<\/p>\n
A biztos\u00edt\u00e9kot Raffai Ern\u0151 nyilatkozata csapta ki: \u201e\u00faj \u00fatra kell l\u00e9pnie a nemzetpolitik\u00e1nak: s e harmadik \u00fat a ter\u00fcleti rev\u00edzi\u00f3, a hat\u00e1rm\u00f3dos\u00edt\u00e1s \u00fatja\u201d. Illessz\u00fcnk hozz\u00e1 n\u00e9h\u00e1ny \u2013 egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlennek l\u00e1tsz\u00f3 \u2013 tov\u00e1bbi megnyilatkoz\u00e1st.\u00a0L\u00e1z\u00e1r J\u00e1nos: \u201eT\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk a K\u00e1rp\u00e1t-medencei hegem\u00f3nia\u201d. K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3: \u201eSz\u00fclj\u00fck tele mi a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t\u201d. K\u00e1sler Mikl\u00f3s: \u201eA magyars\u00e1g k\u00fcldet\u00e9studattal \u00e9rkezett a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be\u201d. Fricz Tam\u00e1s: \u201e..domin\u00e1ns politikai rendszer alakult ki Magyarorsz\u00e1gon, akkor ebb\u0151l logikusan k\u00f6vetkezik, hogy helye van a domin\u00e1ns kult\u00far\u00e1nak is\u201d.\u00a0V\u00e9g\u00fcl – a nagy \u00f6tletad\u00f3 -Orb\u00e1n Viktor: \u201eMagyarnak lenni k\u00fcldet\u00e9s,feladat, misszi\u00f3, mel\u00f3. Egy magyar nyelven fel\u00e9p\u00fclt, magyar \u00e9szj\u00e1r\u00e1sra \u00e9p\u00fclt, nagyszer\u0171, ezer\u00e9ves civiliz\u00e1ci\u00f3t idegenek k\u00f6z\u00f6tt, mag\u00e1nyosan ezen a helyen megtartani, feler\u0151s\u00edteni, tov\u00e1bbvinni\u201d.Vajon, mindezek csak a \u201eHajr\u00e1 Magyarorsz\u00e1g\u201d ki\u00e1lt\u00e1sok \u00e9rzelmi h\u0151fok\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lnak?<\/p>\n
Akkor tegy\u00fck mell\u00e9 a hazafias nevel\u00e9s cs\u00facsra-j\u00e1rat\u00e1s\u00e1t, az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek \u201emilitariz\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201d, a hadipar \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9t, a l\u0151t\u00e9rfejleszt\u00e9si programot \u00e9s a hadsereg-\u00e9p\u00edt\u00e9st. (\u201eKaton\u00e1ink v\u00e1rj\u00e1k, hogy ism\u00e9t K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa meghat\u00e1roz\u00f3 erej\u0171 hadsereg\u00e9ben szolg\u00e1lhassanak\u201d \u2013 Orb\u00e1n Viktor). Ha m\u00e9g \u00edgy sem esett volna le a tantusz, vegy\u00fck hozz\u00e1 az elm\u00falt 8 \u00e9vben kiform\u00e1l\u00f3dott hatalmi szerkezetet: az Orb\u00e1n Viktorhoz loj\u00e1lis \u00faj hatalmi elit l\u00e9trehoz\u00e1sa, a hozz\u00e1 k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6t\u0151d\u0151 gazdas\u00e1gi oligarchia fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, a fejb\u00f3lint\u00e1sra kondicion\u00e1lt hivatalnoki r\u00e9teg kinevel\u00e9se, a szabads\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyes biztos\u00edt\u00e9kainak szisztematikus le\u00e9p\u00edt\u00e9se, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1nak a hatalom t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9vel val\u00f3 felv\u00e1lt\u00e1sa, a f\u00fcggetlen m\u00e9dia megsemmis\u00edt\u00e9se, \u00e9s minden ter\u00fclet centraliz\u00e1lt \u00e1llami ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s al\u00e1 von\u00e1sa. S ha volna m\u00e9g k\u00e9ts\u00e9g, vegy\u00fck \u00e9szre: a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok magyars\u00e1ga k\u00f6r\u00e9ben Orb\u00e1n Viktor politikai c\u00e9ljait t\u00e1mogat\u00f3 csoportok ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, a neki tetsz\u0151 politik\u00e1t k\u00f6vet\u0151 p\u00e1rt (Szlov\u00e9n Demokrata P\u00e1rt) hatalomra-ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1sa, szomsz\u00e9djaink destabiliz\u00e1l\u00e1sa (pl. ukr\u00e1n b\u0171n\u00f6z\u0151, magyar \u00fatlev\u00e9llel igyekszik zavart kelteni Szlov\u00e1ki\u00e1ban).<\/p>\n
Az egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlennek t\u0171n\u0151, csak pillanatnyi \u00f6tletek vez\u00e9relte l\u00e9p\u00e9sek a dominancia – egy\u00e1ltal\u00e1n nem rejtett – v\u00e1gy\u00e1ra utalnak. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l pedig a K\u00e1rp\u00e1t-medencei hegem\u00f3nia sz\u00e1nd\u00e9ka t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seibe \u00e9s glob\u00e1lis hatalmi harc kibontakoz\u00f3 esem\u00e9nyeibe illesztve aggodalomra adhat okot. Ezt az aggodalmat a t\u00e1rsadalmak dominancia-orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1t elemz\u0151 \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet – a szoci\u00e1lis dominancia elm\u00e9let<\/em> \u2013 teszi k\u00e9zzelfoghat\u00f3v\u00e1. (Fischer, R. et. al. 2012. Cultural and Institutional Determinants of Social Dominance Orientation. Political Psychology). Az elm\u00e9let az elm\u00falt \u00e9vekben v\u00e1lt a t\u00e1rsadalmon bel\u00fcli \u00e9s a t\u00e1rsadalmak k\u00f6z\u00f6tti hierarchikus kapcsolatok elfogadott \u00e9rtelmez\u00e9si modellj\u00e9v\u00e9. Kiindul\u00f3pontja az a biol\u00f3giai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemi tapasztalat, hogy a csoportok m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se el\u0151ny\u00f6s \u201eversenyk\u00e9pess\u00e9g\u00fck\u201d szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l, ugyanakkor a nagyobb m\u00e9ret sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszi a hierarchikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9st. Az ilyen szervez\u0151d\u00e9s ugyanis el\u0151ny\u00f6ket k\u00edn\u00e1l nemcsak a domin\u00e1ns, hanem az al\u00e1rendelt helyzet\u0171 egyedeknek \u00e9s csoportjaiknak is.<\/p>\n A hierarchikusan tagolt rendszer fenntart\u00e1s\u00e1t jellegzetes hatalmi szerkezetek \u00e9s politikai praktik\u00e1k t\u00e1mogatj\u00e1k. Ezek mellett fontos szerep\u00fck van a hierarchia l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t igazol\u00f3 narrat\u00edv\u00e1knak is, amelyek \u00e9rtelmezik a hegem\u00f3ni\u00e1ra-t\u00f6rekv\u00e9st \u00e9s legitim\u00e1lj\u00e1k a m\u00e1sok f\u00f6l\u00e9 emelked\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t. A kutat\u00e1sok szerint azonban az er\u0151s szoci\u00e1lis dominancia orient\u00e1ci\u00f3, \u00f3vatoss\u00e1gra int\u0151 mell\u00e9khat\u00e1sokkal j\u00e1r egy\u00fctt. (Kunst, J. et al. 2017. Preference for group dominance track and mediate the effect of macro-level social inequality and violence accross societies.). A szoci\u00e1lis dominanci\u00e1t hirdet\u0151 hatalmi elit \u00fagy v\u00e9li: joga van hegem\u00f3ni\u00e1ra t\u00f6rni orsz\u00e1g\u00e1n bel\u00fcl, \u00e9s nemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezet\u00e9ben is. K\u00edv\u00e1natosnak tekinti a szigor\u00fa hierarchi\u00e1t \u00e9s a magas st\u00e1tus-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, elfogadhat\u00f3nak tartja a gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9get \u00e9s a n\u0151k jogainak h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1s\u00e1t, term\u00e9szetesnek veszi a demokr\u00e1cia \u00e9s a sajt\u00f3 korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t. Ha pedig ellen\u00e1ll\u00e1ssal tal\u00e1lkozik, er\u0151szakos akci\u00f3kat kezdem\u00e9nyezve agressz\u00edven t\u00f6rekszik domin\u00e1ns szerep\u00e9nek meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re. A vizsg\u00e1latba bevont 27 orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt \u2013 megh\u00f6kkent\u0151 m\u00f3don – a magyar t\u00e1rsadalom rendelkezett az egyik legmagasabb szoci\u00e1lis dominancia orient\u00e1ci\u00f3val. (i.m. 5409 oldal).<\/p>\n A dominanci\u00e1ra t\u00f6rekv\u00e9s \u2013 amit a hatalomra t\u00f6r\u0151 elitek helyzet\u00fck stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak fel – jellegzetes t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt er\u0151s\u00f6dik fel. Az egyik alaphelyzet: az egykor dics\u0151s\u00e9ges m\u00falttal rendelkez\u0151 birodalom – hosszabb t\u00f6rt\u00e9nelmi peri\u00f3dusban veres\u00e9geket szenvedve – h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, de a hatalmi elit ism\u00e9t el\u00e9g er\u0151snek \u00e9rzi az orsz\u00e1g poz\u00edci\u00f3it ahhoz, hogy harcot ind\u00edtson az egykori dominancia visszaszerz\u00e9s\u00e9re. L\u00e1sd: K\u00edna, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s r\u00e9szben Oroszorsz\u00e1g. A m\u00e1sik alaphelyzet: a hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl gy\u0151ztes hatalom megrend\u00fclni \u00e9rzi gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai poz\u00edci\u00f3it, \u00e9s az elit \u2013 t\u00e1rsadalmi t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9rezve t\u00f6rekv\u00e9sei m\u00f6g\u00f6tt – el\u00e9rkezettnek l\u00e1tja az id\u0151t hatalmi poz\u00edci\u00f3inak visszaszerz\u00e9s\u00e9re. Ez olvashat\u00f3 ki USA, Anglia, \u00e9s r\u00e9szben Franciaorsz\u00e1g viselked\u00e9s\u00e9b\u0151l. A harmadik alaphelyzet: a 20. sz\u00e1zadban domin\u00e1ns szerepet j\u00e1tsz\u00f3, \u00e1m s\u00falyos katonai veres\u00e9geket k\u00f6vet\u0151en ideiglenesen al\u00e1rendelt poz\u00edci\u00f3ba s\u00fcllyedt nemzet – N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Jap\u00e1n \u2013 \u00fajra az \u00e9lbolyba emelkedett. A feln\u0151tt \u00faj nemzed\u00e9kek sz\u00e1m\u00e1ra az egykori kudarc \u00e1lland\u00f3 emleget\u00e9se frusztr\u00e1l\u00f3 \u00e9s el\u00e9rkezettnek l\u00e1tj\u00e1k az id\u0151t, hogy \u2013 visszanyert gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai s\u00falyuk birtok\u00e1ban – ism\u00e9t saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1suk szerint int\u00e9zz\u00e9k \u00fcgyeiket.<\/p>\n A hatalmi elitek meghirdetett dominancia ig\u00e9nye azonban \u2013 szembes\u00fclve m\u00e1sok hasonl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9vel – vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lhat. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l aggodalmat kelt\u0151 a napjainkban terjed\u0151 \u201eTegy\u00fck orsz\u00e1gunkat az els\u0151 helyre\u201d jelsz\u00f3. A sokak \u00e1ltal megfogalmazott leplezetlen sz\u00e1nd\u00e9kok ugyanis a dominancia-t\u00f6rekv\u00e9sek glob\u00e1lis j\u00e1rv\u00e1nny\u00e1 er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t jelzik. Azt a trendet er\u0151s\u00edti n\u00e9h\u00e1ny – a 21. sz\u00e1zadban kibontakoz\u00f3 – hat\u00e1s is. (1). A m\u00falt sz\u00e1zad magas-szint\u0171 migr\u00e1ci\u00f3ja a billen\u00e9si pontig juttatta a t\u00e1rsadalmakat. A t\u00e1rsadalmi elitek a kultur\u00e1lis sokf\u00e9les\u00e9g terjed\u00e9s\u00e9t, a hagyom\u00e1nyos nemzeti kult\u00far\u00e1t fenyeget\u0151nek \u00e9rezve, fel\u00e9rt\u00e9kelik a nemzeti identit\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t. (2). A globaliz\u00e1ci\u00f3 – letagadhatatlan el\u0151nyei mellett \u2013 egy\u00e9rtelm\u0171en korl\u00e1tozza a nemzet-\u00e1llamok hagyom\u00e1nyos szuverenit\u00e1s\u00e1t, ez pedig az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1nak er\u0151szakos ellenreakci\u00f3it v\u00e1ltja ki a hatalmi elitb\u0151l. (3). A nemzet\u00e1llamm\u00e1 szervez\u0151d\u00e9s 19. sz\u00e1zadban elkezd\u0151d\u00f6tt, majd a 20.-ban folytat\u00f3d\u00f3 folyamata csak nem akar nyugv\u00f3pontra jutni. M\u00e9g a stabil strukt\u00far\u00e1j\u00fa \u00e1llamok is \u00fajraszervez\u0151dni l\u00e1tszanak. Eur\u00f3p\u00e1ban t\u00f6bb r\u00e9gi\u00f3 jelentkezik az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llam-alkot\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9vel, most Kalifornia is a sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel szembes\u00fclt, \u00e9s akkor m\u00e9g nem is eml\u00edtett\u00fck a forrong\u00f3 \u00e1zsiai \u00e9s afrikai orsz\u00e1gokat.<\/p>\n A fenti okok k\u00f6vetkezt\u00e9ben szinte minden orsz\u00e1gban feler\u0151s\u00f6dik jelent\u0151s t\u00e1rsadalmi csoportok st\u00e1tusz-fenyegetetts\u00e9ge. Ezt pedig a populist\u00e1k a vil\u00e1g egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g\u00e1ban hat\u00e9konyan ford\u00edtj\u00e1k \u00e1t, a szoci\u00e1lis dominancia k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9be. Emiatt terjed a politikai, a gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis, \u00e9s a vall\u00e1si hegem\u00f3nia, ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151 hirdet\u00e9se. Ezt kifel\u00e9<\/em> olyan tartalm\u00fa \u00fczenetek jelzik: \u201emi m\u00e1sokn\u00e1l kiv\u00e1l\u00f3bbak \u00e9s er\u0151sebbek vagyunk!\u201d, ez\u00e9rt \u201enek\u00fcnk jogunk van megszabni a j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat\u201d! Befel\u00e9<\/em> viszont azt az elv\u00e1r\u00e1st k\u00f6zvet\u00edti, hogy \u201emindenki \u00e1lljon be a sorba\u201d: fogadja el a hierarchiabeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket \u00e9s a neki kiosztott – al\u00e1rendelt – poz\u00edci\u00f3t.<\/p>\n K\u00f6rbetekintve gl\u00f3buszunkon, napjainkban minden h\u00edr a dominancia \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek er\u0151s\u00f6d\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ra utal. Mindez egy\u00fctt, nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gokkal terhes korszakot jelez el\u0151re. A politika \u201esz\u00ednpad\u00e1n\u201d ez nem v\u00edgj\u00e1t\u00e9kot, ink\u00e1bb dr\u00e1m\u00e1t, b\u00e1r rem\u00e9lhet\u0151leg nem trag\u00e9di\u00e1t jelen\u00edt meg. Nek\u00fcnk, magyaroknak pedig ezen a glob\u00e1lis sz\u00ednpadon kell \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcln\u00fcnk. M\u00e9ghozz\u00e1 \u00fagy, hogy a mi hegem\u00f3nia-t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk felt\u00e9telei nem hasonl\u00edthat\u00f3ak a \u201enagyok\u00e9hoz\u201d. Eset\u00fcnkben egy, sem politikai, sem gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l nem meghat\u00e1roz\u00f3 orsz\u00e1g hatalmi elitj\u00e9t fert\u0151zi meg \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt rendszeresen – a r\u00e9gm\u00falt sikerei \u00e9s az \u00e1t\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9nelmi kudarcok k\u00f6z\u00f6tti ellenmond\u00e1s \u00e1ltal felgerjesztett hegem\u00f3nia-t\u00f6rekv\u00e9s. \u00c1m a \u201er\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g\u201d vez\u00e9relte v\u00e1gy, K\u00e1rp\u00e1t-medencei k\u00f6rnyezet\u00fcnkben, a 20. sz\u00e1zadban t\u00f6bbsz\u00f6r sodorta katasztr\u00f3f\u00e1ba nemzet\u00fcnket. M\u00e9gis, a magyar hatalmi elit meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sze tov\u00e1bbra is fog\u00e9kony a hegem\u00f3nia-ig\u00e9ny hirdet\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n A nemzeti \u00e9rz\u00e9s, t\u00fall\u00e9pve az egy\u00e9n \u00e9rzelmi emelkedetts\u00e9g\u00e9t\u0151l h\u00e1bor\u00fakat el\u0151id\u00e9z\u0151 kollekt\u00edv \u0151r\u00fclts\u00e9gig fokoz\u00f3dhat. A bek\u00f6vetkez\u0151 kudarcokat azut\u00e1n rendre t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e9letlenekkel, a bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 ellens\u00e9gek aknamunk\u00e1j\u00e1val magyar\u00e1zt\u00e1k. \u00c1m az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val ism\u00e9t fel\u00e9led az ill\u00fazi\u00f3: az \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetben a dominanci\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 politika sikert hozhat. A 21. sz\u00e1zadban azonban b\u00e1rmely orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra – \u00edgy Magyarorsz\u00e1g el\u0151tt is \u2013 alapvet\u0151en h\u00e1rom lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dik helyt\u00e1llni a glob\u00e1lis dominancia-k\u00fczdelmekben. (1) Csak magunkra sz\u00e1m\u00edthatunk:<\/strong> de ha el\u00e9g er\u0151sek \u00e9s hat\u00e1rozottak vagyunk, kik\u00e9nyszer\u00edthetj\u00fck m\u00e1sokb\u00f3l, amit akarunk. (2) Keresni kell er\u0151s t\u00e1mogat\u00f3kat:<\/strong> \u0151ket kiszolg\u00e1lva, magunkat el\u0151ny\u00f6s helyzetbe hozhatjuk \u00e9s \u00edgy \u2013 t\u00e1mogat\u00e1sukkal – el\u00e9rhetj\u00fck c\u00e9ljainkat. (3) \u00d6sszetart\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni: <\/strong>annak szab\u00e1lyait elfogadva, a meg\u00e1llapod\u00e1sokat betartva, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen egym\u00e1st t\u00e1mogatva el\u00e9rni a biztons\u00e1got.<\/p>\n Az els\u0151 strat\u00e9gia er\u0151szakos hatalmi j\u00e1tszm\u00e1kra, m\u00e1sokat nem meggy\u0151zni, ha nem legy\u0151zni akar\u00f3 k\u00fclpolitik\u00e1ra, \u00e9s az \u201eostromlott v\u00e1r\u201d pszich\u00f3zisra alapoz. Ha ezt egy nagyhatalom folytatja, akkor az eg\u00e9sz vil\u00e1g biztons\u00e1g\u00e1t kock\u00e1ztatja, ha egy kis orsz\u00e1g, akkor \u201ecsak\u201d\u00f6nmag\u00e1t sodorja vesz\u00e9lybe. Magyarorsz\u00e1g eset\u00e9n \u2013 tekintettel az er\u0151viszonyokra – ez a strat\u00e9gia eleve buk\u00e1sra van \u00edt\u00e9lve. Ehhez k\u00e9pest, j\u00e1rhat\u00f3bb \u00fatnak t\u0171nhet a m\u00e1sodik strat\u00e9gia: felaj\u00e1nlkozni valamelyik \u00fajra dominanci\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 nagyhatalomnak \u00e9s cser\u00e9be region\u00e1lis hegem\u00f3nia-t\u00f6rekv\u00e9seink t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t v\u00e1rni t\u0151l\u00fck. Van jel, ami erre utal: \u201eEgy t\u00f6rt\u00e9nelmi szerz\u0151d\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1ggal \u00e9s egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi szerz\u0151d\u00e9sre Oroszorsz\u00e1ggal. \u00c9s ha ezt mind elv\u00e9gezt\u00fck, akkor azt mondhatjuk, hogy megreform\u00e1ltuk az Eur\u00f3pai Uni\u00f3t, amely versenyk\u00e9pes lehet a t\u00f6bbi kontinenssel a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedek sor\u00e1n\u201d. (2017. Tusn\u00e1df\u00fcrd\u0151) Figyelembe v\u00e9ve azonban a glob\u00e1lis helyzet kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos s\u00falyunkat, az \u00e1ltalunk felk\u00edn\u00e1lhat\u00f3 el\u0151ny\u00f6ket, nem v\u00e1rhat\u00f3, hogy b\u00e1rki – \u00e9les helyzetben – ki\u00e1ll mellett\u00fcnk a t\u00f6rt\u00e9nelmileg l\u00e9trej\u00f6tt helyzet sz\u00e1munka el\u0151ny\u00f6s megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n Maradna teh\u00e1t a harmadik strat\u00e9gia: \u201emindenki egy\u00e9rt, egy mindenki\u00e9rt\u201d. Ebbe azonban a szoci\u00e1lis dominancia er\u0151szakol\u00e1sa \u2013 tekintettel a j\u00e1rul\u00e9kos mell\u00e9khat\u00e1sokra is – nem illenek bele. Ha azonban abb\u00f3l indulunk ki, amit Orb\u00e1n Viktor hirdet, azt hajlamos t\u0171z\u00f6n-v\u00edzen kereszt\u00fcl megval\u00f3s\u00edtani, abb\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171en az dominancia agressz\u00edv \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se k\u00f6vetkezik orsz\u00e1gon bel\u00fcl \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fcnkben. Ez azonban a most form\u00e1l\u00f3d\u00f3 vil\u00e1gpolitikai k\u00f6rnyezetben k\u00e9t \u2013 elt\u00e9r\u0151 t\u00edpus\u00fa – vesz\u00e9lyt is el\u0151revet\u00edt. Az egyik: mivel az orsz\u00e1g m\u00e9rete \u00e9s er\u0151forr\u00e1sai nem teszik lehet\u0151v\u00e9 a dominancia \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, annak hirdet\u00e9s\u00e9vel csak k\u00f6znevets\u00e9gnek tessz\u00fck ki magunkat. Ez kev\u00e9sb\u00e9 s\u00falyos, b\u00e1r az\u00e9rt f\u00e1j\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r. A m\u00e1sik vesz\u00e9ly azonban s\u00falyosabb: a dominancia ig\u00e9ny er\u0151szakos \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se \u2013 Raffai Ern\u0151 nyilatkozata erre utal – a magyar t\u00e1rsadalmat a 20. sz\u00e1zadban t\u00f6bbsz\u00f6r is katasztr\u00f3f\u00e1ba sodorta.<\/p>\n A val\u00f3s\u00e1gban azonban a hegem\u00f3nia-t\u00f6rekv\u00e9sek kimenet\u00e9t \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kicsik\u00e9t – kev\u00e9sb\u00e9 a szubjekt\u00edv sz\u00e1nd\u00e9kok, mint ink\u00e1bb a vil\u00e1gpolitika alakul\u00e1sa d\u00f6nti el. Egyetlen erre vonatkoz\u00f3 figyelmeztet\u00e9st id\u00e9z\u00fcnk: \u201eTrump tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a vil\u00e1g visszat\u00e9rt a sokp\u00f3lus\u00fa versenyhez, amely alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik \u00e9s vesz\u00e9lyesebb ann\u00e1l, mint amiben feln\u0151tt\u00fcnk\u201d. (The New York Times). A dominanci\u00e1ra t\u00f6rekv\u00e9sek glob\u00e1lis sz\u00e1nd\u00e9kai bel\u00e1thatatlan \u00e9s vesz\u00e9lyes kanyarokkal jellemezhet\u0151 helyzetet hoznak l\u00e9tre. Ezen bel\u00fcl Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a Balk\u00e1non k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6nnyen horgadnak fel az indulatok \u00e9s esnek egym\u00e1snak kor\u00e1bbi sz\u00f6vets\u00e9gesek. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt az er\u0151szakkal p\u00e1rosul\u00f3, magas szoci\u00e1lis dominancia orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa magyar politika, \u00f6n-, \u00e9s k\u00f6zvesz\u00e9lyes. A v\u00e9gkifejlet \u2013 a legjobb esetben is \u2013 el\u00edt\u00e9l\u0151 felcs\u00f3v\u00e1l\u00e1s, esetleg a h\u00e1tunk m\u00f6g\u00f6tti \u00f6sszenevet\u00e9s. A helyzet azonban rosszabbra is fordulhat: a hegem\u00f3n t\u00f6rekv\u00e9seink a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben t\u00f6bbnyire a katasztr\u00f3f\u00e1k forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t k\u00f6vetik. Magyarorsz\u00e1g, m\u00faltbeli veres\u00e9geit k\u00f6vet\u0151en, a 21. sz\u00e1zadban is beleszaladhat<\/em> egy \u00fajabb \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e9g elker\u00fclhet\u0151 \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelmi pofonba. \u00c9s a v\u00e9g\u00e9n \u00fajra csak azt k\u00e9rdezz\u00fck: mi\u00e9rt voltunk mi megint olyan pechesek? A v\u00e1laszt azonban nem a Trianon rockopera fel\u00e9nekelt narrat\u00edv\u00e1ja, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelemmel val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s k\u00edn\u00e1lja. Nem volna v\u00e9gre itt az ideje re\u00e1lisan szeml\u00e9lni helyzet\u00fcnket?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A biztos\u00edt\u00e9kot Raffai Ern\u0151 nyilatkozata csapta ki: \u201e\u00faj \u00fatra kell l\u00e9pnie a nemzetpolitik\u00e1nak: s e harmadik \u00fat a ter\u00fcleti rev\u00edzi\u00f3, a hat\u00e1rm\u00f3dos\u00edt\u00e1s \u00fatja\u201d. Illessz\u00fcnk hozz\u00e1 n\u00e9h\u00e1ny \u2013 egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlennek l\u00e1tsz\u00f3 \u2013 tov\u00e1bbi megnyilatkoz\u00e1st.\u00a0L\u00e1z\u00e1r J\u00e1nos: \u201eT\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk a K\u00e1rp\u00e1t-medencei hegem\u00f3nia\u201d. K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3: \u201eSz\u00fclj\u00fck tele mi a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t\u201d. K\u00e1sler Mikl\u00f3s: \u201eA magyars\u00e1g k\u00fcldet\u00e9studattal \u00e9rkezett a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be\u201d. Fricz […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/351"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=351"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/351\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":352,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/351\/revisions\/352"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=351"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=351"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=351"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}