{"id":2169,"date":"2025-10-20T15:13:39","date_gmt":"2025-10-20T15:13:39","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2169"},"modified":"2025-10-20T15:13:39","modified_gmt":"2025-10-20T15:13:39","slug":"kaphat-e-uj-koronat-a-teremtes","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2169","title":{"rendered":"Kaphat-e \u00faj koron\u00e1t a teremt\u00e9s?"},"content":{"rendered":"\n<p>A c\u00edm a k\u00f6zismert kijelent\u00e9sre utal: az ember a teremt\u00e9s koron\u00e1ja. A Biblia szerint Isten az embert &#8211; miut\u00e1n mindennel k\u00e9sz volt, mintegy betet\u0151z\u00e9sek\u00e9nt mindannak, amit addig l\u00e9trehozott &#8211; utols\u00f3k\u00e9nt teremtette. El\u0151sz\u00f6r &#8211; nem mell\u00e9kesen \u2013 \u00c1d\u00e1mot, a f\u00e9rfit alkotta meg, majd \u201ebel\u0151le\u201d form\u00e1lta t\u00e1rsat, \u00c9v\u00e1t, a sz\u00e1m\u00e1ra. \u00cdgy az ember &#8211; a \u201eteremt\u00e9s koron\u00e1ja\u201d eszm\u00e9b\u0151l eredeztethet\u0151en &#8211; a kozmikus fejl\u0151d\u00e9s cs\u00facs\u00e1nak tekintend\u0151. Az isten \u00e1ltali teremt\u00e9s modellje azonban m\u00e9g valami olyasmit is sugall, hogy ez a kiv\u00e9telezett poz\u00edci\u00f3ja v\u00e9gleges. Vagyis, nem kell att\u00f3l tartania, hogy egyszer csak \u201etr\u00f3n-fosztatik\u201d. Egy \u00faj tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9ny azonban megk\u00e9rd\u0151jelezni l\u00e1tszik ezt az \u201eaxi\u00f3m\u00e1t\u201d. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/10.1073\/pnas.2509122122\">Rainey, P. &#8211; Hochberg, M. 2025. Could humans and AI become a new evolutionary individual?<\/a>)<\/p>\n\n\n\n<p>Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban, a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9nt fokozatosan gyarapodtak az ismeretek, amelyek az emberhez vezet\u0151 &#8211; term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal magalapozott &#8211; \u00fat folyamat\u00e1t \u00e9s fontosabb fordul\u00f3pontjait felt\u00e1rt\u00e1k. Egyre vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lt a f\u00f6ld geofizikai szerkezet\u00e9nek form\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, majd ehhez kapcsol\u00f3dva, az \u00e9let keletkez\u00e9se, v\u00e9g\u00fcl az ember kialakul\u00e1sa felt\u00e9teleinek a l\u00e9trej\u00f6tte. A kutat\u00e1sok nyom\u00e1n felt\u00e1rult az emberhez vezet\u0151 &#8211; az anyagi folyamatok egybekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fcl\u0151 \u2013 fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1lya term\u00e9szetes menete, az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1nak fontosabb \u201efordul\u00f3pontjai\u201d, majd ennek folytat\u00f3d\u00e1sak\u00e9nt, az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3 \u201e\u00e1llom\u00e1sai\u201d. A kutat\u00f3k vizsg\u00e1lataib\u00f3l egy olyan k\u00e9p rajzol\u00f3dik ki, amely azt mutatja: a term\u00e9szeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek jellegzetes egy\u00fctt-\u00e1ll\u00e1sa eset\u00e9n a l\u00e9t egyre komplexebb szervez\u0151d\u00e9seinek kialakul\u00e1sa \u2013 vagyis, a \u201e<em>teremt\u0151d\u00e9s\u201d<\/em> \u2013 az anyagi val\u00f3s\u00e1gba \u201eprogramozott\u201d sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 k\u00f6vetkezm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n<p>A folyamat, k\u00e9t \u2013 egym\u00e1st\u00f3l r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 &#8211; szemsz\u00f6gb\u0151l szeml\u00e9lhet\u0151. Voltak, akik a \u201eteremt\u0151d\u00e9s\u201d menet\u00e9t folytonosnak l\u00e1tt\u00e1k: a v\u00e1ltoz\u00e1sok, apr\u00f3, szinte \u00e9szrevehetetlen l\u00e9p\u00e9sei vezettek egyre fejlettebb \u00e9s komplexebb strukt\u00far\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez. M\u00e1sok a komplexit\u00e1sok fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1ban \u201eugr\u00e1sokat\u201d fedeztek fel, amelyek az addig fokozatos \u00e1talakul\u00e1s menet\u00e9t megszak\u00edtott\u00e1k. Ilyenkor a term\u00e9szeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1sa a l\u00e9tez\u00e9s \u00fajabb &#8211; kor\u00e1bban m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 &#8211; szintj\u00e9re vezettek. A l\u00e9tnek ezeket az szintjeit nevezt\u00e9k a <em>l\u00e9tez\u00e9s \u201el\u00e9pcs\u0151iknek<\/em>\u201d, az <em>id\u0151 \u201eemeleteinek<\/em>\u201d, illetve az <em>evol\u00faci\u00f3s l\u00e9tra fokozatainak<\/em> is. Vernadszkij orosz \u00e9s Teilhard de Chardin francia gondolkod\u00f3 &#8211; m\u00e9g a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n &#8211; a f\u00f6ldi l\u00e9tez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it saj\u00e1tos l\u00e9tszintekbe sorolta: a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetet a <em>geoszf\u00e9ra<\/em>, az \u00e9let jelens\u00e9geit a <em>bioszf\u00e9ra,<\/em> az emberi tudat alk\u00e1sait pedig <em>nooszf\u00e9ra<\/em> szintjein helyezt\u00e9k el. (<a href=\"https:\/\/www.routledge.com\/The-Biosphere-and-Noosphere-Reader-Global-Environment-Society-and-Change\/Pitt-Samson\/p\/book\/9780415166454?srsltid=AfmBOopOCuaMzOHks2vun2TMP4Jmjas7QoPiS4QXkJOEWhogQ_uHNjM6\">Pitt, D. et al. 2021. The Biosphere and Noosphere Reader: Global Environment, Society, and Change<\/a>.)<\/p>\n\n\n\n<p>Napjainkban a kozmosz v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak, az \u00e9let keletkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az ember kialakul\u00e1s\u00e1nak folyamata &#8211; a gyarapod\u00f3 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek birtok\u00e1ban &#8211; egyre pontosabban t\u00e1rul el\u00e9nk. A vil\u00e1gunkat alkot\u00f3, egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 komplexit\u00e1sok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t elemezve, t\u00f6bben a komplexit\u00e1s-szintek keletkez\u00e9se egys\u00e9ges \u2013 de elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek alapj\u00e1n szervez\u0151d\u0151 \u2013 modelljeit vetett\u00e9k fel, mint a \u201emulti-level learning\u201d elm\u00e9let (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/doi\/full\/10.1073\/pnas.2120037119\">Vanchurina,V et al. 2022<\/a>.) vagy az \u201eassembly theory\u201d (<a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41586-023-06600-9\">Sharma, A. et al. 2023<\/a>).&nbsp; Ezek k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy a vil\u00e1g hasonl\u00f3 &#8211; r\u00e9tegzett \u201efel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171\u201d &#8211; szerkezet\u00e9re utalnak, \u00e1m ezeket elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek \u00e1ltal meghat\u00e1rozottnak gondolj\u00e1k. \u00c1m mindezekb\u0151l egy szintekre tagoz\u00f3d\u00f3 vil\u00e1g k\u00e9p\u00e9t rajzol\u00f3dik ki el\u0151tt\u00fcnk. Az igazi kih\u00edv\u00e1st ma m\u00e1r nem is a \u201eszintugr\u00e1sokkal\u201d tark\u00edtott fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1lya \u201e\u00e1llom\u00e1sainak\u201d megtal\u00e1l\u00e1sa, mint ink\u00e1bb a l\u00e9t-szintek \u201eugr\u00e1sait\u201d kiv\u00e1lt\u00f3 \u00e9s azt vez\u00e9rl\u0151 konkr\u00e9t felt\u00e9telek \u2013 anyagi folyamatok \u00e9s term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyek \u2013 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek, azaz a vil\u00e1gegyetem k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201e\u00e9letre hangolts\u00e1g\u00e1nak\u201d \u00e9rtelmez\u00e9se jelenti. A tudom\u00e1nyban, napjainkban legink\u00e1bb elfogadott n\u00e9zet szerint az \u00e9let \u00e9s az ember megjelen\u00e9se is, a term\u00e9szeti folyamatok \u00e9s az azt vez\u00e9rl\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye. (<a href=\"https:\/\/royalsocietypublishing.org\/doi\/10.1098\/rstb.2024.0281\">Sol\u00e9, R. 2025. Origins of life: the possible and the actual<\/a>.)<\/p>\n\n\n\n<p>A folyamatosan sz\u00fclet\u0151 eredm\u00e9nyek egyre pontosabban t\u00e1rt\u00e1k fel a l\u00e9t-szint ugr\u00e1sok folyamat\u00e1t \u00e9s bels\u0151 dinamik\u00e1j\u00e1nak r\u00e9szleteit. Elkezd\u0151dtek a vizsg\u00e1latok a naprendszer\u00fcnk \u00e9s m\u00e1s naprendszerek bolyg\u00f3in kialakul\u00f3 \u00e9let nyomainak felkutat\u00e1s\u00e1ra, s\u0151t megjelentek az els\u0151 h\u00edrad\u00e1sok az eredm\u00e9nyekr\u0151l. (<a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41550-025-02655-y\">Khawaja, N. et al. 2024. Detection of organic compounds in freshly ejected ice grains from Enceladus\u2019s ocean<\/a>). Enn\u00e9l sokkal egy\u00e9rtelm\u0171bb eredm\u00e9nyek sz\u00fclettek az ember kialakul\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171 menet\u00e9r\u0151l. Ennek keret\u00e9ben egyre gyarapodnak az \u00e1llatok vil\u00e1g\u00e1ban is megjelen\u0151 eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat \u00e9s az \u00e1ltaluk berendezett \u201e\u00e9letterek\u201d p\u00e9ld\u00e1i. Vagyis, az eszk\u00f6z-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9s -haszn\u00e1lat, illetve az ezekkel kapcsolatos ismeretek csapaton bel\u00fcli \u00e1tad\u00e1sa &#8211; kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag az emberre jellemz\u0151nek v\u00e9lt &#8211; kompetenci\u00e1j\u00e1nak mind t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t fedezt\u00e9k fel el\u0151deinkn\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n<p>Ezen eredm\u00e9nyek nyom\u00e1n, az \u00faj l\u00e9tszintek keletkez\u00e9s\u00e9nek menete az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ban t\u00e1rult fel a legszeml\u00e9letesebben. A kutat\u00e1sok, a \u201em\u00e9g nem emberi\u201d szintt\u0151l a \u201em\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en emberi\u201d szintig elvezet\u0151 fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1lya n\u00e9gy, egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 l\u00e9p\u00e9s\u00e9t azonos\u00edtott\u00e1k:<\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>A tudat-l\u00e9tszint \u201eelemi \u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1i\u201d \u2013 az \u00e9let fenntart\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k, a ki\u00e9p\u00edtett \u201elak\u00f3hely\u201d, az ezekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 ismeretek \u00e9s viselked\u00e9si szab\u00e1lyok \u00e1tad\u00e1sa &#8211; m\u00e1r az \u00e1llatvil\u00e1gban megjelennek.\u00a0<\/li>\n\n\n\n<li>Ezekb\u0151l az \u201eelemi \u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1kb\u00f3l\u201d fokozatosan egy olyan kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3 \u00e9p\u00fclt ki, amely m\u00e1r nem a biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3 szelekci\u00f3s m\u00f3dszer\u00e9vel, hanem egyre ink\u00e1bb a kudarcokb\u00f3l val\u00f3 <em>tanul\u00e1s<\/em> \u00fatj\u00e1n t\u00f6k\u00e9letesedik. Ezzel, tanul\u00e1s egyre ink\u00e1bb a tudat-l\u00e9tszint komplexit\u00e1s-\u00e9p\u00edt\u0151 mechanizmus\u00e1v\u00e1 l\u00e9p el\u0151.<\/li>\n\n\n\n<li>A fordul\u00f3pontot az agy n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek megsz\u0171n\u00e9se v\u00e1ltotta ki, r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtve az embert, hogy a kult\u00fara elemi \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1ib\u00f3l\u201d un. disztribut\u00edv adapt\u00e1ci\u00f3t hozzon l\u00e9tre, amelyhez a csoport minden tagja hozz\u00e1f\u00e9rhet. (<a href=\"https:\/\/royalsocietypublishing.org\/doi\/10.1098\/rstb.2021.0401\">Lamm, E. et al. 2023. Human major transitions from the perspective of distributed adaptations<\/a>)\u00a0<\/li>\n\n\n\n<li>A kult\u00fara konstrukci\u00f3ib\u00f3l \u00e9p\u00edtett, mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet azut\u00e1n &#8211; mik\u00f6zben megv\u00e9dte az embert a term\u00e9szet hat\u00e1sait\u00f3l \u2013 egyre \u00fajabb kih\u00edv\u00e1sokkal is szembes\u00edtette. Arra k\u00e9nyszer\u00edtette, hogy &#8211; a tanul\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9vel &#8211; eszk\u00f6zeit t\u00f6k\u00e9letes\u00edtse \u00e9s n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 ismereteit gyorsulva n\u00f6velje.\u00a0\u00a0<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>Az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1snak ezek a \u201el\u00e9p\u00e9sei\u201d mintak\u00e9nt szolg\u00e1lnak a l\u00e9tszint ugr\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1nos mechanizmusa meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Ennek alapj\u00e1n a l\u00e9tszintek form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos \u201emenetrendje\u201d t\u00e1rul fel:<\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>M\u00e1r a kor\u00e1bbi l\u00e9tszint \u201eterm\u00e9szetes\u201d m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6nnek az \u00faj szint elemi \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1i\u201d, amelyekb\u0151l &#8211; m\u00e9g az adott szint szervez\u0151d\u00e9si szab\u00e1lya szerint &#8211; egyre \u00f6sszetettebb szervez\u0151d\u00e9sek sz\u00fcletnek.<\/li>\n\n\n\n<li>A komplexit\u00e1s bizonyos szintj\u00e9t t\u00fall\u00e9pve sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en alakul ki a kor\u00e1bbi szintekt\u0151l elt\u00e9r\u0151, m\u00e1r egy \u00faj szintre jellemz\u0151 emergencia-mechanizmus.\u00a0<\/li>\n\n\n\n<li>Az \u00e1talakul\u00e1s alapvet\u0151 fordulat\u00e1t az id\u00e9zi el\u0151, hogy olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek j\u00f6nnek l\u00e9tre, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik \u00e9s\/vagy \u00f6szt\u00f6nzik a szintugr\u00e1st. Ez kiv\u00e1ltja az \u00faj szint \u201esaj\u00e1t\u201d szervez\u0151d\u00e9si szab\u00e1ly\u00e1nak az elterjed\u00e9s\u00e9t.<\/li>\n\n\n\n<li>Az \u201eugr\u00e1st\u201d k\u00f6vet\u0151 \u00faj szint form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t m\u00e1r az erre jellemz\u0151 &#8211; a kor\u00e1bbit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 &#8211; \u201ebark\u00e1csol\u00e1si\u201d mechanizmus vez\u00e9rli, amelynek alapj\u00e1n j\u00f6nnek l\u00e9tre az \u00faj szint egyre n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa strukt\u00far\u00e1i.\u00a0\u00a0\u00a0<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>Ezeken az egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szakaszokon kereszt\u00fclhaladva form\u00e1l\u00f3dott ki a vil\u00e1gegyetem, majd az \u00e9let, v\u00e9g\u00fcl az ember vil\u00e1g\u00e1nak &#8211; egyre komplexebb strukt\u00far\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00fcl\u0151 &#8211; <em>r\u00e9tegzett fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 <\/em>szerkezete. (<a href=\"https:\/\/www.scribd.com\/document\/837211655\/Emergencia-a-vilag-retegzett-felepitesenek-az-elmelete-120dpi\">Paksi D. 2020. Emergencia: a vil\u00e1g r\u00e9tegzett fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9lete<\/a>.). A kozmosz &#8211; ezen bel\u00fcl naprendszer\u00fcnk \u00e9s sz\u0171kebb \u201eotthonunk\u201d, a f\u00f6ld \u2013 anyagi strukt\u00far\u00e1it, majd az erre \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9l\u0151vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bonyolults\u00e1g\u00fa \u201eszerepl\u0151it\u201d a term\u00e9szet t\u00f6rv\u00e9nyei form\u00e1lt\u00e1k. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sor\u00e1b\u00f3l kiemelked\u0151 ember viszont \u2013 a fennmarad\u00e1s k\u00e9nyszereinek hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 maga hozta l\u00e9tre egyre \u00f6sszetettebb rendszereit. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban v\u00e1ratlanul \u2013 b\u00e1r egyel\u0151re m\u00e9g hom\u00e1lyosan &#8211; egy \u00faj l\u00e9tszint jelei t\u0171ntek fel. Sokasodnak az olyan tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u0171szaki eredm\u00e9nyek, amelyek az ember \u201esaj\u00e1t\u201d \u2013 a tanul\u00e1s \u00e1ltal maga form\u00e1lta &#8211; l\u00e9tszintj\u00e9nek a tov\u00e1bb-\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re, ak\u00e1r egy \u201eember ut\u00e1ni\u201d fejl\u0151d\u00e9si szint lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re utaltak.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a lehet\u0151s\u00e9g a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s az ember egyre gyarapod\u00f3 mechanikus vagy elektronikus \u201ekieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seinek\u201d nyom\u00e1n m\u00e1r a 20. sz\u00e1zadban felmer\u00fclt. T\u00f6bb &#8211; alapvet\u0151en filoz\u00f3fiai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa &#8211; pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a \u201eposzthum\u00e1n\u201d j\u00f6v\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek tudom\u00e1nyos elemz\u00e9s\u00e9re. (<a href=\"https:\/\/www.scribd.com\/document\/740638899\/Horvath-Mark-Lovasz-Adam-Nemes-Z-Mario-A-Poszthumanizmus-Valtozatai-Prae-2019\">Horv\u00e1th M\u00e1rk et al. 2019. A poszthumanizmus v\u00e1ltozatai.<\/a>) Napjainkban azonban &#8211; r\u00e9szben az emergencia-elm\u00e9let, r\u00e9szben a mesters\u00e9ges intelligencia leg\u00fajabb eredm\u00e9nyei nyom\u00e1n &#8211; alapvet\u0151en \u00faj helyzet j\u00f6tt l\u00e9tre a \u201eposzthum\u00e1n\u201d l\u00e9tszint kialakul\u00e1s\u00e1val kapcsolatban. Az emberbe mag\u00e1ba vagy t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00e9be szervesen be\u00e9p\u00fcl\u0151 elektronikus \u201ekieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u201d re\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9gg\u00e9 teszik \u2013 r\u00e9m-\u00e1lmokat vagy v\u00e1gy-\u00e1lmot beteljes\u00edt\u0151 val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt \u2013 az emberi l\u00e9tszint \u201etov\u00e1bb \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u201d. S\u0151t, mintha az embert a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00e9nyszer\u00edten\u00e9k r\u00e1 egyre ink\u00e1bb, egy \u00faj l\u00e9tszint megalkot\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p>A mesters\u00e9ges intelligencia (MI) rendszerei &#8211; az emberbe \u00e9s a t\u00e1rsadalomba \u201eszervesen\u201d be\u00e9p\u00fclve \u2013 k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ltak, kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag az ember \u00e1ltal v\u00e9grehajtott feladatok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. Az MI elterjed\u00e9se egyre gyorsul \u00e9s ez re\u00e1liss\u00e1 teszi, hogy a &#8211; Neumann J\u00e1nos \u00e1ltal felvetett &#8211; <em>szingularit\u00e1st<\/em> el\u00e9rve, majd az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 3-4 \u00e9ven bel\u00fcl azt \u00e1tl\u00e9pve, egy, szinte a felismerhetetlens\u00e9gig megv\u00e1ltozott t\u00e1rsadalomba \u201e\u00e9rkezz\u00fcnk\u201d. Az MI t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatos jelenlegi aggodalmak j\u00f3r\u00e9szt a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek elt\u00e9r\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3dnak: vajon az MI puszt\u00e1n az ember kiszolg\u00e1l\u00f3ja lesz, vagy kiszor\u00edtja, esetleg leig\u00e1zza \u0151t? (<a href=\"https:\/\/royalsocietypublishing.org\/doi\/10.1098\/rstb.2021.0408\">Rainey, P. 2023. Major evolutionary transitions in individuality between humans and AI.<\/a>) \u00c1m, ezek mellett a k\u00f6zvetlen \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem mell\u00e9kes &#8211; kih\u00edv\u00e1sok mellett felmer\u00fclt egy m\u00e9g spekulat\u00edvabb, ugyanakkor m\u00e9lyrehat\u00f3bb k\u00e9rd\u00e9s: vajon az ember \u00e9s az MI k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6v\u0151 egyre m\u00e9ly\u00fcl\u0151 egym\u00e1srautalts\u00e1g, elvezethet-e, egy \u00faj l\u00e9tszint \u2013 m\u00e9g a szingularit\u00e1sn\u00e1l is kev\u00e9ss\u00e9 bel\u00e1that\u00f3 &#8211; kialakul\u00e1s\u00e1hoz?<\/p>\n\n\n\n<p>Az egyik lehets\u00e9ges perspekt\u00edva a cikk elej\u00e9n hivatkozott \u00edr\u00e1sban fogalmaz\u00f3dott meg: az emberi (HI) \u00e9s a mesters\u00e9ges (MI) intelligencia egybefon\u00f3d\u00e1sa, az emberi individualit\u00e1s \u00faj szintjek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151. Mintha az ember a tudati aktivit\u00e1s \u00faj szintj\u00e9nek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be fogna bele. Ez a lehet\u0151s\u00e9g szeml\u00e9letess\u00e9 tehet\u0151 az embernek egy olyan modellj\u00e9vel, amely \u0151t egy Matrjoska-bab\u00e1hoz hasonl\u00edtja. (<a href=\"https:\/\/qubit.hu\/2023\/03\/19\/a-matrjoska-modell-hogyan-mukodik-az-ember-es-miert-csalhato-olyan-konnyen-csapdaba\">Maros\u00e1n, Gy. 2023. A matrjoska-modell<\/a>.) Ennek egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 r\u00e9tegjeit &#8211; evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek kih\u00edv\u00e1saira v\u00e1laszk\u00e9nt &#8211; mi magunk alkottuk. A baba legbels\u0151 r\u00e9teg\u00e9t &#8211; m\u00e9g az \u201e\u0151seinkt\u0151l\u201d \u00f6r\u00f6k\u00f6lt &#8211; \u00f6szt\u00f6n\u00f6k alkotj\u00e1k, erre \u201e\u00e9p\u00edtett\u00fck r\u00e1\u201d a kultur\u00e1lis szimb\u00f3lumok, majd az egyre \u00f6sszetettebb kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3k szintj\u00e9t, erre azut\u00e1n egy egyre n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1kat \u201eemelt\u00fck r\u00e1\u201d. Nos, az MI \u00e9s az HI egybefon\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 szervez\u0151d\u00e9st, mint a Matrjoska bab\u00e1ra \u00e9p\u00edtett \u00fajabb, legk\u00fcls\u0151 r\u00e9teget k\u00e9pzelhetj\u00fck el. Ez az ember humaniz\u00e1lt k\u00f6rnyezet\u00e9t olyan m\u00e9rt\u00e9kben kisz\u00e9les\u00edten\u00e9, hogy ak\u00e1r a f\u00f6ld glob\u00e1lis folyamatain t\u00fali akci\u00f3kra is k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lhat.<\/p>\n\n\n\n<p>Ugyanakkor, az emergencia-elm\u00e9let m\u00e9g egy enn\u00e9l is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb lehet\u0151s\u00e9get t\u00e1r el\u00e9nk. Az MI \u00e9s HI \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u201ek\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny\u201d ugyanis ak\u00e1r egy \u00faj l\u00e9tszint elemei \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1jak\u00e9nt\u201d is tekinthet\u0151. Ebb\u0151l &#8211; mint a l\u00e9tszint-szervez\u0151d\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos \u201emenetrendje\u201d mutatja &#8211; megfelel\u0151 felt\u00e9telek eset\u00e9n beindulhat egy alapvet\u0151en \u00faj l\u00e9tszint \u201ebark\u00e1csol\u00e1sa\u201d. Ismert, hogy az \u00e9let megjelen\u00e9s\u00e9t megel\u0151zte olyan komplex molekul\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tte, amikb\u0151l az \u00e9l\u0151 anyag kiform\u00e1l\u00f3dott. \u00c9pp \u00edgy, az ember el\u0151tt m\u00e1r \u00e9ltek eszk\u00f6z\u00f6ket k\u00e9sz\u00edt\u0151, azokat a tanul\u00e1s \u00fatj\u00e1n t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u0151 \u00e9s tapasztalataikat egym\u00e1snak \u00e1tad\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek. Ennek mint\u00e1jak\u00e9nt az ember \u201eut\u00e1n\u201d is folytat\u00f3dhat egy \u00faj l\u00e9tszint bark\u00e1csol\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p>Beismerem azonban, hogy a k\u00e9p egy el\u0151re hom\u00e1lyos \u00e9s a kutat\u00e1s m\u00e9g sok\u00e1ig eltarthat. Addig pedig \u2013 \u00e9rtelemszer\u0171en &#8211; csak elm\u00e9lkedhet\u00fcnk a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s alternat\u00edv\u00e1kr\u00f3l: vajon az ember megtarthatja a \u201eteremt\u00e9s koron\u00e1ja\u201d c\u00edmet, csak m\u00e9g csod\u00e1latosabb lehet\u0151s\u00e9geket kaphat, vagy az ember &#8211; az MI-vel egybefon\u00f3dva &#8211; egy alapvet\u0151en \u00faj l\u00e9tszint szervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek elemi \u201e\u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1j\u00e1v\u00e1\u201d v\u00e1lva, a kozmikus l\u00e9t min\u0151s\u00e9gileg \u00faj szintj\u00e9t form\u00e1lj\u00e1k ki. Ez a perspekt\u00edva egyel\u0151re \u00e9ppen \u00fagy bel\u00e1thatatlan, mintha egymilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tti el\u0151deink eszk\u00f6zeib\u0151l \u00e9s az ezekb\u0151l kik\u00f6vetkeztethet\u0151 gondolataik alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ltuk volna el\u0151re l\u00e1tni t\u00e1rsadalmunk mai szintj\u00e9t. Ennek a hipot\u00e9zisnek a tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra az k\u00edn\u00e1lhat lehet\u0151s\u00e9get, hogy a kozmoszban keress\u00fck az \u00faj l\u00e9tszint lehets\u00e9ges nyomait. (<a href=\"https:\/\/www.universetoday.com\/articles\/galaxies-with-high-radio-emissions-could-be-home-to-many-advanced-civilizations\">Williams, M. 2025. Galaxies with high radio emissions could be home to many advanced civilizations<\/a>.) S, b\u00e1r felbukkantak m\u00e1r az els\u0151 jelek, m\u00e9g mindig nem igaz\u00e1n tudjuk, hogy mit is keress\u00fcnk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A c\u00edm a k\u00f6zismert kijelent\u00e9sre utal: az ember a teremt\u00e9s koron\u00e1ja. A Biblia szerint Isten az embert &#8211; miut\u00e1n mindennel k\u00e9sz volt, mintegy betet\u0151z\u00e9sek\u00e9nt mindannak, amit addig l\u00e9trehozott &#8211; utols\u00f3k\u00e9nt teremtette. El\u0151sz\u00f6r &#8211; nem mell\u00e9kesen \u2013 \u00c1d\u00e1mot, a f\u00e9rfit alkotta meg, majd \u201ebel\u0151le\u201d form\u00e1lta t\u00e1rsat, \u00c9v\u00e1t, a sz\u00e1m\u00e1ra. \u00cdgy az ember &#8211; a \u201eteremt\u00e9s koron\u00e1ja\u201d [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2169"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2169"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2169\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2170,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2169\/revisions\/2170"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2169"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2169"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2169"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}