<\/p>\n
M\u00e9g a 1960-as \u00e9vekben – a szil\u00e1rdtest-fizika b\u0171v\u00f6let\u00e9ben, a KFKI-ban – a kezembe ker\u00fclt J. M. Ziman: Solid states physics c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve. A krist\u00e1lyr\u00e1csban mozg\u00f3 elektronok viselked\u00e9s\u00e9t t\u00e1rgyal\u00f3 fejezet elej\u00e9n meglep\u0151dve fedeztem fel az ismer\u0151s mott\u00f3t: \u201eA szabads\u00e1g, a felismert sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g.\u201d (Engels). \u00d6r\u00f6mmel t\u00f6lt\u00f6tt el, hogy a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3s, az \u00e1ltalam akkor isten\u00edtett szerz\u0151re hivatkozik, s m\u00e9g nagyobb \u00f6r\u00f6m\u00f6mre, tal\u00e1l\u00f3an. A krist\u00e1lyr\u00e1csban mozg\u00f3 \u201eszabad\u201d elektron viselked\u00e9s\u00e9t ugyanis alapvet\u0151en a r\u00e1csszerkezet vez\u00e9rli, hasonl\u00f3an ahhoz, ahogyan a \u201emag\u00e1nyos\u201d egy\u00e9nt az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e1rsadalom. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a demokr\u00e1cia a t\u00e1rsadalom saj\u00e1tos int\u00e9zm\u00e9nyi szervez\u0151d\u00e9se, amelyet a polg\u00e1rok egy\u00fcttesen alak\u00edtanak. K\u00f6z\u00f6s akaratuk teremti meg azt az \u201eer\u0151teret\u201d, amely \u2013 mint a f\u00e9mek krist\u00e1lyr\u00e1csa a benne mozg\u00f3 elektronok sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 keretet szab, \u00e9s ir\u00e1nyt mutat az egy\u00e9nek viselked\u00e9s\u00e9nek. Mivel pedig a demokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en ez a politikai \u201eer\u0151t\u00e9r\u201d hat\u00e1rozza meg, \u00e9rthet\u0151, hogy a egyre t\u00f6bb gondot jelent ennek az int\u00e9zm\u00e9nyi g\u00e9pezetnek mind gyakoribb meghib\u00e1sod\u00e1sa.<\/p>\n
A rendeltet\u00e9sszer\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9sben zavarok keletkeznek, a hatalommegoszt\u00e1s gyeng\u00fcl, a f\u00e9kek elromlanak. \u00c1m az elm\u00falt id\u0151szak v\u00e1ls\u00e1gaiknak h\u00e1tter\u00e9ben felt\u0171nt egy tov\u00e1bbi t\u00e9nyez\u0151 is, ami felett a figyelem sok\u00e1ig \u00e1tsiklott: az \u00e1tlagpolg\u00e1r szem\u00e9lyis\u00e9ge. A demokr\u00e1cia min\u0151s\u00e9g\u00e9t ugyanis – az int\u00e9zm\u00e9nyi felt\u00e9teleken t\u00fal – alapvet\u0151en befoly\u00e1solja az \u00e1tlagpolg\u00e1r helyzet\u00e9rt\u00e9kel\u0151 \u00e9s vesz\u00e9lyfelismer\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge is. A figyelem lanyhul\u00e1s\u00e1t r\u00e9szben magyar\u00e1zza, hogy a 20. m\u00e1sodik fele – ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l – megnyugtat\u00f3an alakult. Az egy\u00e9nek \u2013 kigy\u00f3gyulva a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sokkj\u00e1b\u00f3l \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges ideol\u00f3gi\u00e1k el\u0151id\u00e9zte k\u00f3rokb\u00f3l \u2013 alapvet\u0151en racion\u00e1lisan kezdtek viselkedni. A befektet\u00e9seit m\u00e9rlegel\u0151 vagy a szavaz\u00f3f\u00fclke mag\u00e1nyban t\u00f6preng\u0151 polg\u00e1rt alapvet\u0151en a j\u00f3zans\u00e1g, az \u00f3vatoss\u00e1g \u00e9s a megfontolts\u00e1g jellemezte. Ez fontos t\u00e9nyez\u0151je volt annak, hogy a demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyei rendeltet\u00e9sszer\u0171en m\u0171k\u00f6dtek, \u00e9s az id\u0151nk\u00e9nt keletkez\u0151 zavarok rendre megold\u00f3dtak.<\/p>\n
A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban a demokr\u00e1cia g\u00e9pezete mind gyakrabban meghib\u00e1sodott. A globaliz\u00e1ci\u00f3 vesz\u00e9lyekkel teliv\u00e9 \u00e9s zavaross\u00e1 tette a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, amelyek egyre gyakrabban vezettek kr\u00edzisekre. A kr\u00edzismenedzsment pedig nem er\u00e9nye a demokr\u00e1ci\u00e1knak. R\u00e9szben ennek hat\u00e1s\u00e1ra a kor\u00e1bban stabilan m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer akadozni kezdett. Az egyre bonyolultt\u00e1 v\u00e1l\u00f3 g\u00e9pezet<\/em>, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkci\u00f3j\u00fa r\u00e9szei akad\u00e1lyozni kezdt\u00e9k egym\u00e1st. Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok m\u00e1r \u00f6nmagukban el\u0151id\u00e9zt\u00e9k a demokr\u00e1cia hagyom\u00e1nyos – liber\u00e1lis – modellj\u00e9nek a leroml\u00e1s\u00e1t. Volt azonban a zavaroknak egy harmadik – viszonylag kevesebb figyelmet kiv\u00e1lt\u00f3 – oka: a polg\u00e1rok viselked\u00e9s\u00e9nek aggodalmat kiv\u00e1lt\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa.<\/p>\n A demokr\u00e1ci\u00e1t a polg\u00e1rok akarata \u00e9s akt\u00edv k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se m\u0171k\u00f6dteti. Mik\u00e9nt az aut\u00f3 vezet\u00e9se, a demokr\u00e1cia is folyamatos figyelmet \u00e9s megfontolt helyzet\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st k\u00edv\u00e1n. Sok\u00e1ig term\u00e9szetes adotts\u00e1gnak t\u0171nt, hogy a polg\u00e1rok \u2013 a fiatalok, a k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak \u00e9s az id\u0151sek egyar\u00e1nt \u2013 a j\u00f6v\u0151vel racion\u00e1lisan sz\u00e1mot vetnek, \u00e9s feleslegesen nem kock\u00e1ztatnak. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban az egy\u00e9nek \u00f3vatos viselked\u00e9s\u00e9t h\u00e1rom \u2013 a tudom\u00e1ny \u00e1ltal nemr\u00e9g felt\u00e1rt – k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hat\u00e1s zavarta meg. Ezek a hat\u00e1sok – \u00e9rdekes m\u00f3don – elt\u00e9r\u0151en \u00e9rintik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3kat. A fiatalokat a Peltzman-effektus csapja be, a k\u00f6z\u00e9pkor\u00faakat ink\u00e1bb a Dunning-Kruger effektus vesz\u00e9lyezteti, m\u00edg az id\u0151seket d\u00f6nt\u0151en a Castle-effektus fenyegeti. E hat\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben a v\u00e1ls\u00e1gokt\u00f3l megzavarodott v\u00e1laszt\u00f3, n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1lt kisz\u00e1m\u00edthatatlann\u00e1 \u00e9s irracion\u00e1liss\u00e1.<\/p>\n A Peltzman-hat\u00e1st \u2013 a n\u00e9vad\u00f3, Sam Peltzman, a Chicago-i egyetem tan\u00e1ra – 1975-ben fogalmazta meg. A biztons\u00e1gi \u00f6v haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatos kutat\u00e1saib\u00f3l meglep\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott: a biztons\u00e1gi \u00f6v k\u00f6telez\u0151v\u00e9 t\u00e9tele \u2013 amit\u0151l a hal\u00e1los balesetek sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t rem\u00e9lt\u00e9k – ink\u00e1bb n\u00f6velte a s\u00falyos k\u00f6z\u00fati balesetek kock\u00e1zat\u00e1t. (Peltzman, S. (1975). “The Effects of Automobile Safety Regulation”.\u00a0<\/em>JPE.)<\/em> Az eredeti sz\u00e1nd\u00e9kokkal ellent\u00e9tes hat\u00e1s oka: a biztons\u00e1gukat garant\u00e1l\u00f3 sokf\u00e9le eszk\u00f6z tudat\u00e1ban a vezet\u0151k vesz\u00e9ly\u00e9rzete \u201ekikapcsolt\u201d. Ennek nem-v\u00e1rt mell\u00e9khat\u00e1sk\u00e9nt kock\u00e1zatkeres\u0151k \u00e9s felel\u0151tlen\u00fcl viselked\u0151k lettek. Az\u00f3ta sok ter\u00fcleten el\u0151bukkant ez a jelens\u00e9g. Amint megszokjuk, hogy \u00e9let\u00fcket biztons\u00e1gi berendez\u00e9sek \u201ep\u00e1rn\u00e1zz\u00e1k ki\u201d, a megn\u00f6vekedett biztons\u00e1g\u00e9rzet be\u00e9p\u00fcl tudatalattinkba, viselked\u00e9s\u00fcnk pedig \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9szrevenn\u00e9nk – eltol\u00f3dik a megfontolatlans\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\n Az id\u0151sebbek m\u00e9g eml\u00e9keznek az \u00f3vatoss\u00e1g fontoss\u00e1g\u00e1ra, de a v\u00e9d\u0151felszerel\u00e9sekkel, biztons\u00e1gi \u00f6vekkel k\u00f6r\u00fclb\u00e1sty\u00e1zott k\u00f6rnyezetbe sz\u00fcletett fiatalok kock\u00e1zatt\u0171r\u00e9se megn\u0151tt. Minden hib\u00e1t kiigaz\u00edthat\u00f3nak, minden t\u00e9ved\u00e9st orvosolhat\u00f3nak v\u00e9lnek. Nem kell teh\u00e1t \u00f3vatosnak lenni, mert mindig van egy \u00fajabb lehet\u0151s\u00e9g. Az \u00e9let \u2013 szem\u00fckben – egy olyan sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9k, ahol, ha vesztett\u00e9l, \u00e9s megjelenik a \u201egame over\u201d felirat, egyszer\u0171en megnyomhat\u00f3 a \u201estart again\u201d gomb. Teh\u00e1t semmi p\u00e1nik! Mindig van \u00fajrakezd\u00e9s, mindig mondhatod, \u201enem \u00e9r a nevem\u201d, mindig meggondolhatod magad. Aki ehhez hozz\u00e1szokik, elkezd \u00fagy \u00e9lni, mint akinek nincs felel\u0151ss\u00e9ge sem \u00f6nmag\u00e1val, sem a t\u00e1rsakkal, sem a t\u00e1rsadalommal szemben. Nyugodtan hagyatkozhat az \u00f6szt\u00f6neire, \u00e9s v\u00e1laszthatja azt, amit a pillanat szesz\u00e9lye dikt\u00e1l. R\u00e9szben erre vezethet\u0151 vissza, hogy a fiatalok t\u00f6bbs\u00e9ge nem \u00e9rdekl\u0151dik a politika ir\u00e1nt. \u00c9let\u00e9t\u0151l idegen j\u00e1tszm\u00e1nak tekinti, amely ellenszenves tulajdons\u00e1gokat hoz ki, az oda sodr\u00f3d\u00f3, egy\u00e9bk\u00e9nt norm\u00e1lis emberekb\u0151l.<\/p>\n A Peltzman-hat\u00e1s teh\u00e1t a fiatal gener\u00e1ci\u00f3kat felel\u0151tlens\u00e9gre, megfontolatlans\u00e1gra, \u00e9rdektelens\u00e9gre cs\u00e1b\u00edtja. Ismereteik felsz\u00ednesek, d\u00f6nt\u00e9seiket a hatalmi elit manipul\u00e1lta inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyek form\u00e1lj\u00e1k. De semmi v\u00e9sz \u2013 mondhatn\u00e1nk – hiszen itt vannak a megb\u00edzhat\u00f3, sokat \u00e1t\u00e9lt \u00e9s ez\u00e9rt megfontoltabb k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak. \u00c1m – a kutat\u00e1sok szerint – az \u0151 viselked\u00e9s\u00fck is vesz\u00e9lyesen \u00f6sszezavarodott. A vil\u00e1got a globaliz\u00e1ci\u00f3 kisz\u00e1m\u00edthatatlanul komplexsz\u00e9 tette, a d\u00f6nt\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyei nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3ak, \u00e9s mind gyakrabban szembes\u00fcl\u00fcnk nem v\u00e1rt k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel, amelyek az eredeti sz\u00e1nd\u00e9kot az ellenkez\u0151j\u00e9re v\u00e1ltoztatj\u00e1k. Ebben a helyzetben alapvet\u0151en fontos, hogy a v\u00e1laszt\u00f3 legal\u00e1bb azt k\u00e9pes legyen helyesen eld\u00f6nteni, hogy kinek higgyen. Nos, \u00e9ppen ezt vesz\u00e9lyezteti a Dunning-Kruger hat\u00e1s. (Kruger, J. Dunning, D. (1999). \u201eUnskilled and Unawared of it\u201d.JPSP.)<\/p>\n A kutat\u00f3k k\u00eds\u00e9rleteikben azt tal\u00e1lt\u00e1k: min\u00e9l kevesebb tud\u00e1ssal rendelkezik valaki az \u00e9let valamely ter\u00fclet\u00e9n \u2013 azaz, min\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 kompetens – \u00f6nmag\u00e1t ann\u00e1l hajlamosabb szak\u00e9rt\u0151nek hinni, \u00e9s a hozz\u00e1\u00e9rt\u0151k bizonyoss\u00e1g\u00e1val d\u00f6nteni. A kompetens szem\u00e9ly ezzel szemben – tudat\u00e1ban l\u00e9v\u00e9n a helyzet bonyolults\u00e1g\u00e1nak \u00e9s ismeretei korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1nak – al\u00e1becs\u00fcli saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1t \u00e9s t\u00e9tov\u00e1zik a d\u00f6nt\u00e9sekn\u00e9l. A nyilv\u00e1nos vit\u00e1kban, amelynek hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 gondoljunk csak az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1si k\u00fczdelemre – az \u00e1tlagember v\u00e9lem\u00e9nye form\u00e1l\u00f3dik, meggy\u0151z\u0151bbnek t\u0171nik a magabiztosan nyilatkoz\u00f3 dilett\u00e1ns, mint a megalapozott tud\u00e1s\u00fa, de bizonytalan szakember. Mik\u00f6zben teh\u00e1t az \u00e1tlagpolg\u00e1r ismeretei fogyatkoznak, a val\u00f3s\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott ideje cs\u00f6kken, \u00e9s egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rti, ami k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte t\u00f6rt\u00e9nik, t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vet \u0151r\u00fclteket \u00e9s v\u00e1laszt \u0151r\u00fclts\u00e9geket.<\/p>\n Az egykor megfontolt k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak teh\u00e1t hajlamos lesznek – B. Russel egykor t\u00falz\u00f3nak t\u0171n\u0151 megfogalmaz\u00e1sa szerint – magabiztos idi\u00f3tak\u00e9nt<\/em> viselkedni. Ezt a viselked\u00e9s\u00e9t azut\u00e1n a sanda sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa demag\u00f3gok ki is haszn\u00e1lj\u00e1k: ez\u00e9rt bomb\u00e1zz\u00e1k a polg\u00e1rokat hamis h\u00edrekkel, \u201et\u00f6ltik fel\u201d a t\u00e9nyeknek ellenmond\u00f3 \u00f6k\u00f6rs\u00e9gekkel. A normalit\u00e1s \u00fatj\u00e1r\u00f3l let\u00e9r\u00edtve \u00edgy \u201et\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en\u201d jutnak meggondolatlan \u00e9s \u00e9sszer\u0171tlen d\u00f6nt\u00e9sekre. Az elm\u00falt id\u0151szak megh\u00f6kkent\u0151 politikai esem\u00e9nyei \u2013 Trump megv\u00e1laszt\u00e1sa vagy a Brexit \u2013 mutatj\u00e1k, mik\u00e9nt \u201esiklatja ki\u201d a demokr\u00e1ci\u00e1t egy demag\u00f3g aj\u00e1nlat: tegy\u00fck \u00fajra az els\u0151 helyre.., tegy\u00fck \u00fajra naggy\u00e1.., legy\u00fcnk \u00fajra szuver\u00e9nek\u2026 stb. A k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak pedig rendre bed\u0151ltek a populista aj\u00e1nlatnak, \u00e9s olyan demag\u00f3g politikusokra szavaztak, akik sem a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s felt\u00e9teleivel, sem annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel nincsenek tiszt\u00e1ban.<\/p>\n A demokr\u00e1cia v\u00e9gs\u0151 mened\u00e9k\u00e9t \u2013 v\u00e9lhetn\u00e9nk \u2013 az id\u0151sek gener\u00e1ci\u00f3ja jelenti. Az \u00f6regeket t\u00f6bbnyire \u00f3vatosnak gondolj\u00e1k, akiket a hossz\u00fa \u00e9vtizedek tapasztalatai megfontolts\u00e1gra k\u00e9sztetnek. Bizakodhatn\u00e1nk ez\u00e9rt: b\u00f6lcsess\u00e9g\u00fck \u00e1tsug\u00e1rz\u00f3dik unok\u00e1ik \u2013 a mai fiatalok – \u00e9s gyermekeik \u2013 a mai k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak \u2013 nemzed\u00e9k\u00e9re. \u00c1m gondoljon az olvas\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9nek 70 \u00e9v feletti tagjaira, \u00e9s a helyzet m\u00e1r nem t\u0171nik annyira r\u00f3zs\u00e1snak. \u00c9s nem t\u00e9ved: a kutat\u00e1s nemr\u00e9g egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hat\u00e1st \u2013 a Castle-effektust \u2013 azonos\u00edtott, amely az id\u0151sek megt\u00e9veszthet\u0151s\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u201ecsal\u00f3-felismer\u0151\u201d k\u00e9pess\u00e9geik roml\u00e1s\u00e1t mutatta. (Castle, E. et al. PNAS. 2012. dec 18.) A k\u00eds\u00e9rlet – visszaigazolva a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let sz\u00e1mtalan tapasztalat\u00e1t – azt mutatta: az id\u0151sek \u201ehazugs\u00e1g-azonos\u00edt\u00f3\u201d k\u00e9pess\u00e9ge, az, hogy meg tudj\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni azt, akire bizton sz\u00e1m\u00edthatnak, att\u00f3l, aki be akarja csapni \u0151ket, v\u00e9szesen cs\u00f6kken az \u00e9letkor el\u0151re halad\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n Koroszt\u00e1lyom \u2013 t\u00fal vagyok a 70-en! – a 21. sz\u00e1zad kisz\u00e1m\u00edthatatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt egyre kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9pes re\u00e1lisan meg\u00edt\u00e9lni a helyzet\u00e9t. K\u00f6nnyen t\u00e9ved abban az \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sben: kiben b\u00edzhat meg, \u00e9s ki az, akit jobb volna ker\u00fclni. Bizalmatlan saj\u00e1t csal\u00e1dtagjaival szemben, viszont gyan\u00fatlanul hisz idegeneknek, akik azut\u00e1n f\u00e9lrevezetik \u0151t. (L\u00e1sd: \u201eVikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s Abdul.\u201d). A gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9s szokatlan helyzetekben hajlamosak lesz\u00fcnk irracion\u00e1lisan \u00e9s felel\u0151tlen\u00fcl d\u00f6nteni. L\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanezt t\u00e1masztotta al\u00e1 egy m\u00e1sik kutat\u00e1s: m\u00e9g az egy\u00e9bk\u00e9nt j\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s szellemileg stimul\u00e1l\u00f3 felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 id\u0151sek is nehezen azonos\u00edtj\u00e1k a val\u00f3s\u00e1gos probl\u00e9m\u00e1kat, \u00e9s elt\u00e9vednek a d\u00f6nt\u00e9sek labirintus\u00e1ban. (Tymula, A. et al. PNAS 2013 okt.13). Mindezt a populista politikusok ki is haszn\u00e1lj\u00e1k: f\u00e9lelmet kelt\u0151 \u00e9s bizonytalan helyzetet id\u00e9znek el\u0151. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt az id\u0151sek nem biztos t\u00e1maszai, ink\u00e1bb gyenge l\u00e1ncszemei a demokr\u00e1ci\u00e1nak.<\/p>\n 1787 nyar\u00e1n Philadelphi\u00e1ban a h\u00edrre, hogy h\u00f3napok munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt megsz\u00fcletett az az\u00f3ta USA Alkotm\u00e1nyak\u00e9nt ismer dokumentum, izgatott t\u00f6meg gy\u0171lt \u00f6ssze. Mit k\u00e9sz\u00edtettek nek\u00fcnk? <\/em>\u2013 szegezte neki valaki a k\u00e9rd\u00e9st az \u00e9p\u00fclet ajtaj\u00e1n kil\u00e9p\u0151 Benjamin Franklinnak. Egy k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, ha meg tudj\u00e1tok tartani!<\/em> \u2013 bukott ki a v\u00e1lasz a megh\u00f6kkent Franklinb\u00f3l. \u00d6szt\u00f6nszer\u0171 reakci\u00f3ja a polg\u00e1rok elh\u00e1r\u00edthatatlan felel\u0151ss\u00e9g\u00e9re figyelmeztetett. \u00c1m, vagy sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, B. Russel m\u00e1r k\u00e9nytelen volt meg\u00e1llap\u00edtani: \u201eA vil\u00e1ggal az a baj, hogy az ostob\u00e1k magabiztosak, m\u00edg az \u00e9rtelmesek tele vannak k\u00e9ts\u00e9ggel.\u201d Helyzet\u00fcnk a 21. sz\u00e1zadban – ha lehet – m\u00e9g rosszabb: vil\u00e1gunk fokozatosan a k\u00e1osz fel\u00e9 sodr\u00f3dik, a nemzetek bizonytalanul egyens\u00falyoznak a bel\u00e1thatatlan hat\u00e1sok \u00e9s a fenyeget\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyek szakad\u00e9k\u00e1nak sz\u00e9l\u00e9n. A gl\u00f3busz t\u00f6bb-milli\u00e1rd polg\u00e1ra pedig – \u00e9ljen a m\u00e9g<\/em> liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1kban, vagy az illiber\u00e1lis autokr\u00e1ci\u00e1kban – egyre kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tja \u00e1t, \u00e9s \u00e9rti meg, ami k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte t\u00f6rt\u00e9nik. A felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s a j\u00f3zans\u00e1g helyett az \u00e9rdektelens\u00e9g \u00e9s a megfontolatlans\u00e1g vez\u00e9rli a viselked\u00e9st. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt form\u00e1l\u00f3dik j\u00f6v\u0151nk: a 21. sz\u00e1zad \u201esz\u00e9p \u00faj vil\u00e1ga\u201d.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u00e9g a 1960-as \u00e9vekben – a szil\u00e1rdtest-fizika b\u0171v\u00f6let\u00e9ben, a KFKI-ban – a kezembe ker\u00fclt J. M. Ziman: Solid states physics c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve. A krist\u00e1lyr\u00e1csban mozg\u00f3 elektronok viselked\u00e9s\u00e9t t\u00e1rgyal\u00f3 fejezet elej\u00e9n meglep\u0151dve fedeztem fel az ismer\u0151s mott\u00f3t: \u201eA szabads\u00e1g, a felismert sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g.\u201d (Engels). \u00d6r\u00f6mmel t\u00f6lt\u00f6tt el, hogy a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3s, az \u00e1ltalam akkor isten\u00edtett szerz\u0151re […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/317"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=317"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/317\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":318,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/317\/revisions\/318"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=317"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=317"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=317"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}