<\/p>\n\n\n\n
Agnus Maddison, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9t olvasva, a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st felrajzol\u00f3 \u00e1br\u00e1ja d\u00f6bbentett meg igaz\u00e1n. Ez, az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s kezdet\u00e9t\u0151l a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig rajzolta fel a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a GDP\/f\u0151 alakul\u00e1s\u00e1t. A \u201en\u00f6veked\u00e9s\u201d – amit m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezreden kereszt\u00fcl egy csaknem v\u00edzszintes vonal jellemezett – 1500-t\u00f3l alig \u00e9szrevehet\u0151en emelkedni kezdett, majd a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n, egy szinte f\u00fcgg\u0151leges egyenesbe \u201ement \u00e1t\u201d. (A. Maddison 2001. World Economy). Ez a – sokakat egy hokibotra eml\u00e9keztet\u0151 \u2013 k\u00e9p alapvet\u0151 fordulatot jelzett: m\u00edg kor\u00e1bban a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n is alig volt \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l m\u00e1r \u00e9vtizedek m\u00falt\u00e1n, a 20. sz\u00e1zadban pedig szinte \u00e9venk\u00e9nt megtapasztalhat\u00f3 lett. 1820-1830 k\u00f6z\u00f6tt teh\u00e1t egy gy\u00f6keres t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulatot zajlott le, amely \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don – m\u00e9gis szinte \u00e9szrev\u00e9tlen maradt \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl. <\/p>\n\n\n\n
A kaotikus t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek sodr\u00e1ban a t\u00f6bbnyire a h\u00e1bor\u00fak \u00e9s azok lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t jelent\u0151 megegyez\u00e9sek, a nagy felfedez\u00e9sek \u00e9s tal\u00e1lm\u00e1nyok ismertt\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa, a forradalmak kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek vagy \u00e9ppen buk\u00e1s\u00e1nak konkr\u00e9t d\u00e1tuma szolg\u00e1l t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulatokat kijel\u00f6l\u0151 eligazod\u00e1si pontk\u00e9nt. Az iskolai tanulm\u00e1nyaink sor\u00e1n, majd a t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyvekben \u00fajra \u00e9s \u00fajra el\u0151bukkan\u00f3 d\u00e1tumok az \u00e1ltal\u00e1nos ismeretek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. A honfoglal\u00e1s \u00e9s a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s, a moh\u00e1csi csata \u00e9s Buda visszafoglal\u00e1sa, az 1848-as forradalom kit\u00f6r\u00e9se \u00e9s az 1867-es kiegyez\u00e9s, az I. majd a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1sa, de \u00e9pp \u00edgy, a vas\u00fat \u00e9s a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p, a telefon \u00e9s a r\u00e1di\u00f3, az atombomba vagy \u00e9ppen a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p megalkot\u00e1sa – pontosan megragadhat\u00f3 – t\u00f6rt\u00e9nelmi eligazod\u00e1si pontk\u00e9nt k\u00edn\u00e1lkoztak, a n\u00f6veked\u00e9si \u201ehokibot\u201d viszont elker\u00fclte a kort\u00e1rsak figyelm\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelem kanyarg\u00f3s \u00f6sv\u00e9ny\u00e9n felfel\u00e9 \u201ebaktatva\u201d az ember a kezdetekt\u0151l kaotikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel szembes\u00fclt. V\u00e1ratlanul kirobban\u00f3 \u00e9hs\u00e9gek \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok, a v\u00e9res harc m\u00e1s embercsoportokkal, a kisz\u00e1m\u00edthatatlan term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k eleve a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e1llapot\u00e1t teremtett\u00e9k. Ezek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kezdetben un. Malthus-csapd\u00e1t form\u00e1ltak: a kellemesebb id\u0151szakok k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei demogr\u00e1fiai \u201erobban\u00e1st\u201d v\u00e1ltottak ki, \u00e1m ezeket rendre megszak\u00edtott\u00e1k a kisz\u00e1m\u00edthatatlanul bek\u00f6vetkez\u0151 term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok, amelyek a n\u00e9pess\u00e9g \u00f6sszeoml\u00e1shoz vezettek, majd a ciklus \u00fajra-kezd\u0151d\u00f6tt. (Malthus, T. 1789. An Essay on the Principle of Population.) Az embert az \u00e9let-k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek durva szelekci\u00f3ja ez\u00e9rt egyre nagyobb \u00e9s mind komplexebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtette, amelyekb\u0151l fokozatosan stabilabb \u00e9s dinamikusabb t\u00e1rsadalmak form\u00e1l\u00f3dtak ki. <\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelem ugr\u00e1sszer\u0171 gyorsul\u00e1s\u00e1t az egy\u00fctt \u00e9l\u0151 \u2013 a munkamegoszt\u00e1s \u00e9s a hatalmi viszonyok \u00e1ltal egybef\u0171z\u00f6tt – emberek viselked\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se v\u00e1ltotta ki. (Acemoglu, D. et al. 2013. Mi\u00e9rt buknak el nemzetek?). A t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyek a viselked\u00e9st az egy\u00e9nek tudat\u00e1ba be\u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s akarat\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 szab\u00e1lyokkal vez\u00e9relt\u00e9k. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban t\u00f6bb – a kort\u00e1rsak figyelmet sok\u00e1ig elker\u00fcl\u0151 – fordulat k\u00f6vetkezett be. A gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok csak \u00e9vtizedek m\u00faltt\u00e1val visszapillantva voltak felismerhet\u0151k, \u00e9s nem k\u00f6t\u0151dtek konkr\u00e9t d\u00e1tumokhoz. A fejl\u0151d\u00e9si \u201esebess\u00e9g-v\u00e1lt\u00e1st\u201d t\u00f6bb, elt\u00e9r\u0151 jelleg\u0171 t\u00e9nyez\u0151 – m\u0171szaki \u00e9s gazdas\u00e1gi innov\u00e1ci\u00f3, a t\u00e1rsadalmat alapvet\u0151en \u00e1tform\u00e1l\u00f3 politikai \u00e9s kultur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1s \u2013 egybekapcsol\u00f3d\u00e1sa v\u00e1ltotta ki. Az egym\u00e1st\u00f3l sok\u00e1ig f\u00fcggetlennek t\u0171n\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok \u201erendszerr\u00e9\u201d szervez\u0151d\u00e9se elker\u00fclte az emberek figyelm\u00e9t. Ebb\u0151l legfeljebb annyit \u00e9rz\u00e9keltek, hogy az addig kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 vil\u00e1guk \u201emegbokrosodott\u201d. Az \u00e9letet d\u00f6nt\u0151en \u00e1talak\u00edt\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1saira k\u00e9sedelmesen \u201ereag\u00e1ltak\u201d, viselked\u00e9s\u00fcket ugyanis, S\u00f6ren Kierkegaard \u2013 gyakran id\u00e9zett \u2013 mond\u00e1sa hat\u00e1rozta meg: \u201eAz \u00e9let csak visszatekintve \u00e9rthet\u0151 meg, de \u00e9lni csak el\u0151re n\u00e9zve lehet.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ltoz\u00e1sokat kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt, az int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6zgazdas\u00e1gtan, 2024-ben k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel d\u00edjjal jutalmazott kutat\u00f3i \u2013 Daron Acemoglu, Simon Johnson \u00e9s James Robinson – az \u00e1ltaluk inkluz\u00edvnak<\/em> nevezett t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai int\u00e9zm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtott\u00e1k. A 18.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 19.sz\u00e1zad elej\u00e9n ennek hat\u00e1s\u00e1ra egy robban\u00e1sszer\u0171 \u201eint\u00e9zm\u00e9nyi f\u00e1zis-\u00e1talakul\u00e1s\u201d ment v\u00e9gbe, amely az emberis\u00e9get egy alapvet\u0151en \u00faj p\u00e1ly\u00e1ra vez\u00e9relte. Felgyors\u00edtotta a t\u00e1rsadalmak valamennyi szf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak \u2013 a gazdas\u00e1g, a politika, a m\u0171szaki infrastrukt\u00fara \u2013 gy\u00f6keres meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t, ami megalapozta a gyorsul\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s korszak\u00e1t. Ennek az int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ef\u00e1zis-\u00e1talakul\u00e1snak\u201d a hat\u00e1s\u00e1ra ugyanakkor a mindennapi \u00e9let is \u201emagasabb sebess\u00e9gbe\u201d kapcsolt. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mindenkit gyors d\u00f6nt\u00e9sekre k\u00e9nyszer\u00edtettek, \u00e1m – a v\u00e1ltoz\u00e1sok egybefon\u00f3d\u00e1sa miatt – a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel gyakran csak \u00e9vek, sokszor \u00e9vtizedek m\u00falva szembes\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n A Maddison \u00e1ltal felt\u00e1rt, a modern vil\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulatot azt mutatta: a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s – mintha egy rak\u00e9ta gyors\u00edt\u00f3 fokozat\u00e1t kapcsolt\u00e1k volna be – \u201ekil\u0151tt\u201d. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt el\u0151bb \u201eNyugaton\u201d, majd az eg\u00e9sz vil\u00e1gon meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az ipar, ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt pedig gy\u00f6keresen \u00e1talakult a foglalkoztatotts\u00e1g \u00e9s a tulajdon szerkezete. Ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben beindultak az \u201einnov\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok\u201d, amelyek alapvet\u0151en \u00fajra-form\u00e1lt\u00e1k a gazdas\u00e1g m\u0171szaki rendszereit \u00e9s a t\u00e1rsadalom infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t. (Kondratieff, N. 1935. The long waves in economic life) A munkahelyeken olyan \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k jelentek meg, amelyek kezel\u00e9se egyre magasabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9get ig\u00e9nyelt. A k\u00e9pzetts\u00e9g n\u00f6vel\u00e9se \u00e9s a gy\u00e1rak \u00faj szerkezete egys\u00e9gesebb\u00e9 szervezte a munk\u00e1soszt\u00e1lyt. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a mindennapi \u00e9letet alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztat\u00f3, \u00faj \u201eboldogs\u00e1g-javak\u201d – az aut\u00f3, a telefon, az elektromoss\u00e1g, a r\u00e1di\u00f3, a h\u0171t\u0151g\u00e9p, a TV, v\u00e9g\u00fcl a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u2013 jelentek meg.<\/p>\n\n\n\n Ezek sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9nek azonban volt egy alapvet\u0151 akad\u00e1lya: t\u0151k\u00e9s gazdas\u00e1got vez\u00e9rl\u0151, korl\u00e1tozatlan profit-\u00e9rdek g\u00e1tolta, hogy a szeg\u00e9nyebb oszt\u00e1lyok is hozz\u00e1juthassanak az egyre sokasod\u00f3 \u201eboldogs\u00e1g-javakhoz\u201d. Ehhez az kellett volna, hogy a munk\u00e1soszt\u00e1ly j\u00f6vedelme legal\u00e1bb a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9ssel egybekapcsol\u00f3dva emelkedjen. \u00c1m, az eg\u00e9sz 19. sz\u00e1zadra a t\u00e1rsadalmakon bel\u00fcli j\u00f6vedelmi egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se volt jellemz\u0151, \u00edgy a legt\u00f6bben a 20. sz\u00e1zadban is ennek folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1t v\u00e1rt\u00e1k. A val\u00f3s\u00e1gban azonban \u2013 mint \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt \u2013 a 20. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban egy \u00fajabb, rejtett t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulat zajlott le: a modern t\u00e1rsadalmak t\u00f6bbs\u00e9ge elindult a j\u00f6vedelmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1n. (Piketty, Th. 2015. A t\u0151ke a 21. sz\u00e1zadban) Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban kor\u00e1bban – 1910 t\u00e1j\u00e1n – kezd\u0151d\u00f6tt el, m\u00edg az USA-ban lassan indulva az 1920-1930-as \u00e9vekben, de alapvet\u0151en ez a trend hat\u00e1rozta meg a 20. sz\u00e1zadot az els\u0151 \u00e9vtized\u00e9t\u0151l az 1970-es \u00e9vekig. Ezt a nemv\u00e1rt, kedvez\u0151 fordulatot d\u00f6nt\u0151en a fels\u0151 oszt\u00e1lyba tartoz\u00f3k j\u00f6vedelmi ad\u00f3j\u00e1nak – a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia politikai strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 \u2013 emelked\u00e9se \u00e9s a szakszervezetek n\u00f6vekv\u0151 alkuereje alapozta meg. <\/p>\n\n\n\n A j\u00f6vedelmi egyenl\u0151tlens\u00e9g t\u00f6bb \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl tart\u00f3 cs\u00f6kken\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a \u201eboldogs\u00e1g-javak\u201d mind t\u00f6bbek sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ljanak. Ez azut\u00e1n a kizs\u00e1km\u00e1nyolt oszt\u00e1lyok \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t id\u00e9zte el\u0151. Egyr\u00e9szt, egyre t\u00f6bbek el\u0151tt ny\u00edlik meg a felemelked\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, m\u00e1sr\u00e9szt, fokozatosan mind sz\u00e9lesebb k\u00f6rben teret nyer a \u201eKeep up with Jones\u201d elv. Vagyis, m\u00e1r nem csup\u00e1n a \u201ehirdet\u00e9si ipar\u201d r\u00e1besz\u00e9l\u0151 hat\u00e1sa, hanem a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben teret nyer\u0151 mintak\u00f6vet\u00e9si k\u00e9nyszer is a \u201eboldogs\u00e1g-javak\u201d megszerz\u00e9s\u00e9re \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt. Ennek politikai k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t szeml\u00e9letesen fejezi ki, A. Miller – 1953-ban \u00edr\u00f3dott – Az alku c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabj\u00e1nak egy id\u00e9zete: \u201eR\u00e9gen, ha az emberek boldogtalanok voltak, forradalmat csin\u00e1ltak vagy a templomba mentek. Ma v\u00e1s\u00e1rolnak.\u201d \u00c1m, mik\u00f6zben mindenki e kedvez\u0151 trend folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1t rem\u00e9lte, a fejl\u0151d\u00e9s felt\u00e9telei fokozatosan megv\u00e1ltoztak.<\/p>\n\n\n\n A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a vil\u00e1g egyre komplexebb \u00e9s mindink\u00e1bb glob\u00e1lis \u2013 ez\u00e9rt nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u2013 rendszerr\u00e9 form\u00e1l\u00f3dott. A gazdas\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e1gazat\u00e1v\u00e1 a szolg\u00e1ltat\u00e1s v\u00e1lik, a fejl\u0151d\u0151 vil\u00e1g pedig bekapcsol\u00f3dott – az addig a fejlett vil\u00e1g \u00e1ltal uralt – glob\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncokba. A nagyv\u00e1llalatok – outsourcing<\/em> strat\u00e9gi\u00e1juk keret\u00e9ben \u2013 kezdt\u00e9k kiszervezni \u00e9s \u201e\u00e1ttelep\u00edteni\u201d az alacsony hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9ket termel\u0151 munkafolyamataikat a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokba. Ez a folyamat egy el\u0151rel\u00e1that\u00f3, m\u00e9gis figyelmen k\u00edv\u00fcl marad\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyre vezet, amire a General Electric vez\u00e9rigazgat\u00f3j\u00e1nak, Jack Welch-nek – a neutron-bomb\u00e1ra utal\u00f3 – \u201eneutron Jack<\/em>\u201d beceneve utalt. Mint ismeretes: ezt a fegyvert az\u00e9rt fejlesztett\u00e9k ki, hogy az embereket meg\u00f6lje, de az \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s a technikai infrastrukt\u00far\u00e1t s\u00e9rtetlen\u00fcl hagyja. A 20. sz\u00e1zad egyik legismertebb vezet\u0151je azzal \u201e\u00e9rdemelte ki\u201d ezt a jelz\u0151t, mert az 1980-as \u00e9vekben a GE-n\u00e9l – a termel\u00e9st kiszervezve a fejl\u0151d\u0151 vil\u00e1gba – jelent\u0151s k\u00f6lts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9st hajtott v\u00e9gre. Elbocs\u00e1t\u00e1sokkal \u00e9s k\u00e9nyszernyugd\u00edjaz\u00e1sokkal t\u00f6bb ezer munkahelyet sz\u00fcntetett meg \u00e9s ott maradtak a korszer\u0171 technik\u00e1val felszerelt amerikai GE v\u00e1llalatok, \u00fcresen, munk\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s teh\u00e1t a hagyom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g visszaszorul\u00e1s\u00e1t, a szakszervezetek hanyatl\u00e1s\u00e1t, \u00e9s alkupoz\u00edci\u00f3ik gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t hozta. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye lett, hogy a termel\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a munkaj\u00f6vedelmek – \u00e9vtizedekig egybekapcsol\u00f3d\u00f3 – emelked\u00e9s\u00e9nek trendje az 1970-es \u00e9vekben \u201esz\u00e9tcsatol\u00f3dott\u201d. (Stiglitz, J. 2012. The price of Inequality.) A dolgoz\u00f3 oszt\u00e1lyok j\u00f6vedelm\u00e9nek relat\u00edv cs\u00f6kken\u00e9se az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00fajb\u00f3li n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re vezetett, aminek hat\u00e1s\u00e1ra – 1970-1980 k\u00f6z\u00f6tt – egy \u00fajabb, rejtett t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulat k\u00f6vetkezett be. Thomas Piketty – a t\u00e9ma vil\u00e1gh\u00edr\u0171 kutat\u00f3ja – az egyenl\u0151tlens\u00e9g 20. sz\u00e1zadbeli alakul\u00e1s\u00e1t egy U<\/strong> alak\u00fa g\u00f6rb\u00e9vel jellemezte: a sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l fokozatosan cs\u00f6kken\u0151 j\u00f6vedelmi egyenl\u0151tlens\u00e9g – az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n el\u00e9rve \u201em\u00e9lypontj\u00e1t\u201d – ism\u00e9t emelkedni kezdett. A 21. sz\u00e1zadban pedig gyakorlatilag \u201evissza\u00e9rkezt\u00fcnk\u201d a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9re. (Th. Piketty. 2015. A t\u0151ke a 21. sz\u00e1zadban)<\/p>\n\n\n\n A j\u00f6vedelmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek imm\u00e1r csaknem f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada tart\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a leggazdagabbak kez\u00e9ben elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl nagy vagyon halmoz\u00f3djon fel. Ez szinte korl\u00e1tlan befoly\u00e1sol\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get biztos\u00edtott a szupergazdagoknak: megv\u00e1s\u00e1rolhatt\u00e1k a politikusokat, akik ez\u00e9rt cser\u00e9ben, \u201emegb\u00edz\u00f3ik\u201d sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1st vezettek be \u00e9s ez a politikai \u00e9s a gazdas\u00e1gi hatalom \u00e1tl\u00e1thatatlan \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1ra vezetett. Ennek leg\u00fajabb jele a broligarchia<\/em> \u2013 a leggazdagabb tech-v\u00e1llalkoz\u00f3k, mint E. Musk, M. Zuckenberg, J. Bezos \u00e9s m\u00e1sok alkotta csoportosul\u00e1s – kiemelked\u00e9se, akik \u00f3ri\u00e1si vagyonuk birtok\u00e1ban k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ltak, egy\u00e9ni \u00e9rdekeiknek megfelel\u0151en alak\u00edtani a nemzeti \u00e9s a glob\u00e1lis politikai folyamatait, egyben megakad\u00e1lyozni hatalmuk korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t \u00e9s befoly\u00e1suk ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t. Ez azut\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rult a populista \u00e9s autokrata ir\u00e1nyzat\u00fa politikai fordulat bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9hez, m\u00e9g a jelent\u0151s demokratikus hagyom\u00e1nyokkal \u00e9s fejlett jog\u00e1lammal rendelkez\u0151 orsz\u00e1gokban is. <\/p>\n\n\n\n A helyzet pedig \u201efokoz\u00f3dik\u201d: felt\u0171ntek egy \u00fajabb rejtett t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulat k\u00f6rvonalai. Az emberis\u00e9g egys\u00e9ges rendszerr\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt: minden t\u00e9rs\u00e9g, folyamat \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egyszerre meghat\u00e1roz\u00f3ja, egyben befoly\u00e1soltja, minden m\u00e1siknak. Az emberek eddig k\u00f6vetett \u00e9letm\u00f3dja fenntarthatatlann\u00e1 v\u00e1lt \u00e9s ez elker\u00fclhetetlenn\u00e9 tette gy\u00f6keres m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ezekkel a v\u00e1ltoz\u00e1sokkal egybekapcsol\u00f3dva zajlik a mesters\u00e9ges intelligencia (MI) – \u00e9let\u00fcnket gy\u00f6keresen \u00e1tform\u00e1l\u00f3 \u2013 t\u00e9rnyer\u00e9se. A v\u00e1ltoz\u00e1sok arra utalnak, hogy 2020- 2030 k\u00f6z\u00f6tt, alapvet\u0151en \u00e1trendez\u0151dik \u00e9let\u00fcnk szinte minden mozzanata, k\u00f6rnyezet\u00fcnk minden megszokott r\u00e9szlete. Az eg\u00e9sz emberis\u00e9g – szinte egy \u201eszempillant\u00e1s alatt\u201d – gy\u00f6keresen \u00fajra-szervez\u0151dik, \u00e1talakulnak l\u00e9t\u00fcnk felt\u00e9telei, kezdve az egy\u00e9ni \u00e9letmodellekt\u0151l, a bar\u00e1ti, a csal\u00e1di \u00e9s p\u00e1rkapcsolatokon kereszt\u00fcl, az iskola \u00e9s a munka vil\u00e1g\u00e1ig, a kis \u00e9s nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ig. <\/p>\n\n\n\n A fordulat azzal j\u00e1r, hogy elt\u0171nnek a kor\u00e1bbi – nem mindig szeretett, de eligazod\u00e1st m\u00e9gis seg\u00edt\u0151 \u2013 szab\u00e1lyok. Alapvet\u0151en \u00faj – az MI-re \u00e9p\u00fcl\u0151 – int\u00e9zm\u00e9nyek veszik \u00e1t a viselked\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a szab\u00e1lyok betartat\u00e1sa kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9nek feladat\u00e1t. A h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let \u00e1tl\u00e1thatatlann\u00e1 v\u00e1lik \u00e9s n\u00f6vekedni fog a t\u00e1rsadalmi kapcsolatok konfliktus-szintje. A re\u00e1nk v\u00e1r\u00f3 megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok elvisel\u00e9s\u00e9nek neh\u00e9zs\u00e9geire egy \u00e9vekkel ezel\u0151tt v\u00e9grehajtott kutat\u00e1s h\u00edvta fel a figyelmet. (Fudenberg, D et al. 2012. Slow to Anger and Fast to Forgive: Cooperation in an Uncertain World.) A r\u00e9sztvev\u0151k – a k\u00f6zismert – ism\u00e9tl\u0151d\u0151 fogoly-dilemma j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszott\u00e1k, m\u00e9ghozz\u00e1 a val\u00f3s\u00e1gos helyzetekre jellemz\u0151 zajos<\/em> \u2013 vagyis bizonytalan \u00e9s \u00e1tl\u00e1thatatlan \u2013 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Ilyenkor neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy a tapasztalt szab\u00e1lyszeg\u00e9st vajon a partner tudatos akci\u00f3ja, vagy az \u00e1tl\u00e1thatatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek id\u00e9zt\u00e9k-e el\u0151. A kutat\u00e1s vil\u00e1goss\u00e1 tette: zajos<\/em> k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a siker n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen felt\u00e9tele, hogy partnereink nem-v\u00e1rt l\u00e9p\u00e9s\u00e9vel szembes\u00fclve ellen\u00e1lljunk a megtorl\u00e1s reflex\u00e9nek. A hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st az seg\u00edti, ha kezdetben \u201emegbocs\u00e1jt\u00f3ak\u201d vagyunk, \u00e9s nem toroljuk meg az els\u0151 szab\u00e1lyszeg\u00e9st. Azt ugyanis sokszor az \u00e1ttekinthetetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ltj\u00e1k ki, \u00e9s a csal\u00f3nak t\u0171n\u0151 partnerek k\u00e9s\u0151bb visszat\u00e9rnek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedek legfontosabb \u2013 a cikk c\u00edm\u00e9ben is kiemelt – tan\u00e1csa: egy bizonytalan vil\u00e1gban, j\u00f3, ha haragodat kicsit visszafogod \u00e9s kezdetben gyakorlod a megbocs\u00e1t\u00e1s er\u00e9ny\u00e9t<\/em>. L\u00e1tva azonban a vil\u00e1gunk sors\u00e1t int\u00e9z\u0151 politikusoknak, a t\u00e1rsadalmi elitek tagjainak \u00e9s de az emberek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek a viselked\u00e9s\u00e9t – ha nem is lehetetlen – de meglehet\u0151sen neh\u00e9znek l\u00e1tszik a glob\u00e1lis \u201esoft landing\u201d. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Agnus Maddison, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9t olvasva, a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st felrajzol\u00f3 \u00e1br\u00e1ja d\u00f6bbentett meg igaz\u00e1n. Ez, az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s kezdet\u00e9t\u0151l a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig rajzolta fel a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a GDP\/f\u0151 alakul\u00e1s\u00e1t. A \u201en\u00f6veked\u00e9s\u201d – amit m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezreden kereszt\u00fcl egy csaknem v\u00edzszintes vonal jellemezett – 1500-t\u00f3l alig \u00e9szrevehet\u0151en emelkedni kezdett, majd a 19. sz\u00e1zad […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2165"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2165"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2165\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2166,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2165\/revisions\/2166"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2165"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2165"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2165"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}