{"id":2188,"date":"2026-03-21T14:30:57","date_gmt":"2026-03-21T14:30:57","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2188"},"modified":"2026-03-21T14:30:57","modified_gmt":"2026-03-21T14:30:57","slug":"vilag-rendszer-valtas","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=2188","title":{"rendered":"Vil\u00e1g-rendszer-v\u00e1lt\u00e1s"},"content":{"rendered":"\n

Janu\u00e1r elej\u00e9n, amikor a cikk meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak nekikezdtem, a nemzetk\u00f6zi sajt\u00f3 azzal volt tele, hogy Trump – mik\u00f6zben t\u00e1mogatotts\u00e1ga a m\u00e9lypontra s\u00fcllyedt, vagyona viszont a k\u00e9tszeres\u00e9ge n\u0151tt – kisz\u00e1m\u00edthatatlanul felr\u00fagja, az elfogadott nemzetk\u00f6zi \u201ej\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat\u201d: letart\u00f3ztatja egy f\u00fcggetlen orsz\u00e1g \u00e1llamf\u0151j\u00e9t \u00e9s bejelenti ig\u00e9ny\u00e9t m\u00e1s orsz\u00e1gok ter\u00fclet\u00e9re. Egyik \u00faj c\u00e9lpontj\u00e1nak, Kanad\u00e1nak a minisztereln\u00f6ke – Mark Carney – a 2026-os Davos-i konferenci\u00e1n vastapsot kapott meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt: \u201ea r\u00e9gi vil\u00e1grend \u00f6sszeomlott \u00e9s \u00faj vil\u00e1grend van sz\u00fclet\u0151ben, ahol az er\u0151sek visznek mindent, a gyeng\u00e9bbek pedig b\u00e1rmit k\u00e9nytelenek elszenvedni\u201d. K\u00f6zben a Doomsday Clock \u2013 jelezve, hogy a katasztr\u00f3f\u00e1k kock\u00e1zata n\u0151, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s hanyatlik, az id\u0151 pedig fogy – az eddigin\u00e9l legk\u00f6zelebbi id\u0151pontban, alig 85 m\u00e1sodpercre jelzi \u201ea v\u00e9g\u00edt\u00e9letet\u201d. Mintha beteljesedne W.B. Yeats vers\u00e9nek – M\u00e1sodik elj\u00f6vetel – j\u00f6vend\u00f6l\u00e9se: \u201eMinden sz\u00e9tesik; a centrum nem tart m\u00e1r; Puszta t\u00e9boly szabadult a vil\u00e1gra…\u201d<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

Ez a helyzet az 1970-es \u00e9vek hangulat\u00e1t id\u00e9zte fel bennem, amikor bekapcsol\u00f3dtam a vil\u00e1g, rendszerr\u00e9 form\u00e1l\u00f3d\u00f3 szerkezet\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1ba. Egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyem volt megismerkedni glob\u00e1lis rendszer sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellj\u00e9vel, amely \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 tette a s\u00falyosbod\u00f3 kr\u00edziseket, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lt a megold\u00e1sok \u201ekik\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9re\u201d. Az ekkor sz\u00fcletett \u201evil\u00e1gmodell\u201d – a World Dynamics \u2013 ugyanis k\u00e9t alapvet\u0151 \u00fajdons\u00e1ggal rendelkezett. Az egyik: a vil\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 \u2013 a n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m, a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s, a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 nyersanyagok, a k\u00f6rnyezet \u00e1llapota stb. – k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba v\u00e9ve rajzolta fel. A m\u00e1sik: lehet\u0151v\u00e9 tette a d\u00f6nt\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek a szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, \u00edgy \u201ekik\u00eds\u00e9rletezhet\u0151\u201d lett az optim\u00e1lis megold\u00e1s. A glob\u00e1lis modell \u00e9vtizedekig viszonylag pontosan k\u00f6vette az eredeti j\u00f3slat p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, \u00e1m a vil\u00e1g fokozatosan egyre komplexebb\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s ez jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sokat jelzett el\u0151re.<\/p>\n\n\n\n

Az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l egy rendszer komplexit\u00e1sa, a csom\u00f3pontok sz\u00e1m\u00e1nak, \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1suk er\u0151ss\u00e9g\u00e9nek \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1saik sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek a szorzat\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. Amikor teh\u00e1t az alkot\u00f3elemek sz\u00e1ma \u00e9s a kapcsol\u00f3d\u00e1suk er\u0151ss\u00e9ge megn\u0151, min\u0151s\u00e9g\u00fck pedig megsokszoroz\u00f3dik, a rendszer viselked\u00e9se egyre nehezebben lesz el\u0151re l\u00e1that\u00f3. Ez a t\u00e9ny, a kibernetika – a rendszerek \u201ek\u00e9zben tart\u00e1s\u00e1t\u201d szab\u00e1lyoz\u00f3 \u2013 elv\u00e9re, a Connant-Ashby t\u00e9telre vezethet\u0151 vissza. Ez azt a – j\u00f3zan \u00e9sszel bel\u00e1that\u00f3 \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyt mondja ki, hogy b\u00e1rmely rendszer ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t egy olyan modellre kell alapozni, amelynek komplexit\u00e1sa el\u00e9ri a rendszer komplexit\u00e1s\u00e1t, \u00edgy a modellen v\u00e9grehajtott szimul\u00e1ci\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e1laszthatjuk ki a lehets\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1k k\u00f6z\u00fcl, a sz\u00e1munkra megfelel\u0151t. <\/p>\n\n\n\n

 A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n, az ember maga form\u00e1lta vil\u00e1g\u00e1t egyre komplexebb\u00e9. Alkot\u00e1sai \u2013 \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezete, eszk\u00f6zei \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge – biztons\u00e1gosabb\u00e1 tett\u00e9k \u00e9let\u00e9t, egyben azonban mind t\u00f6bb sz\u00e1llal kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze, saj\u00e1t csoportja, majd t\u00e1volabbi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek tagjaival. Vil\u00e1gunk komplexit\u00e1sa n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek mechanizmus\u00e1t a legszeml\u00e9letesebben, Soros Gy\u00f6rgy – ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben ritk\u00e1n hivatkozott haz\u00e1nkfia – reflexivit\u00e1s <\/em>modellje vil\u00e1g\u00edtja meg. (Soros, G. 1998. The crisis of global capitalism: Open society endangered.) A k\u00f6rnyezet probl\u00e9m\u00e1i, az embert ezek megold\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 \u00faj eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi form\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9re k\u00e9szteti. Ezeket alkalmazva azonban \u2013 nem-sz\u00e1nd\u00e9koltan \u2013 \u00fajra megv\u00e1ltoztatja k\u00f6rnyezet\u00e9t, amely ism\u00e9t \u00fajabb kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00edtik. A reflexivit\u00e1s modell logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve teh\u00e1t – folyamatosan \u00fajra\u00e9p\u00edtj\u00fck \u00e9s egyre komplexebb\u00e9 form\u00e1ljuk saj\u00e1t \u201e\u00e9letter\u00fcnket\u201d.   <\/p>\n\n\n\n

A komplexit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel azonban az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak meglev\u0151 m\u00f3djai is el\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lnak, ami rendszeresen \u201erendszer-v\u00e1ls\u00e1gokhoz\u201d vezet. Ez kik\u00e9nyszer\u00edti a korm\u00e1nyz\u00e1s hagyom\u00e1nyos m\u00f3djainak megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. A t\u00f6rt\u00e9nelem korai szakasz\u00e1n az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st, az \u0151s\u00f6k tapasztalatai nyom\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 viselked\u00e9si szab\u00e1lyok vez\u00e9relt\u00e9k. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel azonban elker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u00faj szab\u00e1lyainak, illetve ezek betart\u00e1s\u00e1t kik\u00e9nyszer\u00edt\u0151 \u00faj hatalmi eszk\u00f6z\u00f6knek az alkalmaz\u00e1sa. \u00cdgy, a t\u00e1rsadalom komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se kiv\u00e1ltotta kr\u00edzisek a korm\u00e1nyz\u00e1s \u00faj m\u00f3dj\u00e1nak a bevezet\u00e9s\u00e9hez vezettek. A r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1tmenetek, kezdetben sokezer \u00e9vet, de m\u00e9g a fejl\u0151d\u00e9s k\u00e9s\u0151bbi szakasz\u00e1n is t\u00f6bbsz\u00e1z \u00e9vet vettek ig\u00e9nybe.  <\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek komplexit\u00e1sa \u00e9s az ehhez illeszked\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1si modellek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak folyamata a 19.sz\u00e1zad elej\u00e9n gyorsult fel. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en – a globaliz\u00e1ci\u00f3 kibontakoz\u00e1sa \u00e9s a technol\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkezt\u00e9ben – vil\u00e1g-rendszer komplexit\u00e1sa \u00faj szintre \u00e9rkezett. Ez pedig elker\u00fclhetetlenn\u00e9 tette – az emberis\u00e9g \u201ereakci\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek\u201d n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben – \u00faj glob\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek, az ENSZ, a Nemzetk\u00f6zi Valutaalap (IMF) \u00e9s a Vil\u00e1gbank stb. l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. \u00c1m ezek egyben seg\u00edtett\u00e9k a vil\u00e1g \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t, ami n\u00f6vekv\u0151 glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kat v\u00e1ltott ki az \u00e9let legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcletein. Ez a kih\u00edv\u00e1s v\u00e1ltotta ki azokat a rendszerdinamikai vizsg\u00e1latokat, amelyek elvezettek az egyre ink\u00e1bb glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 vil\u00e1g elemz\u00e9s\u00e9re alkalmas modellek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. (Forrester, J. 1971. World Dynamics.) Ezeket alkalmazva – a R\u00f3mai Klub t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u2013 a kutat\u00f3k elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k glob\u00e1lis vil\u00e1gunk rendszermodellj\u00e9t. Ez azut\u00e1n seg\u00edtett felrajzolni az emberis\u00e9g el\u0151tt felt\u00e1rul\u00f3 elt\u00e9r\u0151 \u201ej\u00f6v\u0151sz\u00e1lakat\u201d. (Meadows, D. et. al. 1972. Limits to Growth.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Szakmai fejl\u0151d\u00e9sem \u00e9rdekes szakasza volt, kutat\u00f3k\u00e9nt bekapcsol\u00f3dni a vil\u00e1gmodellek elemz\u00e9s\u00e9be, \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyem lett \u2013 az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u2013 amikor egy konferenci\u00e1n l\u00e1thattam, ahogyan a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes vil\u00e1gmodell m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel megv\u00e1laszolhat\u00f3k lettek a vit\u00e1kban felvet\u0151d\u0151 alapk\u00e9rd\u00e9sek: mi van, ha felfedeznek \u00faj nyersanyagk\u00e9szletet, ha a fejlett vil\u00e1g fogyaszt\u00e1si modellje elterjed, ha a n\u00e9pess\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se gyorsul stb. Megh\u00f6kkent\u0151 – s\u0151t sokkol\u00f3 – volt szembes\u00fclni azzal, hogy a fejlett vil\u00e1g – a fejl\u0151d\u0151knek is k\u00f6vet\u00e9sre aj\u00e1nlott – gazdas\u00e1gi modellje, amint egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g csatlakozik ehhez, a folyamatok egybekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra elker\u00fclhetetlen\u00fcl glob\u00e1lis \u00f6sszeoml\u00e1shoz vezet. Az id\u0151k sor\u00e1n azonban a glob\u00e1lis rendszert fenyeget\u0151 \u00fajabb vesz\u00e9lyek is el\u0151t\u0171ntek.<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt \u00e9vtizedben v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1, hogy az auton\u00f3m csom\u00f3pontok h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t is fenyegetheti saj\u00e1tos rendszer-\u00f6sszeoml\u00e1s. A kutat\u00f3k, a h\u00e1l\u00f3zati alap\u00fa rendszerdinamikai modellek alkalmaz\u00e1s\u00e1val kimutatt\u00e1k, hogy az egyes rendszerstrukt\u00far\u00e1kban, a lok\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3kon alapul\u00f3 egy\u00e9ni cselekv\u00e9sek rendszer\u00f6sszeoml\u00e1shoz vezethetnek. (Yua, Yi et al. 2016. System crash as dynamics of complex networks) \u00c9ppen ezen a probl\u00e9m\u00e1n t\u0171n\u0151dtem, amikor az \u00e9v elej\u00e9n egy \u00fajabb, a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket elemz\u0151 cikk \u00f6tl\u00f6tt szemembe. (Perc, M. 2026. Unintended consequences of well-intended interventions.) A tanulm\u00e1ny \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt r\u00e9gi\u00f3nk sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rdekes probl\u00e9m\u00e1t elemezve – a komplex rendszerek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatban meg\u00e1llap\u00edtja: m\u00e9g a j\u00f3l \u00e1tgondolt beavatkoz\u00e1sok is, gyakran vezetnek nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre. Legyen sz\u00f3 b\u00e1rmilyen rendszerr\u0151l, a nemline\u00e1ris dinamika, a visszacsatol\u00e1si hurkok, az adapt\u00edv viselked\u00e9s \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00e1sok elt\u00e9r\u0151 id\u0151sk\u00e1l\u00e1i elker\u00fclhetetlen\u00fcl, a beavatkoz\u00e1sok sz\u00e1nd\u00e9kolt \u00e9s a t\u00e9nyleg bek\u00f6vetkez\u0151 eredm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt elt\u00e9r\u00e9s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re vezetnek. M\u00e9g az alapvet\u0151en j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa beavatkoz\u00e1s is, sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen kiv\u00e1lt nem-k\u00edv\u00e1nt mell\u00e9khat\u00e1sokat, al\u00e1\u00e1sva azoknak a c\u00e9loknak a megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t, amelyek a beavatkoz\u00e1st kiv\u00e1ltott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A rendszerek \u201ef\u00e9lre-vezet\u00e9s\u00e9nek\u201d vesz\u00e9lye ugyanakkor a \u201ekomplexit\u00e1s-szintugr\u00e1sok\u201d idej\u00e9n sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen megn\u0151. Napjaink esem\u00e9nyei \u00e9ppen ezt helyzetet t\u00fckr\u00f6zik: a glob\u00e1lis vil\u00e1g szerepl\u0151i, a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 politikai int\u00e9zm\u00e9nyek keretei k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1that\u00f3an k\u00e9ptelenek megbirk\u00f3zni az egyre s\u00falyosbod\u00f3 kr\u00edzisekkel. Vagyis, a m\u00falt elm\u00e9letein alapul\u00f3 hatalmi int\u00e9zm\u00e9nyekkel a glob\u00e1lis rendszer m\u00e1r \u201enem tarthat\u00f3 k\u00e9zben\u201d. Ha teh\u00e1t puszt\u00e1n a meglev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kkel pr\u00f3b\u00e1ljuk kezelni a kr\u00edziseket, az a rendszer \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1hoz vezethet. R\u00e1ad\u00e1sul a helyzet fokoz\u00f3dik! A glob\u00e1lis aktorok \u2013 nemzetek, r\u00e9gi\u00f3k, glob\u00e1lis v\u00e1llalatok, tech-oligarchia k\u00e9pvisel\u0151i stb. \u2013 sz\u00e1ma n\u00f6vekszik, a v\u00e1ltoz\u00e1sok gy\u00f6keres jelleg\u00e9nek felismer\u00e9se k\u00e9sik, \u00edgy elmaradnak a helyzet orvosl\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 megfelel\u0151 v\u00e1laszok. A vil\u00e1g hatalmai m\u00e9g az \u00e1ltaluk v\u00e1llalat k\u00f6telezetts\u00e9get sem teljes\u00edtik, s\u0151t felr\u00fagj\u00e1k a nemzetk\u00f6zi rendszer t\u00f6rv\u00e9nyerej\u0171 meg\u00e1llapod\u00e1sokban r\u00f6gz\u00edtett szab\u00e1lyait. \u00cdgy, a helyzet, az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vekben elker\u00fclhetetlen\u00fcl s\u00falyosbodik.<\/p>\n\n\n\n

A helyzet megold\u00e1s\u00e1nak kulcsa: felismerni \u00e9s elfogadni, hogy a glob\u00e1lis rendszer komplexit\u00e1s\u00e1ban \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeinek \u201ecsatolts\u00e1g\u00e1ban\u201d, \u00e9vtized\u00fcnkben egy \u00fajabb \u201eszintugr\u00e1s\u201d k\u00f6vetkezett be! A megv\u00e1ltozott helyzetet seg\u00edt megvil\u00e1g\u00edtani egy – a 2022-es sz\u00f6uli halloweeni t\u00f6megszerencs\u00e9tlens\u00e9get k\u00f6vet\u0151en elk\u00e9sz\u00edtett – szimul\u00e1ci\u00f3s \u201ej\u00e1t\u00e9k\u201d. Ez szeml\u00e9letesen mutatta, hogyan sz\u0171k\u00fcl az egy\u00e9nek mozg\u00e1si tere, ha egyre t\u00f6bben tart\u00f3zkodnak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Ha 1 m\u00b2-es k\u00f6rnyezet\u00e9ben egyed\u00fcl van, akkor mozg\u00e1sa szabad. Amint 2-en, 3-an, majd 4-en veszik k\u00f6r\u00fcl, egyre sz\u0171k\u00fcl a mozg\u00e1si tere. Amikor azonban m\u00b2-enk\u00e9nt 5 ember van, m\u00e1r nincs semmi szabads\u00e1ga: mindenkit ellen\u00e1llhatatlanul sodor a t\u00f6meg. Glob\u00e1lis vil\u00e1gunk olyan helyzetbe \u00e9rkezett, hogy a katasztr\u00f3f\u00e1k csak Ashdown 3. szab\u00e1ly\u00e1t – \u201ecsak azt teheted meg, amit m\u00e1sokkal egy\u00fctt tehetsz.\u201d – alkalmazva ker\u00fclhet\u0151k el. (P. Ashdown. 2012. Global Power Shift).<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban lezajlott v\u00e1ltoz\u00e1sok teh\u00e1t arra k\u00e9nyszer\u00edtenek, hogy \u00fajra-gondoljuk \u00e9s alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtsuk a glob\u00e1lis rendszer \u201ekorm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak\u201d mindk\u00e9t \u2013 egyar\u00e1nt fontos \u2013 \u00f6sszetev\u0151j\u00e9t. Az els\u0151: m\u00e9g a beavatkoz\u00e1s el\u0151tt, fel kell t\u00e1rni a v\u00e9grehajthat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u00e9s ennek alapj\u00e1n kiv\u00e1lasztani az optim\u00e1lis megold\u00e1st. A m\u00e1sodik: biztos\u00edtani – a \u201ekorm\u00e1nyz\u00e1s\u201d megfelel\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeivel – a kiv\u00e1lasztott megold\u00e1sok hat\u00e9kony v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t. A rendszer komplexit\u00e1sa n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel azonban mind nehezebb a v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151re jelz\u00e9se \u00e9s cs\u00f6kken a v\u00e9grehajt\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1ga is. Ebben a helyzetben a t\u00e1rsadalmak k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthatnak: vagy a hagyom\u00e1nyok, illetve a meglev\u0151 elm\u00e9leteinek nyomvonal\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k korszer\u0171s\u00edteni a korm\u00e1nyz\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeit, vagy \u2013 felismerve a gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott helyzetet – alapvet\u0151en \u00faj megold\u00e1sokat keresnek.<\/p>\n\n\n\n

Napjaink esem\u00e9nyei egyel\u0151re azt mutatj\u00e1k: a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1sra legnagyobb befoly\u00e1ssal rendelkez\u0151 hatalmak \u00e9s az ezeket ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 politikusok alapvet\u0151en a m\u00falt szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l tekintenek a vil\u00e1gra. \u00cdgy a legt\u00f6bben a birodalmi<\/em>, a civiliz\u00e1ci\u00f3s,<\/em> vagy \u00e9ppen a \u201eszuverenista<\/em>\u201d megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st v\u00e1lasztj\u00e1k. A helyzet azonban \u2013 mint l\u00e1ttuk \u2013 gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott. Ugr\u00e1sszer\u0171en kiterjedt \u00e9s meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a mindenkit, mindenkivel szorosan egybekapcsol\u00f3 h\u00e1l\u00f3zat ereje. Ezzel egyidej\u0171leg megn\u0151tt a glob\u00e1lis szint\u00e9ren \u00e9rdekeit \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni igyekv\u0151 aktorok – orsz\u00e1gok, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, uni\u00f3k \u2013 sz\u00e1ma, valamint a tech-elit – a broligarchia \u2013 befoly\u00e1sa a vil\u00e1gra \u00e9s a politikusokra. \u00cdgy most mindenki azt hirdetik: szabadon megteszem, amit akarok, \u00e9s ebbe nincs senkinek belesz\u00f3l\u00e1sa<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1m, a saj\u00e1t \u00e9rdek\u00e9t \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni igyekv\u0151 d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak a n\u00f6veked\u00e9se \u2013 gondoljunk egy t\u00e1rsash\u00e1zi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sre \u2013 megnehez\u00edti a k\u00f6z\u00f6s d\u00f6nt\u00e9shozatalt. A kutat\u00f3k, megvizsg\u00e1lt\u00e1k, hogyan befoly\u00e1solja a csoportos d\u00f6nt\u00e9shozatalt, ha a t\u00e1rgyal\u00e1st nem ir\u00e1ny\u00edtja senki, ha kev\u00e9s sz\u00e1m\u00fa szem\u00e9ly pr\u00f3b\u00e1lja \u201ek\u00e9zben tartani\u201d vagy ha egy ember fel\u00fcgyeli. (Perret, C. at al. 2020. From disorganized equality to efficient hierarchy: how group size drives the evolution of hierarchy in human societies). Arra a – j\u00f3zan \u00e9sszel is bel\u00e1that\u00f3 \u2013 eredm\u00e9nyre jutottak, hogy vezet\u0151 hi\u00e1ny\u00e1ban a megegyez\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151 a sokszoros\u00e1ra n\u0151, ez lecs\u00f6kken, ha t\u00edz szem\u00e9ly felel\u0151s az egyeztet\u00e9s\u00e9rt, m\u00edg a legkevesebb id\u0151 akkor sz\u00fcks\u00e9ges, ha egyetlen d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 ir\u00e1ny\u00edtja a megegyez\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

Mivel, vil\u00e1gunkban \u00e9ppens\u00e9ggel megsokasodtak a d\u00f6nt\u00e9sbe belesz\u00f3lni akar\u00f3 \u201eaktorok\u201d – mint az esem\u00e9nyek is mutatj\u00e1k – lehetetlen \u201ekiv\u00e1rni\u201d, am\u00edg a rem\u00e9lt megegyez\u00e9s megsz\u00fcletik. \u00c1m a nagyhatalmak vezet\u0151inek viselked\u00e9s\u00e9t l\u00e1tva, az sem t\u0171nik re\u00e1lisnak, hogy \u0151k n\u00e9h\u00e1nyan, k\u00e9pesek \u00e9s hajland\u00f3k lesznek re\u00e1lis megold\u00e1st tal\u00e1lni a vil\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ira. A \u201ekomplexit\u00e1si szintugr\u00e1s\u201d miatt a glob\u00e1lis rendszer az addig megszokott m\u00f3don m\u00e1r nem \u201etarthat\u00f3 k\u00e9zben\u201d. Vagyis, a beavatkoz\u00e1sok m\u00e9rlegel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1hoz alapvet\u0151en \u00faj glob\u00e1lis modellre van sz\u00fcks\u00e9g, de \u00e9pp \u00edgy elker\u00fclhetetlen egy \u00faj glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1si modell kialak\u00edt\u00e1sa is. Az emberis\u00e9g sorsa azon m\u00falik, vajon tal\u00e1lunk-e egy olyan d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3t, aki\/amely \u00e1tl\u00e1tja a vil\u00e1got, k\u00e9pes mindenkinek az \u00e9rdek\u00e9t tekintetbe venni, k\u00e9sz a lehet\u0151s\u00e9geket mindenkivel v\u00e9gig-t\u00e1rgyalni \u00e9s m\u00e9g arra is hajland\u00f3, hogy – \u00e1tgondolt engedm\u00e9nyekkel – mindenkit r\u00e1vegyen a vil\u00e1g stabilit\u00e1s\u00e1t biztos\u00edt\u00f3, re\u00e1lis megold\u00e1s elfogad\u00e1s\u00e1ra. E sok k\u00f6vetelm\u00e9nnyel szembes\u00fclve az olvas\u00f3t val\u00f3sz\u00edn\u0171 elfogja a p\u00e1nik.<\/p>\n\n\n\n

Nyugalom! B\u00e1r m\u00e9g nem \u00e1ll m\u00e9g rendelkez\u00e9s\u00fcnkre ez a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3, de az bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl l\u00e9trehozhat\u00f3. Mondjuk, k\u00e9t \u00e9v alatt \u00e9s alig 1 milli\u00e1rd doll\u00e1rb\u00f3l megalkothat\u00f3 – tal\u00e1n m\u00e1r valahol, valakik dolgoznak is ezen – egy olyan, a mesters\u00e9ges intelligencia (MI) \u00e9s az ember egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trehozand\u00f3 glob\u00e1lis modell, amely az 1970-es \u00e9vek\u00e9hez k\u00e9pest \u201emegugrott\u201d komplexit\u00e1s-szintet kezelni tudja. Ezt vil\u00e1gmodellt az MI \u00e9s az emberi szak\u00e9rt\u0151k k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1val hozn\u00e1k l\u00e9tre, \u00e9s egy\u00fctt is m\u0171k\u00f6dtetn\u00e9k. R\u00e1ad\u00e1sul, ez az \u00faj glob\u00e1lis modell \u2013 a kor\u00e1bbit\u00f3l elt\u00e9r\u0151en – nemcsak a vil\u00e1grendszer eg\u00e9sz\u00e9re, hanem az egyes nemzetek szintj\u00e9re is k\u00e9pes pontos adatokkal szolg\u00e1lni. Mik\u00f6zben teh\u00e1t folyamatosan \u00fajra-sz\u00e1molja a glob\u00e1lis rendszer fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1t, egyben kisz\u00e1m\u00edtja \u2013 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve a nemzeti int\u00e9zm\u00e9nyekkel \u2013 b\u00e1rmely orsz\u00e1g j\u00f6v\u0151beli fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Ennek a glob\u00e1lis modellnek a megalkot\u00e1s\u00e1val tulajdonk\u00e9ppen egy – a mesters\u00e9ges \u00e9s az emberi intelligencia \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6sen m\u0171k\u00f6dtetett \u2013 \u00faj glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1si forma j\u00f6nne l\u00e9tre. Ez az MI-re \u00e9p\u00fcl\u0151 glob\u00e1lis modell \u2013 mik\u00f6zben alapvet\u0151en elt\u00e9r a nemzetk\u00f6zi jog keretei k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tez\u0151, de napjainkra m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen jelenlegi rendszert\u0151l – lehet\u0151v\u00e9 teszi a vil\u00e1g valamennyi polg\u00e1ra sz\u00e1m\u00e1ra a glob\u00e1lis rendszer fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t, s\u0151t az abba val\u00f3 belesz\u00f3l\u00e1st. Egyben felk\u00edn\u00e1lja, hogy az egyes orsz\u00e1gok polg\u00e1rai figyelemmel k\u00eds\u00e9rhess\u00e9k saj\u00e1t t\u00e1rsadalmuk t\u00e9nyleges fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Ezzel pedig k\u00e9pess\u00e9 teszi \u0151ket, hogy megfontolhass\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikusok javaslatainak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, tekintetbe v\u00e9ve, hogy ezek a javaslatok mik\u00e9nt hatnak m\u00e1sokra \u00e9s milyen (ellen) reakci\u00f3t v\u00e1lthat ki bel\u0151l\u00fck. Az \u00faj glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1si modell bevezet\u00e9s\u00e9t megk\u00f6nny\u00edtheti k\u00e9t \u2013 r\u00e9szben a modell szerkezet\u00e9re, r\u00e9szben az ezt m\u0171k\u00f6dtet\u0151k viselked\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 \u2013 l\u00e9nyeges felt\u00e9tel.<\/p>\n\n\n\n

Az MI-n alapul\u00f3 glob\u00e1lis modell megalkot\u00e1s\u00e1n\u00e1l fontos figyelmet ford\u00edtani a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 \u00e9s hat\u00e9konny\u00e1 tev\u0151 saj\u00e1tos – a virtual bargaining – \u201e\u00fczemm\u00f3d\u201d \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re. (Misyak, J. et al. 2014. Virtual bargaining: a theory of social decision-making.) Az \u00e1tlagember h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatai tan\u00fas\u00edtj\u00e1k: ha az alku folyamata j\u00f3l \u00e1ttekinthet\u0151, vil\u00e1gos szab\u00e1lyokon nyugszik, \u00e9s pontosan nyomon k\u00f6vethet\u0151k a felmer\u00fcl\u0151 beavatkoz\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, az seg\u00edti a megegyez\u00e9st. Ezt t\u00e1mogathatja, ha az MI alap\u00fa glob\u00e1lis modell m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be be\u00e9p\u00edtik az un. virtual bargaining m\u00f3dszert. A virtu\u00e1lis alkudoz\u00e1s sor\u00e1n a szoci\u00e1lis partnerek k\u00e9pesek magukban \u201eszimul\u00e1lni\u201d a t\u00e1rgyal\u00e1si folyamatot, \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba venni, hogyan lehet ezeket a hallgat\u00f3lagos meg\u00e1llapod\u00e1sokat az \u00e9rdekekre tekintettel \u00f6sszeilleszteni \u00e9s megk\u00f6tni.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik – nehezebben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthet\u0151 – k\u00f6vetelm\u00e9ny: az egym\u00e1st nem ismer\u0151, s\u0151t polariz\u00e1l\u00f3dott vil\u00e1gunkban \u00e9lesen szemben \u00e1ll\u00f3 partnerek, \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 alkujuk sor\u00e1n, a megegyez\u00e9st seg\u00edt\u0151 m\u00f3don kell viselkedjenek. Ne felejtkezz\u00fcnk meg arr\u00f3l, hogy az alkuk – szinte \u00e1ttekinthetetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt – egyidej\u0171leg glob\u00e1lis, nemzeti \u00e9s helyi szinten folynak. Egy kutat\u00e1s \u00e9ppen az ilyen helyzetben vizsg\u00e1lta a megegyez\u00e9s siker\u00e9nek felt\u00e9teleit. (Fudenberg, D et al. 2012. Slow to Anger and Fast to Forgive: Cooperation in an Uncertain World.) A kutat\u00f3k azt kerest\u00e9k, milyen viselked\u00e9s biztos\u00edtja a megegyez\u00e9s siker\u00e9t, ha a r\u00e9sztvev\u0151knek nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u2013 zajos <\/em>\u2013 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kellett alkudozniuk. V\u00e9gs\u0151 tan\u00e1csuk, amit a cikk c\u00edme is mutat: fogd vissza a haragodat, \u00e9s el\u0151sz\u00f6r l\u00e9gy megbocs\u00e1jt\u00f3<\/em>. A glob\u00e1lis rendszerben lezajlott \u201ekomplexit\u00e1s-ugr\u00e1s\u201d felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt ugyanez a szab\u00e1ly lett emberis\u00e9g t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek is a felt\u00e9tele. Gondoljuk meg: \u00e9let\u00fcnk azon m\u00falik, hogy – nemzet\u00fcnk tagjak\u00e9nt \u00e9s vil\u00e1gunk polg\u00e1rak\u00e9nt – bel\u00e1t\u00e1ssal legy\u00fcnk egym\u00e1s ir\u00e1nt, \u00e9s ne t\u00fczelj\u00fcnk azonnal, \u201ecs\u00edp\u0151b\u0151l\u201d. Most akkor megnyugodt\u00e1l, vagy m\u00e9g idegesebb lett\u00e9l?   <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Janu\u00e1r elej\u00e9n, amikor a cikk meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak nekikezdtem, a nemzetk\u00f6zi sajt\u00f3 azzal volt tele, hogy Trump – mik\u00f6zben t\u00e1mogatotts\u00e1ga a m\u00e9lypontra s\u00fcllyedt, vagyona viszont a k\u00e9tszeres\u00e9ge n\u0151tt – kisz\u00e1m\u00edthatatlanul felr\u00fagja, az elfogadott nemzetk\u00f6zi \u201ej\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat\u201d: letart\u00f3ztatja egy f\u00fcggetlen orsz\u00e1g \u00e1llamf\u0151j\u00e9t \u00e9s bejelenti ig\u00e9ny\u00e9t m\u00e1s orsz\u00e1gok ter\u00fclet\u00e9re. Egyik \u00faj c\u00e9lpontj\u00e1nak, Kanad\u00e1nak a minisztereln\u00f6ke – Mark Carney – a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2188"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2188"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2188\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2189,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2188\/revisions\/2189"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2188"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2188"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2188"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}