{"id":2149,"date":"2025-04-12T11:32:44","date_gmt":"2025-04-12T11:32:44","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2149"},"modified":"2025-04-12T11:32:44","modified_gmt":"2025-04-12T11:32:44","slug":"az-unortodox-kommunizmus-alma","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2149","title":{"rendered":"Az \u201eunortodox\u201d kommunizmus \u00e1lma"},"content":{"rendered":"\n

Van egy \u00e1lmom: K\u00eds\u00e9rlet <\/em>\u201ej\u00e1rja be\u201d Eur\u00f3p\u00e1t, az unortodox kommunizmus<\/strong> k\u00eds\u00e9rlete<\/em>. S, e k\u00eds\u00e9rlet<\/em> megkezd\u00e9s\u00e9re biztat a r\u00e9gi Eur\u00f3p\u00e1nak minden hatalma, a brit konzervat\u00edvokt\u00f3l, a n\u00e9met kereszt\u00e9nydemokrat\u00e1kig, t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra b\u00edztatnak a d\u00e1n szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k \u00e9s a lengyel liber\u00e1lisok, de k\u00eds\u00e9rletekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre mozg\u00f3s\u00edtanak a civil szervezetek \u00e9s az influencerek<\/em> is szerte a vil\u00e1gon. \u00c1m szervez\u0151dnek a kommuna-k\u00eds\u00e9rletek ellens\u00e9gei is, a vil\u00e1g autokrat\u00e1i \u2013 \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3ik, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges mozgalmak \u00e9s n\u00e9mely glob\u00e1lis monop\u00f3lium – mert \u00e9rdekeiket s\u00e9rt\u0151nek gondolj\u00e1k a kommun\u00e1k \u00e9letmodellj\u00e9nek terjed\u00e9s\u00e9t.  <\/p>\n\n\n\n

De kezdj\u00fck a legelej\u00e9n: a c\u00edmben szerepl\u0151 kommunizmus<\/em> az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad \u2013 r\u00e9m\u00e1lomm\u00e1 v\u00e1lt – v\u00e1gy\u00e1lma. Sokak legszebb rem\u00e9ny\u00e9t testes\u00edtette meg, de v\u00e9g\u00fcl legrosszabb f\u00e9lelmeit v\u00e1ltotta val\u00f3ra. Az unortodox <\/em>jelz\u0151, a kommunizmus eredeti – ortodox – modellj\u00e9t\u0151l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151, \u00faj v\u00e1ltozat\u00e1nak v\u00edzi\u00f3j\u00e1ra utal. Az ortodox sz\u00f3 eredeti jelent\u00e9s \u201eigaz hit\u201d: olyan szem\u00e9lyt jel\u00f6l, aki mereven ragaszkodik a hagyom\u00e1nyhoz \u00e9s bet\u0171 szerint k\u00f6veti valamely tan\u00edt\u00e1s el\u0151\u00edr\u00e1sait. A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n – az \u00f3kort\u00f3l kezdve, a k\u00f6z\u00e9pkoron kereszt\u00fcl, az \u00fajkorig – eg\u00e9sz sor, a kommunizmussal kapcsolatba hozhat\u00f3 kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g form\u00e1l\u00f3dott ki. (Kautsky, K. 1950. A szocializmus el\u0151fut\u00e1rai.) Ezek azonban, a kommunista mozgalom \u201ehivatalos\u201d t\u00e1rsadalmi modellj\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dot k\u00e9pviseltek.<\/p>\n\n\n\n

Amikor teh\u00e1t napjainkban a kommunizmus sz\u00f3ba ker\u00fcl, az mindig Marx \u00e9s k\u00f6vet\u0151inek elm\u00e9leti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ortodox<\/em> v\u00e1ltozat \u201evez\u00e9relte\u201d t\u00e1rsadalmi k\u00eds\u00e9rletekre vonatkozik. \u00c1m a \u201ek\u00eds\u00e9rletek\u201d nyom\u00e1n megval\u00f3sul\u00f3 t\u00e1rsadalmak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek felvir\u00e1goztat\u00e1sa helyett, az \u00e9letfelt\u00e9teleket v\u00e9gletesen eltorz\u00edt\u00f3 hatalomk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtek. Az \u00faj t\u00e1rsadalom gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1st vez\u00e9rl\u0151 \u201eblueprint\u201d ugyanis figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott k\u00e9t – v\u00e9gzetesnek bizonyul\u00f3 – probl\u00e9m\u00e1t: a t\u00e1rsadalom \u00e9s a gazdas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nyi komplexit\u00e1s\u00e1nak gyorsul\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, valamint a politikai rendszert \u201em\u0171k\u00f6dtet\u0151\u201d p\u00e1rtok viselked\u00e9s\u00e9t eltorz\u00edt\u00f3 \u201eoligarchisztikus\u201d szervez\u0151d\u00e9st. B\u00e1r mindk\u00e9t, a megval\u00f3s\u00edt\u00e1st akad\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 jelentkez\u00e9s\u00e9re sz\u00e1m\u00edtani lehetett, ezek m\u00e9gis rejtve maradtak. Emiatt a kommunista t\u00e1rsadalom forradalmi \u00e1talak\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n, a mozgalmak vezet\u0151i alapvet\u0151en \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1s\u201d megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtottak.<\/p>\n\n\n\n

Egyr\u00e9szt, nem vett\u00e9k sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, hogy – m\u00e1r a 19. sz\u00e1zadban, majd a 20. sz\u00e1zadban m\u00e9g ink\u00e1bb \u2013 a t\u00e1rsadalom, a gazdas\u00e1g, a technika \u00e9s a politika int\u00e9zm\u00e9ny-rendszereinek komplexit\u00e1sa ugr\u00e1sszer\u0171 megn\u00f6vekedett. (Acemoglu, D, et al. 2012. Why Nations fail.) Ez a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s ugr\u00e1sszer\u0171 gyorsul\u00e1s\u00e1t id\u00e9zte el\u0151, egyben azonban k\u00e9ts\u00e9gess\u00e9 tette, egy \u201efejben\u201d megalkotott \u00faj t\u00e1rsadalmi form\u00e1ci\u00f3 \u2013 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s \u00e9s folyamatos korrekci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli \u2013 l\u00e9trehozatal\u00e1t. B\u00e1rmilyen k\u00edv\u00e1natosnak t\u0171nj\u00f6n is egy t\u00e1rsadalmi modell egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bevezet\u00e9se, ha egy\u00fctt j\u00e1r a meglev\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer azonnali megsz\u0171ntet\u00e9s\u00e9vel, az elker\u00fclhetetlen\u00fcl kr\u00edzisekhez vezetett. M\u00e1sr\u00e9szt, a \u201ekommunizmus\u201d megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n ezt a kr\u00edzisekre val\u00f3 \u201ehajlamoss\u00e1got\u201d azut\u00e1n katasztr\u00f3f\u00e1kk\u00e1 v\u00e1ltoztatta a politikai p\u00e1rtok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t eltorz\u00edt\u00f3 – a 20. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben Robert Michel \u00e1ltal felismert \u00e9s megfogalmazott \u2013 \u201eoligarchia vast\u00f6rv\u00e9nye\u201d. (Michels, R. 1915. Political Parties: A Sociological Study of the Oligarchical Tendencies of Modern Parties). A politikai k\u00fczdelem mindennapjaival \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb a t\u00e1rsadalmat \u00e1talak\u00edt\u00f3 forradalom ellentmond\u00e1saival szembes\u00fclve a p\u00e1rt-elitek viselked\u00e9se alapvet\u0151 m\u00f3dosult. A vezet\u0151k legfontosabb motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 a p\u00e1rtban, valamint a t\u00e1rsadalomban megszerzett befoly\u00e1sul megtart\u00e1sa lett. Ez a motiv\u00e1ci\u00f3 az er\u0151szakos forradalom \u00e9letvesz\u00e9lyes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt, a vezet\u0151kb\u0151l, megszerzett hatalmuk minden \u00e1ron val\u00f3 megtart\u00e1s\u00e1t <\/em>biztos\u00edt\u00f3 akci\u00f3kat v\u00e1ltott ki. Viselked\u00e9s\u00fckben teh\u00e1t h\u00e1tt\u00e9rbe szorult a megfontolts\u00e1g \u00e9s bel\u00e1t\u00e1s, hely\u00e9be pedig a mor\u00e1lis korl\u00e1tokat nem ismer\u0151 hatalomgyakorl\u00e1s l\u00e9pett.    <\/p>\n\n\n\n

Az, ami t\u00f6rt\u00e9nni fog, el\u0151rel\u00e1that\u00f3 volt. Erre utalt Max Webernek, bar\u00e1tj\u00e1hoz – a bolsevik forradalom h\u00edv\u00e9\u00fcl szeg\u0151d\u00f6tt – Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgyh\u00f6z, 1919-ben, n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal hal\u00e1la el\u0151tt \u00edrt levele: “Kedves Bar\u00e1tom!… Abszol\u00fat m\u00f3don meg vagyok r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy ezek a k\u00eds\u00e9rletek [a bolsevizmus k\u00eds\u00e9rletei<\/em>] csak ahhoz vezethetnek, \u00e9s ahhoz is fognak vezetni, hogy a szocializmust 100 \u00e9vre diszkredit\u00e1lj\u00e1k.” Ennek t\u00fckr\u00e9ben elker\u00fclhetetlen v\u00e1laszolni a k\u00e9rd\u00e9sre: mi v\u00e1ltotta ki a kommunista t\u00e1rsadalom l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t v\u00e9gig k\u00eds\u00e9r\u0151 k\u00edm\u00e9letlen er\u0151szakot, amely \u00e1thatotta az \u00faj t\u00e1rsadalom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek mindennapjait? A v\u00e1laszt – szokatlan m\u00f3don – egy Csokonai id\u00e9zet k\u00edn\u00e1lja: \u201eB\u00f3dult emberi nem, h\u00e1t szabad l\u00e9tedre, M\u00e9rt vert\u00e9l z\u00e1rb\u00e9k\u00f3t tulajdon kezedre? Ti\u00e9d volt ez a f\u0151ld, ti\u00e9d volt eg\u00e9szen, Melyb\u0151l most a kev\u00e9ly s f\u00f6sv\u00e9ny d\u00e9zsm\u00e1t v\u00e9szen..\u201d.(Estve)  A z\u00e1rb\u00e9k\u00f3<\/em> – a Magyar N\u00e9prajzi Sz\u00f3t\u00e1r szerint – \u201evasl\u00e1ncos mozg\u00e1sg\u00e1tl\u00f3, amelyet rendszerint a l\u00f3 k\u00e9t els\u0151 l\u00e1b\u00e1ra csatolnak, az\u00e9rt, hogy az \u00e1llat ne tudjon elcsatangolni\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Err\u0151l a \u201eszerkezetr\u0151l\u201d nekem a tanult tehetetlens\u00e9g<\/em> jelens\u00e9ge \u201eugrott be\u201d, amely eredetileg a kuty\u00e1kon elv\u00e9gzett \u2013 ma m\u00e1r elfogadhatatlanul kegyetlennek min\u0151s\u00fcl\u0151 – k\u00eds\u00e9rletek kimenetel\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 fogalom: a lek\u00fczdhetetlennek korl\u00e1tokba val\u00f3 belenyugv\u00e1st, a megv\u00e1ltoztathatatlan \u00e1llapotba val\u00f3 belet\u00f6r\u0151d\u00e9st jelenti. (Seligman, M. 1972. Learned helplessness.) Akiben, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00e9nyszereinek hat\u00e1s\u00e1ra ez a pszichol\u00f3giai \u00e1llapot kialakul, az akkor sem k\u00eds\u00e9rli meg a szabadul\u00e1st, amikor az akad\u00e1lyok \u2013 falak, b\u00e9kly\u00f3k \u00e9s bilincsek \u2013 elt\u0171ntek. Pontosan ilyen t\u00e1rsadalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel szembes\u00fclt a fiatal Marx – \u00e9s 20. sz\u00e1zadi k\u00f6vet\u0151i m\u00e9g ink\u00e1bb \u2013 \u00e9s ez\u00e9rt tekintettek \u00fagy az \u00e1llamra, mint amely a munk\u00e1sokat \u201ebilincsbe verte\u201d, ezzel szabad pr\u00e9d\u00e1ul dobta oda az \u0151ket kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3knak, egyben a \u201etanult tehetetlens\u00e9g\u201d \u00e1llapot\u00e1t id\u00e9zve el\u0151 benn\u00fck. Ez\u00e9rt hirdett\u00e9k a t\u0151k\u00e9sek \u00e1llam\u00e1nak er\u0151szakos sz\u00e9tver\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ennek eszk\u00f6zek\u00e9nt a t\u0151k\u00e9s \u00e9s a kommunista t\u00e1rsadalom k\u00f6zz\u00e9 beillesztett szocializmus \u00e9s annak \u00e1llama, a munk\u00e1soszt\u00e1ly forradalmi diktat\u00far\u00e1ja<\/em> szolg\u00e1lt (Marx, 1875. A gothai program kritik\u00e1ja.)<\/p>\n\n\n\n

A forradalom lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel, majd az elmaradott orosz t\u00e1rsadalom \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak gyakorlati probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val szembes\u00fclve ez a gondolat Leninn\u00e9l a strat\u00e9gia alapvet\u0151 elem\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik: \u201eA kommunizmushoz val\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s a proletari\u00e1tus diktat\u00far\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl visz \u00e9s nem is vihet m\u00e1s \u00faton, mert senki m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s \u00faton nem tudja a kapitalista kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3k ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t let\u00f6rni.\u201d (Lenin. 1977. \u00c1llam \u00e9s forradalom.) Ennek szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtj\u00e1k a bolsevik p\u00e1rtot, ami azut\u00e1n vezeti a hatalom megragad\u00e1s\u00e1\u00e9rt folytatott k\u00edm\u00e9letlen harcot \u00e9s l\u00e9trehozza a proletari\u00e1tus forradalmi diktat\u00far\u00e1j\u00e1t. A t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00e9nyszerei nem mentik fel a kommunizmust c\u00e9lul t\u0171z\u0151 mozgalmak vezet\u0151it felel\u0151ss\u00e9g\u00fck al\u00f3l, de megvil\u00e1g\u00edtja annak a k\u00e9rlelhetetlen er\u0151szaknak a gy\u00f6ker\u00e9t, amit az \u00faj t\u00e1rsadalom \u201emegalkot\u00e1sa\u201d \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n gyakoroltak. <\/p>\n\n\n\n

A \u201ekommunista\u201d m\u00falt ler\u00e1zhatatlan terheivel a v\u00e1llamon, m\u00e9gis \u00fagy l\u00e1tom: szem\u00fcnk el\u0151tt form\u00e1l\u00f3dik ki egy olyan \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet, amely a kommunizmus – az \u00f6tletad\u00f3k eredeti elk\u00e9pzel\u00e9seit\u0151l elt\u00e9r\u0151, de rem\u00e9nyeiket beteljes\u00edt\u0151 – v\u00edzi\u00f3j\u00e1nak megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t hozhatja. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedben ugyanis – t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pt\u00e9kben egy szempillant\u00e1s alatt – a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 8 milli\u00e1rd ember \u00e9lete alapvet\u0151en megv\u00e1ltozik. Ezt az \u00e1talakul\u00e1st z\u0171rzavar \u00e9s kr\u00edzisek sorozata k\u00eds\u00e9ri, de ez egyben \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi form\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is mag\u00e1ban hordozza. Ugyanis, a k\u00e1osz egyik kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je, hogy az internetbe \u201ebekapcsol\u00f3dott\u201d – ez\u00e1ltal a z\u00e9r\u00f3-tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s z\u00e9r\u00f3-tranzakci\u00f3s id\u0151 ny\u00fajtott el\u0151ny\u00f6ket kihaszn\u00e1lni k\u00e9pes – emberek sz\u00e1ma m\u00e1r 2023-ban 5.4 milli\u00e1rdra, vagyis a f\u00f6ld lak\u00f3inak 67%-ra (!) n\u0151tt. Ez\u00e1ltal vil\u00e1gunk \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl komplex \u00e9s szorosan csatolt \u2013 a meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjed\u0151 hat\u00e1soknak is kitett – glob\u00e1lis rendszerr\u00e9 v\u00e1ltozott. Ez arra vezet, hogy minden emberi viszony – a p\u00e1rkapcsolatokt\u00f3l \u00e9s a csal\u00e1dokt\u00f3l, a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken, a v\u00e1rosokon \u00e9s a v\u00e1llalatokon kereszt\u00fcl, az orsz\u00e1gok \u00e9s a kult\u00far\u00e1k, s\u0151t az eg\u00e9sz emberis\u00e9g – meg\u00e1ll\u00edthatatlanul \u00fajra-szervez\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n

Ebben a helyzetben eg\u00e9szen \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi form\u00e1k j\u00f6hetnek l\u00e9tre, ami a lok\u00e1list\u00f3l a glob\u00e1lisig terjed\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak eg\u00e9szen \u00faj m\u00f3djait teheti sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9. Az \u00e1ltal\u00e1nos \u00fajra-szervez\u0151d\u00e9s\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 szerepe lesz \u2013 a napjainkban teret nyer\u0151 – mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1nak (MI). (Dixon, P. 2024. How AI will change your life). Az MI 2025-2030 k\u00f6z\u00f6tt \u201emegh\u00f3d\u00edtja\u201d a t\u00e1rsadalom minden szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, a m\u00e9di\u00e1t\u00f3l a sz\u00f3rakoz\u00e1sig, az oktat\u00e1st\u00f3l az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyig, az \u00e1llamigazgat\u00e1st\u00f3l a rendfenntart\u00e1sig. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra – ma m\u00e9g nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 m\u00f3don – alapvet\u0151en megv\u00e1ltoznak az egy\u00e9nek csal\u00e1di viszonyai \u00e9s t\u00e1rsadalmi kapcsolatai, az \u00e9let \u00e9s a munka felt\u00e9telei. Az MI, kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen m\u00f3dokon seg\u00edtheti, ugyanakkor el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3an fenyegetheti is l\u00e9t\u00fcnket, megoldhatatlannak t\u0171n\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat kiv\u00e1ltva. Az alkalmazkod\u00e1s k\u00e9nyszere pedig, ami eddig jobb\u00e1ra a kev\u00e9sb\u00e9 fejlett t\u00e9rs\u00e9geket \u00e9s a k\u00e9pzettlen munkav\u00e1llal\u00f3kat fenyegette, most el\u00e9rte a fejlett vil\u00e1got, a magas k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171ek, stabilnak gondolt \u00e9let\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vekben, az MI alapvet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ef\u00e1zis-\u00e1talakul\u00e1st\u201d id\u00e9z el\u0151, ami az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n – ma m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u2013 gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sokat vet\u00edt el\u0151re. M\u00edg a fiatal Marx m\u00e9g \u201ecsak\u201d a munk\u00e1sokat bilincsbe ver\u0151 \u00e9s ezzel \u0151ket a t\u0151k\u00e9s kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s elvisel\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 \u00e1llam kialakul\u00e1s\u00e1ra figyelt fel, az MI ezt messze fel\u00fclm\u00fal\u00f3 \u2013 fenyeget\u0151, egyben rem\u00e9nyeket is kelt\u0151\u2013 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151. K\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lik mindenki gondolat\u00e1t \u201ekital\u00e1lni\u201d, tudatalattij\u00e1t megfigyelni, reflexeit \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl befoly\u00e1solni. \u00cdgy ellen\u0151rizheti mind a 8 milli\u00e1rd ember viselked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s – \u201ek\u00edv\u00fclr\u0151l vez\u00e9relt\u201d mag\u00e1nyos \u00e1gensk\u00e9nt bekapcsolva mindenkit a glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokba – a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t is. Ugyanakkor az MI \u00e9s az \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett int\u00e9zm\u00e9nyrendszer m\u00e9g k\u00e9t tov\u00e1bbi – kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen \u2013 eszk\u00f6zt is ad az ember kez\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n

Egyr\u00e9szt, lehet\u0151v\u00e9 teheti, hogy a mag\u00e1ntulajdonra, a piaci-, \u00e9s p\u00e9nz-viszonyokra alapozott gazdas\u00e1g folyamatait a tervszer\u0171s\u00e9g, a fenntarthat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g szempontjait egyar\u00e1nt tekintetbe vev\u0151 egyens\u00faly fel\u00e9 vezesse. M\u00e1sr\u00e9szt, az MI – robotokat, algoritmusokat \u00e9s asszisztenseket \u201ealkalmazva\u201d – gyakorlatban val\u00f3s\u00edthatja meg az ember r\u00e9gi \u00e1lm\u00e1t: k\u00e9pess\u00e9 teheti a benn\u00fcnket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u00e9s minket kiszolg\u00e1l\u00f3 g\u00e9peket \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6ket, hogy sz\u00e1munkra dolgozzanak. Ezek a \u201emagukt\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 szersz\u00e1mok\u201d beteljes\u00edthetik Arisztotel\u00e9sz gondolat\u00e1t: \u201enem volna akkor sz\u00fcks\u00e9g\u00fck se az \u00e9p\u00edt\u0151mestereknek mesterleg\u00e9nyekre, se az uraknak szolg\u00e1kra.” (Arisztotel\u00e9sz. Politika, els\u0151 k\u00f6nyv, negyedik fejezet). Mik\u00f6zben azonban az MI a kapitalizmus termel\u00e9si \u00e9s fogyaszt\u00f3i modellj\u00e9t \u201efinoman szab\u00e1lyozottan\u201d m\u0171k\u00f6dteti, egy nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt hat\u00e1st is kiv\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f6zben hozz\u00e1seg\u00edt b\u00e1rkit, hogy a kor\u00e1bban, szem\u00e9lyes kapcsolatai \u00fatj\u00e1n megszerzett ig\u00e9nyeit, mint \u201elet\u00f6lthet\u0151\u201d \u00e9s megv\u00e1s\u00e1rolt szolg\u00e1ltat\u00e1sokk\u00e9nt kiel\u00e9g\u00edtse, elszak\u00edtja t\u00e1rsait\u00f3l, elt\u00e1vol\u00edtja csal\u00e1dj\u00e1t\u00f3l \u00e9s legyeng\u00edti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatait. A mag\u00e1nyoss\u00e1g, ami m\u00e1r napjainkban is a t\u00e1rsadalmak stabilit\u00e1s\u00e1t fenyeget\u0151 s\u00falyos szoci\u00e1lis \u201ebetegs\u00e9g\u201d, a j\u00f6v\u0151ben azonban katasztrof\u00e1lis glob\u00e1lis j\u00e1rv\u00e1nny\u00e1 er\u0151s\u00f6dhet. (Surkalim, D. L. et al. (2022). The prevalence of loneliness across 133 countries.) Ezt nem ellens\u00falyozza, ink\u00e1bb feler\u0151s\u00edti a mindenkit, mindenkivel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 internet, ez\u00e9rt elker\u00fclhetetlen lesz a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s a t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben v\u00e1roslak\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt emberis\u00e9g alapvet\u0151 \u00fajra-szervez\u00e9se. A felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapj\u00f6vedelem<\/em> mellett \u2013 vagy m\u00e9g ink\u00e1bb – sz\u00fcks\u00e9g van szabadon felhaszn\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfejleszt\u00e9s<\/em> programok beind\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ezek c\u00e9lja a kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00fajra-szervez\u00e9se, valamint a v\u00e1rosokon bel\u00fcl, az egyedi arculattal \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmileg kialakult k\u00f6z\u00f6s identit\u00e1ssal rendelkez\u0151 v\u00e1rosr\u00e9szek szoci\u00e1lis \u00fajra-alkot\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Ezek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9si programok \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1ln\u00e1nak a magas \u00e9letmin\u0151s\u00e9get biztos\u00edt\u00f3 \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gen alapul\u00f3 t\u00e1rsas viszonyokat megteremt\u0151 kommuna-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra is. A 20. sz\u00e1zadi szocializmus-k\u00eds\u00e9rletek azonban figyelmeztetnek: az eddigi pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok sokmilli\u00f3 ember \u00e9let\u00e9be ker\u00fcltek. Mik\u00f6zben teh\u00e1t elker\u00fclhetetlen a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s <\/em>alkalmaz\u00e1sa, tudat\u00e1ban kell lenni, hogy ez sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kudarcokkal j\u00e1r egy\u00fctt, ami csak a hib\u00e1k sorozat\u00e1nak \u201ekigyoml\u00e1l\u00e1s\u00e1val\u201d hozhat\u00f3 helyre. A technol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1sok, elmaradott \u00e9s kaotikus t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val szembes\u00fclt Pjotr Palacsinszkij orosz-szovjet m\u00e9rn\u00f6k m\u00e9g a 20. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban. (Graham, L. 1993. The Ghost of the Executed Engineer.) A technikai \u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val vesz\u0151dve, \u00e9ppen a kudarcok vezett\u00e9k r\u00e1 az \u00faj megold\u00e1sok kiform\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u201evez\u00e9rl\u0151\u201d h\u00e1rom alapelvre: (1) ha az ismert megold\u00e1s haszn\u00e1lhatatlan, keress \u00faj \u00f6tleteket, pr\u00f3b\u00e1ld ki \u00e9s k\u00eds\u00e9rletezz vele, (2) az \u00f6tleteket val\u00f3s\u00edtsd meg, de csak olyan m\u00e9retben, hogy az esetleges cs\u0151d\u00f6t k\u00e9pes l\u00e9gy t\u00fal\u00e9lni, (3) keress folyamatosan visszajelz\u00e9st, ismerd be a kudarcot, tanulj bel\u0151le, majd kezd \u00fajra a ciklust. (Tim Harford. 2011. Az alkalmazkod\u00e1s logik\u00e1ja. 34.old)<\/p>\n\n\n\n

A kommuna-k\u00eds\u00e9rletekben t\u00f6bbsz\u00e1z, eredetileg laz\u00e1n kapcsol\u00f3d\u00f3 egy\u00e9n pr\u00f3b\u00e1l egym\u00e1st seg\u00edt\u0151 \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 szervez\u0151dni, r\u00e1tal\u00e1lni a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szolg\u00e1ltat\u00e1s-cser\u00e9n \u00e9s az alkot\u00e1sok alapul\u00f3 \u00e9letform\u00e1ra. Ennek r\u00e9sze a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tett tulajdonelemek \u2013 aut\u00f3k, k\u00f6nyvt\u00e1r, uszoda – k\u00f6z\u00f6s haszn\u00e1lata, az \u00e9letet megk\u00f6nny\u00edt\u0151 \u2013 betegek \u00e1pol\u00e1s\u00e1t, az id\u0151sek gondoz\u00e1s\u00e1t, gyereknevel\u00e9st, \u00fcgyek int\u00e9z\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 – \u00f6nk\u00e9ntes t\u00e1mogat\u00e1sok be\u00e9p\u00fcl\u00e9se a mindennapokba. A mag\u00e1ntulajdon szerepe a szok\u00e1sosn\u00e1l sz\u0171kebbre terjed, m\u00edg a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u2013 r\u00e9szben ingyenes, r\u00e9szben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai \u00e1ltal ny\u00fajtott – haszn\u00e1lata az \u00e9let term\u00e9szetes r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Az ilyen, \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi form\u00e1k a kialak\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n elker\u00fclhetetlen Palacsinszkij alapelveinek az alkalmaz\u00e1sa. Ezek t\u00e1g teret nyitnak a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s el\u0151tt, de k\u00f6telez\u0151v\u00e9 teszik a kudarcok beismer\u00e9s\u00e9t, majd a kommuna l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151k vita \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megegyez\u00e9s\u00e9t, a k\u00eds\u00e9rlet folytat\u00e1s\u00e1nak \u00faj ir\u00e1ny\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalom \u2013 \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don – nem hozhat\u00f3 l\u00e9tre hirtelen \u00e9s er\u0151szakos forradalommal \u00e9s nem terjeszthet\u0151 el k\u00f6telez\u0151en el\u0151\u00edrt m\u0171k\u00f6d\u00e9s-, \u00e9s viselked\u00e9s-m\u00f3d kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A kommuna kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa – az evol\u00faci\u00f3t felid\u00e9z\u0151 – k\u00eds\u00e9rletez\u00e9ssel, az \u00e9lethelyzetek kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9s az emberek fokozatos egym\u00e1shoz illeszked\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. Miel\u0151tt azonban belev\u00e1gn\u00e1nk a kommuna-k\u00eds\u00e9rletbe, v\u00e1laszolni kell k\u00e9t jogosan felvet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre: (1) mi\u00e9rt t\u00e1mogatn\u00e1 a t\u0151k\u00e9s\u00e1llam ezeket a kommuna-k\u00eds\u00e9rleteket, (2) mi\u00e9rt v\u00e1lasztan\u00e1 napjaink polg\u00e1ra az MI-vel egybefon\u00f3d\u00f3 kapitalizmus v\u00e9gtelen \u00e9lvezetei helyett, a visszafogott fogyaszt\u00e1st \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9get hirdet\u0151 – kommun\u00e1t?<\/p>\n\n\n\n

A kommun\u00e1k, fenntarthat\u00f3 \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3, a t\u00e1rsadalmi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s szab\u00e1lyait betart\u00f3, piaci \u00e9rt\u00e9ket is l\u00e9trehoz\u00f3, ad\u00f3fizet\u0151 polg\u00e1rok, demogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l is stabil k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei. Tagjaik, alkot\u00e1st c\u00e9lul t\u0171z\u0151 \u00e9letform\u00e1t k\u00f6vetnek, seg\u00edt\u0151k\u00e9szen fordulnak saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck, \u00e9s az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalom fel\u00e9, de sz\u00edv\u00fck\u00f6n viselik az emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9t is. Ez pedig a t\u0151k\u00e9s\u00e1llam szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l (is!) k\u00edv\u00e1natos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi forma. Ugyanakkor a kommun\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t a kapitalizmus saj\u00e1tos – Joseph Stiglitz, Nobel d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e1ltal – \u201eprogressz\u00edv kapitalizmusnak\u201d nevezett form\u00e1ja t\u00e1mogatja legink\u00e1bb. Ennek – a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia modellj\u00e9hez illeszked\u0151 – jellegzetess\u00e9ge, hogy az egyenl\u0151s\u00e9gre, az alkalmazkod\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re, a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9re, az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9re helyezi a hangs\u00falyt. (Stiglitz, J. 2024. The Road to Freedom.)<\/p>\n\n\n\n

Tal\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hangzik, de a kommuna-k\u00eds\u00e9rletek legkomolyabb bizonytalans\u00e1g\u00e1t a 21. sz\u00e1zad fiatal nemzed\u00e9kei jelentik. Vajon az \u00e9lm\u00e9nyek, a fogyaszt\u00e1s \u00e9s a korl\u00e1tlan f\u00fcggetlens\u00e9g cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1val szemben felismerik-e – \u00e9s ami fontosabb, v\u00e1llalj\u00e1k-e – \u00e9let\u00fckben a t\u00e1rsas kapcsolatok \u00e9s az alkot\u00f3 \u00e9letm\u00f3d p\u00f3tolhatatlan szerep\u00e9t? A kommun\u00e1kon alapul\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9si forma v\u00e1laszt\u00e1sa ugyanis \u2013 ellent\u00e9tben a \u201emegval\u00f3sult szocializmusokban\u201d \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 tilt\u00e1ssal<\/strong> \u2013 a fejlett t\u0151k\u00e9s t\u00e1rsadalmakban mindig is szabad volt, azt \u201epuszt\u00e1n\u201d a piacgazdas\u00e1g v\u00e9gtelen \u00e9lm\u00e9ny-k\u00edn\u00e1lat\u00e1nak ellen\u00e1llhatatlan cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa akad\u00e1lyozta azt. Alapvet\u0151en a piacgazdas\u00e1g k\u00edn\u00e1lat\u00e1nak sz\u00e9les\u00fcl\u00e9s\u00e9re, az egy\u00e9ni szabads\u00e1g \u201et\u00faltol\u00e1s\u00e1ra\u201d \u00e9s a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalom kiterjed\u00e9s\u00e9re vezethet\u0151 vissza az izraeli kibuc-mozgalom kommunisztikus m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak hanyatl\u00e1sa, valamint a 1960-es \u00e9vek hippi mozgalmai kommuna-k\u00eds\u00e9rleteinek megtorpan\u00e1sa.  <\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 id\u0151szakban azonban a gyors n\u00f6veked\u00e9s korszak\u00e1nak lez\u00e1rul\u00e1s\u00e1val, a visszafogott fogyaszt\u00e1son alapul\u00f3 \u00e9s ink\u00e1bb a gazdag szem\u00e9lyes kapcsolatokra \u00e9p\u00edt\u0151 kommuna \u00e9let-modell fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dhet. Ezt jelzi, egy \u00faj boldogs\u00e1g-filoz\u00f3fia \u2013 az un. PERMA-modell \u2013 t\u00e9rnyer\u00e9se, amely a fogyaszt\u00e1s \u00e9s az \u201e\u00e9lm\u00e9nygy\u0171jt\u00e9s\u201d helyett, pozit\u00edv \u00e9rzelmek, az \u00e9rtelmes alkot\u00e1s \u00e9s a gazdag t\u00e1rsas-kapcsolatok szerep\u00e9t hangs\u00falyozza. (Seligman, M. 2011. Flourish: A Visionary New Understanding of Happiness and Wellbeing.) Ez \u00faj \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st adhat a kommunisztikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-t\u00edpus kik\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9re \u00e9s kiform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A t\u00e1rsadalom \u00e9s a gazdas\u00e1g glob\u00e1lis \u00fajra-szervez\u0151d\u00e9se teh\u00e1t, mindenki el\u0151tt megnyitja a lehet\u0151s\u00e9get, hogy elgondolkozzon, majd belefogjon a sz\u00e1m\u00e1ra az adott felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lhet\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gforma l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. <\/a>\u00c1m, a revol\u00faci\u00f3<\/em> az evol\u00faci\u00f3 <\/em>logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6veti majd. A kedves olvas\u00f3, ne tartson er\u0151szakos forradalomt\u00f3l, nincs sz\u00fcks\u00e9g a mag\u00e1ntulajdon tot\u00e1lis megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re \u00e9s nem kell betiltani a p\u00e9nzt sem. Amire viszont sz\u00fcks\u00e9g lesz: az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u00faj form\u00e1inak a megfontolt kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sa, m\u00e1sok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek meghallgat\u00e1sa, a kudarcok beismer\u00e9se \u00e9s nyitottnak lenni kommuna-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e9les\u00fcl\u0151 h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak tapasztalataira. Aki \u00fagy v\u00e9li, neki nincs sz\u00fcks\u00e9ge semmif\u00e9le kommun\u00e1ra, azt megnyugtatom, senki nem fogja erre k\u00e9nyszer\u00edteni. Akit viszont lelkes\u00edt ez a lehet\u0151s\u00e9g, \u00e9s \u00fagy v\u00e9li \u00e9rdemes megpr\u00f3b\u00e1lkozna ezzel, azt b\u00edztatom: v\u00e1gjon bele, de tartsa be a Palacsinszkij-szab\u00e1lyokat!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Van egy \u00e1lmom: K\u00eds\u00e9rlet \u201ej\u00e1rja be\u201d Eur\u00f3p\u00e1t, az unortodox kommunizmus k\u00eds\u00e9rlete. S, e k\u00eds\u00e9rlet megkezd\u00e9s\u00e9re biztat a r\u00e9gi Eur\u00f3p\u00e1nak minden hatalma, a brit konzervat\u00edvokt\u00f3l, a n\u00e9met kereszt\u00e9nydemokrat\u00e1kig, t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra b\u00edztatnak a d\u00e1n szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k \u00e9s a lengyel liber\u00e1lisok, de k\u00eds\u00e9rletekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre mozg\u00f3s\u00edtanak a civil szervezetek \u00e9s az influencerek is szerte a vil\u00e1gon. \u00c1m szervez\u0151dnek a kommuna-k\u00eds\u00e9rletek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2149"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2149"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2149\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2150,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2149\/revisions\/2150"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2149"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2149"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2149"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}