{"id":2182,"date":"2026-01-08T15:08:10","date_gmt":"2026-01-08T15:08:10","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2182"},"modified":"2026-01-08T15:08:10","modified_gmt":"2026-01-08T15:08:10","slug":"david-graeber-david-wengrow-mindenek-hajnala","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2182","title":{"rendered":"David Graeber \u2013 David Wengrow: Mindenek hajnala."},"content":{"rendered":"\n

 Amikor k\u00e9zbe veszek egy k\u00f6nyvet, az els\u0151 benyom\u00e1saimat k\u00e9t dolog alak\u00edtja: az egyik, a c\u00edm, a m\u00e1sik a \u201em\u00e9ret\u201d.  A \u201eMindenek hajnala\u201d c\u00edm, kiss\u00e9 rejt\u00e9lyes \u00fczenet\u00e9t, az alc\u00edm \u201eAz emberis\u00e9g \u00faj t\u00f6rt\u00e9nete\u201d pontos\u00edtja. Ez az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem indul\u00f3 szakasz\u00e1nak sok, m\u00e9g hom\u00e1lyos r\u00e9szlet\u00e9nek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9ri. A \u201em\u00e9ret\u201d: eset\u00fcnkben egy 686 oldalas (!) k\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, amit 75 oldal – a tov\u00e1bbi kutat\u00e1st seg\u00edt\u0151 – bibliogr\u00e1fia, valamint b\u0151s\u00e9ges l\u00e1bjegyzetek eg\u00e9sz\u00edtenek ki. Ez irigyked\u0151 elismer\u00e9st, de n\u00e9mi szorong\u00e1st is kiv\u00e1ltott bel\u0151lem. Sz\u00e1momra tov\u00e1bbi a k\u00f6nyv \u00e9rt\u00e9k\u00e9t n\u00f6vel\u0151 inform\u00e1ci\u00f3t k\u00edn\u00e1lt, hogy az egyik szerz\u0151 \u2013 D. Wengrow\u201d – bepillant\u00e1st k\u00edn\u00e1lt a m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeibe. A k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1sa – ahogy fogalmazott – \u201et\u00f6bb, mint t\u00edz \u00e9ven \u00e1t sz\u00edvta el folyamatosan az energi\u00e1nkat\u2026\u00dagy \u00e9s akkor \u00edrtunk, ahogyan \u00e9s amikor j\u00f3l esett, \u00edgy a k\u00f6nyv egyre ink\u00e1bb napi elfoglalts\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt<\/em>.\u201d Az viszont megr\u00e1zott, hogy a m\u0171 m\u00e1sik szerz\u0151je \u2013 D. Graeber \u2013 \u201ealig t\u00f6bb h\u00e1rom h\u00e9ttel azut\u00e1n, hogy v\u00e9gezt\u00fcnk e k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1val, 59 \u00e9vesen meghalt\u201d<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

A legt\u00f6bben \u00e1t\u00e9lt\u00fck m\u00e1r, hogy nagy \u00e9s bizonytalan kimenet\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151tt \u00e1llva, hirtelen esz\u00fcnkbe jutnak a \u201ekezdetek\u201d. Napjainkban, amikor az emberis\u00e9g \u00e9ppen egy \u201enagy ugr\u00e1sra\u201d k\u00e9sz\u00fcl, hasonl\u00f3k\u00e9ppen elmos\u00f3dnak a j\u00f6v\u0151 k\u00f6rvonalai, \u00e9s egyidej\u0171leg a m\u00falt is bizonytalanabb\u00e1 v\u00e1lik. Ez abban mutatkozik meg, hogy a \u201ekorszakv\u00e1lt\u00e1sra\u201d k\u00e9sz\u00fclve, az eddig tiszt\u00e1zottnak t\u0171n\u0151 kezdetekr\u0151l is feler\u0151s\u00f6dik a vita. Sokakban felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: vajon milyen \u201esz\u00e1lon\u201d folytat\u00f3dik a j\u00f6v\u0151, ha m\u00e9gsem az eddig \u00edg\u00e9rt \u201emenetrendet\u201d k\u00f6veti. T\u00e1mpontokat keresve ez\u00e9rt a m\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulatai fel\u00e9 fordulunk: hogyan is mentek azok v\u00e9gbe? Ez a megn\u00f6vekedett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s azut\u00e1n eg\u00e9sz sor olyan kutat\u00e1st h\u00edv \u00e9letre, amelyek amellett \u00e9rvelnek: a dolgok nem is pontosan \u00fagy t\u00f6rt\u00e9ntek, ahogyan eddig hitt\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

Graber \u00e9s Wengrow k\u00f6nyve ebbe a helyzetbe illeszkedik \u00e9s j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja a magyar\u00e1zatok \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t c\u00e9lul t\u0171z\u0151 ir\u00e1nyzatnak. A j\u00f3 p\u00e9lda<\/em>-min\u0151s\u00edt\u00e9s k\u00e9t \u00e9rtelemben is indokolhat\u00f3. Egyr\u00e9szt, \u00f3ri\u00e1si t\u00e9ny-anyagra t\u00e1maszkodva \u00e1ll\u00edtj\u00e1k: a t\u00f6rt\u00e9nelem, t\u00f6bb t\u00edzezer \u00e9ves kezdeti szakasza az eddig elfogadott s\u00e9m\u00e1kt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don form\u00e1l\u00f3dott. M\u00e1sr\u00e9szt, tudom\u00e1nyosan ellen\u0151rz\u00f6tt t\u00e9nyeken alapul\u00f3 \u00e9rvel\u00e9s\u00fck, egy \u00faj szint\u00e9zis megalkot\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zheti a szakembereket. A k\u00f6nyv teh\u00e1t \u2013 bizonyos \u00e9rtelemben \u2013 \u00fajra rajzolja az emberis\u00e9g gyermekkor\u00e1r\u00f3l benn\u00fcnk \u00e9l\u0151 k\u00e9pet. Felh\u00edvja a figyelmet a m\u00falt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ellentmond\u00e1saira \u00e9s a hivatalos magyar\u00e1zatokba nehezen beilleszthet\u0151 t\u00e9nyekre, amelyeket \u2013 a szerz\u0151k \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint – az elfogadott elm\u00e9letek nem kell\u0151en vettek figyelembe.  <\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyveket olvasva mindig \u00e9rdekeltek azok az id\u00e9zetek, amelyekkel a szerz\u0151 ind\u00edtja \u00e9s befejezi a m\u0171vet, mert – tapasztalatom szerint – bepillant\u00e1st ny\u00fajtanak t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9be. Eset\u00fcnkben, a \u201eB\u00facs\u00fa az emberis\u00e9g gyermekkor\u00e1t\u00f3l\u201d c\u00edmet visel\u0151 els\u0151 fejezet egy Jung id\u00e9zettel ind\u00edt: \u201eOlyan id\u0151szakban \u00e9l\u00fcnk, amelyet a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k az \u2019istenek (azaz az alapvet\u0151 elvek \u00e9s jelk\u00e9pek) \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1hoz\u2019 alkalmasnak, azaz kairosznak<\/u> neveznek<\/em>\u201d. A k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n \u2013 visszaid\u00e9zve a kairosz <\/em>fogalm\u00e1t \u2013 a szerz\u0151k azzal z\u00e1rj\u00e1k gondolatmenet\u00fcket: az emberis\u00e9g ism\u00e9t egy olyan korszakhoz \u00e9rkezett, amelyben a viselked\u00e9s\u00fcnk referenciakeretei \u00e1talakulnak, \u00e9s alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok jelei t\u0171nnek fel. Az emberis\u00e9g m\u00faltj\u00e1nak r\u00e9szbeni \u201e\u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1val\u201d, \u00e9ppen azt \u00e9rz\u00e9keltetik: vil\u00e1gunk gy\u00f6keresen \u00e1talakul, ami tot\u00e1lisan \u00e1trendezi a j\u00f6v\u0151 perspekt\u00edv\u00e1it. A k\u00f6nyvet \u00e9ppen ez teszi id\u0151szer\u0171v\u00e9: az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3, re\u00e1nk v\u00e1r\u00f3 \u00e9s elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok narrat\u00edv\u00e1in\u00e1l messzebbre kell visszatekinteni. Ez k\u00e9sztette a szerz\u0151ket arra, hogy \u00fajra v\u00e9gig j\u00e1rj\u00e1k, \u00e9s ahol sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rezt\u00e9k, ott \u00fajra-\u00e9rtelmezz\u00e9k az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek hajnal\u00e1t<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

Megszoktuk, hogy a tudom\u00e1nyok szeml\u00e9let\u00e9t J\u00f3zsef Attila sorai fejezik ki legink\u00e1bb: \u201eA l\u00e9t dadog, csak a t\u00f6rv\u00e9ny a tiszta besz\u00e9d\u201d. Ennek nyom\u00e1n, a kutat\u00f3k mindig arra t\u00f6rekedtek, hogy az egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1voli \u00e9s elt\u00e9r\u0151 id\u0151ben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6s\u00e9gek \u00e9let\u00e9nek szinte \u00e1ttekinthetetlen sokf\u00e9les\u00e9gben, szabv\u00e1nyos mint\u00e1kat fedezzenek fel. A k\u00f6nyv szeml\u00e9let\u00e9t azonban ink\u00e1bb Goethe, Faustj\u00e1nak ismert sorai t\u00fckr\u00f6zik: \u201eFak\u00f3 minden te\u00f3ria, s a l\u00e9t aranyl\u00f3 f\u00e1ja z\u00f6ld\u201d. Ahol teh\u00e1t az uralkod\u00f3 tudom\u00e1nyos narrat\u00edva a fejl\u0151d\u00e9s minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre \u00e9rv\u00e9nyes szabv\u00e1nyos modellj\u00e9t mutatja fel, a k\u00f6nyv ink\u00e1bb az egyedis\u00e9g, szinte \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl sz\u00ednes \u00e9s v\u00e1ltozatos mint\u00e1it t\u00e1rj\u00e1k az olvas\u00f3 el\u00e9. M\u00edg a hagyom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a jelens\u00e9gek gazdag sokf\u00e9les\u00e9get a szabv\u00e1nyos mint\u00e1k m\u00f6g\u00e9 rejtik, a szerz\u0151k – \u00e9ppen ellenkez\u0151leg \u2013 a szabv\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s-menetet ink\u00e1bb a sokf\u00e9les\u00e9g lepl\u00e9be burkolj\u00e1k. Mint fogalmaznak:\u201d A vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 bevett narrat\u00edv\u00e1k egyik legvesz\u00e9lyesebb aspektusa \u00e9ppen az, hogy mindent ki\u00fcres\u00edtenek, sztereot\u00edpi\u00e1kra reduk\u00e1lj\u00e1k az embereket<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r hozz\u00e1m a tudom\u00e1ny hagyom\u00e1nyos \u2013 univerz\u00e1lis modelleket \u00e9s ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mint\u00e1kat k\u00edn\u00e1l\u00f3 – megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00e1ll k\u00f6zelebb, m\u00e9gis, a k\u00f6nyv \u201eversenyel\u0151ny\u00e9nek\u201d tekintem \u00e9s kifejezetten \u00e9lveztem, hogy sz\u00e1mtalan p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val folyamatosan eml\u00e9keztet a val\u00f3s\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9re. Ez egy\u00e9bk\u00e9nt ink\u00e1bb felkeltheti az \u00e1tlag-olvas\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, mint a szabv\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s-menet felrajzol\u00e1sa. Az egyedis\u00e9get hangs\u00falyoz\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fcket a szerz\u0151k ny\u00edltan felv\u00e1llalj\u00e1k. A \u201eB\u00facs\u00fa az emberis\u00e9g gyermekkor\u00e1t\u00f3l\u201d c\u00edm\u0171 els\u0151 fejezetben – a k\u00f6nyv szeml\u00e9let\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 \u2013 t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcket \u00edgy fogalmazz\u00e1k meg: \u201eVil\u00e1g\u00edtsuk meg n\u00e9h\u00e1ny r\u00f6vid p\u00e9ld\u00e1val, mi\u00e9rt t\u00e9vesek t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben az emberi t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l alkotott \u00e1tfog\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9sek\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nyilv\u00e1n sokakat megh\u00f6kkent, \u201eA j\u00e9gkorszak kiolvaszt\u00e1sa\u201d c\u00edm\u0171 fejezet – napjaink vit\u00e1it a szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151 keretbe helyez\u0151 – meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa: \u201esz\u00e1rmaz\u00e1sunkat tekintve mindannyian afrikaiak vagyunk.\u201d<\/em> Ez a nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9ny arra kell eml\u00e9keztessen: fokozatosan fedezt\u00fck fel, laktuk be \u00e9s \u201evett\u00fck birtokunkba\u201d eg\u00e9sz bolyg\u00f3nkat. Kezdetben, minden\u00fctt elegend\u0151 \u201eszabad t\u00e9r\u201d ny\u00edlt el\u0151tt\u00fcnk, amely lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy m\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcggetlen, \u201esaj\u00e1t\u201d kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9lj\u00fck \u00e9let\u00fcnket. Ez a helyzet azonban fokozatosan, de gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott. \u201eA kult\u00far\u00e1k eredete \u00e9s a mag\u00e1ntulajdon elj\u00f6vetele\u201d c\u00edm\u0171 fejezet r\u00e9szletesen elemzi, hogy \u201eHogyan ment \u00f6ssze a legt\u00f6bb ember tere a popul\u00e1ci\u00f3k n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n<\/em>.\u201d Ez a k\u00e9rd\u00e9s napjainkban a fejl\u0151d\u00e9s alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, k\u00f6zben \u00f6ssze is \u201ekusz\u00e1l\u00f3dott\u201d. Mik\u00f6zben ugyanis letagadhatatlan a glob\u00e1lis egym\u00e1sra utalts\u00e1g, valamint a k\u00f6rnyezet fenntarthatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, nemv\u00e1rt m\u00f3don felt\u0171nt az emberis\u00e9g glob\u00e1lis demogr\u00e1fia \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak – igaz m\u00e9g csak t\u00e1voli \u2013 kisz\u00e1m\u00edthatatlan fenyeget\u00e9se.  <\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv \u00e9rt\u00e9k\u00e9t n\u00f6veli, hogy szerz\u0151i b\u00e1tran felv\u00e1llalj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelem sokszor kisz\u00e1m\u00edthatatlan folyamatainak elemz\u00e9s\u00e9t. Ennek jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja a 6. \u201eAdonisz kertjei\u201d c\u00edm\u0171 fejezet, amely \u201eA meg nem t\u00f6rt\u00e9nt forradalom, avagy hogyan tudt\u00e1k elker\u00fclni a neolitikus n\u00e9pek a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9st<\/em>?\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t veszi szem\u00fcgyre. Az ilyen k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1sa sor\u00e1n gyakran bele\u00fctk\u00f6znek – \u00e9s ilyenkor \u00e1tl\u00e9pni k\u00e9nytelenek – a szaktudom\u00e1nyok bizonyos inform\u00e1lis korl\u00e1tait. Ezt nem tagadj\u00e1k, s\u0151t, az egyik alfejezet c\u00edme egy\u00e9rtelm\u0171en utal erre: \u201eL\u00e9pj\u00fcnk be egy akad\u00e9miai NO-GO <\/strong>z\u00f3n\u00e1ba, \u00e9s taglaljuk a neolitikus matriarch\u00e1tusok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t<\/em>!\u201d.  Vagyis, nemcsak kutat\u00f3munk\u00e1juk k\u00f6zben, hanem eredm\u00e9nyeik nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatala sor\u00e1n is v\u00e1llalj\u00e1k, hogy a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben n\u00e9pszer\u0171tlen n\u00e9zetet \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, valamint az ezzel kapcsolatos eredm\u00e9nyieket a vil\u00e1g el\u00e9 is t\u00e1rj\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv mondanival\u00f3j\u00e1nak befogad\u00e1s\u00e1t megk\u00f6nny\u00edti, hogy a fejezetek – t\u00f6bbnyire – egy \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151re \u00e1tvezet\u0151 k\u00e9rd\u00e9ssel v\u00e9gz\u0151dnek. \u00cdgy, az \u201eAd\u00f3nisz kertjei\u201d fejezet azzal z\u00e1rul: \u201eHa a mez\u0151gazdas\u00e1g melletti elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s t\u00e9nyleg az er\u0151szakos uralomt\u00f3l t\u00e1volod\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll\u00edtotta az emberis\u00e9get, akkor mi siklott f\u00e9lre<\/em>?\u201d A k\u00f6vetkez\u0151, \u201eA szabads\u00e1g \u00f6kol\u00f3gi\u00e1ja\u201d fejezet, ehhez kapcsol\u00f3dva, azzal ind\u00edt: \u201eHogyan ugr\u00e1ndozta, botladozta \u00e9s bl\u00f6ff\u00f6lte k\u00f6rbe el\u0151sz\u00f6r a vil\u00e1got a mez\u0151gazdas\u00e1g?\u201d<\/em> A k\u00f6nyvet olvasva fontos tudat\u00e1ban lenn\u00fcnk: meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait nem puszt\u00e1n napjaink szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l kell \u00e9rtelmezni. A bemutatott t\u00e1rsadalmi \u201eesettanulm\u00e1nyok\u201d felt\u00e1rul\u00f3 logik\u00e1ja csak a t\u00f6rt\u00e9nelem eg\u00e9sz\u00e9nek t\u00e1vlataiba illesztve \u00e9rthet\u0151k meg. Erre utal a szerz\u0151k \u2013 els\u0151 pillant\u00e1sra ak\u00e1r napi politikai \u00fczenetet hordoz\u00f3 \u2013 elemz\u00e9se, amit a k\u00f6vetkez\u0151 alc\u00edmmel vezetnek fel: \u201eEgy neolitikus tanmese: K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa els\u0151 gazd\u00e1lkod\u00f3inak h\u00e1tborzongat\u00f3 \u00e9s megd\u00f6bbent\u0151 sorsa.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv a legnagyobb \u2013 csaknem 100 oldalnyi \u2013 figyelmet, az \u00e1llam kialakul\u00e1sa \u00e9s fejl\u0151d\u00e9se bemutat\u00e1s\u00e1nak szenteli. A szerz\u0151k, az \u00e1llamot, h\u00e1rom t\u00e9nyez\u0151 – \u201eaz er\u0151szak feletti kontroll, az inform\u00e1ci\u00f3k feletti kontroll \u00e9s az egy\u00e9ni karizma<\/em>\u201d \u2013 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l eredeztetik. \u00dagy l\u00e1tj\u00e1k: az \u00e1llam m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l a leghat\u00e9konyabb az er\u0151szakkal val\u00f3 fenyeget\u00e9s, m\u00edg a karizma a legkev\u00e9sb\u00e9 id\u0151t\u00e1ll\u00f3. A k\u00f6nyv sok szeml\u00e9letes, de kev\u00e9ss\u00e9 ismert p\u00e9ld\u00e1val bizony\u00edtja: az egy\u00fctt \u00e9l\u0151 emberek alkotta k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel, egyre n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenebb\u00e9 v\u00e1lt a sokf\u00e9le v\u00e9grehajt\u00f3 modulb\u00f3l \u00f6sszetev\u0151d\u0151, hierarchikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e1llam l\u00e9trehoz\u00e1sa. Ez az oka, hogy az \u201e\u00e1llam kialakul\u00e1s\u00e1nak nevezett folyamat val\u00f3j\u00e1ban zavarba ejt\u0151en sokf\u00e9le dolgot jelenhet\u201d<\/em>. A szerz\u0151k \u00e1ltal felrajzolt utat k\u00f6vetve v\u00e9g\u00fcl el\u00e9rkez\u00fcnk a modern vil\u00e1g sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez, ahonnan \u2013 megfogalmaz\u00e1suk szerint – \u201evisszat\u00e9rhet\u00fcnk oda, ahonnan elindultunk\u201d<\/em>. A kezdetekre val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s az\u00e9rt olyan fontos, mert r\u00e1\u00e9breszt: mi\u00e9rt is olyan neh\u00e9z meg\u00e9rteni, t\u00e1voli el\u0151djeink \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyvet olvasva gyakran tal\u00e1lkoztam olyan meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokkal, amelyeket \u00e9n m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tok vagy amiket az \u00e1ltalam ismert tudom\u00e1nyos modellek m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmeznek. Ennek ellen\u00e9re \u00e9lvezettel forgattam a k\u00f6nyvet, mint egy olyan \u201et\u00e1rsadalmi p\u00e9ldat\u00e1rat\u201d, amely kip\u00f3tolja t\u00f6rt\u00e9nelmi ismereteim hi\u00e1nyait, bemutatva az esem\u00e9nyeknek egy olyan olvasat\u00e1t, amellyel eddig m\u00e9g nem tal\u00e1lkoztam. P\u00e9ld\u00e1i azzal szembes\u00edtetek: a t\u00f6rt\u00e9nelem j\u00f3val v\u00e1ltozatosabb, mint amilyennek eddig szeml\u00e9ltem. Az olvasottakon val\u00f3 elt\u0171n\u0151d\u00e9st k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen id\u0151szer\u0171v\u00e9 teszi az utols\u00f3 fejezet elgondolkoztat\u00f3 int\u00e9se: \u201eA radik\u00e1lisok \u00e9s reakci\u00f3sok 19. sz\u00e1zadi vit\u00e1i val\u00f3j\u00e1ban sohasem z\u00e1rultak le. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1kban mind a mai napig folytat\u00f3dnak<\/em>\u201d. Mindez r\u00e1ad\u00e1sul egy olyan korban t\u00f6rt\u00e9nik, amikor \u201ea t\u00f6rt\u00e9nelem nagy, mitikus \u00e9rtelmez\u00e9si keretei, amelyekre \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t t\u00e1maszkodtunk, egyszer\u0171en nem m\u0171k\u00f6dnek t\u00f6bb\u00e9<\/em>\u201d. Ez a helyzet – a v\u00e1ltoz\u00e1sok sz\u00e9d\u00edt\u0151 \u00fcteme miatt \u2013 nem is sz\u0171nik meg oly m\u00f3don, hogy \u201ea bevett elm\u00e9letek h\u00edvei lassan kihalnak<\/em>\u201d. Csak a t\u00e9nyeken alapul\u00f3, szabad vita vezethet el \u00faj szint\u00e9zisekhez, amihez a k\u00f6nyv j\u00f3 alapot k\u00edn\u00e1l.   <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

 Amikor k\u00e9zbe veszek egy k\u00f6nyvet, az els\u0151 benyom\u00e1saimat k\u00e9t dolog alak\u00edtja: az egyik, a c\u00edm, a m\u00e1sik a \u201em\u00e9ret\u201d.  A \u201eMindenek hajnala\u201d c\u00edm, kiss\u00e9 rejt\u00e9lyes \u00fczenet\u00e9t, az alc\u00edm \u201eAz emberis\u00e9g \u00faj t\u00f6rt\u00e9nete\u201d pontos\u00edtja. Ez az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem indul\u00f3 szakasz\u00e1nak sok, m\u00e9g hom\u00e1lyos r\u00e9szlet\u00e9nek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9ri. A \u201em\u00e9ret\u201d: eset\u00fcnkben egy 686 oldalas (!) k\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2182"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2182"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2182\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2183,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2182\/revisions\/2183"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2182"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2182"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2182"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}