A k\u00f6nyv, a c\u00edm\u00e9ben is megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9snek a megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1val \u2013 ak\u00e1r egy lehets\u00e9ges t\u00e1rsadalmi alternat\u00edva felvet\u00e9s\u00e9vel – az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban sokan megpr\u00f3b\u00e1lkoztak. Elgondolkoztat\u00f3 azonban, hogy min\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 fogtak bele a vil\u00e1got megv\u00e1ltoztat\u00f3 gondolataik val\u00f3ra v\u00e1lt\u00e1s\u00e1ba, ann\u00e1l kedvez\u0151bb k\u00e9p alakult ki r\u00f3luk az \u0151ket k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kekben. Napjaink esem\u00e9nyei azonban nemcsak \u00e9rthet\u0151v\u00e9, de indokolhat\u00f3v\u00e1 is teszik a \u201et\u00f6rt\u00e9nelem-v\u00e1lt\u00e1sra\u201d utal\u00f3 k\u00e9rd\u00e9st. Tagadhatatlan ugyanis, hogy \u00e9let\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteit er\u0151s\u00f6d\u0151 zavarok jellemzik, amelyekb\u0151l mind nehezebben kezelhet\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok alakulnak ki. Ehhez k\u00e9pest, az egym\u00e1ssal is vitatkoz\u00f3 magyar\u00e1zatok t\u00f6bbnyire a v\u00e1ls\u00e1g-\u00e9rtelmez\u00e9sek \u201efinom\u00edt\u00e1s\u00e1val\u201d foglalkoznak. Szem el\u0151l t\u00e9vesztik teh\u00e1t, hogy napjainkban nem egyszer\u0171en a fejl\u0151d\u00e9ssel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3, rendszeresen bek\u00f6vetkez\u0151 kr\u00edzisekkel kell szemben\u00e9zn\u00fcnk. Az emberis\u00e9g egy alapvet\u0151 \u201et\u00f6rt\u00e9nelem-v\u00e1lt\u00e1s\u201d korszak\u00e1hoz \u00e9rkezett, ami arra k\u00e9nyszer\u00edt mindenkit, hogy kritikusan kezelje a m\u00falt elm\u00e9leteit \u00e9s narrat\u00edv\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n
Pontosan ennek felismer\u00e9se k\u00e9sztette az elismert \u00e9s komoly eredm\u00e9nyeket el\u00e9rt szerz\u0151-p\u00e1rt – Kapit\u00e1ny \u00c1gnest \u00e9s Kapit\u00e1ny G\u00e1bort \u2013 hogy a jelen k\u00e1osz\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t megfogalmazz\u00e1k, s\u0151t az arra adhat\u00f3 lehets\u00e9ges v\u00e1laszt is felrajzolj\u00e1k. A szociol\u00f3gus \u00e9s kultur\u00e1lis antropol\u00f3gus-h\u00e1zasp\u00e1r k\u00f6z\u00f6sen folytatj\u00e1k a kutat\u00f3munk\u00e1jukat \u00e9s m\u0171veiket is egy\u00fctt publik\u00e1lj\u00e1k. A k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1juk eredm\u00e9nyek\u00e9nt megsz\u00fcletett m\u0171 alapvet\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a bevezet\u0151 els\u0151 sorai t\u00e1rt\u00e1k az olvas\u00f3 el\u00e9: \u201eAz egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s, amire minden \u00faj nemzed\u00e9k szeretn\u00e9 tudni a v\u00e1laszt: merre megy a vil\u00e1g?\u201d Legfontosabb c\u00e9ljuk pedig az volt, hogy erre a k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1laszuk, ne hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelm\u0171 ut\u00f3pia legyen. \u00c9rtelmez\u00e9s\u00fckben ugyanis az ut\u00f3pia \u2013 mint befejez\u00e9sk\u00e9nt eml\u00e9keztetnek r\u00e1 – \u201enem az irre\u00e1lis \u00e1lmodoz\u00e1sok szinonim\u00e1ja. Nem lesajn\u00e1l\u00f3 sz\u00f3, nem szitoksz\u00f3. Az ut\u00f3pia: c\u00e9lmegjel\u00f6l\u00e9s<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n Vagyis, a k\u00f6nyv, nem egy v\u00e1gy\u00e1lom v\u00edzi\u00f3j\u00e1t, m\u00e9g csak nem is egy \u00faj forradalmi strat\u00e9gia \u00fatiterv\u00e9t v\u00e1zolja fel, hanem az emberi l\u00e9t alapvet\u0151en \u00faj m\u00f3dja sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek jeleit. Amit teh\u00e1t a kapitalizmuson t\u00fal felt\u0171nni l\u00e1tnak: egy att\u00f3l gy\u00f6keresen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, alapvet\u0151en \u00faj, szellemi termel\u00e9si m\u00f3d t\u00e1rsadalma. A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n ilyen \u201etermel\u00e9si-m\u00f3d\u201d-v\u00e1lt\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r lezajlott, \u00e9s b\u00e1r az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151 folytonosan r\u00f6vid\u00fclt, a kor\u00e1bban sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9vezredek m\u00e9g kapitalizmus eset\u00e9n is \u00e9vsz\u00e1zadokat vettek ig\u00e9nybe. A napjainkban zajl\u00f3 esem\u00e9nyeket l\u00e1tva azonban szinte bizonyos, hogy akik ezt a k\u00f6nyvet elolvashatj\u00e1k, azok olyan szerencs\u00e9sek (vagy pechesek?) lesznek, hogy megtapasztalhatj\u00e1k az \u00faj termel\u00e9si m\u00f3d t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9t. Akit teh\u00e1t \u00e9rdekel a saj\u00e1t szem\u00e9lyes j\u00f6v\u0151je, \u00e9s aki ezen t\u00falmen\u0151en m\u00e9g akt\u00edv form\u00e1l\u00f3ja is szeretne lenni az elj\u00f6vend\u0151nek, azok sz\u00e1m\u00e1ra felt\u00e9tlen\u00fcl aj\u00e1nlott a k\u00f6nyv.<\/p>\n\n\n\n Ugyanakkor nem puszt\u00e1n a k\u00f6nyv elolvas\u00e1s\u00e1ra b\u00edztatom \u0151ket, hanem a le\u00edrottak tov\u00e1bb-gondol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s saj\u00e1t \u00e9let\u00fck alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban a kapitalista t\u00e1rsadalom, a t\u00f6rt\u00e9nelemben p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ll\u00f3 dinamikus fejl\u0151d\u00e9st hozott. Az ezt elind\u00edt\u00f3, majd az ehhez felcsatlakoz\u00f3 t\u00e1rsadalmak gyorsul\u00f3 \u00fctemben alakultak \u00e1t. Ennek sor\u00e1n egyidej\u0171leg javultak az emberek \u00e9let\u00e9nek felt\u00e9telei, de n\u00f6vekedett az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s megsokasodtak az egy\u00e9nek viselked\u00e9s\u00e9t g\u00fazsba k\u00f6t\u0151 bilincsek. Mindek\u00f6zben pedig minden pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s, a kapitalista t\u00e1rsadalmat felv\u00e1ltani valami m\u00e1ssal a szerz\u0151k szerint \u2013 de az emberek \u00e9s a kutat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge szerint is – \u201erosszabbul teljes\u00edtettek a kapitalizmusn\u00e1l\u201d. \u00c1m az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n a v\u00e1ls\u00e1gok form\u00e1j\u00e1nak megmutatkoz\u00f3 v\u00e9szjelz\u00e9sek megsokasodtak \u00e9s az ebb\u0151l fakad\u00f3 a szorong\u00e1s fokoz\u00f3dott.<\/p>\n\n\n\n Ez k\u00e9sztette a szerz\u0151ket annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra: \u201ea vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk nem a lehet\u0151 l\u00e9tform\u00e1k legjobbika\u201d \u00e9s az emberis\u00e9g, \u00fagy t\u0171nik “nem j\u00f3 ir\u00e1nyba megy.” A kapitalizmust felv\u00e1lt\u00f3 t\u00e1rsadalmak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n azonban rendszeresen szembes\u00fclt\u00fcnk Churchillnek a demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l mondott kijelent\u00e9s\u00e9vel, puszt\u00e1n a demokr\u00e1cia sz\u00f3 hely\u00e9be a kapitalizmust kell illeszteni: \u201ea demokr\u00e1cia a legrosszabb korm\u00e1nyz\u00e1si forma, nem sz\u00e1m\u00edtva az \u00f6ssze t\u00f6bbit, amellyel az emberis\u00e9g id\u0151r\u0151l id\u0151re megpr\u00f3b\u00e1lkozik\u201d. Ez vezette a szerz\u0151ket arra, hogy az emberis\u00e9g helyzet\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez elker\u00fclhetetlennek l\u00e1tt\u00e1k \u201ejelenleg fenn\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1grend rendszerszer\u0171\u201d m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9t. A kapitalizmus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteinek \u2013 a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, a gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9g, a k\u00f6rnyezeti k\u00e1rok, a politikai sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g \u2013 negat\u00edv jelens\u00e9geit, kritikusainak t\u00f6bbs\u00e9ge valamelyik, \u00e1ltaluk kiv\u00e1lasztott probl\u00e9m\u00e1ra \u00f6sszepontos\u00edtva elemzi. A k\u00f6nyv szerz\u0151i \u00e1ltal alkalmazott rendszerkritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s<\/em> \u2013 ett\u0151l elt\u00e9r\u0151en – a negat\u00edv jelens\u00e9geket, nem egyedi, kiv\u00e9telnek, hanem a kapitalista t\u00e1rsadalom \u201enorm\u00e1lis\u201d m\u0171k\u00f6d\u00e9se elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9k\u00e9nt \u00e9rtelmezik.<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rsadalmi form\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9n a rendszerkritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s kiindul\u00f3pontja sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen a termel\u00e9si m\u00f3d \u2013 az \u00e9rt\u00e9kteremt\u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00f3dj\u00e1nak – elemz\u00e9se kell legyen. Ebb\u0151l fakad\u00f3an az adott, kapitalista termel\u00e9si m\u00f3d perspekt\u00edv\u00e1ja is csak az ezt felv\u00e1ltani k\u00e9pes \u00faj termel\u00e9si m\u00f3d azonos\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg. Ezt az \u00faj t\u00edpus\u00fa t\u00e1rsadalmat megalapoz\u00f3 termel\u00e9si m\u00f3dot a szerz\u0151k a szellemi termel\u00e9si m\u00f3dnak nevezik, amelynek alkot\u00f3i \u2013 a szerz\u0151k megfogalmaz\u00e1s\u00e1val \u2013 \u201eaz egyre n\u00f6vekv\u0151 ar\u00e1ny\u00fa \u00e9s s\u00faly\u00fa szellemi termel\u0151k\u201d. A k\u00f6nyv a t\u00e1rsadalmi \u00fajratermel\u00e9s logik\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en vezeti v\u00e9gig az olvas\u00f3t az \u00faj vil\u00e1g sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s hat\u00e1sok fokozatos kibontakoz\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 fejezet arra a k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszol, hogy a kapitalizmus vajon egy \u201elev\u00e1lthatatlan\u201d j\u00f6v\u0151t testes\u00edt-e meg vagy t\u00f6rt\u00e9nete v\u00e9get \u00e9r? Amellett \u00e9rvel, hogy m\u00edg a jelent a t\u0151ke \u00e9s a szellemi termel\u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se jellemzi, a val\u00f3s\u00e1gban ma m\u00e1r vil\u00e1gunk \u201evez\u00e9rl\u00e9s\u00e9nek\u201d – a szerz\u0151k megfogalmaz\u00e1s\u00e1val – \u201emind t\u00f6bb foganty\u00faja \u00e9s billenty\u0171je\u201d van a szellemi termel\u0151k kez\u00e9ben. A k\u00f6vetkez\u0151 fejezet a kapitalizmus \u00e9s a szellemi termel\u00e9si m\u00f3d logik\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get mutatja be. A kapitalizmus k\u00e9t alapvet\u0151 mozgat\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je, a p\u00e9nzben m\u00e9rhet\u0151 haszonra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s a verseny \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett, mindent az \u00e1tfog\u00f3 megm\u00e9rettet\u00e9si k\u00e9nyszer. A szellemi termel\u00e9s logik\u00e1ja ezzel ellent\u00e9tes, mert eleve \u201eolyan k\u00f6zjavakat termel, amelyek nem fogynak el<\/em>.<\/p>\n\n\n\n A harmadik fejezet mutatja be a szellemi termel\u00e9si m\u00f3d l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s azt egy olyan t\u00e1rsadalmi formak\u00e9nt jellemezi, amely \u201eaz egy\u00e9nek \u00e9s az emberi nem k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s tudatos \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9n \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9n alapul\u201d. Ezt a szeml\u00e9leti m\u00f3dot al\u00e1t\u00e1masztja az emberi kult\u00fara – \u00e1llati el\u0151djeit\u0151l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 – un. disztribut\u00edv adapt\u00e1ci\u00f3 modellje. Ennek l\u00e9nyege, hogy az ember minden \u00faj\u00edt\u00e1sa \u2013 gondolatok, eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s szervez\u0151d\u00e9si form\u00e1k \u2013 a kult\u00fara r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lva hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek lesznek a csoport, majd az egyre n\u00f6vekv\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g minden tagja sz\u00e1m\u00e1ra. Erre a felismer\u00e9sre alapozva mutatja be a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t fejezet egyr\u00e9szt az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s a szellemi termel\u00e9si m\u00f3d kapcsolat\u00e1t, majd az \u00e1llamszocializmus \u00e9s a szellemi termel\u00e9si m\u00f3d viszony\u00e1t. Ennek sor\u00e1n kritikusan elemzi az \u00e9rtelmis\u00e9gnek mind a t\u0151k\u00e9s, mind pedig az \u00e1llamszocialista t\u00e1rsadalmakban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t. V\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00fcket – \u201eamikor a t\u00e1rsadalmi viszonyokban m\u00e9g nincsenek jelen egy \u00faj t\u00e1rsadalom felt\u00e9telei, azt gondolni, hogy e felt\u00e9telek majd puszt\u00e1n politikai eszk\u00f6z\u00f6kkel megteremthet\u0151k, \u00f6nsorsront\u00f3 ill\u00fazi\u00f3.\u201d A 20. sz\u00e1zad messzemen\u0151en igazolta az elhamarkodott forradalmak vesz\u00e9lyeit, amely komoly figyelmeztet\u00e9s a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n Nagyon fontos \u00e9s \u00fajszer\u0171 ahogyan a szerz\u0151k \u2013 a 6. fejezetben – a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s perspekt\u00edv\u00e1ja felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban az etikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmazz\u00e1k. Szeml\u00e9let\u00fckben, az etika az egy\u00e9neknek az emberi l\u00e9nyeghez val\u00f3 viszony\u00e1ban t\u00e1rul fel \u00e9s \u00edgy egy adott korban \u00e9l\u0151, konkr\u00e9t szem\u00e9lynek az eg\u00e9sz emberis\u00e9ghez val\u00f3 viszony\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi vissza. A kapitalizmus, a kor\u00e1bbi form\u00e1ci\u00f3kn\u00e1l j\u00f3val dinamikusabb fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a haszonra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s, a t\u0151ke gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1nak lek\u00fczdhetetlen \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se hajtotta \u00e9s ehhez k\u00e9pest az emberi viszonyok t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9se j\u00e1rul\u00e9kos, szinte mell\u00e9kes t\u00e9nyez\u0151 maradt. A szellemi termel\u00e9si m\u00f3dban ugyanakkor ez a viszony megfordul: \u201emegismer\u00e9s, a felfedez\u00e9s, a meg\u00e9rt\u00e9s v\u00e1gya\u201d lesz az els\u0151dleges \u00e9s ehhez k\u00e9pest a haszon \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1g, vagy \u00e9ppen a fogyaszt\u00f3i megrendel\u00e9s j\u00e1rul\u00e9kos \u00e9s mell\u00e9kes.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jellegzetes\u00e9ge, hogy a ma uralkod\u00f3 kapitalista termel\u00e9si m\u00f3d kritik\u00e1j\u00e1t a fokozatosan l\u00e9trej\u00f6v\u0151 szellemi termel\u00e9si m\u00f3d szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l megfogalmazza. A kapitalizmusban az egy\u00e9nek vil\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1t az individualizmus, a mennyis\u00e9gi szeml\u00e9let \u00e9s a versenyelv vez\u00e9rli. Az ezek \u00e1ltal vez\u00e9relt anyagi termel\u00e9sben soha nem felejtkezhet\u00fcnk el arr\u00f3l, hogy a f\u00f3kuszban a fogyaszt\u00f3 van, aki majd \u00edt\u00e9lni fog tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk, alkot\u00e1sunk \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l \u00e9s ezzel \u00e9let\u00fcnk \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l, \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l. A szellemi termel\u00e9si m\u00f3d h\u00e1rom alapeszm\u00e9nye viszont a min\u0151s\u00e9gelv, a felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s a m\u00e1sok gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a t\u00f6bbiek \u00e1ltali gazdagod\u00e1snak az elve. Vagyis a szerz\u0151k \u00e1ltal elk\u00e9pzelt t\u00e1rsadalomban nem a haszon, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, s\u0151t az eg\u00e9sz emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra megalkotott \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edtott \u00e9rt\u00e9kek l\u00e9trehoz\u00e1sa jelenti a maghat\u00e1roz\u00f3 hajt\u00f3er\u0151t. A szellemi termel\u00e9sben viszont – mint \u00edrj\u00e1k a szerz\u0151k \u2013 mivel az egy\u00e9n \u00e9s az emberi nem mindig elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben van, ez\u00e9rt \u201eaz ember tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben \u00e1lland\u00f3an jelen van az emberi nem<\/em> szempontjainak figyelembev\u00e9tele\u201d.<\/p>\n\n\n\n A vil\u00e1g mai \u00e1llapota nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an ellentmond\u00e1sos. Az egyik oldalon, a k\u00f6nyv \u00e1ltal bemutatott \u00e9s elemzett v\u00e1ltoz\u00e1sok megalapozhatj\u00e1k az emberis\u00e9g alapvet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201eugr\u00e1s\u00e1t\u201d. A m\u00e1sik oldalon ugyanakkor az alkalmaz\u00e1sba vett folyamatok \u00e9s a felhalmozott eszk\u00f6z\u00f6k el\u0151vigy\u00e1zatlan haszn\u00e1lata ak\u00e1r glob\u00e1lis katasztr\u00f3f\u00e1t is id\u00e9zhet. Ebb\u0151l sz\u0171rik le a szer\u0151k, hogy \u201enincs semmi garancia, hogy a vil\u00e1g mindenk\u00e9ppen egy m\u00e9goly \u00edg\u00e9retes t\u00e1rsadalmi c\u00e9l ir\u00e1ny\u00e1ba fog haladni\u201d. V\u00e9gs\u0151 \u00f6sszegz\u00e9s\u00fck azonban m\u00e9gis ink\u00e1bb optimizmust sugall: \u201eRajtunk, szellemi termel\u0151k\u00f6n m\u00falik, hogy felismerj\u00fck-e saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep\u00fcnket \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnket, \u00e9s kil\u00e9p\u00fcnk-e a kapitalizmus rendszer\u00e9b\u0151l, szellemi termel\u0151v\u00e9 t\u00e9ve (szabad\u00edtva f\u00f6l) a t\u00e1rsadalom t\u00f6bbi tagj\u00e1t\u201d. A k\u00f6nyvet v\u00e9gig olvasva bennem meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt az \u00e9rz\u00e9s, hogy ez a c\u00e9l nemcsak k\u00edv\u00e1natos, de el\u00e9rhet\u0151, s\u0151t lelkes\u00edt\u0151. Ez\u00e9rt szeretn\u00e9m aj\u00e1nlani mindenkinek, rem\u00e9lve, hogy minden olvas\u00f3 ugyanezt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonn\u00e1 le bel\u0151le. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A k\u00f6nyv, a c\u00edm\u00e9ben is megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9snek a megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1val \u2013 ak\u00e1r egy lehets\u00e9ges t\u00e1rsadalmi alternat\u00edva felvet\u00e9s\u00e9vel – az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban sokan megpr\u00f3b\u00e1lkoztak. Elgondolkoztat\u00f3 azonban, hogy min\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 fogtak bele a vil\u00e1got megv\u00e1ltoztat\u00f3 gondolataik val\u00f3ra v\u00e1lt\u00e1s\u00e1ba, ann\u00e1l kedvez\u0151bb k\u00e9p alakult ki r\u00f3luk az \u0151ket k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kekben. Napjaink esem\u00e9nyei azonban nemcsak \u00e9rthet\u0151v\u00e9, de indokolhat\u00f3v\u00e1 is teszik […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2161"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2161"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2161\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2162,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2161\/revisions\/2162"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2161"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2161"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2161"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}