{"id":222,"date":"2017-02-11T16:38:29","date_gmt":"2017-02-11T16:38:29","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=222"},"modified":"2017-02-11T16:38:29","modified_gmt":"2017-02-11T16:38:29","slug":"jozan-belatas-vs-identitarizmus","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=222","title":{"rendered":"J\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1s vs. identitarizmus"},"content":{"rendered":"
\n
\n
\n

 <\/p>\n

\u201e\u00c9rezni lehetett a gy\u0171l\u00f6letet. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy t\u00e9veszm\u00e9kkel teljes vil\u00e1gukban egy\u00fctt n\u00f6vekszik a f\u00e9lelem \u00e9s a gy\u0171l\u00f6let: a f\u00e9lelem, hogy lemaradhatnak a vil\u00e1gr\u00f3l, \u00e9s peremre szorulhatnak, \u00e9s gy\u0171l\u00f6let azok ir\u00e1nt, akikr\u0151l elhiszik, hogy ezt okozz\u00e1k\u2026\u201d \u2013 sz\u00e1molt be egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, m\u00e9g \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt, a Ku-Klux-Klan vezet\u0151j\u00e9vel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Gy\u00f6rk\u00f6s Istv\u00e1n – az amerikai p\u00e9lda hazai \u201emegfelel\u0151je\u201d – 2009-ban adott interj\u00faban \u00edgy fogalmazott: \u201e ..A degener\u00e1l\u00f3d\u00e1s .. m\u00e1r teljesen \u00e1titatta a nyugati t\u00e1rsadalmakat. Jeleivel naponta tal\u00e1lkozunk…Hullafoltok, melyek m\u00e9g a teljes pusztul\u00e1s el\u0151tt megjelennek\u201d. Az eff\u00e9le apokaliptikus l\u00e1tom\u00e1sok \u2013 norm\u00e1lis id\u0151kben \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00e1rsadalmak perem\u00e9re szorult kisebbs\u00e9gek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jegyei. Napjainkban azonban, a \u201dminden eg\u00e9sz elt\u00f6r\u00f6tt\u201d \u00e9let\u00e9rz\u00e9se az egykor bizakod\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly jellemz\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Mintha a vil\u00e1g megbolondult volna.<\/p>\n

Az \u201eEnd of normal\u201d – a normalit\u00e1s megsz\u0171n\u00e9se – J.K. Galbraith k\u00f6nyv\u00e9ben a kiegyens\u00falyozotts\u00e1got \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos komfort-\u00e9rzetet teremt\u0151 prosperit\u00e1s megszakad\u00e1s\u00e1ra utalt. (J. K. Galbraith: End of Normal. \u2019The Great Crisis and the Future of Growth\u2019. 2014). A gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s biztos\u00edtotta j\u00f3l\u00e9t ugyanis sok gondra gy\u00f3gy\u00edrt jelentett. A kudarcokra \u2013 legal\u00e1bb is egy ideig – a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s k\u00edn\u00e1lt enyh\u00fcl\u00e9st. Ez a \u201egy\u00f3gyszer\u201d azonban csakhamar k\u00e1b\u00edt\u00f3szerr\u00e9 v\u00e1lt. Az euf\u00f3ri\u00e1t azut\u00e1n durv\u00e1n megakasztotta a v\u00e1ls\u00e1g. \u00c9s a polg\u00e1r egyszer csak r\u00e1\u00e9bredt: az abnormalit\u00e1s <\/em>lett az \u00faj normalit\u00e1s. Ennek tal\u00e1n legink\u00e1bb sokkol\u00f3 jele: megsokszoroz\u00f3dtak az olyan tragikus esem\u00e9nyek, amelyben \u00e1rtatlan k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k v\u00e1ltak \u00f6ngyilkos mer\u00e9nyl\u0151k \u00e1ldozataiv\u00e1. Az \u00e1tlagpolg\u00e1r \u2013 b\u00e9k\u00e9s k\u00e1v\u00e9zgat\u00e1s k\u00f6zben szembes\u00fclve az esem\u00e9nyekkel \u2013 nem tudja mire v\u00e9lni a t\u00f6rt\u00e9nteket.<\/p>\n

Az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban ugyanis hozz\u00e1szokott: a vil\u00e1g biztons\u00e1gos, a rend stabil. Most azonban, a sokkol\u00f3 k\u00e9pek l\u00e1tt\u00e1n \u00fagy l\u00e1tja: egykor nyugodt vil\u00e1ga – szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl \u2013 megvadult. Mind gyakrabban cs\u00f6ppen \u00e1ttekinthetetlen helyzetekbe, \u00fctk\u00f6zik ismeretlenek kisz\u00e1m\u00edthatatlan reakci\u00f3iba. K\u00f6rnyezete fokozatosan fenyeget\u0151 esem\u00e9nyekkel telt meg. A m\u00faltban m\u00e9g cs\u00e1b\u00edt\u00f3an izgalmasnak \u00e9rzett \u00e9lm\u00e9nyeit, ma vesz\u00e9lyt id\u00e9z\u0151nek l\u00e1tja. M\u00edg egykor b\u00e1tran hagyatkozhatott arra, a meglepet\u00e9s csak kellemes lehet, ma ink\u00e1bb azt tan\u00e1csolj\u00e1k a b\u00f6lcsek: ker\u00fcld el a helyeket, ahol elszabadulhat a pokol. Arr\u00f3l, hogy este kivel r\u00fagsz be, vagy r\u00fagsz ki a h\u00e1mb\u00f3l, milyen t\u00e1rsas\u00e1ggal \u00e9s hova m\u00e9sz sz\u00f3rakozni vagy \u00e9ppen t\u00fcntetni \u2013 megfontoltan \u00e9s j\u00f3zanul c\u00e9lszer\u0171 d\u00f6ntened.<\/p>\n

Az \u00e9lethelyzetek ilyen jelent\u0151s megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t alapvet\u0151en a globaliz\u00e1ci\u00f3 – az emberek, a term\u00e9kek \u00e9s a szok\u00e1sok szabad terjed\u00e9se \u2013 id\u00e9zte el\u0151. Ennek sok\u00e1ig ink\u00e1bb az el\u0151ny\u00f6s hat\u00e1sai t\u0171ntek el\u0151. Az olcs\u00f3 term\u00e9kek, az \u00e9rdekes szok\u00e1sok, a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00edzek, a szokatlan dallamok n\u00f6vekv\u0151 sokf\u00e9les\u00e9ge a t\u00f6bbs\u00e9get \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k el. Mivel pedig a megszok\u00e1st megt\u00f6r\u0151 tapasztalat ink\u00e1bb kellemes volt, m\u00e9g azok is \u00e9lvezt\u00e9k a v\u00e1ltozatoss\u00e1g sz\u00e9les\u00fcl\u00e9s\u00e9t, akikben az er\u0151s\u00f6d\u0151 bizonytalans\u00e1g ellen\u00e9rz\u00e9seket is keltett. \u00c1m egyszer csak \u2013 \u00e9szre sem vett\u00fck \u2013 \u00e1tl\u00e9pt\u00fcnk egy billen\u00e9si pontot<\/em>: egykor otthonos k\u00f6rnyezet\u00fcnket kezdj\u00fck idegennek \u00e9rezni. Ennek az alapvet\u0151 fordulatnak a bek\u00f6vetkezt\u00e9t – a globaliz\u00e1ci\u00f3 mellett – a fejlett t\u00e1rsadalmak szerkezet\u00e9ben v\u00e9gbemen\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s is el\u0151k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9nek piramisszer\u0171 t\u00e1rsadalmai \u2013 sz\u00e9les, mozdulatlan talpazat, keskenyed\u0151, a feljebb jut\u00e1sban rem\u00e9nyked\u0151 k\u00f6z\u00e9p, \u00e9s a poz\u00edci\u00f3it f\u00e9lt\u00e9kenyen \u0151rz\u0151 sz\u0171k fels\u0151 r\u00e9teg \u2013 sok pesszimista v\u00e1rakoz\u00e1sra r\u00e1c\u00e1folva, alapvet\u0151en \u00e1talakultak. Technol\u00f3giai forradalmak sora zajlott le, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben folyamatosan emelkedett a k\u00e9pzetts\u00e9g. Ehhez kapcsol\u00f3dva – t\u00f6rt\u00e9nelmileg p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli \u00fctemben \u2013 n\u0151tt a termel\u00e9kenys\u00e9g, \u00e9s az iparban dolgoz\u00f3k j\u00f6vedelme. Fokozatosan kiform\u00e1l\u00f3dott az egys\u00e9ges k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly. Tagjai a magas k\u00e9pzetts\u00e9gre \u00e9s a n\u00f6vekv\u0151 tapasztalatra t\u00e1maszkodva elindultak felfel\u00e9 a szervezeti \u00e9s a t\u00e1rsadalmi hierarchia l\u00e9pcs\u0151in. Az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d kevesek rem\u00e9ny\u00e9b\u0151l, az \u00e1tlagember karrier-c\u00e9lj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00f6nbizalma, \u00e9s \u00f6ntudata meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, mobilit\u00e1sa felgyorsult, vagyoni biztons\u00e1ga megn\u0151tt \u00e9s tudatos politikai szerepv\u00e1llal\u00e1sa hat\u00e9konyan kezdte m\u0171k\u00f6dtetni a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1t.<\/p>\n

Az 1970-es \u00e9vek v\u00e9ge fel\u00e9 azonban a j\u00f6vedelmek n\u00f6veked\u00e9se v\u00e1ratlanul \u201elekapcsol\u00f3dott\u201d a termel\u00e9kenys\u00e9g emelked\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ezzel a j\u00f3l\u00e9t folyamatos javul\u00e1s\u00e1nak folyamata megt\u00f6rt \u00e9s az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00fajra n\u00f6vekedni kezdett. Egyr\u00e9szt, a fels\u0151 1% ism\u00e9t kezdett elh\u00fazni<\/em> a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt, maga a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly is fokozatosan kett\u00e9szakadt. Kisebbik r\u00e9sze – az egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ek \u2013 tov\u00e1bb jav\u00edthatta poz\u00edci\u00f3j\u00e1t. Nagyobb r\u00e9sze – d\u00f6nt\u0151en a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ek \u2013 azonban fokozatosan elmarad. Addig folyamatosan javul\u00f3 \u00e9letfelt\u00e9telei el\u0151bb stagn\u00e1lni, majd romlani kezdtek. A sz\u00e1zadel\u0151 piramisa<\/em>, amely a 1960-ra, k\u00f6z\u00e9pen kiduzzad\u00f3 retekk\u00e9<\/em> alakult, a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re, der\u00e9kban sz\u0171k, homok\u00f3ra<\/em> alak\u00fara torzult. Az egyre n\u00e9pesebb leszakad\u00f3k azzal szembes\u00fcltek, hogy kor\u00e1bban biztosnak gondolt munkahelyeiket els\u00f6p\u00f6rte, a megszokott j\u00f6vedelem-emelked\u00e9st pedig lenull\u00e1zta a globaliz\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n

Az adapt\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9ptelen, azt elutas\u00edt\u00f3 als\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly – frusztr\u00e1lts\u00e1g\u00e1t enyh\u00edtend\u0151 – egyre n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben szokott r\u00e1 a \u201ek\u00e1b\u00edt\u00f3szerekre\u201d: r\u00e9szben a p\u00e9nz\u00fcgyiekre, mint a subprime hitel, r\u00e9szben a val\u00f3s\u00e1gos szerekre, a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3kkal kezdve, majd eljutva az egyre kem\u00e9nyebb szerek haszn\u00e1lat\u00e1ig. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly stabil vil\u00e1ga v\u00e9gleg megrend\u00fclt, a hanyatl\u00e1s v\u00e1lt \u00e9let\u00e9lm\u00e9nny\u00e9 \u00e9s ez megrend\u00edtette k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s\u00e1t. A 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n a javul\u00f3 l\u00e9tfelt\u00e9telek, a szabv\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6rnyezet \u00e9s a homog\u00e9n lak\u00f3helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szinte automatikusan teremtett\u00e9k meg a befogadotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. Ezt j\u00f3l eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki a helyi \u2013 vall\u00e1si, politikai, \u00e9rdekk\u00e9pviseleti, kultur\u00e1lis \u2013 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek. Amikor azonban a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a lecs\u00fasz\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly szembes\u00fclt a sz\u00e9tes\u00e9s jeleivel, egyszer csak r\u00e1\u00e9bredt a befogadotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t ny\u00fajt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek hi\u00e1ny\u00e1ra. Ahogyan teh\u00e1t a k\u00f6rnyezet megtelt vesz\u00e9lyekkel \u00e9s bizonytalans\u00e1ggal, egyre ellen\u00e1llhatatlanabbul t\u00f6rt el\u0151 a kultur\u00e1lis identit\u00e1s ig\u00e9nye. A kor\u00e1bban minden\u00fctt magabiztosan mozg\u00f3 vil\u00e1gpolg\u00e1r<\/em> hirtelen szembes\u00fclt a \u201esehol otthon nem l\u00e9t\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val. Saj\u00e1t megszokott k\u00f6rnyezet\u00e9ben is elkapta a honv\u00e1gy lek\u00fczdhetetlen \u00e9rz\u00e9se \u00e9s r\u00e1\u00e9bredt, csup\u00e1n \u201er\u00e9gi csib\u00e9szek\u201d k\u00f6r\u00e9ben \u00e9rezheti otthon mag\u00e1t.<\/p>\n

Az \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyek ilyen \u201etektonikus\u201d m\u00f3dosul\u00e1sa alapvet\u0151en \u00e1tform\u00e1lta a politikai t\u00e1jk\u00e9pet. Az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1laszt\u00f3jog elterjed\u00e9s\u00e9vel a politikusok \u2013 k\u00e9nytelen-kelletlen \u2013 elfogadt\u00e1k: a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli v\u00e1laszt\u00f3kat \u00e9let-\u00e9lm\u00e9nyeik sodorj\u00e1k egyik vagy m\u00e1sik p\u00e1rt karjaiba. Az eliteket is a polg\u00e1rok \u00e9let\u00e9rz\u00e9sei emelik magasba, vagy k\u00fcldik a s\u00fcllyeszt\u0151be. Ezeket az \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyeket j\u00f3r\u00e9szt a globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6rnyezet gener\u00e1lja. Annak azonban, hogy milyen t\u00e1rsadalom k\u00e9pe alakul ki egy konkr\u00e9t szem\u00e9lyben van egy tov\u00e1bbi \u2013 sok\u00e1ig rejtve marad\u00f3 – t\u00e9nyez\u0151je: az emberek saj\u00e1t mor\u00e1lis alap\u00e9rt\u00e9keik sz\u0171r\u0151j\u00e9n<\/em> kereszt\u00fcl tapasztalj\u00e1k meg a vil\u00e1got. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben ezen a ter\u00fcleten elv\u00e9gzett kutat\u00e1sok k\u00e9t fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutottak. Egyr\u00e9szt, vannak mindenkiben egyar\u00e1nt fellelhet\u0151 erk\u00f6lcsi alap\u00e9rt\u00e9kek, m\u00e1sr\u00e9szt azonban ezek nem egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben jelennek meg a szem\u00e9lyis\u00e9gben. (J. Greene: Moral Tribes. 2015.). Vannak, akik a szabads\u00e1g \u00e9rt\u00e9k\u00e9re esk\u00fcsznek, m\u00e1sok az egyenl\u0151s\u00e9get tartj\u00e1k fontosnak, de sokan ink\u00e1bb a csoport-identit\u00e1st, a tekint\u00e9ly, \u00e9s a \u201etisztas\u00e1g\u201d \u00e9rt\u00e9keit hirdetik. (J, Haidt: The Righteous Mind. 2012.).<\/p>\n

Az elt\u00e9r\u0151 politikai ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s mozgalmaik \u00e9ppen a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mor\u00e1lis alap\u00e9rt\u00e9kek k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dtek. N\u00e9mileg leegyszer\u0171s\u00edtve: az egyenl\u0151s\u00e9g k\u00f6r\u00e9 a szocialist\u00e1k, a szabads\u00e1g k\u00f6r\u00e9 a liber\u00e1lisok, m\u00edg a csoportidentit\u00e1s k\u00f6r\u00e9 a konzervat\u00edvok mozgalmai gy\u00fclekeztek. Ugyanakkor ezek a \u2013 t\u00f6bbnyire nem tudatosul\u00f3 – szem\u00e9lyis\u00e9gbeli elt\u00e9r\u00e9sek egyben a mor\u00e1lis vakfolt <\/em>k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelens\u00e9g\u00e9t id\u00e9zik el\u0151. ( Maros\u00e1n Gy\u00f6rgy. Mor\u00e1lis vakfoltjaink. \u00c9let \u00e9s Irodalom.). A vakfolt<\/em> eredetileg a szem l\u00e1t\u00f3mez\u0151j\u00e9ben – a l\u00e1t\u00f3idegek becsatlakoz\u00e1si pontj\u00e1n \u2013 kialakul\u00f3 holtteret jel\u00f6li, ahova es\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyt nem vessz\u00fck \u00e9szre. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, ugyanabb\u00f3l az \u00e9lm\u00e9nyt\u00f6megb\u0151l \u2013 a \u201emor\u00e1lis vakfoltok\u201d \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett elt\u00e9r\u0151 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g miatt – vannak akik, az otthonoss\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t olvass\u00e1k ki, m\u00edg m\u00e1sok ugyanezt ink\u00e1bb fenyeget\u0151nek \u00e9lik meg.<\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t a stabil n\u00f6veked\u00e9s, a magas mobilit\u00e1s, az egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9se, a demokr\u00e1cia sz\u00e9lesed\u00e9se, \u00e9s az egy\u00e9ni jogok kiterjed\u00e9se jellemezte. Ez olyan \u00e9lm\u00e9nyt\u00f6meget gener\u00e1lt, amelyet egy szocialista vagy egy liber\u00e1lis mor\u00e1lis alap\u00e1ll\u00e1s\u00fa szem\u00e9ly kifejezetten \u00e9lvezhetett, de egy konzervat\u00edv alap\u00e1ll\u00e1s\u00fa szem\u00e9ly is elfogadhatott. Ez eredm\u00e9nyezte a liber\u00e1lis \u00e9s a szoci\u00e1ldemokrata \u00e9rt\u00e9kek \u2013 az egyenl\u0151s\u00e9g, a szabads\u00e1g \u00e9s a demokr\u00e1cia \u2013 \u00e1ltal vez\u00e9relt mozgalmak el\u0151re t\u00f6r\u00e9s\u00e9t. Az 1980-as \u00e9vekt\u0151l azonban \u2013 mint kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck – a helyzet megv\u00e1ltozott. A v\u00e1ltoz\u00e1s kezdetben nem l\u00e1tszott gy\u00f6keresnek: egy forr\u00f3 j\u00faliusi d\u00e9lut\u00e1nt leh\u0171t\u0151 ny\u00e1ri z\u00e1pornak t\u0171nt. A 20 sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n azonban, a zivatar sz\u00e9lviharr\u00e1 er\u0151s\u00f6d\u00f6tt. Ez pedig alapvet\u0151en m\u00f3dos\u00edtotta a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyeit, egyben gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta a politikai sz\u00e9lj\u00e1r\u00e1st<\/em>. Az addig sikeres liber\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1ldemokrata mozgalmak v\u00e1ratlanul politikai \u00e9s ideol\u00f3giai ellensz\u00e9lbe ker\u00fcltek, m\u00edg teret nyertek a konzervat\u00edvok.<\/p>\n

A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azut\u00e1n a sz\u00e9lvihar puszt\u00edt\u00f3 ork\u00e1nn\u00e1 v\u00e1lt. Ez id\u00e9zte el\u0151, hogy ami kor\u00e1bban \u2013 eml\u00e9kezz\u00fcnk a bevezet\u0151 id\u00e9zeteire \u2013 csak egy beilleszked\u00e9sre k\u00e9ptelen, elszigetelt, agressz\u00edv kisebbs\u00e9g szorong\u00e1sa volt, az a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve az \u00e1tlagpolg\u00e1r \u00e9let\u00e9rz\u00e9se lett. Az alapvet\u0151 \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyek jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sa a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mor\u00e1lis szem\u00fcveget<\/em> visel\u0151 eliteket \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1ikat mindig reag\u00e1l\u00e1sra k\u00e9szteti. Ez h\u00edvta \u00e9letre a felvil\u00e1gosod\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a romantik\u00e1t, a 19. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban a marxi \u00e9s az egzisztencialista filoz\u00f3fi\u00e1k elt\u00e9r\u0151 vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1t. A 20. sz\u00e1zadon \u00e9pp \u00edgy v\u00e9gigvonul a technol\u00f3giai optimizmus \u00e9s a kultur\u00e1lis pesszimizmus egym\u00e1sra reflekt\u00e1l\u00f3 ir\u00e1nyzatai. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n azut\u00e1n a globaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei \u00e1ltal vesz\u00e9lyeztetettnek \u00e9rz\u00e9kelt kultur\u00e1lis identit\u00e1s id\u00e9zte el\u0151 \u2013 eredetileg a jobboldal \u201etal\u00e1lm\u00e1nyak\u00e9nt\u201d \u2013 az identitarizmus <\/em>felemelked\u00e9s\u00e9t. (Alain de Benoist \u00e9s Guillaume Fave).<\/p>\n

A politikai sz\u00e9lj\u00e1r\u00e1s alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra a liber\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1ldemokrata elit k\u00e9sve reag\u00e1lt. Ennek egyik oka, hogy kor\u00e1bbi sikereik altatt\u00e1k el \u0151ket. \u00c1m mor\u00e1lis vakfoltjaik is \u00e9rz\u00e9ketlenn\u00e9 tett\u00e9k \u0151ket a globaliz\u00e1ci\u00f3 el\u0151id\u00e9zte v\u00e1ltoz\u00e1sokra. Nem t\u0171nt fel sz\u00e1mukra, hogy a mindenfel\u0151l el\u0151re t\u00f6r\u0151 z\u0171rzavart az emberek n\u00f6vekv\u0151 r\u00e9sze, kultur\u00e1lis gy\u00f6kereik sz\u00e9tszakad\u00e1sak\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k meg. \u201eA vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az elm\u00falt t\u00edz \u00e9vben v\u00e1lt sokkal bizonytalanabb\u00e1, kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb\u00e1 \u2013 \u00edrta nemr\u00e9g K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3 – \u00dagy l\u00e1tszik, az emberek sokkal frusztr\u00e1ltabbak, neurotikusabbak, mint ezel\u0151tt h\u00fasz-harminc \u00e9vvel voltak. Sokkal kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6r\u00f6mteli ma az utc\u00e1n s\u00e9t\u00e1lni, mert az ember nem tudja elhessegetni mag\u00e1t\u00f3l azt a gondolatot, hogy b\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9nhet vele.\u201d A kollekt\u00edv \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyek ilyen megroppan\u00e1sa teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vezetett arra, hogy az emberek v\u00e1laszt\u00e1saiban el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u0151 identit\u00e1rius<\/em> ir\u00e1nyzat.<\/p>\n

Az identitarizmus azt hirdeti: a politik\u00e1t nem a bal-, \u00e9s jobboldal, m\u00e9g csak nem is a szoc-libek \u00e9s konzervat\u00edvok szemben\u00e1ll\u00e1sa, hanem a kultur\u00e1lis identit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt foly\u00f3 harc mozgatja. A kultur\u00e1lisan homog\u00e9n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek megteremt\u00e9s\u00e9\u00e9rt foly\u00f3 k\u00fczdelemben a politikai korrekts\u00e9g \u00e9s a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyei ink\u00e1bb akad\u00e1lyok, mint hat\u00e9kony fegyverek. Ez az oka, hogy az identitarizmus a leglelkesebb h\u00edvei \u00e9ppen Kelet- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa autokrat\u00e1i – Orb\u00e1n, Erdogan, \u00e9s Putyin \u2013 lettek. Sz\u00e1mukra azonban a multikulturalizmussal szembe\u00e1ll\u00edtott civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s vall\u00e1si \u00e9rt\u00e9kek kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g\u00e1nak hirdet\u00e9se a politikai hatalom megszerz\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megtart\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Az elm\u00falt \u00e9vekben azonban Eur\u00f3pa konszolid\u00e1ltabb nyugati r\u00e9sz\u00e9n is el\u0151ret\u00f6rtek az identit\u00e1rius populist\u00e1k. A hagyom\u00e1nyos keretekbe nehezen beilleszthet\u0151, a politikai elittel szemben\u00e1ll\u00f3 \u00e9s a multikulturalizmust fenyeget\u00e9snek tekint\u0151 mozgalmaik, a hagyom\u00e1nyos vall\u00e1s \u00e9s az \u0151si kult\u00fara \u00e1ltal uralt homog\u00e9n nemzet-\u00e1llamok \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9t t\u0171zt\u00e9k ki k\u00edv\u00e1natos c\u00e9lk\u00e9nt. Mintha az \u2013 \u00fagymond \u2013 idegen kult\u00far\u00e1k \u00e1ltal fenyegetett nemzet-\u00e1llam \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00e9se m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes strat\u00e9gi\u00e1v\u00e1 emelkedhetne az \u201eEur\u00f3pa populist\u00e1i egyes\u00fcljetek\u201d jelsz\u00f3 keret\u00e9ben<\/p>\n

Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s id\u00e9zte el\u0151, hogy az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl stabil, \u00e9s a hagyom\u00e1nyos p\u00e1rtok uralta politikai rendszer megroppant. A hagyom\u00e1nyos konzervat\u00edv p\u00e1rtokat is meglepte, hogy az \u00e9let\u00e9lm\u00e9nyek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak hull\u00e1m\u00e1t – m\u00e9g az \u0151 poz\u00edci\u00f3ikat is vesz\u00e9lyeztet\u0151en is – a populista politikusok lovagolj\u00e1k meg. A politika hagyom\u00e1nyos szerepl\u0151inek k\u00e9sedelmes reag\u00e1l\u00e1s\u00e1ban az is k\u00f6zre j\u00e1tszott, hogy a napjainkban zajl\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s megt\u00f6rte a 20. sz\u00e1zadi fokozatos \u00e1talakul\u00e1s trendj\u00e9t. Egy alapvet\u0151en \u00faj \u2013 glob\u00e1lis \u2013 vil\u00e1g k\u00f6rvonalai bontakoznak ki. A nemzetk\u00f6zi rendszert nemr\u00e9g egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, szuver\u00e9n nemzet\u00e1llamok saj\u00e1t \u00e9rdekeik \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt folytatott k\u00fczdelme sz\u00ednpad\u00e1nak l\u00e1ttuk. A szuverenit\u00e1snak ez a – vesztf\u00e1liai b\u00e9k\u00e9t (1648) k\u00f6vet\u0151en kiform\u00e1l\u00f3dott – fogalma, v\u00e1ltozatlanul \u00e9lt tov\u00e1bb a 19. sz\u00e1zadban a nemzet-\u00e1llamok kialakul\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a 20. sz\u00e1zadban az egys\u00e9ges\u00fcl\u0151 vil\u00e1ggazdas\u00e1g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel. \u00a0Ma azonban a vil\u00e1g egy olyan \u00f6kosziszt\u00e9mak\u00e9nt<\/em> \u00edrhat\u00f3 le, amelynek auton\u00f3m r\u00e9sztvev\u0151i \u2013 a nemzet\u00e1llamok, a glob\u00e1lis v\u00e1llalatok, a nemzetk\u00f6zi civil szervezetek, etnikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s m\u00e9g sokf\u00e9le nemzetek-feletti szervez\u0151d\u00e9s \u2013 egyidej\u0171leg vet\u00e9lkednek \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek, fejlesztik \u00e9s megszak\u00edtj\u00e1k a kapcsolatot, h\u00e1bor\u00faznak \u00e9s seg\u00edtik egym\u00e1st. Az egym\u00e1st egykor mindhal\u00e1lig t\u00e1mogat\u00f3 bar\u00e1tok vet\u00e9lyt\u00e1rsakk\u00e1, az egykori ellens\u00e9gek kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 partnerekk\u00e9 lettek. Az \u00e1llamok szigor\u00faan ellen\u0151rz\u00f6tt hat\u00e1rai k\u00f6nnyen \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3kk\u00e1, a szuver\u00e9n gazdas\u00e1gi, politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi egys\u00e9gek egym\u00e1st \u00e1tfed\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak. (DUP: Business Ecosystems come of age. 2015)<\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1gra val\u00f3 r\u00e1d\u00f6bben\u00e9s leg\u00e1rulkod\u00f3bb jelei a v\u00e9letlen elsz\u00f3l\u00e1sok. Egyetlen \u2013 de jellegzetes \u2013 p\u00e9lda, A. Merkel migr\u00e1ci\u00f3ra utal\u00f3 megjegyz\u00e9se: \u201ema visszaforgatn\u00e1 az id\u0151 kerek\u00e9t\u201d. Ez az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert – vele egy\u00fctt – sokan k\u00e9slekedtek felismerni a migr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l fakad\u00f3 vesz\u00e9lyeket. A k\u00e9sleked\u0151k vagy az esem\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1ra vagy mor\u00e1lis megfontol\u00e1saikra hivatkoznak. Mindegyik \u00e9rv \u00e9rthet\u0151, de egyik sem fogadhat\u00f3 el! Abb\u00f3l, hogy valamit nem lehet pontosan el\u0151re l\u00e1tni, nem k\u00f6vetkezik, hogy arra nem lehet felk\u00e9sz\u00fclni. A norm\u00e1lis ember \u00e9s a j\u00f3zan v\u00e1llalat, biztos\u00edt\u00e1st k\u00f6t \u00e9s befektet a neh\u00e9z id\u0151kre. Ha valaki ezt nem teszi, \u00e9s bajba ker\u00fcl, azt ostob\u00e1nak nevezz\u00fck. Napjaink s\u00falyos gondjai \u2013 a migr\u00e1ci\u00f3t\u00f3l kezdve a n\u00f6veked\u00e9s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa lelassul\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ig \u2013 mind el\u0151re jelezhet\u0151k voltak.<\/p>\n

A mor\u00e1lra val\u00f3 hivatkoz\u00e1s \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lag \u2013 t\u00e1madhatatlan \u00e9rvet k\u00edn\u00e1l. A vezet\u0151k egy r\u00e9sze \u2013 Merkel is \u2013 azt a szimpatikus \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviseli: \u00e9rt\u00e9keivel nem f\u00e9r \u00f6ssze visszautas\u00edtani a menek\u00fclteknek a seg\u00edts\u00e9get. Eur\u00f3pai polg\u00e1rk\u00e9nt, az eur\u00f3pai vall\u00e1sok hagyom\u00e1nyait k\u00f6vetve, az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9keket k\u00e9pviselve, eur\u00f3pai m\u00f3don p\u00e9ld\u00e1t mutatva k\u00edn\u00e1lnak seg\u00edts\u00e9get a bajba jutottaknak. Csakhogy egy megv\u00e1lasztott vezet\u0151t nemcsak a mor\u00e1l, hanem a korm\u00e1nyz\u00e1s logik\u00e1ja is \u00e9pp \u00edgy k\u00f6ti. Legyen ak\u00e1r csal\u00e1df\u0151, egy v\u00e1llalat vagy egy \u00e1llam els\u0151 embere: \u201emunkak\u00f6ri k\u00f6teless\u00e9ge\u201d meghozni \u2013 m\u00e9g mor\u00e1lis \u00f6szt\u00f6neivel szembe is \u2013 az k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket. Merkel \u00e9rdeme nem az, hogy szimpatikus \u00e1ll\u00e1spontot \u2013 seg\u00edts a bajba jutottakon \u2013 k\u00e9pviselt. Merkel az\u00e9rt \u00e9rdemel dics\u00e9retet, mert – ellent\u00e9tben a legt\u00f6bb politikussal \u2013 beismerte mulaszt\u00e1s\u00e1t. \u00c1m m\u00e1ra kider\u00fclt: s\u00falyos hiba mor\u00e1lis \u00e9rvekre hivatkozva nem meghozni kem\u00e9ny d\u00f6nt\u00e9seket, \u00e9s elmulasztani elker\u00fclhetetlen teend\u0151k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t. Ugyanis \u00e9ppen ez az, ami \u201emeg\u00e1gyaz\u201d a populista politikusoknak.<\/p>\n

A populizmus felemelked\u0151 \u201e\u00faj hull\u00e1m\u00e1nak\u201d k\u00e9pvisel\u0151i akci\u00f3ikat soha nem a val\u00f3s\u00e1gos helyzet k\u00e9nyszereib\u0151l, hanem a t\u00e1mogatotts\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l vezetik le. Soha nem ismerik be kudarcaikat, mik\u00f6zben \u2013 mint Orb\u00e1n Viktor – sorozatban hib\u00e1znak. De a 21. sz\u00e1zad kisz\u00e1m\u00edthatatlan vil\u00e1g\u00e1ban nem is az elk\u00f6vetett hib\u00e1k, hanem ezek letagad\u00e1sa jelenti az igazi vesz\u00e9lyt. Ha ugyanis nem v\u00e1lnak egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 a kudarcok, akkor tanulni sem lehet ezekb\u0151l. \u00cdgy arra \u00edt\u00e9ltet\u00fcnk: ism\u00e9tl\u0151d\u0151en, sorozatban k\u00f6vess\u00fck el a hib\u00e1kat. \u00c1m a populizmus\u00e9rt m\u00e9gsem elegend\u0151 puszt\u00e1n a populist\u00e1kat hib\u00e1ztatni. M\u00e9g az is kev\u00e9s, ha a v\u00e1laszt\u00f3k manipul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1s\u00e1t ostorozzuk. A populist\u00e1k el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t a hagyom\u00e1nyos p\u00e1rtok k\u00e9sleked\u00e9se k\u00e9sz\u00edtette el\u0151.<\/p>\n

A populista puszt\u00e1n a hatalom megragad\u00e1sa \u00e9s megtart\u00e1sa eszk\u00f6z\u00e9nek tekinti a f\u00e9lelem-vez\u00e9relt \u00e9s identit\u00e1rius politik\u00e1t. Vil\u00e1gosan \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 ez a magyar esetben. Orb\u00e1n Viktor \u00e9s csapata tudatosan teremti a f\u00e9lelem l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t, folyamatosan \u00e9leszti a gyanakv\u00e1s \u00e1llapot\u00e1t, kelti a gy\u0171l\u00f6letet, \u00e9s fokozza az idegenek ir\u00e1nti bizalmatlans\u00e1got. A Fidesz \u00f6sszehangolt kamp\u00e1nya fokozatosan m\u00e9rgezte az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1t \u00e9s lelk\u00e9t. Szem\u00fcnk el\u0151tt v\u00e1ltozott a mindenkit t\u00e1mogat\u00f3 any\u00f3ka, a menek\u00fcltekre acsarkod\u00f3 boszork\u00e1nny\u00e1. A nemr\u00e9g m\u00e9g seg\u00edt\u0151k\u00e9sz \u00e1llampolg\u00e1r elfordul a r\u00e1szorultakt\u00f3l, \u00e9s ellens\u00e9get l\u00e1t az idegenekben. A Krisztus szeretet\u00e9t hirdet\u0151 egyh\u00e1z, a menek\u00fcltek elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra buzd\u00edt\u00f3 hatalom kiszolg\u00e1l\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ebben a helyzetben egyre kev\u00e9sb\u00e9 a mindenkiben ott rejt\u0151z\u0151 j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k, ink\u00e1bb a \u201evads\u00e1gra vad\u00edt\u00f3\u201d k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek form\u00e1lj\u00e1k a viselked\u00e9st.<\/p>\n

Aki ma t\u00e1pl\u00e1lja a f\u00e9lelem l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t, \u00e9s er\u0151s\u00edti a bizalmatlans\u00e1got, olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremt, amelyek egyre kev\u00e9sb\u00e9 adnak es\u00e9lyt a megfontol\u00e1sra. Aki azt hirdeti: a menek\u00fclt ellens\u00e9g, aki \u00e9letedre t\u00f6r, elveszi \u00e1llasodat, meger\u0151szakolja szeretteidet, beszennyezi kult\u00far\u00e1dat \u00e9s hitedet, az szabadj\u00e1ra engedi a vele szembeni rosszindulatot. Akik \u00e1llatk\u00e9nt jellemzik a menek\u00fcltet, akinek nem j\u00e1r az emberi b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d, azok – ak\u00e1r tudat\u00e1ban vannak, ak\u00e1r nem – felbujt\u00f3k\u00e9nt viselkednek. \u00c9s ahogy n\u0151 a f\u00e9lelem, \u00fagy lesznek egyre er\u0151szakosabbak a reakci\u00f3k, \u00e9s min\u00e9l \u00e1ttekinthetetlenebb a helyzet, ann\u00e1l nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel vezetnek az esem\u00e9nyek tragikus v\u00e9gkifejlethez. Az ilyen helyzetekben \u2013 a k\u00f6lt\u0151 szavaival \u2013 egyre ink\u00e1bb a fort\u00e9lyos f\u00e9lelem igazgat<\/em>. De erre \u2013 az elm\u00falt \u00e9vtized tapasztalatai szerint – nem v\u00e1lasz a csal\u00f3ka rem\u00e9ny<\/em> sem.<\/p>\n

Mi volna h\u00e1t, ha v\u00e9gre a j\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1snak adn\u00e1nk es\u00e9lyt? Ez a j\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1s ma azt sugallja: a hagyom\u00e1nyos \u00e9s r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 \u00e9rt\u00e9keket hirdet\u0151 politikai p\u00e1rtoknak \u00f6ssze kell fogniuk. A v\u00e1laszt\u00f3vonal ugyanis, nem a \u2013 gyakran emlegetett \u2013 jobb- \u00e9s baloldal, m\u00e9g csak nem is a szoci\u00e1ldemokrata, liber\u00e1lis, vagy konzervat\u00edv ir\u00e1nyzatok k\u00f6z\u00f6tt van. A frontvonal, a helyzetet elt\u00e9r\u0151 mor\u00e1lis szemsz\u00f6gb\u0151l, de racion\u00e1lisan meg\u00edt\u00e9l\u0151 p\u00e1rtok \u00e9s a val\u00f3s\u00e1ggal szemben\u00e9zni nem akar\u00f3 populista mozgalmak k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik. A konzervat\u00edv, a liber\u00e1lis \u00e9s a szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rtok \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1t az alapozhatja meg, hogy a demokratikus hatalomgyakorl\u00e1s \u00e9s felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben azonos n\u00e9zeteket vallanak, \u00e9s alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a populista politik\u00e1t\u00f3l. Eur\u00f3pa m\u00faltbeli sikereit is a j\u00f3zan bel\u00e1t\u00e1s, azt pedig azok az int\u00e9zm\u00e9nyek teremtett\u00e9k meg, amelyek k\u00e9pesek voltak az \u00e9rt\u00e9kek szint\u00e9zis\u00e9t megalkotni. Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151j\u00e9t is az szabja meg, k\u00e9pesek lesz\u00fcnk-e olyan int\u00e9zm\u00e9nyeket teremteni, amelyek a glob\u00e1lis vil\u00e1g felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt seg\u00edtenek \u00f6sszehangolni az \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s \u00e9rdekeket, illetve, nyilv\u00e1noss\u00e1 tenni a kudarcokat, biztos\u00edtva ezzel, hogy tanuljunk az elk\u00f6vetett hib\u00e1kb\u00f3l.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u201e\u00c9rezni lehetett a gy\u0171l\u00f6letet. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy t\u00e9veszm\u00e9kkel teljes vil\u00e1gukban egy\u00fctt n\u00f6vekszik a f\u00e9lelem \u00e9s a gy\u0171l\u00f6let: a f\u00e9lelem, hogy lemaradhatnak a vil\u00e1gr\u00f3l, \u00e9s peremre szorulhatnak, \u00e9s gy\u0171l\u00f6let azok ir\u00e1nt, akikr\u0151l elhiszik, hogy ezt okozz\u00e1k\u2026\u201d \u2013 sz\u00e1molt be egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, m\u00e9g \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt, a Ku-Klux-Klan vezet\u0151j\u00e9vel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Gy\u00f6rk\u00f6s Istv\u00e1n – az amerikai p\u00e9lda hazai […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/222"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=222"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/222\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":223,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/222\/revisions\/223"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=222"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=222"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=222"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}