<\/p>\n
Az 1990-es \u00e9vek \u00fatkeres\u00e9seinek ideol\u00f3giai ir\u00e1nyt\u0171je F. Fukuyama 1992-ben megjelent – A t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge \u00e9s az utols\u00f3 ember<\/em>\u00a0\u2013 m\u0171ve volt. A k\u00f6nyv alapt\u00e9zise: a modern t\u00e1rsadalmak korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak legversenyk\u00e9pesebb megold\u00e1s\u00e1t a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia k\u00edn\u00e1lja. Nem v\u00e9letlen, hogy a \u201erendszer-v\u00e1lt\u00e1sokat\u201d is ez a modell vez\u00e9relte. Ugyanakkor az id\u0151k folyam\u00e1n t\u00f6bb olyan – a n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a moderniz\u00e1ci\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l sikeres – rezsim bukkant el\u0151, amelyek nem voltak besorolhat\u00f3k a liber\u00e1lis rendszer fogalma al\u00e1. Ezek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lta F. Zakaria \u2013 1997-ben, a Foreign Affairs-ben megjelent cikk\u00e9ben – az illiber\u00e1lis demokr\u00e1cia kifejez\u00e9st. Erre az \u00edr\u00e1sra utalt Orb\u00e1n Viktor \u2013 a 2014-es tusn\u00e1df\u00fcrd\u0151i besz\u00e9d\u00e9ben \u2013 \u00fagy jellemezve az illiber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1kat, mint amelyek elt\u00e9rnek a nyugati, liber\u00e1lis modellt\u0151l, m\u00e9gis \u2013 s\u0151t \u00e9ppen emiatt! \u2013 sikeresek. \u201eAz az \u00faj \u00e1llam, amit Magyarorsz\u00e1gon \u00e9p\u00edt\u00fcnk \u2013 mondta – illiber\u00e1lis \u00e1llam, nem liber\u00e1lis \u00e1llam.\u201d Ellent\u00e9tben azonban akkori \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, hogy \u201enem tagadja a liberalizmus alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9keit\u201d, ma m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171: a NER szemben \u00e1ll mindazzal, ami a liberalizmus l\u00e9nyege. M\u00e9gis, egyre t\u00f6bb k\u00f6vet\u0151je t\u0171nik fel. Mintha az illiberalizmus k\u00f3rja meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjedne. T\u00e9nyleg nincs ellenszer?<\/p>\n Fukuyam\u00e1nak alapvet\u0151en igaza volt abban, hogy a 20. sz\u00e1zad hat\u00e9kony \u00e9s stabil korm\u00e1nyz\u00e1si modellj\u00e9t a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia k\u00edn\u00e1lta. A t\u00e1rsadalmak egyre komplexebb probl\u00e9m\u00e1ira f\u0151k\u00e9nt a m\u0171szaki, az agr\u00e1r-, \u00e9s az orvos-tudom\u00e1nyok k\u00edn\u00e1ltak megold\u00e1st. Miut\u00e1n az adott ter\u00fclet szakemberei megtett\u00e9k javaslatukat, a k\u00f6zgazd\u00e1szok kidolgozt\u00e1k a p\u00e9nz\u00fcgyileg fenntarthat\u00f3 v\u00e1ltozatot. A t\u00e1rsadalom \u00e9s gazdas\u00e1g giga-projektjeit azonban az k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ideol\u00f3giai elk\u00f6telezetts\u00e9g\u0171 p\u00e1rtok elt\u00e9r\u0151 szemsz\u00f6gb\u0151l szeml\u00e9lt\u00e9k. A vit\u00e1ik eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9t a liber\u00e1lis politikai rendszer a polg\u00e1rokra b\u00edzta. A v\u00e1laszt\u00e1sokon gy\u0151ztes p\u00e1rt azut\u00e1n a szakemberek \u00e1ltal kidolgozott lehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l \u2013 hivatkozva a megszerzett t\u00f6bbs\u00e9gre – saj\u00e1t ideol\u00f3giai ir\u00e1nyt\u0171je alapj\u00e1n v\u00e1lasztotta ki \u00e9s val\u00f3s\u00edtotta meg az \u00e1ltala c\u00e9lszer\u0171nek tartottat. A v\u00e1laszt\u00f3k pedig a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszt\u00e1son – h\u00fcvelykujjukat felfel\u00e9 vagy lefel\u00e9 ford\u00edtva – \u00edt\u00e9letet mondtak a teljes\u00edtm\u00e9nyr\u0151l.<\/p>\n A politikai \u201ev\u00e1lt\u00f3gazdas\u00e1g\u201d modellje – egyes\u00edtve a verseny k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s a v\u00e1laszt\u00f3i szelekci\u00f3t – a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t\u0151l, \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl megh\u00f6kkent\u0151en hat\u00e9konyan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ebben persze k\u00f6zrej\u00e1tszott a kedvez\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet. A korszakot a gyors gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, a cs\u00f6kken\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9gek, a nagy t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s \u00e9s az egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogok kisz\u00e9lesed\u00e9se jellemezte. Erre alapozva, a gazdas\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalom folyamatosan keletkez\u0151 zavarait, a v\u00e1laszt\u00f3k v\u00e1ltoz\u00f3 akarata \u00e1ltal korm\u00e1nyra seg\u00edtett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai p\u00e1rtok orvosolni tudt\u00e1k. A stabilit\u00e1s m\u00e1sik fontos alappill\u00e9re a felemelked\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly volt. A kor\u00e1bbi, piramisszer\u0171 t\u00e1rsadalmak fokozatosan a tetej\u00e9n \u00e9s az alj\u00e1n elkeskenyed\u0151, k\u00f6z\u00e9pen pedig kisz\u00e9lesed\u0151 rombusz form\u00e1j\u00fav\u00e1 alakultak. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00f6nmag\u00e1t a \u201ek\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyhoz\u201d sorolta \u00e9s – visszaeml\u00e9kezve a v\u00e1ls\u00e1gokkal \u00e9s vil\u00e1g\u00e9g\u00e9sekkel terhes \u00e9vtizedekre \u2013 felszabadultan, \u00f6nbizalommal, de re\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1sokkal tekintett a j\u00f6v\u0151be.<\/p>\n A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalom is s\u00falyosbod\u00f3 zavarokkal k\u00fcszk\u00f6dik. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek v\u00e9gletesen sz\u00e9tszakadtak: az egyenl\u0151tlens\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke \u00fajra el\u00e9rte a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek szintj\u00e9t. Az \u00e9rdekek, az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a v\u00e9lem\u00e9nyek csaknem \u00e1thidalhatatlanul szemben \u00e1llnak. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek, ideol\u00f3giai csoportok, elt\u00e9r\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k tagjai szinte k\u00e9ptelenek a p\u00e1rbesz\u00e9dre. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a kor\u00e1bban sikeres politikai v\u00e1lt\u00f3gazdas\u00e1g<\/em> gyakran k\u00e9nyszer\u00fclt holtv\u00e1g\u00e1nyra, s\u0151t \u201esiklott ki\u201d. Az elker\u00fclhetetlen d\u00f6nt\u00e9sek k\u00e9snek, az egyet\u00e9rt\u00e9s gyorsan felbomlik, a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s z\u00e1tonyra fut, \u00e9s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s v\u00e9gell\u00e1thatatlan vit\u00e1kba fullad. M\u00edg egykor az egym\u00e1st v\u00e1lt\u00f3, v\u00e1ltoz\u00f3 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 korm\u00e1nyok k\u00e9pesek voltak dinamikus, m\u00e9gis kiegyens\u00falyozott fejl\u0151d\u00e9st teremteni, az elm\u00falt \u00e9vtizedben a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia<\/em> a szervezetlens\u00e9g, \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n Ezek a probl\u00e9m\u00e1k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akut form\u00e1t \u00f6lt\u00f6ttek a felz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 \u00e9s \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3\u201d t\u00e1rsadalmakban. Ezekben az autokratikus megold\u00e1s hagyom\u00e1nya \u00e9l\u0151, a demokratikus int\u00e9zm\u00e9nyrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos tapasztalat hi\u00e1nyzik, \u00e9s a \u201egy\u0151ztes visz mindent\u201d strat\u00e9gia cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa szinte lek\u00fczdhetetlen. Nem v\u00e9letlen\u00fcl fog\u00e9konyak az illiber\u00e1lis politikai rendszer ir\u00e1nt, amely form\u00e1lisan megtartja a liber\u00e1lis rendszer n\u00e9h\u00e1ny elem\u00e9t \u2013 l\u00e9tezik t\u00f6bb p\u00e1rt, ellenz\u00e9ki sajt\u00f3, civil szervezetek, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00f3s\u00e1g esetleg alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u2013 de ezek val\u00f3s\u00e1gos ellen\u0151rz\u0151 szerep\u00e9t ellehetetlen\u00edti. Az autokrata vez\u00e9r \u00e9s populista mozgalma – fokozatosan (Orb\u00e1n Viktor) vagy puccsszer\u0171en (Erdogan) \u2013 megsz\u00e1llja a politikai int\u00e9zm\u00e9nyeket, kiiktatja a f\u00e9keket \u00e9s az ellens\u00falyokat, megsz\u00fcnteti a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1t. Korl\u00e1tozatlan hatalm\u00e1ra t\u00e1maszkodva t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl meghozza a d\u00f6nt\u00e9seket, a kritik\u00e1kra nem \u00fcgyelve, \u00e9s minden ellen\u00e1ll\u00e1st let\u00f6rve szervezi meg a v\u00e9grehajt\u00e1st.<\/p>\n Az er\u0151skez\u0171 vezet\u00e9st megtapasztalva – kedvez\u0151tlen \u00e9lm\u00e9nyeik t\u00fckr\u00e9ben – sokan v\u00e9lik \u00fagy: a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1k az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9ptelenek! Tagadhatatlan ugyanis: az elm\u00falt \u00e9vtized v\u00e1ls\u00e1gai k\u00f6zepett a laza \u00e9s instabil p\u00e1rtsz\u00f6vets\u00e9gek \u00e1ltal gyakorolt korm\u00e1nyz\u00e1s nem bizonyult kell\u0151en hat\u00e9konynak, m\u00edg az autokrata rendszerek ilyenkor is meg\u0151rizt\u00e9k d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9pess\u00e9g\u00fcket. \u00c1m ebb\u0151l nem felt\u00e9tlen\u00fcl k\u00f6vetkezik, hogy az illiber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1\u00e9 a j\u00f6v\u0151, az meg v\u00e9gk\u00e9pp nem, hogy \u00e1t kellene engedni a hatalmat a populista politikusoknak. A helyzetet ink\u00e1bb az, hogy a halmoz\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt a \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3\u201d \u00e9s csek\u00e9ly demokratikus tapasztalatokkal rendelkez\u0151 t\u00e1rsadalmak egy un. bistabil <\/em>modell fel\u00e9 sodr\u00f3dnak. Az eredetileg egyetlen stabil korm\u00e1nyz\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 liber\u00e1lis modell sz\u00e9tesik,<\/em> \u00e9s k\u00e9t – egym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 \u00e9s elt\u00e9r\u0151 felt\u00e9teleket teremt\u0151 – egyar\u00e1nt stabil megold\u00e1st k\u00edn\u00e1l\u00f3 forma, az illiber\u00e1lis, \u00e9s a – jobb sz\u00f3 h\u00edj\u00e1n \u2013 szuper-liber\u00e1lis modell bukkan el\u0151.<\/p>\n Az illiber\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1st j\u00f3l mutatja az Orb\u00e1n Viktor \u00e1ltal meghirdetett centr\u00e1lis er\u0151t\u00e9r<\/em>, \u00e9s megval\u00f3s\u00edtott NER rendszere: egyetlen hatalmi k\u00f6zpont, l\u00e9nyeg\u00e9ben egyeduralmat gyakorolva, maga al\u00e1 gy\u0171ri a gazdas\u00e1got, ki\u00fcres\u00edti az \u00f6nkorm\u00e1nyzatokat, megsz\u00e1llja a m\u00e9di\u00e1t, perif\u00e9ri\u00e1ra szor\u00edtja a civil szervezeteket. Kiiktatja az objekt\u00edv kritik\u00e1t, az er\u0151forr\u00e1sokat az autokrata vez\u00e9r saj\u00e1t k\u00e9nye-kedve szerint csoportos\u00edtja \u00e1t t\u00e1rsadalmi ter\u00fcletek \u00e9s csoportok k\u00f6z\u00f6tt. (Ezek a rendszerek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vonzalmat \u00e9reznek preszt\u00edzs-beruh\u00e1z\u00e1sok, \u00e9s a nemzeti dics\u0151s\u00e9get hirdet\u0151 projektek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra). Ez pedig \u2013 els\u0151 pillant\u00e1sra \u2013 az illiber\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s mellett sz\u00f3l.<\/p>\n Az autokrata vez\u00e9r ugyanis k\u00e9zi vez\u00e9rl\u00e9ssel – a legapr\u00f3bb k\u00e9rd\u00e9seket is a legfels\u0151 szinten eld\u00f6ntve – a t\u00f6megbefoly\u00e1sol\u00e1s eszk\u00f6zeit monopoliz\u00e1lva, az er\u0151forr\u00e1sokat saj\u00e1t k\u00e9nye-kedve szerint gazd\u00e1lkodva teremt \u2013 t\u00f6bbnyire csak id\u0151leges \u2013 egyens\u00falyt, egyben stabilit\u00e1st. A v\u00e1ls\u00e1gokkal terhes vil\u00e1gban fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik a d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9pes korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s az illiber\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s val\u00f3ban magas szint\u0171 operat\u00edv hat\u00e9konys\u00e1got biztos\u00edt. Mivel az illiber\u00e1lis hatalom szinte \u201emindenhat\u00f3\u201d, \u00edgy k\u00e9pes akarat\u00e1t b\u00e1rkivel szemben kereszt\u00fclvinni. \u00c1m a kritika tot\u00e1lis kiiktat\u00e1sa egyben vakk\u00e1 is teszi a hatalmat, \u00edgy – v\u00e9gs\u0151 soron \u2013 a modell alacsony strat\u00e9giai hat\u00e9konys\u00e1g\u00fa. Az illiber\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s teh\u00e1t puszt\u00e1n a hatalom elapr\u00f3z\u00f3d\u00e1sa \u00e9s ego-vez\u00e9relt vezet\u0151k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9ge miatt korm\u00e1nyozhatatlan liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1kkal \u00f6sszevetve t\u0171nik versenyk\u00e9pesnek.<\/p>\n Az illiber\u00e1lis modell elker\u00fclhetetlen gyenges\u00e9gei k\u00edn\u00e1lnak es\u00e9lyt a bistabil rendszer m\u00e1sik, szuper-liber\u00e1lis<\/em> modellj\u00e9nek. Ennek l\u00e9nyege: a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia elveit \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi logik\u00e1j\u00e1t elfogad\u00f3, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alap\u00e9rt\u00e9keket k\u00f6vet\u0151 mozgalmak \u00e9s p\u00e1rtok tart\u00f3s \u2013 el\u0151re elhat\u00e1rozottan, t\u00f6bb v\u00e1laszt\u00e1si cikluson kereszt\u00fcl fennmarad\u00f3 – koal\u00edci\u00f3ja. Egykor, a v\u00e1ls\u00e1g puszt\u00e1n a nyugalom \u00e9s a rend ideiglenes kiz\u00f6kken\u00e9s\u00e9t jelentette. A norm\u00e1lis h\u00e9tk\u00f6znapok \u2013 persze megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokkal j\u00e1r\u00f3 kiigaz\u00edt\u00e1sok \u00e1r\u00e1n \u2013 viszonylag gyorsan visszat\u00e9rtek. Ilyen helyzetben a verseng\u0151 p\u00e1rtok koal\u00edci\u00f3ja, esetleg a kisebbs\u00e9gi korm\u00e1nyz\u00e1s vagy az id\u0151 el\u0151tti v\u00e1laszt\u00e1s, b\u00e1r nem precedens n\u00e9lk\u00fcli, de szokatlan volt. Napjainkban azonban \u00e1lland\u00f3sult a kr\u00edzis \u00e1llapota. A v\u00e1ls\u00e1g lett az \u00faj normalit\u00e1s! Ebben a helyzetben a hagyom\u00e1nyos \u201ev\u00e1lt\u00f3gazdas\u00e1gon\u201d alapul\u00f3 korm\u00e1nyz\u00e1si modell ink\u00e1bb kelti, semmint enyh\u00edti a v\u00e1ls\u00e1got.<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen er\u0151s a k\u00e9sztet\u00e9s az illiber\u00e1lis rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re a \u201ekeleties\u201d \u00e9s folytonosan adapt\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1ggal szembes\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalmakban. Az \u00e9rt\u00e9kszociol\u00f3giai vizsg\u00e1latok felt\u00e1rt\u00e1k: ezek a t\u00e1rsadalmak magas fok\u00fa paternalizmussal, er\u0151s korrupci\u00f3s fert\u0151z\u00f6tts\u00e9ggel, alacsony int\u00e9zm\u00e9nyi bizalommal, az egy\u00e9ni gyenge sorsform\u00e1l\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kism\u00e9rt\u00e9k\u0171 auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1val jellemezhet\u0151k. Az ilyen t\u00e1rsadalom hajlamos belet\u00f6r\u0151dni az egy\u00e9ni jogok csorb\u00edt\u00e1s\u00e1ba, \u00e9s elfogadni a korl\u00e1tozatlan hatalmat, ha az \u2013 cser\u00e9be a \u201ej\u00f3 magaviselet\u00e9rt\u201d – jutalmat \u00edg\u00e9r. Polg\u00e1r teh\u00e1t tanult tehetetlens\u00e9ggel<\/em> reag\u00e1l az autokratikus tendenci\u00e1kra, \u00e9s viszonylag kis ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edt azzal szemben. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: a zavarg\u00e1sokat vagy a forradalmakat k\u00f6vet\u0151 \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1sok\u201d nem vezetnek val\u00f3di int\u00e9zm\u00e9nyi v\u00e1ltoz\u00e1sra, puszt\u00e1n egy \u00fajabb \u2013 csak m\u00e1s ideol\u00f3giai sz\u00ednezet\u0171 \u2013 illiber\u00e1lis rendszer ker\u00fcl hatalomra.<\/p>\n Ennek t\u00fckr\u00e9ben kell szeml\u00e9lni a bistabil modell m\u00e1sik \u2013 val\u00f3di megold\u00e1st jelent\u0151 \u2013 t\u00edpus\u00e1t: a szuper-liber\u00e1lis<\/em> korm\u00e1nyz\u00e1si rendszert. Ezt a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia modellj\u00e9t elfogad\u00f3, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai \u00e9rt\u00e9keket hirdet\u0151 \u2013 konzervat\u00edv, liber\u00e1lis, szoci\u00e1ldemokrata, fenntarthat\u00f3s\u00e1g-centrikus – p\u00e1rtok tart\u00f3s koal\u00edci\u00f3ja testes\u00edti meg. Ebben ak\u00e1r 4-5 egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 ideol\u00f3giai sz\u00ednezet\u0171 p\u00e1rt – a pillanatnyi t\u00e1mogatotts\u00e1gt\u00f3l r\u00e9szben f\u00fcggetlen\u00fcl – t\u00f6bb v\u00e1laszt\u00e1si cikluson kereszt\u00fcl egy\u00fctt korm\u00e1nyoz. Ez a megold\u00e1s a j\u00f3zan\u00e9sznek ellentmondani l\u00e1tszik. A val\u00f3s\u00e1gban az akad\u00e1lyok alapvet\u0151en szubjekt\u00edv term\u00e9szet\u0171ek, s \u00edgy lek\u00fczdhet\u0151k.<\/p>\n Az els\u0151 szubjekt\u00edv t\u00e9nyez\u0151: a v\u00e1laszt\u00f3 megbar\u00e1tkozott azzal, hogy \u0151 jel\u00f6li ki a korm\u00e1nyoz\u00f3 hatalmat. Ezzel j\u00f3v\u00e1hagyta azt is: a kijel\u00f6lt p\u00e1rt saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9keinek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l orvosolja a probl\u00e9m\u00e1kat. Aki kisebbs\u00e9gben maradt, az mindent megtesz, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszt\u00e1son \u0151 ker\u00fclj\u00f6n hatalomra. \u00c1m az internet \u00e9s a glob\u00e1lis vil\u00e1ggazdas\u00e1g a f\u00f6ld minden lak\u00f3ja, eszk\u00f6ze \u00e9s hat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt elszak\u00edthatatlan kapcsolatot l\u00e9tes\u00edtett. A megn\u00f6vekedett komplexit\u00e1s alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatta a d\u00f6nt\u00e9sek felt\u00e9telrendszer\u00e9t. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a beavatkoz\u00e1sok hat\u00e1sai tovagy\u0171r\u0171znek \u00e9s a nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyek alapvet\u0151en m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k az eredeti sz\u00e1nd\u00e9kot. M\u00edg teh\u00e1t r\u00e9gebben a v\u00e1laszt\u00e1si siker indokolhatta a gy\u0151ztes p\u00e1rt ideol\u00f3giai \u201eir\u00e1nyt\u0171j\u00e9nek\u201d kiz\u00e1r\u00f3lagos \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, az \u00faj helyzetben elker\u00fclhetetlen, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u2013 a liber\u00e1lis, a konzervat\u00edv, a szoci\u00e1ldemokrata, a k\u00f6rnyezetbar\u00e1t \u2013 \u00e9rt\u00e9kek egyar\u00e1nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6djenek a megold\u00e1sok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban. A probl\u00e9m\u00e1k komplexit\u00e1sa k\u00f6veteli meg, hogy valamennyi \u00e9rt\u00e9k jelen legyen a megold\u00e1sok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n A m\u00e1sodik szubjekt\u00edv t\u00e9nyez\u0151: a 21. sz\u00e1zadban a kor\u00e1bbiakt\u00f3l sz\u00e1mottev\u0151en elt\u00e9r\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g-t\u00edpus v\u00e1laszt\u00f3dik ki politikai vezet\u0151k\u00e9nt. A v\u00e1laszt\u00f3k, a p\u00e1rtok \u00e9s a m\u00e9dia is a pszichol\u00f3gia \u201es\u00f6t\u00e9t h\u00e1rmasa\u201d \u2013 a machiavellizmus, a narcisztikuss\u00e1g \u00e9s a paranoia \u2013 szem\u00e9lyis\u00e9g-jegyeivel rendelkez\u0151 politikusra \u00e1h\u00edtoznak. (James, O. 2013: Office Politics.). Mik\u00f6zben ez a vezet\u0151i t\u00edpus ellen\u00e1llhatatlanul vonz\u00f3nak l\u00e1tszik, val\u00f3s\u00e1gban ellentmond\u00e1sos tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik: hidegen sz\u00e1m\u00edt\u00f3, de az embereket eszk\u00f6znek tekinti, vonz\u00f3 j\u00f6v\u0151k\u00e9pet k\u00edn\u00e1l, de kiz\u00e1r\u00f3lag saj\u00e1t dics\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9p\u00edti, a v\u00e1ltoz\u00e1sokra \u00e9rz\u00e9kenyen figyel, de mindenkiben ellens\u00e9get l\u00e1t. A m\u00e9dia kifejezetten dics\u0151\u00edti ezt a t\u00edpust, a polg\u00e1r pedig hajlamos elfogadni, hogy sors\u00e1t ilyen vezet\u0151 kez\u00e9be kell tennie. \u00c1m ez a szem\u00e9lyis\u00e9g sem a saj\u00e1t p\u00e1rtj\u00e1n bel\u00fcl, sem pedig a sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9sben nem egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151. Ilyen politikusokb\u00f3l lehetetlen hat\u00e9kony koal\u00edci\u00f3t \u00e9p\u00edteni.<\/p>\n A harmadik szubjekt\u00edv t\u00e9nyez\u0151: a polg\u00e1ri p\u00e1rtok bels\u0151 folyamatait kor\u00e1bban vez\u00e9rl\u0151 racion\u00e1lis szociol\u00f3giai folyamatok – a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra – alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztak. A szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9se mindink\u00e1bb a kl\u00e1nok harc\u00e1ra, s\u0151t az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1st is megel\u0151z\u0151, az emberszab\u00e1s\u00faak csoportjait ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 etol\u00f3giai folyamatokra kezd eml\u00e9keztetni. A kl\u00e1nszer\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9re m\u00e1r 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n felfigyeltek. A kutat\u00f3k meg\u00fctk\u00f6zve tapasztalt\u00e1k, hogy a politikai p\u00e1rtok vezet\u0151i, a vezet\u0151i amb\u00edci\u00f3val rendelkez\u0151 \u00faj tagokat nem harcost\u00e1rsk\u00e9nt \u00fcdv\u00f6zlik, hanem vet\u00e9lyt\u00e1rsnak tekintik. A p\u00e1rtokon bel\u00fcli kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1st \u2013 egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hat\u00e1s – az oligarchia vast\u00f6rv\u00e9nye<\/em>, azaz a szervezet bels\u0151 \u00e9rdekcsoportjainak harca vez\u00e9rli. (Robert Michels, 1915: Political Parties.). A 21. sz\u00e1zad kaotikus szervezeti folyamatai azonban m\u00e9g ezen a logik\u00e1n is t\u00fall\u00e9pve, az etol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l ismert – az alfa-h\u00edmek j\u00e1tszm\u00e1ira eml\u00e9keztet\u0151 – viselked\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kat t\u00fckr\u00f6znek. (Frans de Waal. 1982: Chimpanzee Politics.)<\/p>\n A helyzet teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151: a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r id\u0151t, figyelmet \u00e9s megfontolts\u00e1got ig\u00e9nyl\u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl nem v\u00e1rhat\u00f3, hogy az alfa-h\u00edmek<\/em> (\u00e9s alfa-n\u0151st\u00e9nyek<\/em>) harc\u00e1b\u00f3l kiform\u00e1l\u00f3dik az egym\u00e1sban b\u00edz\u00f3, a vil\u00e1got racion\u00e1lisan szeml\u00e9l\u0151, m\u00e1sokkal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni k\u00e9sz politikusok vezette p\u00e1rtok stabil koal\u00edci\u00f3ja, akik – \u00e9rt\u00e9keik sokf\u00e9les\u00e9ge ellen\u00e9re is – kitartanak egym\u00e1s mellett. Addig csak \u00e1lmodoz\u00e1s, hogy egyszer majd felbukkan \u2013 mert j\u00f6nnie kell<\/em> \u2013 egy csodatev\u0151, aki j\u00f6v\u0151t mutat, egyes\u00edt, megv\u00e1lt, gy\u0151zelemre vezet \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n igazs\u00e1got tesz. A csodav\u00e1r\u00e1s v\u00e9ge mindig csal\u00f3d\u00e1s! Akik csak azt hajtogatj\u00e1k, hogy az \u00f6sszefog\u00e1s lehetetlen, hiszen ez ellentmond az emberi term\u00e9szetnek, azok belet\u00f6r\u0151dtek az illiber\u00e1lis autokr\u00e1cia gy\u0151zelm\u00e9be. A v\u00e1ltoz\u00e1shoz bizalom, emp\u00e1tia, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9szs\u00e9g \u00e9s racionalit\u00e1s kell. A kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1gra t\u00f6rekv\u00e9s, a bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, az elutas\u00edt\u00e1s, \u00e9s a paranoia viszont lehetetlenn\u00e9 teszi azt. Aki nem hajland\u00f3 maga elkezdeni a nyit\u00e1st, az \u2013 ak\u00e1r tudat\u00e1ban van ennek, ak\u00e1r nem \u2013 d\u00f6nt\u00f6tt: minden maradjon \u00fagy, ahogy van!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az 1990-es \u00e9vek \u00fatkeres\u00e9seinek ideol\u00f3giai ir\u00e1nyt\u0171je F. Fukuyama 1992-ben megjelent – A t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge \u00e9s az utols\u00f3 ember\u00a0\u2013 m\u0171ve volt. A k\u00f6nyv alapt\u00e9zise: a modern t\u00e1rsadalmak korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak legversenyk\u00e9pesebb megold\u00e1s\u00e1t a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia k\u00edn\u00e1lja. Nem v\u00e9letlen, hogy a \u201erendszer-v\u00e1lt\u00e1sokat\u201d is ez a modell vez\u00e9relte. Ugyanakkor az id\u0151k folyam\u00e1n t\u00f6bb olyan – a n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/271"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=271"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/271\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":272,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/271\/revisions\/272"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=271"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=271"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=271"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}