<\/p>\n
Scott Fitzgerald, 1925-ben megjelent reg\u00e9nye \u2013 A Nagy Gatsby – a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 karrier-t\u00f6rt\u00e9net. F\u0151h\u0151se – Jay Gatsby – a rohan\u00f3 1920-as \u00e9vekben, gyan\u00fas \u00fcgyletekkel, hatalmas vagyont csin\u00e1lt \u00e9s a helyi t\u00e1rsas\u00e1g kedvelt figur\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Luxuspartijaira mindenki sz\u00edvesen elj\u00e1rt, \u00e1m \u00e1lmait – az elismer\u00e9st jelent\u0151 st\u00e1tuszt, \u00e9s a csod\u00e1lt feles\u00e9get – nem siker\u00fclt el\u00e9rnie. A Nagy Gatsby g\u00f6rbe (Graet Gatsby curve) fogalma, amely\u00a0 nemr\u00e9g bukkant el\u0151 az elemz\u00e9sekben, a vagyoni egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt felt\u00e9telezett pozit\u00edv kapcsolat, t\u00e9nyeken alapul\u00f3 c\u00e1folat\u00e1ra utal. (Corak, K. 2013. Income Inequality, Equality of Opportunity, and Intergenerational Mobility. JEP).<\/p>\n
Az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d az elm\u00falt sz\u00e1zadban a fejlett vil\u00e1g polg\u00e1rainak vez\u00e9relve lett. Az \u00e1tlagember ezt \u00fagy ford\u00edtotta le a maga sz\u00e1m\u00e1ra: \u201eszabadon k\u00f6vesd \u00e1lmaidat, mert kem\u00e9ny munk\u00e1val b\u00e1rmit el\u00e9rhetsz\u201d. A megny\u00edl\u00f3 es\u00e9lyek realit\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindulva \u2013 r\u00e9szben tudatosan, r\u00e9szben belet\u00f6r\u0151d\u0151en \u2013 az emberek hajland\u00f3knak l\u00e1tszottak az egyenl\u0151tlens\u00e9g viszonylag magas szintj\u00e9t elfogadni. Nem k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg azt a k\u00f6zkelet\u0171 v\u00e9leked\u00e9st: az el\u0151rejut\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge mindenki el\u0151tt nyitva \u00e1ll, mivel pedig ezt az egy\u00e9n tehets\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtheti, aki t\u00f6bbet \u00e9rt el, az ezt maga teremtette. Emiatt az egyenl\u0151tlens\u00e9g nemcsak indokolt, hanem m\u00e9g motiv\u00e1l\u00f3 is. Ha ugyanis a kitart\u00f3 \u00e9s kem\u00e9ny munka mint\u00e1j\u00e1t gyermekeidnek is \u00e1tadod, \u0151k m\u00e9g n\u00e1ladn\u00e1l is t\u00f6bbet \u00e9rhetnek el.<\/p>\n
A elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad sok\u00e1ig vissza is l\u00e1tszott igazolni ezt a hitet: az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k mindegyike jobban \u00e9lt, mint sz\u00fcleik. S ha ehhez hozz\u00e1vessz\u00fck a komfortnak m\u00e9g az als\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli polg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra is el\u00e9rhet\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek szeg\u00e9nyei jobban \u00e9lnek, mint 100 \u00e9ve a tehet\u0151sek. Vagyis, nem alap n\u00e9lk\u00fcl hivatkozhattak arra, hogy az egyenl\u0151tlens\u00e9g nem ellens\u00e9ge, legfeljebb kellemetlen, de elmaradhatatlan velej\u00e1r\u00f3ja a felemelked\u00e9snek! Az elm\u00falt \u00e9vtizedben napvil\u00e1gra ker\u00fclt \u00faj t\u00e9nyek azonban megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt felt\u00e9telezett pozit\u00edv kapcsolatot. \u00d6sszevetve ugyanis a nagyobb egyenl\u0151tlens\u00e9ggel jellemezhet\u0151 orsz\u00e1gokat \u2013 USA, Anglia \u00e9s Olaszorsz\u00e1g \u2013 a viszonylag egyenl\u0151bb t\u00e1rsadalmakkal \u2013 Finnorsz\u00e1g, Norv\u00e9gia \u00e9s D\u00e1nia \u2013 az ut\u00f3bbiakn\u00e1l jellegzetesen magasabb volt a gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti, a j\u00f6vedelmek alapj\u00e1n m\u00e9rhet\u0151 t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s. A \u201eNagy Gatsby g\u00f6rbe\u201d teh\u00e1t, az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d \u00edg\u00e9rete helyett – t\u00f6bbet \u00e9rhetsz el, mint ap\u00e1d -, ink\u00e1bb \u201er\u00e9m\u00e1lomra\u201d utalt: ott maradsz, ahol ap\u00e1d volt.<\/p>\n
De mi\u00e9rt is olyan fontos a mobilit\u00e1s, amikor a fejlett t\u00e1rsadalmak viszonylag magas \u00e9letmin\u0151s\u00e9get k\u00e9pesek ny\u00fajtani polg\u00e1raik t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek? A k\u00e9rd\u00e9sre a legszeml\u00e9letesebb \u00e9rvet \u2013 a vil\u00e1g egyik leggazdagabb embere – Warren Buffett hozta fel. Egy milli\u00e1rdost\u00f3l szokatlan m\u00f3don, azzal v\u00e9dte meg a magas \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si ad\u00f3t t\u00e1mogat\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t: \u201ea meg nem szolg\u00e1lt jutalom, nem j\u00f3 \u00f6szt\u00f6nz\u0151je a teljes\u00edtm\u00e9nynek\u201d. S hogy m\u00e9g vil\u00e1gosabb legyen, mire gondol, egy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151 hasonlatot alkalmazott: \u201eAz \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si ad\u00f3 megsz\u00fcntet\u00e9se azt jelenti, hogy a 2020-as Olimpiai csapat tagjait, mindenf\u00e9le versenyt mell\u0151zve, a 2000-as Olimpia arany\u00e9rmeseinek legid\u0151sebb gyermekeib\u0151l \u00e1ll\u00edtan\u00e1nk \u00f6ssze\u201d. Ha ugyanis a t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3t, \u00e9s a j\u00f6vedelmet, a kultur\u00e1lis \u00e9s a tudom\u00e1nyos karriert az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt helyzet hat\u00e1rozza meg, az egyenl\u0151tlens\u00e9gek elker\u00fclhetetlen\u00fcl tov\u00e1bb n\u00f6vekednek. A leg\u00fajabb \u2013 \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 ter\u00fcleteket \u00e9rint\u0151 – kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy amikor az el\u0151rejut\u00e1s ar\u00e1nyos a m\u00e1r el\u00e9rt szinttel, az egyenl\u0151tlens\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9se \u201ebele van programozva\u201d a rendszerbe. \u00cdgy egy legut\u00f3bbi elemz\u00e9s a tudom\u00e1ny-finansz\u00edroz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n mutatta ki a M\u00e1t\u00e9-effektus \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. (Bol, T. et al. 2018. The Matthew effect in science funding. PNAS.).<\/p>\n
A t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t l\u00e1tv\u00e1nyosan igazolta a t\u00f6rt\u00e9nelem is. Azok az orsz\u00e1gok fejl\u0151dtek gyorsabban – \u00e9s v\u00e1ltak demokratikuss\u00e1 – ahol a kiemelked\u00e9s versenyben d\u0151lt el. Ahol viszont az el\u0151rejut\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lag a privilegiz\u00e1lt r\u00e9tegek el\u0151tt ny\u00edlt meg, lehanyatlottak. Az elm\u00falt 500 \u00e9v vitathatatlan tapasztalata: az egy\u00e9ni \u00e9s a t\u00e1rsadalmi siker az \u00e9let minden szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban \u2013 a politik\u00e1ban, a gazdas\u00e1gban, a kult\u00far\u00e1ban \u00e9s a tudom\u00e1nyban – \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 \u201eszabad versenyb\u0151l\u201d sz\u00fcletik. Ennek a trendnek a legszeml\u00e9letesebb bizony\u00edt\u00e9kait a 20. sz\u00e1zad v\u00e9letlenszer\u0171en bek\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201ek\u00eds\u00e9rletei\u201d \u2013 mint a \u201ekett\u00e9v\u00e1gott\u201d N\u00e9metorsz\u00e1g vagy Korea\u201d esetei \u2013 szolg\u00e1ltatt\u00e1k. De ugyanez a tapasztalat sz\u0171rhet\u0151 le n\u00e9h\u00e1ny \u201erokon\u201d orsz\u00e1g \u2013 pl. Finnorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g, vagy Szingap\u00far \u00e9s Malajzia \u2013 egyik\u00e9n\u00e9l bek\u00f6vetkez\u0151 fokozatos, m\u00e9gis gy\u00f6keres int\u00e9zm\u00e9nyi-, \u00e9s kultur\u00e1lis-v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyez\u0151 \u00e1talakul\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra bek\u00f6vetkez\u0151 nekilend\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l, illetve annak elmarad\u00e1s\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n
A t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi sikert teh\u00e1t merev hierarchi\u00e1k fellazul\u00e1sa, a teljes\u00edtm\u00e9nyen alapul\u00f3 kiemelked\u00e9s, a mindenkire kiterjed\u0151 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3 verseny felt\u00e9telei biztos\u00edtott\u00e1k. Ennek t\u00fckr\u00e9ben az egyenl\u0151tlens\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9se \u00f6sszekapcsol\u00f3dva a mobilit\u00e1s lecs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel a 19. sz\u00e1zad merev t\u00e1rsadalmainak visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t vet\u00edti el\u0151re. Az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos ellen\u00e9rz\u00e9sek a 80-as \u00e9vekt\u0151l megn\u0151ttek, \u00e1m kezdetben csup\u00e1n a fogyaszt\u00e1s ter\u00e9n sz\u00e9les\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalmi szakad\u00e9k \u201ecsapta ki a biztos\u00edt\u00e9kot\u201d. Ugyanakkor a neves k\u00f6zgazd\u00e1sz, P. Krugman \u2013 t\u00f6bbekkel egyet\u00e9rtve – m\u00e1r arra figyelmeztetett: \u201ea sz\u00fcl\u0151k az ut\u00f3daiknak \u00e1tadnak tart\u00f3s el\u0151nye illetve h\u00e1tr\u00e1nya, ami az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben n\u00f6vekedni fog, jelent\u0151sen n\u00f6velni fogja az egyenl\u0151tlens\u00e9get az USA-ban\u201d. Mindez azzal fenyeget, hogy a 20. sz\u00e1zadot \u2013 a v\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tben – nem egy post-modern<\/em> 21., hanem egy pre-modern<\/em> 19. sz\u00e1zad k\u00f6vetheti.<\/p>\n Az elm\u00falt \u00e9vtizedben az egyenl\u0151tlens\u00e9g a fejlett vil\u00e1gban \u00fajra el\u00e9rte a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek szintj\u00e9t. A 99% \u00e9s az 1% k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e1thidalhatatlann\u00e1 v\u00e1ltak \u00e9s meg\u00e1ll\u00edthatatlanul tov\u00e1bb n\u0151nek. \u00c1m, m\u00e9g az egyenl\u0151tlens\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9n\u00e9l is szor\u00edt\u00f3bb probl\u00e9ma, hogy – d\u00f6nt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben ennek hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 lecs\u00f6kkent a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s. Egyre t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 akad\u00e1lyozza a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 r\u00e9tegek felemelked\u00e9st. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9nek piramis<\/em> alak\u00fa t\u00e1rsadalmai, a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly kiemelked\u00e9s\u00e9vel, \u201eterhes babapisk\u00f3ta<\/em>\u201d (Kolosi Tam\u00e1s) alakj\u00e1ra form\u00e1l\u00f3dtak, majd a 1980-as \u00e9vekt\u0151l \u00fajra az elkeskenyed\u0151 der\u00e9k<\/em> lett a \u201edivat\u201d. A modern t\u00e1rsadalmak, a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve k\u00f6z\u00e9pen elsz\u0171k\u00fcl\u0151 homok\u00f3r\u00e1hoz kezdtek hasonl\u00edtani. A kor\u00e1bban egys\u00e9gesen feljebb l\u00e9p\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly fokozatosan k\u00e9t r\u00e9szre esett sz\u00e9t. Kisebb r\u00e9sz\u00fck, a magas k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 sikerkeres\u0151k<\/em>, k\u00e9pesek voltak alkalmazkodni \u00e9s tov\u00e1bb emelkedni. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck azonban – a kudarcker\u00fcl\u0151k<\/em> \u2013 versenyk\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1ltak: ism\u00e9tl\u0151d\u0151 kudarcaik hat\u00e1s\u00e1ra visszautas\u00edtott\u00e1k az alkalmazkod\u00e1st, \u00e9s fokozatosan les\u00fcllyedtek.<\/p>\n A 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9ben a homok\u00f3ra elkeskenyed\u0151 k\u00f6z\u00e9pe \u00e1ltal elv\u00e1lasztott felemelked\u0151k \u00e9s a leszakad\u00f3k t\u00e1rsadalmi csoportjai k\u00f6z\u00f6tt az \u201e\u00e1tj\u00e1r\u00e1s\u201d gyakorlatilag megsz\u0171nt. Ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak a lenyomata jelenik meg a leszakad\u00f3k \u00e9letm\u00f3dj\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 meg k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00e1voli jelens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt. Az egyik: az amerikai feh\u00e9r k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt is el\u00e9rte a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-v\u00e1ls\u00e1g. A les\u00fcllyed\u0151k csoportjai r\u00e1t\u00e9vedtek, majd ott-ragadtak a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3k t\u00f6meges – a gy\u00f3gy\u00e1szati probl\u00e9m\u00e1kt\u00f3l f\u00fcggetlen \u2013 haszn\u00e1lat\u00e1nak csapd\u00e1j\u00e1ban. A m\u00e1sik: e r\u00e9tegek a v\u00e1laszt\u00e1sok sors\u00e1t eld\u00f6nt\u0151 politikai befoly\u00e1solhat\u00f3s\u00e1ga ugr\u00e1sszer\u0171 megn\u00f6vekedett, el\u0151bb a subprime hitelekhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t sz\u00e9les\u00edt\u0151, majd a megrend\u00fclt identit\u00e1s v\u00e9delm\u00e9t hirdet\u0151 politika hat\u00e1s\u00e1ra. Mindegyik jelens\u00e9get – a napi k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-adag, a napi hitel-adag (payday loan), \u00e9s a napi \u201efels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g-adag\u201d megszerz\u00e9s\u00e9nek \u2013 addiktivit\u00e1s-jelleg\u0171 k\u00e9nyszere mozgatja.<\/p>\n A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azut\u00e1n – v\u00e1ratlan m\u00f3don – \u00fajrakezd\u0151d\u00f6tt a kultur\u00e1lis \u201eoszt\u00e1lyhat\u00e1rok\u201d ki\u00e9p\u00fcl\u00e9se is. A vagyoni egyenl\u0151tlens\u00e9ggel kapcsolatos korl\u00e1tok mellett felbukkantak olyan – kor\u00e1bban h\u00e1tt\u00e9rbe szorult – viselked\u00e9si mint\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 kultur\u00e1lis jelz\u00e9sek, amelyek k\u00f6nnyen felismerhet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, ki tartozik k\u00f6z\u00e9nk, \u00e9s ki az, aki nem. Kider\u00fclt, hogy a mobilit\u00e1st g\u00e1tl\u00f3 kultur\u00e1lis falak \u201efel\u00e9p\u00fcl\u00e9se\u201d – szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl \u2013 \u00fajra oszt\u00e1lyokat teremt egy kor\u00e1bban \u201eoszt\u00e1lyok n\u00e9lk\u00fclinek\u201d hirdetett t\u00e1rsadalomban. Ezek a l\u00e1thatatlan, m\u00e9gis szinte \u00e1th\u00e1ghatatlan falak kultur\u00e1lis jelekb\u0151l \u2013 viselked\u00e9si mint\u00e1kb\u00f3l, szok\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s \u00e9letm\u00f3dbeli jelz\u00e9sekb\u0151l \u2013 \u00e9p\u00fclnek. Azok a karrierre v\u00e1gy\u00f3k, akik a sz\u00fcks\u00e9ges teljes\u00edtm\u00e9nyt ugyan ny\u00fajtani tudj\u00e1k, de kultur\u00e1lis \u00e9rtelemben nem illeszkednek bele a privilegiz\u00e1lt k\u00f6rnyezetbe \u2013 nem tudj\u00e1k megk\u00f6tni a nyakkend\u0151j\u00fcket, nem tudnak arr\u00f3l t\u00e1rsalogni, amir\u0151l a t\u00f6bbiek – a kiv\u00e1laszt\u00e1sn\u00e1l szinte automatikusan h\u00e1trasorol\u00f3dnak \u00e9s elutas\u00edttatnak.<\/p>\n Az egykor szabad versenyben szelekt\u00e1l\u00f3d\u00f3 hatalmi elit olyan inform\u00e1lis kiv\u00e1laszt\u00e1si szab\u00e1lyokat kezd alkalmazni, amelyek akad\u00e1lyozva a mobilit\u00e1st, konzerv\u00e1lj\u00e1k a st\u00e1tus-quo-t. Az elm\u00falt \u00e9vtized sor\u00e1n ezek a d\u00f6nt\u0151en kultur\u00e1lis elemekb\u0151l felemelked\u0151 falak, csaknem a 19. sz\u00e1zadhoz hasonl\u00edthat\u00f3an, \u00e1tj\u00e1rhatatlanokk\u00e1 v\u00e1ltak. Egy sor \u00faj szociol\u00f3giai elemez\u00e9s \u2013 Reeves, R. (2016): Dream Hoarder \u00e9s Currid-Halkett, E. (2017): The sum of Small Things – mutatja az USA-ban ezt a trendet. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny pedig fenyeget\u0151: megroppant a 20. sz\u00e1zad jellemz\u0151j\u00e9nek tekintett meritokr\u00e1cia, azaz a poz\u00edci\u00f3k r\u00e1termetts\u00e9g \u00e9s \u00e9rdem szerinti bet\u00f6lt\u00e9se. A kutat\u00f3k megh\u00f6kkenve szembes\u00fcltek azzal: a kiemelked\u00e9sben, f\u0151k\u00e9nt a legfontosabb t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyek vezet\u0151i posztjainak bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9n\u00e9l, lecs\u00f6kkent a teljes\u00edtm\u00e9nyhez, k\u00e9pess\u00e9gekhez illeszked\u0151 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s, \u00e9s megn\u0151 az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hatalmi valamint a vagyoni helyzet fontoss\u00e1ga.<\/p>\n A cs\u00f6kken\u0151 mobilit\u00e1s azonban a t\u00f6rt\u00e9nelem tanuls\u00e1ga szerint nemcsak a meglev\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9gek \u201ebefagy\u00e1s\u00e1hoz\u201d, hanem a t\u00e1rsadalmi dinamika lecs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl hanyatl\u00e1shoz vezet. Amikor mindennapos \u00e9lettapasztalatt\u00e1 v\u00e1lik, hogy a gazdagok \u00f6r\u00f6k\u00f6sei teljes\u00edtm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl elfoglalhatj\u00e1k a t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3kat, ez a feljebb l\u00e9p\u00e9sb\u0151l kiz\u00e1rtakat demotiv\u00e1lja. Ahelyett, hogy kem\u00e9ny munk\u00e1ra \u00e9s alkalmazkod\u00e1sra k\u00e9sztetn\u00e9 \u0151ket, az sugallja: b\u00e1rmit teszel, \u00fagyis vesztes maradsz. Nem \u00e9rdemes tanulni, bajl\u00f3dni a kapcsolat-\u00e9p\u00edt\u00e9ssel, befektetni az emberi t\u0151k\u00e9dbe, mert a v\u00e9g\u00e9n mindig te fizetsz r\u00e1. A l\u00e1tv\u00e1nyos egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s az \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t alkot\u00f3 csoportj\u00e1nak folytonos sikertelens\u00e9ge lehetetlenn\u00e9 teszi, a felemelked\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges jutalom-halaszt\u00e1s elvisel\u00e9s\u00e9t. A kudarcok v\u00e9gs\u0151 magyar\u00e1zatk\u00e9nt pedig \u00fajra feler\u0151s\u00f6dik a lefegyverz\u0151 r\u00e9gi \u00e9rvel\u00e9s: \u201eha ez a rohadt rendszer nem volna\u2026\u201d.<\/p>\n Ennek a trendnek aggodalmat kelt\u0151 \u00fczenete van a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Orb\u00e1n Viktor ugyanis a m\u00faltat k\u00edn\u00e1lja fel j\u00f6v\u0151k\u00e9nt. A 2010 \u00f3ta kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 vil\u00e1gunkat pontosan jellemzi a NER-beli vejek \u00e9s haverok karrierlehet\u0151s\u00e9geinek \u00f6sszevet\u00e9se a 19. sz\u00e1zad k\u00f6nyveib\u0151l visszak\u00f6sz\u00f6n\u0151 lehet\u0151s\u00e9gekkel. Balzac Goriot ap\u00f3j\u00e1nak egyik h\u0151se \u2013 Vautrin – a k\u00f6vetkez\u0151 perspekt\u00edv\u00e1t rajzolja fel a t\u0151le \u201ekarriertan\u00e1csot\u201d tan\u00e1csot k\u00e9r\u0151 Rastignacnak: \u201eHarminc\u00e9ves kora k\u00f6r\u00fcl kinevezik b\u00edr\u00f3nak ezerk\u00e9tsz\u00e1z frank fizet\u00e9ssel, ha ugyan m\u00e9g nem dobta szem\u00e9tre a tal\u00e1rt. Mire el\u00e9ri a negyvenedik \u00e9v\u00e9t, elveszi egy moln\u00e1r l\u00e1ny\u00e1t, aki k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00e9vi hatezer frankot hoz a h\u00e1zhoz. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m! Ha protekci\u00f3ja van, harminc\u00e9ves kor\u00e1ra kir\u00e1ly f\u0151\u00fcgy\u00e9sz lesz, h\u00e1romezer frank fizet\u00e9ssel, \u00e9s feles\u00e9g\u00fcl veszi a polg\u00e1rmester l\u00e1ny\u00e1t. Ha elk\u00f6vet valamilyen kis politikai aljass\u00e1got .. (Sic!) akkor negyven\u00e9ves f\u0151vel f\u0151\u00fcgy\u00e9sz lesz \u00e9s m\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151 is lehet.\u201d<\/p>\n Orb\u00e1n Viktor a kiemelked\u00e9s\u00e9rt foly\u00f3 \u201eszabad versenyt\u201d hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezve, alapvet\u0151en a lojalit\u00e1son alapul\u00f3 rendszert \u00e9p\u00edt ki. Ezt a t\u00e1rsadalmat a parancsot gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9grehajt\u00f3, \u00e9s b\u00e1rmit kiszolg\u00e1lni hajland\u00f3 elit m\u0171k\u00f6dteti. \u00c9letelv\u00fck: nem versenyezni, hanem beh\u00e1zasodni \u00e9s szolg\u00e1latba l\u00e9pni. Aki pedig – Vautrin tan\u00e1cs\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 m\u00e9g egy kis politikai aljass\u00e1gra is hajland\u00f3<\/em>: az \u00fajra \u00e9s \u00fajra nyerni fog! Ebben a j\u00f3l fizet\u0151s \u00e1ll\u00e1sok\u00e9rt, \u00e9s az es\u00e9lyek\u00e9rt foly\u00f3 versenyben nincsenek vil\u00e1gos szab\u00e1lyok \u00e9s a p\u00e1lya nem is mindenki el\u0151tt nyitott. Egyetlen szem\u00e9ly d\u00f6nt, ki indulhat, \u00e9s ki lesz a gy\u0151ztes a versenyben, \u00e9s az t\u00f6bbnyire nem a legtehets\u00e9gesebb \u00e9s legink\u00e1bb r\u00e1termett. Ez egyidej\u0171leg teszi versenyk\u00e9ptelenn\u00e9 az egyes embert, \u00e9s alkalmazkod\u00e1sra k\u00e9ptelenn\u00e9 a magyars\u00e1got egy v\u00e1ls\u00e1gokkal szeg\u00e9lyezett, egyben azonban \u00faj perspekt\u00edv\u00e1t is nyit\u00f3 21. sz\u00e1zadban. A jobb\u00e1gyok 1514-es \u00f6r\u00f6k\u00f6s szolgas\u00e1g al\u00e1 vet\u00e9se zajlik a szem\u00fcnk el\u0151tt. S ez – mint akkor – most ism\u00e9t leszak\u00edt Eur\u00f3p\u00e1r\u00f3l. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek pedig \u00e9ppolyan hosszan tart\u00f3ak \u00e9s v\u00e9gzetesek lesznek.<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Scott Fitzgerald, 1925-ben megjelent reg\u00e9nye \u2013 A Nagy Gatsby – a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 karrier-t\u00f6rt\u00e9net. F\u0151h\u0151se – Jay Gatsby – a rohan\u00f3 1920-as \u00e9vekben, gyan\u00fas \u00fcgyletekkel, hatalmas vagyont csin\u00e1lt \u00e9s a helyi t\u00e1rsas\u00e1g kedvelt figur\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Luxuspartijaira mindenki sz\u00edvesen elj\u00e1rt, \u00e1m \u00e1lmait – az elismer\u00e9st jelent\u0151 st\u00e1tuszt, \u00e9s a csod\u00e1lt feles\u00e9get – nem […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/338"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=338"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/338\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":339,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/338\/revisions\/339"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=338"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=338"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=338"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}