Mi\u00e9rt buknak el a rendszerv\u00e1lt\u00e1sok?<\/p>\n
\u201eMi\u00e9rt van az, hogy minden magasztos eszme, v\u00e9g\u00fcl a sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 b\u00fcrokr\u00e1cia \u00e9s a kisszer\u0171 \u00f6nk\u00e9ny mocsar\u00e1ba fullad?\u201d \u2013 fogalmazta k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 \u00e9lete szomor\u00fa tapasztalat\u00e1t egykor Bakunyin. Mi\u00e9rt \u2013 teszik fel ugyanezt a k\u00e9rd\u00e9st, a rendszert-v\u00e1lt\u00f3 K\u00f6z\u00e9p Eur\u00f3p\u00e1ban, az arab tavasz orsz\u00e1gaiban, \u00e9s a vil\u00e1g sz\u00e1mtalan m\u00e1s t\u00e1j\u00e1n. Mintha valami ellen\u00e1llhatatlan hat\u00e1s \u2013 R. Michels kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve, \u201evast\u00f6rv\u00e9ny\u201d – t\u00e9r\u00edten\u00e9 el az embereket a j\u00f3zan viselked\u00e9st\u0151l \u00e9s sodorn\u00e1 a t\u00e1rsadalmakat egyre m\u00e9lyebbre. Pedig 1990-ben minden vil\u00e1gosnak t\u0171nt: a rendszerv\u00e1lt\u00f3k, a fejlett \u201eNyugat\u201d politikai, \u00e9s gazdas\u00e1gi modellje alapj\u00e1n, nekil\u00e1ttak \u201e\u00e1t\u00e9p\u00edteni\u201d t\u00e1rsadalmuk teljes int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t. Az \u00e1tvett siker-modell hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt form\u00e1l\u00f3dott ki. A kezdetben alapvet\u0151en kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 (extrakt\u00edv) jelleg\u0171, feud\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u2013 Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gaiban, elt\u00e9r\u0151 p\u00e1ly\u00e1kon haladva – fokozatosan a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalmak befogad\u00f3 (inkluz\u00edv) rendszer\u00e9v\u00e9 form\u00e1l\u00f3dott. (Acemoglu \u00e9s Robinson. M\u00e9rt buknak meg nemzetek? 2013)<\/p>\n
Az extrakt\u00edv int\u00e9zm\u00e9nyrendszer jellemz\u0151i: az autorit\u00e1rius hatalomgyakorl\u00e1s, a rendeleti korm\u00e1nyz\u00e1s (rule by law), a klientizmus, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g korl\u00e1toz\u00e1sa, a hatalmi csoportok \u00e9rdekeinek al\u00e1rendelt jogszolg\u00e1ltat\u00e1s, a v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00e9s a kiemelked\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geihez val\u00f3 egyenl\u0151tlen hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s. Az ilyen t\u00e1rsadalmakban gyenge a kezdem\u00e9nyez\u0151k\u00e9szs\u00e9g, alacsony az innovativit\u00e1s, viszont magas szint\u0171 az int\u00e9zm\u00e9nyek ir\u00e1nti bizalmatlans\u00e1g, \u00e9s a korrupci\u00f3. Az inkluz\u00edv int\u00e9zm\u00e9ny-rendszert viszont az int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1s, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma (rule of law), a b\u00fcrokr\u00e1cia \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1ga, a vezet\u0151k felel\u0151ss\u00e9gre vonhat\u00f3s\u00e1ga, a meritokr\u00e1cia, az egyenl\u0151 versenyfelt\u00e9telek, az inform\u00e1ci\u00f3 szabads\u00e1ga alkotja. Az ilyen t\u00e1rsadalmakban a polg\u00e1rok szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151k, magas az int\u00e9zm\u00e9nyekbe vetett bizalom \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9ny motiv\u00e1ci\u00f3ja, ugyanakkor alacsony a korrupci\u00f3 \u00e9s a nepotizmus.<\/p>\n
A magyar rendszerv\u00e1lt\u00e1s els\u0151 l\u00e9p\u00e9se az 1989 j\u00fanius 13-\u00e1n kezd\u0151d\u0151 Kerekasztal t\u00e1rgyal\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 meg\u00e1llapod\u00e1s volt. A hat alapvet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat – az Alkotm\u00e1ny m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, a p\u00e1rtokr\u00f3l, a v\u00e1laszt\u00e1sr\u00f3l, a B\u00fcntet\u0151t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvr\u0151l, \u00e9s a b\u00fcntet\u0151elj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l \u2013 megteremtette az \u00e1talakul\u00e1s keret\u00e9t, \u00e9s ezzel a korm\u00e1nyz\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t jelz\u0151 index (Worldwide Governance Indicators – WGI), a \u201epuha-diktat\u00fara\u201d, az extrakt\u00edv t\u00e9rf\u00e9l 40 pontj\u00e1r\u00f3l, az inkluz\u00edv v\u00e9gpont ir\u00e1ny\u00e1ba, 65 pontra ugrott. A tov\u00e1bbi v\u00e1ltoz\u00e1sok, mint egy r\u00e1di\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nt: a t\u00e1rsadalom int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ehangol\u00e1s\u00e1nak\u201d szab\u00e1lyoz\u00f3-gombjain a politikusok tartott\u00e1k rajta a kez\u00fcket. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 korm\u00e1nyok fokozatosan form\u00e1lt\u00e1k az int\u00e9zm\u00e9nyek rendszer\u00e9t, illetve az ezek m\u0171k\u00f6d\u00e9si felt\u00e9teleit befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket, szab\u00e1lyokat \u00e9s szervezeteket. Ha teh\u00e1t a k\u00e9ts\u00e9gtelen visszarendez\u0151d\u00e9s magyar\u00e1zat\u00e1t keress\u00fck, azokat az \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 \u201evast\u00f6rv\u00e9nyeket\u201d kell azonos\u00edtani, amelyek fokozatosan erod\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s a sz\u00e9tes\u00e9s sz\u00e9l\u00e9re sodort\u00e1k demokr\u00e1ci\u00e1nk rendszer\u00e9t.<\/p>\n
Az els\u0151 \u2013 gyakran hivatkozott \u2013 t\u00e9nyez\u0151: a politikusok szem\u00e9lyis\u00e9ge. A modern demokr\u00e1ci\u00e1kban k\u00e9t szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen az el\u0151rejut\u00e1shoz. Az egyik: a hatalmi manipul\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g. Ez, a – N. Machiavellire utal\u00f3 – \u201eHigh Mach.\u201d szem\u00e9lyis\u00e9g eszk\u00f6zk\u00e9nt kezeli az embereket, t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl hazudik, ha \u00e9rdekei ezt dikt\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s \u201eki van iktatva\u201d mor\u00e1lis f\u00e9kje. A kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s m\u00e1sik n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen t\u00e9nyez\u0151je: a narcisztikuss\u00e1g. A \u201eHigh Narc.\u201d jellemz\u0151je, az egyik oldalon, az amb\u00edci\u00f3, az optimizmus, a kock\u00e1zatv\u00e1llal\u00e1si hajland\u00f3s\u00e1g \u00e9s m\u00e1sok meggy\u0151z\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge. A m\u00e1sik oldalon viszont, \u00f6nim\u00e1d\u00f3, \u00f6nmag\u00e1t el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151, mindenkit lehengerelni akar\u00f3, hib\u00e1it soha be nem ismer\u0151, az eredm\u00e9nyeket kiz\u00e1r\u00f3lag \u00f6nmag\u00e1nak tulajdon\u00edt\u00f3, a hib\u00e1kat mindig m\u00e1sban keres\u0151, \u201eceleb\u201d szem\u00e9lyis\u00e9g.<\/p>\n
A rendszerv\u00e1lt\u00e1s sor\u00e1n kialakul\u00f3 \u00faj politikusi elit tagjai – a kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s \u201evast\u00f6rv\u00e9nye\u201d hat\u00e1s\u00e1ra – \u201eHigh Mach + High Narc.\u201d t\u00edpus\u00faak. Aki b\u00e1rmelyikben gyenge, az, vagy nem jelentkezik, vagy kiszelekt\u00e1l\u00f3dik. Ez a t\u00edpus el\u0151szeretettel t\u0171nteti fel mag\u00e1t \u201enemzet-megment\u0151k\u00e9nt\u201d, s mivel ebben a szerepben \u00e9rzi mag\u00e1t igaz\u00e1n otthon, gyakran tudatosan id\u00e9z el\u0151 kr\u00edzis-helyzeteket. Az ilyen szem\u00e9lyis\u00e9gek tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u2013 p\u00e1rton bel\u00fcl, de m\u00e9g ink\u00e1bb azok k\u00f6z\u00f6tt – t\u00f6bbnyire \u00fctk\u00f6z\u00e9ssel v\u00e9gz\u0151dik. Mindegyik k\u00e9sz arra, hogy p\u00e1rtj\u00e1t \u00e9s orsz\u00e1g\u00e1t \u2013 de ak\u00e1r az eg\u00e9sz vil\u00e1got, gondoljunk csak az USA k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si vit\u00e1j\u00e1ra \u2013 a szakad\u00e9k sz\u00e9l\u00e9re vez\u00e9relje, csak hogy saj\u00e1t nagys\u00e1g\u00e1t \u00e9s rend\u00edthetetlens\u00e9g\u00e9t demonstr\u00e1lja. Kiszor\u00edtj\u00e1k mozgalombeli versenyt\u00e1rsaikat, \u00e9s magukat, autokratikus vezet\u00e9si st\u00edlusukat elfogad\u00f3 – \u201eigenis\u201d – emberekkel veszik k\u00f6r\u00fcl magukat. Igyekeznek megszabadulni az ellen\u0151rz\u00e9st\u0151l \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtani az \u00fatjukban \u00e1ll\u00f3 az int\u00e9zm\u00e9nyi korl\u00e1tokat. Ezek az \u00faj t\u00edpus\u00fa \u201ekarizmatikus\u201d vezet\u0151k \u2013 a maguk \u201ek\u00e9zi-vez\u00e9rl\u00e9ses\u201d st\u00edlus\u00e1val – sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en tolj\u00e1k az eg\u00e9sz int\u00e9zm\u00e9ny-rendszert vissza, az extrakt\u00edv ir\u00e1nyba!<\/p>\n
A k\u00f6z\u00e9let sz\u00ednpad\u00e1t ural\u00f3 \u201eHigh Mach + High Narc\u201d politikusok eleve hajlamosak az \u0151ket korl\u00e1toz\u00f3 szab\u00e1lyokat, szem\u00e9lyeket \u00e9s ellen\u0151rz\u0151 test\u00fcleteket kiiktatni. \u00c1m a p\u00e1rtokon bel\u00fcl fell\u00e9p egy tov\u00e1bbi torz\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151. \u00c9ppen egy \u00e9vsz\u00e1zada egy fiatal n\u00e9met szociol\u00f3gus – Robert Michels \u2013 saj\u00e1t szem\u00e9lyes negat\u00edv tapasztalati alapj\u00e1n fogalmazta meg a t\u00f6megp\u00e1rtok bels\u0151 folyamatait ural\u00f3, kiker\u00fclhetetlen szab\u00e1lyt: az oligarchia vast\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t.<\/em> \u201eMinden politikai p\u00e1rtban \u2013 \u00edrta \u2013 folyamatosan bels\u0151 hatalmi harcok folynak. Az oligarchi\u00e1k minden tagja tele van gyanakv\u00e1ssal azok ir\u00e1nt, akik a hatalmi hierarchi\u00e1ba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9sre aspir\u00e1lnak, \u00e9s ezeket nem egyszer\u0171en \u201eelvt\u00e1rsaknak\u201d, hanem vet\u00e9lyt\u00e1rsaknak tekinti, akik az \u0151 megszerzett poz\u00edci\u00f3it vesz\u00e9lyeztethetik, ahelyett, hogy megv\u00e1rn\u00e1k, am\u00edg term\u00e9szetes m\u00f3don meghalnak\u201d. (R. Michels. 1962. Political Parties.)<\/p>\n Bizonyos t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetekben \u2013 ilyen volt az I vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en, a fasizmus \u00e9s a bolsevizmus uralomra jut\u00e1s\u00e1nak korszaka \u2013 feler\u0151s\u00f6dik az \u201eoligarchiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d vesz\u00e9lye: megn\u0151 a t\u00f6megek politikai aktivit\u00e1sa, a p\u00e1rtok tagl\u00e9tsz\u00e1ma, b\u0151v\u00fcl az \u00e1llam hat\u00f3k\u00f6re, \u00e9s a politika sokak sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edn\u00e1l k\u00edv\u00e1natos \u00e9let-programot. Az \u201eoligarchiz\u00e1l\u00f3d\u00e1st\u201d korl\u00e1tozhatja a t\u00e1rsadalom demokratikus hagyom\u00e1nya, az oligarchi\u00e1k vesz\u00e9ly\u00e9t mutat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat, az \u00e1llami vagyon \u201eleny\u00fal\u00e1s\u00e1nak\u201d megakad\u00e1lyoz\u00e1sa, \u00e9s a t\u00e1rsadalmai nyilv\u00e1noss\u00e1g. Ezek a t\u00e9nyez\u0151k szor\u00edtott\u00e1k vissza az oligarchi\u00e1k elterjed\u00e9s\u00e9t Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban a II vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en. \u00cdgy a jelens\u00e9g csak a politikai szociol\u00f3giai tananyag l\u00e1bjegyzet\u00e9ben bukkant fel. Ez az oka, hogy erre a probl\u00e9m\u00e1ra a rendszerv\u00e1lt\u00e1s sor\u00e1n nem ford\u00edtottak kell\u0151 figyelm\u00e9t, holott ezekben a t\u00e1rsadalmakban nagy volt az \u201eoligarchiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d vesz\u00e9lye.<\/p>\n A volt szocialista orsz\u00e1gokban ugyanis hi\u00e1nyoztak a demokratikus hagyom\u00e1nyok, az int\u00e9zm\u00e9nyek ir\u00e1nti bizalom kisebb m\u00e9rt\u00e9k\u0171, a t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9krendszere \u201eelfogad\u00f3bb\u201d az oligarchiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s ir\u00e1nt. A j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam forr\u00e1sainak birtokl\u00e1sa \u00e9s a privatiz\u00e1ci\u00f3 pedig szinte ellen\u00e1llhatatlan cs\u00e1b\u00edt\u00e1st jelentettek. Mindez azt eredm\u00e9nyezte, a \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3kn\u00e1l\u201d t\u00f6bbnyire nem volt, ami korl\u00e1tot szabjon az \u201eoligarchia vast\u00f6rv\u00e9nye\u201d \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek. Ezt a tendenci\u00e1t er\u0151s\u00edtette, hogy ebben az id\u0151szakban eleve nagyon nagy-sz\u00e1m\u00fa szab\u00e1lyt kellett megalkotni, \u00e9s k\u00e9pvisel\u0151k t\u00f6bbnyire k\u00e9ptelenek voltak ennek nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re. A jelenlegi parlamentben – amikor a korm\u00e1ny-p\u00e1rt \u00e1ttekinthetetlen sz\u00e1m\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatot, \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st ny\u00fajt be, \u00e9s rendszerszer\u0171en alkalmazza a k\u00e9pvisel\u0151i ind\u00edtv\u00e1nyokat, a v\u00e9gszavaz\u00e1s el\u0151tti m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat \u00e9s a \u201esal\u00e1ta-t\u00f6rv\u00e9nyeket\u201d \u2013 v\u00e9gleg lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lt a politikai ellen\u0151rz\u00e9s. A parlamentnek ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9s-m\u00f3dja a k\u00e9pvisel\u0151ket, szak\u00e9rt\u0151 d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3b\u00f3l, gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli \u201ebio-d\u00edszlett\u00e9\u201d v\u00e1ltoztatta. Ez pedig nem csup\u00e1n a kollekt\u00edv felel\u0151tlens\u00e9g eluralkod\u00e1s\u00e1ra, hanem az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer az extrakt\u00edv ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 torzul\u00e1s\u00e1ra is vezetett.<\/p>\n A \u201eoligarchia vast\u00f6rv\u00e9nye\u201d sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen kisug\u00e1rz\u00f3dik, az \u00e1llami b\u00fcrokr\u00e1ci\u00e1ra, \u00e9s a gazdas\u00e1gi elit, p\u00e1rtokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151, t\u00e1mogat\u00e1st k\u00edn\u00e1l\u00f3, egyben befoly\u00e1sol\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get keres\u0151 k\u00f6r\u00e9re. Ezek a csoportok az\u00e9rt fontosak, mert \u0151k v\u00e1ltj\u00e1k val\u00f3ra a p\u00e1rt akarat\u00e1t, \u00e9s befoly\u00e1solj\u00e1k a t\u00e1mogat\u00f3k \u201ehadrafoghat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra\u201d. A \u201erendszer-v\u00e1lt\u00e1sok\u201d szinte sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze gyors\u00edtott elit-v\u00e1lt\u00e1ssal. Ennek szelekci\u00f3s szab\u00e1ly\u00e1t – az elit-v\u00e1lt\u00e1s \u201evast\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t\u201d – nemr\u00e9g egy bels\u0151 eligaz\u00edt\u00e1s\u00e1n Orb\u00e1n Viktor \u00edgy fogalmazta meg: \u201eAki tisztess\u00e9gesen viselkedik, azt, ha megsebes\u00fcl, kihozzuk a csatat\u00e9rr\u0151l, de aki nem, arra mi is l\u0151ni fogunk.\u201d Ez a mondat f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl megadja a viselked\u00e9s \u201earanyszab\u00e1ly\u00e1t\u201d: felt\u00e9tlen engedelmess\u00e9g, k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1mogat\u00e1s, \u00e9s kritik\u00e1tlan lojalit\u00e1s.<\/p>\n A gyors\u00edtott elit-csere sor\u00e1n teh\u00e1t \u2013 \u00edgy volt ez a kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en is, de \u00edgy zajlott le nemr\u00e9g az MSZP-n bel\u00fcli gener\u00e1ci\u00f3-v\u00e1lt\u00e1skor – sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen h\u00e1tt\u00e9rbe szorul az \u00e9rtelmis\u00e9gi l\u00e9t legfontosabb jellemz\u0151je: a kritikus \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gondolkod\u00e1s. A p\u00e1rt elv\u00e1rja a vez\u00e9r felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. Nem szeretik azt, aki kritik\u00e1t fogalmaz meg, vagy ak\u00e1r fenntart\u00e1sai vannak. Lojalit\u00e1st \u00e9s k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli beh\u00f3dol\u00e1st, az elv\u00e1r\u00e1soknak val\u00f3 megfelel\u00e9st k\u00f6vetelnek. A mor\u00e1lis-tart\u00e1s \u00e9s a szak\u00e9rtelem m\u00e1sodlagos, a vez\u00e9r ir\u00e1nti t\u00f6retlen hit \u00e1lland\u00f3 kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest. \u00cdgy, elitv\u00e1lt\u00e1s idej\u00e9n ritk\u00e1n ker\u00fclnek meghat\u00e1roz\u00f3 poz\u00edci\u00f3kba auton\u00f3m szakemberek. Az \u00e1llami b\u00fcrokr\u00e1cia posztjait is a p\u00e1rt ir\u00e1nyvonal\u00e1t ellenmond\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl kiszolg\u00e1lni hajland\u00f3 szem\u00e9lyek t\u00f6ltik be. Ez a tendencia ism\u00e9t csak az extrakt\u00edv, \u00e9s nem az inkluz\u00edv t\u00edpus\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek kedvez.<\/p>\n Az el\u0151z\u0151 t\u00e9nyez\u0151k k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is hajlamoss\u00e1 teszik a politik\u00e1t a \u201ekisikl\u00e1sra\u201d, \u00e1m \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1suk elker\u00fclhetetlenn\u00e9 tette az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer extrakt\u00edv ir\u00e1ny\u00fa sodr\u00f3d\u00e1s\u00e1t. A sodr\u00f3d\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9s tartalm\u00e1t alapvet\u0151en k\u00e9t \u00e9rdekcsoport befoly\u00e1solja: a gazdas\u00e1gi elit<\/em>, amelyik a sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9letbev\u00e1g\u00f3an fontos, milyen j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tt dolgozik, \u00e9s a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok<\/em> sz\u00e9les k\u00f6re, akik, v\u00e9gs\u0151 soron eld\u00f6ntik, kit emelnek korm\u00e1nyra, ki fogja \u0151ket k\u00e9pviselni orsz\u00e1gos \u00e9s helyi szinten?<\/p>\n A gazdas\u00e1gi elit \u00e9rdeke \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lag – a mindenkire egyform\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyes j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok, az egyenl\u0151 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3 verseny-felt\u00e9telek, \u00e9s a versenyben val\u00f3 szabad r\u00e9szv\u00e9tel. \u00c1m a \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1st\u201d k\u00f6vet\u0151 privatiz\u00e1ci\u00f3 a szem\u00e9lyes meggazdagod\u00e1s \u2013 soha vissza nem t\u00e9r\u0151 \u2013 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel kecsegtetett. \u00cdgy a p\u00e1rtokhoz \u201ecsatlakoz\u00f3\u201d \u2013 azokat finansz\u00edroz\u00f3, majd a sz\u00e1ml\u00e1t beny\u00fajt\u00f3 \u2013 csoportok val\u00f3s\u00e1gos \u00e9rdeke: mag\u00e1n-vagyonn\u00e1 konvert\u00e1lni a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek forr\u00e1sait. Mindez alapvet\u0151en a \u201epotyautas\u201d viselked\u00e9st \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte: \u201emegbund\u00e1zni\u201d a szab\u00e1lyokat, kisaj\u00e1t\u00edthat\u00f3v\u00e1 tenni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagyon\u00e1t, \u00e9s a mindenkire \u00e9rv\u00e9nyes j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok helyett, egy\u00e9ni el\u0151ny\u00f6ket \u00e9rv\u00e9nyes\u00edttetni a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kkal. Nem v\u00e9letlen h\u00e1t, hogy a \u201epolitika-hangol\u00f3k\u201d mag\u00e1n\u00e9rdekeik szem el\u0151tt tart\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00edtett\u00e9k tov\u00e1bb az int\u00e9zm\u00e9nyrendszert.<\/p>\n Tekints\u00fcnk el most az elm\u00falt id\u0151szak \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 szem\u00e9lyek meggazdagod\u00e1s\u00e1nak \u2013 l\u00e1tv\u00e1nyos eseteit\u0151l, el\u00e9g egyetlen pillant\u00e1st vetni a 100 leggazdagabb magyar n\u00e9vsor\u00e1ra, hogy meggy\u0151z\u0151dj\u00fcnk, t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck \u2013 saj\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00e1saim szerint 85%-uk \u2013 gazdagod\u00e1s\u00e1nak forr\u00e1sa, az \u00e1llami \u00e9s az \u00f6nkorm\u00e1nyzati vagyonhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 politikai kapcsolat, a versenyfelt\u00e9telek politikai befoly\u00e1sol\u00e1sa, m\u00e1sok abb\u00f3l val\u00f3 kiz\u00e1r\u00e1sa volt. Vagyis, a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, a t\u00e1rsadalmi vagyon \u00fajraeloszt\u00e1sa \u2013 gondoljunk most a \u201etrafik-, vagy f\u00f6ld-mutyira\u201d \u00e9s t\u00f6bbi mutyikra – egy\u00e9rtelm\u0171en az extrakt\u00edv int\u00e9zm\u00e9nyrendszer logik\u00e1ja alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n Minden \u00e9rdekcsoport az\u00e9rt \u201elobbizott\u201d, hogy ne \u00e1tl\u00e1that\u00f3an \u00e9s ellen\u0151rizhet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyekben, hanem politikai kapcsolataik \u00e1ltal szab\u00e1lyozz\u00e1k az \u00e1llami vagyonhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t. Azt igyekeztek el\u00e9rni \u2013 t\u00f6bbnyire sikeresen \u2013 hogy korl\u00e1tozz\u00e1k a betekint\u00e9st, sz\u0171k\u00edts\u00e9k az ellen\u0151rz\u00e9st, \u201eelhessegess\u00e9k\u201d a m\u00e9di\u00e1t \u00e9s a civil szervezeteket, \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni tudj\u00e1k hatalmi kapcsolataikat. Ennek jele, hogy a magyar t\u00e1rsadalom korrupci\u00f3s \u201eszennyezetts\u00e9ge\u201d a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en egy ideig cs\u00f6kkent, majd a 2000 ut\u00e1n ism\u00e9t n\u00f6vekedni kezdett \u00e9s magas szinten \u00e1lland\u00f3sult. (L\u00e1sd: a Corruption Perception Index alakul\u00e1s\u00e1t). A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: a ki\u00e9p\u00fcl\u0151 rendszer extrakt\u00edv ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 eltol\u00f3d\u00e1sa szinte megakad\u00e1lyozhatatlan volt, \u00e9s a rendszer t\u00e9nylegesen abban az ir\u00e1nyban mozdult el.<\/p>\n A l\u00e9trej\u00f6v\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyrendszerre a \u201ev\u00e9gs\u0151 \u00e1ld\u00e1st\u201d a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r adja. D\u00f6nt\u00e9seit alapvet\u0151en k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 befoly\u00e1solja: \u00e9rt\u00e9krendszere \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatai. A politikai viselked\u00e9st meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket, az \u00e9rt\u00e9kszociol\u00f3giai vizsg\u00e1latok felt\u00e1rt\u00e1k. Az elm\u00falt h\u00f3napokban nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt leg\u00fajabb vizsg\u00e1latok meger\u0151s\u00edtette a kor\u00e1bbiakat. (T\u00c1RKI: \u00c9rt\u00e9kszerkezet \u2013 polariz\u00e1l\u00f3d\u00f3 politikai t\u00e9rben. 2013.) Ezek szerint a magyar gondolkod\u00e1sm\u00f3d a nyugati kult\u00fara magj\u00e1t\u00f3l t\u00e1volabb, az ortodox (szl\u00e1v) kult\u00far\u00e1hoz k\u00f6zelebb helyezkedik el. (K\u00f6zelebb Bulg\u00e1ri\u00e1hoz \u00e9s Ukrajn\u00e1hoz, mint Szlov\u00e9ni\u00e1hoz, \u00e9s Csehorsz\u00e1ghoz). Kev\u00e9sb\u00e9 tartjuk fontosnak a civil \u00e9s politikai szabads\u00e1gjogokat, kisebb m\u00e9ret\u0171 az akt\u00edv politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s, nem t\u00f6reksz\u00fcnk polg\u00e1ri jogainkkal \u00e9lni. \u00c9rt\u00e9kszerkezet\u00fcnkben kisebb szerepet j\u00e1tszanak az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s \u00e9rt\u00e9kei, m\u00edg er\u0151teljesebb a tekint\u00e9lyk\u00f6vet\u00e9s, az engedelmess\u00e9gre nevel\u00e9s fontoss\u00e1ga.<\/p>\n A magyar t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00e9t eleme – az int\u00e9zm\u00e9nyek ir\u00e1nti bizalom alacsony szintje, \u00e9s a paternalizmus \u2013 az, amely negat\u00edvan befoly\u00e1solta a rendszerv\u00e1lt\u00e1st. Az els\u0151 az\u00e9rt fontos, mert az inkluz\u00edv rendszer alapja, hogy a polg\u00e1rok elfogadj\u00e1k \u00e9s k\u00f6vetik az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00f6szt\u00f6nz\u0151ket. S val\u00f3ban, t\u0151l\u00fcnk nyugatra, az emberek viselked\u00e9s\u00e9t az int\u00e9zm\u00e9nyek – szem\u00e9lytelen, teljes\u00edtm\u00e9ny-k\u00f6zpont\u00fa, \u00e1tl\u00e1that\u00f3, \u00e9s mindenkire egyenl\u0151en \u00e9rv\u00e9nyes \u2013 szab\u00e1lyai terelik. T\u0151l\u00fcnk keletre az amor\u00e1lis csal\u00e1d-k\u00f6zpont\u00fas\u00e1g az uralkod\u00f3: a csal\u00e1don k\u00edv\u00fcl nem k\u00f6t a mor\u00e1l, csak a hatalom fegyelmez. N\u00e1lunk \u2013 a \u201eKomp-orsz\u00e1g\u201d szindr\u00f3ma ok\u00e1n – z\u0171rzavar uralkodik: egy adott kapcsolatban nem tudni, hogy partner\u00fcnk az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9rt\u00e9ket vagy egy\u00e9ni \u00e9rdeket fogja-e k\u00f6vetni. Mivel azonban az int\u00e9zm\u00e9nyekbe vetett bizalom gyenge, mindenki hajlamos egy\u00e9ni kiskapukat keresni.<\/p>\n A magyar t\u00e1rsadalom er\u0151sen paternalista: polg\u00e1rai az \u00e1llamt\u00f3l v\u00e1rj\u00e1k azt, amit nyugat-eur\u00f3p\u00e1ban az egy\u00e9n k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek tekintenek. A t\u00f6bbs\u00e9g \u00fagy gondolja: ink\u00e1bb az \u00e1llam, semmint \u00f6nmaga, felel\u0151s sors\u00e1nak jobbra fordul\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Minthogy \u00e9rt\u00e9krendszere alapj\u00e1n hajlik a h\u00e1tt\u00e9ralkura, ink\u00e1bb lemond jogair\u00f3l \u00e9s a hatalom j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban rem\u00e9nykedik. Ez azt jelenti, hogy elfogadja az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s versenyre k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Zavarja a korrupci\u00f3, de maga is sz\u00edvesen alkalmazza. Az int\u00e9zm\u00e9nyek ir\u00e1nt bizalmatlans\u00e1g miatt az \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s egy\u00e9ni \u201ekiskapuit\u201d keresi. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: kiszolg\u00e1ltatott azoknak a mozgalmaknak, amelyek a klient\u00fara-rendszert \u00e9p\u00edtenek ki, \u00e9s elfogadja az int\u00e9zm\u00e9nyrendszernek az extrakt\u00edv ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat \u2013 a szervezetihez hasonl\u00f3an – a \u201ej\u00e9ghegy\u201d metafora vil\u00e1g\u00edtja meg: a szervez\u0151d\u00e9sek l\u00e1that\u00f3, v\u00edzb\u0151l kiemelked\u0151 r\u00e9sze, a val\u00f3s\u00e1gban kicsiny, a t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz, nehezen mozd\u00edthat\u00f3an, \u00e9s vesz\u00e9lyeket rejt\u0151en, a v\u00edz szintje alatt rejt\u0151zik. A t\u00e1rsadalom eset\u00e9n a kiemelked\u0151 fels\u0151 r\u00e9szt a form\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszer alkotja. Ugyanakkor a polg\u00e1r viselked\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151n a \u201ev\u00edz-szint alatt lev\u0151\u201d, nem l\u00e1that\u00f3, gyakran tagadott, \u00e9rzelmekt\u0151l \u00e1thatott t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Ezek az inform\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek: a kult\u00fara \u00f6r\u00f6k\u00f6lt szab\u00e1lyai, a szok\u00e1sok \u00e9s m\u00e9g m\u00e9lyebben, a gener\u00e1ci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 pszichol\u00f3giai be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s. (Murak\u00f6zi L\u00e1szl\u00f3. A bizalmatlans\u00e1g h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban. 2012.)<\/p>\n A \u201ekeleties\u201d \u00e9rt\u00e9krend, a t\u00e1rsadalmi t\u0151ke gyenge volta, a paternalizmus, a demokratikus hagyom\u00e1nyok hi\u00e1nya, a t\u00f6rt\u00e9nelmileg kialakult torz politikai reflexek – a \u201ej\u00e9ghegy\u201d l\u00e1thatatlan, v\u00edz alatti r\u00e9sze – ballasztk\u00e9nt lass\u00edtja \u00e9s kisiklatja a folyamatokat. Ezt a torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1st azut\u00e1n tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti a t\u00e1rsadalom fog\u00e9konys\u00e1ga a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi igazs\u00e1gt\u00e9telre\u201d. Mindez rendk\u00edv\u00fcl sebezhet\u0151v\u00e9 tette a t\u00e1rsadalmat a politikai populizmusra. A t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krend \u00e9s a politikai reflexek ellen\u00e9ben nem lehet v\u00e1laszt\u00e1st nyerni. Aki hatalomra akar ker\u00fclni, a fenti t\u00e9nyt nem hagyhatja figyelmen k\u00edv\u00fcl. Ennek jellegzetes megnyilv\u00e1nul\u00e1sa a k\u00e1d\u00e1ri korszakt\u00f3l napjainkig v\u00e1ltozatlanul \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151, osztogat\u00e1son alapul\u00f3 legitimit\u00e1s-, majd szavazat-v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s. \u00c1m, a p\u00e1rtok rendre foglyaiv\u00e1 v\u00e1ltak \u00edg\u00e9reteiknek, \u00e9s azokt\u00f3l gy\u0151zelem eset\u00e9n sem szabadulhattak. Az \u00edg\u00e9rget\u00e9s elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye a re\u00e1lis helyzet\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s eltagad\u00e1sa, \u00e9s a hazugs\u00e1g \u2013 l\u00e1sd rezsics\u00f6kkent\u00e9s – irracion\u00e1lis eszkal\u00e1ci\u00f3ja. Mindez sz\u00e1mottev\u0151en k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy a rendszer f\u00e9kezhetetlen\u00fcl cs\u00faszott visszafel\u00e9, az extrakt\u00edv ir\u00e1nyba.<\/p>\n A rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u201evast\u00f6rv\u00e9nye\u201d<\/p>\n 1950 elej\u00e9n Magyarorsz\u00e1g az extrakt\u00edv-inkluz\u00edv sk\u00e1l\u00e1n \u2013 a mai \u00c9szak-Korea szintj\u00e9n \u2013 15 pont t\u00e1j\u00e1n tany\u00e1zott. 1965-re – a mai Kuba szintj\u00e9re \u2013 25 pontra, majd 1975-re a – a mai Feh\u00e9r-Oroszorsz\u00e1g szintj\u00e9re \u2013 35 pontra emelkedett. 1985-ben \u2013 a mai Venezuela szintj\u00e9n – 40 pont t\u00e1j\u00e1n voltunk. (Ez azonban m\u00e1r bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a rendszer korl\u00e1tjaiba, amely k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lt finansz\u00edrozni az osztogat\u00e1son alapul\u00f3 legitim\u00e1ci\u00f3t!) A szabad v\u00e1laszt\u00e1sok nyom\u00e1n az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer min\u0151s\u00e9ge 65 pontra emelkedett. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9veket k\u00e9t ellent\u00e9tes tendencia hat\u00e1rozta meg. Fokozatosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt az inkluz\u00edv int\u00e9zm\u00e9nyrendszer logik\u00e1ja, \u00e9s ennek jelek\u00e9nt WGI pontjaink tov\u00e1bb emelkedtek. Ugyanakkor egyre f\u00e9kez\u0151bb hat\u00e1st fejtettek ki a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u201evast\u00f6rv\u00e9nyei\u201d. A helyzetet s\u00falyosb\u00edtotta az \u00e1talakul\u00e1ssal egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 v\u00e1ls\u00e1g, valamint a form\u00e1lis \u00e9s inform\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszer inkompatibilit\u00e1sa. D\u00f6nt\u0151en emiatt a polg\u00e1rok j\u00f3l\u00e9t\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se elmaradt a v\u00e1rakoz\u00e1saikt\u00f3l. Ez gyeng\u00edtette a rendszerv\u00e1lt\u00e1s legitimit\u00e1s\u00e1t. Emellett, \u00e9ppen az inkluz\u00edv rendszer leg\u00e9rz\u00e9kenyebb pontjain \u2013 nem v\u00e9letlen\u00fcl – nem l\u00e9pt\u00fcnk el\u0151re: megoldatlan maradt a p\u00e1rt-finansz\u00edroz\u00e1s, a privatiz\u00e1ci\u00f3t folyamatos botr\u00e1nyok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k, a k\u00f6zbeszerz\u00e9s \u00e1tl\u00e1thatatlan maradt.<\/p>\n A lend\u00fclet a 21. sz\u00e1zad elej\u00e9n kifulladt. 2002-re pontjaink sz\u00e1ma ugyan 81-re emelkedett, \u00e1m ezt k\u00f6vet\u0151en cs\u00f6kkeni kezdett. R\u00e9szben a Fidesz politikai akci\u00f3i miatt beindul\u00f3 \u201eweimariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d, r\u00e9szben a 2000 ut\u00e1ni korm\u00e1nyok gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai hib\u00e1i miatt, fokozatosan romlott a politikai stabilit\u00e1s, a korm\u00e1nyzati hat\u00e9konys\u00e1g, \u00e9s a szab\u00e1lyoz\u00f3i min\u0151s\u00e9g. 2005-re a WGI pontjaink sz\u00e1ma 75-re, majd 2010-ben 72-re s\u00fcllyedt. A \u201ef\u00fclkeforradalom\u201d \u2013 r\u00e1c\u00e1folva sokak ill\u00fazi\u00f3j\u00e1ra \u2013 nem hozott pozit\u00edv fordulatot: a 2012-es m\u00e9r\u00e9sek m\u00e1r csak 70 pont k\u00f6r\u00fcli \u00e9rt\u00e9ket mutattak. Hasonl\u00f3 roml\u00e1st jelez a t\u00f6bbi int\u00e9zm\u00e9nyi min\u0151s\u00e9get jelz\u0151 mutat\u00f3: a demokr\u00e1cia index, a szabads\u00e1g index, a korrupci\u00f3s index. Mindez el\u0151re vet\u00edti, hogy 2014-re az int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer min\u0151s\u00e9ge a rendszerv\u00e1lt\u00e1s id\u0151szak\u00e1nak szintj\u00e9re esik: \u201evisszaker\u00fclt\u00fcnk\u201d a kezd\u0151k\u00f6rbe!<\/p>\n Lehet az id\u00e9n szebb az id\u0151j\u00e1r\u00e1s \u00e9s j\u00f6v\u0151re jobb a term\u00e9s, nemzetk\u00f6zi v\u00e1llalatok egyedi alkuk alapj\u00e1n \u00e9p\u00edthetnek \u00fajabb gy\u00e1rat, tal\u00e1lhatunk gazdag keleti \u201ebar\u00e1tokra\u201d, akik hajland\u00f3k hitelezni, alakulhat ideig-\u00f3r\u00e1ig kedvez\u0151bben a nemzetk\u00f6zi gazdas\u00e1gi l\u00e9gk\u00f6r, \u00e9s ez r\u00f6vid-t\u00e1von \u00fajra stabiliz\u00e1lhatja a forint \u00e1rfolyam\u00e1t, s f\u0151k\u00e9nt, a kreat\u00edv b\u00fcrokr\u00e1cia mindig tal\u00e1l olyan mutat\u00f3t, amelyekre, mint a siker jel\u00e9re lehet hivatkozni. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u201evast\u00f6rv\u00e9nyei\u201d azonban kiker\u00fclhetetlenek: a glob\u00e1lis vil\u00e1gban az extrakt\u00edv int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer a fokozatosan lecs\u00fasz\u00e1s el\u0151id\u00e9z\u0151je. Az ilyen t\u00e1rsadalmak hossz\u00fa t\u00e1von nem egyszer\u0171en teret vesz\u00edtenek, az \u00f6sszeoml\u00e1s fel\u00e9 sodr\u00f3dnak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mi\u00e9rt buknak el a rendszerv\u00e1lt\u00e1sok? \u201eMi\u00e9rt van az, hogy minden magasztos eszme, v\u00e9g\u00fcl a sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 b\u00fcrokr\u00e1cia \u00e9s a kisszer\u0171 \u00f6nk\u00e9ny mocsar\u00e1ba fullad?\u201d \u2013 fogalmazta k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 \u00e9lete szomor\u00fa tapasztalat\u00e1t egykor Bakunyin. Mi\u00e9rt \u2013 teszik fel ugyanezt a k\u00e9rd\u00e9st, a rendszert-v\u00e1lt\u00f3 K\u00f6z\u00e9p Eur\u00f3p\u00e1ban, az arab tavasz orsz\u00e1gaiban, \u00e9s a vil\u00e1g sz\u00e1mtalan m\u00e1s t\u00e1j\u00e1n. Mintha valami ellen\u00e1llhatatlan hat\u00e1s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/24"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=24"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/24\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":25,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/24\/revisions\/25"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=24"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=24"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=24"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n
\n
\n
\n