Mi\u00e9rt nem Sv\u00e1jc?<\/p>\n
A politikusok tudj\u00e1k, kev\u00e9s, ha tetteik puszt\u00e1n egy hatalmi j\u00e1tszma h\u00faz\u00e1sainak t\u0171nnek. Ez\u00e9rt keresnek sokan t\u00f6rt\u00e9nelmi igazol\u00e1st: l\u00e9p\u00e9seiket egy j\u00f6v\u0151k\u00e9p k\u00fcldet\u00e9s\u00e9be csomagolj\u00e1k, \u00e9s egy glob\u00e1lis j\u00e1tszma h\u00faz\u00e1saik\u00e9nt magyar\u00e1zz\u00e1k. Tekints\u00fcnk ezzel a szemmel Orb\u00e1n Viktor mostani, tusn\u00e1df\u00fcrd\u0151i besz\u00e9d\u00e9re. Mit is \u00e1ll\u00edtott a minisztereln\u00f6k? A 2008-as gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s szomor\u00fa k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9geib\u0151l \u2013 a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l, a magas munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9gb\u0151l \u00e9s a demokr\u00e1cia zavaraib\u00f3l \u2013 \u0150 azt sz\u0171rte le: a liber\u00e1lis \u00e1llamszervez\u00e9s nem kell\u0151en versenyk\u00e9pes. Olyan \u00faj \u00e1llamszervez\u00e9si m\u00f3dszereket keres, amelyek nem nyugatiak, nem liber\u00e1lisok \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl demokratikusak. A j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam helyett a munka alap\u00fa t\u00e1rsadalomra alapozott nemzet-\u00e1llamot k\u00edv\u00e1n \u00e9p\u00edteni.<\/p>\n
Kezdj\u00fck azzal, a minisztereln\u00f6knek k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl igaza van: a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve \u00faj vil\u00e1g kezd\u0151d\u00f6tt. A kor\u00e1bban sikeres, s\u0151t egyed\u00fcli modellk\u00e9nt mindenki sz\u00e1m\u00e1ra aj\u00e1nlott \u201eliber\u00e1lis\u201d t\u00e1rsadalom-szervez\u00e9si modell \u2013 a szabad-piac, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u2013 v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00fczd. Ugyanakkor, kor\u00e1bban kritiz\u00e1lt, authorit\u00e1rius rendszerek viszonylagos sikereket mutatnak fel. Egy ilyen \u00e1talakul\u00f3 vil\u00e1gban nem neh\u00e9z v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnket al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat tal\u00e1lni. \u00c1m a minisztereln\u00f6k \u00e1ltal id\u00e9zett \u201eszt\u00e1rokat\u201d – Szingap\u00far, K\u00edna, India, Oroszorsz\u00e1g, \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u2013 ink\u00e1bb zavarr\u00f3l, mint pontos helyzet\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sr\u0151l tan\u00faskodnak.<\/p>\n
A napjaink egyik \u2013 b\u00e1r nem egyed\u00fcli – \u00e9rtelmez\u0151 modellje, k\u00e9t \u00f6sszetev\u0151 \u2013 a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma \u00e9s az egy\u00e9n jogainak \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se \u2013 alapj\u00e1n oszt\u00e1lyozza a t\u00e1rsadalmakat. (Alexander, A. – Welzel, C. Measuring Effective Democracy. 2012.). A k\u00e9t \u00f6sszetev\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felrajzolt 2\u00d72-es m\u00e1trix, n\u00e9gy t\u00e9rr\u00e9szre bontja a politikai \u201eteret\u201d. A jobb-fels\u0151 n\u00e9gyzet, ahol egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma \u00e9s az egy\u00e9n jogai, a hat\u00e9kony demokr\u00e1ci\u00e1k<\/em> tartom\u00e1nya. Ide tartoznak, – a sarokhoz k\u00f6zel – a skandin\u00e1vok, a hollandok, \u00e9s a sv\u00e1jciak, Kanada \u00e9s Ausztr\u00e1lia, kiss\u00e9 lejjebb, N\u00e9metorsz\u00e1g, Ausztria, Franciaorsz\u00e1g, USA \u00e9s Jap\u00e1n. A bal-fels\u0151 n\u00e9gyzetet \u2013 ahol a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, de s\u00e9r\u00fclnek a polg\u00e1ri jogok \u2013 racion\u00e1lis autokr\u00e1ciak\u00e9nt<\/em> jellemezik. Tipikus p\u00e9ld\u00e1ja Szingap\u00far, de kiss\u00e9 lejjebb, itt tal\u00e1lhat\u00f3k, Malajzia, \u00e9s Kuvait, m\u00e9g lejjebb, K\u00edna, Tajvan, D\u00e9l-Korea, \u00e9s a felez\u0151vonal fel\u00e9 Tun\u00e9zia. A jobb-als\u00f3 n\u00e9gyzet a \u201es\u00e9r\u00fclt\u201d demokr\u00e1ci\u00e1k<\/em> birodalma: itt az egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogok t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek, de a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma s\u00e9r\u00fcl. A p\u00e1rtok m\u0171k\u00f6dhetnek \u00e9s demokratikus v\u00e1laszt\u00e1sokat is tartanak, de a esem\u00e9nyeket nem a t\u00f6rv\u00e9nyek, hanem az oligarchi\u00e1k vet\u00e9lked\u00e9se form\u00e1lja. Ide sorolhat\u00f3 India, D\u00e9l-Amerika sok orsz\u00e1ga, \u00e9s a Balk\u00e1n j\u00f3 r\u00e9sze. V\u00e9g\u00fcl, a m\u00e1trix bal-als\u00f3 n\u00e9gyzet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k a despotikus autokr\u00e1ci\u00e1k<\/em>: itt jelent\u0151sen s\u00e9r\u00fcl mind a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, mind pedig az egy\u00e9ni jogok. A bal-als\u00f3 sarok k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k az oligarchi\u00e1k polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas t\u00e9rs\u00e9gei (Szom\u00e1lia, vagy Afganiszt\u00e1n), kiss\u00e9 feljebb a dikt\u00e1torok \u00e1ltal uralt rendszerek \u2013 mint Zimbabwe vagy \u00c9szak-Korea – m\u00e9g feljebb, Feh\u00e9r-Oroszorsz\u00e1g, majd a m\u00e1trix felez\u0151-vonal\u00e1nak k\u00f6zel\u00e9ben, Ir\u00e1n \u00e9s Oroszorsz\u00e1g tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n Kelet-Eur\u00f3pa a rendszerv\u00e1lt\u00e1sok eredm\u00e9nyek\u00e9nt els\u0151sz\u00f6r a bal-als\u00f3 n\u00e9gyzet belsej\u00e9b\u0151l a m\u00e1trix k\u00f6zep\u00e9re \u2013 a felez\u0151vonalak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1hoz \u2013 ugrott, majd elkezdte \u201ehossz\u00fa menetel\u00e9s\u00e9t\u201d a m\u00e1trix jobb-fels\u0151 r\u00e9sze fel\u00e9. Az \u00e1lom az volt, hogy \u2013 k\u00f6vetve a nyugat-eur\u00f3pai trendet – fokozatosan a jobb-fels\u0151 cs\u00facs fel\u00e9 mozdulnak el. 2000-ig a folyamat nagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy is zajlott. Azt k\u00f6vet\u0151en viszont megtorpant a fejl\u0151d\u00e9s, Kelet- Eur\u00f3pa elbizonytalanodott, \u00e9s bizonyos visszarendez\u0151d\u00e9s ment v\u00e9gbe. A \u201emerre tov\u00e1bb\u201d k\u00e9rd\u00e9sre, a politikai m\u00e1trix k\u00edn\u00e1l eligazod\u00e1st!<\/p>\n A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 pontb\u00f3l \u2013 ahova 2014-re Magyarorsz\u00e1g visszacs\u00faszott – n\u00e9gy ir\u00e1nyban, a n\u00e9gy sarok fel\u00e9, lehet elmozdulni. Az egyik \u00fat, a bal-fels\u0151 sarok – a racion\u00e1lis autokr\u00e1cia<\/em> – ir\u00e1ny\u00e1ba, val\u00f3ban Szingap\u00far fel\u00e9 vezet. Itt az egyeduralkod\u00f3, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1t \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtve igazgatja a t\u00e1rsadalmat: a vil\u00e1gpiacra nyitott gazdas\u00e1got, tiszta versenyt, teljes\u00edtm\u00e9ny alap\u00fa kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1st, magas min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e1llamot hoz l\u00e9tre, a versenyz\u0151 demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t viszont elutas\u00edtja. A m\u00e1sik \u00fat, a jobb-als\u00f3 sarok \u2013 a s\u00e9r\u00fclt demokr\u00e1ci\u00e1k<\/em> – fel\u00e9 visz. Itt a szabad v\u00e1laszt\u00e1sok rendszer\u00e9t felhaszn\u00e1lva, vet\u00e9lked\u0151 oligarchi\u00e1k birtokolj\u00e1k az \u00e1llamot, kisaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k a hatalmat, majd az \u00e9ppen hatalomra ker\u00fcl\u0151k \u00f6nmaguk sz\u00e1m\u00e1ra osztj\u00e1k \u00fajra a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagyon\u00e1t. A harmadik \u00fat, visszafel\u00e9, az egyszer m\u00e1r magunk m\u00f6g\u00f6tt hagyott diktat\u00fara \u2013 a despotikus autokr\u00e1cia<\/em> – ir\u00e1ny\u00e1ba vezet, v\u00e9gs\u0151 esetben \u2013 Ukrajna ennek vesz\u00e9ly\u00e9t jelzi \u2013 a k\u00e1oszba. A negyedik \u00fat, megtestes\u00edtve a rendszerv\u00e1lt\u00e1s eredeti v\u00edzi\u00f3j\u00e1t – a hat\u00e9kony demokr\u00e1cia<\/em> \u2013 mint\u00e1it vet\u00edti el\u00e9nk: Sv\u00e1jc, D\u00e1nia, vagy Hollandia.<\/p>\n Magyarorsz\u00e1g 2000-2010 k\u00f6z\u00f6tt egy\u00e9rtelm\u0171en a – jobb als\u00f3 kocka \u2013 a rosszul m\u0171k\u00f6d\u0151, s\u00e9r\u00fclt demokr\u00e1cia fel\u00e9 sodr\u00f3dott. A 2010-es v\u00e1laszt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en, a 2\/3-os felhatalmaz\u00e1sra t\u00e1maszkodva, Orb\u00e1n Viktor a despotikus autokr\u00e1cia fel\u00e9 vett ir\u00e1nyt. Minden hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 adat \u2013 a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s, a demokr\u00e1cia, a szabads\u00e1g, a korrupci\u00f3s \u00e9s a versenyk\u00e9pess\u00e9gi indexek – az orsz\u00e1g min\u0151s\u00e9g\u00e9nek roml\u00e1s\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik. Fokozatosan a despotikus autokr\u00e1cia n\u00e9gyzet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k orsz\u00e1gok csoportj\u00e1ba s\u0171lyedt\u00fcnk. A minisztereln\u00f6k mostani besz\u00e9de, abb\u00f3l a szempontb\u00f3l \u00e9rdekes, hogy bepillant\u00e1st enged: a jelzett kereszt\u00fathoz \u00e9rkezve, merre halad tov\u00e1bb.<\/p>\n A politikus \u2013 sokak k\u00e9pzelet\u00e9ben \u00e9s Orb\u00e1n Viktor gyakorlat\u00e1ban \u2013 aff\u00e9le politikai \u201ekiskeresked\u0151\u201d: elballag a politikai szupermarketbe, \u00e9s a polcokon lehelyezett politikai \u201e\u00e1rukb\u00f3l\u201d \u00f6sszev\u00e1logatja a pillanatnyilag neki legink\u00e1bb megfelel\u0151ket. Szinte l\u00e1tjuk, amint ott b\u00f3kl\u00e1szik a polcok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s r\u00e1mutat egy int\u00e9zm\u00e9nyre \u2013 \u201ek\u00e9rek ebb\u0151l az alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1gb\u00f3l\u201d -, majd tov\u00e1bb l\u00e9p, \u00e9s r\u00e1b\u00f6k egy t\u00f6rv\u00e9nyre, mondv\u00e1n, \u201etetszik nekem ez a m\u00e9dia-t\u00f6rv\u00e9ny\u201d, majd hosszan mustr\u00e1l egy m\u00e1sikat, \u00e9s megjegyzi, \u201ej\u00f3l \u00e1ll rajtam ez a v\u00e1laszt\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny\u201d. Hirtelen \u00e9szrevesz valamit a fels\u0151 polcon: \u201eNicsak, egy cuki alkotm\u00e1ny\u201d. Az elad\u00f3 \u00f3vatosan figyelmeztetni pr\u00f3b\u00e1lja, \u201eez bizony kiment m\u00e1r a divatb\u00f3l\u201d, vagy csendben megjegyzi, \u201eezek nem illenek \u00f6ssze\u201d, esetleg csak egy fintorral jelzi: \u201eez k\u00e9nyelmetlen lesz\u201d. \u00c1m a v\u00e1lasz mindig ugyanaz: \u201eEz j\u00f3l \u00e1ll nekem. \u00c9n ezt akarom\u201d.\u00a0 \u00c9s nem \u00e9rti, mi\u00e9rt tekint r\u00e1nk olyan furcs\u00e1n Eur\u00f3pa, hiszen mi mind\u00f6ssze csak t\u0171sark\u00fa cip\u0151vel \u00e1llunk a s\u00edl\u00e9cre, \u00e9s a s\u00edbakancsot v\u00e1lasztottuk a maratoni fut\u00e1shoz.<\/p>\n Ne vesztegess\u00fck h\u00e1t az id\u0151t arra, hogy meg\u00e9rts\u00fck, mi\u00e9rt sorolta Orb\u00e1n Viktor \u201eszt\u00e1rokk\u00e9nt\u201d – Szingap\u00far, K\u00edna, India, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u2013 egy csoportba. Nincs benn\u00fck k\u00f6z\u00f6s! Higgy\u00fck el viszont, hogy racion\u00e1lis autokr\u00e1cia (illiber\u00e1lis) modellj\u00e9t akarja. Az igazi k\u00e9rd\u00e9s az: lehet-e Szingap\u00far – val\u00f3ban sikeres, b\u00e1r ellenmond\u00e1sos \u2013 modellj\u00e9t, Eur\u00f3pa k\u00f6zep\u00e9n, azon a m\u00f3don, ahogyan Orb\u00e1n Viktor hozz\u00e1fogott, megalkotni? A t\u00e1rsadalmi modellek \u2013 \u00edgy a racion\u00e1lis autokr\u00e1cia is – csak meghat\u00e1rozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6dik hat\u00e9konyan. Orb\u00e1n Viktor elm\u00falt n\u00e9gy \u00e9vben \u00e9ppen a racion\u00e1lis autokr\u00e1cia modellnek az alapvet\u0151 felt\u00e9telei \u2013 a vil\u00e1gpiacra val\u00f3 nyitotts\u00e1g, a korrupci\u00f3-elleness\u00e9g, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g, mindenkire kiterjed\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyelv, az oligarchi\u00e1k visszaszor\u00edt\u00e1sa \u2013 ellen\u00e9ben vez\u00e9relte a magyar t\u00e1rsadalmat.\u00a0 \u00cdgy, m\u00e9g n\u00e9gy \u00e9v, \u00e9s azon tal\u00e1ljuk magunkat, hogy Szingap\u00far helyett Zimbabw\u00e9be \u00e9rkezt\u00fcnk<\/p>\n A 2010-es v\u00e1laszt\u00e1sok \u00f3ta eltelt id\u0151szak t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei ugyanis kifejezetten a despotikus autokr\u00e1cia fel\u00e9 val\u00f3 elmozdul\u00e1sra utalnak. Itt, a bal als\u00f3 n\u00e9gyzetben, a felez\u0151 vonalakhoz k\u00f6zel vannak ugyan sikeresnek t\u0171n\u0151 autokratikus t\u00e1rsadalmak. \u00c1m ha k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck ezeket, mindegyik olyan term\u00e9szeti kinccsel rendelkezik, amely \u00f3ri\u00e1si j\u00f6vedelemhez juttatj\u00e1k ezeket. Oroszorsz\u00e1g, illetve a Szovjetuni\u00f3 n\u00e9melyik ut\u00f3d\u00e1llama, \u00e9s \u00e9pp \u00edgy, egyik-m\u00e1sik k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1g sikere, gazdag olaj \u00e9s g\u00e1z lel\u0151helyeik kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1n alapul. Az, hogy milyen hossz\u00fa t\u00e1von \u00e9s milyen sikerrel k\u00edn\u00e1lnak term\u00e9szeti forr\u00e1saik fejl\u0151d\u00e9si es\u00e9lyt a j\u00f6v\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, az azonban biztos, a modell nem k\u00f6vethet\u0151 azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik – mint mi – ilyennel nem rendelkeznek.<\/p>\n De tulajdonk\u00e9ppen, mi\u00e9rt is ez a nagy hajcih\u0151? Mi\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk k\u00f6vetni, K\u00edna, vagy India t\u0151l\u00fcnk idegen civiliz\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1j\u00e1t, Oroszorsz\u00e1g vagy T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fatj\u00e1t, vagy m\u00e1solni Szingap\u00far, t\u0151l\u00fcnk a messze es\u0151 modellj\u00e9t? Mi\u00e9rt nem j\u00f3 nek\u00fcnk, mondjuk Sv\u00e1jc? Az orsz\u00e1g \u00e9letsz\u00ednvonala skandin\u00e1v, versenyk\u00e9pess\u00e9ge szingap\u00fari, p\u00e9nz\u00fcgyi fegyelme a n\u00e9metek\u00e9t, a t\u00e1rsadalmi kiegyens\u00falyoz\u00e1s a franci\u00e1k\u00e9t id\u00e9zi, \u00e9s mindezt a britek makacss\u00e1g\u00e1val \u0151rzik, mik\u00f6zben \u00fagy integr\u00e1l\u00f3dnak az EU-ba, hogy nem tagjai annak. A baj ezzel a rendszerrel val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az, hogy semmi h\u0151siess\u00e9g nem kell hozz\u00e1. Itt van egy karny\u00fajt\u00e1sra, \u00e9s megtestes\u00edti mindazt, aminek Orb\u00e1n Viktor az ellens\u00e9ge: a decentraliz\u00e1lt \u00e9s takar\u00e9kos \u00e1llamot, a szabad polg\u00e1rt, a r\u00e9szv\u00e9teli demokr\u00e1ci\u00e1t, a versenyk\u00e9pes oktat\u00e1si \u00e9s gazdas\u00e1gi rendszert.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mi\u00e9rt nem Sv\u00e1jc? A politikusok tudj\u00e1k, kev\u00e9s, ha tetteik puszt\u00e1n egy hatalmi j\u00e1tszma h\u00faz\u00e1sainak t\u0171nnek. Ez\u00e9rt keresnek sokan t\u00f6rt\u00e9nelmi igazol\u00e1st: l\u00e9p\u00e9seiket egy j\u00f6v\u0151k\u00e9p k\u00fcldet\u00e9s\u00e9be csomagolj\u00e1k, \u00e9s egy glob\u00e1lis j\u00e1tszma h\u00faz\u00e1saik\u00e9nt magyar\u00e1zz\u00e1k. Tekints\u00fcnk ezzel a szemmel Orb\u00e1n Viktor mostani, tusn\u00e1df\u00fcrd\u0151i besz\u00e9d\u00e9re. Mit is \u00e1ll\u00edtott a minisztereln\u00f6k? A 2008-as gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s szomor\u00fa k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9geib\u0151l \u2013 a j\u00f3l\u00e9ti […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/34"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=34"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/34\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":35,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/34\/revisions\/35"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=34"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=34"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=34"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}