k \u00e9letm\u00f3dj\u00e1val \u00e9s ez leb\u00edrhatatlan \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st jelent, egyre feljebb l\u00e9pni. Ez\u00e9rt sz\u00e1mukra a n\u00f6veked\u00e9s lassul\u00e1sa nehezen elfogadhat\u00f3, hiszen nem csup\u00e1n a felett\u00fck lev\u0151 szinteken \u00e9l\u0151k \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t szeml\u00e9lik irigyen, hanem szembes\u00fclnek az alattuk lev\u0151k k\u00e9ts\u00e9gbeesett igyekezet\u00e9vel, hogy vel\u00fck versenybe sz\u00e1llva kiszor\u00edts\u00e1k \u00e9s elfoglalj\u00e1k az \u0151 poz\u00edci\u00f3ikat.<\/p>\n\n\n\n A glob\u00e1lis vil\u00e1g \u201eals\u00f3-k\u00f6z\u00e9p\u201d oszt\u00e1ly\u00e1t alkot\u00f3, tov\u00e1bbi mintegy 3 milli\u00e1rd ember, m\u00e9g csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede indult el felfel\u00e9 az S<\/em> g\u00f6rbe emelked\u0151j\u00e9n. M\u00e1ra eljutottak, annak derek\u00e1ig: meg\u00e9lt\u00e9k a k\u00e9pzetts\u00e9g \u00e9s az \u00e9lethossz n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan a munkaalkalmak b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s a fogyaszt\u00e1s sz\u00e9les\u00fcl\u00e9s\u00e9t. L\u00e1tva az S<\/em> g\u00f6rb\u00e9n felett\u00fck \u201ekapaszkod\u00f3k\u201d \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t, ennek el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben rem\u00e9nykednek. Ezt azonban \u2013 a n\u00f6veked\u00e9s lassul\u00e1sa miatt \u2013 a felett\u00fck kapaszkod\u00f3k vagyon\u00e1nak r\u00e9szbeni \u00e1tcsoportos\u00edt\u00e1sa \u00e9s a verseny lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek a kiterjeszt\u00e9se tenn\u00e9 lehet\u0151v\u00e9. Ezt \u0151k nem egyszer\u0171en rem\u00e9lik, hanem elv\u00e1rj\u00e1k. Ugyanakkor a feljebb kapaszkod\u00e1shoz elker\u00fclhetetlen\u00fcl hozz\u00e1tartoz\u00f3 alapvet\u0151 \u00e9letm\u00f3d \u00e9s \u00e9letviszony v\u00e1ltoztat\u00e1st t\u00e1rsadalmi hagyom\u00e1nyaik kev\u00e9ss\u00e9 t\u00e1mogatj\u00e1k, \u00edgy ezt a glob\u00e1lis \u201eals\u00f3-k\u00f6z\u00e9p\u201d oszt\u00e1ly t\u00f6bbs\u00e9ge vonakodva teljes\u00edten\u00e9, s\u0151t kifejezetten elutas\u00edtja. <\/p>\n\n\n\n Az emberis\u00e9g fennmarad\u00f3 \u2013 m\u00e9g csak az S<\/em> g\u00f6rbe als\u00f3 sz\u00e1r\u00e1n \u201etart\u00f3zkod\u00f3\u201d – 1 milli\u00e1rd tagja, szembes\u00fclve a mobil telefonj\u00e1t el\u00e1raszt\u00f3 cs\u00e1b\u00edt\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gekkel, a gyors felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sr\u00f3l \u00e1lmodik. Mindek\u00f6zben azonban sem eszk\u00f6z\u00f6kkel, sem kompetenci\u00e1kkal nem rendelkezik ahhoz, hogy a siker rem\u00e9ny\u00e9ben besz\u00e1llhatna a felemelked\u00e9si-versenybe. Az \u0151 dinamiz\u00e1l\u00e1sukhoz jelent\u0151s \u2013 a felett\u00fck \u00e9l\u0151k \u00e1ltal birtokolt – forr\u00e1sok \u00e1tir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges, a k\u00e9pz\u00e9s\u00fck, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00fck, gazdas\u00e1guk \u00e9s infrastrukt\u00far\u00e1juk fejleszt\u00e9s\u00e9be. Ezt \u00f6r\u00f6mmel fogadn\u00e1k, s\u0151t k\u00f6vetel\u0151en elv\u00e1rn\u00e1k, viszont a felfel\u00e9 kapaszkod\u00e1shoz elker\u00fclhetetlen egy\u00e9ni \u00e9letm\u00f3d-, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9letforma-, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d-v\u00e1lt\u00e1st elutas\u00edtj\u00e1k. Ennek felt\u00e9telei – a szabad gondolkod\u00e1s, az emancip\u00e1ci\u00f3, a m\u00e9dia szabads\u00e1ga, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s ellen\u0151rizhet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u2013 ugyanis alapvet\u0151en ellent\u00e9tesek hagyom\u00e1nyaikkal \u00e9s \u00e9let\u00fck megszokott szab\u00e1lyaival. Az emberis\u00e9g el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 szakasz-v\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fatj\u00e1n fel\u00e9 araszolva f\u00f6ld\u00fcnk szinte valamennyi lak\u00f3ja frusztr\u00e1lt, bizonytalan \u00e9s \u00f6ssze van zavarodva. Sorsunk teh\u00e1t azon m\u00falik, k\u00e9pesek lesz\u00fcnk-e, a kaotikus \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan v\u00e1ltoz\u00e1sokb\u00f3l stabil vil\u00e1got alkotni?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eMindenek el\u0151tt h\u00e1rom dologra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Az els\u0151: n\u00f6veked\u00e9s. A m\u00e1sodik: n\u00f6veked\u00e9s. A harmadik: n\u00f6veked\u00e9s. A n\u00f6veked\u00e9s ugyan nem minden, de n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, b\u00e1rmi semmit sem \u00e9r.\u201d Ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt 2010-ben A. Merkel fogalmazta meg, amikor a vil\u00e1gon szinte mindenki \u2013 b\u00e1r m\u00e1r nem fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl – igazat adott neki. Pedig ekkora a glob\u00e1lis vil\u00e1g […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2129"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2129"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2129\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2130,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2129\/revisions\/2130"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2129"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2129"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2129"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}