Fukuyama helyesb\u00edt.<\/p>\n
Viszonylag k\u00e9s\u0151n, 1986-ban, majd 40 \u00e9vesen, utaztunk el\u0151sz\u00f6r feles\u00e9gemmel – \u00e9s az \u00e1lland\u00f3an elforr\u00f3 h\u0171t\u0151viz\u0171 Skod\u00e1val – \u201eNyugatra\u201d. M\u00e1ig visszat\u00e9r\u0151 r\u00e9m\u00e1lmunk, ahogyan ismeretlen utakon \u201eb\u00e9n\u00e1zunk\u201d, igyekezve fel-, vagy \u00e9ppen lehajtani az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l. Gyakran a k\u00e9nyszer\u0171 sp\u00f3rol\u00e1s miatt v\u00e1lasztottuk a hosszabb, lass\u00fabb \u00e9s k\u00e9nyelmetlenebb mell\u00e9kutakat. K\u00e9t tapasztalat azonban \u00f6r\u00f6kre bel\u00e9nk r\u00f6gz\u0151d\u00f6tt. Az els\u0151: hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lunk takar\u00e9koskodni, az aut\u00f3p\u00e1lya mindig gyorsabb \u00e9s olcs\u00f3bb. A m\u00e1sodik: egyetlen f\u00e9lre\u00e9rtett jelz\u00e9s, pillanatnyi k\u00e9sedelem, \u00e9s m\u00e1ris elv\u00e9tett\u00fck az utat. Szorongva l\u00e1tjuk, hogyan h\u00faznak el mellett\u00fcnk, \u00e9s ism\u00e9t hossz\u00fa, kanyarg\u00f3s \u00fatra k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk, hogy visszaker\u00fclj\u00fcnk az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra.<\/p>\n
Nemr\u00e9g, a berlini fal leoml\u00e1s\u00e1nak \u00e9s – nem mell\u00e9kesen – a kerekasztal t\u00e1rgyal\u00e1sok megindul\u00e1s\u00e1nak negyed\u00e9vsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra eml\u00e9kezve ugyanez az \u00e9lm\u00e9ny k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt vissza. Felr\u00e9mlett, ahogyan sok\u00e1ig, csak messzir\u0151l figyelhett\u00fck a dinamikus \u00e9s kellemes t\u00e1rsadalmakat, amint z\u00f6kken\u0151mentesen suhannak c\u00e9ljaik fel\u00e9. Majd egyszer csak mi is becsatlakozhattunk: slampos diktat\u00far\u00e1inkat itt-ott \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyekkel \u201efeltunningolva\u201d, v\u00e9gre felhajthattunk a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201eaut\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra\u201d. Szinte l\u00e1ttuk magunk el\u0151tt a v\u00e9gc\u00e9lt – a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u00e9s a piacgazdas\u00e1g modellj\u00e9t – amelyet F. Fukuyama, \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge\u201d. (1992) c\u00edm\u0171, \u00f3ri\u00e1si siker\u0171 k\u00f6nyve rajzolt \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednekkel el\u00e9nk. \u00c1m valahol, valamit elv\u00e9thett\u00fcnk. Az \u00fat, amin most haladunk, \u00fajra d\u00f6c\u00f6g\u0151s \u00e9s k\u00e1ty\u00fas. Mai \u00e1llapotaink a r\u00e9gi – egykor puh\u00e1nak nevezett, ma azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem puh\u00e1nak \u00e9rzett – diktat\u00far\u00e1ra eml\u00e9keztetnek.<\/p>\n
M\u00e1ra vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy Fukuyama m\u0171ve ugyan egy turisztikai hirdet\u00e9s meggy\u0151z\u0151 erej\u00e9vel vet\u00edtette el\u00e9nk a vil\u00e1gpiacra nyitott, a mag\u00e1ntulajdonra \u00e9p\u00edt\u0151, a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1t megval\u00f3s\u00edt\u00f3, \u00e9s sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogokat biztos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalom modellj\u00e9t, \u00e1m t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201e\u00fatvonal-t\u00e9rk\u00e9pk\u00e9nt\u201d m\u00e9gsem v\u00e1lt be. A 21. sz\u00e1zad a k\u00f6vet\u00e9sre aj\u00e1nlott minta v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t, \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny – az un. racion\u00e1lis autokr\u00e1cia \u2013 felemelked\u00e9s\u00e9t hozta. Egyes, a polg\u00e1ri jogokat \u00e9s a demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyeit korl\u00e1toz\u00f3 t\u00e1rsadalmak kiemelked\u0151 gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajtanak (pl. Szingap\u00far, vagy K\u00edna, de nem Oroszorsz\u00e1g!), mik\u00f6zben az egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv jogokat biztos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalmak dinamizmusa lecs\u00f6kkent. S mint egykor, az elv\u00e9tett lehajt\u00f3-s\u00e1von kifel\u00e9 sodr\u00f3dva, a t\u00f6rt\u00e9nelem mellett\u00fcnk lev\u0151 s\u00e1vj\u00e1ban egyre t\u00f6bben h\u00faznak el, \u00e9s amikor visszasoroln\u00e1nk, r\u00e1nk dud\u00e1lnak, jelezve a felfestett z\u00e1r\u00f3vonalat. Akkor most Keletre vagy Nyugatra vess\u00fck vigy\u00e1z\u00f3 szem\u00fcnket \u2013 k\u00e9rdezheti a bizonytalan olvas\u00f3?<\/p>\n
A civiliz\u00e1ci\u00f3k, a kult\u00far\u00e1k \u00e9s a nemzetek t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9let-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t az elm\u00falt \u00e9vtizedben k\u00f6nyvek eg\u00e9sz sora rajzolta fel. A legt\u00f6bbet id\u00e9zett m\u0171 – Acemoglu-Robinson: Mi\u00e9rt buknak meg nemzetek? – m\u00e9g szeml\u00e9letes jelz\u0151t\u00e1bl\u00e1kat is \u00e1ll\u00edtott a t\u00f6rt\u00e9nelem \u201eaut\u00f3p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra\u201d: a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3t\u00f3l (extrakt\u00edv) a befogad\u00f3 (inkluz\u00edv) int\u00e9zm\u00e9nyek fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1s jel\u00f6lte ki a k\u00f6telez\u0151 halad\u00e1si ir\u00e1nyt. \u00c1m m\u00e9g ez az elemz\u00e9s is csak utalt arra, hogy a nemzetek sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bb \u201ebecsatlakoz\u00e1si\u201d lehet\u0151s\u00e9g bukkan el\u0151, \u00e9s hi\u00e1nyzott bel\u0151le a politikai f\u0151-, mell\u00e9k-, \u00e9s bek\u00f6t\u0151utak pontos rajza is. Pedig a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201es\u00e1vv\u00e1lt\u00e1s\u201d nemcsak es\u00e9lyt teremt, komoly vesz\u00e9lyeket is rejt.<\/p>\n
Az ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1st megel\u0151z\u0151 man\u0151verek sorrendj\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t Fukuyama leg\u00fajabb \u2013 a napokban megjelent – \u201ePolitical Order and Political Decay. From French Revolution to the Present\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve elemzi. A szerz\u0151 felismerte, az egyes orsz\u00e1gok sors\u00e1t nemcsak az hat\u00e1rozza meg, hogy r\u00e1t\u00e9rnek-e egy\u00e1ltal\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201ef\u0151\u00fatvonalra\u201d. Vesz\u00e9lyek leselkednek a becsatlakozni igyekv\u0151 nemzetekre a \u201es\u00e1vv\u00e1lt\u00e1s\u201d k\u00f6zben is. Van-e szerepe \u2013 tette fel a k\u00e9rd\u00e9st – a moderniz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9s\u0151bbi siker\u00e9ben, hogy a t\u00e1rsadalmak milyen sorrendben teremtik meg a fejl\u0151d\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges int\u00e9zm\u00e9nyeket? V\u00e1lasza elgondolkoztat\u00f3: a j\u00f6v\u0151t d\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1solja, vajon a \u201en\u00e9p\u201d el\u0151sz\u00f6r demokr\u00e1ci\u00e1t \u201ekap\u201d, vagy el\u0151bb a hat\u00e9konyan \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1llamot \u00e9p\u00edti ki a t\u00e1rsadalom. T\u00f6rt\u00e9nelmileg jobban j\u00e1rtak \u2013 \u00e9rvel – az \u201e\u00e9szakiak\u201d (N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s skandin\u00e1vok), akik a hat\u00e9kony b\u00fcrokr\u00e1ci\u00e1nak adtak els\u0151bbs\u00e9get, mint a \u201ed\u00e9liek\u201d (G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00e9s Olaszorsz\u00e1g), akik az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1laszt\u00f3jogon alapul\u00f3 demokr\u00e1ci\u00e1val kezdt\u00e9k.<\/p>\n
A sorrendet az tette fontoss\u00e1, hogy a 19. sz\u00e1zadban, m\u00e9g az akkori \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 orsz\u00e1gokban is, un. patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalom l\u00e9tezett. Ezekben a t\u00e1rsadalmakban a vagyont gazdag csal\u00e1dok birtokolt\u00e1k, a hatalom – kiz\u00e1r\u00f3lag saj\u00e1t \u00e9rdekeik \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekv\u0151 – dinasztikus csoportok kez\u00e9ben \u00f6sszpontosult. Az el\u0151rejut\u00e1s \u00e9s az elitbe ker\u00fcl\u00e9s – Fukuyama megfogalmaz\u00e1sa szerint – a \u201ecsal\u00e1dnak \u00e9s a bar\u00e1toknak val\u00f3 kedvez\u00e9st\u0151l f\u00fcgg\u201d. Ilyen felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt a demokr\u00e1cia bevezet\u00e9se \u2013 ami egyet jelentett a versenyz\u0151 p\u00e1rtrendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val – a politik\u00e1nak a \u201eszavazat-v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u201d \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte. Ezzel a probl\u00e9m\u00e1nak a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel indul\u00e1skor sem ezek a t\u00e1rsadalmak, sem pedig egy \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva a \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3k\u201d nem voltak tiszt\u00e1ban. \u00cdgy a demokr\u00e1cia \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1laszt\u00f3jog bevezet\u00e9se automatikusan \u201ebeind\u00edtotta\u201d az oligarchi\u00e1k harc\u00e1t, \u00e9s ez sebezhet\u0151v\u00e9 tette ezeket a t\u00e1rsadalmakat.<\/p>\n
J\u00f3l kiolvashat\u00f3 a fejl\u0151d\u00e9snek ez a menete az USA \u2013 Fukuyma \u00e1ltal, a n\u00e9met \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g \u201efejl\u0151d\u00e9si p\u00e1lya\u201d k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenetk\u00e9nt szeml\u00e9l\u0151 \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l. Az USA \u2013 \u00e1llap\u00edtja meg – a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n patrim\u00f3ni\u00e1lis ir\u00e1nyban indult, fokozatosan meger\u0151s\u00f6dtek, \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak az oligarchi\u00e1k. \u00c1m a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt: az USA ir\u00e1nyt vett a hat\u00e9kony \u00e9s felel\u0151s \u00e1llam kialak\u00edt\u00e1sa fel\u00e9. Az \u00e1llami b\u00fcrokr\u00e1cia szakmai alapon v\u00e1laszt\u00f3dott ki, \u00e9s a politikai p\u00e1rtok befoly\u00e1sa az int\u00e9zm\u00e9nyek posztjainak eloszt\u00e1s\u00e1ban lecs\u00f6kkent. A v\u00e1lt\u00e1sban \u2013 \u00e1llap\u00edtja meg Fukuyama – d\u00f6nt\u0151 szerepe volt az amerikai k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s\u00e9nek. B\u00e1r Eur\u00f3pa eset\u00e9ben nagyobb szerepet sz\u00e1n a hadseregek sikereit meghat\u00e1roz\u00f3 hat\u00e9kony b\u00fcrokratikus vezet\u00e9snek, \u00e1m \u2013 meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint \u2013 az \u00f6reg kontinens politikai arculat\u00e1t is alapvet\u0151en a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly felemelked\u00e9se form\u00e1lta.<\/p>\n
A k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra a 20. sz\u00e1zadban felgyorsul\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a dinamikus fejl\u0151d\u00e9s, anyagi biztons\u00e1got, \u00e9s t\u00e1rsadalmi stabilit\u00e1st hozott. A stabilit\u00e1s azut\u00e1n n\u00f6velte biztons\u00e1g\u00e9rzet\u00e9t, az pedig nagyobb \u00f6nbizalmat teremtett. Tagjai egyre magasabb \u2013 el\u0151bb k\u00f6z\u00e9p, majd fels\u0151fok\u00fa – v\u00e9gzetts\u00e9get szereztek, \u00e9s elindulhattak a karrier l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n a v\u00e1llalkoz\u00e1sokban illetve az \u00e1llami szervezetekben. A n\u00f6vekv\u0151 k\u00e9pzetts\u00e9ggel p\u00e1rhuzamosan sz\u00e9lesedtek szakmai tapasztalataik, emelkedett t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszuk, \u00e9s er\u0151s\u00f6d\u00f6tt t\u00e1rsadalmi \u00f6ntudatuk. K\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ltak \u00e9s hajland\u00f3k lettek \u00e9rdekeik – tiszta verseny, nyitott t\u00e1rsadalom, egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogok, teljes\u00edtm\u00e9ny-alap\u00fa kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s, szabad v\u00e1llalkoz\u00e1s \u2013 megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s k\u00e9pviselet\u00e9re. Az egyik oldalon, r\u00e1\u00e9bredtek, hogy m\u00e1r nemcsak a l\u00e1ncait vesz\u00edthetik, ugyanakkor felismert\u00e9k n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1sukat, amelyet a k\u00e9pviseleti demokr\u00e1cia ny\u00fajtott a sz\u00e1mukra. \u00a0A 20. sz\u00e1zad teh\u00e1t \u2013 egyebek mellett \u2013 alapvet\u0151en arr\u00f3l sz\u00f3l: a hatalomra ker\u00fclt k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly mik\u00e9nt t\u00f6rte meg, szor\u00edtotta ki a hatalomb\u00f3l a patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalom hatalmi csoportjait. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en \u00fagy t\u0171nt: a fejlett demokr\u00e1ci\u00e1k t\u00e1rsadalmaiban v\u00e9gleg befellegzett az oligarchi\u00e1k, \u00e9s a dinaszti\u00e1k hatalm\u00e1nak.<\/p>\n
A fejl\u0151d\u00e9s azonban a 80-as \u00e9vekt\u0151l m\u00e1s ir\u00e1nyt vett. Th. Piketty, nemr\u00e9g megjelent, nagy vihart kavart, k\u00f6nyve (\u201eCapital in the Twenty-First Century\u201d) arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutott, hogy a 20. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00e9ps\u0151 harmad\u00e1nak kedvez\u0151 folyamatai, \u2013 a j\u00f6vedelemi \u00e9s az es\u00e9lybeli egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9se \u2013 a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egyedi \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt megt\u00f6rtek. A kutat\u00e1sok egybehangz\u00f3 eredm\u00e9nyei arra utaltak: a 80-as \u00e9vekt\u0151l a fejlett t\u00e1rsadalmakban a \u201efels\u0151 1%\u201d r\u00e9szesed\u00e9se a nemzeti vagyonb\u00f3l, \u00e9s a j\u00f6vedelmekb\u0151l \u00fajra n\u00f6veked\u00e9snek indult, \u00e9s n\u00f6vekv\u0151 t\u0151k\u00e9j\u00fckre t\u00e1maszkodva fokozatosan \u00fajra\u00e9p\u00edtett\u00e9k hatalmi poz\u00edci\u00f3ikat. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve, visszat\u00e9rni l\u00e1tszik a r\u00e9gi rend. Egyr\u00e9szt, a kirobbant v\u00e1ls\u00e1g miatt, a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly teret vesz\u00edtett, biztons\u00e1g\u00e9rzete megrend\u00fclt, \u00f6nbizalma elp\u00e1rolgott, politikai aktivit\u00e1sa lecs\u00f6kkent, ellen\u0151rz\u0151 szerepe erod\u00e1l\u00f3dott. M\u00e1sr\u00e9szt, ezzel p\u00e1rhuzamosan, a t\u00e1rsadalom legfels\u0151 10% \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb 1%-a fokozatosan visszaszerezte kor\u00e1bban elvesz\u00edtett befoly\u00e1s\u00e1t. Hat\u00e1rozottan – \u00e9s sz\u00e9gyenkez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 t\u00f6rekszik \u00e9rdekei \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re. Csak egyetlen, de tipikus p\u00e9lda: a Koch csal\u00e1d, az USA legnagyobb vagyont – a sz\u00e1zmilli\u00e1rd doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u0171 Koch Industries-t – birtokol\u00f3 dinaszti\u00e1ja. A csal\u00e1d, az eln\u00f6ks\u00e9gre p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 Obama ellen viselt, nem is titkoltan, val\u00f3s\u00e1gos \u2013 t\u00f6bb-sz\u00e1z milli\u00f3 doll\u00e1rt (!) mozg\u00f3s\u00edt\u00f3, v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis vesztes \u2013 h\u00e1bor\u00fat. (J. Mayer 2010. Covert Operation: The billionaire brothers who are waging a war against Obama.)<\/p>\n
A patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t seg\u00edti \u2013 az elmondottakon t\u00fal – az USA Legfels\u0151 B\u00edr\u00f3s\u00e1g\u00e1nak az elm\u00falt \u00e9vekben hozott n\u00e9h\u00e1ny jellegzetes d\u00f6nt\u00e9se: a p\u00e1rtok finansz\u00edroz\u00e1sban az egy\u00e9ni hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9se, illetve a pozit\u00edv diszkrimin\u00e1ci\u00f3 korl\u00e1toz\u00e1sa. De a \u201er\u00e9gi vil\u00e1g\u201d \u00fajra\u00e9led\u00e9s\u00e9re utal egy tov\u00e1bbi v\u00e1ltoz\u00e1s is. A 20. sz\u00e1zad meghat\u00e1roz\u00f3 vagyonos oszt\u00e1ly\u00e1nak tipikus alakjai a \u201eself-made man\u201d v\u00e1llalkoz\u00f3k voltak: H. Fordt\u00f3l, S. Waltonon kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen B. Gatesig. A 21. sz\u00e1zad \u00faj hatalmi csoportjait azonban d\u00f6nt\u0151en az egykori birodalom-\u00e9p\u00edt\u0151k, \u201ej\u00e1rad\u00e9k-\u00e9lvez\u0151\u201d ut\u00f3dai alkotj\u00e1k. A j\u00e1rad\u00e9k-\u00e9lvez\u0151k \u2013 \u201eszelv\u00e9ny-vagdos\u00f3k\u201d – viselked\u00e9se azonban \u201ereakci\u00f3sabb\u201d el\u0151deikn\u00e9l. A sikeres el\u0151d\u00f6k hib\u00e1ja mind\u00f6ssze az volt, hogy \u00fagy v\u00e9lik, ha nekik siker\u00fclt, akkor b\u00e1rkinek siker\u00fclhet. Az ut\u00f3daikat azonban \u2013 mint a Walton vagy a Koch csal\u00e1d \u00f6r\u00f6k\u00f6seit \u2013 a hatalom \u00e9s kiv\u00e9telezett poz\u00edci\u00f3ik minden \u00e1ron val\u00f3 megtart\u00e1sa, a patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalom konzerv\u00e1l\u00e1sa vezeti.<\/p>\n
A felsorolt v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00f6sszefon\u00f3dva id\u00e9zt\u00e9k el\u0151, a 20. sz\u00e1zad sikeres demokr\u00e1ci\u00e1inak v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t. A demokr\u00e1cia ugyanis a val\u00f3s\u00e1gban egy probl\u00e9ma-megold\u00f3 \u201eg\u00e9pezet\u201d. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egyar\u00e1nt meghat\u00e1rozza a szerkezete (az int\u00e9zm\u00e9nyek) \u00e9s a m\u0171k\u00f6dtet\u0151 \u201eg\u00e9p\u00e9szek\u201d (nem kiz\u00e1r\u00f3lag, s\u0151t nem is els\u0151sorban, a politikusok, hanem az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly!) ismeretei, motiv\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s bizalma a g\u00e9pezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben. A demokr\u00e1cia terjed\u00e9s\u00e9nek megtorpan\u00e1sa k\u00f6zvetlen kapcsolatban van a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly hanyatl\u00e1s\u00e1val. \u00c1m a 21. sz\u00e1zadban egy visszarendez\u0151d\u00e9si folyamat is beindult. Szinte a semmib\u0151l, egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s a \u201eversenyt\u00e1rs\u201d \u2013 a \u201eracion\u00e1lis autokr\u00e1cia\u201d \u2013 bukkant el\u0151. Az ilyen t\u00e1rsadalmak \u2013 jellegzetes p\u00e9lda, Szingap\u00far \u2013 hat\u00e9kony korm\u00e1nyz\u00e1ssal, magas n\u00f6veked\u00e9si \u00fctemet \u00e9s gyors moderniz\u00e1ci\u00f3t \u00e9rnek el, mik\u00f6zben az egy\u00e9ni polg\u00e1ri jogok \u00e9s a demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyrendszereit korl\u00e1tozt\u00e1k.<\/p>\n
M\u00edg k\u00e9t \u00e9vtizede senki nem vitatta a \u201eT\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge\u201d t\u00e9tel\u00e9t \u2013 a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1k\u00e9 a j\u00f6v\u0151 – ma sokan ink\u00e1bb k\u00e9telkedve fogadj\u00e1k ezt az el\u0151rejelz\u00e9st. (Micklethwait, J. Wooldridge, A. The Fourth Revolution. 2014.). Az egykor dinamikus \u201eNyugat\u201d – a k\u00f6nyv megfogalmaz\u00e1sa szerint – \u201eelefanti\u00e1zisban\u201d szenved. Polg\u00e1raihoz hasonl\u00f3an, betegesen elh\u00edzott, \u00e9s egyre nehezebben k\u00far\u00e1lhat\u00f3 nyavaly\u00e1kkal k\u00fcszk\u00f6dik, mik\u00f6zben vet\u00e9lyt\u00e1rsai \u2013 legal\u00e1bb is egy r\u00e9sz\u00fck \u2013 hat\u00e9konyan k\u00e9pesek a t\u00e1rsadalom korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ra. Arra b\u00edztatj\u00e1k h\u00e1t a fejlett demokr\u00e1ci\u00e1kat, hogy – mik\u00e9nt tett\u00e9k ezt a m\u00faltban – elfogulatlanul elemezz\u00e9k a helyzet\u00fcket, \u00e9s tanuljanak a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l. Kevesebb \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9g, m\u00e1sokat kioktat\u00f3 \u00f6ndics\u00e9ret \u00e9s t\u00f6bb nyitotts\u00e1g a vil\u00e1g m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyain \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1n nyugv\u00f3 tapasztalatok befogad\u00e1s\u00e1ra. Ugyanakkor, a sokak \u2013 pl. Orb\u00e1n Viktor – p\u00e9ldak\u00e9pnek tekintett Szingap\u00farr\u00f3l adott jellemz\u00e9s\u00fck – \u201eDisneyland, hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9ssel\u201d \u2013 \u00f3vatoss\u00e1gra int.<\/p>\n
A 21. sz\u00e1zad v\u00e1ls\u00e1gait nem a karizmatikus vez\u00e9rek vagy a l\u00e1tnoki k\u00e9pess\u00e9g\u0171 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k hi\u00e1nya id\u00e9zte el\u0151. A probl\u00e9m\u00e1k gy\u00f6kere: a gazdas\u00e1gi felt\u00e9telek \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek alapvet\u0151, – ink\u00e1bb a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti j\u00e9gkorszak bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9re, mint annak elm\u00falt\u00e1t k\u00f6vet\u0151 kellemes felmeleged\u00e9sre eml\u00e9keztet\u0151 – \u00e1talakul\u00e1sa. Az eff\u00e9le katasztr\u00f3f\u00e1k idej\u00e9n soha nem a hatalmas test, az er\u0151s izmok, \u00e9s az \u00e9les fogak, hanem a tanulni k\u00e9pes agy, \u00e9s az alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g a t\u00fal\u00e9l\u00e9s kulcsa. Ez ut\u00f3bbi felt\u00e9telnek azonban legink\u00e1bb egy eg\u00e9sz\u00e9ben \u00e9s elemeiben egyar\u00e1nt alkalmazkodni k\u00e9pes decentraliz\u00e1lt rendszer felel meg. A politikai elef\u00e1nti\u00e1zis kifejez\u00e9s viszont egy\u00e9rtelm\u0171en olyan, az egyens\u00falyi \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1gi szempontokra s\u00fcketen centraliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s preszt\u00edzs-ter\u00fclteket t\u00falfejleszt\u0151 \u00e1llamra utal, amely \u00e9ppen az alkalmazkod\u00e1st lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 ter\u00fcletekr\u0151l vonja el a forr\u00e1sokat. A rugalmas \u00e9s alkalmazkod\u00f3-k\u00e9pes t\u00e1rsadalmat ink\u00e1bb p\u00e9ld\u00e1zz\u00e1k a kis eur\u00f3pai \u00e1llamok \u2013 Sv\u00e1jc, D\u00e1nia, Hollandia, \u00e9s a skandin\u00e1vok \u2013 mint a kelet fel\u00e9 sassz\u00e9z\u00f3<\/em>, a val\u00f3di helyett illiber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1t, a felel\u0151s \u00e1llam helyett irracion\u00e1lis \u00f6nk\u00e9nyuralmat megval\u00f3s\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g. Ez\u00e9rt fontos sz\u00e1munkra Fukuyama, hogy kicsit megk\u00e9sve ugyan – negyed \u00e9vsz\u00e1zaddal a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n – kiigaz\u00edtotta mag\u00e1t. Bel\u00e1tta: ez m\u00e9g nem a \u201et\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge\u201d. A c\u00e9l mind\u00f6ssze az, hogy \u201ejussunk el v\u00e9gre D\u00e1ni\u00e1ig\u201d (getting to Denmark). Jelenlegi \u00e1llapotainkat tekintve azonban ez a c\u00e9l csak l\u00e1tsz\u00f3lag van k\u00f6zelebb, mint a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Fukuyama helyesb\u00edt. Viszonylag k\u00e9s\u0151n, 1986-ban, majd 40 \u00e9vesen, utaztunk el\u0151sz\u00f6r feles\u00e9gemmel – \u00e9s az \u00e1lland\u00f3an elforr\u00f3 h\u0171t\u0151viz\u0171 Skod\u00e1val – \u201eNyugatra\u201d. M\u00e1ig visszat\u00e9r\u0151 r\u00e9m\u00e1lmunk, ahogyan ismeretlen utakon \u201eb\u00e9n\u00e1zunk\u201d, igyekezve fel-, vagy \u00e9ppen lehajtani az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l. Gyakran a k\u00e9nyszer\u0171 sp\u00f3rol\u00e1s miatt v\u00e1lasztottuk a hosszabb, lass\u00fabb \u00e9s k\u00e9nyelmetlenebb mell\u00e9kutakat. K\u00e9t tapasztalat azonban \u00f6r\u00f6kre bel\u00e9nk r\u00f6gz\u0151d\u00f6tt. Az els\u0151: hi\u00e1ba […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=26"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":27,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26\/revisions\/27"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=26"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=26"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=26"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}