{"id":2143,"date":"2025-02-09T16:28:24","date_gmt":"2025-02-09T16:28:24","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2143"},"modified":"2025-02-09T16:28:24","modified_gmt":"2025-02-09T16:28:24","slug":"a-vilagegyetem-teremtettek-eletre-hangoltak-vagy-csak-eletre-hangolodott","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2143","title":{"rendered":"A vil\u00e1gegyetem: teremtett\u00e9k, \u201e\u00e9letre-hangolt\u00e1k\u201d, vagy csak \u201e\u00e9letre-hangol\u00f3dott\u201d?"},"content":{"rendered":"\n

Az \u00e9let \u00e9s az ember kialakul\u00e1sa \u2013 a tudom\u00e1nyosan ellen\u0151rz\u00f6tt bizony\u00edt\u00e9kok t\u00fckr\u00e9ben – egyre kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tszik csodaszer\u0171nek. A l\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szf\u00e9r\u00e1it szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u2013 \u00e9s az azok \u00e1ltal vez\u00e9relt anyagi folyamatok – term\u00e9szetes k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151. Ugyanakkor, megismerve a val\u00f3s\u00e1g \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u201d, a tud\u00f3sok a Kozmosz k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9letre-hangolts\u00e1g\u00e1nak<\/em> t\u00f6bb, nehezen \u00e9rthet\u0151 jel\u00e9t fedezt\u00e9k fel. Ez azt jelenti, hogy a vil\u00e1gegyetem strukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9ppen olyan term\u00e9szeti \u00e1lland\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg, ezek hat\u00e1s\u00e1ra \u00e9ppen olyan alkot\u00f3r\u00e9szek j\u00f6nnek l\u00e9tre, \u00e9s ezek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen olyan fizikai t\u00f6rv\u00e9nyek vez\u00e9rlik, amelyek val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen \u2013 \u00e9s ez\u00e9rt csodaszer\u0171nek t\u0171n\u0151 – egy\u00fctt-\u00e1ll\u00e1sa teszi lehet\u0151v\u00e9 az \u00e9let keletkez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Szeml\u00e9letesen mutatja be ezt a helyzetet egy nemr\u00e9g megjelent k\u00f6nyv. (Thomas Hertog. Az id\u0151 eredete. 2024) Eszerint, ha<\/strong> a gravit\u00e1ci\u00f3 a megtapasztalatn\u00e1l er\u0151sebb volna a \u201ecsillagok gyorsabban ki\u00e9gn\u00e9nek\u201d \u00e9s nem maradna id\u0151 az \u00e9let megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9re, ha<\/strong> a h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete csak egy kicsit magasabb volna, a csillagok fekete lyukakk\u00e1 v\u00e1ltoztak volna, ha <\/strong>t\u00e9r dimenzi\u00f3sz\u00e1ma meghaladn\u00e1 a sz\u00e1munkra \u201eotthonos\u201d h\u00e1rmat, az instabill\u00e1 tenn\u00e9 az atomokat \u00e9s a vil\u00e1gegyetemet is, \u00edgy megakad\u00e1lyozva, hogy az \u00e9let keletkez\u00e9s\u00e9hez stabil \u00e1llapot l\u00e9trej\u00f6hessen, ha<\/strong> a proton \u00e9s neutronok t\u00f6mege kicsit is elt\u00e9rne a tapasztaltt\u00f3l, nem alakulhattak volna ki atomok, ha<\/strong> a mager\u0151 kicsit is er\u0151sebb lenne, nem alakult volna ki a sz\u00e9n, az \u00e9let sz\u00fcks\u00e9ges alkot\u00f3r\u00e9sze. Pontosan ez a sok ha<\/strong> v\u00e1ltotta ki Fred Hoyle brit kozmol\u00f3gusb\u00f3l a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s megjegyz\u00e9st: mintha \u201eegy szuperintelligens l\u00e9ny megbabr\u00e1lta<\/em> volna a fizik\u00e1t, a k\u00e9mi\u00e1t \u00e9s a biol\u00f3gi\u00e1t\u201d. (id\u00e9zett m\u0171 36. oldal).<\/p>\n\n\n\n

Vagyis, a vil\u00e1gegyetem \u00e9letre-hangolts\u00e1g\u00e1t az teszi nehezen \u00e9rthet\u0151v\u00e9, mivel a vil\u00e1g strukt\u00far\u00e1j\u00e1t kialak\u00edt\u00f3 kozmikus \u00e1lland\u00f3k, a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek, az ennek alapj\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, szinte v\u00e9gtelen v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00fa \u00e9rt\u00e9keket vehetnek fel, az \u00e9let l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez nagyon speci\u00e1lis felt\u00e9telek sz\u00fcks\u00e9gesek. Az embert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g keletkez\u00e9s\u00e9nek tal\u00e1ny\u00e1ra el\u0151sz\u00f6r a vall\u00e1sok teremt\u00e9s-m\u00edtoszai k\u00edn\u00e1ltak megold\u00e1st. Ezek, term\u00e9szetes \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9nyk\u00e9nt k\u00edn\u00e1lt\u00e1k fel az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 \u00e9s Mindenhat\u00f3 Istent, aki l\u00e9trehozta \u00e9s mozgatja a vil\u00e1got. A mindens\u00e9g Teremt\u0151j\u00e9nek gondolata egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt idegen a h\u00e9tk\u00f6znapok ember\u00e9t\u0151l. Az \u00e9let minden pillanat\u00e1ban megtapasztalta, hogy az ember kital\u00e1l \u00e9s megalkot addig nem l\u00e9tez\u0151 dolgokat. A vil\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1sa mellett a Mindenhat\u00f3nak, legal\u00e1bb ilyen fontos szerepe volt a moralit\u00e1s elveinek el\u0151\u00edr\u00e1sa, ami lehet\u0151v\u00e9 tette a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rsadalmak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Az erk\u00f6lcsi szab\u00e1lyok \u201elegitimit\u00e1s\u00e1t\u201d pedig meger\u0151s\u00edtette a vil\u00e1got l\u00e9trehoz\u00f3 Teremt\u0151 mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban hal\u00f3 hit.  <\/p>\n\n\n\n

Ahogyan azut\u00e1n az ember egyre jobban megismerte a vil\u00e1got, a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos ismeretek vizsg\u00e1lata fokozatosan \u201elev\u00e1lt\u201d a vall\u00e1sr\u00f3l. El\u0151sz\u00f6r a filoz\u00f3fia \u201e\u00f6n\u00e1ll\u00f3sodott\u201d \u00e9s t\u00f6rekedett arra, hogy \u2013 a kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag a vall\u00e1sok \u201efennhat\u00f3s\u00e1ga\u201d al\u00e1 tartoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekben is \u2013 v\u00e9lem\u00e9nyt form\u00e1ljon. Azut\u00e1n a filoz\u00f3fi\u00e1t\u00f3l is kezdtek elk\u00fcl\u00f6n\u00fclni a szaktudom\u00e1nyok, a vil\u00e1g, k\u00eds\u00e9rletekkel \u00e9s az elm\u00e9letek alkot\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megismer\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dszere. Kezdetben ugyan a tudom\u00e1ny m\u0171vel\u0151i egyidej\u0171leg m\u00e9g h\u00edv\u0151k \u00e9s filoz\u00f3fusok is voltak, de fokozatosan kiform\u00e1l\u00f3dott a tudom\u00e1ny saj\u00e1tos m\u00f3dszertana, amely gy\u00f6keresen elt\u00e9rt att\u00f3l, ahogyan a vall\u00e1sok kezelt\u00e9k a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9seket, de sz\u00e1mottev\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a filoz\u00f3fiai vit\u00e1k lefolytat\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszereit\u0151l is. A tudom\u00e1nyban \u2013 szemben a vall\u00e1sokkal \u00e9s a r\u00e9szben a filoz\u00f3fi\u00e1val is – nem a \u201ekinek van igaza?\u201d, hanem a \u201emi az igazs\u00e1g?\u201d k\u00e9rd\u00e9se ker\u00fclt a k\u00f6z\u00e9ppontba. A vitatott \u00e1ll\u00e1spontok k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt pedig a k\u00eds\u00e9rletek kaptak alapvet\u0151 szerepet.<\/p>\n\n\n\n

A tudom\u00e1ny az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban a l\u00e9t egyre m\u00e9lyebb szintjeit t\u00e1rta fel \u00e9s gyakorlati vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tette a mindens\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek magyar\u00e1zatait. Ennek sor\u00e1n rendszeresen robbantak ki \u2013 gyakran \u00e9les – vit\u00e1i a vall\u00e1sokkal \u00e9s a filoz\u00f3fi\u00e1val is. Fokozatosan azonban teret nyert a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sek rendez\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1tos \u201eJ\u00e9zusi\u201d – az ad\u00f3fizet\u00e9ssel kapcsolatban h\u00edveinek adott tan\u00e1cs\u00e1hoz hasonl\u00f3 – m\u00f3dja. Ennek alapj\u00e1n a hit \u00e9s a tudom\u00e1ny vit\u00e1j\u00e1t valahogy \u00edgy rendezt\u00e9k: \u201eAdj\u00e1tok meg Istennek, ami Isten\u00e9, \u00e9s a tudom\u00e1nynak, ami a tudom\u00e1ny\u00e9\u201d. A k\u00e9t n\u00e9zetrendszer \u201eelv\u00e1laszt\u00e1sa\u201d cs\u00f6kkentette a vit\u00e1k hevess\u00e9g\u00e9t, de teljesen m\u00e9gsem sz\u0171ntette meg. Erre utalt S. Hawking – \u201eA mindens\u00e9g elm\u00e9lete\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013 felid\u00e9zve egy, a Vatik\u00e1nban tartott kozmol\u00f3giai konferenci\u00e1t k\u00f6vet\u0151, p\u00e1pai audienci\u00e1t. Ezen a p\u00e1pa kifejtette, hogy teljesen hely\u00e9nval\u00f3 a vil\u00e1gegyetem, a Nagy Bumm ut\u00e1ni fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, de \u201ene kutakodjunk a Nagy Bummban, mag\u00e1ban, mivel az a Teremt\u00e9s pillanata \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt az Isten munk\u00e1ja.\u201d (89. old.)<\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedben azonban, a kutat\u00e1sok v\u00e1rhat\u00f3an eg\u00e9sz sor olyan \u00faj – k\u00eds\u00e9rletekkel is al\u00e1t\u00e1maszthat\u00f3 – t\u00e9nyt t\u00e1rnak fel, amelyek alapj\u00e1n a vil\u00e1g kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak elm\u00e9lete tudom\u00e1nyosan ellen\u0151rizhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. Ez pedig arra vezet, hogy a l\u00e9tez\u00e9s alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9seivel kapcsolatos vit\u00e1k ism\u00e9t ki\u00e9lez\u0151dnek. A mindens\u00e9g keletkez\u00e9s\u00e9nek, vagyis, a \u201eTeremt\u00e9s\u201d pillanat\u00e1nak – s\u0151t az azt megel\u0151z\u0151 pillanatok \u2013 tudom\u00e1nyos koncepci\u00f3ja ugyanis \u201ekonkurensekk\u00e9nt\u201d jelenhet meg az eszm\u00e9k \u201epiac\u00e1n\u201d. Ma m\u00e9g a helyzet nem ilyen egy\u00e9rtelm\u0171: \u201eaz \u0151srobban\u00e1shoz k\u00f6zeledve l\u00e1t\u00e1sunk fokozatosan elhom\u00e1lyosul, a \u2019kezdet kezdet\u00e9r\u0151l\u2019 nem \u00e1ll\u00edthatunk biztosat.\u201d (Wilczek, F. 2024. Alapelvek. 144.oldal) M\u00e9gis, a l\u00e9t legalapvet\u0151bb k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l, a tudom\u00e1ny, a filoz\u00f3fia \u00e9s a vall\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti vit\u00e1k, ism\u00e9t \u00e9rz\u00e9keny fordul\u00f3ponthoz \u00e9rkezik. Az\u00e9rt, hogy n\u00e9mi fogalmat alkothassunk a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9r\u0151l, p\u00e9ldak\u00e9nt tekints\u00fck \u00e1t a kozmosz \u00e9letre-hangolts\u00e1g\u00e1nak<\/em> lehets\u00e9ges \u201emegold\u00e1sait\u201d. A vall\u00e1si narrat\u00edv\u00e1kt\u00f3l a kozmosz tudom\u00e1nyos modelljeiig terjed\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek \u00f6t – viszonylag j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 \u00e9s egym\u00e1ssal is vitatkoz\u00f3 \u2013 megold\u00e1s k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edthat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 megold\u00e1st<\/strong> \u2013 hogy a legelej\u00e9n kezdj\u00fck \u2013 a vil\u00e1gvall\u00e1soknak a Teremt\u00e9sr\u0151l \u00e9s a Teremt\u0151r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 narrat\u00edv\u00e1i k\u00edn\u00e1lj\u00e1k. Ezek a t\u00f6rt\u00e9netek mindenki sz\u00e1m\u00e1ra befogadhat\u00f3 v\u00e1laszokat adtak a v\u00e9gs\u0151 mi\u00e9rtekre<\/em>. Ezeket, \u00e9vezredek \u00f3ta nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen igazs\u00e1gk\u00e9nt adt\u00e1k tov\u00e1bb az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kek. E t\u00f6rt\u00e9netek l\u00e9nyege: a Mindenhat\u00f3 \u2013 mint valami mesterember \u2013, a legapr\u00f3bb r\u00e9szecsk\u00e9kt\u0151l, a v\u00e9gtelen kozmoszig megalkotja a vil\u00e1got, \u00e9s fel\u00fcgyeli m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an ez a \u201emegold\u00e1s\u201d eleve t\u00fall\u00e9p az \u00e9letre-hangolts\u00e1g<\/em> probl\u00e9m\u00e1j\u00e1n. A vil\u00e1g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek ebben a v\u00e1ltozat\u00e1ban a Teremt\u0151 a l\u00e9t minden tulajdons\u00e1g\u00e1t tudatosan alkotta olyanra, mint amilyennek ma tapasztaljuk. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n ezeket a narrat\u00edv\u00e1kat – a megismer\u00e9s el\u0151re halad\u00e1s\u00e1val – a tudom\u00e1ny el\u00e9rt szintj\u00e9vel fokozatosan \u00f6sszehangolt\u00e1k. Az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben egyre fontosabb szerepet kapott a fizikai \u00e9s az emberi vil\u00e1g alapvet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeinek megalkot\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik megold\u00e1st <\/strong>a Teremt\u0151nek egy olyan k\u00e9pe k\u00edn\u00e1lja fel, aki a Mindens\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en alapvet\u0151en azzal \u201efoglalkozott\u201d, hogy megalkossa az azt alkot\u00f3 elemeket \u00e9s \u201ebe\u00e1ll\u00edtsa\u201d a vil\u00e1got a m\u0171k\u00f6dtet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeket. A vall\u00e1si narrat\u00edv\u00e1k teh\u00e1t \u2013 legal\u00e1bb is r\u00e9szben – \u201emegb\u00e9k\u00e9ltek\u201d a Teremt\u00e9s olyan modellj\u00e9vel, amelyben a Mindenhat\u00f3 a teremt\u00e9s sor\u00e1n az \u00e1ltala megalkotott t\u00f6rv\u00e9nyekre hagyja, hogy \u201etegy\u00e9k a dolgukat\u201d. Ebbe az elk\u00e9pzel\u00e9sbe pedig nemcsak beleillik, de ennek fontos r\u00e9sze az \u00e9letre-hangolts\u00e1g<\/em>. Ugyanis, a l\u00e9t m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t – amit a t\u00f6rv\u00e9nyek, a term\u00e9szeti \u00e1lland\u00f3k, az atomok, a kozmikus fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1k, \u00e9s ezek a v\u00e9letlen egybekapcsol\u00f3d\u00e1sa vez\u00e9rel \u2013 maga a Teremt\u0151 \u201ekalkul\u00e1lta ki\u201d \u00fagy, hogy elker\u00fclhetetlen\u00fcl \u201emegsz\u00fclethessen\u201d az \u00e9let. Ezt a gondolatot testes\u00edti meg a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201e\u00e9letbar\u00e1t\u201d jelleg\u00e9t el\u0151id\u00e9z\u0151 un. antropikus elv<\/em>. Ennek az elvnek az \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9sek\u00e9nt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en j\u00f6n l\u00e9tre az \u00e9let, hirdet\u0151inek \u201ecsak\u201d abban t\u00e9r el a v\u00e9lem\u00e9nye, hogy ezt az elvet valaki<\/em> l\u00e9trehozza, vagy \u2013 mint a k\u00f6vetkez\u0151, a harmadik megold\u00e1st vall\u00f3 tud\u00f3sok szerint – az valamik\u00e9ppen bele van \u201eprogramozva\u201d a vil\u00e1gegyetem szerkezet\u00e9be. A szkeptikus tud\u00f3s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l ugyanis – S. Hawking szavait id\u00e9zve – \u201dAz antropikus elv a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s b\u00f6lcsess\u00e9ge. Tagadja azt a rem\u00e9ny\u00fcnket, hogy a tudom\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e9rts\u00fck a Vil\u00e1gegyetem m\u00f6g\u00f6ttes rendj\u00e9t\u201d. (Hertog, Th. 17. old.)<\/p>\n\n\n\n

A harmadik megold\u00e1st,<\/strong> az antropikus elvnek, az Isten l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t \u201ekiker\u00fcl\u0151\u201d megold\u00e1sa k\u00edn\u00e1lja. Eszerint az antropikus elv nem Istennek tulajdon\u00edthat\u00f3, hanem a matematika – a \u201el\u00e9tez\u00e9s\u201d sz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171leg keletkezett, \u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 l\u00e9ttel b\u00edr\u00f3 – t\u00f6rv\u00e9nyeinek k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Ez a \u201emegold\u00e1s\u201d eml\u00e9keztet Plat\u00f3n \u00e1ltal a l\u00e9tet mozgat\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek transzcendens fogalmi vil\u00e1g\u00e1nak modellj\u00e9re. Ez \u00fagy tekint a m\u00e1r felfedezett – \u00e9s a m\u00e9g a felfedez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 – t\u00f6rv\u00e9nyekre, mint a matematika, az anyagi l\u00e9tet megel\u0151z\u0151 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9ggel rendelkez\u0151 elveire, amelyek elker\u00fclhetetlen\u00fcl elvezetnek a vil\u00e1g keletkez\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s \u201efelel\u0151sek\u201d annak \u00e9letre-hangolts\u00e1g\u00e1\u00e9rt. Ez a \u201emodell\u201d \u2013 mik\u00f6zben, bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig eml\u00e9keztet a m\u00e1sodik megold\u00e1s antropikus elv\u00e9nek v\u00edzi\u00f3j\u00e1ra – lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy \u201eelhagyjuk\u201d a Teremt\u0151t, \u00e9s hely\u00e9be az absztrakt matematika modellj\u00e9t \u201el\u00e9ptess\u00fck\u201d. Ennek \u00f6r\u00f6k \u00e9s a l\u00e9t min\u0151s\u00e9g\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 objekt\u00edv szerkezete biztos\u00edtja, hogy a kozmoszban elker\u00fclhetetlen\u00fcl l\u00e9trej\u00f6nnek az \u00e9let \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1i\u201d, ebb\u0151l az \u00e9let egyre komplexebb szervez\u0151d\u00e9sei megsz\u00fclethessen. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l teh\u00e1t a vil\u00e1got \u2013 bele\u00e9rtve az \u00e9let l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t is \u2013 a l\u00e9t \u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 matematikai t\u00f6rv\u00e9nyei vez\u00e9rlik \u00e9s ezek egy\u00fctt \u00e1ll\u00e1sa elker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi az \u00e9let, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl ak\u00e1r az ember l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A negyedik megold\u00e1s:<\/strong> \u00e9let \u201eval\u00f3sz\u00edn\u0171tlens\u00e9g\u00e9nek\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra megold\u00e1st keresve \u2013 de elhagyva az antropikus elv logik\u00e1j\u00e1t \u2013 a Mindens\u00e9g \u201eMultiverzum\u201d szerkezete k\u00edn\u00e1l lehet\u0151s\u00e9get. (M. Rees. 2001. Csak hat sz\u00e1m.) Ezt a \u201eMultiverzumot\u201d v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa, p\u00e1rhuzamosan l\u00e9tez\u0151 Univerzum alkotja, amelyek mindegyik\u00e9nek szerkezete kisebb-nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9r\u0151 lehet. Ilyen m\u00f3don, szinte v\u00e9gtelen v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00fa vil\u00e1gok, \u00f3ri\u00e1si \u201ev\u00e1laszt\u00e9k\u00e1hoz\u201d jutunk, amelyek valamelyik\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen l\u00e9trej\u00f6nnek az \u00e9letre-hangolts\u00e1g felt\u00e9telei. \u00cdgy teh\u00e1t \u2013 mint a heti lott\u00f3 sorsol\u00e1son v\u00e9letlen\u00fcl kih\u00fazott \u00f6ttal\u00e1lat \u2013 valamelyik Univerzumban a felt\u00e9telek megfelel\u0151en lehetnek az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1hoz. Ennek nyom\u00e1n pedig, egyik vagy m\u00e1sik naprendszerben ak\u00e1r a tudatos l\u00e9t fejletts\u00e9gi szintj\u00e9t el\u00e9r\u0151 l\u00e9nyek is l\u00e9trej\u00f6hetnek, akik azut\u00e1n kialak\u00edthatj\u00e1k a maguk sokf\u00e9le koncepci\u00f3j\u00e1t az \u00e9letre-hangolts\u00e1g magyar\u00e1zat\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6t\u00f6dik megold\u00e1st<\/strong> a ciklikus \u201e\u00fczemm\u00f3d\u00fa\u201d Vil\u00e1gegyetem lehet\u0151s\u00e9ge k\u00edn\u00e1lja fel. A Multiverzum – ma m\u00e9g vitatott – l\u00e9tez\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan vet\u0151d\u00f6tt fel a kozmosz olyan modellje, amely v\u00e9gtelen sokszor \u00e9s \u00fajra-kezd\u0151d\u0151 halad v\u00e9gig fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1j\u00e1n. (Penrose, R. 2006. Before the Big Bang.) Roger Penrose Univerzuma, v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa cikluson megy kereszt\u00fcl, amelyek mindegyike \u0151srobban\u00e1ssal kezd\u0151dik, majd \u201e\u00e9let\u00fatja\u201d a felf\u00fav\u00f3d\u00e1s, a n\u00f6veked\u00e9s, a \u201eki\u00fcresed\u00e9s\u201d, v\u00e9g\u00fcl az \u201e\u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u201d egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 korszakaszain megy kereszt\u00fcl. Univerzumunk, eszerint, folytonosan \u00fajra-kezdve, v\u00e9gtelen sokszor v\u00e9gighalad p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n, \u00e1m az egyes ciklusok konkr\u00e9t lefut\u00e1sa – mivel indul\u00e1skor, \u201ev\u00e9letlenszer\u0171en\u201d \u00fajra-rendez\u0151dnek a kozmikus \u00e1lland\u00f3k \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyei – nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen k\u00f6vetik pontosan a kor\u00e1bbiakat. A sz\u00fclet\u00e9s pillanat\u00e1ban \u2013 mint egy kozmikus lott\u00f3 sorsol\u00e1son – v\u00e9letlenszer\u0171en alakulnak ki az \u00faj ciklus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, majd ennek alapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben \u201e\u00e9letbar\u00e1t\u201d univerzumok j\u00f6hetnek l\u00e9tre. Mintha a \u201ekozmikus lutri\u201d \u2013 amelyen hol m\u00e1sodpercekig, hol pedig \u00e9vmilli\u00f3kig \u201e\u00e9l\u0151\u201d kozmosz sz\u00e1mait h\u00fazz\u00e1k ki – id\u0151r\u0151l-id\u0151re, az antropikus elvnek megfelel\u0151 kozmosz \u201esz\u00e1mainak\u201d is szerencs\u00e9t hozna. Ezekb\u0151l azut\u00e1n az \u00e9lethez \u00e9s az emberhez is elvezet\u0151 \u201ekozmikus t\u00f6rt\u00e9nelmek\u201d alakulhatnak ki.<\/p>\n\n\n\n

Tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy az \u00edr\u00e1s gondolatmenete – a t\u00e9ma bonyolults\u00e1ga miatt – kicsit hom\u00e1lyos, mik\u00f6zben laz\u00e1n \u00e1tl\u00e9pett egy sor, ma m\u00e9g nem kell\u0151en tiszt\u00e1zott tudom\u00e1nyos probl\u00e9m\u00e1n. (F. Wilczek. 2024. Alapelvek) A kozmosz eredet\u00e9nek \u00e9s \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak rejt\u00e9lyeire a tudom\u00e1ny m\u00e9g keresi a v\u00e1laszt. A felvet\u0151d\u0151 megold\u00e1sokr\u00f3l az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtized kutat\u00e1sai kimondhatj\u00e1k a v\u00e9gs\u0151 sz\u00f3t vagy \u00faj megold\u00e1sok is felvet\u0151dhetnek. A kozmosz l\u00e9tre- \u00e9s \u00e9letre-hangolts\u00e1g\u00e1nak magyar\u00e1zat\u00e1ban ma m\u00e9g ott tartunk, hogy egyar\u00e1nt igaznak \u00e9rezz\u00fck, Goethe sorait: \u201eFak\u00f3 minden te\u00f3ria, S l\u00e9t aranyl\u00f3 f\u00e1ja z\u00f6ld\u201d \u00e9s ugyanakkor J\u00f3zsef Attila sorait: \u201eA l\u00e9t dadog, csak a t\u00f6rv\u00e9ny a tiszta besz\u00e9d\u201d. A fejl\u0151d\u00e9s jelenlegi szakasz\u00e1n, a kozmosz t\u00f6rv\u00e9nyeit kutatva, sokszor t\u0171nik \u00fagy, mintha a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyei is \u201edadogn\u00e1nak\u201d. Rem\u00e9lhet\u0151 azonban, hogy a megfigyel\u00e9sek \u00e9s k\u00eds\u00e9rletek nyom\u00e1n, a fizika m\u00e9gis megalkotja a l\u00e9t kezdet\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t tiszt\u00e1z\u00f3 elm\u00e9let\u00e9t. Egy kis szerencs\u00e9vel ez ak\u00e1r egy \u00e9vtizeden bel\u00fcl megt\u00f6rt\u00e9nhet. Ezzel azonban a hit \u00e9s a tudom\u00e1ny vit\u00e1ja nem old\u00f3dik meg. A legt\u00f6bb, amiben rem\u00e9nykedhet\u00fcnk: a vit\u00e1z\u00f3 felek sz\u00f3ba \u00e1llnak egym\u00e1ssal \u00e9s figyelmesen v\u00e9gig hallgatj\u00e1k, amit a m\u00e1sik mond, majd elgondolkodnak azon.    <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00e9let \u00e9s az ember kialakul\u00e1sa \u2013 a tudom\u00e1nyosan ellen\u0151rz\u00f6tt bizony\u00edt\u00e9kok t\u00fckr\u00e9ben – egyre kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tszik csodaszer\u0171nek. A l\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szf\u00e9r\u00e1it szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u2013 \u00e9s az azok \u00e1ltal vez\u00e9relt anyagi folyamatok – term\u00e9szetes k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151. Ugyanakkor, megismerve a val\u00f3s\u00e1g \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u201d, a tud\u00f3sok a Kozmosz k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9letre-hangolts\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb, nehezen \u00e9rthet\u0151 jel\u00e9t fedezt\u00e9k fel. Ez azt jelenti, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2143"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2143"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2143\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2144,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2143\/revisions\/2144"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2143"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2143"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2143"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}