<\/p>\n
Trump – az ENSZ legut\u00f3bbi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n – kioktatta a vil\u00e1got: \u201ea nemzetek szuverenit\u00e1sa \u00e9s f\u00fcggetlens\u00e9ge az egyetlen eszk\u00f6z, amelyre a szabads\u00e1got alapozni lehet\u201d, ez\u00e9rt d\u00f6nt\u00e9seiben kiz\u00e1r\u00f3lag az amerikai \u00e9rdekekre van tekintettel. \u201eHa valaki idesuhint \u2013 mondta Orb\u00e1n Viktor nemr\u00e9g r\u00e1di\u00f3-interj\u00faj\u00e1ban – akkor arra sz\u00e1m\u00edthat, hogy olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten\u2026 mi a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcnket, a magyar emberek felfog\u00e1s\u00e1t mindig meg fogjuk v\u00e9deni\u201d. Sokasod\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k \u2013 az olasz vagy \u00e9ppen az angol parlament d\u00f6nt\u00e9se – jelzik, hogy a populizmus meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjed. Ez komoly kock\u00e1zatokat jelent az egyes orsz\u00e1gokra. De milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nye lehet, ha a \u201eVil\u00e1g populist\u00e1i egyes\u00fcljetek\u201d mozgalom hatalm\u00e1ba ker\u00edti az eg\u00e9sz F\u00f6ldet?<\/p>\n
A tudom\u00e1nyban az a legcsod\u00e1latosabb, hogy id\u0151r\u0151l, id\u0151re el\u0151bukkan egy kutat\u00f3, aki friss szemmel tekintet r\u00e1 a vil\u00e1gra, \u00e9s \u00e9szrevesz valamit, ami r\u00e9g\u00f3ta mindenki szeme el\u0151tt volt, de m\u00e9gsem figyeltek fel r\u00e1. \u0150 pedig egyszer csak egy \u00faj \u00e9s meglep\u0151 t\u00f6rt\u00e9netet kezd mes\u00e9lni. A legel\u0151 \u2013 a p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt – ahova a falu lak\u00f3i reggelente kihajtott\u00e1k az \u00e1llatokat, \u00e9vezredek \u00f3ta a h\u00e9tk\u00f6znapok elmaradhatatlan r\u00e9sze volt. A f\u00fcves r\u00e9t nem \u00edg\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb l\u00e1tni val\u00f3t, a tud\u00f3sok ez\u00e9rt, pillant\u00e1st sem vetve r\u00e1, mentek tov\u00e1bb! M\u00edgnem egy G. Hardin nev\u0171 kutat\u00f3, v\u00e9giggondolva a k\u00f6zlegel\u0151t mozgat\u00f3 logik\u00e1t, v\u00e9g\u00e9re j\u00e1rt az \u201e\u00fcgynek\u201d. Tanulm\u00e1ny\u00e1ra, nem utols\u00f3 sorban a v\u00e9gkifejletre utal\u00f3 c\u00edme – a k\u00f6zlegel\u0151 trag\u00e9di\u00e1ja<\/em> – miatt azut\u00e1n nemcsak a tud\u00f3sok, de az \u00e1tlagemberek is felkapt\u00e1k a fej\u00fcket. (Hardin, G. 1968. The Tragedy of the Commons. Science.)<\/p>\n T\u00e9telezz\u00fck fel \u2013 gondolta v\u00e9gig – minden csal\u00e1d egy tehenet hajt ki a mez\u0151re, majd este megfeji, \u00e9s ami marad a tejb\u0151l, azt a piacon eladja. \u00c1m egyszer az egyik csal\u00e1d \u2013 a magasabb bev\u00e9tel rem\u00e9ny\u00e9ben – az addigi egyetlen tehene mell\u00e9 v\u00e1s\u00e1rol m\u00e9g egyet. Att\u00f3l kezdve k\u00e9t tehenet legeltet, \u00e9s a kett\u0151 tej\u00e9t \u00e1rulja a piacon. P\u00e9ld\u00e1j\u00e1n felbuzdulva szomsz\u00e9dja is vesz m\u00e9g egy tehenet, majd \u00f6tlet\u00fcket sorban k\u00f6vetik m\u00e1sok is. \u00cdgy a mez\u0151re egyre t\u00f6bb tehenet hajtanak ki reggelente, \u00e9s fejnek otthon estelente. \u00c1m egyszer csak \u00e9szreveszik: b\u00e1r t\u00f6bb a tehen\u00fck, a tej\u00fck m\u00e9gis egyre kevesebb. Hamar r\u00e1j\u00f6nnek az okra: ami\u00f3ta sok a teh\u00e9n, mind kevesebb a f\u0171 a r\u00e9ten. Majd r\u00e1\u00e9brednek: hi\u00e1ba lesz egyre t\u00f6bb a tehen\u00fck, akkor is kevesebb tejet fejhetnek, mint, amikor csak egy tehen\u00fck volt. Elker\u00fclhetetlen\u00fcl el\u00e9rkezik az a pont, amikor m\u00e1r nem a t\u00f6bb<\/em> tej, hanem legal\u00e1bb valami kev\u00e9s<\/em> el\u00e9r\u00e9se a c\u00e9l. Ekkor \u00e9rtik meg, hogy csapd\u00e1ba estek: hi\u00e1ba tartanak t\u00f6bb tehenet, m\u00e9gis mind kevesebb tejet fejnek.<\/p>\n A k\u00f6zlegel\u0151 csapd\u00e1j\u00e1b\u00f3l azonban ilyenkor szinte lehetetlen szabadulni. Egyszer azut\u00e1n, amikor m\u00e1r mindenkinek sok tehene van, v\u00e9gleg elfogy a f\u0171 \u00e9s \u00e9hen d\u00f6glik az \u00f6sszes teh\u00e9n! A folyamatnak ezt a sokkol\u00f3 v\u00e9gkifejlet\u00e9t nevezte Hardin a k\u00f6zlegel\u0151 trag\u00e9di\u00e1j\u00e1nak<\/em>. A dologban az volt a legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb, hogy a trag\u00e9di\u00e1t nem a rosszindulat, hanem puszt\u00e1n a m\u00e1sokra nem tekintettel lev\u0151 racion\u00e1lis, de \u00f6nz\u0151 viselked\u00e9s v\u00e1ltja ki. \u00c9s ekkorra vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: ilyen probl\u00e9m\u00e1kkal r\u00e9g\u00f3ta k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt az emberis\u00e9g. Nemcsak a k\u00f6zlegel\u0151, de a k\u00f6z\u00f6s erd\u0151 \u2013 l\u00e1sd: Marx, \u201eMosel vid\u00e9ki falop\u00e1sok\u201d \u2013 \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb a k\u00f6z\u00f6s hal\u00e1szatot k\u00edn\u00e1l\u00f3 tenger\u00f6b\u00f6l, vagy az \u00f6nt\u00f6z\u00e9sre elhaszn\u00e1lt foly\u00f3k vize k\u00edn\u00e1l erre int\u0151 p\u00e9ld\u00e1kat. A probl\u00e9m\u00e1k elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re fejlesztettek ki az \u00e1llamot, amely hatalmi sz\u00f3val szabta meg haszn\u00e1lat szab\u00e1lyait, illetve alkalmazt\u00e1k a piacot, amely a kereslet-k\u00edn\u00e1latra b\u00edzta a viselked\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t. Azut\u00e1n sok zseni\u00e1lis f\u00e9rfi k\u00f6zgazd\u00e1sz ut\u00e1n j\u00f6tt egy b\u00f6lcs h\u00f6lgy – Elinor Ostrom \u2013 aki \u00fajabb lehet\u0151s\u00e9get t\u00e1rt fel az \u00e1ltala common pool resource<\/em>-k\u00e9nt hivatkozott k\u00f6zlegel\u0151 er\u0151forr\u00e1sainak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra: a szuver\u00e9n r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00f6sen alak\u00edtj\u00e1k ki a szab\u00e1lyokat \u00e9s \u00f6sszehangoltan m\u0171k\u00f6dtetik a rendszert. (Ostrom, E. 1990.\u00a0Governing the Commons.) A tud\u00f3s (f\u00e9rfi) t\u00e1rsadalom elismer\u00e9s\u00e9t mutatta, hogy munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt 2009-ban Nobel d\u00edjat kapott, de a politikusok m\u00e9gsem figyeltek fel r\u00e1, igaz Hardinra sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben.<\/p>\n Pedig a k\u00f6zlegel\u0151k jelent\u0151s\u00e9ge – l\u00e9v\u00e9n, m\u00e9ret\u00fck \u00e9s hat\u00e1suk egyre n\u0151tt – az id\u0151k sor\u00e1n mind nagyobb lett. A legel\u0151k \u00e9s a tenger\u00f6bl\u00f6k gondjai elt\u00f6rp\u00fcltek a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet szennyez\u0151d\u00e9s\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz k\u00e9pest. A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve pedig letagadhatatlan: imm\u00e1r az eg\u00e9sz f\u00f6ld k\u00f6zlegel\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. Bolyg\u00f3nk er\u0151forr\u00e1sai minden lak\u00f3j\u00e1nak kollekt\u00edv tulajdona, \u00e9s abb\u00f3l mindenki r\u00e9szes\u00fclni akar. Mindenki egyar\u00e1nt szeretn\u00e9 kiakn\u00e1zni a fel nem osztott term\u00e9szeti forr\u00e1sokat, s\u0151t bele k\u00edv\u00e1n sz\u00f3lni m\u00e9g a szuver\u00e9n nemzeti vagyon felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ba is.\u00a0 Gl\u00f3buszunk a tov\u00e1bbiakban m\u00e1r nem n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen szuverenit\u00e1ssal rendelkez\u0151 \u00e1llam halmaza. S\u0151t, a helyzet m\u00e9g bonyolultabb: f\u00f6ld\u00fcnk m\u00e9g nem is \u201ecsak\u201d a ma \u00e9l\u0151 nemzed\u00e9kek szuver\u00e9n tulajdona, hanem a j\u00f6v\u0151ben sz\u00fclet\u0151 ut\u00f3daink k\u00f6z\u00f6s kincse. Ahogy mondani szokt\u00e1k: az \u00f6kol\u00f3giai k\u00f6rnyezet \u00e9s a term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok nem \u0151seink \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, hanem azt ideiglenes haszn\u00e1latba kaptuk a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9keit\u0151l.<\/p>\n Vil\u00e1gunk sok\u00e1ig elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 szf\u00e9r\u00e1i – a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g, \u00e9s a sz\u00e1mtalan kisebb nagyobb t\u00e1rsadalom \u2013 a 21. sz\u00e1zadban egys\u00e9ges \u00e9s egym\u00e1st meghat\u00e1roz\u00f3 rendszerr\u00e9 v\u00e1lt. A kor\u00e1bban magukat szuver\u00e9nnek gondol\u00f3 \u00e9s akk\u00e9nt is viselked\u0151 nemzetek, v\u00e1llalatok, t\u00e9rs\u00e9gek, szervezetek \u00e9s szervez\u0151d\u00e9sek elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik: az emberis\u00e9g t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9tele a k\u00f6zlegel\u0151v\u00e9 v\u00e1lt gl\u00f3busz stabil egyens\u00faly\u00e1nak fenntart\u00e1sa. Az ilyen rendszerek stabilit\u00e1s\u00e1t azonban \u2013 mint azt G. Hardin, E. Ostrom \u00e9s nyomukban sokan felt\u00e1rt\u00e1k \u2013 csak meghat\u00e1rozott felt\u00e9telek, saj\u00e1tos int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s jellegzetes viselked\u00e9si form\u00e1k biztos\u00edthatj\u00e1k. Van azonban k\u00e9t alapfelt\u00e9tel: meg kell \u00e9rteni a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t, amib\u0151l a szab\u00e1lyok levezethet\u0151ek, valamint k\u00e9pesnek kell lenni a megfelel\u0151 szab\u00e1lyok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s azok betart\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n A rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9si logik\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se azonban komoly kih\u00edv\u00e1st jelent. A f\u00f6ld ugyanis \u00f6nmag\u00e1ban is bonyolult term\u00e9szeti, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai rendszerek szuper-rendszerr\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amelynek elemei elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dnak. Vil\u00e1gunk – vitathat\u00f3 metafor\u00e1val \u2013 egy \u00f3ri\u00e1si Rubik kock\u00e1hoz hasonl\u00edt: ha b\u00e1rmely elem\u00e9t \u2013 mondjuk a gazdas\u00e1got vagy a politik\u00e1t – \u00e1trendezem, akkor \u00f6sszekeveredik az \u00f6sszes t\u00f6bbi, mondjuk a t\u00e1rsadalmi \u00e9s a term\u00e9szeti oldal. Csak az \u00f6sszes szf\u00e9r\u00e1t egyes\u00edt\u0151 bonyolult modell k\u00e9pes el\u0151re jelezni valamely l\u00e9p\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Ma azonban m\u00e9g nem rendelkez\u00fcnk ilyen, a glob\u00e1lis rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t pontosan le\u00edr\u00f3 modellel. Ennek jele, hogy egyre gyakrabban szembes\u00fcl\u00fcnk nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt – \u00e9s nem is v\u00e1rt – k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel. A tudom\u00e1ny k\u00e9pes ilyen modellt megalkotni, de a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k nem nagyon noszogatj\u00e1k erre a tud\u00f3sokat. A politikusok – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a populist\u00e1k – ugyanis els\u0151sorban a v\u00e1laszt\u00f3k hangulat\u00e1ra figyelnek, \u00e9s saj\u00e1t \u00fajrav\u00e1laszt\u00e1sukat szem el\u0151tt tartva szeretnek d\u00f6nteni. Nem akarj\u00e1k teh\u00e1t, hogy a tudom\u00e1ny megszabta felt\u00e9telek megk\u00f6ss\u00e9k kez\u00fcket.<\/p>\n Van azonban egy m\u00e1sik – r\u00e9szben a fentiekb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 \u2013 k\u00f6vetelm\u00e9ny. A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok szerint b\u00e1rmely k\u00f6zlegel\u0151 fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak elengedhetetlen felt\u00e9tele: a \u201etulajdonos-t\u00e1rsak\u201d k\u00e9szek legyenek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre \u00e9s a folyamatos \u00f6sszehangol\u00f3d\u00e1sra. A k\u00f6zlegel\u0151k m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t ugyanis az teszi neh\u00e9zz\u00e9, hogy nincs olyan \u201emindenhat\u00f3\u201d hatalom \u2013 k\u00f6zpontos\u00edtott korm\u00e1nyzat – amely el\u0151\u00edrja a szab\u00e1lyt, ellen\u0151rzi a betart\u00e1st, megb\u00fcnteti a szab\u00e1lyszeg\u0151ket, \u00e9s amelynek a r\u00e9sztvev\u0151k al\u00e1vetn\u00e9k magukat. A k\u00f6zlegel\u0151k eset\u00e9n ez a feladat a saj\u00e1t szuverenit\u00e1sukat f\u00e9lt\u00e9kenyen \u0151rz\u0151 tagokra h\u00e1rul. Vagyis, \u00f6nk\u00e9nt, maguknak kell megalkotniuk a szab\u00e1lyokat, ellen\u0151rizni\u00fck a betart\u00e1st, \u00e9s b\u00fcntetni\u00fck a szab\u00e1lyszeg\u00e9st. A k\u00f6zlegel\u0151 hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fennmarad\u00e1s\u00e1nak azonban nemcsak a szab\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6s kialak\u00edt\u00e1sa a felt\u00e9tele, hanem, hogy mindenki al\u00e1veti mag\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g akarat\u00e1nak. Ezt az \u00edg\u00e9retet az indul\u00e1s magasztos pillanataiban mindenki megteszi, de k\u00e9s\u0151bb a konfliktusokkal teli h\u00e9tk\u00f6znapokban hajlamos elfelejtkezni err\u0151l.<\/p>\n Amikor azonban a k\u00f6zlegel\u0151 megk\u00f6zel\u00edti a billen\u00e9si pontot elj\u00f6n az \u201eigazs\u00e1g pillanata\u201d. Ez akkor k\u00f6vetkezik be, amikor a falu lak\u00f3i r\u00e1\u00e9brednek: \u201et\u00fal sok a teh\u00e9n, t\u00fal kev\u00e9s a f\u0171, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n mindenki rosszul fog j\u00e1rni\u201d. Nos, \u00e9ppen ez a pillanat j\u00f6tt el az emberis\u00e9g eset\u00e9n is. Ha a sok \u00f6nmag\u00e1t szuver\u00e9nnek gondol\u00f3 nemzet nem tartja szem el\u0151tt a fenntarthat\u00f3s\u00e1got, elker\u00fclhetetlen a k\u00f6zlegel\u0151 trag\u00e9di\u00e1ja. \u00c1m ezt a pontot el\u00e9rve rendre elszabadulnak az indulatok. Neh\u00e9z ugyanis meg\u00e1llni az \u00faton, amely a meggondolatlan \u201ebesz\u00f3l\u00e1st\u00f3l\u201d, a becsm\u00e9rl\u0151 s\u00e9rteget\u00e9sen, majd a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s fenyeget\u00e9sen kereszt\u00fcl, az egyre s\u00falyosabb \u201eadok-kapok\u201d fel\u00e9 vezet. Az er\u0151szak eszkal\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel nem sz\u00e1mol\u00f3 \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k megszalad\u00e1sa<\/em> v\u00e1ltja ki. \u201eAmilyen az adjon isten, olyan lesz a fogadj isten\u201d – fogalmazott Orb\u00e1n Viktor! A probl\u00e9ma csak az, hogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban, az ego-vez\u00e9relt populista politikusok, a \u201eszemet, szem\u00e9rt, fogat fog\u00e9rt\u201d elv alkalmaz\u00e1s\u00e1val rendre t\u00fall\u00e9pik azt a hat\u00e1rt, amelyen bel\u00fcl a helyzetet m\u00e9g racion\u00e1lisan kezelhet\u0151 volna. J\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti ezt Arany, a F\u00fclem\u00fcl\u00e9ben, a mad\u00e1rf\u00fctty\u00f6n veszeked\u0151 szomsz\u00e9dok sorsa: \u201eP\u00e1l nem hagyja: \u0151tet uccse! P\u00e9ter ordit: \u0151 meg \u00fagyse! T\u00f6bbr\u00fcl t\u00f6bbre, sz\u00f3rul sz\u00f3ra, Majd szitokra, majd kar\u00f3ra, Majd mogorv\u00e1n \u00c1tugorv\u00e1n \u00d6lre mennek, hajba kapnak..\u201d<\/p>\n A populizmus napjainkban \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 felemelked\u00e9se nem f\u00fcggetlen att\u00f3l, hogy a glob\u00e1lis k\u00f6zlegel\u0151 sok ter\u00fcleten t\u00fall\u00e9pte a billen\u00e9si pontot. Minden t\u00e1rsadalomra nyom\u00e1s nehezedik, hogy polg\u00e1rai m\u00f3dos\u00edts\u00e1k kialakult \u00e9letm\u00f3djukat, minden nemzet r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl, hogy helyzet\u00e9t alapvet\u0151 \u00fajragondolja. Nagy azonban a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s \u2013 mint a faluban, amikor a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00e9nyszer\u00e9nek nyom\u00e1s\u00e1ra mindenki m\u00e9g t\u00f6bb tehenet hajtana a k\u00f6zlegel\u0151re<\/em> \u2013, hogy ne \u00e9letm\u00f3dunkon v\u00e1ltoztassunk, ink\u00e1bb m\u00e1sok rov\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedj\u00fcnk a r\u00e9gi m\u00f3don \u00e9lni. A populizmus komoly vesz\u00e9lyeket rejteget az egyes t\u00e1rsadalmak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l: nem a val\u00f3s\u00e1gos probl\u00e9m\u00e1kra \u00f6sszpontos\u00edt \u00e9s csak \u201eplacebo-reformokkal\u201d k\u00eds\u00e9rletezik. Van azonban a populizmusnak egy vesz\u00e9lyesebb \u2013 az eg\u00e9sz emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9t fenyeget\u0151 – k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n A k\u00f6zlegel\u0151 trag\u00e9di\u00e1ja arra figyelmeztet: a saj\u00e1t \u00e9rdek – m\u00e1sokra tekintettel nem lev\u0151 – \u00f6nz\u0151 k\u00f6vet\u00e9se, illetve a szuver\u00e9n jogok mindenek f\u00f6l\u00e9 helyez\u00e9se nem el\u0151zi meg, ink\u00e1bb el\u0151id\u00e9zi \u00e9s kiv\u00e1ltja a katasztr\u00f3f\u00e1t. Az emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151je szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l ez\u00e9rt figyelmeztet\u0151, s\u0151t ijeszt\u0151, ha a glob\u00e1lis politika aktorai \u2013 orsz\u00e1gok vagy ak\u00e1r v\u00e1llalatok d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i – azt hangs\u00falyozz\u00e1k: azt teszek, amit akarok, ahhoz senkinek semmi k\u00f6ze. A \u201ecsak \u00e9n sz\u00e1m\u00edtok\u201d viselked\u00e9si strat\u00e9gia a billen\u00e9si ponton lev\u0151 F\u00f6ld\u00f6n ellen\u00e1llhatatlanul kiv\u00e1ltja az er\u0151szak eszkal\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Ez pedig meg\u00e1ll\u00edthatatlanul vezet a glob\u00e1lis k\u00f6zlegel\u0151 trag\u00e9di\u00e1j\u00e1hoz. A populista teh\u00e1t nemcsak saj\u00e1t nemzet\u00e9t vesz\u00e9lyezteti, hanem m\u00e9g ink\u00e1bb az eg\u00e9sz emberis\u00e9get is!<\/p>\n Az emberis\u00e9g fordul\u00f3ponthoz \u00e9rkezett. Egyre s\u00fcrget\u0151bb a kollekt\u00edv j\u00f6v\u0151t szolg\u00e1l\u00f3 – \u00f6sszehangolt \u00e9s kiegyens\u00falyozott – l\u00e9p\u00e9seket megtenni. Olyan megold\u00e1sokat kell kidolgozni \u00e9s bevezetni, amelyek nem csak az egyes orsz\u00e1gok, hanem minden f\u00f6ldi t\u00e1rsadalom \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeire tekintettel vannak. S\u0151t, kiker\u00fclhetetlen, hogy a megold\u00e1sok sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vegy\u00e9k a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9kek \u00e9rdekeit is. A populista viszont minden d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t \u2013 a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl – sikeresnek tekinti, mindenkit\u0151l h\u00f3dolatot v\u00e1r, \u00e9s k\u00e9sz ennek elmarad\u00e1s\u00e1t megtorolni. Hatalom\u00e1tv\u00e9tel\u00fck azzal fenyeget, hogy – eg\u00f3juk szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl szeml\u00e9lve a vil\u00e1got – m\u00e1sok reakci\u00f3j\u00e1t mind fenyeget\u0151bbnek l\u00e1tj\u00e1k, \u00e9s egyre d\u00fch\u00f6dtebben kiab\u00e1lj\u00e1k: \u201eszemet szem\u00e9rt, fogat fog\u00e9rt\u201d! A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok szerint az \u00e9lesed\u0151, majd meg\u00e1ll\u00edthatatlanul eszkal\u00e1l\u00f3d\u00f3 harc elker\u00fclhetetlen\u00fcl a nemzetk\u00f6zi rendszer sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9hez vezet. Joggal intette ez\u00e9rt minap Merkel, Trumpot: \u201e\u00dagy lerombolni valamit, hogy semmi \u00fajat nem \u00e9p\u00edt\u00fcnk a hely\u00e9be, rendk\u00edv\u00fcl vesz\u00e9lyes, \u00e9s sokkal gyorsabban rombolhatja le a jelenlegi, b\u00e9k\u00e9t szavatol\u00f3 vil\u00e1grendet, mint ahogy gondoln\u00e1nk.\u201d<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Trump – az ENSZ legut\u00f3bbi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n – kioktatta a vil\u00e1got: \u201ea nemzetek szuverenit\u00e1sa \u00e9s f\u00fcggetlens\u00e9ge az egyetlen eszk\u00f6z, amelyre a szabads\u00e1got alapozni lehet\u201d, ez\u00e9rt d\u00f6nt\u00e9seiben kiz\u00e1r\u00f3lag az amerikai \u00e9rdekekre van tekintettel. \u201eHa valaki idesuhint \u2013 mondta Orb\u00e1n Viktor nemr\u00e9g r\u00e1di\u00f3-interj\u00faj\u00e1ban – akkor arra sz\u00e1m\u00edthat, hogy olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten\u2026 mi a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/369"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=369"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/369\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":370,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/369\/revisions\/370"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=369"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=369"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=369"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}