<\/p>\n
2016-ban jelent meg – neves szakemberek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel – a kapitalizmus j\u00f6v\u0151j\u00e9t elemz\u0151 k\u00f6nyv: Rethinking capitalism: Economics and Policy for Sustainable and Inclusive Growth. (szerkeszt\u0151i, Jacobs, M. \u00e9s Mazzucato, M.) A magyar kiad\u00e1s – n\u00e9h\u00e1ny napja – “A kapitalizmus \u00fajratervez\u00e9se” (Kossuth Kiad\u00f3. 2018) c\u00edmmel ker\u00fclt az olvas\u00f3k el\u00e9. A m\u0171 alapvet\u0151 \u00fajdons\u00e1ga, hogy nem r\u00e9szter\u00fcletek lehat\u00e1rolt perspekt\u00edv\u00e1it elemzi. A tucatn\u00e1l t\u00f6bb, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3s, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyter\u00fcletek eredm\u00e9nyeit egym\u00e1shoz illesztve fogalmazta meg a kapitalizmus j\u00f6v\u0151j\u00e9vel kapcsolatos gondolatait. A c\u00edmekben szerepl\u0151 rethinking angol \u00e9s az \u00fajratervez\u00e9s magyar kifejez\u00e9sek a kiker\u00fclhetetlen adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9nyszerekre utalnak. A szervezetek \u00e9letg\u00f6rb\u00e9j\u00fck \u00faj szakasz\u00e1hoz \u00e9rkezve eredeti k\u00fcldet\u00e9s\u00fck \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3djuk alapvet\u0151 \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fclnek. A kulcsk\u00e9rd\u00e9s azonban: helyesen azonos\u00edtott\u00e1k-e poz\u00edci\u00f3jukat az \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t felrajzol\u00f3 logisztikus g\u00f6rb\u00e9n?<\/p>\n
Az elny\u00fajtott S bet\u0171 alak\u00fa logisztikus g\u00f6rbe a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyban Malthus demogr\u00e1fiai elm\u00e9lete nyom\u00e1n bukkant fel. Malthus, 1789-ben – korszakalkot\u00f3 \u00faj\u00edt\u00e1sk\u00e9nt – matematikai modellel, az exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9s g\u00f6rb\u00e9j\u00e9vel \u00edrta le a n\u00e9pess\u00e9g v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t. Az ellen\u00e1llhatatlan \u00f6szt\u00f6n\u00f6kb\u0151l a n\u00e9pess\u00e9g egyre gyorsul\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re k\u00f6vetkezett, felismerte viszont, hogy a n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9g eltart\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges term\u0151f\u00f6ld – \u00e9s \u00edgy az \u00e9lelem is – sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen korl\u00e1tos. Amikor pedig – vonta le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st – az \u00e1th\u00e1ghatatlan korl\u00e1tba bele\u00fctk\u00f6zik a t\u00e1rsadalom, az \u00e9hs\u00e9g, a h\u00e1bor\u00fak, a j\u00e1rv\u00e1nyok megtizedelik a n\u00e9pess\u00e9get, \u00e9s \u00edgy “helyre\u00e1ll” az eltarthat\u00f3 n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m. 1838-ban azonban egy belga matematikus – Pierre Verhulst – a malthusi modellt m\u00f3dos\u00edtotta: a n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m \u00e9s a k\u00f6rnyezet eltart\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge fokozatosan illeszkedik egym\u00e1shoz. Emiatt az exponenci\u00e1lis g\u00f6rbe fels\u0151 r\u00e9sze lebillen, \u00e9s a popul\u00e1ci\u00f3k n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t a – d\u0151lt S bet\u0171re eml\u00e9keztet\u0151 – logisztikus g\u00f6rbe \u00edrja le.<\/p>\n
A logisztikus g\u00f6rb\u00e9t az\u00f3ta sokf\u00e9le szervezet – v\u00e1llalatok \u00e9s ipar\u00e1gak – \u00e9let-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. Szeml\u00e9letes modellt k\u00edn\u00e1l, \u00e9s el\u0151re jelezhet\u0151v\u00e9 teszi a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kialakul\u00f3 \u00fajabb, elt\u00e9r\u0151 felt\u00e9teleket teremt\u0151 szakaszokat. Ez szinte felk\u00edn\u00e1lja, hogy a modellt – indokolt \u00f3vatoss\u00e1ggal – az emberi t\u00e1rsadalomra is alkalmazzuk. Az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek – sok t\u00edzezer \u00e9vig eltart\u00f3 – indul\u00f3 szakasz\u00e1t a n\u00e9pess\u00e9g lass\u00fa n\u00f6veked\u00e9se, a kult\u00fara \u00e9s a fogyaszt\u00e1s – t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatokban- szinte \u00e9szrev\u00e9tlen gyarapod\u00e1sa jellemezte. A t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezet a logisztikus g\u00f6rbe indul\u00f3, lassan n\u00f6vekv\u0151 szakasz\u00e1n az egyes t\u00e1rsadalmak sors\u00e1nak – nekilend\u00fcl\u00e9sekkel, megtorpan\u00e1sokkal, \u00e9s hanyatl\u00e1sokkal tark\u00edtott – ciklikus mint\u00e1j\u00e1t \u0151rizte meg. Ilyen birodalmi ciklus-modellbe illeszkedett bele sok\u00e1ig az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem is. A g\u00f6r\u00f6g civiliz\u00e1ci\u00f3, majd a r\u00f3mai birodalom fellend\u00fcl\u00e9sek, buk\u00e1sok, majd \u00fajra\u00e9p\u00fcl\u00e9sek v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1val jellemezhet\u0151 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t futottak be.<\/p>\n
A r\u00f3mai birodalom buk\u00e1s\u00e1t lez\u00e1r\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gkorszak ut\u00e1n azonban kontinens\u00fcnk fokozatosan \u00faj fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1llt. A logisztikus g\u00f6rbe nekilend\u00fcl\u0151 szakasz\u00e1t jellemz\u0151 p\u00e1lya\u00edv azonban hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokig nem volt szembet\u0171n\u0151. Ink\u00e1bb t\u0171nt \u00fagy, hogy a lass\u00fa n\u00f6veked\u00e9s trendj\u00e9re a malthusi mechanizmus “rajzolt” hull\u00e1mokat. \u00cdgy 1000-1300 k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3pa n\u00e9pess\u00e9ge tart\u00f3san n\u00f6vekedett, b\u0151v\u00fclt a gazdas\u00e1g, sz\u00e9lesedett az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s. 1300-at k\u00f6vet\u0151en azonban, az \u00e9ghajlat h\u0171v\u00f6sre fordul\u00e1sa megt\u00f6rte ezt a dinamik\u00e1t. V\u00e1ls\u00e1gok, h\u00e1bor\u00fak robbantak ki, j\u00e1rv\u00e1nyok k\u00f6vetkeztek, \u00e9s a n\u00e9pess\u00e9g l\u00e1tv\u00e1nyosan visszaesett. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva azonban nemcsak \u00fajra-indult a n\u00f6veked\u00e9s, hanem t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl, gyorsulva folytat\u00f3dott. Ez pedig m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en kirajzolta a logisztikus g\u00f6rbe gyorsul\u00f3 szakasz\u00e1t. A v\u00e1ltoz\u00e1soknak ez a mint\u00e1ja a kronol\u00f3giai szab\u00e1lyoss\u00e1g helyett ink\u00e1bb egy foly\u00f3 – hol visszah\u00faz\u00f3d\u00f3, hol ki\u00e1rad\u00f3 – sodr\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet.<\/p>\n
Ez k\u00e9sztette F. Braudel – neves francia – t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1ban a v\u00edz \u00e1rad\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 “hossz\u00fa hull\u00e1mokat” fedezzen fel. Ennek alapj\u00e1n az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem alapvet\u0151 fordulatak\u00e9nt az 1450-1650 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9veket – mint a hossz\u00fa 16. sz\u00e1zadot – jel\u00f6lte meg. M\u00e1sok kiss\u00e9 r\u00f6videbbnek – Amerika felfedez\u00e9s\u00e9t\u0151l (1492), a vesztf\u00e1liai b\u00e9k\u00e9ig (1648) – l\u00e1tj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmi hossz\u00fa hull\u00e1mot. A hossz\u00fa 16. sz\u00e1zad sor\u00e1n form\u00e1l\u00f3dtak ki a t\u0151k\u00e9s t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek, j\u00f6ttek l\u00e9tre a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket megalapoz\u00f3 kultur\u00e1lis felt\u00e9telek, majd mindezek fokozatosan kifinomult rendszerr\u00e9 \u00e1lltak \u00f6ssze. A gazdas\u00e1g, a politika \u00e9s az ideol\u00f3gia szab\u00e1lyoz\u00e1sa – a v\u00e1llalkoz\u00e1st\u00f3l a bankrendszerig, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1t\u00f3l a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1sig, a vall\u00e1st\u00f3l a v\u00e9lem\u00e9nyek szabads\u00e1g\u00e1ig – racion\u00e1lis politikai alku t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. A kialakul\u00f3 polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes keret\u00e9t az 1648-as vesztf\u00e1liai b\u00e9ke \u00e1ltal l\u00e9trehozott szuver\u00e9n \u00e1llam biztos\u00edtotta. Mindez egy\u00fctt megteremtette a t\u00f6rt\u00e9nelmi “nekilend\u00fcl\u00e9s” felt\u00e9teleit. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban – a logisztikus g\u00f6rbe nekilend\u00fcl\u0151 szakasz\u00e1n – Eur\u00f3pa egyre gyorsulva, elh\u00faz a civiliz\u00e1ci\u00f3s “versenyt\u00e1rsait\u00f3l”.<\/p>\n
A folyamatos gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s technol\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3k mind kedvez\u0151bb\u00e9 teszik a n\u00f6veked\u00e9s felt\u00e9teleit. A dinamizmus kor\u00e1bban l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rsadalmi “f\u00e9kjei” – a szabads\u00e1g-hi\u00e1nyok – fokozatosan kiiktat\u00f3dtak. A sok\u00e1ig egym\u00e1st korl\u00e1toz\u00f3 gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s demogr\u00e1fiai folyamatok egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 visszacsatol\u00e1si rendszerr\u00e9 kapcsol\u00f3dtak \u00f6ssze. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra a 20. sz\u00e1zadban robban\u00e1sszer\u0171 lett a fejl\u0151d\u00e9s. Ennek sok\u00e1ig d\u00f6nt\u0151en a pozit\u00edv oldal\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelt\u00fck: a gazdas\u00e1g, a fogyaszt\u00e1s, a k\u00e9pzetts\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s dinamikusan n\u00f6vekedett. \u00c1m a gyors v\u00e1ltoz\u00e1s alapvet\u0151en felkavarta az \u00e9let szinte minden szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, az egy\u00e9n \u00e9let\u00e9t\u0151l, eg\u00e9szen a glob\u00e1lis rendszer korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ig. A 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban a folyamatok fokozatosan kics\u00fasztak az ellen\u0151rz\u00e9s al\u00f3l: a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00fctem\u00e9t a szab\u00e1lyoz\u00e1s egyre nehezebben tudta k\u00f6vetni.<\/p>\n
A f\u00f6ld az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a k\u00f6rnyezeti, a gazdas\u00e1gi, a technol\u00f3giai, \u00e9s a politikai szf\u00e9r\u00e1k egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan rendszer\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Az ilyen rendszerek lehets\u00e9ges “\u00e9let\u00fatj\u00e1t” a logisztikus g\u00f6rbe rajzolja fel. A g\u00f6rbe fels\u0151 szakasz\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edtve azonban t\u00f6bbf\u00e9le kimenet bukkan fel: bek\u00f6vetkezhet – mik\u00e9nt a nyugd\u00edjass\u00e1 v\u00e1l\u00e1skor – \u00f6sszeoml\u00e1s, visszat\u00e9r\u0151 kr\u00edzisek vagy egy stabil \u00e9s magas \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e1llapot. Azt, hogy e lehets\u00e9ges v\u00e9gkifejletek k\u00f6z\u00fcl gl\u00f3buszunkon melyik j\u00f6n l\u00e9tre, azt a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi aktorok – az orsz\u00e1gok, a v\u00e1llalatok – viselked\u00e9se d\u00f6nti el. A helyzetet az teszi vesz\u00e9lyess\u00e9, hogy nem sz\u00fcks\u00e9ges rosszindulat \u00e9s gonoszs\u00e1g a trag\u00e9di\u00e1hoz. A komplex rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa is el\u0151id\u00e9zheti az \u00f6sszeoml\u00e1st. S\u0151t, m\u00e1r az is kr\u00edzishez vezethet, ha a vil\u00e1g vezet\u0151i ragaszkodnak egy \u00fajabb – a 20. sz\u00e1zadhoz m\u00e9rhet\u0151 – n\u00f6veked\u00e9si korszak elj\u00f6vetel\u00e9nek ill\u00fazi\u00f3j\u00e1hoz.<\/p>\n
A 20. sz\u00e1zaddal ugyanis lez\u00e1rult a gyors, \u00e9s korl\u00e1tokat nem ismer\u0151 n\u00f6veked\u00e9s korszaka. Ez az oka, hogy az elm\u00falt \u00e9vtizedben kudarcot vallott a fejlett t\u00e1rsadalmak minden igyekezete, visszahozni a kor\u00e1bbi \u00e9vtizedek magas n\u00f6veked\u00e9si \u00fctem\u00e9t. (l\u00e1sd: id\u00e9zett m\u0171, 10. oldal) Az egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten tetten \u00e9rhet\u0151 lassul\u00e1s azt jelzi: az emberis\u00e9g el\u00e9rkezett a logisztikus g\u00f6rbe a d\u0151lt S bet\u0171j\u00e9nek fels\u0151 sz\u00e1r\u00e1hoz. Erre utalnak a n\u00f6veked\u00e9s l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt “korl\u00e1tai”, a vil\u00e1ggazdas\u00e1g \u00e1llapot\u00e1t le\u00edr\u00f3 menopause economy jelz\u0151, az \u00faj, anthropoc\u00e9n f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti kor bek\u00f6sz\u00f6nte, \u00e9s a glob\u00e1lis v\u00e1llalatok m\u0171k\u00f6d\u00e9si felt\u00e9teleinek \u00fczleti “\u00f6kosziszt\u00e9mak\u00e9nt” val\u00f3 le\u00edr\u00e1sa. Mindebb\u0151l az k\u00f6vetkezik: elker\u00fclhetetlen, s\u0151t, halaszthatatlan egy \u00faj, mennyis\u00e9gileg nem n\u00f6vekv\u0151, m\u00e9gis magas \u00e9letmin\u0151s\u00e9get biztos\u00edt\u00f3, de fenntarthat\u00f3 \u00e1llapotra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s. Napjaink egym\u00e1sra rak\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gai erre az \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi “korszakv\u00e1lt\u00e1sra” figyelmeztetnek.<\/p>\n
Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok az emberis\u00e9g “nagy ugr\u00e1saival” – az eszk\u00f6z-haszn\u00e1lat, a leteleped\u00e9s, az \u00e1llamalkot\u00e1s, \u00e9s az ipari gazdas\u00e1gon alapul\u00f3 kapitalizmus kialakul\u00e1s\u00e1val – vethet\u0151 \u00f6ssze. Az adapt\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1gok megold\u00f3d\u00e1sa – mint mindig – a szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyeinek megalkot\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt. Most ezeken t\u00fal – neh\u00e9z feladatot jelent – a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek enyh\u00edt\u00e9se \u00e9s a fenntarthat\u00f3 \u00e9letm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1sa. Mindez \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don s\u00falyos konfliktusokkal \u00e9s \u00e9les \u00e9rdek-\u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sekkel j\u00e1r. Ebb\u0151l ad\u00f3dott a k\u00f6vetkeztet\u00e9s: a gy\u00f6keresen \u00faj felt\u00e9teleket teremt\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi korszak kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa – mik\u00e9nt a nekilend\u00fcl\u00e9s is – egy \u00e9vsz\u00e1zadn\u00e1l hosszabb id\u0151t ig\u00e9nyel. Ez indokolta, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s \u00faj felt\u00e9teleit megteremt\u0151 \u00e1talakul\u00e1st – a hossz\u00fa 16. sz\u00e1zad mint\u00e1j\u00e1ra – a 2000-2150 k\u00f6z\u00f6tti m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadot \u00e1tfog\u00f3 hossz\u00fa 21. sz\u00e1zad fogalm\u00e1val \u00edrjuk le.<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9nelmi logisztikus g\u00f6rbe stabil szakasz\u00e1ra \u00e1tvezet\u0151 hossz\u00fa 21. sz\u00e1zad sor\u00e1n megy v\u00e9gbe a kapitalizmus \u00fajratervez\u00e9se. 1992-ben jelent meg F. Fukuyama – A t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge – nagysiker\u0171 k\u00f6nyve. Az az\u00f3ta vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt szerz\u0151 k\u00e9s\u0151bbi m\u0171veiben – az esem\u00e9nyek val\u00f3s\u00e1gos fordulatait tudom\u00e1sul v\u00e9ve – n\u00e9mi \u00f6nkritik\u00e1t is gyakorolt, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtotta: t\u00fal kor\u00e1n jelezte a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9t. A hossz\u00fa 21. sz\u00e1zad sem a t\u00f6rt\u00e9nelem lez\u00e1rul\u00e1s\u00e1t, ink\u00e1bb egy \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelem korszak – a meg\u00e1llapod\u00e1s kor\u00e1nak bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9t – \u00edg\u00e9ri. N\u00e9mileg leegyszer\u0171s\u00edtve: az \u00e1talakul\u00e1s sor\u00e1n – a rethinking \u00e9s az \u00fajratervez\u00e9s kifejez\u00e9sek is ezt sugallj\u00e1k – “kivezet\u0151dik” a kapitalizmus, ahogyan azt ma ismerj\u00fck.\u00a0 Fokozatosan a f\u00f6ld valamennyi t\u00e1rsadalma bel\u00e9phet abba a korba, amelyben az egy\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek – minden kor\u00e1bbit\u00f3l el\u00fct\u0151 – \u00faj \u00e9s neh\u00e9z feladattal szembes\u00fclnek: mik\u00e9nt lehet fenntarthat\u00f3, ugyanakkor magas \u00e9letmin\u0151s\u00e9get ny\u00fajt\u00f3, egyben \u00e9rtelmes \u00e9letet k\u00edn\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsadalmat l\u00e9trehozni, egy olyan vil\u00e1gban, ahol megsz\u0171nik a l\u00e9tfenntart\u00e1s k\u00e9nyszere.<\/p>\n
A zavaroknak ellen\u00e1ll\u00f3 (resilience) glob\u00e1lis t\u00e1rsadalom megsz\u00fclet\u00e9se, azoknak a – ma m\u00e9g csak cs\u00edr\u00e1jukban lev\u0151 – int\u00e9zm\u00e9nyeknek, szervez\u0151d\u00e9si form\u00e1knak \u00e9s vez\u00e9rl\u0151 rendszereknek a f\u00fcggv\u00e9nye, amelyek egyszerre biztos\u00edtj\u00e1k a fenntarthat\u00f3s\u00e1got \u00e9s a dinamizmust a F\u00f6ld\u00f6n. Nem lehet azonban el\u00e9gg\u00e9 hangs\u00falyozni: a logisztikus g\u00f6rbe lelassul\u00f3 szakasza t\u00f6bbf\u00e9le kimenetet rejt. A stabil \u00e9s fenntarthat\u00f3 \u00e1llapotba val\u00f3 fokozatos belesimul\u00e1s mellett, el\u0151fordulhat, hogy a glob\u00e1lis rendszer – a fenntarthatatlan n\u00f6veked\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben – “t\u00fall\u0151”, majd \u00f6sszeomlik. Bek\u00f6vetkezhet, hogy az emberis\u00e9g ism\u00e9tl\u0151d\u0151en v\u00e9gighalad a “fellend\u00fcl\u00e9s – t\u00fall\u00f6v\u00e9s – \u00f6sszeoml\u00e1s – \u00faj fellend\u00fcl\u00e9s” egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 f\u00e1zisain. V\u00e9g\u00fcl az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a t\u00e1rsadalom r\u00e1tal\u00e1l egy olyan \u00faj fejl\u0151d\u00e9si form\u00e1ra, amely a logisztikus g\u00f6rbe fels\u0151 szakasz\u00e1n a meg\u00fajul\u00e1s \u00faj perspekt\u00edv\u00e1it k\u00edn\u00e1lja.<\/p>\n
A hossz\u00fa 21. sz\u00e1zad teh\u00e1t egyszerre vet\u00edt el\u00e9nk fenyeget\u0151 \u00e9s lelkes\u00edt\u0151 j\u00f6v\u0151k\u00e9pet. Neh\u00e9z szabadulni a gondolatt\u00f3l: a hossz\u00fa 16. sz\u00e1zadot – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak lez\u00e1r\u00f3 \u00e9vtizedeit, a 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fat – v\u00e9res k\u00fczdelmek jellemezt\u00e9k, amelyek Eur\u00f3pa nem egy t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben szinte kiirtott\u00e1k a lakoss\u00e1got. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l aggodalmat kelt\u0151ek napjainkban a nacionalizmus er\u0151s\u00f6d\u00e9se, a populizmus el\u0151ret\u00f6r\u00e9se, az \u00e9lesed\u0151 identit\u00e1s-harc, \u00e9s a gazdas\u00e1gi befel\u00e9 fordul\u00e1s tendenci\u00e1i. Ezek a glob\u00e1lis rendszer – korm\u00e1nyos n\u00e9lk\u00fcli haj\u00f3hoz hasonl\u00f3 – sodr\u00f3d\u00e1s\u00e1t id\u00e9zhetik el\u0151. Ha nem is egy eur\u00f3pai h\u00e1bor\u00fanak, de Eur\u00f3pa sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9nek fenn\u00e1ll a vesz\u00e9lye. B\u00edztat\u00e1st legfeljebb abb\u00f3l mer\u00edthet\u00fcnk: sem az \u00f6sszeoml\u00e1s, igaz az optimista kimenet sem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. Az ilyen v\u00e1ls\u00e1gokkal teli id\u0151 t\u00f6meg\u00e9vel sz\u00fcli a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kat. Az id\u00e9zett – a kapitalizmus \u00fajratervez\u00e9s\u00e9t propag\u00e1l\u00f3 – k\u00f6nyv nem az \u0151 \u00fatjukat k\u00f6veti. Ink\u00e1bb vit\u00e1ra, egyben tov\u00e1bbgondol\u00e1sra k\u00e9sztet. Szerintem ez \u00e9rdekesebb \u00e9s egyben hasznosabb.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
2016-ban jelent meg – neves szakemberek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel – a kapitalizmus j\u00f6v\u0151j\u00e9t elemz\u0151 k\u00f6nyv: Rethinking capitalism: Economics and Policy for Sustainable and Inclusive Growth. (szerkeszt\u0151i, Jacobs, M. \u00e9s Mazzucato, M.) A magyar kiad\u00e1s – n\u00e9h\u00e1ny napja – “A kapitalizmus \u00fajratervez\u00e9se” (Kossuth Kiad\u00f3. 2018) c\u00edmmel ker\u00fclt az olvas\u00f3k el\u00e9. A m\u0171 alapvet\u0151 \u00fajdons\u00e1ga, hogy nem r\u00e9szter\u00fcletek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/377"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=377"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/377\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":378,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/377\/revisions\/378"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=377"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=377"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=377"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}