A nemzet sz\u00edne \u00e9s vissz\u00e1ja<\/p>\n
Magyarok VIII. Vil\u00e1gkongresszusa az elm\u00falt h\u00f3napban napirendre t\u0171zte, \u00e9s megoldotta a magyars\u00e1g jelenleg leg\u00e9get\u0151bb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t: megadta a magyar nemzet \u00faj meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t! Ez a meghat\u00e1roz\u00e1s \u00e9s a hozz\u00e1f\u0171z\u00f6tt magyar\u00e1zat saj\u00e1tos kever\u00e9ke a tudom\u00e1ny meghamis\u00edt\u00e1s\u00e1nak, a t\u00e9nyek megalapozatlan \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek, a mitikus sz\u00f3m\u00e1gi\u00e1nak, \u00e9s a hagym\u00e1zos politikai \u00fczeneteknek. Tal\u00e1n egyetlen c\u00e9lnak felel meg: \u00fajra vil\u00e1goss\u00e1 teszi a jobb-, \u00e9s a baloldal nemzet-koncepci\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt feloldhatatlannak l\u00e1tsz\u00f3 az ellent\u00e9tet. A k\u00e9rd\u00e9s, vajon csup\u00e1n az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt n\u00e9z\u0151pont k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge id\u00e9zi el\u0151 ezt a szemben\u00e1ll\u00e1st, vagy valamilyen m\u00e9lyebben fekv\u0151 okra vezethet\u0151 vissza, hogy a baloldal politikailag k\u00e1ros n\u00e9zetekt\u0151l \u201efert\u0151z\u00f6tts\u00e9ggel\u201d, m\u00edg a jobboldal \u201enemzet ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9ggel\u201d v\u00e1dolja a m\u00e1sik nemzet-koncepci\u00f3j\u00e1t?<\/p>\n
A politikai spektrum jobb oldala, a konzervat\u00edv ir\u00e1nyzat, mint mindent \u201efel\u00fcl\u00edr\u00f3\u201d, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get egyed\u00fcl \u00f6sszetart\u00f3 \u00e9rz\u00e9sk\u00e9nt hivatkozik a nemzetre. A baloldal, a liber\u00e1lisok \u00e9s a szocialist\u00e1k nemzeti n\u00e9z\u0151pontot nemes eszm\u00e9nek, de gyakran az orsz\u00e1gokat szembe\u00e1ll\u00edt\u00f3, a norm\u00e1lis kapcsolataikat megm\u00e9rgez\u0151 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt tekintenek a \u201et\u00falfesz\u00edtett\u201d nemzetiesked\u00e9sre. Arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt l\u00e1tszik szinte lehetetlennek k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re hozni a \u201ejobboldali\u201d konzervat\u00edv \u00e9s a \u201ebaloldali\u201d liber\u00e1lis nemzetkoncepci\u00f3t a tudom\u00e1ny egyre t\u00f6bbet felt\u00e1r. A leg\u00fajabb kutat\u00e1sok arra vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1, hogy agyunk \u2013 ellent\u00e9tben a r\u00e9gi felt\u00e9telez\u00e9sekkel \u2013 m\u00e1r sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnk pillanat\u00e1ban sem \u201etiszta lap\u201d. Sz\u00fcless\u00fcnk b\u00e1rmilyen sz\u00fcl\u0151kt\u0151l, nevel\u0151dj\u00fcnk b\u00e1rmilyen csal\u00e1dban, \u00e9lj\u00fcnk b\u00e1rmilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, eleve rendelkez\u00fcnk bizonyos – viselked\u00e9s\u00fcnket \u201etudat\u201d alatt befoly\u00e1sol\u00f3 – erk\u00f6lcsi be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1ssal, amely. (Graham, J. et al. 2009. Liberals and Conservatives Rely on Different Sets of Moral Foundations.) A k\u00eds\u00e9rletek \u00f6t ilyen \u00f6r\u00f6k\u00f6lt etikai elvet azonos\u00edtottak: ne s\u00e9rts m\u00e1sokat, l\u00e9gy fair, engedelmeskedj a tekint\u00e9lynek, k\u00f6vesd a csoportot, \u0151rizd meg \u201etisztas\u00e1godat\u201d.<\/p>\n
<\/p>\n
Mik\u00f6zben ezeket a mor\u00e1lis elveket mindenki elfogadja, t\u00e1volr\u00f3l sem gondolja egyforma jelent\u0151s\u00e9g\u0171nek. A liber\u00e1lisok \u2013 a k\u00eds\u00e9rletek szerint – az els\u0151 kett\u0151t tartj\u00e1k a legl\u00e9nyegesebbnek, m\u00edg az utols\u00f3 h\u00e1rmat viszonylagosan h\u00e1tra sorolj\u00e1k. Fontosabb sz\u00e1mukra, hogy ne korl\u00e1tozzanak m\u00e1sokat \u00e9s igazs\u00e1gosak legyenek, a tekint\u00e9lyeknek val\u00f3 engedelmesked\u00e9s \u00e9s a csoportv\u00e9lem\u00e9ny elfogad\u00e1s\u00e1t illet\u0151en azonban hajland\u00f3k a kompromisszumra. Ebb\u0151l is fakad, hogy a liber\u00e1lisok \u00faj\u00edt\u00f3k, \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1s-p\u00e1rtiak. A konzervat\u00edvok – ezzel szemben – a tekint\u00e9lyeknek val\u00f3 engedelmess\u00e9get, a csoporthoz val\u00f3 h\u0171s\u00e9get, \u00e9s a testi, vagy spiritu\u00e1lis tisztas\u00e1got olyan alapvet\u0151 mor\u00e1lis elveknek tekintik, amelyekben a kompromisszumnak nincs helye. \u00cdgy az \u0151s\u00f6k \u00fatmutat\u00e1sait\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s \u2013 \u00e1rul\u00e1s. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l, b\u00e1rmit \u00edrtak is a r\u00e9gi k\u00f6nyvek, b\u00e1rmit mondtak is az \u0151s\u00f6k azt \u2013 sz\u00f3 szerint \u2013 betartani erk\u00f6lcsi k\u00f6teless\u00e9g, \u00e9s mor\u00e1lis v\u00e9ts\u00e9get k\u00f6vet el az, aki puszt\u00e1n csak a kor k\u00f6vetelm\u00e9nyeihez igyekezne igaz\u00edtani azt.<\/p>\n
A dologban teh\u00e1t az a szomor\u00fa, hogy amikor a jobboldal olyan kifejez\u00e9sekkel illeti a baloldalt, hogy az \u201er\u00e1ront nemzet\u00e9re\u201d, akkor ez sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bb mint egy egyszer\u0171 metafora. A jobboldal – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges ir\u00e1nyzatai \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra ez\u00e9rt nem puszt\u00e1n kommunik\u00e1ci\u00f3s fr\u00e1zis a szemben \u00e1ll\u00f3 felet \u201enemzetietlennek\u201d nevezni, ezt val\u00f3ban \u00edgy is gondolj\u00e1k r\u00f3la. Benn\u00fck soha fel sem vet\u0151d\u00f6tt, hogy a nemzetre val\u00f3 hivatkoz\u00e1s esetleg a nemzeti \u00e9rdeknek ellentmond\u00f3 cselekedeteket is kiv\u00e1lthat. Mintha a nemzeti z\u00e1szl\u00f3k lenget\u00e9se nem egyszer\u0171en vakk\u00e1 tenne az ennek alapj\u00e1n ind\u00edtott akci\u00f3k k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t illet\u0151en, hanem kifejezetten felment\u00e9st adnak b\u00e1rmilyen cselekedetre.<\/p>\n
A nemzeti \u00e9rz\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra azonban – mik\u00f6zben er\u0151s\u00edti a csoport-\u00f6sszetart\u00e1st – a csoport-tagok fej\u00e9re mintha egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201eszemellenz\u0151\u201d szorulna r\u00e1. Ennek a \u201eszemellenz\u0151nek\u201d a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egy P\u00e1pua \u00daj Guineai Felf\u00f6ld k\u00e9t kicsiny, egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151, de egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s egym\u00e1ssal nem ellens\u00e9ges viszonyban lev\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9n\u00e9l lefolytatott k\u00eds\u00e9rlettel vizsg\u00e1lt\u00e1k. (Bernhard, et al. 2006..) A kutat\u00f3k az ember ismeretlenek ir\u00e1nti \u201ej\u00f3t\u00e9konykod\u00e1si\u201d hajlam\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k. A k\u00eds\u00e9rlet r\u00e9sztvev\u0151i \u2013 valamennyien a k\u00e9t t\u00f6rzs valamelyik\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 helyi bennsz\u00fcl\u00f6ttek \u2013 a \u201edikt\u00e1tor-j\u00e1t\u00e9k\u201d (DJ) un. b\u00fcntet\u00e9ses v\u00e1ltozat\u00e1t j\u00e1tszott\u00e1k. A \u201edikt\u00e1tor-j\u00e1t\u00e9kban\u201d az egyik szerepl\u0151 kap valamennyi \u2013 t\u00f6bbnyire az adott k\u00f6rny\u00e9k f\u00e9l-napi j\u00f6vedelm\u00e9nek megfelel\u0151 \u2013 p\u00e9nzt, amelyet saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1sa szerint feloszthat \u00f6nmaga \u00e9s egy ismeretlen k\u00f6z\u00f6tt. Ha akarja, megtarthatja az \u00f6sszeget mag\u00e1nak, \u00e1m \u00e1t is engedhet ebb\u0151l, amennyit akar, a m\u00e1siknak.<\/p>\n
Eset\u00fcnkben a k\u00eds\u00e9rletnek h\u00e1rom elt\u00e9r\u0151 szerepet bet\u00f6lt\u0151 r\u00e9sztvev\u0151je volt: a feloszt\u00f3 (D), az \u00e1ltala kapott \u00f6sszeget saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1sa szerint sz\u00e9toszthatta \u00f6nmaga \u00e9s a kedvezm\u00e9nyezett (K) k\u00f6z\u00f6tt. Ha ezt a feloszt\u00e1st az \u00edt\u00e9lkez\u0151 (I) nem tartotta igazs\u00e1gosnak, megb\u00fcntethette \u2013 saj\u00e1t k\u00e1r\u00e1n \u2013 a feloszt\u00f3 szem\u00e9ly. A k\u00eds\u00e9rletben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 csoportokat alkottak: volt, ahol mindh\u00e1rom szem\u00e9ly egy t\u00f6rzsb\u0151l sz\u00e1rmazott (DKI), volt, ahol K \u00e9s I, sz\u00e1rmazott azonos t\u00f6rzsb\u0151l (KI), volt, ahol D \u00e9s K tartozott egy t\u00f6rzsbe (DK), \u00e9s v\u00e9g\u00fcl, volt, ahol D \u00e9s I tartoztak azonos, m\u00edg K \u201eidegen\u201d t\u00f6rzsbe (DI).<\/p>\n
Az eredm\u00e9nyek egy\u00e9rtelm\u0171en igazolt\u00e1k: az \u00f6nz\u00e9s minden t\u00e1rsadalomban b\u00fcntet\u00e9st vont maga ut\u00e1n. A b\u00fcntet\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1g azonban m\u00e1r jellegzetesen a csoport\u00f6sszet\u00e9telt\u0151l f\u00fcgg: magas-szint\u0171 volt a DKI \u00e9s a KI esetben, m\u00edg alacsony a DI \u00e9s DK esetben! Ezt a jelens\u00e9get nevezt\u00e9k a kutat\u00f3k \u201epar\u00f3ki\u00e1lis altruizmusnak\u201d. DKI esetben, – mivel a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1got magasra \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k a r\u00e9sztvev\u0151k – v\u00e1rhat\u00f3 volt a norma-s\u00e9rt\u0151k b\u00fcntet\u00e9se. A KI esetben viszont mivel \u201esaj\u00e1t\u201d csoporttagot \u00e9rt inzultus idegenek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, \u00edgy azok megb\u00fcntet\u00e9se az un. etnocentrikus viselked\u00e9s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l logikus. A DI \u00e9s a DK esetben viszont \u2013 amikor idegenek egym\u00e1st, illetve saj\u00e1t csoporttag idegent \u201ecsapott be\u201d \u2013 a ethnocentrikus \u201eszemellenz\u0151\u201d eltakarta a mor\u00e1lis v\u00e9ts\u00e9get. A DI esetben idegen \u201ej\u00e1rt p\u00f3rul\u201d, a saj\u00e1t csoportot nem \u00e9rte k\u00e1r, saj\u00e1t p\u00e9nzen nem \u00e9rdemes b\u00fcntetni. Ezzel szemben a DK esetben, a b\u00fcntet\u0151 helyzet\u00e9ben lev\u0151, de m\u00e1s t\u00f6rzsh\u00f6z tartoz\u00f3 \u00fagy okoskodik: kev\u00e9s k\u00f6z\u00f6m van ahhoz, mik\u00e9nt \u00e9lnek az idegenek, emiatt \u201es\u00edrjon az \u0151 mam\u00e1juk\u201d. \u00a0Ez\u00e9rt vesz\u00e9lyes egy integr\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u2013 mint amilyen Eur\u00f3pa \u2013 ha az egyes r\u00e9szei \u2026.bels\u0151<\/p>\n
Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelme voltak\u00e9ppen egyre n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s komplexit\u00e1s\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek sorozata. \u00cdgy sz\u00fcletett \u00e9s \u00e9p\u00fclt egym\u00e1sra el\u0151sz\u00f6r a nagy-csal\u00e1d, majd a t\u00f6rzs, k\u00e9s\u0151bb a kir\u00e1lys\u00e1g, v\u00e9g\u00fcl a birodalmak. Ezzel egym\u00e1sba \u201eskatuly\u00e1zott\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek eg\u00e9sz sorozata j\u00f6tt l\u00e9tre, amelyben az \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6v\u0151k magukban foglalt\u00e1k a kisebbetek. \u00c1m ez a probl\u00e9ma eg\u00e9szen \u00faj form\u00e1ban jelentkezett az ipari forradalmat k\u00f6vet\u0151en. A. Smith sokat id\u00e9zett mond\u00e1sa \u2013 \u201eEb\u00e9d\u00fcnket nem a m\u00e9sz\u00e1ros, a serf\u0151z\u0151 vagy a p\u00e9k j\u00f3indulat\u00e1t\u00f3l v\u00e1rjuk, hanem att\u00f3l, hogy ezek a saj\u00e1t \u00e9rdekeiket tartj\u00e1k szem el\u0151tt\u201d \u2013 ugyanis nem csup\u00e1n egy\u00e9nekre, hanem nemzetekre is igaz. Mindaz a gazdags\u00e1g, amelyet magunk k\u00f6r\u00fcl l\u00e1tunk, l\u00e9nyeg\u00e9ben a b\u00e9k\u00e9s kereskedelemnek tulajdon\u00edthat\u00f3. \u00c1m a kereskedelemnek \u00fatj\u00e1ban \u00e1llt az egykori kir\u00e1lys\u00e1gok \u00e1llamainak bels\u0151 heterogenit\u00e1sa. Erre a probl\u00e9m\u00e1ra sz\u00fcletett v\u00e1laszk\u00e9nt a \u201enemzet\u201d: a nagym\u00e9ret\u0171 \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl sokf\u00e9le egy\u00e9nek nehezen integr\u00e1lhat\u00f3 halmazb\u00f3l, homog\u00e9n, \u00f6sszetart\u00f3, egym\u00e1st seg\u00edt\u0151, egym\u00e1s ir\u00e1nt szolid\u00e1ris egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t teremtette.<\/p>\n
\u00c1m ezt a racion\u00e1lis folyamatot, a mor\u00e1l szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl n\u00e9zz\u00fck, akkor a nemzetet mor\u00e1lisan meg\u00edt\u00e9lend\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1nak k\u00e9pzelj\u00fck. Ezzel \u00f6nmag\u00e1ban, norm\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt semmi probl\u00e9ma nincs. \u00c1m, – mint egy m\u00e1sik kutat\u00e1s kimutatta – ha egy viszonyt mor\u00e1lis kateg\u00f3riak\u00e9nt tekint\u00fcnk, akkor annak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9n\u00e9l a r\u00e1ci\u00f3 h\u00e1tt\u00e9rbe szorul. Pl: a h\u00e1bor\u00fa \u2013 mondj\u00e1k Clausewitz-re hivatkozva – a politika folytat\u00e1sa, m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel. A defin\u00edci\u00f3b\u00f3l az k\u00f6vetkezne, hogy amikor h\u00e1bor\u00far\u00f3l d\u00f6nt\u00fcnk, akkor valamilyen \u00e9rtelemben racion\u00e1lisan j\u00e1runk el. M\u00e9rlegelj\u00fck a lehets\u00e9ges nyeres\u00e9geket \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9geket, \u00e9s ha a k\u00f6lts\u00e9g magasabb, mint az el\u00e9rhet\u0151 nyeres\u00e9g, nem \u00e9rdemes h\u00e1bor\u00fazni. \u00c1m, ha a h\u00e1bor\u00fat nem racion\u00e1lisan, hanem erk\u00f6lcsi szemsz\u00f6gb\u0151l \u00edt\u00e9lj\u00fck meg, akkor az erk\u00f6lcsi k\u00f6teless\u00e9g, m\u00e9g ha nyilv\u00e1nval\u00f3an ellentmond a j\u00f3zan-\u00e9sznek. Pontosan ezt kapt\u00e1k a kutat\u00f3k. (Ginges, J. Atran, S. (2010) War as a moral imperative (not just practical politics by other means).<\/p>\n
Vagyis, a nemzeti \u00e9rz\u00e9snek – mint az ember b\u00e1rmely szellemi vagy anyagi alkot\u00e1s\u00e1nak – megvan a sz\u00edne \u00e9s a vissz\u00e1ja. Hadd vil\u00e1g\u00edtsam ezt meg egy \u00faj tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nnyel. A csapod\u00e1r h\u00edmeket h\u0171s\u00e9gess\u00e9, a zsugori embereket adakoz\u00f3v\u00e1 tev\u0151 oxitocint a szeretet hormonj\u00e1nak is nevezik. Eg\u00e9sz sor k\u00eds\u00e9rletben t\u00e1rult fel, hogy hat\u00e1s\u00e1ra a mag\u00e1nyosok t\u00e1rsas\u00e1g-kedvel\u0151k, az \u00f6nz\u0151 szem\u00e9lyek adakoz\u00f3k lesznek. Sokakban m\u00e9g az is felvet\u0151d\u00f6tt, hogy a v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt h\u00e1zass\u00e1gokat \u201eoxitocin-k\u00far\u00e1val\u201d gy\u00f3gy\u00edts\u00e1k: a gyanakv\u00f3 feles\u00e9g egyszer\u0171n kicser\u00e9li a f\u00e9rj dezodorj\u00e1t, ocxitocint tartalmaz\u00f3ra, \u00e9s m\u00e1r nem is kell tartania a megcsal\u00e1st\u00f3l! \u00c1m ha valakiben felvet\u0151dne, hogy az oxitocinnal ak\u00e1r egy sz\u00e9th\u00faz\u00f3 nemzetet is egyes\u00edteni lehetne, csak lassan a testtel! Egy \u00faj k\u00eds\u00e9rletben ugyanis kider\u00fclt: az oxitocin ugyan \u00f6sszekov\u00e1csolja a csoportot, \u00e9s g\u00f6rd\u00fcl\u00e9kenyebb\u00e9 teszi az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, \u00e1m k\u00f6zben szembe\u00e1ll\u00edt a t\u00f6bbi csoporttal. (Carsten K. W. De Dreu, et al. <\/strong>Science<\/em> 11 June 2010). Vagyis, ha egy sz\u00e9tes\u0151ben lev\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get oxitocin-k\u00far\u00e1ra fogn\u00e1nk – amik\u00e9nt \u201enemzeti k\u00fara\u201d hat\u00e1s\u00e1ra is \u2013 er\u0151s\u00f6dne ugyan az \u00f6sszetart\u00e1st, de ek\u00f6zben ez sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen ellens\u00e9g\u00e9v\u00e9 tenn\u00e9nk a k\u00f6rnyezet m\u00e1s csoportjainak.<\/p>\n Mindebben tulajdonk\u00e9ppen semmi meglep\u0151 nincs. Megszokhattuk, nincs olyan dolog, amelynek kiz\u00e1r\u00f3lag el\u0151nyei voln\u00e1nak. B\u00e1rmely hasznos emberi alkot\u00e1s, m\u00e1s c\u00e9lra \u00e9s m\u00e1s m\u00f3don haszn\u00e1lva k\u00e1rokat okozhat, \u00e9s \u00e9pp \u00edgy b\u00e1rmely emberi eszme, – legyen az m\u00e9goly lelkes\u00edt\u0151 \u00e9s magasztos \u2013 a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa eset\u00e9n, vagy csak korl\u00e1tlanul \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtve trag\u00e9di\u00e1ra vezethet. Mi\u00e9rt csod\u00e1lkozn\u00e1nk, ha egy eszme vagy egy szimb\u00f3lum, amely bizonyos csoportot \u00f6sszef\u0171z, az m\u00e1s csoportokkal szemben elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1st is gener\u00e1lhat. \u00c1m ennek a ford\u00edtottja is igaz. Minden, ami kinyit a vil\u00e1gra, k\u00f6zel\u00edt idegenekhez, fog\u00e9konny\u00e1 tesz m\u00e1sok eszm\u00e9i, szok\u00e1sai ir\u00e1nt, \u00e9s felkelti term\u00e9keik ir\u00e1nti ig\u00e9ny\u00fcnket, \u00e9s ezzel hozz\u00e1j\u00e1rul ismereteink gyarapod\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s gazdagod\u00e1sunkhoz, az egyben laz\u00edtja a saj\u00e1t csoport koh\u00e9zi\u00f3j\u00e1t, \u00e9s elt\u00e1vol\u00edt a saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk tagjait\u00f3l. Mintha valakit megszeretni, sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen elt\u00e1vol\u00edtana m\u00e1sokt\u00f3l.<\/p>\n Tekints\u00fcnk \u00fagy a nemzeti \u00e9rz\u00e9sre, mint valamif\u00e9le gy\u00f3gyszerre, amelynek haszn\u00e1lata el\u0151tt \u2013 mint b\u00e1rmely m\u00e1s gy\u00f3gyszer eset\u00e9n – c\u00e9lszer\u0171 elolvasni a recept felirat\u00e1t. A nemzeti \u00e9rz\u00e9s\u00e9n a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3: \u201eA nemzeti \u00e9rz\u00e9s hat\u00e9kony gy\u00f3gyszer sz\u00e9th\u00faz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra, amely azonban er\u0151s hat\u00f3anyagot tartalmaz \u00e9s komoly k\u00e1ros mell\u00e9khat\u00e1sai lehetnek. \u00d3vatosan kell b\u00e1nni az alkalmaz\u00e1s\u00e1val \u00e9s tegy\u00fck olyan helyre, ahol nem f\u00e9rhet hozz\u00e1 olyan szem\u00e9ly, aki nem kell\u0151en j\u00f3zan \u00e9s nem hozz\u00e1\u00e9rt\u0151. \u00c1m m\u00e9g szakember is csak kis adagokban \u00e9s mell\u00e9khat\u00e1sokra folyamatosan \u00fcgyelve alkalmazhatja. Az adagol\u00e1sn\u00e1l pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azoknak kell \u00f3vatosnak lenni, akikn\u00e9l a kor\u00e1bbi alkalmaz\u00e1s m\u00e1r negat\u00edv k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre vezetett.\u201d<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A nemzet sz\u00edne \u00e9s vissz\u00e1ja Magyarok VIII. Vil\u00e1gkongresszusa az elm\u00falt h\u00f3napban napirendre t\u0171zte, \u00e9s megoldotta a magyars\u00e1g jelenleg leg\u00e9get\u0151bb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t: megadta a magyar nemzet \u00faj meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t! Ez a meghat\u00e1roz\u00e1s \u00e9s a hozz\u00e1f\u0171z\u00f6tt magyar\u00e1zat saj\u00e1tos kever\u00e9ke a tudom\u00e1ny meghamis\u00edt\u00e1s\u00e1nak, a t\u00e9nyek megalapozatlan \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek, a mitikus sz\u00f3m\u00e1gi\u00e1nak, \u00e9s a hagym\u00e1zos politikai \u00fczeneteknek. Tal\u00e1n egyetlen c\u00e9lnak felel meg: […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/30"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=30"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/30\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":31,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/30\/revisions\/31"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=30"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=30"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=30"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}