A c\u00edm, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben, szinte \u00e9vre pontosan, 1820-ban bek\u00f6vetkezett alapvet\u0151 fordulatra utal. Az ezt k\u00eds\u00e9r\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire m\u00e1r a kort\u00e1rsak is felfigyeltek, de azok val\u00f3s\u00e1gos nagys\u00e1grendje csak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmak gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151 adatait egybegy\u0171jtve Angus Maddison a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s k\u00e9t \u00e9vezredes menet\u00e9nek jellegzetes trendj\u00e9t azonos\u00edtotta. (Angus Maddison. 2001. World Economy. A Millennial Perspective) Elemz\u00e9sei szerint, az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunkt\u00f3l ezerig eltelt id\u0151szaban a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9ge alig \u00e9szrevehet\u0151en n\u0151tt, a GDP\/f\u0151 pedig m\u00e9g kiss\u00e9 cs\u00f6kkent is. Ezzel sz\u00f6ges ellent\u00e9tben, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vezredben dinamikusabb\u00e1 v\u00e1lt a n\u00f6veked\u00e9s: a n\u00e9pess\u00e9g 5,6-szoros\u00e1ra emelkedett, az egy f\u0151re jut\u00f3 j\u00f6vedelem pedig m\u00e9g enn\u00e9l is gyorsabban, a 8,5-szeres\u00e9re, n\u0151tt. Ugyanakkor elemz\u00e9sei azt mutatt\u00e1k: a m\u00e1sodik \u00e9vezred fokozatosan dinamikusabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 n\u00f6veked\u00e9si p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n az igazi fordul\u00f3pont 1820-ben k\u00f6vetkezett be.<\/p>\n\n\n\n
Az adatokat egym\u00e1s mell\u00e9 illesztve a fejl\u0151d\u00e9s menet\u00e9nek jellegzetes k\u00e9pe rajzol\u00f3dott ki: az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s kezdet\u00e9t\u0151l indul\u00f3 hossz\u00fa v\u00edzszintes vonalhoz, 1820 ut\u00e1n egy szinte f\u00fcgg\u0151leges egyenes kapcsol\u00f3dott. A \u201efordulat \u00e9v\u00e9t\u201d k\u00f6vet\u0151en teh\u00e1t v\u00e9get \u00e9rt a \u201estagn\u00e1l\u00e1s\u201d korszaka. A fejl\u0151d\u00e9s, el\u0151bb Eur\u00f3p\u00e1ban, majd fokozatosan szerte a vil\u00e1gban, \u201esebess\u00e9get v\u00e1ltott\u201d. \u00c1m, m\u00edg a gyorsul\u00e1st el\u0151id\u00e9z\u0151 t\u00e9nyez\u0151k h\u00e1tr\u00e1nyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei azonnal jelentkeztek, m\u00e9g csaknem 100 \u00e9vet kellett v\u00e1rni arra, hogy a maga teljess\u00e9g\u00e9ben kibontakozzanak a kedvez\u0151 hat\u00e1sok is. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek javul\u00e1sa \u00e9s az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se csak jelent\u0151s k\u00e9sleltet\u00e9ssel k\u00f6vetkezett be. Ez az oka, hogy a \u201efordulat \u00e9ve\u201d k\u00f6r\u00fcli \u00e9vtizedek gondolkod\u00f3i \u2013 tud\u00f3sok, k\u00f6lt\u0151k \u00e9s filoz\u00f3fusok \u2013 ink\u00e1bb a kor ellen\u00e1llhatatlan er\u0151vel \u00e9rv\u00e9nyre jut\u00f3 negat\u00edv hat\u00e1saira figyeltek fel. <\/p>\n\n\n\n
A. de Tocqueville – 1835-ben \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul \u00edgy jellemzi az ipari forradalom \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9t: \u201eEbb\u0151l a b\u0171zb\u0151l az emberi munka legnagyobb folyama \u00e1rad sz\u00e9t, amely megterm\u00e9keny\u00edti az eg\u00e9sz vil\u00e1got. Ebben a szennycsatorn\u00e1ban sz\u00edntiszta arany folyik. Ez az a hely, ahol az emberis\u00e9g a legmagasabbra h\u00e1gott, \u00e9s ahol a legm\u00e9lyebb embertelens\u00e9gbe s\u00fcllyedt, ahol a civiliz\u00e1ci\u00f3 csod\u00e1kat tesz, \u00e9s ahol a civiliz\u00e1lt ember vademberr\u00e9 v\u00e1lik.\u201d Az emberi kapcsolatokban megnyilv\u00e1nul\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket Csokonai vers\u00e9nek \u2013 Estve \u2013 sorai t\u00fckr\u00f6zik: \u201eB\u00f3dult emberi nem, h\u00e1t szabad l\u00e9tedre, m\u00e9rt vert\u00e9k z\u00e1rb\u00e9k\u00f3t tulajdon kezedre…. Az enyim, <\/em>a tied <\/em>mennyi l\u00e1rm\u00e1t sz\u0171le, Miolta a mi\u00e9nk <\/em>nevezet el\u0171le. Hajdan a term\u0151 f\u00f6ld, m\u00edg birtokk\u00e1 nem v\u00e1lt, Per \u00e9s l\u00e1rma n\u00e9lk\u00fcl annyi embert t\u00e1pl\u00e1lt\u201d. Nagyj\u00e1b\u00f3l ekkort\u00e1jt, ugyanilyen v\u00e1ltoz\u00e1sra \u00e9rez r\u00e1, H. Heine, aki – az egykor, az emberek szem\u00e9lyes kapcsolataiban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 – M\u00e1t\u00e9-szindr\u00f3ma \u201eint\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel\u201d szembes\u00fcl: \u201eKinek sok j\u00f3sz\u00e1ga van, Az rabolhat sokkal t\u00f6bbet. Akinek kev\u00e9s jutott, Annak keves\u00e9re t\u00f6rnek. S hogyha semmid sincs, bitang, Kotr\u00f3dj f\u00e9lre \u00e9s d\u00f6g\u00f6lj meg! Itt csak annak van joga \u00c9lni, kit a p\u00e9nze f\u00f6lvet.\u201d<\/p>\n\n\n\n Arra azonban, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1sok a t\u00e1rsadalmat szervez\u0151 \u00e1llam m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u0151 alapvet\u0151 \u00e1talakul\u00e1ssal f\u00fcggenek \u00f6ssze, 1842-ben egy akkor m\u00e9g alig 24 \u00e9ves fiatalember \u2013 bizonyos Karl Marx \u2013 \u00e9bredt r\u00e1: \u201eAz \u00e1llam \u00f6sszes szervei f\u00fclek, szemek, karok, l\u00e1bak lesznek, melyekkel az erd\u0151tulajdonos \u00e9rdeke hall, les, m\u00e9r, v\u00e9d, fog \u00e9s fut.\u201d (MEM 1. k\u00f6tet 130 old.) Majd, ennek folytat\u00e1sak\u00e9nt k\u00e9t \u00e9v m\u00falva \u2013 26 \u00e9vesen \u2013 meg\u00edrja az elidegened\u00e9s \u00e9s a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t elemz\u0151 alapvet\u0151 m\u0171v\u00e9t, amely \u2013 mint l\u00e1tni fogjuk – a napjainkban v\u00e9gbemen\u0151 \u00fajabb int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ef\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s\u201d meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi ir\u00e1nyt\u0171\u201d. (Marx K\u00e1roly. Gazdas\u00e1gi-filoz\u00f3fiai k\u00e9ziratok 1844-b\u0151l.)<\/p>\n\n\n\n A gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s hirtelen felgyorsul\u00e1s\u00e1t ugyanis az \u00e1llam m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u2013 el\u0151sz\u00f6r Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u0151 – saj\u00e1tos int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ef\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sa\u201d v\u00e1ltotta ki. (Acemoglu, A. et al. 2019. The Narrow Corridor.) A t\u00f6rt\u00e9nelem kezdet\u00e9n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek alapj\u00e1ban v\u00e9ve \u00f6nell\u00e1t\u00e1sra rendezkedtek be, \u00e9s \u00e9letm\u00f3djuk t\u00f6bb t\u00edzezer \u00e9vig nem sokat v\u00e1ltozott. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9rete \u00e9s komplexit\u00e1sa n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek okaira \u00e9s ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben az \u00e1llam keletkez\u00e9s\u00e9nek elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9re Sz\u00f3krat\u00e9sz egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9rd\u00e9ssel vezette r\u00e1 besz\u00e9lget\u0151 t\u00e1rs\u00e1t, Adeimantoszt: \u201eVajon hogyan v\u00e9gzi az ember t\u00f6k\u00e9letesebben a munk\u00e1j\u00e1t: ha egymaga t\u00f6bb mesters\u00e9get folytat, vagy ha csak egyet?\u201d (Plat\u00f3n. 1984. \u00d6sszes m\u0171vei. 108. old.) Majd a szakosod\u00e1s el\u0151nyeib\u0151l kiindulva, bizony\u00edtotta a munkamegoszt\u00e1s elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t, ami azonban sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171v\u00e9 tette a cser\u00e9t \u00e9s ennek \u201ek\u00f6vetkezt\u00e9ben megsz\u00fcletik a piac \u00e9s \u2013 csere c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, mint jelk\u00e9p \u2013 a p\u00e9nz.\u201d <\/p>\n\n\n\n A csere zavartalans\u00e1g\u00e1nak \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s tart\u00f3ss\u00e1g\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz azonban az kellett, hogy mindenki biztos lehessen abban: partnerei betartj\u00e1k a meg\u00e1llapod\u00e1st. A csal\u00e1don bel\u00fcl ehhez elegend\u0151 volt, ha \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en k\u00f6vetj\u00fck az \u201eegy mindenki\u00e9rt, mindenki egy\u00e9rt\u201d szab\u00e1lyt. Amikor azonban a rokons\u00e1gon t\u00falny\u00fal\u00f3, nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kialakultak, az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s m\u00e1r nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhette a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151\u00edrt viselked\u00e9si norm\u00e1k betart\u00e1s\u00e1t. A csere-kapcsolatokat ugyanis a \u201epotyautass\u00e1g\u201d \u2013 az \u00edg\u00e9ret teljes\u00edt\u00e9s\u00e9nek elmulaszt\u00e1sa, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s szab\u00e1lyainak megszeg\u00e9se \u2013 vesz\u00e9lyeztette. Elgondolkoztat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9t\u00e9t vesz\u00e9lyeztet\u0151 \u201epotyautass\u00e1g\u201d visszaszor\u00edt\u00e1sa csak b\u00fcntet\u00e9sek alkalmaz\u00e1s\u00e1val volt lehets\u00e9ges. A szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9st a kisebb m\u00e9ret\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben el\u0151sz\u00f6r az un. peer-punshment rendszer alapozta meg. (Traulsen, A. et al. 2012. An economic experiment reveals that humans prefer pool punishment to maintain the commons.) A t\u00f6rzsben el\u0151\u00edrt\u00e1k a k\u00edv\u00e1natos viselked\u00e9s norm\u00e1j\u00e1t, amit azon t\u00fal, hogy be kellett tartani, m\u00e1sokkal is be kellett tartatni<\/em>. Vagyis, szab\u00e1lyszeg\u00e9st tapasztalva, akkor is k\u00f6telez\u0151en b\u00fcntetni kellett, ha idegen csapott be, idegent, vagyis nem is \u0151t \u00e9rte a k\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n A kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, ahol mindenki ismert mindenkit, ez a fenyeget\u00e9s elegend\u0151 volt, a potenci\u00e1lis szab\u00e1lyszeg\u0151k elriaszt\u00e1s\u00e1hoz. \u00c1m, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel megszaporodtak a \u201em\u00e1sodrend\u0171\u201d potyautasok. \u0150k maguk betartott\u00e1k a szab\u00e1lyt, de nem b\u00fcntettek, ha nem \u0151ket s\u00fajtotta a szab\u00e1lyszeg\u00e9s. Ez azonban m\u00e9gis a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9re vezetett. Ahhoz teh\u00e1t, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek tov\u00e1bb n\u00f6vekedjenek, \u00fajabb b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyt – az un. pool punishment b\u00fcntet\u00e9si rendszert \u2013 kellett bevezetni. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek legbefoly\u00e1sosabb \u00e9s legvagyonosabb tagjai felfogadtak embereket, akik megfigyeltek m\u00e1sokat, nyakon ragadt\u00e1k a szab\u00e1lyszeg\u0151ket, \u00e9s megb\u00fcntett\u00e9k \u0151ket. A rendszert teh\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g domin\u00e1ns tagjai \u2013 nyilv\u00e1n saj\u00e1t \u00e9rdekeik \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00f3hajtva – m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k: kiv\u00e1lasztott\u00e1k, megfizett\u00e9k azokat, akik \u201ekisz\u00fart\u00e1k\u201d \u00e9s megb\u00fcntet\u00e9k a szab\u00e1lyszeg\u0151ket.<\/p>\n\n\n\n Ahogy azut\u00e1n a t\u00e1rsadalmak nagyobb\u00e1 \u00e9s komplexebb\u00e9 v\u00e1ltak, a hatalom kevesek kez\u00e9ben \u00f6sszpontosult, akik k\u00f6r\u00fcl fokozatosan kialakult egy appar\u00e1tus \u00e9s l\u00e9trej\u00f6tt egy elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt t\u00e1rsadalmi elit is. Egyre ink\u00e1bb egy centraliz\u00e1lt k\u00f6zpont m\u0171k\u00f6dtette ir\u00e1ny\u00edt\u00f3, fegyelmez\u0151 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 rendszereit. Az egy\u00e9nek viselked\u00e9s\u00e9t az addigi, a szubjekt\u00edv – \u201eadok-kapok\u201d – reakci\u00f3k helyett, fokozatosan, az egyre komplexebb\u00e9 \u00e9s szem\u00e9lytelenebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer ir\u00e1ny\u00edtotta. Az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s azt jelentette, hogy a viselked\u00e9s el\u0151\u00edrt szab\u00e1lyainak megszeg\u00e9se eset\u00e9n, az annak korrekci\u00f3j\u00e1ra kijel\u00f6lt szem\u00e9lyt m\u00e1r a felh\u00e1borod\u00e1s, hanem a szab\u00e1lyok betartat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6teless\u00e9ge vezette, amikor a b\u00fcntet\u00e9st v\u00e9grehajtotta. (North, D. 1990. Institutions, institutional change and economic performance.) Az \u00faj t\u00edpus\u00fa b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek alapozt\u00e1k meg, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9rete \u00e9s komplexit\u00e1sa folyamatosan n\u0151tt. Az \u00e1llamok hatalma fokozatosan t\u00falny\u00falt a v\u00e1roson, kiterjesztve fel\u00fcgyelet\u00e9t a k\u00f6rnyez\u0151 falvakra, majd m\u00e9g t\u00e1volabbi t\u00e9rs\u00e9gekre. \u00cdgy v\u00e9g\u00fcl hatalmas birodalmak j\u00f6ttek l\u00e9tre, amelyeket egyr\u00e9szt a munkamegoszt\u00e1s \u00e9s a kereskedelem, m\u00e1sr\u00e9szt az \u00e1llam fegyelmez\u0151 hatalma tartott egyben.<\/p>\n\n\n\n Az azonban, hogy az \u00e1llam mindenkire \u00e9s minden viszonyra kezdte kiterjeszteni a szem\u00e9lytelen b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek hatalm\u00e1t, az ellentmond\u00e1sos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre vezetett. Ezeket az \u00fajkor gondolkod\u00f3i m\u00e1r vil\u00e1gosan felismert\u00e9k. \u201eAmikor az emberek \u00e1llamot teremtettek maguknak \u2013 v\u00e9lte Hobbes – ezzel egyidej\u0171leg polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyeket is l\u00e9trehoztak, \u00e9s ezzel \u00faj l\u00e1ncokat is teremtettek maguknak. Az emberi szabads\u00e1gr\u00f3l csak e l\u00e1ncokkal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben lehet besz\u00e9lni\u201d. Spinoza viszont \u00fagy gondolta: \u201eAz \u00e1llam c\u00e9lja nem az, hogy az embereket eszes l\u00e9nyekb\u0151l vad\u00e1llatokk\u00e1, vagy automat\u00e1kk\u00e1 tegye, hanem ellenkez\u0151leg az, hogy lelk\u00fck \u00e9s test\u00fck bizton fejthesse ki er\u0151it \u00e9s maguk az emberek szabadon haszn\u00e1lj\u00e1k esz\u00fcket\u2026 Az \u00e1llam c\u00e9lja teh\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban a szabads\u00e1g\u201d. Vagyis az \u00e1tlagember egyidej\u0171leg tapasztalhatta meg, hogy az \u00e1llam mind t\u00f6bb, ler\u00e1zhatatlan \u00e9s szabads\u00e1gukat korl\u00e1toz\u00f3 bilincseket rakott r\u00e1, ugyanakkor az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s fokozatosan biztons\u00e1gosabb \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb lett, ami megalapozta a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g javul\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n Ebben az int\u00e9zm\u00e9nyi fejl\u0151d\u00e9sben ugyanakkor a 18. sz\u00e1zad sor\u00e1n alapvet\u0151 fordulat \u2013 egy \u201eint\u00e9zm\u00e9nyi f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s\u201d – k\u00f6vetkezett be. A kor\u00e1bban hivatkozott id\u00e9zetek ennek az \u201eint\u00e9zm\u00e9nyv\u00e1lt\u00e1snak\u201d a szabads\u00e1g-korl\u00e1toz\u00f3 hat\u00e1saira – az egy\u00e9nekre r\u00e1fon\u00f3d\u00f3 bilincsek megsokszoroz\u00f3d\u00e1s\u00e1ra, a mag\u00e1ntulajdon \u00e9s a p\u00e9nz ellentmond\u00e1sos szerep\u00e9re \u2013 utaltak, amit az \u00e1llam k\u00edm\u00e9letlen hatalma tett letagadhatatlann\u00e1. Ugyanakkor ez a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9sben \u00e9les fordulatot id\u00e9zett el\u0151, amely azonban csak j\u00f3 \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva hozza el az \u201eaj\u00e1nd\u00e9kot\u201d a t\u00f6bbs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Az int\u00e9zm\u00e9nyeknek, a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9sben j\u00e1tszott meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda id\u00e9n a k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel d\u00edjat az Acemoglunak \u00e9s kutat\u00f3t\u00e1rsainak. A kutat\u00f3k els\u0151 k\u00f6nyve \u2013 (Acemoglu, D. Robinson, J. 2012. Why Nations Fail) – \u00f3ri\u00e1si siker lett, minthogy nemcsak a c\u00edmben feltett k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszoltak, hanem azt is megmutatt\u00e1k, mi alapozza meg a dinamikus n\u00f6veked\u00e9st. Megmutatt\u00e1k, hogy a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9st meghat\u00e1roz\u00f3 form\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszer el\u0151sz\u00f6r az un. kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 t\u00edpus\u00fa szervez\u0151d\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre. Az \u00e1llam g\u00e9pezet\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz csak kevesen \u2013 a hatalom \u00e9s a p\u00e9nz birtokosai, illetve a k\u00f6r\u00e9j\u00fck szervez\u0151d\u0151 \u00e9s \u0151ket kiszolg\u00e1l\u00f3 elit \u2013 f\u00e9rhetett hozz\u00e1. Ahogyan azonban egyre t\u00f6bben – v\u00e9g\u00fcl a t\u00e1rsadalom minden polg\u00e1ra – besz\u00f3lhatott abba, milyen szab\u00e1lyok vez\u00e9relj\u00e9k az int\u00e9zm\u00e9nyeket, kik d\u00f6nthessenek a szab\u00e1lyokr\u00f3l \u00e9s kit v\u00e1lasszanak az \u00e1llamot ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 \u201emasiniszt\u00e1knak\u201d, az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer egyre befogad\u00f3bb (inkluz\u00edvbb) lesz. Kutat\u00e1saik v\u00e9gs\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9se: a dinamikus fejl\u0151d\u00e9s felt\u00e9tele \u00e9s a hanyatl\u00e1s elker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e9ka, ha mindenki sz\u00e1m\u00e1ra nyitott\u00e1, a poz\u00edci\u00f3kat versenyben el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1 form\u00e1lj\u00e1k az eg\u00e9sz int\u00e9zm\u00e9nyrendszert. <\/p>\n\n\n\n Az 1820-as fordulatot teh\u00e1t az id\u00e9zte el\u0151, hogy a kor\u00e1bbi, m\u00e9g inform\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyekb\u0151l, el\u0151bb form\u00e1lis, de m\u00e9g kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 t\u00edpus\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyek alakultak ki. Ezek laza h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l azut\u00e1n a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re l\u00e9trej\u00f6tt a – mai sz\u00f3haszn\u00e1lattal – \u201eplatformm\u00e1\u201d szervez\u0151d\u00f6tt \u00e1llam. Ez azt jelenti, hogy a t\u00e1rsadalom minden r\u00e9sz\u00e9t \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s egybekapcsol\u00f3, mindent a maga al\u00e1 rendel\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer j\u00f6tt l\u00e9tre, amely minden embert – parasztot \u00e9s munk\u00e1st, tan\u00e1rt \u00e9s m\u0171v\u00e9szt, v\u00e1llalkoz\u00f3t \u00e9s feltal\u00e1l\u00f3t, de m\u00e9g a bank\u00e1rokat \u00e9s a kir\u00e1lyokat is – felcsatlakozni k\u00e9nyszer\u00edtett a platformra \u00e9s annak szab\u00e1lyait elfogadni k\u00e9nyszer\u00edtett. Erre az \u201eint\u00e9zm\u00e9ny-ugr\u00e1sra\u201d \u00e9reztek r\u00e1 a kor gondolkod\u00f3i \u00e9s ez v\u00e1ltotta ki bel\u0151l\u00fck, az id\u00e9zetekben megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00e9let\u00e9rz\u00e9st. Majd csak egy \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva \u2013 a politikai harcok eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 v\u00e1lik egyre befogad\u00f3bb\u00e1 ez az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e9s jut fokozatosan \u00e9rv\u00e9nyre a v\u00e1ltoz\u00e1s el\u0151ny\u00f6s oldalai is: n\u00f6vekedett a j\u00f3l\u00e9t, javult az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g, emelkedett a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam. S\u0151t, ellent\u00e9tben a v\u00e1rakoz\u00e1sokkal, eg\u00e9szen a 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig cs\u00f6kkent az egyenl\u0151tlens\u00e9g is.<\/p>\n\n\n\n Ezek a kedvez\u0151 folyamatok azonban a 20. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 megtorpantak, s\u0151t megfordultak. Mintha a befogad\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer – a jog\u00e1llamot meghekkel\u0151 politikusok befoly\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 visszahanyatlani a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 szakaszba. Ezt az aggodalmat kelt\u0151 trendet egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g – k\u00f6zt\u00fck haz\u00e1nk is – mutatja. \u00c1m az elm\u00falt \u00e9vtizedben, m\u00e9g egy enn\u00e9l is \u00e1tfog\u00f3bb int\u00e9zm\u00e9nyi v\u00e1ltoz\u00e1s bontakozott ki a vil\u00e1gban. A jelek arra utalnak, hogy az emberis\u00e9g ism\u00e9t egy, a 19. sz\u00e1zad elejihez m\u00e9rhet\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny-ugr\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll, s\u0151t, val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r zajlik az 1820-as fordulathoz m\u00e9rhet\u0151 \u00e1talakul\u00e1s. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3, 2025-\u00f6s esztend\u0151 \u2013 \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem – egy \u00faj fordulat \u00e9ve<\/em> lesz. Az emberis\u00e9g teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben az 1820 t\u00e1j\u00e1n tapasztalthoz hasonl\u00f3 \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyeket k\u00e9nyszer\u00fcl \u00e1t\u00e9lni. A v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1ttekinthetetlen k\u00e1osz\u00e1b\u00f3l csak a k\u00e9t, alapvet\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151re szeretn\u00e9m felh\u00edvni a figyelmet.<\/p>\n\n\n\n Az egyik, a mesters\u00e9ges intelligencia fokozatos be\u00e9p\u00fcl\u00e9se az \u00e9let minden szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba. Ez – a sok egy\u00e9b hat\u00e1sa mellett – \u00e9ppen egy olyan int\u00e9zm\u00e9nyi ugr\u00e1st v\u00e1lt ki, mint ami a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n Eur\u00f3p\u00e1ban v\u00e9gbement. Az egy\u00e9neket elszak\u00edthatatlanul \u00f6sszef\u0171z\u0151 internet kapcsolatok \u00e9s a glob\u00e1lis besz\u00e1ll\u00edt\u00e1si l\u00e1ncok \u00e1ltal egys\u00e9ges organizmuss\u00e1 szervez\u0151d\u00f6tt emberis\u00e9g korm\u00e1nyz\u00e1sa \u2013 a fejl\u0151d\u00e9s nyomon k\u00f6vet\u00e9se \u00e9s \u201ek\u00e9zben tart\u00e1sa\u201d – kiz\u00e1r\u00f3lag a glob\u00e1lis \u00e9s tot\u00e1lis platformm\u00e1 \u00e9p\u00fclt MI seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehets\u00e9ges. A fiatal Marx m\u00e9g \u201ecsak\u201d azt \u00e9rezte, hogy a platformm\u00e1 szervez\u0151d\u00f6tt \u00e1llam – a tulajdonosok \u00e9rdekeit kiszolg\u00e1lva \u2013 szorosan \u201er\u00e1fon\u00f3dik\u201d az emberek f\u00fcl\u00e9re, szem\u00e9re, karj\u00e1ra \u00e9s l\u00e1b\u00e1ra. Az MI azonban egy ezt messze t\u00falhalad\u00f3 – egyidej\u0171leg fenyeget\u0151 \u00e9s rem\u00e9nyt kelt\u0151 <\/strong>– int\u00e9zm\u00e9nyi v\u00e1ltoz\u00e1st vet\u00edt el\u00e9nk, amely a 8 milli\u00e1rd ember minden gondolat\u00e1t k\u00e9pes kital\u00e1lni, tudatalattij\u00e1t megfigyelni \u00e9s \u00f6szt\u00f6neit \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl befoly\u00e1solni.<\/p>\n\n\n\n Ezzel p\u00e1rhuzamosan azonban az MI megalapozhat egy \u2013 mind vil\u00e1gosabban kirajzol\u00f3d\u00f3 \u00e9s eddig csak a gondolkod\u00f3k k\u00f3sza fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1ban l\u00e9tez\u0151 – t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e1tmenetet. Erre a lehet\u0151s\u00e9gre \u2013 m\u00e1r \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt – felh\u00edvta a figyelmet Arisztotel\u00e9sz: “Mert, ha minden szersz\u00e1m parancsra vagy a maga j\u00f3sz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l el tudn\u00e1 v\u00e9gezni munk\u00e1j\u00e1t, mint az Daidalosz k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeir\u0151l vagy H\u00e9phaisztosz h\u00e1roml\u00e1b\u00fa sz\u00e9keir\u0151l besz\u00e9lik, melyek a k\u00f6lt\u0151 szavai szerint magukt\u00f3l j\u00e1rnak az istenek tan\u00e1cs\u00e1ba; ha \u00edgy a vet\u00e9l\u0151fa is mag\u00e1t\u00f3l sz\u0151ne s a lantver\u0151 p\u00e1lcika is mag\u00e1t\u00f3l j\u00e1tszana: nem volna akkor sz\u00fcks\u00e9g\u00fck se az \u00e9p\u00edt\u0151mestereknek mesterleg\u00e9nyekre, se az uraknak szolg\u00e1kra. ” (Arisztotel\u00e9sz. Politika, els\u0151 k\u00f6nyv, negyedik fejezet). Igen, j\u00f3l sejti az olvas\u00f3, ez – a jelenlegit\u0151l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 \u2013 kommunisztikus t\u00e1rsadalom lehet\u0151s\u00e9get t\u00e1rja el\u00e9nk, s\u0151t ami a legink\u00e1bb megh\u00f6kkent\u0151: ehhez semmif\u00e9le er\u0151szakos forradalomra nincs sz\u00fcks\u00e9g. E v\u00e1ltoz\u00e1sra – mint azt White, az \u201e\u00dcdv n\u00e9ked, Arthur nagy kir\u00e1ly\u201d k\u00f6nyv\u00e9nek befejez\u00e9sek\u00e9nt megfogalmazta – a kult\u00fara ad rem\u00e9nyt: \u201eCsak r\u00e1 kell venni az embereket, hogy olvassanak \u00e9s \u00edrjanak, ne csak egyenek \u00e9s szeretkezzenek.\u201d Ez nekem nem t\u0171nik olyan nagy \u00e1rnak, hogy megments\u00fck az emberis\u00e9get. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A c\u00edm, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben, szinte \u00e9vre pontosan, 1820-ban bek\u00f6vetkezett alapvet\u0151 fordulatra utal. Az ezt k\u00eds\u00e9r\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire m\u00e1r a kort\u00e1rsak is felfigyeltek, de azok val\u00f3s\u00e1gos nagys\u00e1grendje csak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmak gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151 adatait egybegy\u0171jtve Angus Maddison a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s k\u00e9t \u00e9vezredes menet\u00e9nek jellegzetes trendj\u00e9t azonos\u00edtotta. (Angus Maddison. 2001. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2135"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2135"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2135\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2136,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2135\/revisions\/2136"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2135"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2135"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2135"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}